Blenderezéshez milyen NAS?

Szerverek

Sziasztok, egy ügyfelem párad magával egy kis stúdióban Blenderrel foglalkozik, és szeretnének egy eszközt, ami kicsi, olcsó, zajtalan, bele lehet raidelni akár pár tera SSD-t, és LAN-ról elérhető a pár embernek a kis stúdióban, hogy a rajta tárolt fájlokkal dolgozzanak a Blenderben. Nem vagyok Blenderes, így nem vagyok szakértője kifejezetten ennek a munkamenetnek, de ha jól értem, talán valami NAS-szerű dologra lenne szükség, de lehet, hogy sokkal jobb megoldás is van.

Ti milyen megoldást javasolnátok? Köszi!

  • 1770 megtekintés

( dorsy v | 2025. 04. 24., cs – 16:50 )

szerintem tul sok az elvaras, a kicsi, olcso, zajtalan harmasbol legalabb egyet el kell engedniuk, de inkabb kettot.

elso korben a halozat legyen 10gbps a nas es a vegpontok kozott, a sok "tera"-bol kovetkeztetve sok adatot kellene gyorsan elerni. ha ez nem adott, akkor az olcso mar az elejen nehez lesz. :/

Igen, nyilván nem biztos, hogy minden szempont teljesen érvényesül :) A falatnyi iroda hálózatával nincs gond, tud mindent, amit tudni lehet. Engem nagyon érdekelne, hogy egy üres NAS-ban gondolkozzak, amibe majd RAID-elem bele az újonnan és újonnan beszerzett SSD-imet, vagy itt már százezres összegekbe szaladnék, és ha inkább tegyek be egy olcsó, viszonylag zajtalan kisebb form factoros asztali gépet és így?

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art

Attól függ. A NAS az készen van, csak SSD kell bele aztán hajrá.

A PC-t meg neked kell összelegózni, valami OS-t feltenni, ha NVMe-ben gondolkodsz akkor PCIe átalakítót venni stb.

Az egyiknél a kész rendszert kell megfizetni a másiknál meg az idődet is. Technikailag mindkettő ugyanolyan jó (lehet). 

elhiszem, hogy "zsilett a halozat", de en nem sok olyan kis irodaban jartam meg, ahol ez ne az 1gbps-t jelentette volna (vagy annal kevesebbet wifin). Ami cca. 100MB/s. Az meg egy 15 eves HDD sebessege. :)

Kiindulhatsz legozott asztali gepbol is, de azzal legyel tisztaban, h a SATA nem SAS es nem PCIe. Egyreszt a jelintegritasa sem olyan, masreszt a SATA inteface 6gbps-en koppol. ha ennel tobb kell, akkor raid10 (vagy hasonlo) tombot kell gyarts, ami minden lesz, csak nem hely- es koltseghatekony.
Alap, hogy illik venni valami HBA kartyat is akkor bele, mert az alaplapi vezerlok... hat mondjuk ugy, sokszor "olyanok is".

Egy desktop alaplap amin van 10g interface pedig szinten nem lesz olcso, akkor meg mar kell kulon halozati hartya is. Konnyen az a vege, hogy osszeadogatod es inkabb lossz valahonnan egy hasznalt szervert. Node az meg minden lesz, csak epp halk nem.

> A falatnyi iroda hálózatával nincs gond, tud mindent, amit tudni lehet.

Egy random alsópolcos NAS meg tud mindent, amit tudni lehet, csak nem biztos, hogy jó lesz nektek.

Fussunk neki elölől. Először is, mondd el, milyen az a "mindentudó" hálózat. Mi van most kiépítve, hogyan és hányan használják a gépeket? Ha nem UTP kábellel, hanem Wifin, akkor teljesen felejtős. Ha nem képes 10GBitre a hálózat, megint el lehet felejteni a hatékony NAS munkát. Ez nem ilyen "penge a hálózat, én terveztem" kategória, egy Blender állomány is meglepően nagy tud lenni, ha párhuzamosan többen több gépről dolgoznak, akkor a szervernek annyiszor X gigát kell kiszolgálni meglepően gyorsan és párhuzamosan, hogy mindez élvezhető is legyen (a dolgozók számával arányosan nő a hálózat kapacitásigénye). Ráadásul a switchnek ami a NAS és a gépek között van (ez valószínűleg nem lesz azonos azzal a csoffadt routerrel, amin a legtöbb kisirodai hálózat menedzseli a zinternetet) többször tíz gigabitet is el kellene tudni viselnie.

Ha megvan a hálózat, akkor lehet nézni 10GbE képes NAS-okat, ezek eleve nem az olcsó kategóriában mozognak, és közel sem biztos, hogy elegek lesznek. Ha "sokterás" NVMe SSD-ket akartok RAID akármennyibe kötni (RAID10-et javaslok én is) az megint nagyon drága lesz.

Anélkül, hogy belenéznék bárminek is az árába, azt mondom, hogy ha nincs a projektre úgy egy milka, akkor lehet, hogy nem érdemes belekezdeniük. Mind a 10GBe switchek rohadt drágák, mind az ehhez szükséges kártyák a gépekbe rohadt drágák (laptopot el kell felejteni), az egész vezetékezés nem lesz olcsó, és akkor a NAS-t még meg se vették.

A kompromisszumos megoldás, hogy olyan switchet vesztek, aminek csak néhány 10GbE-s lába van, a többi 1GbE, a kliensek 1G-n linkelnek fel, a NAS 10G-s lukban van, meg az uplink router is abban. Ez minden lesz, csak gyors nem, tekintve, hogy egy blender fájl mérete akár néhány gigás is lehet, ez 10-30 másodperces mentési időket is feltételez. De ez az ára, ha nem akartok hálózatot építeni.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

( Sanya v | 2025. 04. 24., cs – 18:20 )

DS925+ Synology

NVME felesleges bele, 2,5" SSD-k simán belemegy 4db, meg 2db nvme is akár.

Raid minek? Nem lesz biztonsági mentés?

