/MEGOLDVA/ Androidos élelmiszer lejárat figyelő app

Fórumok

Amiket eddig találtam, azok vagy túl fapadosak és kézzel kell beírni mindent, vagy Apple applikáció. Androidra eddig néztem a My pantry, Fridgely és hasonló nevűek. Azt sem bánom, ha meg kell vásárolni, csak olvassa be a vonalkódját a termékeknek, majd azonosítsa is konkrétan hogy mi. Az értelemszerű, hogy ezek után a lejárati dátumot kézzel kell beírjam, kivéve ha annyira okos az app, hogy a kamerával beolvassa azt is.

Van aki használ ilyesmit? Esetleg a feltételeimnek megfelelő app neve?

Amit eddig kipróbáltam az a Pantry Check. Nekem a magyar nyelv hiányzik, ennek ellenére is használható.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2025. 04. 20., v – 10:39

Ez nekem valahol ijesztő. Tényleg ott tartunk, hogy probléma leolvasni egy olyan számot, mint a 02.05.2025, ehelyett mindig előveszed a telefont, leolvasod reggeli előtt a felvágott vonalkódját, amíg ezzel bohóckodsz, persze már többször láttad a dátumot. Meg vásárlás után bajlódsz a dátum bevitelével. Meg majd mindig azt eszed, ami miatt szól az app, hogy két nap múlva lejár a szavatossága. Aztán, ha az ingzsebedből a WC-be esik a telefonod, akkor két hétig nem eszel.

Ehelyett mit teszek én, akinek nincs okostelefonja? Nem veszek annyi romlandó kaját, amit majd ki kell dobnom. Kb. emlékszem, mi az, amire figyelnem kell, reggeli előtt rápillantok a dátumra. Ha véletlenül jelentősen kicsúsztam az időből - ilyen nagyon ritkán van -, kidobom. Ha időn belül vagyok, eszem békésen. Ha esetleg kicsúszna a telefonom az ingzsebemből, ugyanúgy a fenti protokoll szerint járok el.

Kevesebb idő és az étkezésem nem egy telefontól függ.

Tudom, nem a kérdésre válaszoltam, de a hülyeségnek van az a szintje, amit nehéz szó nélkül hagyni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

:) Ha már a hülyeségnél tartasz, elárulom neked, hogy nem mindenki úgy él és gondolkodik ahogyan te. Vannak akik szerint a tied a hülyeség, pont amiatt, mert nem úgy él ahogyan te és teljesen mások is a szokások. Elnézést hogy a válaszodra reagálok, de a hülyeségnek is van az a szintje, amit nehéz szó nélkül hagyni. 

Meglepődtem, hogy mérnökként arra az egy dologra tudtál gondolni a kérdés kapcsán, hogy a rövid lejáratú termék elfogyasztása előtt a telefonból nézi ki, lejárt-e, nem a termék csomagolásáról...

Én simán el tudok képzelni olyan embert, aki egy nagyobb kamra/spájz/pince esetén nem pár napi vagy 1-2 heti tartós(abb) élelmiszert tart otthon, hanem mondjuk akár 2-3-6 hónapra valót is. Az már olyan mennyiség, hogy érdemes figyelni, mi jár le hamarosan, és azt elfogyasztani/felhasználni. Valamint, ha már van ilyen nyilvántartás, komolyabb készletezési szándék esetén könnyebb a bevásárlást tervezni, ha ismert a különböző cikkek fogyási üteme és aktuális készlete...

Nekünk speciel ~2 m2 a spájz, így nincs olyan készletünk felhalmozva, ami ilyen figyelő app használatát igényelné (elvileg), mégis találunk olykor rég lejárt ennivalót/alapanyagot, amire egyikünk sem emlékezett, hogy van olyanunk (lehet vettünk is ugyan azt, miközben ott volt bent...).

Ráadásul a mai árak és infláció mellett már annak is érdemes odafigyelni a kaja kidobálásra, aki egyébként anyagilag nem hatódik meg a kidobástól.

Van olyan ember, aki ugyan ilyen feladatú, de pénzügyi appot használ a bevételek és kiadások kezelésére, határidős be- és kifizetések figyelésére. Pedig azt is csinálhatná mindenki, hogy az összes pénzét a zsebében tartja kápében, így mindig tudja, mit vehet meg (kitelik-e), a csekkeket meg azonnal befizeti ahogy kézhez kapja, így nem kell a határidőre figyelni...

