Egyszerűbb szövegformázási lehetőségeket kap a Notepad

Microsoft, Windows

Egyesek prüszkölnek miatta, én viszont üdvözlöm. Mintha a fejlesztők meghallották volna, hogy a közelmúltban kiszűrtem a fogaim közt egy szentségelést: "Mi a retkesnek nem lehet 2025-ben legalább egy minimális formázást lehetővé tevő funkciót beletenni a Notepad-ba? Hogy legalább egy gedit szintet megüssön?!"

Fohászom meghallgattatott, a Windows Insider-ek már tesztelhetik a Notepad felpimpelt változatát.

( KakalakiAkka | 2025. 06. 02., h – 10:42 )

Notepad++? Ha windowson kell vmit csinálni, szerintem az a minimum. A notepad meg tök fölösleges (mármint még így is, felpimpelve). Szerintem.

Notepad++ -al csak az az egy baj van h. nem nativ windows-os mikroszoft program. Így ha olyan idióta helyen töltöd a munkaidődet, ahol applocker-el tiltanak mindent ami nem szabad, ott fel kell vetetni a szeretem-programok listájára. Ha nincs erre támogató másik oldal (gy.k. az IT), akkor itt megáll a történet.

Bónusz nehezítés, mikor 1 konkrét release-re történik meg az applocker-es jóváhagyás. Mert egy héten belül jön ki notepad++ -ból új verzió. Azt meg ha engeded települni, akkor az update befejeztével az új verzió-s .exe hash-e már nem fog egyezni a régi verziójéval, és nem fogod tudni elindítani. Lehet uninstallni az egészet, és visszarakni a régi kézzel jóváhagyott régit.

Csak egy elképzelt történet, egy munkahelyen se ilyen balfasz módon működik az applocker-es szekuriti 3rd party alkalmazásokkal.

Amelyik munkahelyen 1x felüti fejét az applocker nevű rák, ott hamarosan privát gépeken megy otthon sok embernél az érdemi munkavégzés, ha a melós gépen a munkáltató nem akarja biztosítani a munkavégzéshez szükséges eszközöket. Nem egy azure tenant admin-ról tudok 1 elképzelt munkahelyen (ami ott már egy eleve kivételezett kaszt a többi àtlag melós között), aki az otthoni laptopján lép be a tenant-ba. Mert a global IT a céges gépére a mikroszoft-official PS modulokat sem volt hajlandó engedélyezni. Miközben persze az IT policy szerint nemcéges gépen nem lehetne tárolni semmilyen céges adatot.

Amikor az elmélet és a gyakorlat üti egymást.

Ez eleg rossz hozzaallas. Ha a munkaltatom azt akarja, hogy homokorat nezegessek vagy adminisztraljak (utelszamolas rulez) havi 3 millioert, akkor az lesz. Ki vagyok en, hogy megkerdojelezzem? Majd lesz digitalis transzformacio program, amit szivesen vezetek havi 4M-ert...

Egy dologra kell vigyazni, ne vegyel toluk reszvenyt az adozott penzedbol (adni adhatnak).

Ez eleg rossz hozzaallas. Ha a munkaltatom azt akarja, hogy homokorat nezegessek vagy adminisztraljak (utelszamolas rulez) havi 3 millioert, akkor az lesz. Ki vagyok en, hogy megkerdojelezzem?

+1

"A hülye szabályok ellen úgy lehet a legjobban tiltakozni, ha szóról szóra betartod őket."

( neutrino v | 2025. 06. 02., h – 10:46 )

Trey, a nagy influencer, aki még a notepad fejlesztését is tudja befolyásolni \o/

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

( Raynes v | 2025. 06. 02., h – 10:58 )

Kevered a text editor és a word processor fogalmát. Magyarul mindkettőt szövegszerkesztőnek hívjuk, de nem ugyanaz a kettő. A text editor, az csak plain text-et támogat, formázás nélkül, legfeljebb opcionálisan kódszavak, regexp, címkék alapján színezés (meg vastagítás, döntés) valósítható meg vele, ilyen a gedit (abban nem tudsz formázni), meg bármilyen terminálos text editor.