Mondjuk azért, hogy ha egy ssd kirohad, addig se álljon a munka, amíg ki nem cserélik (van tartalék, esetleg akkor kellene venni?), és vissza nem töltik azt a pár terát mentésből.

És a mentésből történő visszaállás azért tipikusan pár óra elvesztett munkát jelent, hacsak nincs szinkron replikáció.... de ahol kell a replikáció, ott azért egy raid alapvetés.

... érdemes elolvasni az eredeti Ars Technica cikket, és az alatta levő kommenteket. Valaki szépen ki is vesézte, hogy a Syno "branded" "supportált" diszk milyen tulajdonságokkal (pl. garanciaidő, megbízhatóság) rendelkezik, és ugyanaz a modell "gyártói" változata milyen. Az összegzés kb. az,  hogy plusz pénzért lófasz pluszt nem kapsz, valószínüleg csak a matricázás az egyetlen hozzáadott érték.

Érdekes most ez a közfelháborodás, még akkor is, ha valódi hozzáadott érték annyi lesz, hogy azzal működik a NAS, mással meg nem.

Ugyanis a Synology NAS-ok mostanra nagyon jó és sokrétű szoftverrel rendelkeznek (a mentési megoldások kifejezetten nagyon jók SOHO és KKV szinten), nem halnak meg frissítésnél (főverzió váltás is sima mindig), hosszan támogatottak, strapabíróak (NAS-s egyet sem cseréltünk soha, max. a külső táposoknál 1 vagy 2 tápot a nagyon sokból), hosszú garanciaidő (vásárlás után 1 éven belül ingyenes kiterjesztéssel...), stb.

De az összes előny sokaknál elillan egy ilyen "korlátozás" miatt, hogy csak az ugyan annyiba kerülő, vagy picit drágább (olykor picit olcsóbb) Synology cimkés HDD és SSD jó bele...

Szerintem óriási butaság úgy hozzáállni, hogy a 3-500 ezres NAS-t nem vesszük meg, mert a bele való 4 db HDD összesen 20 ezerrel drágább lesz, mintha mondjuk Seagate vagy Toshoba meghajtót vennénk...
Én speciel nem bánom, így támogatás oldalról egy kör kiesik (azon polemizálni, hogy a nem-Synology diszkek okozzák-e a gondot).

Ráadásul az "enterprise" világban azért ez nagyon nem szoktatlan. HP, Lenovo szerverbe a mai napig nem lehet akármilyen alkatrészt berakni (mert vagy kiköpi, vagy máshogy viselkedik vele), "nagy" storage gyártók eszközeibe soha nem is lehetett nem tőlük származó diszkeket tenni (holott a leggyakoribb differencia az volt, hogy 512 helyett 520 vagy 528 byte-os szektorra voltak gyárilag formázva azonos FW mellett...), satöbbi.

Ráadásul az "enterprise" világban azért ez nagyon nem szoktatlan

Valóban nem szokatlat, de ettől még indokolatlan és pofátlan lehúzás.

DE ezt a cégek kifizették... mert kaptak érte support-ot

(ami ugyan csak papíron védi a seggüket, de a mai világban ez elégnek tűnik)

 

DE otthoni környezetben az ilyen limitációk, szimplán a "vendor lock-in" kategória. a home user a seggét is kitörölheti a support-tal.

(aki meg kicsit paranoniásabb, annak a remote support = remote backdoor villan be először ;)

 

Nálam már a 'kamera licenc' is jelezte a hozzáállásukat, de hogy egy alapvetően ratyi (SOHO) hardvert még azzal is lekorlátoznak, hogy csak a saját diszkjüket rakhatod bele, ez teljesen egyértelmű üzenet, hogy nem én vagyok a célközönség. És ajánlani sem tudom jó szívvel. mert majd mi lesz a következő lépés? Előfizetés a fícsörökre?! Oh wait...

zrubi.hu

Mondjuk valamennyire értem őket: ami a CMR és SMR körül ment a nem is olyan távoli múltban a WD-nél, az vérlázító volt. És ez simán náluk is durva terhelés lehetett a support oldalon. Ezt a saját márkás HDD kényelmesen megoldja. Syno-t sok nem IT-s, de műszaki érdeklődésű ismerősöm vett. Náluk ez inkább tisztítja a képet és javítja a user experience-t (nem vesz véletlenül SMR HDD-t).

https://naszta.hu

(amit persze vásárlás előtt nem lehet ellenőrizni egyik gyártónál sem, nincs ráírva a meghajtóra).

Dehogynem. Minden meghajtó információs címkéjén rajta van a FW verzió. Is. Az elmúlt kb 15-20 évben már biztosan.

Meg a sorozatszám, modellkód, gyártási idő, esetleg a WWN szám, a secure delete-hez szükséges PSID, meg persze az 5v/12v-on hány amper-t vesz fel. A régi diszkeken, amiken nincs matrica, azokon nem szerepelt ez. De az kb 25-30 éve volt.

Egész véletlen EMC storage supporton dolgoztam, még a Dell akvizíció előtt, és nekem is volt egy entry/midrange IBM storage-om, úgy pontosan tudom, hogy abba nem raksz 3rd party diszket.

Sőt, tovább megyek, gyakran a beüzemelést is "plecsnis" embernek kellett végezni, hogy éljen rá a garancia és a support

A Syno viszont pont arra pozicionálta magát, hogy kb. bármilyen diszket belerakhattál, és volt egy elég nagy 3rd party kínálat hozzá. (Illetve még most is.)
Ez volt benne az egyik jó - a másik a szoftver ellátottság, és úgy kb. az egész cucc.

... és nem 20 ezerrel lesz drágább. Van egy ügyfelem, aki 100+TB-t tárol Syno-n. A legolcsóbb Syno branded 20TB-d diszk 351 ezer HUF, a legdrágább 20TB-s bármi más amit 5-10 perc alatt találtam 212 ezer HUF

és ha nem a legdrágábbat nézed, hanem az egész barátságos árú exos-okat (amik szintén enterprise, és 5év gari, 500TB/yr workload-osak), azt meg mindenféle mennyiségi kezdvezmény nélküli kisker áron megkapod 150 ezerért:

Seagate Exos X20 20TB SATA3 (ST20000NM007D)

Szóval akkor már kb 2db exos-t kapsz 1 synology matricás áráért. Az nem 20 ezer pénz differencia.

