AWS S3 tapasztalatok

Hálózatok általános

Van valakinek ebben tapasztalata? 

Az árak nem tűnnek drámainak.

  • 1686 megtekintés

( ricpet | 2025. 10. 01., sze – 11:51 )

Van. Mire akarod használni?

Lehet túl drága is, meg meglepően olcsó is, használati módtól függően. Pl. a lehetőségeit, leginkább a tiering, ha jól használod. Nézz utána annak is, hogy, nemcsak a tárolásnak, hanem az adatforgalomnak is van költsége.

Amit még érdemes megnézni, az Cloudflare R2, S3 kompatibilis API-val, főleg az adatforgalmi költségek kapcsán lehet jobb.

( arpad | 2025. 10. 01., sze – 11:51 )

Szerintem nagyon sokunknak van S3 tapasztalata. Mire akarod használni. Az S3 az egy kvázi svájci bicska az AWS-en belül.

Én úgy emlékszem hogy S3 esetén csak egress network cost van. Amit befelé tolsz, aka a mentés ebben az esetben az ingyenes, de ha le is akarod tölteni, visszaállni a mentésből akkor már cseng a kassza. Ez megváltozott volna?

Abban egyetértek hogy csak mentésre az S3 nem a legjobb választás - ha nincs más AWS cuccod - vannak nála olcsóbb megoldások amik talán kevesebbet tudnak de itt nincs szükség az extrákra.

A Backblaze B2-nél egy ideje az egress-ért csak a havi tárolt adat háromszorosán felül kell fizetni "fair use" alapon. Ráadásul a tárolási díja töredéke az előbb említettnek (talán ~6 USD/TB/hó most).

Igaz, AWS-ben lehet szalagos tárolást használni piszok olcsón, de ott is kell a szalag előtti köztes tárolásért (ahová feltöltöd) fizetni, meg visszatöltésnél a várakozási időn felül ismét ki kell fizetni a köztes tárolást is. Így ez szerintem max. archiválásra jó (a szalagos), backup-ra pont nem (mert ha már az offsite backupra van szükség, akkor senki nem akar majd plusz 12-24 órát várni rá, aztán letölteni).

Magyarország és senki nem fél a NATO-tól. A mérlegelés részleteit nem ismerem, de felteszem a semleges Finnország az értékelésben biztosabb pont volt, mint a mostani ideológiailag elkötelezett és a német energiaellátás most bizonytalanabb, objektíven, pontszám szerint, mint korábban volt. Vagy a fene tudja. 

Már a puhaságunk se a régi.

A mérlegelés részleteit nem ismerem

:D

de felteszem a semleges Finnország az értékelésben biztosabb pont volt, mint a mostani ideológiailag elkötelezett

Ők milyen téren voltak semlegesek? Vagy valamilyen ideológiailag teljesen másképp elkötelezett magyar cégről van szó?

és a német energiaellátás most bizonytalanabb

Erről valószínűleg megint csak a németek nem tudnak, mondjuk ők elvileg már évek óta minden évben éhenfagytak a sötétben.

Vagy a fene tudja.

:D

https://iotguru.cloud

Hja, nem áll össze, hogy egy cég, amelyik ennyi titokzatos geopolitikai és mindenféle szempontja van, hogy mit hol tárol, az miért akarna egyáltalán egy Hetzner-szintű cégig alacsonyodni egy S3 storagebox kapcsán...

https://iotguru.cloud

Az ABC is titokzatos, ha nem ismered a betűket. Nekem egyébként a Hetzner megfelel, de a vállalati policy nem igen törődik az én prioritásaimmal.

A két említett példa (Finnország és Németország) egyébként nem titokzatos, nagyjából lehet érteni a besorolásukat. Szerintem, de lehet más másképp látja és úgy ítéli meg, hogy energiabiztonsági szempontból az atomerőművek porig rombolásával és a megújuló energia termelésének növekedésével javult Németország helyzete. Sőt, azzal hogy félméteres keresztmetszetű földkábelekkel kell összekössék az ország északi és déli részét, még biztonságosabb lesz minden.

MIndenfélék vannak.

Az ABC is titokzatos, ha nem ismered a betűket.

Nagy igazság. Kérdés, hogy te jól ismered-e a betűket vagy titokzatos minden írás.

Nekem egyébként a Hetzner megfelel, de a vállalati policy nem igen törődik az én prioritásaimmal.

Na, de akkor most akkor neked nem jó vagy a cégnek nem jó? Mert ezt most rendesen kevered, onnan indultunk, hogy a Hetzner céges policy miatt kiesett. Kezdem azt hinni, hogy belegabalyodtál abba, hogy nem emlékszel már, mit írtál pár napja.

energiabiztonsági szempontból az atomerőművek porig rombolásával és a megújuló energia termelésének növekedésével javult Németország helyzete

Én most pölö másfél éve dolgozok a német energetikai szektorban, nyoma nincs annak, hogy ezzel bármi komoly problémájuk lenne. Hozzátenném, hogy a világ 195 országából mindössze 30 országban van egyáltalán atomenergia, és csak 15 országban nagyobb az aránya, mint 20 százalék, ez alatt még csak azt se lehet rá mondani, hogy alaperőmű, mert annak kevés... a többi - 180 ország - ezek szerint képtelen ellátni az igényeket és nem megfelelő az energiabiztonságuk? Másrészt meg az általad említett ausztriai és svájci energiamix nagyobb részt megújuló, mint a német, az osztrákoknak nincs is üzemelő atomerőművük, előbb állították le, mint a németek. Vagy az osztrák ettől jó?

