Fórumok
Sziasztok!
Az otthoni laptopom nem kompatibilis a Windows 11-el, és idén lejár a windows 10 támogatása. Emiatt valamilyen linux distrót keresek helyette.
Böngészésre, filmnézésre, hobbiszerű fejlesztésre (nem üzleti) használom a laptopomat.
Az alap elvárásom, hogy legyen viszonylag stabil az alap hardwarek támogatása (monitor, egér, billentyűzet, wifi kártya) Speciálisabb driverekre (pl.: Nvidia driver) nincs szükségem. Néhány példa a korábbi problémákra, amik miatt visszaváltottam linuxra:
- Kijött egy frissítés Ubuntura, amitől kezdve a GRUB-ból történő továbblépés után a laptop monitoron kikapcsolódott a háttérvilágítás, így csak erős fényben közelről lehetett látni bármit is a képből.
- A touchpad gyakran nem működött és újra kellett hozzá indítani az oprendszert hogy működjön.
- A Wifi sokkal lassabb volt, mint Windowson, rendszeresen megszakadt a kapcsolat, és a hálózati késleltetés sokszorosa volt a windowsosnak. (Inteles Wifi kártyám van, szóval elvileg támogatott linuxon...)
Ezen kívül érdekelne, hogy a streaming szolgáltatókat illetőleg van-e különbség az egyes distrók között.
Hozzászólások
Adj az Ubuntunak még egy esélyt, elég jó mostanában. Mi munkára használjuk, van egy-két hülyesége, de alapvetően az egyik legproblémamentesebb rendszer.
De, ha komolyabb válaszokat is szeretnél, érdemes lenne egy laptop típussal kiegészíteni ezt a kérdést.
Blog | @hron84
via @snq-
xubuntu lts
intel wifi gyorsítás (Wireless-AC 3168NGW) 5Ghz-n :
options iwlwifi 11n_disable=8 amsdu_size=3
szia, tedd kompatibilissé a win11 installert a gépeddel
En Zorin-t használok a notin . Nekem bevallt . Persze sokan mondjak , hogy csak egy ubuntu , skinezve, de én szeretem .
sok jót hallottam meg a Pop!_OS rol is
Gyakorlatilag bármi. Debian, Mint, Arch, szerintem nem a disztribúción múlik, Linux az Linux. Az ilyen jellegű problémák inkább egyedi dolgok, szóval ha gondod van bármivel, konkrét esetekkel kéne elindulni (milyen video, milyen Wifi kártya, milyen touchpad). Ezek nélkül semmire sem mész.
De, a disztribúción is múlik. A Linux Mint például kifejezetten nagy fókuszt helyez a problémamentes desktop élményre. Freedom aktivizmus előltetése végett nem negligálnak egy kereskedelmi licencű blob drivert ha valami csak azzal működik rendesen. Ebben a tekintetben (is) barátságosabb mint egy Ubuntu amire a sima Mint kiadások épülnek. Van még Debian alapú kiadás is. Először viszont érdemes a normál Linux Minttel kezdeni.
“Az ellenség keze betette a lábát”
[POL]
"Freedom aktivizmus e
lrőöltetése végett nem negligálnak egy kereskedelmi licencű blob drivert ha valami csak azzal működik rendesen"Remélem, Trump ezt az aktivizmust is eltörli a többi disztróból :D ez nekem inkább csípte a szemem, mint a BLM túltolása :D
11-gyel*
Ubuntun az ilyen GRUB utáni elmegy a kép kezdetű gondokat meg lehet oldani egy jól irányzott, Nvidiás kernelparaméterrel, csak tudni kell hozzá a gép pontos konfigurációját. Az nagyon tág, hogy Win11 által nem támogatott. Értem, írod, hogy NV nincs benne, de más hardverelemmel is lehet ez így.
Próbálj ki pár live iso-t, az distrowatch top20 listájáról. Fedora, Endevour, Arco, Debian, Mint, PopOS, Opensuse. Az Ubuntu nem egyenlő a Linuxszal, kapásból Ubuntu-nak is van egy rakat kiadása, aktuális/LTS, mindenféle eltérő grafikus környezettel. Nagyon függ az igényektől is, milyen gyakran akarsz frissíteni, mennyire kellenek a legújabb verziók, zavar-e a systemd, asztali környezet vagy ablakkezelő áll-e kézre, zavar-e, ha Snap-ot vagy Flatpakot rád tolnak, játszanál-e, ha igen, mikkel, stb..
Streaming szolgáltatókat érintően nem hiszem, hogy lenne különbség a disztrók között. Így elsőre mindenképp maradj a legmainstreamebb, legnagyobb, systemd-s disztróknál, azoknak kb. minden megtalálható a tárolóikban. Ne olyan speciális disztrókkal indítsál, amelyek mininalistáknak vannak (pl. Void), vagy speciális felhasználásra (Alpine, Kali), vagy speciális koncepcióra épülnek (Gentoo, NixOS, immutable/atomic disztrók), vagy pl. ritkán frissülnek (Solus, Elementary). Ha belejöttél a témába, akkor később visszatérsz az utóbbiakra.
Így a látatlanban nem tudjuk megmondani, hogy melyik támogatja minden hardvered, azokat nem ismerjük. Igazából még annak ismeretében is nehéz néha megmondani, gyakran van, hogy két egymás melletti számú Realtek vagy Atheros Wi-Fi közül az egyik jól támogatott, a másiknál meg külön kernelmodulforgatással kell szívni, meg speciális firmware-rel, pedig ugyanaz a gyártó. Kristálygömb kell hozzá, hogy előre megjósold. Neked kell kipróbálni. Ha valamelyik szimpatikus, de nem viszi valamelyik hardvered, akkor se dobd, általában van rá megoldás, egy extra tároló engedélyezése, firmware vagy extra csomag telepítésével, egy kis extra konfigurációval megoldható, ne rettentsen el, ha valami nem feltétlen sima.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ide is: Linux Mint (Debian Edition).
Persze mindenki azt fogja ajánlani, amit leginkább ismer/sokat használt. Nálam ez Debian. Viszont a Linux Mint, akár a Debian alapú kiadás belőle, egy szépen összecsiszolt rendszer.
Ahogy előttem is írták: csinálj Ventoy-al egy pendrive-ot, másolj rá pár iso-t és próbáld ki őket live rendszerként.
Az intel wifi problémás lehet linuxon, legalábbis a 2.4 GHz-es. Én is szívtam vele, windózon stabil volt de ubuntuval szakadozott. Utánaolvasva azt szűrtem le, hogy a kernelben levő intel driver és a hozzá tartozó firmware driver nagyon nem mindegy, milyen verziójúak, és ha nem pontosan ugyanaz, amit az Intel kiadott együtt, akkor lehetnek bajok. Ubuntuéknál külön frissítgetik a kettőt.
Megoldást nem találtam rá, mármint rohadtul nem volt kedvem egyesével végigpróbálni az összes fw verziót, míg ráakadok a megfelelőre. Az Arch Linux wikije ad pár tanácsot, de nekem nem oldották meg, csak javítottak rajta annyit, hogy már ne fájjon annyira.
5 GHz-en nincs semmi gondom.
Intelem még nem volt, nekem a Realtek a mumus
Saját tapasztalatom is megerősíti a többek által javasolt megoldásokat, miszerint LIVE iso és ott nagyjából ki is derül, hogy kezedre esik-e a rendszer vagy sem. Szerintem érdemes többféle felülettel is kipróbálni azt a linuxot, ami mondjuk gyors szerinted, de nem áll kézre a használata. Vannak akiknek nem jön be a gnóm, de van akinek a kde nem és így tovább. Azon külön meg vagyok lepődve, hogy a wifivel gondjaid vannak, nekem (pedig nem vagyok guru a linuxban), már kb 20 éve nincs gondom a wifivel. Ahogy valaki írta is, a linux ma már nagyon jól használható, a kérdés már csak az, hogy melyiket szeretnénk használni.
"https://hunvagyok.hu "
Straminghez. A megfelelo Widevine hianya miatt Linuxon nem tudnknak a streaming szolgaltatok olyan minoseget adni, mint Windowson. Ez egyes szolgaltatoknal eleg szembe tuno... Erre fel kell keszulni.
Mert Windowson milyen Widevine támogatás van ami nincs Linuxon? Tudtommal mindkettő L3-nál leragad.
Korábban próbáltam Windows-s NUC-t használni media player-ként, de android lett a vége.