A word processor az, amivel formázni tudsz, ilyen volt a Wordpad, meg ilyen a Word, LO Writer, stb., a DOS-os időkben a Wordperfect, Context, Chi Writer, stb.. A notepad az egy eredendően plain text editor, abba felesleges formázás. Inkább akkor a Wordpad-et nem lett volna szabad megszüntetniük, hanem azt felfejleszteni, hogy meg tudják nyitni a doc, docx, odt formátumokat, nyilván csak alap formázási funkciókkal, rtf-be mentéssel, hogy ne legyen versenytársa a Word-nek, de azért alap írásokra használható legyen, kb. egy Googe Docs, alap markdown szintjét súrolgassa alulról.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Nem tudom mire célzol, de a Windowst túlnyomó többségben átlagfelhasználók használják, vagyis az jogos igény, hogy egy minimális formázást biztosító szerkesztő legyen benne OOB. Az nem, hogy "konfigot írni", mert nem ez a fő irány. Arra majd teszel fel valamit utólag.

trey @ gépház

Van azért egy valamennyire egyezményes dolog már ezekre "sima" txt-be is.

A kolléga _feljebb_ használta is a "félkövért", de lehet:

- "félkövér" (valójában hangsúly vagy kiemelés) formázást írni *sima* txt-be többféleképpen,

- /dőltet/ is, bár én csínján használnám ,

- a felsorolást nem árulom el. ;D

Attól még a Markdown-nak nem kéne összedőlnie. Erre szolgál a
```C
kódsorok
```

Tény viszont, hogy a Markdown csak egyszerűbb dokumentumokra van szánva, épp olyan alapokra, amire anno a Wordpad meg most az új Notepad. Ha nagyon bonyás műszaki dokumentum kell, arra érdemessebb a TeX/LaTeX, és hozzá hasonló megoldások.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Van azért egy valamennyire egyezményes dolog már ezekre "sima" txt-be is.

Pont ezekből az "egyezményes" dolgokból van nagyon sokféle. Van AsciiDoc, Markdown, ReStructuredText meg még jó pár dolog, akár HTML is.

Még Markdownból is sokféle volt, mert az eredeti Markdown specifikáció aluldefiniált volt.

Emiatt született a CommonMark specifikáció.

A Markdown file ugyanúgy egy sima txt, csak pont ezekkel az egyezményes formázási jelekkel.

Nem értem miért ragaszkodtok az OOB-hez. Van egy rakat 3rd party program, ilyen egyszerű html-es, markdown-os, rtf-szerkesztők, amik kb. Wordpad szintűek, semmiből nem tart feltelepíteni. Ha meg nagyobb igények vannak, akkor LibreOffice, vagy MS Office, akár online változatok, Google Docs, whatever, nagyon sok alternatíva van.

Igazából text editorral is nagyon egyszerű, mondjuk markdown-t írsz, aminek baromi egyszerű a szintaxisa, és azt konvertálod, akár online html-be vagy pdf-be. Ez ma már nem rakétatudomány, hogy OOB megoldás kelljen rá. Persze, most már ott lesz a Notepad, ez rendjén is lenne, de akkor most meg egy normális text editor nem lesz. A terminálos MS Edit nem jó, nagyon félkész, proof of concept szint.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Örülünk, hogy szereted összebaszni a Windowst mindennel. Amikor 300 céget támogatsz, 300 rendszergazdának és auditornak elmondani, hogy tessen már azt a szart feltenni. Ugye? Vagy hogy?

Hobbirendszergazdaként gondolkodsz, abban a mondakörben (egy céges IT-s) rendben is van, csak kicsit nagyobb a világ.

trey @ gépház

Ez maximum a te problémád, nekem a hobbi az az otthoni ~10 gép, és már azon is meguntam az egyenként beállítgatást, és feltettem egy sambát. Köszönöm is a sok segítséget itt a HUP-on, amit kaptam hozzá.

Azt "nagyon könnyen" el tudom hinni, hogy a 300 cég/300 rendszergazda mind gyári beállításokkal használjai a windowsait, hiszen végülis a passziánszon kívül úgyse indítanak el semmit, akkor valóban nem kell sz*pni a GPO-val.

Ez maximum a te problémád,

Meg százszámra másoké.

Azt "nagyon könnyen" el tudom hinni, hogy a 300 cég/300 rendszergazda mind gyári beállításokkal használjai a windowsait, hiszen végülis a passziánszon kívül úgyse indítanak el semmit, akkor valóban nem kell sz*pni a GPO-val.