Nem lehet, hogy nálad ebben nincs semmi objektivitás, csak ilyen himmi-hummi ideológia?

https://iotguru.cloud

hat igen, a nemetek nagyon sikeresek a zoldulesben! most pl tobbet termelnek szenbol (24%), mint napbol (22%). es szerencsere van "zold" gazuk is (18%), mert abbol kitudjak potolni a hianyzo reszt! :DD

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Mi az alternatívád? Atom mellé két dolog kell: vagy sok olyan szomszéd, akik elviszik a völgyidőszaki túltermelést (lásd franciák, akik évek óta szopnak azzal, hogy egyre kevesebb ilyen szomszédjuk van, ezért folyamatosan csökken az atomenergia részaránya a mixben) vagy fosszilis (komplementer) erőművek tömege, amelyek kiegészítik a termelést (lásd például magyarországi mix, aminek jelentős része lengyel szénerőmű import). Jön fel az akkumulátoros tárolás is, csak azt az amúgy olcsón termelő megújulók mellé érdemes tenni.

A németek azt az utat választották, hogy a 20 évvel ezelőtti 30% atomenergia, 60% (315 TWh) fosszilis és 10% megújuló mixről tavaly már 37% (152 TWh) fosszilis és 63% megújulóra változtatták a termelést, vagyis felezték az emissziót, alapvetően problémák nélkül és jelenleg náluk van olyan rendszerirányítási know-how, ami a világpiacon aranyat ér. Ha maradt volna atomenergia náluk, akkor is ennyi fosszilis lenne, mert egyelőre nem tudunk jobbat a fosszilisnél, ami tudna csúcs- vagy komplementer erőműként dolgozni.

Szóval értem én, hogy vannak még tömegek, akiknek az atomenergiára áll fel a fasza, de az országok túlnyomó többségében nincs és nem is volt atomenergia és ettől nem lesz rosszabb se az emissziójuk, se az ellátásuk biztonsága. Ráadásul az atomenergia még úgy is a legdrágább termelési módok egyike, hogy nincs belerakva az árba a kiégett fűtőelemek problémájának végleges megoldása...

https://iotguru.cloud

Tömény demagógia, amit írsz. Sajnos ezt a fajtájú hazug ideológiát már tanítják is sok helyen. Ez problémás.

A helyzet az, hogy az atomenergia ("zsinóráram") részarányát minden országban - több-kevesebb sikerrel - ahhoz a szinthez közel rendelik, ami folyamatosan, mindig szükséges. Van egy olyan energiaigény-szint, ami télen-nyáron, éjjel-nappal mindig felveszi az atomenergia segítségével megtermelt áramot. Az atomenergia az alapellátás, a megújuló energiák az afölötti igényekre célszerűek, exportálható módon (ha sok van belőle, amit nem tudunk felhasználni, akkor a fölösleget igyekezzünk pénzért eladni annak, akinek nincsen atomenergiája), a gáz pedig a rövid időtartamú ingadozások esetére való, mert azt viszonylag rugalmasan lehet indítani, növelni, csökkenteni, megállítani. Szén alapú erőműveknek egy normális modellben egyáltalán nincsen helye, NULLA szerepe kellene legyen (kivételek vannak).

Ott van még ehhez a földrajzi távolság is, amellyel a jó helyen telepített atomenergia viszonylag jó alternatíva a messziről odavezetett megújuló energiaforrások által termelt áramhoz képest.

Ez nem bonyolult, szerintem a műszaki alapműveltség része kellene legyen és elkeserítőnek tartom, hogy a nukleáris energia elleni ostoba propaganda bizony borzasztóan elterjedt. Kábé az oltásellenesség, a chemtrail és a laposföld mellé odaírható.

Tömény demagógia, amit írsz. Sajnos ezt a fajtájú hazug ideológiát már tanítják is sok helyen. Ez problémás.

Fizikai rögvalóságnak hívják, akkor lesz tömény demagógia, ha nem értesz hozzá és a baseline nálad valami hazug ideológia. Ez valóban problémás.

A helyzet az, hogy az atomenergia ("zsinóráram") részarányát minden országban - több-kevesebb sikerrel - ahhoz a szinthez közel rendelik, ami folyamatosan, mindig szükséges.

Aham, igen.

Van egy olyan energiaigény-szint, ami télen-nyáron, éjjel-nappal mindig felveszi az atomenergia segítségével megtermelt áramot.

Oké, és mi van azzal, ami a pillanatnyi igén és az éjjel-nappal fix termelés közötti hézag?