Nekem a kamrában az lett a legegyszerűbb megoldás, hogy filctollal nagy betűvel ráírom a konzervekre az évszámot és így nem kell egyenként bogarászni az apró betűket, ami vagy az alján/tetején van, vagy az oldalán vagy eleve bele van folyószövegként véve a csomagoláson lévő szövegben. Az egyforma termékeknél pedig elől vannak a régebbiek, hogy látszódjanak.

Mostanában kezdtek kifutni a covidos világvégekor vett konzervek, pár hónapja jutott eszembe, hogy van amit már ideje elfogyasztani.

A dátumon túllépve, amúgy lehet praktikus lenne nyilvántartás arról, hogy mi van otthon kaja :D

Nem érzem reálisnak, amit írsz. Ha valkinek ekkora készlete van, annak állandóan rengeteg konzervet kell ennie, nehogy lejárjon, vagy rengeteg élelmiszert kidob, mert az elérte a szavatosságának végét. A mindennapokhoz meg értelmetlen egy ilyen nyilvántartás.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem konzervekről van szó, levettem két random száraztésztát a polcról, az egyik 2027-ben jár le, a másik 2029-ben. Megint csak, ne magadból indulj ki. Lehet, hogy Olaszországból idehoztam annyi tésztát, ami 4-5 évig kitart a családnak, mert finomabb, mint ami itthon van. (Egyébként nem, ez csak egy random példa volt.)

Ha ezt a kommentet bárki más írta volna, csuklóból rávágnám, hogy ez szándékos értetlenkedés, de így nem vagyok benne biztos. 

Nem arra jó az app, hogy reggelinél, amikor a kezedben van már a kaja, akkor megnézd telefonról, hanem amikor egy 4-5 fős családnak vásárolsz be havi 1, max 2 alkalommal. Ilyenkor már baromira nem triviális észben tartani, hogy amúgy a kinti spájz nagyobbik fagyasztóládájában mi, mikor jár le.

Nyilván amikor agglegény üzemmódban tolod, és a hűtőben van 2 db mirelit pizza, meg egy üveg ketchup, akkor egy ilyen appnak nincs hozzáadott értéke.

Te komolyan nem mered megenni, aminek tegnapelőtt járt le a dátuma?

Az élelmiszerek nem tudják, milyen dátumot írtak rájuk. (És persze azt sem tudják, milyen helyen tárolják őket.)

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbb bolti élelmiszer jó, ha a szavatosság lejártáig fogyasztható. De nem ritka, amit hamarabb a kukába kell helyezni, mert megromlott (megfelelő tárolás mellett is). Ez pláne igaz a rövid fogyaszthatóságú dolgokra (pl. felvágottak, húsfélék, zöltségek).

Nyilván ha valaki tud igazi "házi" termékeket venni amit nem ipari módszerekkel készítettek, annak nem kell ezen annyira aggódnia. De sajna a legtöbbünk nem is ismert, nem érhető el számára ilyen forrás, csak a sima bolti.

Ez nagyon emberfüggő is, ne magatokból induljatok ki. Én sokszor jártam már úgy, hogy "á, jó az még, nem érdekes a lejárati szám" és a másnapot WC-n töltöttem. Van aki erre érzékenyebb, és igen, nem meri megenni azt, aminek tegnapelőtt járt le a dátuma, mert aktuálisan, tesztelten baja lesz tőle.

Mi lenne, ha nem egyből elítélnénk az ilyen kezdeményezéseket? 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Hát én azt csinálom amit a boltok is, előre pakolom ami előbb jár le. Sosem jutott eszembe ezt trackelni, de ha egy teljes hűtőházad van vagy ilyesmi akkor mondjuk látom értelmét. A "My pantry" ahogy nézem simán tudja ezt, azzal mi a probléma?

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

A My pantry-ba kézzel kell bevinnem minden adatot és nem ismeri fel a terméket. Vannak olyan QR kódbeolvasók, mint a QR scanner, ami egy adatbázisból beolvassa a vonalkód alapján, hogy mi a termék, ugyanakkor ez csak beolvassa értelemszerűen nem tárolja és nem kiabál, ha közeleg a lejárati dátum. Hiába írta a My pantry-ról az MI hogy ezt tudja, mégsem tudja, csak beolvasni a kódot, a felhasználónak pedig mindent mellépötyögni. Amire szükségem van az első lépcsőben vonalkódolvasás-adatbázisból beazonosítás- nem baj ide manulálisan kell beírni a lejárati dátumot, de az már fullos lenne, ha lescannelné a lejárati dátumot is-jelezze a lejárati időt, ha az közeledik, jólesne ha én szabhatnám meg, hogy mennyi idővel előtte. Ahogyan írtam is, hajlandó vagyok az appot megvásárolni, ha mindezt tudja, vagy még esetleg ennél többet is.