Nyilván azért egyetlen új modellt jelentettek be ezzel a valódi korlátozással (az eddigi modellek is sírtak már egy ideje a nem-Synology kiegészítők miatt, de még működtek velük...), hogy monitorozzák a piacot, hogyan reagál, ha nem csak pletyka a korlátozás, hanem valóság. A DS-9xx+ széria nem belépő szint, nem alsó polcos, hanem power user, pár fős KKV szint. Ezek általában már elbírják a plusz költséget is, ha a termék tudása, minősége megfelelő.

Aztán ahogy a piac reagál, annak arányában mutatkozik majd be a többi 25-ös modell. Ráadásul - mivel a Synology méra jelentős szereplő a NAS területen, a többi diszk gyártó sem igazán örül annak, ha egy gyártó kizárja mindüket a piacáról. Így a vevői reakciótól függetlenül biztosan szépen megjelennek majd a "tesztelt" 3rd party diszkek a kompatibilitási listában az összes 25-ös modellre (egész biztosan a most bejelentett 925+-ra is).

A Synology diszkek ára meg 2-3x volt, amikor először megjelentek. Aztán szépen lekúszott a normál 3rd party NAS meghajtók árszintjére (legalábbis nem a belépő, hanem a közeles NAS diszkek árára). Szerintem a 20 TB-os modell is pont így lesz.

Egyébként én csak annyit mondtam, hogy ettől a húzástól eltekintve, tisztán szakmai szempontok alapján (tehát az érzelmeket kizárva) szerintem nem szabad kihúzni a Synology-t, mert minden más meg tök jó.

Ez ugyanaz a tahó-stratégia mint amit kedvenc faszkalap cégünk, a mikroszoft is csinál évtizedek óta. Bejelentenek valami világraszóló böszmeséget, amitől a haja feláll a világon mindenkinek. Megindul a techsajtóban és a szósöl médiában a lázadás. Erre pár nap-hét után kiadnak egy közleményt, hogy hát akkor inkább mégse. Meg igazából nem is úgy gondolták.

Aztán fél-1-2 év óvatosabb hozzászoktatás után mégis kb. mindig meglépik úgy ahogy eredetileg tervezték. Csak addigra már letették a parasztok a vasvillát, szépen meg lettek puhítva. A mikroszoft mindig végigviszi az istenkomplexusos terveit. Kérdés h. a synology is van-é akkora erős kutya a saját portáján.

Eddig nem volt kötelező, de mi így is igen sok ügyfélhez vittünk már úgy Synology NAS-t, hogy Synology HDD volt benne. Gyári csomagban sokszor egy árban van a nem-Synology felállással (azok az összeállítások - jellemzően kisebb 2-4 lemezes modellek -, amiket az ügyfeleink jó része igényel).

Sőt, tovább megyek. Ha ügyfél NAS-t szeretne tőlünk úgy, hogy üzemeltessük is, akkor Synology Plus sorozatot ajánlunk, és ha az nem jó (általában drágállja aki nem kéri), akkor vegye mástól és üzemeltesse mással. Ez egyszerűen csak ésszerűsítés, hogy nem akarunk 100 ügyfélnél 100 fajta hulladék olcsó nem támogatott NAS-sal szívni. Pedig mi kis hazai cég vagyunk, nem akár egy Synology méretű világcég.
Tudom van QNAP meg Asustor, de ugyan az a tudás ugyan annyi náluk is, így megintcsak: minek foglalkozzunk többfélével?

Én nem hiszem, hogy a Synology forgalma jelentősen csökkenne azért, mert nem lehet bármilyen HDD-t belerakni. A legtöbb magánember örül neki, hogy azonos a gyártó, garancia, support, a cégek jó része meg megoldás szállítótól vesz, ahol is nem nézegetik, milyen diszk van benne. Én azt gondolom, hogy ez most csak egy újabb vihar a biliben. Sőt, azt is gondolom, hogy a Synology-nak jobb a HDD gyártókkal megyegyezni Synology címkés diszkek "bérgyártásáról", hogy azok is mind pénzüknél legyenek és ne legyen vita sem, mint felvenni a HDD gyártók saját márkás termékeit a kompatibilitási listára hosszas teszteléssel. Datacenterben sem kérdezi senki, hogy "oké, hogy OneDrive meg Nextcloud, de milyen márkájú diszken van az adatom?", egy NAS-nál mit érdekli ez az egyszerű felhasználót?

koszos sata diszkeknel kompatibilitasi listazni... :) ok! :) ez nem az enterspajz raidvezerlo kategira, csak koszos SATA interface-es SOHO NASok. :)
a cel egyertelmuen a vendor lock-in. enterspajznal meg ertheto is, ahol komplett rendszereket deployolnak, NBD full supporttal egyutt. de egy webshopbol berendelt home nas eseten ahol az osszes "support", hogy kuldd vissza ha elromlott...

Hát, azért az enterprise is főleg arról szól, hogy csak tőlük lehet minden és csak önmagával kompatibilis. Azok is ugyan olyan közönséges hardverek és diszkek, sokszor átbrand-elt open source-on alapuló szoftverrel...
Ezt nem a SOHO cuccok védelmében mondom, hanem azért mert az enterprise is inkább ígéret meg felelősség hárítás lehetőségére (a megrendelői management részéről), mint valódi technológiai fölény... Legalábbis azon a (z ár-) szinten mindenképp, ahol még vannak NAS-ok és már vannak enterprise storage eszközök.