Te se láttál még olyan nagyvállalatot, ahol pl. a magyarországi operációjánál telepítendő szoftverért a németországi, angliai központokban kell könyörögni (Tesco, Audi, Bayer, Thyssenkrupp stb. stb. ...).

Szerintem a problémát se érted.

trey @ gépház

Igazából mind a kiszolgáló IT részéről, mind a tápláléklánc végén lévő, egyszeri jómunkásemberről azt gondolom, hogy kerülje az ilyen merev, túlszabályozott helyeket, ahol azt is megmondják, merre kunkorodjon az anyag, ha sz@rni mész. Nem bírnám elviselni, egy héten belül mondanék fel.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én sem, de ez hogy jön ide? Van egy probléma, amit meg kell oldani. Egyébként, ez az egyik véglet, a másik meg a cégvezetés által megtűrt, rosszabb esetben támogatott kupleráj. Találkozom mindegyikkel bőven. Lehet, hogy az utóbbi rosszabb ...

trey @ gépház

Ez így van. :) Most már csak a kapcsolatot nem látom a kettő között. Windows-ban nem bízom, a Windows - az Androidhoz hasonlóan - egy kémgép, azon nem bankolok, nem intézek magánügyeket, lehetőleg híreket sem olvasok rajta. Céges infrán lehetőleg nem bankolok, legfeljebb a saját linuxos gépemen, ha az valamiért elkerülhetetlen, de nem jellemző.

Vagy a másik oldalról mondod, ha a banki ügyintéző számítástechnikai infrastruktúrájában van kupleráj? Ott legyen rend, de azok nagyjából droid munkakörök. Fejlesztésen, ahol kitalál valamit az ember, ír hozzá segédprogramot, pipettázik, mér, számol, egyáltalán kitalálod, hogyan lehetne megmérni, hardware-t tervezel hozzá, firmware-t írsz hozzá, ott azért kell a szabadság.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Windows-os céges gépet a céges rendszergazdák managelik. Tehetek rá bármit, ami kell, csak tudjanak róla. Fognak egyébként, mert tettek rá valami monitoring dolgot, ami a software-eket és verziószámaikat kigyűjti. Nyilván nem tesz a gépre az ember illegális dolgot.

Cégnél lévő saját linuxos gépemet én adminisztrálom, de csak repóból telepítek nyílt forrású dolgokat, illetve free fejlesztői eszközöket, mint például a Microchip MPLAB-X IDE, valamint hozzá a fordítók.

Lehet, nehéz elhinni, de létezik az, hogy a munkavállalóban nem a szabotőrt, nem az ellenséget kell látni, hanem azt, aki előre akarja vinni a dolgokat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Annak is van kockázata, ha a mérnök motiválatlan lesz a korlátozások miatt, s a munkaidejének nagy részét azzal tölti, hogy megkerülje a korlátokat.

Szerk.: Én már az ISO kapcsán feltétlenül szükséges dokumentációtól kivagyok, ha valamire szükségem van, halasztom a beszerzést, mert arról doksit kell írni, amelynek egyedi azonosítója van, és így tovább. Egy ilyen pár soros vacakkal órákat foglalkozom, annyira gyűlölöm, s még fel is idegesítem magam rajta.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nyilván nem tesz a gépre az ember illegális dolgot.

A tapasztalat nem ezt mutatja. Döbbenet, miket felraknak az emberek a céges gépeikre, ha megtehetik. A teljesség igény nélkül: lövödözős játék szerver program, torrent, otthoni felhasználásra negedélyezett szoftverek céges környezetben, ésatöbbi.

Továbbra is: nem az én problémám. Aki ilyen helyre megy/nekik dolgozik, szívjon vele.

De nekik sem a notepad lesz a megváltás, cserébe elbonyolítanak egy olyan szoftver, aminek nem ez lenne a célja, a wordpad-et meg pont kinyírták, ami a formázott szöveget viszont sokkal jobban tudta kezelni.

Amikor windows PE-t kell összerakni, majd akkor is belefordul a copilot?? Marha jó lesz.

Ja, akkor jó. Ez a képekről nem látszott, hogy alapvetően meghagyták text editornak és a formázást külön rendereli le. Akkor viszont pozitív. A Markdown-ban az a jó, hogy csak egyszerű dokumentumokra jó, de könnyű megtanulni (gyorstalpaló), mert emberi szemmel is olvasható a szintaxis, aki még nem is látott Md kódot, az is leveszi sokról, hogy mi lehet.