Van ilyen nyilvános termék adatbázis? Lehet azt csinálni, hogy te építed magadnak az adatbázist. Amikor először veszel tejfölt, még manuálisan írod be, hogy 12 % zsírtartalmú, akármilyen tejföl, de másodjára már tudni fogja a telefonod. Egyre kevesebb terméket kell bevinni az idők folyamán.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kb ez volt nekem is az első gondolatom. Hogy oké, de honnan jönnek az adatok.
Vannak gyári kész élelmiszerek is, de frissárunál szoktak úgy is vonalkódozni, hogy mindegyiknek egyedi van, mert bele van kódolva a súlya is.
A nyilvántartásba/leltárba az termék beszállításokor kerülnek fel valószínűleg, nem pedig országos adatbázisból.

Úgy látom, hogy elvileg akár lehet is a legtöbbről nyilvántartás, talán a gtin a kulcsszó
https://gs1hu.org/gtin

Gondolom, akinél regisztrálni kell a terméket, annál lehet adatbázis is.

Van 2 adatbázis amit használnak ilyen terméklekérdezésre, most nem jut eszembe melyek ezek. Amit feljebb is írtam QRscanner, azonnal kitette a fotóját és azt is, hogy mennyi% a tej amit leolvastam. Ilyen tudású appot keresek, nem, tudom elképzelni azt, hogy a mai mindenreisvanapp világunkban pont erre nincsen. Valóban járható az az út is, hogy kézzel építem az adatbázist, ugyanakkor elkerülném ezt amennyiben mód van rá.

Ide is beírom:

 

Van 2 adatbázis amit használnak ilyen terméklekérdezésre, most nem jut eszembe melyek ezek. Amit feljebb is írtam QRscanner, azonnal kitette a fotóját és azt is, hogy mennyi% a tej amit leolvastam. Ilyen tudású appot keresek, nem, tudom elképzelni azt, hogy a mai mindenreisvanapp világunkban pont erre nincsen. Valóban járható az az út is, hogy kézzel építem az adatbázist, ugyanakkor elkerülném ezt amennyiben mód van rá.

Szerkesztve: 2025. 04. 20., v – 16:44

Ismerős probléma. Viccen kívül.
Én ezt az egészet lefedtem 2 db táblázattal. Családtagok megőrülnek tőle. Bevételezés és kivételezés, mint egy rendes raktárkezelésnél. Egyik a kamrára, másik a mélyhűtőre vonatkozóan. A kamrai az ijesztőbb: 116 féle tétel van benne - bár kb. 10 tétel ebből nullás (elfogytak éppen).
A fogyaszthatósági / minőségmegőrzési időt is kézzel veszem fel. Itt a nehézséget a többszöri lejárati idő (pl: 2 db 2024/12/31-én járt le, 4 db pedig 2025/05/01-én fog lejárni a 6 db-os készletből) kezelése jelenti. Ezt is csak manuálisan tudom követni.

A tudatos fogyasztásban sokat tud segíteni egy ilyen nyilvántartás. Múltkor is volt akciós meggybefőtt. Ránéztem a táblázatomra és rájöttem, hogy nem veszek, ha ingyen adják se (10 üveg van még a kamrában).

Évente 1 alkalommal (nyáron) szoktam teljes leltárt csinálni. Ez egyben a kamra kipakolását és takarítását is jelenti. Csak pár (3-5) tétel szokott hibádzani.

A vonalkóddal nem szarakodnék. Felesleges és pontatlan tud lenni. Pl: van 8 üveg meggybefőtted azonos méretű üvegekben, de eltérő gyártótól és eltérő lejárati idővel. Ez eltérő vonalkódokat is jelent. Feleslegesen. Szerintem.

"Családtagok megőrülnek tőle. Bevételezés és kivételezés, mint egy rendes raktárkezelésnél"

Most elképzeltem szegény gyereket, ahogy éhesen hazajön az edzésről, és szeretne falni valamit. De a kamrába nem lehet ám csak úgy bemenni! Ha éhes és enni akar, előbb megkap egy hat oldalas, tételes vámárunyilatkozatot, valamint kivételezési kérvényt külön-külön a parizerhez meg vajhoz, amit lesz szíves pontosan kitölteni és benyújtani elbírálásra... ;-P

Én azért tárolok sokmnindent a hűtőben, mert ott van helyem. Meglepően pici konyhám van, és a főbérlő nem igazán tervezett hosszútávú tárolásra helyet, ami van, az meg nekem magasan van. 