A Synology esetén a support kijelentés viszont félrement, mert komolyan veszik, mindig segítenek (végfelhasználónak is). Ameddig lehet, a hozzáértő itthoni disztríbútor, magyar nyelven beszélő technikai emberei, amikor azok a lehetőségek végére érnek, akkor a tajvani support engineer angolul, akár a NAS-ba belépve (ha engedi nekik az ügyfél) megjavítják. Akár a legolcsóbb j-s modelleket is. Szóval ezeknél pont nem marketing bullshit a support, ezért is foglalkozunk mi ezzel a gyártóval, ha NAS kell. Kellett már segítség, segítettek is, meg is oldódott. Ráadásul mikor megbeszéljük, hogy mi is support-ot nyújtó cég vagyunk, nem végfelhasználó, akkor teljesen barátságos volt a magyar és a gyári ember is, technikai részleteket is elmondott, nem csak csinálta. De ilyen vagy 2x kellett a 15 év alatt, nem omlanak össze ezek a koszos SOHO NASok olyan gyakran. A disztribútor meg adott csere eszközt amíg gariban volt az ügyfélé.

szoval van olyan syno ember mo-on, aki ha veszek egy soho nas-t NBD csereli nalam a lakasban a diszket benne? mint mondjuk egy DELL laptopnal (amiben amugy nem kell dell cimkes SSD legyen...)?
en azt latom uj soho nast sem tudok toluk kozvetlen venni, csak levedlett vackokat, nemhogy barmilyen supportot. :)
https://www.synology.com/hu-hu/products/store
csakhogy ertsd: ezert volt a kerdes a random webshopban megvett soho nas, amibe meg tegyel sajat cimkes tularazott diszket (40-50k HUF helyett 80k+ brutto pl. egy 6TB modell, akkor inkabb veszek kettot es felrakom a polcra)... nem igazan latom a value-add-ot az arazashoz es a belengetett limitaciokhoz kepest.

Nem, nincs. De más NAS gyártók sem kínálnak NBD (vagy bármilyen határidejű) helyszíni garanciát otthoni eszközre. Support van (ahogy már le is írtam, hogy nem is rossz), ami nem egyenlő az "NBD onsite" jelentésével (senkinél sem).

A Synology-t inkább belépő szerverekhez hasonlítanám, ott pedig pl. Lenovo-ba a mai napig csak Lenovo mehet, és a HP is háklis még mindig arra, mit teszel bele. Nem a Synology-t védem (szerintem sem jó ez a megkötés, csak együtt lehet vele élni), hanem jelzem, nem példátlan a pár szézezerbe kerülő kiszolgáló hardverek területén a gyártóhoz kötés.

A túlárazott HDD-ben én sem látom a value-add-ot. Egyszerűen meg vagyunk elégedve a hardver és a szoftver tudásával, megbízhatóságával, frissítéseivel, támogatásával. Innentől kezdve úgy kezeljük, hogy ennyibe kerül (eredeti diszkekkel), kell-nem kell. Mint amikor rendelsz e-bay-en és 10 USD a cucc meg még 10 USD a szállítás, és azt értekeled, hogy ér-e neked 20 USD-t, nem azt, hogy 10 USD-t ér, de nem adsz még 10-et szállításra (miközben pont az a termék, amit rég kerestél).

Synology Plus 6 TB bruttó 77e nettó 60e
Seagate IronWolf 6 TB bruttó 67e nettó 53e
WD RED Plus 6 TB bruttó 65e nettó 52e

Ha 4 évre számolom (ennyi gari lehet egy sima asztali Synology NAS-ra gyárilag extra fizetés nélkül), 4 lemezes modellbe (pl. 925+), akkor évi plusz 2 ezer diszkenként az extra kiadás. Azért ebbe nem rokkan bele az, aki 250e-ért vesz egy üres NAS-t. Ja, ezek Árukeresős árak, nem nagyker akármi.

"De más NAS gyártók sem kínálnak NBD (vagy bármilyen határidejű) helyszíni garanciát otthoni eszközre."

Akkor döntsük már el, hogy ez otthonra, vagy KKV-re van pozicionálva. :)

HA otthonra, akkor miért kell a diszkekre vendor lock-in.

Ha KKV-re akkor meg kéne valami minimál onsite suport.

Ha már entry szerverhez hasonlítjuk, akkor a Syno tud olyat, ha vásárlás után 2 nappal bekrepál a Syno branded HDD, akkor futárt küld a cserével, és futár viszi a vissza a döglöttet?

(Csak azért, mert pl. a Lenovo legolcsóbb entry szerver esetén - saját tapasztalat - is így megy.)

Van egy ügyfelem, aki 100+TB-t tárol Syno-n.

Szerintem itt azért már bejönnek olyan műszaki szempontok, ha profin van kivitelezve a dolog, hogy nem a diszkek árkülönbözete fog számítani. 100 TB-ot megbízhatóan nem 6 db 20 TB-os HDD-re kell tárolni 1 diszk hibatűréssel. Ha meg a diszk méretet csökkentjük, a számukat nüveljük, hogy a teljesítmény és a redundancia is jó legyen, akkor egész érdekes számok fognak kijönni a végére úgy a NAS modellre, mint a diszkekre. És akkor még nem számoltam, hogy minimum szor-kettő, mert ugye mentés is kell legalább egy, és 100 TB-ot - aránylag kis cég, ahol nézegetik még az árgépen a 20 TB HDD árát - nem felhőben fog tárolni havidíjért.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ahová a 20 TB-os Synology Enterprise diszk a jó választás (nem a leendő DS925+ tulajok a célközönsége), oda valószínű több kartonnal fog belőle kelleni, és az a cég nem fogja nézni egy 5 éves beruházásnál.

Teljesen más oldalról meg, ha meglévő NAS-ból teszi át a 3rd party diszkeket egy 25-ös modellbe, akkor működni fogbak hiba nélkül. Ez is benne van a bejelentésben. És így akár ki is lehet játszani a korlátozást egy kölcsön régebbi NAS-sal a beüzemelés idejáre...

Use case függő. 100TB-t én Raid6-ra raknék (2 diszk hibatűrés) + hot spare, ha io teljesítmény nem számít, és tutira akarok menni, de ha nem fontos az adat, sima raid5 is lehet.