Jalos
A SkyShowTime pl. nem játszik le semmit Linux-on, le is írják az oldalukon, hogy nem kompatibilis Linux-al. Namost az nem derül ki, hogy anno valamikor rég nem volt kompatibili,s és azóta nem foglalkoztak vele csak így hagyták, vagy tényleg használna valami olyant, mi nincs a mai napig Linux-on.
De tény, hogy a felvetés jogos, nem minden streaming szolgáltató használható Linux-on, és amelyik használható, az sem feltétlen ugyan olyan minőségben mint pl. Windows-on vagy Android-on.
https://linuxcommunity.io/t/drm-the-final-barrier-to-linux-desktop-adop…
A Win L1 -et tud eleg regota.
Igazából a nyitónak szól, csak te hozzászólásod válasz gombja sokkal közelebb volt.
Én már hallottam olyan emberről aki nem stream-et nézett, hanem letöltött filmet. Aztán az már mehet 87000K-ban, vagy mifene...
Vagy feltétlenül rögtön látni kell az anyagot? Ha olyan sürgős akkor nem szóltam.
Még nincs aláírásom.
Egyrészt ez nem minden DRM-nél van, általában csak Widevine-alapú megoldásokra vonatkozik, és itt sem a Linux technikai hiányosságáról van szó, hogy képtelen lenne valamit megfelelő minőségben renderelni, hanem a bináris DRM modult hitelesíti a streamszolgáltató olyanra, hogy aztán szerver oldalon le tudják korlátozni a stream-et kisebb felbontásra. Ez egy pofátlan, mesterséges piac/platformszegmentálás, semmi több, egyszerű öltönyös-nyakkendős hitelesítős szórakozás. Lényegében az a célja, hogy bizonyos platformoknak, amik után extrán tejeltek, azoknak prémium exkluzivitást biztosítsanak (1080-2160p Windows, Mac, egyes prémium procis androidos eszközökön menjen csak).
Ezt nem csak Linuxon játsszák, BSD-ken, meg sok Androidos eszközön is, utóbbiakon még az eszköz procija is számít, hogy ha kapott külön hitelesítést, akkor ugyanazzal a DRM modullal tud magasabb felbontást, ha meg nem, akkor lekorlátozzák mesterségesen.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ha jól tudom, a plecsni azokra a cuccokra megy, ahol van másolásvédett kimenetre lehetőség (HDCP és hasonlók) és van megfelelő CPU vagy GPU a HD minőséghez. Linuxon a HDCP kissé mostohagyerek.
Szerk:
1. Írd le a pontos konfigot, úgy könnyebb lesz legalább a súlycsoportot belőni, legalábbis DE szempontból
2. Fentebb is írták és nagyon +sok az összesre: Ventoy. Dobálj fel pár ISO-t rá és nyomkodd őket live-ban, ismerkedni hibátlan
3. Általánosságban jó irány az ubuntu vagy egy mint (akár LMDE akár sima, utóbbiból épp friss ropogós a 22.1), fedora is remek választás, igazából legbelül mindegyik ugyanaz csak a körítés más. Válassz egy olyat ami a legjobban kompatibilis veled és a használni tervezett programokkal.
ééés mindegyik problémád hardver közeli...
de azt nem árultad el milyen hardveren szeretnél problémamentes Linux élményt ;)
hint:
Jó hardveren jól fut ~minden Linux ;)
zrubi.hu
A minap frissítettem egy Lenovo laptopot egy hölgy user-nek aki anno saját döntése alapján tett Linux Mint-et a gépre, nem Windows-s (mert egy ismerősénél azt látta, azon is megy minden, ami neki kell, így jó lesz a Linux), és most belefutott olyanba (2 évvel később), hogy hiába dug rá külső monitort, nem történik semmi. AMD Ryzen 3 mobil CPU, integrált grafikával (nem volt specifikus driver, írta is a Mint, hogy generic driver-rel megy CPU-ból a grafika, de LibreOffice meg böngészés úgy is jó volt a user-nek, nem tűnt fel neki az üzeneten kívül semmi).
Mint 20.3 volt rajta (5.4 kernel), felfrissítettem neki 21-21.3-22 lépésekkel (6.8 kernel a vége), és minden hardver tökéletesen működött Mint 22-vel. VGA saját meghajtóval, touchpad, webkamera, mikrofon, stb.
Szóval ha valami akár csak 1-2 éve nem volt teljesen jó egy akkoriban új hardverrel, az mostanra bőven megjavult.
Nem minden Windows 10-nek jár le idén a támogatása: https://hup.hu/node/185336
Böngészésre, filmnézésre, hobbiszerű fejlesztésre pont jó egy Windows 10 Enterprise 2019 LTSC, ami 2029-ig támogatott.
Ezt javaslom átfutni: https://wiki.archlinux.org/title/Backlight
Továbbá, ha érintett vagy, javaslom, hogy az Intel szemkifolyató PWM-jének is vedd elejét, valamilyen saját vezérlő scripttel, az alapfrekvenciát legalább 1000 Hz-re feltolva. Máskülönben az alacsonyabb fényerőszintek nagyon vibrálni fognak.
Ezt a Wayland-nak és vele kényszerrel együtt járó, szarul-húgyul implementált libinput touchpad-kezelésének köszönheted, amit az olyan Pöttering-utódok, mint Peter Hütterer, a helyére erőltettek a synaptics-nak, ami lényegében a világ egyik legjobb touchpad-drivere és szinte mindennel kompatíbilis, csak ugye Wayland-dal már nem működik együtt és a nagyon új, egzotikus touchpad-ek támogatását se fejlesztették már bele. Mindenképp X11-et és synaptics-drivert használj, Wayland és libinput helyett!
Nem tudom, hogy ezt a NetworkManager (Red Hat) babzsákfejlesztőinek vagy az iwlwifi MacGyver-einek köszönhetjük, de annyi biztos, hogy ilyet bőven tud okozni, ha a Linuxod a 2,4 GHz-es WiFi-t preferálja az 5 GHz helyett, csak mert annak jobb a jelszintje. Itt van egy megoldás rá, ha ez a probléma: https://askubuntu.com/questions/1058622/how-to-force-to-linux-to-connec…
Az egyik különbség szinte fix: A Google túl milliárdos volt lefejleszteni a VA-API, VDPAU stb. támogatást Linuxra, így a géped szoftveresen fogja a streaming videót dekódolni, ami által akár felére csökkenhet az akkuidő és rengeteg erőforrást pocsékol el.
A másik különbség a Widevine DRM támogatásában lehet, amit bizonyos Chromium buildekből ki szoktak herélni. Disztrója válogatja. Amire tudsz DEB vagy RPM csomagból felrakni stock Chrome-ot, azzal csak az első problémád lesz.
Ezekre az alapfeladatokra, amiket az elején írsz, azokra a Win10 LTSC overkill. Akármennyire is utálod a Linuxot, elismerheted, hogy ezekre simán elég, talán még jobb is, mivel se vírus, se vírusirtó, se egyéb MS bloat nem kell rá.
A Wayland-ről gondoltam, hogy írok neki, de nem akartam most ezzel is összezavarni, a linuxos pályafutásának az elején, míg nem ismerte ki a rendszert, meg nem alakultak még ki a preferenciái, ne emiatt aggódjon, figyeljen a fontosabb dolgokra.
Azzal nem értek egyet, hogy X11 alatt ne használjon libinputot. De, használjon, lehetőleg azzal legyen hajtva a beviteli eszköz. A synaptic többet tud, de nem fejlesztik már, nem szavatolható a jövőtállósága, bár egyes tapipadokon csak azzal működik néha 1-1 funkció. Ezt ki kell tapasztalni, de kezdőként nem ezzel kell kezdeni. Ha most nekiáll ilyen apróságokon leakadni, fetrengeni az elején, belezavarodik, és sose fog linuxozni rendesen. Mikor az elején nem tudja az ember, hogy hová kapja a fejét a sok disztró, asztali környezet, stb. között, nem kell még ilyen systemd, wayland, libinput, shelltípus, stb. mentén is összezavarni.