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Én úgy nagy általánosságban nem szoktam követni a lejáratot, a legtöbb cucc bontatlanul megfelelően tárolva jóval tovább bírja, mint a lejárati idő, ami alapvetően a boltoknak fontos szempont, mert addig árulhatják, de te még nyugodtan fogyaszthatod utána is, legfeljebb van rá esélyed, hogy a minősége nem lesz ugyanolyan, de én nem szoktam különbséget érezni. Bolti lekvárra rá van írva egy év, a házi lekvárok meg ott ülnek 5-10 éve a kamrában és semmi bajuk. Olaj, cukor, só, liszt a végtelenségig bírja megfelelően tárolva, a zöldség-gyümölcs-pékáru meg úgyis hamar megszottyad vagy megszárad.

Organoleptikus és vizuális módszerrel ellenőrzöm, hogy még ehető-e, mert van olyan is, hogy a lejárati idő előtt megmürdel, viszont megbontás után ugye új időszámítás indul (3-5-7 napig fogyasztható), azt meg ráírom az üvegre-dobozra alkoholos filccel, hogy mikor kezdtem meg a fogyasztását.

A Pantry Check tűnik erre a célra megfelelőnek, egyelőre kóstolgatom mit tud, mondjuk nekem segítene a magyar nyelv benne, de ha angolul van csak, akkor is megoldom.

Felig off: ami -18 C fokon vagy annal is hidegebben van tarolva annak nem lesz semmi olyan baja, amitol fogyasztasra alkalmatlanna valik. Akarmi a datum rajta. Akkor is, ha a gyarto/csomagolo azt irja ra, hogy "melyhutve fel evig tarolva fogyaszthato". Loszart. 20 evig melyhutve is ugyanugy fogyaszthato (ha egyszer se romlott el ekozben eszrevetlenul a melyhuto), amennyiben csak egyszer lett kiengedve a legvegen.

Amugy az ember, mint osztonleny, bizzon a szaglasaban. Hatekonyabb, mint a datum nezegetese, ami nem feltetlen a megromlas datuma, hanem ameddig a gyarto/csomagolo felelosseget vallal.

A patkanyok tobbnyire a lejart kajankat eszik es vigan elvannak vele.

Annyiban cáfolom a hússal kapcsolatos véleményedet, hogy egyrészt kifehéredik a fehér hús, másrészt elkészítés után avas lesz az íze. Hőkezelés után a húsok ehetőek lesznek, csak az ízük nem lesz igazán élvezetes. Pár napja kellett emiatt kb 20kg húst odadnom a kutyáimnak.

20 evig melyhutve is ugyanugy fogyaszthato (ha egyszer se romlott el ekozben eszrevetlenul a melyhuto), amennyiben csak egyszer lett kiengedve a legvegen.

Te ezt tapasztaltad első kézből? Mert nálunk -16 és -18 °C közötti hőmérséklet van a fagyasztóban (mérem), és a saját tapasztalat az, hogy a húsok fél év után már enyhén romlanak, egy év után már többnyire ehetetlen a legtöbb, a hal néha már 3-4 hónap után már problémás állagú és ízű, a gomba is fél évet bír nagyjából, a nem száraz zöldségek (borsó, bab, kockázott karalábé, zeller, répa és egyéb leveszöldségek) az bírja kb. egy-másfél évet, a száraz dolgok, mint bab, sárgaborsó, csicseri, egyéb az bír több évet, de az fagyasztás nélkül is eltartható kamrában fél-egy évet.

Szóval én csodálkozom azon, hogy 20 évig is fogyasztható lenne mélyhűtve, nagy általánosságban arra jó, hogy nyártól a következő nyárig el tudjuk tenni a kertben termett dolgokat és kb. fél évente ki kell enni belőle a húsokat, gombákat.

És az se mindegy, hogy a dátum mellé az van írva, hogy fogyasztható, vagy minőségét megőrzi. 5+ éves csokoládén már csúnyán kiütött a kakaóvaj, de beledobva a forró tejberizsbe nem panaszkodott senki. Sőt...

Ha egy kolbász lejárt két hónappal, azt már nem eszem meg, de egy három nappal túlérett kefírt még simán, ha még jó az illata. De olyan is volt, hogy lejárat előtt egy héttel ment a klotyóba a joghurt, mert elkezdett élni. Lehet, hogy mielőtt a bolti hűtőpolcra felrakták, valahol a tűző napon állt, vagy valami hasonló. Soha nem lehet tudni, mit hogy tároltak, ezért a lejárati dátum nem garancia semmire.