Az atomenergia az alapellátás, a megújuló energiák az afölötti igényekre célszerűek, exportálható módon (ha sok van belőle, amit nem tudunk felhasználni, akkor a fölösleget igyekezzünk pénzért eladni annak, akinek nincsen atomenergiája), a gáz pedig a rövid időtartamú ingadozások esetére való, mert azt viszonylag rugalmasan lehet indítani, növelni, csökkenteni, megállítani. Szén alapú erőműveknek egy normális modellben egyáltalán nincsen helye, NULLA szerepe kellene legyen (kivételek vannak).

Na, ez így faszság, egyben is és külön-külön is.

Az atomenergia az alapellátás

Mint írtam, a világ 195 országából 165 országában egyáltalán nincs atomenergia; a maradék 30 országból 15 országban éri el a 20 százalékos részarányt, a világ energiatermelésében az atomenergia marginálisan kicsi rész, nem alapellátás. Atomenergia, mint alapellátás egyetlen országban van: Franciaországban, ők is évről évre csökkentik a részarányát.

a megújuló energiák az afölötti igényekre célszerűek, exportálható módon (ha sok van belőle, amit nem tudunk felhasználni, akkor a fölösleget igyekezzünk pénzért eladni annak, akinek nincsen atomenergiája)

A megújulót nem tudod az "afölötti igényekre" használni, mert tipikusan időjárás- és napszak függőek, nem illeszkednek pontosan az igényekhez, energiatárolás nélkül két nagy modell van az energetikai piacon: atomenergia + fosszilis vagy megújuló + fosszilis. Olyan nincs, hogy atomenergia + megújuló.

Másrészt megújulót nem tudsz érdemben exportálni, mert a szomszédos országokban köcsög módon általában pont akkor süt vagy nem süt a Nap; köcsög módon pont akkor fúj vagy nem fúj a szél; és nem fogod elhinni, de köcsög módon az időjárás is általában hasonló. Ezért az van, hogy amikor napenergiát exportálunk, akkor egyik szomszédos országnak se kell, ilyenkor negatív ára van a tőzsdén, annak kell fizetnie, aki exportálja, és mi exportáljuk, mert a kurva sok szaldós napelem nem szabályozható le.

a gáz pedig a rövid időtartamú ingadozások esetére való, mert azt viszonylag rugalmasan lehet indítani, növelni, csökkenteni, megállítani.

A gáz tipikusan CCGT és sok esetben elsődlegesen hőenergiát termel távhő és ipari technológiai hő előállítása miatt, a megtermelt villamos energia az melléktermék, hogy ha már úgyis elégetjük a gázt, akkor ne vesszen el, ezért aztán tipikusan mindig van eléggé vastag gázenergia az elektromos mixben minden országban és tipikusan csak kicsit változik a teljesítményük a nap során, nagyjából annyi, amennyi a menetrendet követő szénerőművek és a valós fogysztás különbsége okoz.

Szén alapú erőműveknek egy normális modellben egyáltalán nincsen helye, NULLA szerepe kellene legyen (kivételek vannak).

A szénerőművek meglepően tiszta energiát adnak, egyetlen problémájuk, hogy drágák a gázhoz képest és a szén nem bányászható és nem szállítható csövön, viszont a szénerőműveket szokták használni a menetrend követésére.

Ott van még ehhez a földrajzi távolság is, amellyel a jó helyen telepített atomenergia viszonylag jó alternatíva a messziről odavezetett megújuló energiaforrások által termelt áramhoz képest.

Elég jól tudjuk vezetni különféle drótokban az elektromos áramot, az atomerőműtől is el kell vezetni messze, mert a fogyasztás nem helyben szokott lenni.

Ez nem bonyolult, szerintem a műszaki alapműveltség része kellene legyen és elkeserítőnek tartom, hogy a nukleáris energia elleni ostoba propaganda bizony borzasztóan elterjedt. Kábé az oltásellenesség, a chemtrail és a laposföld mellé odaírható.

Hja, technikusként egy évet voltam szakmai gyakorlaton hőerőműben, dolgoztam MVM, Mavir projekten, dolgoztam magyar energetikai piacon, jelenleg épp dolgozok német energetikai piacon, tudod, a fő probléma az, hogy nálad sincs meg ez a műszaki alapműveltség, és elkeserítőnek tartom, hogy faszságokat tudsz leírni, mert úgy gondolod, hogy értesz hozzá, pedig nem. Van valami ideológiai alapod, és arra próbálsz építeni valami légvárat féligazságokból.

Szóval innen nézve nálad van valami hazug ideológia a témában, és mivel a világ nagyon nem arra tart, amerre szeretnéd, hogy tartson és az energetikai szakma még olyan zöldnek nem mondható országokban is a megújulóra alapoz, mint Kína, akkor azért érdemes lenne kicsit megállni és átgondolni a dolgokat, hogy biztos jól érted-e a szakterületet.

https://iotguru.cloud

Nem vagy vitaképes, drága barátom.

1. Az atomenergia nagyon fontos eleme az energiamixnek, mert pontosan arra a minimális energiaigénynek a kielégítésére való, ami mindig szükséges (télen-nyáron, éjjel nappal), ez nagyjából tervezhető és bizony többé kevésbé be is lőhető a legtöbb energiagazdaságban. Az hogy nem mindenütt van atomenergia, ebből a szempontból annyit ér érvként, hogy sok helyen meg verik a négereket. Igen, és az Antarktiszon sincs atomerőmű, mégis van ott élet. Ettől még ez a 1. pont, próbáld észbe vésni.