A hardveres dekódolás nem csak streamingnél jön elő, hanem minden videólejátszásnál. Ez ma már megoldott, maintream disztrók általában ezt előre beállítják, hogy VA-API, VDPAU lejátszáshoz fent legyenek a csomagok (ezt az NV driver is megoldja magától), a mesa-ba bele legyen fordítva a támogatás hozzá, alapból már böngészők is bekapcsolják. Emlékeim szerint VLC alatt is alapértlemezetten bekapcsolt, mpv-nek viszont kell a ~/.config/mpv/mpv.conf fájlba a hwdec sor (vagy alternatívaként a -hwdec kapcsoló), hogy használja. A Widevine DRM is simán telepíthető akármilyen böngészőbe, igaz Linuxon pl. a Netflix 720p-re korlátoz, de az ilyen trükkjeit Android alatt is játsszák, ez egy ilyen fos cég.
PWM-es kijelzőt meg senki ne vegyen, az nem Linux-függő. Ezt alaposan meg kell nézni, ha kell, a mozgó ujjvégre fókuszálós utánhúzós tesztet is el lehet végzni, de akár az EDID kód lekérdezése mentén is ellenőrizhető a paneltípus, aminek a neten utánakeresve (panelook.com és hasonló oldalalkon) megnézhető, hogy milyenek a specifikációi, TN, IPS, VA, OLED, stb., milyen színtereket hogy fed le, fényerő, milyen betekintési szögek, milyen frekiket tud, PWM-et használ-e, stb..
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Egy fullos Ubuntu Linux még inkább.
https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
Nem utálom a Linuxot. Rábíztam OP-ra a döntést, írtam lehetséges megoldásokat is a Linuxos problémáira.
Jó lenne, ha olyan alapdolgokkal nem lenne probléma, mint a WiFi, vagy a touchpad.
Billentyűzetre nyugodtan használhat. Touchpad-re ne használjon, mert a touchpad-kezelése egy szarul-húgyul implementált, szuboptimális híg fos.
És már be is ütött is a frissítésmániás idealizmus. 🤡 Alapvetően a Linux-világ és a Red Hat szégyene, hogy nem fejlesztik, de OP számára nem probléma, ha megtartja ugyanazt a hardvert, márpedig megtartja, hiszen ezzel indított. Amellett, hogy a driver egyébként készen van. A libinput touchpad-kezelése nincs készen, szart se tud a synaptics-hoz képest és természetellenesen mozog, az acceleration-t sem lehet ergonomikusan beállítani.
1-1 alapfunkció.
Egy csomagtelepítés az egész, Raynes. :D
Kivéve azokat a fősodratú disztrókat, ahol nem működik out-of-the-box. Mondjuk úgy mindegyiket. 🤡 Főleg nem a régebbi gépeken.
Aha majd kicseréli a laptopjában az integrált kijelzőt, ami alá az Intel adta a PWM vezérlőt. 🤡 Mesélj még...
Nem is mondtam, hogy Linux-függő. Ajánlottam egy doksit, ami leírja, hogyan lehet megoldani, amellett, hogy az Ubuntu babzsákfejlesztői által kreált alapproblémáját (abszolút 0-ra csökkentett fényerő) is segíthet megoldani.
Miért lenne az Ubuntu overkill? Ingyenes, letölthető, gyorsan települ, kisebb a hardverigénye, nem kémkedik, kap a jövőben is frissítést.
A Linuxot lehet nem utálod, de eléggé ágálsz ellene, onnan gondoltam. Szalmabáb vagy nem. https://a.te.ervelesi.hibad.hu/unjuk.az.ervelesi.hiba.hu.dat
A Synaptic-ot nem fejlesztik, pedig én is azt preferálnám. Egyelőre még használható, de időzített bomba, hogy mikor törik el. A libinput-nak több az esélye a túlélésre. Így ha egy mód van rá, funkció nem hiányzik, arra kéne rámenni. Eleve Wayland alatt választás sincs, arra nincs Synaptic, X.org alatt van egyelőre választás, de ki tudja, hogy ott is meddig. Feleslegesen ne állítsál át senkit Synapticra, olyan, mintha a Titanic mentené ki az óceánból, süllyedő hajóra, ha nem muszáj, ne szálljuk fel.
Régebbi gépeken egyáltalán nem fog működni a modern kódekek hardveres dekódolása. Ami működik, az out-of-the box menni szokott a legtöbb mainstream disztrónál.
PWM-es kijelzőnél laptop esetén természetesen úgy értem, hogy a laptop vásárlása ELŐTT nézni. Bár némelyikben lehet kijelzőt is cserélni, de ott mérlegelni kell, hogy szétszedhető-e, költségalapon megéri-e, ritka, ha igen. Átlag usert nem szopatnék vele. Vagy csak akkor vehető PWM-es laptop, ha úgyis az idő nagy részében egy asztalnál lesz használva rendes külső monitorral.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Mert kismillió felesleges szar feltelepül egy alaprendszerrel, amire semmi szükség és mert OP is írta, hogy instabillá válik, alapdolgok nem működnek neki. Arról nem is beszélve, hogy egy alap csiligány, animációbuzi, tapicskolda Ubuntu Desktop erőforrásigénye, hogy ne 100% CPU-s bloated élményt adjon, igen magas. Nem is értem, miért ágálsz az Ubuntu mellett, mikor máshol az AntiX-ot, meg egyéb lightweight disztrókat élteted.
Ne kövess el érvelési hibákat és nem kapsz ilyen linket. Én is unom, hogy nem a valóságra, hanem kitalált, rám olvasott baromságokra alapozod a mondandódat.
Neked van egy olyan kényszerbetegséged, hogy amit nem fejlesztenek upstream és nem változtatgatnak havonta, azt halott tetemnek tekinted és messze elkerülöd, még akkor is, ha a funkcionális értéke ezerszer magasabb, mint a fejlesztett™ alternatívájának. Hívhatjuk egyfajta szélsőséges idealizmusnak, hívhatjuk fejlődésmániának, hívhatjuk bétafétisnek. Mindenesetre, a synaptics ettől függetlenül készen van, feature érett, így nem igényel több fejlesztést, max. új hardverekkel kapcsolatos kompatíbilitási patcheket, amiket a Red Hat már nem hajlandó beletenni, mert túl milliárdos hozzá. Ettől függetlenül a synaptics-ot maintain-elik (tehát legalább a kritikus hibáit kijavítják), és a legújabb Ubuntu 22.04 LTS-ben is benne van, mint hivatalosan telepíthető csomag. Így OP-nak nincs más dolga, mint apt-get install-lal feltelepíteni.
Ez nem érv. Ez egy félelem. Hatott a fősodratú FUD a fejlődésmániás tudatodra és átmosta azt. A Red Hat is bármikor abbahagyhatja a libinput fejlesztését. A jövő ilyen szempontból kiszámíthatatlan. Ellenben van egy atomstabil, sokkal több hardverrel kompatíbilis touchpad-driver, ami mozgásban, ergonómiában, konfigurálhatóságban, kompatíbilitásban a Windows-os és Mac-es drivereket is übereli, nem csak a libinput-ot. Nagy hiba lenne ezt nem kihasználni.
Ja közben meg jönnek a dinoszauruszok is a hajbazeri™ időkapun keresztül és mikor mindkettő elsüllyedt, felzabálják a tetemeket. :DD Ha a hülyeség fájna, ordítanál! Ha a fejlődésmánia is fájna, akkor meg a hangszálaid is elszakadnának. Az xserver-xorg-input-synaptics továbbra is egy maintainelt csomag, és mivel feature szempontból készen van, így semmiféle süllyedő Titanichoz nem hasonlítható. A jéghegy viszont nem más, mint a Red Hat által erőltetett ökoszisztéma (wayland, libinput, gtk4, systemd stb.), aminek köszönhetően a desktop Linux éve nagyjából akkor jön el, amikor a Titanic kiköt New York-ban.
Nem feleslegesen és nem is állítottam át, csak megemlítettem, mint lehetőséget. Ha kikerül az Ubuntu repóból, akkor is lesz még lehetősége forrásból lefordítani. Inkább tanítsd meg akkora CLI-huszárnak lenni, amekkorának te képzeled magad, és akkor le is fogja tudni fordítani.
Windows-on pedig működni fog, egészen a 2. generációtól. :)
Hiába nézi, minden valamirevaló gépbe (értsd: üzleti, vagy ahhoz közeli) Intel kerül. A specifikációkban pedig nem írnak PWM frekvenciáról, tehát minimum el kell menni személyesen megnézni valahova, amire egyre kevesebb lehetőség van a webáruházak világában. Egyébként ott van az ArchWiki-s doksiban, hogyan kell megemelni a PWM-frekvenciát, szóval áldozathibáztatás helyett inkább tanítsd meg akkora CLI-huszárnak lenni, amekkorának te képzeled magad, és akkor vibrálásmentessé tudja tenni a laptopját.