Tök jó lenne ha pl. élelmiszermérnök is lenne a hupon mert én például a részemről képtelen vagyok elhinni, hogy a "fogyasztható" vs. "minőségét megőrzi" közötti különbség valóban létezik kétféle tesztelési módszerrel és kétféle követelményrendszerrel, nem pedig csak attól függ melyik gyártónak épp mi jutott eszébe.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

én például a részemről képtelen vagyok elhinni, hogy a "fogyasztható" vs. "minőségét megőrzi" közötti különbség valóban létezik

Létezik. A fogyaszthatóság dátuma az, amin túl egészségre ártalmas lehet (gyomorrontást vagy akár fertőzést vagy mérgezést okoz). A minőségét megőrzi dátum meg az, amin belül még azt a minőséget kapjuk, ami mondjuk új korában jellemzi, de azon túl is egészségre ártalmatlan a fogyasztása.

Bővebben: https://portal.nebih.gov.hu/-/ehezunk-es-pazarolunk

Szerintem inkább ez a magyar nyelv hibája. Az angol ugyebár azt írja rá, hogy "best before". Ami olvasatomban azt jelenti, hogy a gyártó által meghatározott íz és állag kritériumoknak addig felel meg maradéktalanul.

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

A magyar nyelv tökéletesen leírja a "best before" kifejezést azzal, hogy "minőségét megőrzi". Az angol "use-by" kifejezést pedig lefedi a "fogyasztható":

  • ‘Best-before’ dates give you an idea of how long foods will last before they lose quality. Most products will last beyond their ‘best-before’ date if they are stored properly.
  • Foods marked with a ‘use-by’ date must be consumed before or on that date.

Ebben kb. tökéletesen egyeznek az élelmiszerbiztonsági szabályok az EU országaiban.

Pedig pont fent írtam két jó példát. A tábla csoki a rajta lévő dátum után még évekkel is fogyasztható, nem avasodik meg, nem lesz tőle hasmenésed, csak a felszínére foltokban kivált kakaóvaj miatt a kinézete lesz kevésbé szép. De főzéshez például tökéletesen alkalmas, ott úgysem látszik. Ez a minőségét megőrzi, hogy meddig szép.

A fogyaszthatóság viszont egészen más tészta, például a húsféléknél ez a játék, a romlott kolbász a disznó bosszúja, ha bele nem is döglesz, de nagyon szeretnél.

A kaják nem digitálisak, mindegyiknek van egy élvezeti intervalluma amit bonyolít az egyéni preferencia, (mondjuk a húsleves anyám szerint addig finom amíg meleg, míg én kocsonyapártiként úgy vagyok vele, hogy a langyos húsleves még nincs kész, hiszen még folyik), és van megszokott "meddig esszük" intervalluma, például a puha kenyér simán ehető, ha már száraz akkor mehet a pirítóba, illetve eszményi bundáskenyér alapanyag, de ha már fűrész kell hozzá akkor kutyakaja, illetve amikor már durván penészes akkor meg kuka.

A vaj sem aznap éjfélkor romlik meg, ami nap rá van írva, hanem folyamatosan avasodik. Én még megeszem a kicsit fura teavajat, de a lányom már húzza az orrát, hogy ennek rossz a szaga. Na, akkor oda milyen dátumot írjon a gyártó? "Minőségét megőrzi: amíg jó az illata. Utána csak székrekedésben szenvedőknek, fogyókúrázóknak, és az ellenségeidnek javasoljuk, utóbbiaktól csend el a WC papírt, úgy az igazi." :-)

Szerkesztve: 2025. 04. 21., h – 15:33

Én úgy gondolom, hogy amire rá van írva, hogy meddig jó azt meg se kéne enni. Ez nyilván egy kis túlzás, arra utalok, hogy ami iparilag fel van dolgozva ott a minőség valójában ellenőrizhetetlen.

A mélyhűtő energiapocsékoló és ráadásul rövid ideig jó benne a viszonylag kevés dolog ami egyáltalán bírja a mélyhűtést. Aki tud főzni az tudja, hogy pár hónap után a hús avasodni kezed és rossz íze lesz. A mélyhűtött gyümölcs meg kb semmire se jó. Akkor már lekvár, ami nagyon sok évig jó és finomabb is. Már az igazi.