2. A zsinóráram fölötti igények (azaz a minimális energia igény és a pillanatnyi igény közötti különbség) kielégítésére elsősorban a megújuló erőforrások (szél, nap) valók, másodsorban a gázerőművek. A megújuló energiaforrások a saját igények ellátásra nem mindig elegendőek, ezért a gáz jelentősége ÓRIÁSI (és egyre növekvő). A szénnek NINCS HELYE, semmilyen energiamixben, csak kivételes esetben (ha pl. gáz nincs, mert felrobbantjuk a magunkhoz vezető vezetéket vagy ha ideológiailag fontosnak tartjuk, hogy kurva drága LNG-t vegyünk helyette, amiből egyébként meg nincsen elég).

3. A megújuló energiaforrásokból származó energiát valóban nehéz exportálni (Németország folyamatosan ezt teszi, negatív áron is, az elhibázott koncepció miatti kényszerből), mert az ritkán fordul elő, hogy csak Németországban süt a nap és máshol Dunkelflaute van. Ilyenkor kellene az olcsó gáz, akár nagy mennyiségben is, ami ugye nincsen, nemcsak hogy energiatermelésre, hanem a német vegyipar számára sincs elég belőle. Megjegyzem a gáz is fosszilis, olyasmit hogy csak atomenergia + megújuló létezne, még a világon senki sem látott. Hogy a gázt ne használnák energiatermelésre, az nekem meglepő, lehet, hogy Németországban ez már bekövetkezett, mert NINCS BELŐLE ELÉG, de hogy az lenne a normális, hogy a villamos energia a gáz felhasználásának csak a mellékterméke lenne, az szerintem még Németországban sem lehet igaz. (Ebben megingatható az álláspontom, mert lehet, hogy igazad van, annyira NINCS OLCSÓ GÁZ Németországban, hogy ez ott már bekövetkezett.)

4. A szén elégetéséből származó energia a legdrágább (nem az atom), ez szennyezi toronymagasan a legjobban a környezetet (ennek az összes jelentős energiahordozó közül a legnagyobb a környezetterhelése).

5. A német energiarendszer legnagyobb problémája jelenleg nem az atomerőművek betiltása és porig rombolása (ami hatalmas, nemzedékekre terjedő baklövés volt), hanem az Észak-Dél irányú energiatermelés és felhasználás különbözete, amit a német hálózat ma nem képes lekezelni. Kamuznak arról, hogy milyen csodálatos vezérlő rendszereik vannak, de a vezérlő rendszerek a hiányzó olcsó gázt nem képesek pótolni. Évtizedeken át tartó, baromi drága hálózat fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a Brandenburgban szélerőművekkel megtermelt villamos energiát Bajorországban is gazdaságosan fel lehessen használni. A megújuló energiaforrások további bővítésének egyre inkább a hálózati kapacitás a legnagyobb akadálya (nem csak nálunk, hanem a nagy távolságok miatt éppenséggel a zöld demagógia következtében tönkrevert német energiaellátó rendszerben is).

Nem vagy vitaképes, drága barátom.

Te is az energetikai szektorban dolgozol? Nyugtass meg, hogy nem, mert ennyi faszságot ilyen magabiztosan leírni igen ciki lenne a szakmában dolgozva.

Az atomenergia nagyon fontos eleme az energiamixnek, mert pontosan arra a minimális energiaigénynek a kielégítésére való, ami mindig szükséges (télen-nyáron, éjjel nappal), ez nagyjából tervezhető és bizony többé kevésbé be is lőhető a legtöbb energiagazdaságban. Az hogy nem mindenütt van atomenergia, ebből a szempontból annyit ér érvként, hogy sok helyen meg verik a négereket. Igen, és az Antarktiszon sincs atomerőmű, mégis van ott élet. Ettől még ez a 1. pont, próbáld észbe vésni.

Ebből a világ mit se tud, mindössze 15 országban fontos (>20%) része az energiamixnek, ahogy már írtam háromszor, az országok igen nagy többségében nincs és nem is tervezik bevezetni, sőt, inkább kivezetik, a teljes nucleáris ipar az erőművek tömeges decommission fázisára készül. Ráadásul az utóbbi 25 évben nem változott az atomerőművek által megtermelt energia mennyisége érdemben és lényegesen (2500 TWh körül ingadozott, az urán árának függvényében), viszont a részaránya lecsökkent 16 százalékról 8 százalékra. Jajj, mit írok, nem vagyok ideológiailag eléggé képzett: felcsökkent.

Apropó, azt tudod, hogy nincs már olcsó urán se? Elfogyott. Már csak közepesen drága urán van és az is kezd fogytán lenni. A drága forrásból meg mindegy, hogy mennyi van, mert drága és nem éri meg fűtőanyagként felhasználni.