Bloat az Ubuntu, mert modern rendszer, meg normikat igyekszik kiszolgálni, de még így is alatta van a gépigénye nem csak a Win11-hez képest, de a Win10 LTSC-dhez képest is. Nyilván, én is más disztrókat preferálnék, minimalistábbakat, nem corporate alapúakat, de elfogadom, hogy mindenki máshogy viszonyul a Linuxhoz, más a tudása, igényei. Az Ubuntu még mindig egy jobb választás, mint egy RHEL, vagy ne adj isten egy Win10-11.
Projekteknél igenis veszélyes, ha nem fejlesztik már. Főleg ilyen drivereknél. Eltörik egyszer, nem javítja meg senki, benne maradsz a szarban. Ha muszájból kell használni, az más, de te ugye akkor is preferálnád, mikor lenne rá fejlesztett alternatíva, és másoknak is ezt ajánlod. Eltörni nem csak úgy tud egy karban nem tartott kód, hogy kikerül a repóból, hanem hogy futásképtelen lesz, függőségei nem elégíthetők ki, vagy elkezd crash-elni, mert az X.org is folyton változik, valamit variálnak benne, nem lesz többé kompatibilis a Synaptics, felkérés szivatásra. Időzített bomba emiatt. Most még csak ketyeg, nem robban, de ki tudja mikor lesz rossz vége.
A harderes dekódolás nem generáció függvénye. Konkrét GPU-ba implementált hardveres tudása, ha a hardver nem tudja, lehet akármilyen genes, nem fog rajta menni a hardveres dekódolás, se Linux, se Windows alatt, akkor a CPU-nak kell megoldania. Ez is sajnos a régi platformok egyik elavultatási pontja, a GPU, ami főleg akkor nagy csapás, ha valami notiról, táblagépről van szó, amiben a GPU-t nem tudod lecserélni. Asztali gépben kevésbé probléma.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Egy Windows átlagfelhasználónak nem jó választás. Egy Windows átlagfelhasználónak az LTSC a jó választás. Az Ubuntu pedig továbbra is bloat és overkill, ráadásul OP gépén alkalmatlan stabil felhasználói élményt nyújtani, a szarul-húgyul implementált driverek miatt.
Nem maradsz benne, ha maintainelik. A maintaner általában ért is valamennyire az adott csomaghoz, nem csak odaírja a nevét. Tehát egy build hibát meg tud javítani. Nettó fejlődésmániás FUD, amit tolsz.
Az ugye megvan, hogy a Google babzsákfejlesztői tollvonással tiltogatják le a neki nem tetsző videokártyákat, és vele együtt sokszor a hardveres videodekódolást is?
Leginkább az a nagy csapás, hogy ezeknek a GPU-knak amúgy lenne API-juk, pl. Intel GPU-khoz OpenCL, de senki nem veszi a fáradságot, hogy írjon egy olyan kodeket, ami legalább besegít a dekódolásba a CPU-nak, ami nem tud HEVC-t dekódolni. Ebből is látszik, mennyire hígul a szakma és az open-sourcerek is sokszor csak a profit oltárán fejlesztgetnek. Annak idején ezt amúgy a proprietary CoreAVC képes volt megcsinálni. Pentium 3-on is képes volt kiszervezni a CUDA-kompatíbilis videókártyának a H.264 dekódolást, így akár Full HD videót is nézhettél, míg egy P3 CPU-ból max a 360p-t tudta közepes bitrátán, alacsonyabbon néha a 480p-t is.
Nem, nem jobb választás a Windows. Onnan indultunk, hogy egyszerű felhasználás, böngészés, egyszerű fejlesztés, az NEM igényel Windowst. Ha Adobe Creative Suite vagy AutoCAD vagy hasonló felhasználásról van szó, akkor nyilván nem erőltetném a Linuxot, de ezekre, amire a kolléga keresi, teljesen jó akármilyen Linux. Így az Ubuntu is, pedig nekem sem kedvencem, sem a Canonical Snap-os hülyeségei, se a lebutított tabletes Gnome felület, de van sok rosszabb tőle.
A Synaptic-kal az a baj pont, hogy máris hosszabb ideje nem maintain-elik. Ezt magyarázom most már hozzászólások óta, hogy az is mázli, hogy még egyelőre működik, te meg erre a süllyedő hajóra szállítanál fel mindenkit, akkor is, ha nem muszáj. Olyan mint az oroszrulett, holnapra törik el, jövő hónapra, jövőre, vagy még menni fog 10 évig. Mindenki csak tippelgethet bele jósként a kristálygömbjébe.
A hardveres dekódolásban nem tilt senki semmit. Valóban volt sokáig egy olyan gyakorlat, hogy sok szoftvernél vagy nem kapcsolták be default a funkciót, vagy disztrókból valóban kihagyták (ilyenkor sem „tiltott”, meg nem generációfüggő), de ott sem elavultatás miatt, hanem mondom, pertől félnek, így bármi, ami szabadalomvédett, licencköteles, a nagy corporate disztrók szeretik kihagyni, default-ként nem teszik fel, úgy kell külső tárolókból feltenni a usernek saját magának. Azért írom, hogy nem a legjobb corporate disztrót használni. A másik, ahol még tiltva szoktak ezek lenni, azok a fanatikus FOSS licences disztrók, amiknél szándékosan semmi nem elérhető a tárolókban, ami nem FOSS licences, ilyen volt régen a Debian is, míg ezt szigorúbban vette, meg ilyen még a Trisqel, Parabola, stb.. Ezeket csak ilyen GNU idealisták használják, a gyakorlatban átlag usernek nem ajánlottak ezek, mert szívni fog, se NV driver, se Wi-Fi firmware, se codectámogatás, se semmi, ami nem FOSS licences (GPL, MIT, BSD, Apache, stb.).
A Red Hat, Manjaro, Suse most ezt játssza, jelenleg a mesa-t fordítják úgy a hvatalos tárolókban, hogy ne működjön a hardveres dekódolás, enkódolás. Szándékos, pertől félnek, hogy nincs rá megfizetve a licencköltség (ilyen kódekekre, mint az x264-266, stb.). Teljesen feleslegesen tartanak ettől, mert a felhasználónak, aki a konkrét GPU-t használja, az a hardverre megfizette a licencet, bele volt építve a vételárba, már a gyártástól fogva költségként, azért is lehetett ezeket a GPU-kat forgalomba hozni ezzel a hardveres dekódolás, enkódolás funkcióval. Ha meg olyan user próbálná használni, akinek a GPU-ja nem tudja, annak meg úgyse fog működni, így jogi probléma nincs, de a corporate linuxos nagyok mégis félnek, hogy a bíróság hajlana-e erre a gondolatmenetre, nem akarnak több éves költséges pert, nem kockáztatják meg, inkább nem fordítják bele, inkább megszivatják a usert, az a kisebb rossz a fejlesztőnek.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Egyrészt, helyesen: synaptics, a Synaptic egy GUI-s csomagkezelő. Másrészt, de igen, maintainelik, ezt magyarázom most már hozzászólálsok óta. Ahol egy stabil disztróba be tud kerülni, ott van maintainere.
Loop: Az xserver-xorg-input-synaptics továbbra is egy maintainelt csomag, és mivel feature szempontból készen van, így semmiféle süllyedő Titanichoz nem hasonlítható. A jéghegy viszont nem más, mint a Red Hat által erőltetett ökoszisztéma (wayland, libinput, gtk4, systemd stb.), aminek köszönhetően a desktop Linux éve nagyjából akkor jön el, amikor a Titanic kiköt New York-ban.
Pont ilyen a Red Hat összes szutyka. Azokkal valahogy mégsincs ilyen problémád. 🤡 orosz rulett az az, hogy a Red Hat minden évben kitalál valami faszságot, amivel felforgatja és egyre használhatatlanabbá teszi a Linux desktopot. A synaptics pedig működik is kész. :)
Ezt elég neked csinálnod, más nem szorul rá, használja előszeretettel a synaptics-ot a libinput szutyok helyett.
De igen, régebbi (pl. Ivy Bridge) GPU-knál tiltják a hardveres videodekódolást. GPU blacklistingnek hívják. Olvass utána, mert szart se tudsz róla, úgy látom.