Az emberiség igen jó tartósító technikákat ismer, csak valahogy tízezer év után már nem menők. A szárítás, füstölés, sózás.

Vegyük például a babot. Feldolgozva konzervben klasszul meg tud romlani, míg szárítva helyesen tárolva, nagyjából az idők végezetéig (na jó, sok év) eláll, viszont neked kell megfőzni. A száraz tészta is sok évig jó.
A füstölt sózott csülök, a spejzban hűtés nélkül is elvan, ahogy a zsír is. Nálunk simán zsírosbödönben van, hűtés nélkül. A megromlása avasodás, amit érezni rajta, de ez igazi zsír, még sosem tett ilyet. A nagyszüleim a padláson tároltak zsírban sült húst.
Az aszalt gyümölcs is nagyon sokáig jó.

Nekem nagyjából 500 m2 területem van tárolásra, az állatok miatt 1,5 tonna kukorica és 1 tonna búza van betárolva szezononként. Ha nem fogy el, megy a következő szezonra, de volt, hogy 3 éves kukoricát kaptak. Nem lehet megkülönböztetni az ideitől.

A tojás ha jól tartod sok hónapig eláll és könnyű a minőségét ellenőrizni.

A hagyományos tartósításnál az év a figyelendő idő és érzékszervvel elellenőrizhető. A lejárati dátumnál sokkal fontosabb a minőség. Ha például a kolbász szép piros és nem „barnul” befelé, akkor nitrittel kezelték ami rákkeltő. Pont a „csúnyább” az egészségesebb és még nem beszéltünk magáról az állatról amiből készült.

A kényelem nagy úr, nem hiszem, hogy bárkit meg lehetne itt győzni, hogy nem a szám a lényeg és ilyen lejárat kezelő app az égvilágon semmit sem sem old meg, mert ha egészségesen akarsz táplálkozni, akkor azzal foglalkozni kell, időt kell rá „pocsékolni”, amit csak évek múlva kapsz vissza, amikor nem leszel beteg.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Pont a „csúnyább” az egészségesebb és még nem beszéltünk magáról az állatról amiből készült.

Nitrittel alapvetően nem a kinézete miatt kezelik, hanem azért, mert különben ún. kolbászbetegséget kaphatsz, botulizmust, amit a botox nevű idegmérget termelő baktérium okoz. Amúgy ne egyél zellert se, mert abban több a nitrit, mint a kolbászban... :)

Igen, ez így van, nem a szín a lényeg, de a hagyományos módszer is működik, csak drágább és jobban oda kell figyelni.

Az összes tatosítószerről van tanulmány, hogy mennyire nem káros, de valamiért mégis csak vannak "civilizációs" betegségek. Mondjuk a nitrit pont gyanúsított. A vegyipar persze majd mutat olyan tanulmányt ami szerint minden rendben vele.

Ahogy én gondolom, nincs szükség méregkeverőkre az élelemhez. Mindent megad a természet amire szükségünk van, kemikáliák és modern élelmiszeripar nélkül is. Ha ismernék az emberek az ipari technológiákat, nagyjából semmit sem tudnának eladni a boltban. Mondjuk a mechanikailag szeparált húsról nem tudom hányan tudják, hogy mi és  még kevesebben látták élőben, hogyan működik. Amikor ez meg vérplazma van egy virsliben, hát egye akinek van rá gusztusa.

De ez kiragadott példa. Az állat talán még ennél is fontosabb. Nekem vannak szabadtartású csirkéim, sosem kaptak gyógyszer semmire, ha valamelyik elhullik, hát így járt. Szoktam szórakoztatni a barátaim vakkóstolással. Eddig 100% a felismerési arány, hogy melyik sült készült az én csirkémből. Már az is döbbenet, hogy a főzés előtt egy üzlet elvágáshoz milyen "bika" erő kell, míg a bolti csirkénél a kés észre sem veszi, hogy csontot vágott.

Készítek ecetet is, saját teljesen kezeletlen gyümölcsből is. Köszönő viszonyban sincs a boltival, ahol valami desztillált színezett vacakra hazudják, hogy ecet.

Szóval szerintem a minőség a lényeg és nem a különféle csodadiétás módszer.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Igen, ez így van, nem a szín a lényeg, de a hagyományos módszer is működik, csak drágább és jobban oda kell figyelni.

A "hagyományos" módszerrel a kolbászbetegséget kockáztatod, annyira elterjedt volt a nátrium-nitrit használata előtt, hogy a betegség és a később felfedezett baktérium is a kolbászról kapta a nevét.