Engem anno meglepett, de még a forgatókönyvíróknak is van külön Markdown formátuma, igaz egy kicsit más, de hasonló, úgy hívják, hogy Fountain.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Azt konkrét szoftvere válogatja. Ha csak Markdown kódot szerkeszt, akkor text editor. Ha közvetlenül a Markdown formázást is megjeleníti, akkor word processor.

Szerk: kicsit pontosítanám. Az dönt, hogy WYSWYG megoldáson alapszik-e. Ha igen, ekként formáz, hogy már beírás közben élőben látod a formázás hatását, akkor word processor, egyébként text editor.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( arpi_esp v | 2025. 06. 02., h – 11:12 )

az semmi, de ezt figyeld:

 

A Windows 11 beépített képernyőmentő eszköze, a Képmetsző új szintre léphet: hamarosan animált GIF-ek készítésére is alkalmas lesz.

( ggallo | 2025. 06. 02., h – 11:29 )

Szerintem ez egy üdvözlendő fejlesztés. Én ugyan Notepad++ felhasználó vagyok, de szeretem az MD állományokat, mert sokkal olvashatóbb lesz a doksi, mondanivaló azzal a pár egyszerű formázással. Ha ezt meg tudja mutatni a Windows beépített cucca extra telepítés nélkül bárkinek, akkor az már nyereség.

Igazából én azt nem értem, a "kezdetektől" miért nem volt ilyen lehetőség minden text editorban. A text only felületeken a Markdown remekül értelmezhető (annak, aki amúgy is a text only-hoz van szokva), mindenki másnak meg tök jó a renderelt kivitele. Ettől még nem lesz szövegszerkesztő vagy tördeló program semmi, de az olvashatóságot nagyságrendekkel javítja.

A markdown attól lesz markdown, hogy akként értelmezzük a plain text tartalmat... Amíg nem úgy értelmezzük, addig sima text file... Így a vi is natív markdown szerkesztő már most is. Csak nem tudja formázva megjeleníteni önállóan a megírt markdown állományt...

Pl. Notepad++nál és VS Code-nál annyi a Markdown plugin adta extra, hogy bekapcsolatok egy view-t, hogy markdown-ként értelmezve a fájlomat jelenítse meg formázva. A file nem változik csak a megjelenítés. Nem is lehet a formázva megjelenített oldalon szerkeszteni, csak a plain text-be tudok belejavítani továbbra is.

( Nyosigomboc v | 2025. 06. 02., h – 17:06 )

Egyik ismerosom epp a hetvegen szivott vele: feltette Hajbi masodik kedvencet a gepere. Nem a 64 bites XP-t, hanem a W10-bol az IoT LTSC verziot. Alapbol nem volt benne notepad (gondolom mindent kiszedtek belole), ugyhogy felment a MS oldalara, hogy letoltse. Fent is volt egy telepito, inditja, az megnyitja ugyanazt az oldalt, hogy he, toltsd mar le a telepitot! :) Szoval ez nem ment. (Ajanlottam neki a Notepad++-t, az neki "bloat".)

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( golgota | 2025. 06. 02., h – 17:32 )

pont leszarom ezt a fost ahogy trey mondana :D

( gyuri23 | 2025. 06. 02., h – 18:47 )

És milyen formátumba menti el?

A txt lényege, hogy nincs benne mindenféle formázó, meg vezérlő lópikula. Még a nyomorult TAB is szét tudja szívatni az embert, bőven elég a soremelés és a szóköz.

Nem értem miért kell formázni egy txt fájlt. Arra ott van kismillió egyéb lehetőség.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ennek semmi értelme. Ott a html ami ilyen igényekre pont ennyire egyszerű és kb mindenki ismeri már, viszont ha telerakom a plain text-et mindenféle szarral, a lényege veszik el, mert ha válogatni akarok a nézet és a kód között, akkor már erre van megoldás.
Szvsz a markdown semmivel sem egyszerűbb mint a html, csak azt szeretné elhitetni magáról. Az sem érv, hogy kevesebb karakter kell a beírásához, mert pont WYSIWYG lett a nyomorult notepad.

Ilyeneket írnak róla:

Conversion to HTML: Markdown can be easily converted to HTML, making it suitable for web content.