Nem nem kapcsolták be, hanem bele se forgatták a binárisba. Nagy különbség. Kérlek, fogalmazz pontosan!
"->>A hardveres dekódolásban nem tilt senki semmit.
De igen, régebbi (pl. Ivy Bridge) GPU-knál tiltják a hardveres videodekódolást. GPU blacklistingnek hívják. Olvass utána, mert szart se tudsz róla, úgy látom."
Te most arról a "GPU blacklisting"ről beszélsz, amit a "--ignore-gpu-blacklist" kapcsolóval ki lehet kapcsolni? :)) Az kemény!
Most megkerestem, hogy 9 éve meg lecsesztél engem, hogy minek tesztelek a hardveres videodekódolásos Ivy Bridge procimmal (i5-3210M) videólejátszást! :D
Vagy most akkor Sandy Bridge-ről van szó mint 2. gen?
"Nagy különbség. Kérlek, fogalmazz pontosan!" ;)))
Én arról a GPU blacklistingről beszélek, aminek köszönhetően nem működik out-of-the-box a hardveres videodekódolás - az állításom ez volt és ez így helyes. A kapcsolóval egyébként a videodekódolás nem lesz automatikusan engedélyezve. Ahhoz még kell egy --disable-gpu-driver-bug-workarounds is, amivel vagy magadra szabadítasz egy olyan driver bugot, ami elcseszi az egész böngészési élményed, vagy nem. Ezért még szelektívebben kell ezeket visszakapcsolgatni (kb. kodekenként), amire egy kezdő vagy átlagfelhasználónak esélye nincs, hogy megismerje, pláne hogy doksizva sincs sehol rendesen, mert ahhoz is túl milliárdos volt a Google. Úgy kell kinézegetni a Chromium forráskódból, meg kilogikázni a chrome://gpu -ból, hogy miket kell visszakapcsolgatni. Ami igazán kemény, ha ezt te ignorálod és elintézed annyival, hogy hát oda kell nyomni egy kapcsolót. Ja, oda kell a desktop fájlban, oda kell a MIME társításoknál meg még egy pár helyen, ami szintén nem kezdő skillset.
9 éve nem volt blacklistelve (értsd: szándékosan elavultatva). 🤡
Intel HD Graphics 2000-4000-ről van szó.
Jó. :D
Igen, bocs, Synaptics, kifelejtettem az s betűt, és nem esett le, hogy értelemzavaró. A lényeg, hogy NEM fejlesztik. A disztró maintainer is csak annyit csinál, hogy ha van új verzió, akkor lefordítja, ha van új patch, akkor belepatch-eli, és így fordítja le, ha nincs új verzió/patch, akkor is néha újrafordítja, ha a függőségei frissültek, pl. új glibc, vagy hasonló ellenében kell újralinkelni. De ez nem segít akkor, ha maga a kód avul el annyira, hogy működésképtelenné válik (ilyenkor vagy le sem fordul, vagy lefordul, de a modern libek és rendszermodulok környezetében crash-el, hibaüzeneteket írogat, nem működik), akkor azon csak a tényleges fejlesztés segít, és ez nincs a Synaptics-nál. Pedig én díjaznám, mert nekem is szükségem van rá, de valami miatt szanálták, nincs kedvük a soydeveknek fejleszteni. Tippre a Red Hótt próbálja agresszíven nyomni a libinputot, arra terelni a népet.
Ennek a tiltásnak hogy olvashatok utána? Én ilyenbe nem futottam bele. Nálam mindig is működött Arch-on, nem csak Ivy Bridge-en, de még Sandy Bridge-en is. Nyilván nem alapból (Arch-on semmi nem megy alapból, neked kell kézzel mindent feltenni, konfigurálni, bár most már az archinstall újabban segít, de nem használom), fel kellett ugye hozzá telepíteni a mesa-t és a linux-firmware csomagot (ezeket máshoz is fel kell, úgyhogy alap), amellé az libva-intel-driver csomagot, majd a Firefox böngészőben is engedélyezni kellett az about:config fülön, de erre az utóbbira nem esküszök, lehet nem is kellett, Chrome/Chromium esetében pedig tutira emlékszek, hogy nem kellett variálni hozzá. Nyilván Sandy/Ivy Bridge elég régi, csak h264, MPEG2, VC-1 támogatott, azok is csak 1080p-ig bezárólag, meg csak a dekódolás terén, szóval böngészőkben szükséges a h264fy addon is, hogy pl. a YouTube ne az alap VP8, VP9, AV1-et erőltesse, mert az nem fog menni, a hardver nem támogatja. Bele lehetnek ez utóbbiak is fordítva a projektbe, a rendszer nem fogja használni, ha a hardver nem támogatja.
Gondolom te azzal kevered, hogy belefutottál néhány ultramodern disztróba, ami a libva-intel-driver csomagot nem szállítja, helyette a libva-media-driver csomagot telepítik alaptelepítésben, és igen, az csak Broadwell-től támogatott, a Haswellig bezárólag nem, de ez inkább balfaszság a disztró részéről, hogy nem detektálja, hogy milyen csomagok kellenek az adott hardverhez. Ezeket az Arch Wiki-ről érdemes kiokoskodni, akkor is, ha nem Arch-ot használ az ember, ez a sok misztikus jajj-nem-megyen-a-gyorsítás, letiltották-a-soydevek, dögöljönmeg-az-nvidia, miért-nincs-bluetooth, segítség-nincs-net kérdéskör tisztázódik, mit kell hozzá feltenni, és egyből fog menni. Egyszer valóban szopás lehet ezeknek utánanézni, de csak egyszer kell megcsinálni egy adott hardveren. Ezt a nagy corporate disztrófejlesztőknek kéne tető alá hozni, hogy telepítéskor a rendszer detektálja a hardvert, és telepítse az ahhoz szükséges csomagokat, ne a frusztrált felhasználónak kelljen kinyomozni, és a fejlesztési munka ne arra menjen át, hogy a telepítő GUI-t átrakják web/flutter alapra, hogy szebben nézzen ki.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Evek ota Van VA-API Linuxra, Chome is tudja (talan mar kulon kapcsolo sem kell, de ez nem biztos) sőt, h265/HEVC tamogatas is van mar linux alatt egy ideje a bongeszokben. (illetve akar Vulcan-al is mehet a render)
Támogatás évek óta van, csak éppen bekapcsolva (vagy beleforgatva) nincs.
beforgatva be van az biztos. Az igaz, hogy mostaban nem neztem, h alapbol be van e kapcsolva (nekem mar evek ota az az elso, hogy beleirom .desktop file ba a sajat kapcsoloim)
Mondom, rég nézted. Sokáig tartotta magát a trend, hogy stabilitásból nem forgatták bele, de egy pár éve már nem csak hogy bele van forgatva, de engedélyezve is van default. Ez alól egy kivétel van, a RHEL, CentOS Stream, Fedora, Manjaro, (Open)suse alapból olyan mesa csomagot szállít, amibe nincs beleforgatva (a böngészőbe bele van, de a mesa-ba nincs, szándékosan van kihagyva, jogászkodásból), azért, hogy szabadalmi jogsértéses pert ne akasszanak a nyakukba, mert ők nem közösségi disztró, hanem profitos cégként fejlesztik, de erre is szokott lenni gyógyír, be kell kapcsolni a 3rd party vagy más közösségi tárolót, és az abban lévő mesa-t kell feltenni. Elég balfék megoldás, nem véletlen, hogy a nagyon corporate disztrókat nem szoktam javasolni, főleg otthoni felhasználónak. A többi disztrónál, Debian és forkjainál, Arch, Void, Solus, meg lehetne sokáig sorolni, be van kapcsolva. Sőt, még Ubuntun és származékain is, pedig a Canonical perelhető lenne, de őket nem érdekli, csak azért is beleteszik, ha ezért beperli őket valaki, akkor jogi úton oldják meg, ezt előre nyilatkozták.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ez kapásból 4 disztró. :D Az ezekből derivált disztrókról nem is beszélve.
Megnézted? Letesztelted? 2. generációs Intelen is szépen megy a VA-API chromiummal és nem CPU-ból fogja dekódolni a H.264-et, amire 15 éve van hardveres támogatás?