Az összes tatosítószerről van tanulmány, hogy mennyire nem káros, de valamiért mégis csak vannak "civilizációs" betegségek.

Mindenről van tanulmány, semminek nincs csak előnye, mindennek van hátránya is. Ahogy vannak "civilizációs" betegségek, úgy vannak "civilizációs" gyógyszerek is, illetve vannak olyan betegségek, amelyektől megvéd ez a civiliáció. Nyilván meg lehet szabadulni a civilizációtól, csak akkor jönnek a betegségek is, nem lehet csemegézni, hogy csak az előnyöket választod. Ha nincs civilizáció, akkor 5-7 gyerekből 2-3 fog felnőni, aztán nekik nem lesz "civilizációs" betegségük, akik meghaltak, azoknak sem. Ez is egy út.

Ahogy én gondolom, nincs szükség méregkeverőkre az élelemhez.

A kolbászbetegség mérgét hova számítod?

Mindent megad a természet amire szükségünk van, kemikáliák és modern élelmiszeripar nélkül is.

Nem, nem ad meg mindent a természet, illetve a természet ad mérgeket is bőven, amelyektől meg lehet halni. Ha nem kezeled a gabonát, akkor például az anyarozs eléggé veszélyes, az ókortól egészen pár száz évvel ezelőttik egész falvakat irtott ki egy-egy anyarozs fertőzés. Melyik a jobb? Növényvédő szerrel kezelni a rozst vagy kockáztatni, hogy tömegek halnak bele a természetes rozs használatába?

Szóval szerintem a minőség a lényeg és nem a különféle csodadiétás módszer.

Most akkor mégse a természetes? Lehet ipari a minőség? :D

Talán elkerülte a figyelmed, hogy lehet kapni nitrit nélküli termékeket, vagyis nincs tiltva a forgalmazásuk. A nagyszüleim egész életükben maguknak készítettek mindent húsételt is (pl. kolbász) és rejtélyes módon nem lettek betegek. A kockázattal lehet statisztikázni, de nekem úgy tűnik nincs tele a sajtó a kolbásztól tömegével elhulló eberekkel, ellenben az onkológiákkal. Persze mindenki maga eldöntheti, hogy mit tart kockáztatnak és mit tesz ellene.

A civilizációs eszmefuttatásod csúsztatás, ilyet nem állítottam. A civilizációs betegségek egy nem egzakt fogalom, a leggyakoribb betegségek amiket ennek hívunk a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, meg a cukorbetegség. Ezek mindegyikét erősen befolyásolja a táplálkozás, az élelmiszerekben levő kemikáliák és az ultrafeldolgozott ételek.
Senki sem mondta, ezek ellen a civilizáció megszüntetése a megoldás, talán nem érted a fogalmat az lehetett a gond.

A méregkeverő fogalmát sem érted. Azokkal a vegyiparra utaltam, te pedig jössz a kolbászbetegséggel ami egy technológiai hiba. Ismét foglomzavar.

A természetről alkotott eszmefuttatásod egyszerűen butaság. A természet megad mindent amire szükségünk van, ez tény. Az hogy vannak nem fogyasztható dolgok is a természetben, annak ehhez semmi köze, senki sem állította, hogy minden ehető ezen a bolygón. Ismét foglalom zavar. Most vagy szándékosan csúsztatsz, vagy rosszul beszéled a nyelvet.

Nevetséges a kiirtós elméleted. A csúcs modern iparban is elfordulnak technológiai hibák, ez nem érv. Én arról beszelek, hogy jelentős mértékben a vegyipar okozza a civilizációs betegségek zömét.

Mivel még szerencsére eldöntheted, hogy mit eszel, tégy ahogy akarsz, ahogy én is. A saját elméletem bizonyítja magamnak, hogy 25 éve nem voltam orvosnál és makkegészséges vagyok, pedig rendszeresen fogyasztok nitrit mentes kolbászt :D A hülyeséged meg nem érdekel.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Talán elkerülte a figyelmed, hogy lehet kapni nitrit nélküli termékeket, vagyis nincs tiltva a forgalmazásuk.

Nincs tiltva. Viszont tudnod kell, hogy kockázatos.

A nagyszüleim egész életükben maguknak készítettek mindent húsételt is (pl. kolbász) és rejtélyes módon nem lettek betegek.

Oszt? Attól még gyakori betegség volt és most is elfordul, évente 5-10 súlyos eset van belőle.