Brávó, feltalálták a spanyolviaszt.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Nem kell telerakni a plain textet mindenféle szarral, csak lehet.

A html is jó, én használom is. Az pedig érv, hogy kevesebb gépelés kell, mivel a markdown megspórolja az egész <head> részt, a closing tageket, és tulajdonképpen a <p>-ket is.

A wysiwyg dolog pedig opcionális, szerintem rettentően lelassítja a gépelést, ha folyton abba kell hagyni, hogy egerészgessek.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Csak ne akarj * vagy _ jeleket írni a szövegbe, mert meglepi lesz :D

Meg cserébe alig olvasható szövegesen és külön "néző" alkalmazás kell hozzá, de tőlem az használja aki csak akarja :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Sima plain textben is szoktam hasznalni olyat, hogy felsorolast kezdek (kotojelek a sor elejen egymas alatt), szamozast, vagy cimsort adok, meg effelek. Sot, meg papiron is! A markdown ezeknek egy elore definialt formazasokat hasznalo valtozata. Ha jol formazott markdown-t hasznalsz a sajat - epp ahogy eszedbe jut - formazas helyett, akkor megfelelo megjelenito ebbol 1 fokkal szebbet tud csinalni. Ha nem, akkor marad a plain text, semmilyen funkcio nem veszik el ezzel.

Amugy jo pelda a github, ahol a projectek leirasara a readme.md (szoval markdown) a szokasos modszer. Sima text, eszkoz nelkul is olvashatobb, mint a html, de pl. a cimeket/linkeket/kepeket szepen kezeli.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Szerintem a html olvashatóbb, de ezen nem fogunk összeveszni :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ennek pont van értelme. A notepad-et jegyzetelésre használjuk és ott van minden gépen. Most egy kicsit okosabban lehet majd jegyzetelni mert lesz bold, italic, meg lista. Szerintem ez pont egy nagyon jó irány. A markdown pont sokkal egyszerűbb mint a HTML és ráadásul az összes speciális renderelést menüből is lehet majd nyomatni. 

<strong>Fontos</strong> bekezdés <em>kiemelt</em> szóval.

**Fontos** bekezdés *kiemelt* szóval.

Szerintem a html-nél a kód olvashatóbb, mert oda van írva mi történik. A másiknál a szöveg olvashatóbb, de nem egyszerűbb a kód csak kevesebbet kell gépelni, de ez pont nem számít az új notepad-nál mert az újítás a WYSIWYG ott meg édes mindegy mi van mögötte. Ráadásul a html-t kb bármi értelmezi, a másikat pedig nem. Meg ha telerakom a forrást vezérlő mindenfélével, az azért teszem, mert a csicsát akarom látni és nem a "sima" szöveget.

De ez ízlés dolga, tényleg mindenki azt használ amit jólesik.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

( hunluki | 2025. 06. 02., h – 19:45 )

Nálam a notepad legfőbb funkciója az volt hogy ha bármilyen formázástól meg akartam szabadulni csak bevágtam oda az egészet aztán ctrl+a+c és valahova v. Most már ezt is elrontják, tényleg rá tudnak érezni hogy tegyenek keresztbe, jó döntés volt megszabadulni tőlük.

( locsemege v | 2025. 06. 03., k – 01:29 )

Most akkor eközött és az MS Word között mi a különbség? A Notepadnak az volt a lényege, hogy plain text editor volt. MS Word eddig is volt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( gee v | 2025. 06. 03., k – 04:08 )

Ugye a notepad-ben az a jó, hogy egyszerű és txt formában ment.

Ha lesz formázás, azt hogyan menti el txt-ben?

Vagy milyen formátumban fog menteni innentől?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( ggallo | 2025. 06. 03., k – 07:33 )

Annak, akinek nem sikerült elolvasni azt a 8 sort sem a linkelt hírben, és ennek ellenére károg, összefoglalom: a újított Notepad markdown formátumot használ, ami plain text, formázást jelölő karakterekkel. Lehet plain-ben szerkeszteni és wysiwyg-ben is, valamint egy paranccsal törölhető az összes formázás az adott állományból. Továbbra is lehet formázás nélküli plain text-et szerkeszteni, nincs speciális bináris mentési formátum bevezetve, csak sima text állományokkal dolgozik.