 Ha IO is  számít, akkor felejtsük el a 7200Rpm sata tököket, minimum 10-15k rpm scsi diszk kell (tucat számra), +sok GB ram a storage controllerben, esetleg némi SSD tieringgel, vagy all-flash storage  -  de ezel már nem a Syno kategóriájúak.

Az általam felhozott péládban egyébként 2xRaid5 van (10TB körüli diszkekből bővítő egységgel, mert akkor nem volt 20-as), mentés nélkül, mert a use-case ezt megengedi, és ez esetben pont hogy a költség volt az egyetlen mérvadó dolog. Pont ezért lett a megoldás Syno. (én nem így csináltam volna, csak "örököltem", de el kell ismernem, hogy ennyi pénzből -munkadíjat is számítva- nem tudnék jobbat összerakni)

Én egyébként a protocollra gondoltam, nem a csatolás módjára, az meg mindkét esetben scsi. A SAS ugyanúgy az SCSI command protocolt használja, a neve sem véletlen ül a Serial Attached Scsi rövidítése.

Aki tudja miről van szó, az nem parallel scsi-re gondol egy mostani storage technológiával kapcsolatos topicban.

Nem gondolom, hogy túlságosan háttérbe szorulna a SATA-val szemben. Az SCSI protokoll szinten jobb mint a SATA, egyrészt  gyorsabb, és full-duplex,  másrészt kínál olyan megoldásokat, amiket a SATA nem (pl. dual port). A SAS diszkeknek ma is megvan a megfelelő helye egy architektúrában.

Nálam SOHO környezetben csúnyál leszerepelt a Hyperbackup is, később az egész Synology is - újra kellett rakni "type 2 factory reset"-tel. És a "save config" nagyjából lófaszt mentett le róla.

Azóta a mentés full restic, backrest, gyakorlatilag a sambán kívül minden dockerből megy - tehát fain módon költözhet is akárhova. A Time Machine mentés támogatás ami kérdéses nekem bármi más samba implementáción.

 

A ssd cache-es btrfs amúgy nem rossz, a hardver is igen jól össze van rakva.

Szóval erősen nézegetem a truenas-t, egyelőre virtualizáltan fogom kipróbálni aztán ha minden megy jól akkor veszek alá hardvert. 

Nekem a synology egy igen jól összerakott de legmélyén tipik kínai cuccnak tűnik így 7 év tapasztalat után.

Gábriel Ákos

Nekünk is állt meg úgy egy két NAS-ból álló klaszter (még az 5-ös DSM idejében) az egyik NAS hardverhibájából, hogy a Synology support sem tudta helyrehozni (adatok nem vesztek el, csak működésképtelenné vált). De attól még, hogy ilyen előfordul, nem dobtuk ki, mint lehetőséget.

Az Active Backup for Business nagyon jól működik és hatékonyan ment. HyperBackup helyett pedig Storage Replication-t használunk NAS-ok között, mert sokkal gyorsabban használatba vehető úgy a második példény, mint HB-ból vissaztölteni.

TrueNAS-t én nagyon szeretem, ügyfélnél is van Core több helyen is különböző célokra, de az utóbbi időben a félévenként történő Scale technológiai pálfodulások nem igazán tetszenek, pláne a Core kivezetésének fényében.

Bejelentették már, hogy a már megjelent modellekre nem fog vonatkozni semmilyen korlázotás, sőt, a már élő rendszerekből a diszkeket új 25-ös egységekbe áttéve tökéletesen fog működni.

Ez csak hangulatkeltés így, a gyártói bejelentés figyelmen kívül hagyásával, ami kifejezetten kitért erre a témára.

 sőt, a már élő rendszerekből a diszkeket új 25-ös egységekbe áttéve tökéletesen fog működni

Na mondjuk erre mintha máris lenne több online cáfolat. Aztán h ez "csak" egy ideiglenes bug, vagy tesztelik h. ez átmegy-e az ingerküszöbön, azt majd a sajtó kideríti.

Szerinted egy diszk hiba esetén melyik jobb az ügyfélnek mondjuk 10 TB adatmennyiség esetén:

  • van RAID és a kieső diszket jelzi, de minden működik tovább, és a diszk csere-helyreállás alatt is minden működik tovább
  • nincs RAID és 2 nap mire egy új diszre visszatöltik a mentést, miközben senki nem dolgozhat az adatokkal semmit

Ennek arányában érdekes kijelentés a RAID minek... A RAID nem mentés, hanem a rendelkezésre állást növeli (általában drasztikusan).

Ez nem így van. Ha default (SHR) RAID készül a 2 lemezesen (vagy kézzel RAID1 - tükör), akkor 1 lemez hibatűrés, nem veszik el adat. Ha kézzel csonál valaki RAID0 - stripe-ot, akkor veszik el az adat, viszont nem a fele, hanem az összes... A Synology szoftvere önmagától beavatkozás nélkül legalább 1 lemez hibatűrést konfigurál, legalább 2 diszk esetén.

( Raynes v | 2025. 04. 24., cs – 20:28 )

Szerkesztve: 2025. 04. 24., cs – 20:29

Ehhez is ugyanolyan NAS vagy fájlszerver kell, mint bármi máshoz. A Blender ennyiből nem speciális. Maga egy Blender fájl nem foglal sokat, lerenderelni számításigényes, GPU-ban vagy CPU-ban, de maga a forrásfájlok nem valami nagyok. Félre ne érts, nem vagyok Blender-szakértő, de ennyit én is tudok. Letöltesz a netről néhány példaprojektet Blenderhez, látni fogod a fájlméreteket. Messze nem kell neki annyi tera, mint mondjuk egy videóvágáshoz, vagy AI/LLM modellekhez. Nyilván az más, ha mondjuk animáció, és a ténylegesen lerenderelt anyagokat is nagy felbontásban akarják tárolni, mert akkor már a videóvágási helykövetelmények vonatkoznak rá.

Itt a Blender nem lesz gond, sokkal inkább az ismeretlen tényező. Párad magával, az elég tág fogalom, 5, 10, 20 ember? Mekkora rendelkezésre állás kell? Mennyit szánnának rá?