A kockázattal lehet statisztikázni, de nekem úgy tűnik nincs tele a sajtó a kolbásztól tömegével elhulló eberekkel, ellenben az onkológiákkal.

Az onkológiák azért vannak tele, mert vannak olyanok. Ha nem lennének onkológiák, akkor nyilván nem lennének tele, viszont daganatos betegségek korábban is voltak, ahogy öregszik a népesség, úgy növekszik a daganatos betegségek száma is, illetve növekszik a felderítése is, korábban nem tudták, miben halt meg, ma pedig megmenthető.

Azokkal a vegyiparra utaltam, te pedig jössz a kolbászbetegséggel ami egy technológiai hiba.

A vegyipar ugyanazt a nátrium-nitritet állítja elő, ami például a zellerben is van. A kolbászban a baktérium nem technológiai hiba, hanem egyszerűen benne van, ha nem teszel ellene semmit, van a toxinnal veszélytelen mennyisége, de könnyen veszélyes mennyiségű lehet.

A természetről alkotott eszmefuttatásod egyszerűen butaság. A természet megad mindent amire szükségünk van, ez tény.

Nem, ez nem tény. Nem ad a természet mindent, amire szükségünk van, a legtöbb dolog, amit írtál, az mind mesterséges valamilyen fokon. Természetes az, ha semmit nem csinálsz azzal, amit a természet ad, az pedig marha kevés az életben maradáshoz. Innen nézve te kevered a fogalmakat, összemosva az ún. hagyományost az ún. természetessel. A füstölt sózott sonka mitől természetes? Hol fordul elő a természetben füstölt és sózott sonka?

Én arról beszelek, hogy jelentős mértékben a vegyipar okozza a civilizációs betegségek zömét.

Nem, a civilizációs betegségek jelentős részét az életmód okozza, az, hogy ülünk és nem mozgunk. A vegyipar ehhez igen keveset tesz hozzá, leginkább azt, hogy könnyen elérhető mindenki számára az öregkor, amikor kijönnek ezek a problémák.

A saját elméletem bizonyítja magamnak, hogy 25 éve nem voltam orvosnál és makkegészséges vagyok, pedig rendszeresen fogyasztok nitrit mentes kolbászt :D

Majd fogsz. Az emberek többsége nem jár orvoshoz 50 éves kora előtt.

A hülyeséged meg nem érdekel.

Egyszerű történelmi tényekkel és statisztikákkal próbálsz anekdota alapon vitázni. Pont úgy, mint a dohányosok, akiknek mindig van egy 89 éves öregapjuk, aki már tíz éves korától dohányzott és makkegészséges, tehát a dohányzás nem káros az egészségre...

Évente 5-10. Hát itt a világvége...

Nem öregszik a népesség, már ha azt állítod, hogy az átlagéletkor növekszik. Ez nem igaz. A csecsemőhalandóság nagyobb volt állítólag, de felnőtt életkor az nem volt rövidebb, sőt.

Neked aztán vannak érveid. Ha nem lenne onkológia nem lenne tele. Bravúros.

Ha szerinted egy gyárban előállított vegyület és egy növényben található közé egyenlőségjelet lehet tenni, akkor edd azt. Ez kb annyira jó érv, mint, hogy a méz is szénhidrát, meg, hogy a paradicsom evéstől metanol képződik.

Ismét egy logikai bravúr, ha "könnyen veszélyes lehet" és ez nem technológiai hiba, akkor mégis mitől lehet veszélyes? Ha nincs mit tenni és orosz rulett akkor miért csak évi 5 eset van? Szerintem ezt engedd el.

A természetes attól az, hogy a természetben található dolgokat használod. A sót nem egy gyárban kotyvasztják, legalább is jobb esetben.

Olvasgass például az Amish közösségek egészségéről. Tanulságos.

Mire alapozod, hogy a  civilizációs betegségeket az ülés okozza? Ez ennél egy icipicit összetettebb.

Történelmei tények? Mégis mi? Az van amit te mondasz és pont.

Majd fogsz. Az emberek többsége nem jár orvoshoz 50 éves kora előtt.

Ez egyrészt nem igaz, másrészt a jellemedről egy szomorú lenyomat. Azt kívánod, legyek beteg, hogy igazad legyen. Te aztán jó ember vagy...

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Szerkesztve: 2025. 04. 22., k – 13:31

Félig off:

 

A Spar-ban kapható volt az alábbi márkájú tároló edény pontokkal.

Ezen van vonalkód, és a telefonos applikációban meg tudod adni a nevét és hogy mikor jár le az adott dolog.