Fedora. De én elfogult vagyok. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Elfogult vagy, de ennek ellenére alternatíva. Az user élvezheti a rolling élményt, friss csomagokat, és nem kell akkora rutin hozzá, mint egy Arch-hoz. Másik oldalról viszont csak félrolling, ezért kiadások között frissíteni kell, meg el kell viselni a Red Hat hülyeségeit, lásd, amiről fent írtam, pl. mesa-ból kiszedik a hardveres dekódolást (Fusion tárolóból feltett mesa-val pótolható), beleerőltetnek a disztróba mindenféle olyan bloatot (shim, SELinux, OOMkiller, stb.), lamire nincs feltétlen szüksége, mert a corporate gyakorlat igényli. A Waylandet is kötelezően rátolják mindenkire. Előnye-hátránya is van, mérlegelni kell, hogy mi kell a usernek, a frissesség és tudatlanság oltárán mit áldoz be.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Mi van?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A következő kiadásra már állítólag kiszedi a Fedora, RHEL is a következőre (most nem tudom fejből, 9-es vagy 10-esre), a múltkori kiadásnál a KDE-nál máris nem volt már X.org, a mostani kiadásokra kiszedik, de olyan szintre írták, hogy még a tárolóban sem lesz benne állítólag. Ne engem hibáztass, a corporate hülyéknél kell benyújtani a fellebbezést. Most még lehet ott van a te kiadásod tárolójában, de már most számíthatsz rá, hogy megpróbálják kiavultatni alólad.
Mondom, nekem egyébként bajom se lenne a Waylanddel, vannak bizonyos előnyei, aki teheti, meg mindegy neki, hogy X vagy Wayland, nyugodtan próbálja ki, nem rossz cucc. Csak arra ne tolják rá, aki valami miatt az X-et preferálná, vagy valami spéci program vagy ablakkezelő, vagy BSD-s rendszerrel való kompatiblilitás, egységes workflow miatt, régi NV vagy régi nem NV kártya drivere miatt, vagy más miatt, azzal nem kéne kitoszni, csak azért, mert a Red Hat-es baromja megálmodta, hogy most mindenkinek Wayland lesz, mert az idealizmusába ez fér bele.
Egyébként valahol értem a Red Hat-et is. Temetik a fejlesztési pénzt a Waylandbe idestova 15 éve, és azt látják, hogy évek óta mindenki inkább X.org-on marad. Erre bepipultak, hogy ha ilyen óvatosan fejlesztik, csak ilyen staging/beta projektnek, sose terjed el, ezért egy szinten túl megpróbálják erőszakkal nyomni. Sikerülni is fog nekik, sok linuxos desktopos nem tudja a különbséget a kettő között, ha az új kiadáson Wayland bootol, valószínű észre se fogják venni, csak azt látják, hogy a KDE, Gnome ugyanúgy elindul, fut.
Az a legszomorúbb, hogy a Red Hat-nek annyira nyomni se kell, elég ha néhány Red Hat-től teljesen független népszerű független projektben, a soydevek úgy döntenek, hogy szoftveres függőségnek beemelik (tipikusan böngészőkra és böngésző alapú szoftverekre igaz), akkor más disztrón is megszívják miatta. Épp ahogy ma már nem nagyon lehet kikerülni a systemd-t, meg Pipewire-t, úgy a Waylandnél is meg fogják oldani. Ki éppen ki tudod kerülni, de nagy kompromisszumok árán adott esetben, vagy nem használhatsz bizonyos csomagokat, vagy azokat minden frissítés előtt jó alaposan át kell hekkelni, kiszedni belőle a függőségi pontot, ami gyakrabban frissülő, komplexebb projektnél rendkívül munkaigényes. Sokszor Devuan-ra, FreeBSD-re, stb. is azért késnek sokat az új verziók, mert ezt a sok függőségi szutykot ki kell szedegetniük minden verziónál az összes vonatkozó csomagnál, nem kis munka.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ez biztos?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Igen, biztos.
https://www.redhat.com/en/blog/rhel-10-plans-wayland-and-xorg-server
Kedvenc felszopott multikád babzsákon csücsülő, szélsőségesen idealista menedzserei megint eldöntötték helyetted, hogy mi lesz jobb neked. Majd alkalomadtán köszönd meg nekik.
Elolvastad, mire válaszoltál? Fedora 42, ami tavasszal jelenik majd meg. Ott a xorg-x11-server.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A RHEL10 pedig még nincs kiadva. Vajon miből lesz a RHEL10 kiadva? Jahogy a következő Fedorából. 🤡 Amit a magadfajták ingyen bétatesztelnek a milliárdos multinak.
Mondom, mind a jelenlegi, mind a még ki nem adott jövőbeli Fedorában van xorg-x11-server. Ha az RHEL10 ezek valamelyikéből lesz, akkor vagy benne lesz, vagy csk az RHEL-ből szedik ki. Mindamellett én a Fedoráról beszéltem, te meg következetesen az RHEL-ről, csak tudnám, miért.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A Fedora és a Red Hat között milyen kapcsolat van? Mit tudsz erről? :)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Red_Hat
OK. Tehát akkor abban megállapodhatunk, hogy ha az összes múltbeli, jelenlegi és legközelebbi jövőbeli Fedorában van xorg-x11-server, akkor az ebből származó RHEL-ben is lesz, vagy ha nem, akkor legfeljebb kiszedik ugyan az RHEL-ből, mert lehetne? De mondom, én nem tettem állítást az RHEL-re, csak a Fedorára. Fedora 41-ben van - én egyébként használom is -, 42-ben lesz, 43-ig meg még a fejlesztők sem látnak el, meg én sem.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Most még nem tudjuk, hogy a végleges kiadásban mi lesz benne. Amikor kijön, majd meglátjuk, hogy mi van benne. :) Simán lehet, hogy neked lesz igazad.
Mindenesetre a build szerveren van belőle csomag Fedora 42-höz is.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Egészen addig lesz ott, amíg nem akarják kiadni belőle a RHEL10-et. Amikor ki akarják adni belőle a RHEL10-et, akkor már nem lesz ott és akkor köszönheted majd meg kedvenc felszopott multikádnak, hogy jobban tudják helyetted, mi a jó a gépedre.
Fedorára van rpmbuild parancs is. Szerinted mire való?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Gondolom arra, hogy hiába lefordítsd, és becsomagold az X.org-ot a rendszeredre, ahol már minden a Wayland-szutyokra dependál. 🤡
És? SSD-b van hely. Vagy, ha sima xorg támogatása nem lesz az alkalmazásoknak, akkor használni fogom a wayland protokollt.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ahhoz képest, hogy felkapod hirtelen a fejed mindig, amikor az Xorg Fedorából való kivezetéséről van szó, egész lenyugodtál a végére.
A nyugtatód is a Red Hat fizeti?
Mert ijesztgetsz, de úgy tűnik, fake a hír.
Azért kapom fel a fejem, mert nekem kell a grafika hálózaton keresztül, de tudtommal a Wayland tudja ezt, szóval nem aggódom.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
🤡
A Wayland ezt nem tudja, de léteznek az alá is olyan megoldások, amik Wayland-től függetlenek, és tudják. Nyilván nagyobb sávszélesség kell nekik, mint egy X-nek, de tudják.
Én se szeretnék kötelező Wayland-et. Nincs vele bajom, meg én hozzátok képest könnyebben váltanék, mert egy natív Wayland-képes Firefox-szal, meg egy natív foot terminállal, amiben elfutna mindenem, simán ellennék, a nagyon ritkán használt X-es alkalmazásokat pedig hibátlanul futtatja az XWayland, és a GPU-m sem NVidia. Nem kell GUI, nem kell hálózaton át GUI (ott ssh+tmux segítségével oldanám meg a távelérést). Sőt, nekem van vagy 6 év testhosszelőnyöm, mert én már akkor sikerrel használtam Waylandet, először a Gnome 3.18 környékén, aztán berendezkedtem SwayWM-re, amivel 1,5-2 évet lehúztam, tehát tapasztalatom is van vele, meg kiforrott alkalmazáspreferenciáim (swayimg háttérképkezelő, swaybar panel, wofi launcher, imv képnéző, redshift), konfigom is megvan hozzá, így csak egy pacman -Syu sway swayimg swaybar wofi redshift stb. kiadása után azonnal beröffenteném, és működésre kész lenne azonnal, 0 vergődés árán simán állnék rá vissza.