A zsinóráram fölötti igények (azaz a minimális energia igény és a pillanatnyi igény közötti különbség) kielégítésére elsősorban a megújuló erőforrások (szél, nap) valók, másodsorban a gázerőművek. A megújuló energiaforrások a saját igények ellátásra nem mindig elegendőek, ezért a gáz jelentősége ÓRIÁSI (és egyre növekvő). A szénnek NINCS HELYE, semmilyen energiamixben, csak kivételes esetben (ha pl. gáz nincs, mert felrobbantjuk a magunkhoz vezető vezetéket vagy ha ideológiailag fontosnak tartjuk, hogy kurva drága LNG-t vegyünk helyette, amiből egyébként meg nincsen elég).

Nem, nem a megújuló való erre, hanem a fosszilis erőművek, megújulóval nem tudsz menetrendet követni, sehol a világon nem megújuló az, ami a zsinóráramot kiegészíti, erre az ún. komplementer erőművek alkalmasak, alapvetően három féle: fosszilis erőművek, és az akkumulátorok, vagy a gravitációs tározók. A szén részaránya globálisan jelenleg ~35 százalék, van helye, azzal lehet követni a menetrendet.

A megújuló energiaforrásokból származó energiát valóban nehéz exportálni (Németország folyamatosan ezt teszi, negatív áron is, az elhibázott koncepció miatti kényszerből), mert az ritkán fordul elő, hogy csak Németországban süt a nap és máshol Dunkelflaute van. Ilyenkor kellene az olcsó gáz, akár nagy mennyiségben is, ami ugye nincsen, nemcsak hogy energiatermelésre, hanem a német vegyipar számára sincs elég belőle. Megjegyzem a gáz is fosszilis, olyasmit hogy csak atomenergia + megújuló létezne, még a világon senki sem látott. Hogy a gázt ne használnák energiatermelésre, az nekem meglepő, lehet, hogy Németországban ez már bekövetkezett, mert NINCS BELŐLE ELÉG, de hogy az lenne a normális, hogy a villamos energia a gáz felhasználásának csak a mellékterméke lenne, az szerintem még Németországban sem lehet igaz. (Ebben megingatható az álláspontom, mert lehet, hogy igazad van, annyira NINCS OLCSÓ GÁZ Németországban, hogy ez ott már bekövetkezett.)

A németek nem exportálnak jó ideje, havi szinten 1-3 százalék körül importálnak. Náluk teljesen jól szabályozható akár egyesével is a napelem és a szélerőmű és szabályozzák is. Amúgy bőven van elég gáz és olcsó is, a piaci ár visszatért a 2016-2018-as szinthez, csak szerintem neked erről nem szóltak.

olyasmit hogy csak atomenergia + megújuló létezne, még a világon senki sem látott

De baszki, te próbálod ezt mindig leírni: "A zsinóráram fölötti igények (azaz a minimális energia igény és a pillanatnyi igény közötti különbség) kielégítésére elsősorban a megújuló erőforrások (szél, nap) valók, másodsorban a gázerőművek."

A szén elégetéséből származó energia a legdrágább (nem az atom), ez szennyezi toronymagasan a legjobban a környezetet (ennek az összes jelentős energiahordozó közül a legnagyobb a környezetterhelése).

Erről a Lazard nem tud - pedig ők írják a legpontosabb energetikai piaci elemzéseket pár évtizede, a 2025 júliusi piaci körkép szerint az LCOE:

- coal: $71 - $173
- nuclear: $141 - $228
- gas: $149 - $251

Ráadásul a carbon pricing korrigált számok se támasztják alá az elméleted:

- coal: $108 - $249
- nuclear: $141 - $220
- gas: $173 - $291

A gáz nem jobb, mint a szén. Se árban, se környezetszennyezésben. A gáz abban jobb, hogy sokkal egyszerűbb bányászni és eljuttatni az erőműhöz.

A német energiarendszer legnagyobb problémája jelenleg nem az atomerőművek betiltása és porig rombolása (ami hatalmas, nemzedékekre terjedő baklövés volt), hanem az Észak-Dél irányú energiatermelés és felhasználás különbözete, amit a német hálózat ma nem képes lekezelni. Kamuznak arról, hogy milyen csodálatos vezérlő rendszereik vannak, de a vezérlő rendszerek a hiányzó olcsó gázt nem képesek pótolni. Évtizedeken át tartó, baromi drága hálózat fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy a Brandenburgban szélerőművekkel megtermelt villamos energiát Bajorországban is gazdaságosan fel lehessen használni. A megújuló energiaforrások további bővítésének egyre inkább a hálózati kapacitás a legnagyobb akadálya (nem csak nálunk, hanem a nagy távolságok miatt éppenséggel a zöld demagógia következtében tönkrevert német energiaellátó rendszerben is).

Ez megint valami olyan dolog, amiről szegény németek nem tudnak érdemben, ez amolyan Magyarországon közismert tény lehet, amihez nem vagyok eléggé képzett ideológiailag, mert a szakmai cikkekből tájékozódom és nem a kormánypropagandából. Németország 2015 és 2020 között egy csomó HVDC kábelt épített meg (BorWin, DolWin, HelWin, SlyWin, satöbbi). Mint írtam már, nincs hiányzó olcsó gáz, a gáz ára visszatért a normál kerékvágásba már több mint két éve.