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Köszi, igazából max. 2-3 ember fogja használni a fájltárolást hivatali időben, fontos, hogy a renderelt vagy a cég különféle projektjeiben keletkező – kisebb-nagyobb fájlok – egy adott esetben könnyen mobilis, külön vason legyenek – ezért jutott először eszembe a NAS. Időnként szeretnének hozzáférni a nagyobb fájlokhoz könnyen, bármelyik gépről, évente 1+ TB fájlt gyártanak, ennyit már tudok...

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art

( vasla_ | 2025. 04. 25., p – 09:32 )

Engem nagyon érdekelne, hogy egy üres NAS-ban gondolkozzak, amibe majd RAID-elem bele az újonnan és újonnan beszerzett SSD-imet, vagy itt már százezres összegekbe szaladnék, és ha inkább tegyek be egy olcsó, viszonylag zajtalan kisebb form factoros asztali gépet és így?

Nekiálsz számolni , form factor: kell egy nem túl combos processzor, legalább 16 GB ram , valami Seasonic vagy hasonló táp, alaplap satöbbi. Az árakat  összehasonlitod a gyári NAS-okkal. Egyiket neked kell hegesztened, másik kicsomaglnod kell. 
Én  true NAS-t tennék rá, ezt kb 5 lépés installálni. Összehasonlitva egy saját összerakott gépen is szerintem inkább egy komolyabb storage kistestvére lesz, ahhoz lesz közelebb mint egy kicsi gyári NAS-hoz. 

https://www.truenas.com/docs/core/13.0/images/CORE/12.0/DashboardCORE.png

https://blog.claryel.hu

Igen, ezért lenne érdekes, hogy pontosan hogyan használják. A friss leírás alapján azt mondanám, hogy "bármi" jó, de a részemről nem vagyok meggyőződve arról, hogy később, mondjuk az üzembe állítás után egy nappal, nem derül ki, hogy "jaa, de jó lenne ha lehetne ezt is, azt is".

Pontos információk alapján könnyű dönteni, de a pontos információkat megszerezni... az már igen :) És nem, nem hibáztatok senkit, ha még nem volt efféle dolguk, akkor nem biztos, hogy jól fel tudják mérni, hogy mi az ami hasznos lenne.

( Honkydoo v | 2025. 04. 25., p – 09:44 )

Ha PC-ből építed, ez egy egész jó alternatíva lehet...

 

Nincs vele konkrét tapasztalat, csak a küllem, meg a paraméterek alapján gondolom.

( zrubi v | 2025. 04. 25., p – 10:16 )

Szerkesztve: 2025. 04. 25., p – 10:18

a milyen NAS kérdés előtt a működési modelljüket kellene megismerni....

De úgy általánosan:

a NAS közös storage-nak (vagy private cloud) szokták használni, amiről direktben dolgozni egy .xls vagy .doc file esetén még teljesen reális,

de ahol nagy I/O kell pl video vágás, hang utómunka,  - a blender-t nem ismerem - ott bizony az a 'szokás' hogy helyi gépen gyors nvme diskeken megy a munka, és 'csak' a végeredmény kerül a NAS-ra.

 

Ilyenkor nem kell nagyon drága full SSD NAS, ami nagyban megnöveli az ötlet életképességét ;)

 

az occóságra visszatérve:

a bele való diszk árak mellet maga a NAS, nem számottevő kiadás ;)  - szerintem.

Szóval ha már azon megy vakarózás, hogy jujj de drága egy üres NAS, akkor a projekt eleve halálra van ítélve!

(és akkor a backup - és annak költségeiről - még nem is esett szó)

zrubi.hu

Köszi!

Azt a részt egyelőre én sem teljesen értem, hogy miért téma, hogy nagy fájlokkal a hálózati tárolóról dolgozzanak, amit már biztosan tudok, hogy office time-ban 2-3 ember dolgozik és egy külön vason akarnak tárolni pár TB-t, ezért jutott először eszembe a NAS szó. Látom, hogy akár 20-30KHu körüli üres vasból is lehetne indulni, illetve vannak belépő szintű NAS-olyan 2xx USD ártól, ma, szerintem azt szeretném feltárni a tanácsot kérőnek, hogy vagy építjük a hálózati tárolót PC-ből és bővítgetjük, vagy elindulunk egy ilyen 2-300 USD-s NAS-ből, most épp ezt kellene latolgatni...

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art

20-30KHu körüli üres vasból is lehetne indulni

Azokkat mondjuk én bottal sem piszkálnám...

 

Eddig az isemrősi körömben Synology-t ajánlottam, de a mostani lépésük után ezt már nem tenném.

Magamnak meg mindig is éptettem sajátot, de a HW ára ott sem 20-30, sokkal inkább 100k+  HUF.

(+ az összerakáshoz szükséges idő és tudás/tapasztalat.)

zrubi.hu

A 200 $ -os NAS -ok két lemezesek, ezek nagyon alacsony fogyasztásuak 6-8 Watt, kitűnő pl otthonra 7/24-ben , soha nem kell kikapcsolni. Viszont van bennük egy mobilprocesszor, meg 1-2 GB Ram, Ez kb harmada az én közepes mobiltelefonoménak.  

4 lemezes Synology DS423 200 000 ezer üresen szintén 2 GB ram , ez már Intel Celeron J4125, szintén kis fogyasztású, viszonylag jó teljesítmény. Ez a 20 -30 ezer ez nagyon optimista. Sok lemezes megoldásnál a lemezek ára is átlagban hasraütésre 50 ezer / lemez. négy lemez az 200 +200 a NAS. 

https://blog.claryel.hu

a bele való diszk árak

pl:

- 2x4Tb WD: ~90k HUF

- 2x 6Tb WD - 120k HUF

És akkor ezek nem mondhatók nagy tárhelynek, ez kb egy otthoni igényeket lefedő. És nem is lesz gyors (5400rpm), 'csak' egy normál közös tárhely.

 

Ha gyorsat akarsz akkor akkor SSD kell:

- 2x4Tb is már 300k+ HUF lesz.