Egyelőre azonban nem akarok. Elsősorban elvi kérdés, helyettem a Red Hat ne döntse el, hogy mit használjak, ha azt akarnám, hogy egy multi döntsön helyettem, még mindig Windowst használnék, vagy vennék egy Mac-et. Még az X alatt lévő lehetőségeket és minimalista fogásokat nem merítettem ki. A másik, hogy élvezem, hogy az X univerzális, mindenféle *nix rendszerre van, így még retrós rendszereken is tudnám használni a jelenlegi X-es, terminálos ökoszisztémám. A Red Hat elfelejti, hogy igaz, hogy a Linux a legelterjedtebb, de nem csak az van a világon, ezt tudomásul kell venni. Ahogy azt is, hogy az X fejlesztését NEM hagyhatják abba, mert ha át is terelnek mindenkit Waylandra, oda is kell XWayland, az meg épp olyan X implementáció lényegében, ha az fejlesztik, akkor a fejlesztéseket evidens visszaportolni X.org-ba is. Emiatt az X fejlesztését dobni túlontúl korai. Majd 10 év múlva újra meg lehet vizsgálni, hogy dobják-e, de szerintem akkor is az fog kijönni, hogy meg kell tartani még x ideig.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ezt nem látom nyilvánvalóságnak. Ha újabb a protokoll, meg lehet csinálni jobbra, optimálishoz közelibbre. Tapasztalatból írod, olvastál róla, vagy csak gondolod? Mert nekem egyébként az alkalmazás távoli futtatásánál a remote gép uplink sávszélessége a szűk keresztmetszet már Xorg esetén is.
Compizt használok Xfce-vel, szóval szerintem ez sem az a tipikus Wayland-konform megoldás.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ez nem is attól függ, hogy neked nyilvánvaló vagy nem. Az X úgy működött, hogy rajzolóutasításokat küldött a kliensnek, ezért az egész képet le lehetett fedni egy kevés rajzolóutasítással, nem kellett minden pixelt átküldeni, csak a kottát, ami alapján újra lehetett produkálni a képet, ez lehetett egy alkalmazás ablaka is. A modern waylandes megoldások viszont VNC-t vagy hasonló megoldást használnak, ahol streamelik kompletten az egész aktív desktopodat, input eszközeidet, aminek nagy a sávszélessége. Sokkal több adat, persze erősen tömörítik is, de még így is több lehet az adott esetben. Működik, csak nagyobb sávszél, erősebb gép kell alá, mint ami az X-alapú hálózati/remote megoldásokhoz kellett. Mai hardvereknek nem annyira kottyan persze meg, minden gigabites, meg sokmagos, sokgiga RAM-os vas. Viszont az X-es megoldás ment csotrogány retró gépekkel, és sokkal lassabb hálózatokkal is, mert az már alapból úgy lett fejlesztve, hogy azokkal is képes legyen menni, az 1984-1987-es hardvereken ténylegesen használható legyen. Persze azóta hízott kiegészítésekkel, esetleges kompozitáló megoldásokkal is.
Kicsit úgy képzeld el, mint a MIDI vs. mp3-at. A MIDI csak kotta, ami alapján hangadó utasításokkal és előre tárolt hangszermintákkal elő lehet állítani a zenét, de a zene nincs letárolva, csak az előállítása. mp3-nál meg egy PCM .wav tartalmazza a teljes zenei/audió információt, de hogy ne foglaljon annyi helyet, erősen tömörített, de még így is nagyobb, mint egy .mid fájl. Bár cserében jobban is szól. Ez a Waylandre is igaz, hogy az meg tud olyan funkciót hálózaton implementálni, ami X-en már nem lesz sose.
Compiz az abszolút X-es, Waylanden nincs is párja. A KDE6 és a Wayfire áll egy kicsit közel hozzá, de azok se ugyanolyanok, csak hasonlóak, némileg replikálják 1-2 funkcióját (egy-egy ablakeffekt, 3D-s ablakváltás, stb.).
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ha ez így van, amíg csak lehet, marad a Xorg nálam.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Mondom, modern hardveren nem vészes a különbség annyira. Ez akkor számított, mikor ilyen 30 éves Sun Workstation-ön meg 486 erősségű gépeken nyomták max, pár mega RAM, meg nagy szó volt egy 10 Mbites háló is, vagy egyáltalán az Ethernet is luxusszámba ment.
Csak ez ne tartson vissza, ha ennyi a gond. Nálad nem is ez a gond lesz, hanem hogy a Compizhoz nincs teljesen hasonló megoldás, bár ez is változhat, ez a Wayland nem kőbe vésett valami, állandóan fejlődik, bővítik a protokollt új verziókkal, funkciókkal, és készülnek hozzá rendszeresen új kompozitorok is. Épp ezért megéri újratesztelni x időnként, mert amit nem tudott egy 1-2 éve, azt azóta simán megoldhatják. Időről-időre valami virtuális gépbe, vagy régi tartalék gépre feltehetsz waylandes megoldást használó disztrót, csak a tesztelés kedvéért.
Én sem zárkózok el előle, hogy egyszer újra Waylanden kötök ki, mert én szabadon át tudok járni a kettő között, de egyelőre az X-et minimalistábban, univerzálisabbnak látom, többféle régi WM van hozzá, meg BSD-ken is mind támogatott. Megy egyelőre több X-es programot használok, mint Wayland natív képest, de ez is változhat idővel.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Nem valami tetszőleges compositor kell, hanem a Compiz. A másik, hogy semmire sem megyek a jó hardware-rel, ha az otthoni internet kapcsolatom uplinkje 1 MB/s-ot tud, s máshonnan, például munkahelyről az ssh -CX otthoni_gép által adott terminálból kínosan lassú szerencsétlenkedés egy böngésző. A levelező még használható nagyjából. Ezen gyorsulást várnék egy újabb protokolltól, hatékonyabb leírást, nem pedig rosszabbat, ahogy írtad.
Szerintem is jobb, ha megadnak egy háromszöget három koordinátával, meg egy színkódot, hogy színezd a háromszöget sárgára, mint pixelenként áttolni az egészet. Ha viszont a wayland ez utóbbit teszi, akkor nagyon csalódtam a fejlesztőiben. Helyesebben nem baj, ha tud pixelesen is átvinni valamit, csak amellett hagyják meg az algoritmusnak való parametrikus átadást is.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Pont így csinálták a bétaminőségű bughalmaz systemd-vel. Az ilyen velejéig arrogáns multikat nem megérteni kell, hanem feldarabolni és fossá-húggyá bírságolni. Ha az FSF-nek, EFF-nek stb. lenne vér a pucájában (meg pénze ügyvédekre), már rég lépett volna az arroganciájuk és a Linux invazív bekebelezésének ügyén.
Manjaro -t tudnám javasolni. Legalábbis nekem bejön, hogy up-to-date, szinte minden megvan AUR repository -ban, ami nincs, vagy régebbi az alap csomagok közül (Steam kliens, VSCode, újabb LibreOffice + magyar nyelvi csomag). Könnyen használható a software centere. Telepítés is elég egyszerű. Tehát legújabb Manjaro + Cinnamon desktop, és ez így elég responsívan használható egy ilyen Win11 -et nem támogatott laptopon is.
Nos, akkor ezt is megerősíteném!
Régebben is sokat disztróhopperkedtem, de már rég kinőttem. Most nosztalgiából elkapott újra egy kicsit.
És a végén, amiért ide írtam:
Manjaro Cinnamon kiadás. Minden flottul megy, wifi, bluetooth füles, Steam, Path of Exile 2! Sőt! Gyorsabb, mint Windows alól! (Gondolom frissebbek a csomagok, mint az LMDE-ben)
Szóval a Manjaro is kap egy "Ajánlott" plecsnit tőlem! Régen Arch-oztam, szóval amúgy is szimpatikus. Ugyan nem hozza teljesen a Mint összecsiszolt érzést, de jól közelíti.
Azt hittem már a végén senki sem fogja írni a Manjaro-t.
A +1-eket pedig a Cinnamon miatt adtam neked is meg K3cs1-nek is. Magamnak is adnék, mert én is Cinnamon-t használok. Csak a fórummotor nem engedi.
Én is fórumhupper voltam egy ideig, vagy disztróhopper? Néha bajban vagyok a helyesírással.
Még nincs aláírásom.
Én a helyedben (különösen ha fejleszteni is akarsz) kerülném az Ubuntu-t, mint a leprát. A felülete valami förmedvény, lassú és erőforrászabáló, pillanatok alatt le fogja szívni a laptopod aksiját. A csomagverzióival meg mindig baj van, nehézkes emiatt fejleszteni rá (keress arra, hogy library dependency hell ha kételyeid lennének).