BTW: nekem úgy tűnik, hogy egyedül én írok számokkal alátámasztott tényeket, egyebeket, megtennéd, hogy a válaszodban írsz számokat, amivel az állításaidat alátámasztod?

https://iotguru.cloud

Hogyne lenne benne, évek óta a bányák fizetik a tevékenységük okozta környezeti problémák helyreállítását, illetve a termelők az aktuális emissziós költségeket (most ~90 EUR/tCO2), vagyis egy MWh megtermelése kb. 110 EUR plusz költséggel jár európai szénerőművekkel és kb. 50 EUR plusz költséggel jár európai gázerőművekkel, ezért van mix minden energetikai cégnél, hogy a szükséges fosszilis termelés carbon költségét ki tudják egyengetni megújulóval.

https://iotguru.cloud

Én ezekben a (kár)örömködésekben leginkább azt nem értem, hogy miért kell egy ilyen kudarcnak adott esetben örülni? (Ha egyáltalán kudarc lenne.)

Valami megoldás kell az energiatermelésre, persze lehet jönni az atommal, de az egyrészt nem olcsó, másrészt a hulladékkezelés problémája leginkább tologatva van, amennyire én követem. A hazai Paks2 meg aztán pláne sikertörténet, igaz?

Igazad van, ezen sírni kell, nem lehet röhögni, Siralmas. Feláll egy zöld képviselő a Bundestagban és azt állítja az őt megválasztó tömegeknek, hogy az atomenergia miatt Németországban egy liter gázolaj 18 euróba kerülne, ha újra lenne nukleáris alapú energiatermelés. Ennek örülni? Hogyan? 

Az, hogy az atom drága, az persze nem kétséges, általában úgy szokták bizonyítani ezt, hogy az erőmű élettartamát (azaz azt az időtartamot, amelyen belül az atomerőmű biztonságosan energiát képes termelni) a felére, negyedére becsülik a számításban. Arról pedig, hogy a használt fűtőelemek újrahasznosítási technológiái mennyit fejlődtek az elmúlt 10 évben, egyenesen szentségtörés említést tenni. 

Igazad van, ezen sírni kell, nem lehet röhögni, Siralmas. Feláll egy zöld képviselő a Bundestagban és azt állítja az őt megválasztó tömegeknek, hogy az atomenergia miatt Németországban egy liter gázolaj 18 euróba kerülne, ha újra lenne nukleáris alapú energiatermelés. Ennek örülni? Hogyan? 

Forrás?

Az, hogy az atom drága, az persze nem kétséges, általában úgy szokták bizonyítani ezt, hogy az erőmű élettartamát (azaz azt az időtartamot, amelyen belül az atomerőmű biztonságosan energiát képes termelni) a felére, negyedére becsülik a számításban.

Forrás?

Arról pedig, hogy a használt fűtőelemek újrahasznosítási technológiái mennyit fejlődtek az elmúlt 10 évben, egyenesen szentségtörés említést tenni. 

Forrás?

https://iotguru.cloud

Ha érdekelnek a források, mélyedj el a kérdésben és nézz utána. A Bundestagban az okos zöld képviselőt volt szerencsém saját fülemmel meghallgatni és saját szememmel megtekinteni, néhány héttel ezelőtt. Az atomenergia drágaságáról szóló legendákban nem nagyon fogod megtalálni az élettartamot, amire a számítást alapozzák, de az ért próbálkozz vele, mert anélkül nagyon átlátszó a drágaság levezetése (azok többnyire már a peremfeltételek vizsgálatát sem állják ki.) Rengeteg forrást találsz a használt fűtőelemek felhasználási technológiáiról is, gugli legyen a barátod.

Ha érdekelnek a források, mélyedj el a kérdésben és nézz utána.

Na, így néz ki, amikor hazudsz.

A Bundestagban az okos zöld képviselőt volt szerencsém saját fülemmel meghallgatni és saját szememmel megtekinteni, néhány héttel ezelőtt.

Nosza, akkor tudod, mikor volt és meg tudod keresni.

Az atomenergia drágaságáról szóló legendákban nem nagyon fogod megtalálni az élettartamot, amire a számítást alapozzák, de az ért próbálkozz vele, mert anélkül nagyon átlátszó a drágaság levezetése (azok többnyire már a peremfeltételek vizsgálatát sem állják ki.)

Rámutatnál erre például bármelyik szakmai számításban? Mert szerintem egy ilyet se láttál közelről. Vagy akár megmutathatnád, hogy a Lazard hol téved, hol használja rosszul az LCOE számításnál az általad kifogásolt dolgokat. Különben azt kell hinnem, hogy mondtál valami nagyot, csak semmivel nem tudod alátámasztani.

Rengeteg forrást találsz a használt fűtőelemek felhasználási technológiáiról is, gugli legyen a barátod.

Pont ez érdekel, mert én semmi ilyenről nem tudok pláne az utóbbi 10 évben. Szóval szeretném látni, hogy te milyen konkrétumról tudsz.

https://iotguru.cloud

Németország már nem biztonságos, ne kérdezd miért...