és itt a méret kb egyenletesen nő, tehát 2x8Tb már 600k+ HUF.

 

A kettő között lehet még 4x-6x-8x 7200rpm-es diskekből építeni, de ittt meg a sok HDD hely miatt az üres NAS is lényegesen drágább lesz.

zrubi.hu

Köszi, a stúdió azon nem gondolkozik, hogy mennyibe kerülnek a legjobb diszkek, kerülnek, amibe kerülnek, itt a pénz nem gond.

A kérdés az, hogy a beszerezhető legjobb diszkek köré nagyobb darab, kevésbé mobilis gépet kell építeni, vagy tudunk akár 100.000 Ft alatt elindulni egy előregyártott kész NAS-ból...

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art

100k HUF-os kesz nas? te melyik arlistat nezegeted? :D en is vennek annyiert, pls. linket! (termeszetesen ne olyat, amibe osszvissz megy 1-2 HDD, es max arra jo, h ejjel a sambara racsorog a mentes, hanem olyat ami ki is tud szolgalni 5-10gbps/s-et)

szerintem ehhez kb. innen kene indulni https://nascompares.com/2025/02/08/terramaster-f6-424-nas-review/
de ez is csak kb. a legalja a 2 nvme slotjaval. arban pedig a 100k-nak inkabb az otszorose lesz.

mert ha ki akarja hasznalni az SSD kepessegeinek akar a negyedet

nem azért "kell" SSD egy NAS-ba, mert az egyvalaki, egy szálon, egyetlen kliensről ki akarná/tudná használni...

Sokkal inkább azért, hogy egyszerre többen is tudjanak rajta dolgozni (írni és olvasni a diszket)

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kliensek lehetnek 'normál' 1Gb-es LAN-on (vagy akár wifin is), de ha már 10-30 ilyen user egyszerre akar ilyesmit csinálni, akkor elég lehet a NAS oldalon ezt lehetővé tenni pl 1-2x10Gb-es kapcsolattal.

 

ettől persze az még tény, hogy nem fér bele 100k-ba egy ilyen NAS sem.

zrubi.hu

Megint arra jutottam, hogy az eddigi hozzászólások alapján el kell engedni ezt az ügyfelet.

Egy normális 4 diszkes NAS 300e+ HUF nettó, plusz a meghajtók, ami normális teljesítményre és néhány évre méretezve még legalább ugyan ennyi. És ez nem egy csillagrombóló, hanem csak egy kis 4 lemezes NAS, normális szoftverrel és support-tal, ami kiszolgál 5-10 ember 1 GbE hálózaton.

Ha 10 GbE kell (mert nagy állományokkal gyorsan akarnak hálózaton dolgozni), akkor plusz 100e a NAS oldala, plusz 30e a PC-k oldala gépenként (minimum) és legalább 200e egy normális 10 GbE rezes switch közéjük. Tehát 10 GbE hálózati sebesség igény esetén (amit az elvégzendő feladat határoz meg) kb. 1 millióról indul a projekt és erre lehet még pénzt költeni az idők során szükség szerint.

100e (vagy kevesebb) plusz diszkekből csak lesz valami szar, ami a közelében nem lesz az igényeknek és vagy nem használják, vagy nem arra, amire vették.

A NAS építés két esetben jó: 1) valakinek ez hobbi is és szívesen csinálná, 2) olyan teljesítmény vagy kapacitás kell, ami a gyári NAS-okkal már csak igen drágán érhető el és kezd olcsóbb lenni egy rendes szerverfből épített NAS funkciójú valami. Ezek a "mini PC-be dobok NVMe M.2 meghajtót" építések hobbinak jók, de nem profi megoldások hozzá nem értő ügyfélnek aki csak használni akarja...

A NAS építés két esetben jó

A NAS építésnek is van egy kompromisszumos lehetősége:

Saját vas + NAS (ingyenes vagy fizetős) szoftver.

pl TrueNAS szoftveresen szerintem eléggé jól összerakott és használható megoldás. Még az ingyenes korlátaival együtt is. Ha teszel alá egy rendes vasat, akkor akár 'Enterprise grade' végeredmény is lehet belőle...

 

A 'hardcore' NAS építés az amikor a hardvert és a szoftvers szolgáltatásokat is saját igények alapján kapalálják össze - ez valóban inkább hobbi, és ezt tapasztalatból mondom :)

zrubi.hu

Ezzel maximálisan egyet értek, mert nekem a munkám a hobbim is, szívesen foglalkozok vele. Itthon épített NAS-om van TrueNAS-sal sok-sok éve - annak minden előnyével és hátrányával.

Ennek ellenére 12 lemezes rendszer alatt el sem gondolkozok épített NAS-on, hiába tény, hogy a TrueNAS tökéletesen megfelel üzleti célra is (működési stabilitás terén). Egyszerűen nem akarom a nyakamba venni a plusz üzemeltetési munkát a semmiért (merthogy olcsóbb se lesz, jobb se lesz, csak más). 8 lemezig egy Synology fél óra a beüzemelés-konfig, meg havonta 20 perc a frissítés, a Zabbix meg nézi, megromlott-e. TrueNAS-nál meg kövessem, hogy most épp a Docker-t meg a KVM-et dobják ki (amiket az előzőleg a kedvükért kidobott bhyve meg k3s helyére hoztak be) az Incus kedvéért, mert csak... Magamnak oké, eljátszok vele, de ügyfélnek, felelősségvállalással, pár SMB megosztás meg egy-ként konténer futtatására szó sem lehet.

Ha meg olyan rendszer igénye merül fel, ami egy 8 lemezes gyári NAS-on túlmutat, ott már el kell beszélgetni-gondolkodni, hogy jobb lenne-e hosszú távon egy pár node-dal elindított Ceph klaszter, akár levetett, már meglévő szerverekre építve...