Ez gáz, mert a Contabo is ott van, az én VPS-em speciel Düsseldorf-ban, van valami ár/érték arányban hasonló alternatíva?
Mert bruttó 9,20 EUR-ért (ebben a 27% "jó" magyar ÁFÁval) / hó hol kapni még 4core, 8GB RAM, 200GB SSD háttértáras VPS-t?

Proton:
https://pr.tn/ref/HBNPNCFFG8N0

"Bithang-Yoo Rádió, az élvezet, ami a Zenéhez elvezet!"

https://bithang-yoo-radio.com

Inkább Proxmox Backup szerver valami nagyobb házon belüli storage-gel. Akkor nem kell idegeskedned a számla miatt, ha helyre kell állítani.

Én S3-at úgy használnék backupra, hogy mögé kötnék egy Glaciert, és offsite cold storage-re használnám, ahonnan kb fényévente kétszer állítok helyre.

A mindennapi backupot mindenképp egy PBS szerverrel oldanám meg. Egyszerűbb is és elég jól integrálódik a PVE node-okkal.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

( _Franko_ v | 2025. 10. 01., sze – 12:39 )

Cloudflare R2 olcsóbb, de van egy csomó olcsóbb S3 kompatibilis storage megoldás. Akkor érdemes használni AWS S3-at, ha AWS-en belül van minden.

https://iotguru.cloud

Glacier elé jó használni, mert az S3-ból könnyebben lelistázod a tartalmát, csak a letöltés lesz időigényesebb. A Glacier pedig elég jó offsite backupokra is, szóval érdemes AWS-en kívülről is használni, csak nagyon képben kell lenni a költséglimitekkel.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

( Nyosigomboc v | 2025. 10. 01., sze – 17:13 )

Mennyi adatot kell backupolnod? Mennyire gyakran kell majd visszaallitanod? Tudtommal leginkabb ezektol fugg, hogy mi a legjobb (legolcsobb, legmegbizhatobb) megoldas.

Tobb telephelyes cegnel meg az is elofordulhat, hogy a masik helyen tarolt backup a legjobb, nem a felho.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( NagyZ v | 2025. 10. 02., cs – 01:06 )

te tenyleg azt kerdezed, hogy a vilag legnagyobb es legregebbi object storagevel, aminek a protokolljat masolja mindenki azota is, van-e valakinek tapasztalata???

<insert azt a memet amikor a feje korul kerdojelek vannak, meg WTF>

Konkrétan mindenben és ezen őszintén szólva nagyon meglepődtem, mióta AWS-el kellett foglalkoznom.

Sokkal jobban szervezett, jobban dokumentált, praktikusabb, biztonságosabb az Azure.

Ott van mögötte az Entra, ami egységes authentikációt ad mindenhez, priviledge management-el (PIM) és self-service jogosultság igényléssel (Access Packages), hogy képes vagy out-of-the-box credential nélküli authorizációra (managed identity), policy-ból letolhatsz olyan szolgáltatásokat amit AWS-ben kódolni kell és privilégiuma-szint emelés kell hozzá (pDNS), organizáció szinten van policy és rbac deklaráció (management group).

Erőssen kontrollált környezetben (banki pl.) nem tudnék indokot mondani az AWS mellett.

Szerintem érdemes lenne elmélyedned mind a kettőben, mert én inkább azt mondanám, hogy nagyon hasonlóak feature set tekintetében.

A dokumentáció szerintem mindkettőnél jó, én az AWS-ét úgy érzem, hogy jó műszaki tudású emberek számára hajszálnyit jobb, de ez szubjektív

Az Entra tényleg jó abban, hogy önmagában ad identity és authentikáció kezelést, de az AWS-t is össze lehet kötni céges SSO-val, jogosultságok is érkezhetnek csoporttagságokon keresztül.

Managed identity-nek is van párja AWS-ben, az AWS szolgáltatásoknál meg tudod mondani, hogy melyik IAM role nevében fussanak, és ugyanúgy elkerülhető, hogy access key-eket kelljen létrehozni és copy-paste-elni valahová.

AWS-ben is van Organizations, ugyanúgy fa struktúrába tudod szervezni az AWS account-okat, mint az Azure subscription-öket a Management Group-okba. Sőt, policy-ket is tudsz a fa bármely pontjára rakni. Ami nekem hiányzik az AWS-ből, az a Resource Group, persze tag-ekkel meg lehet valósítani hasonlót, de pl. access controlt rakni arra már körülményes, míg pl. Azure-ben ez tényleg kézenfekvő.

Néhány dolog máshogy van implementálva az egyiknél meg a másiknál, de alapvetően én úgy vettem észre, hogy nem nagyon hagyják magukat a versenyben lehagyni.

AWS-ben is van Organizations, ugyanúgy fa struktúrába tudod szervezni az AWS account-okat, mint az Azure subscription-öket a Management Group-okba.

Az "ugyanúgy" az elég nagy túlzás, nálunk van egy jónéhány ezer accountos Org, megfejelve egy mindenféle federated auth, SSO, meg egyéb vackokkal, hát, nem vagyok boldog amikor hozzá kell nyúlni.

persze tag-ekkel meg lehet valósítani hasonlót

Mmhm, amíg pl. nem kell átnyúlni másik régióba. :)

jónéhány ezer accountos Org, megfejelve egy mindenféle federated auth, SSO, meg egyéb vackokkal

Ez egy kicsit úgy hangzik, mintha ilyen panaszkodás lenne, hogyha túl sok feature-t használtok, akkor tényleg bonyolultabb kezelni. Ehhez képest tény, hogy az Entra alapú jogosultságkezelés jobban irányba állít, hogy mit hogyan csinálj.

Mmhm, amíg pl. nem kell átnyúlni másik régióba. :)

Ez ilyen, az AWS-ben sokkal kevesebb a globális nézet, ott mindig egy adott régióból indulsz ki. Azért írtam csak azt, hogy hasonlót, meg hogy nekem is hiányzik :)

Ez egy kicsit úgy hangzik, mintha ilyen panaszkodás lenne, hogyha túl sok feature-t használtok, akkor tényleg bonyolultabb kezelni.

Akkor félreérthető voltam, sorry, Azure-ban nagyságrendileg ugyanennyi subscription van. Csak azokkal egyszerűbb a dolgunk. Nyilván, hiszen az AWS megjelenése után volt 4 éve a Microsoftnak kitalálni, hogy mi működik jól, meg mi nem.

Bedobok pár olyan való életből vett use - case-t, ami Azure alatt viszonylag triviális:

- Hub and Spoke architektúra, az egyik környezet (legyen egy homokozó) organizáció-szintű DNS feloldását kell megoldani anélkül hogy jogosultságot kellene delegálni a hub-ban levő DNS szerver módosításához.

- Kubernetes POD-nak hozzáférést biztosítani egy managed SQL serverhez, letárolt credential nélkül.

- Adott egy PCI DSS compliance infra, aminek blokkolnia kell azoknak a resource-oknak a létrehozását, ami nem felel meg a követelményeknek.

-Hub and spoke: erre simán van példa AWS-ben, ahol épp most vagyok, ott is. És a spoke account-ban nem kell semmilyen jogosultságnak lennie a hub-hoz.

-Kubernetes pod jogosultság: IRSA nagyon régóta van, most már Pod identities az ajánlott. Lényegében mindkettő az Azure AKS POD Workload Identity-vel ekvivalens.

-Lehet policyt beállítani AWS-ben, amivel megtilthatod bizonyos feltételeknek megfelelő resource-ok létrehozását.

Az, hogy szerinted nincs valami, az nem ekvivalens azzal, hogy tényleg nincs.

> Sokkal jobban szervezett, jobban dokumentált, praktikusabb, biztonságosabb az Azure.

Most felkacagtam volna, ha nem kellett volna szopnom vele hosszú hónapokat.

- Jobban szervezett: negyedévente átneveznek dolgokat, negyedévente átrendezik a teljes Azure Portált, nagyon jó lehet a szervezés. Csak ne rúgnák ki negyedévente a teljes csapatot...

- Jobban dokumentált: arra a dokumentációra gondolunk, ami jó esetben köszönőviszonyban nincs sem a felülettel, sem a CLI képességeivel, rosszabb esetben nincs is?

- Praktikusabb, biztonságosabb: erre érdekelne a konkrét összehasonlítás.

Erősen kontrollált (banki) környezetben általában a felhő mellett is nehéz érvelni, de az AWS-nek a konzisztenciája, a stabilitása és a széleskörű - visszamenőleges - kompatibilitás gyakorlatilag azonnali seller tud lenni egy ilyen helyen. Csak a Microsoft sokkal agresszívebb a nagy cégek bevonzásában az Amazonhoz képest, plusz itthon nagyon komoly kultúrája van a MS-nek, a többi provider mintha nem is létezne - pedig vannak még jók. A dokumentáció pedig általában minőségileg rengetegszer jobb az Amazonnál, plusz igény esetén érthető, lényegretörő, bullshit mentes tutorial videók is segítik a tanulást (van külön oktatós része az Amazonnak). 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Miért lenne nehéz?

On-prem oldalon egy sor banki szabályozásból jövő követelményt nagyon nem, vagy egyáltalán nem fogsz tudni megoldani, ami felhőben by default elérhető.

MNB explicit engedélyezi a felhő használatát, ha egy sor technikai - jogi - üzleti követelménynek eleget teszel, erről neki evidenciákat adsz át.

Továbbmegyek: az új szabályozók (NIS2, DORA) egyre inkább felhőre targetálva készülnek.

Pár évvel ezelőtt foglalkoztam Azure-el, tény hogy nem egyszer volt olyan hogy hétfőn teljesen más volt az azure portal mint amit pénteken otthagytam.

Az is tény hogy amikor egy bank számára kellett felhőmegoldás azonnal ott volt a Microsoftnál az MNB által auditált és elfogadott 1500 oldalas  dokumentáció.

Szerintem az van hogy nagyon nem ugyanaz az ügyfélélmény ha megkapod az enterprise supportot mint ha nem, legyen szó Azure-ről vagy AWS-ről.

Viszonylag mezítlábas ügyfélként (non-priority) nekem az AWS jobb élmény mint az Azure.

zászló, zászló, szív