Az a baj, hogy a "Blenderrel foglalkozik" az picit tág fogalom. Ha modellt épít, akkor az pici fájl, közel 0 IO. Ha textúrázik, akkor a meglévő assetből kell kotorászni (vagy nem, ez is erősen projektfüggő, őrülten más egy egyszeri, 30 másodperces render, vagy ha játékhoz gyárt kiscipőt, kiskulacsot, kismacskát, kismifenét), vagy renderel rá egy masina (vagy száz masina).

Szóval ja, jó ha van némi támpont :)

egyelőre ez nem szakterületem, az ember egy igen tanulékony valaki, aki Blenderrel mindenféle 3D szolgáltatásból él, nem csak a modellezést csinálja, hanem évi TB+ adata keletkezik, amikhez valamiért napi szinten 2-3 munkatárs hozzá akar nyúlni. Az ember alapból digitális grafikus, keveset tud még az IT-ről úgy általában, 1-2 digitális ügyeletünk már volt, úgyhogy engem kérdezett, hogy hogy tudná ezeket a gépen kívül 2-3 ember hozzáférésével úgy tárolni, hogy amikor napi 2-3x 1-1 nagyobb fájl valakinek kéne onnan, akkor viszonylag gyorsan hozzá tudjon nyúlni a hálózaton át.

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art

Csak amiatt kérdeztem, mert ha téged hívnak fel vele, hogy pl. nem tudják elérni a fájlokat. Akkor olyat ajánlj, amihez te is szívesen hozzányúlsz/értesz hozzá.

A megadott infók alapján ez azért nem tűnik "enterprise" kategóriának. Én személy szerint építenék egy 4-6 lemezes gépet, rendszernek meg TrueNAS-t tennék rá.

"napi 2-3x 1-1 nagyobb fájl valakinek kéne"- szerencsére ez nem nagy elvárás.

"viszonylag gyorsan hozzá tudjon nyúlni" - ezt meg ki lehet számolni, ha a "viszonylag gyorsan" kiderül. Nekem, otthon pl. az 1G az viszonylag gyors. De az én vagyok :) Meg nem árt figyelembe venni, hogy mennyire tudja tépni az adatot, pl. ha lemásolja a helyi gépre, akkor nem árt, ha az a gép tudja is írni olyan gyorsan, ahogy a NAS küldené. Ha nagy a különbség a NAS javára, akkor az "kidobott" pénz (vagyhát lehet még többet költeni, ugye, ahogy írták, hálókártyára, drótra meg switchre meg akár ssd-re is).

1 terabyte = 1,000 gigabytes 1 gigabyte = 8 gigabits 1 terabyte = 8,000 gigabits

Transfer time = (Data size in bits) / (Transfer rate in bits per second) Transfer time = (8,000 gigabits) / (1 Gbps) Transfer time = 8,000 seconds

So, it would take approximately 8,000 seconds or around 2.22 hours to transfer 1 TB of data over a 1 Gbps Ethernet connection, assuming ideal conditions.

nem olyan nehez az a matek :) a kerdes, h a 2.2 ora gyorsnak szamit-e :) aka: fel kell merni az ugyfeligenyt, ahhoz lehet megoldast meretezni. :)

( vasla_ | 2025. 04. 25., p – 14:50 )

Szerkesztve: 2025. 04. 26., szo – 09:15

A kérdés az, hogy a beszerezhető legjobb diszkek köré nagyobb darab, kevésbé mobilis gépet kell építeni, vagy tudunk akár 100.000 Ft alatt elindulni egy előregyártott kész NAS-ból...

Van 100 alatt NAS , általában ezek 2 lemezesek de nettó 100 fölött kicsivel többért van négy lemezes is. Közös jellemzőjük az 1-2 GB Ram és a Realtek RTD1619B cpu. Erőben  egy raspberry pi 4 -nek felel meg. 
Ez akár jó is lehet amit leírtál, 2 3 ember hébe hóba használja. Kompakt, kicsomagolod megy. Itthon én is hasonlót használok , málna pc4 4GB Rammal +ZFS-sel+cockpit webgui-val. A sebesség 1 userrel:

https://blog.claryel.hu/wp-content/uploads/2023/02/copy_speed.png (hdd)

 

Viszont a ZFS-t ezeken a kis 100 ezres NAS-okon ,   4GB alatti Rammal  már nem tudtam volna megcsinálni. A málna pc nagyon megdrágult, de még így is kb 50 -60 ezerből kijött a lemezek nélkül. 
Ha te kalapálod a hardvert az olcsóbb lesz, ahogy haladsz az enterprise szint felé, az olló annál inkább nyilik. Itt a különbséget az  időddel, szaktudásoddal  fizeted meg. 

Többen is irták a true nast +saját hw. Pc árakat ismered.  A költségek miatt ez a legolcsóbb és ahogy irták :  Ha teszel alá egy rendes vasat, akkor akár 'Enterprise grade' végeredmény is lehet belőle..
De neked kell összeválogatni a hw-t, illetve a zfs-nek extra  beállításait megcsinálni  ha kellenek, zil log slog, blokkméret . Tudsz akár 5 percenkénti mentést (snapshot-ez 0 másodperc alatt elkészülő "mentés") , más is tud ilyet , de true nasnál (zfs)  elég egyszerű, van webgui , COW fájlrendszer , nagy hibatűrés. Kevesebb készpénz, több idő. Illetve flexibilis, pcie HBA kártya, tetszóleges LAN kártya (1-10 GB) .

 

 

https://blog.claryel.hu

( Fisher v | 2025. 04. 28., h – 17:22 )

Jha, jut eszembe, nem muszáj csak egyesekben meg nullákban gondolkozni, szubjektív hallucinációm szerint a 2.5G valószínűleg kb. az optimum lenne az ár/kényelem szempontjából.

Hát, annak az elméleti maxa ha jól számolok 250 MB/s körül van, de inkább kevesebb. Ha egy átlag Blender fájl 2G méretű, az majdnem 10 másodperces mentési időt jelent így is - egy embernél. Ha többen mentenek rendszeresen (autosave) és a NAS csak 2.5G-vel van fellinkelve, akkor ez a szám a felhasználók számával arányosan csökken. Az objektív matekot sajnos nem lehet megvesztegetni.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-