Ha egyszerűt és szívásmentest akarsz, és nem ilyedsz meg, ha nem annyira Windows-like, akkor debian stable. (Itt a kérdés az, hogy támogat-e minden hardvert, ami neked kell, ha igen, akkor csodálatos élményben lesz részed, ha nem, akkor rengeteget kell reszelni, és csak aztán lesz jó). Az összes létező distro közül ennek vannak a legjobban karbantartott csomagjai (nem véletlen, hogy olyan sok a debian alapú distro), cserébe nem feltétlenül naprakész minden.
Ha az is fontos szempont, hogy a felület Windows-like legyen (azaz könnyen át tudj szokni rá), akkor Linux Mint.
Szóval én inkább úgy tenném fel a kérdést, mennyire vagy hajlandó új dolgokat megtanulni, ill. mennyire kell Windows-szerűnek lennie, hogy gyorsan átállj. Ez elsősorban a Desktop Environmenten múlik. Ha nem szempont annyira a Windows-like, akkor sokkal több, és sokkal jobb opció közül válogathatsz, amik kevesebb erőforrást zabálnak, így kegyesek a laptop akksihoz.
Tippnek pár DE:
- Ubuntu Unity: csak rosszat tudok róla mondani. Kerülendő.
- KDE: nagy az erőforrásigénye, de rohadtul jó, pláne Windows-ról áttérőknek
- GNOME: szintén nagy erőforrásigényű, de nem annyira, mint a KDE, ez sem rossz, egy fokkal távolabb van, de azért eléggé hasonlít a Windows-ra
- MATE: szerintem erre lőjj (Linux Mint is ezt használja). Kellemes kompromisszum erőforrás és felhasználóbarátság szempontjából, különösen laptopon.
- LXDE, XFCE, WindowMaker: alacsony erőforrásigényűek, nagyon jók is, de csak akkor, ha nem félsz attól, ami nem Windows-like
- dwm: ha nagyon merész vagy. Iszonyat hatékony, nagyon nagyon keveset fogyaszt, nagyon gyors, cserébe ez áll legtávolabb a megszokott Windows-odtól
Persze a DE már csak a második lépés, az első, hogy van-e támogatás a hardvereidhez. Általában minnél macerásabb és kevésbé felhasználóbarátabb egy distro, annál több (annál cutting edge-bb) meghajtó elérhető rá. Minnél felhasználóbarátabb, annál kevesebb, ellenben jobban kiforrott, jobban kitesztelt. Ilyen szempontból a debian és a Linux Mint elég esélyes (az Ubuntu is, azt csak más okokból zárnám ki a helyedben).
^ Raynes-nek egy mintapélda, hogyan kell a Linux mellett normálisan érvelni, hajbazerezés, fejlődésmánia, dinoszauruszok, süllyedő Titanic és egyéb kényszerképzetek, szalmabábok nélkül.
Kb. ugyanazokat írja, amiket én. Csak neki hiszel, nekem nem.
A Gnome meg az Ubuntu nekem sem kedvencem, de egy kezdőnél nem zárnám ki, mert jó a támogatottsága, LTS-en sokáig megússza frissítés nélkül, Ubuntuhoz van a legtöbb tutorial, külső tároló, csomag, stb.. Azért nem tértem ki arra, hogy Ubuntut ne. Továbbra sem tartom kezdőknél eretnekségnek, de én is azt mondom, hogy ha Ubuntunál is marad valaki, akkor érdemesebb nem a fő Gnome-os kiadásukat használni, hanem valamelyik másikat, KDE-s, Xfce-s, LXQt-s változatot, géptől függően.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Egyrészt, nem igaz, sokkal több mindent leírt, mint amit te szoktál. Másrészt, próbáld meg elengedni azt, hogy a vitapartneredet beleüldözöd a saját preferenciádba félelemkeltéssel, dinoszauruszozással, kőkorszakozással, meg úgy általában a fejlődésmániás klisékkel. Lehet, hogy a vitapartnered is nyitottabban fogja fogadni a javaslataid. Engem mikor láttál utoljára az XP felé üldözni bárkit?
Ha nem a fő kiadását használja, amire a legjobban odafigyelnek a fejlesztők (és még így is szar), akkor miért használjon Ubuntut? Mondom, hogy overkill.
+1 a Debian mellett. Még annyit hozzátennék, hogy én régen szívtam azzal, hogy egy-egy egzotikusabb firmware csak a DVD iso-ban volt benne, és simán beszoptam a kisebb lemezképekkel. Erre vigyázni kell, mert könnyen elkönyvelheti az ember, hogy a Debian ezt meg azt a hardvert nem támogatja, holott az nem igaz.
Többek közt ezért tették külön a non-free-ból a non-free-firmware repoba a firmware-eket, és most már a telepítőben is benn vannak.
LXDE/LXQt: amig nem irjak at az egeszet, en addig nem probalkoznek vele, Lubuntu 22.04-en egy alap telepitesnel sorra jottek elo a problemak, pl GUI jelszobekerest nem tudtam mukodesre birni, szoval ha nem cli askpass ment, akkor ssh es pl NetworkManager VPN is eldolt (talan segfaulttal, de mar nem emlekszem).
A dependency hell annyira Ubuntu specifikus, hogy saját Debian oldala van:
https://wiki.debian.org/DependencyHell
Nem meglepő, mivel ugyanaz a csomagkezelő.
Ha az alap Ubuntu nem tetszik:
https://ubuntu.com/desktop/flavours
Nem, nem csak Ubuntu specifikus. Bármilyen disztrón előfordulhat, ha nem arra a rendeltetésszerű felhasználásra alkalmazod, amire a fejlesztők a disztrót megálmodták. Tehát ha pl. túl régi csomagokat alkalmazó konzervatív disztróra túl új csomagokat akarsz ráerőltetni, amik magukkal hozzák a függőségek frissítését is, vagy fordítva, esetleg olyan 3rd party tárolóval nyomatja valaki, ami mindent lecserélne, és ütközésekhez vezet.
Ha valamiból nagyon új vagy nagyon régi verzió kell, adott esetben simán jobb tényleg Appimage, Flatpak valamelyikét használni, végső elkeseredésben még kivételesen a Snap is jobb lehet.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Nem igaz.
A Fluxboxhoz képest pl. nagy. Nem véletlenül ad ki az MX Linux fejlesztőgárdája háromféle környezettel (XFCE, KDE, Fluxbox) is telepítőt. Ha azt mondod, hogy ne a Fluxboxszal jöjjek, mert az nem is igazi DE, akkor azt mondom, hogy a Moksha is sokkal kisebb erőforrásigényű. A mai gépeken teljesen vállalható a KDE, mert van bennük erőforrás bőven, ráadásul a KDE-re épülő alkalmazások jelentős része nagyon jó, ha azokat használod, akkor máris nem akkora gond, hogy alapesetben pl. mennyi memóriát eszik maga a DE. A Bodhi Linux, amiben Moksha a DE, megáll 300 MB-ban betöltődés után. Ugyanez az érték MX Linux esetén, ami KDE-t használ: 850 MB. MX Linux XFCE-vel: 710MB. De mondom, modern gépek esetén mindegy, tökéletesen jó a KDE, mert van 16 vagy 32 vagy 64 MB a gépben, a CPU meg egy erőmű, akkor meg se kottyan a gépnek, hogy KDE-t használ a user, de ugyanez van XFCE vagy Gnome vagy MATE vagy Cinnamon vagy LXDE vagy akármi esetén. A nem mindegy helyzet akkor van, ha nagyon nincs modern, mai gépe az embernek, amikor csak 2 vagy 4 GB RAM áll rendelkezésre, amikor gyenge a CPU. Akkor a KDE nem jó választás, mert akkor már jelentős mennyiségűnek tűnő erőforrást köt le.
Ne a Fluxboxszal gyere, mert az egy ablakkezelő, a KDE pedig egy komplett asztali környezet. Másrészt a GNOME sem fogyaszt kevesebbet, azzal érdemesebb összehasonlítani.
Akinek meg kevés a RAM-ja, a CPU-ja sem lesz erős, használjon arra alkalmas disztribúciót és környezetet.
Pont ugyanerről beszéltem :)
Örülök, hogy te is úgy gondolod, hogy akinek kevés erőforrása van (kevés RAM, gyenge CPU), az ne használjon KDE-t, annak ott a Moksha (ami egy igazi DE), vagy ott vannak a WM-ek (pl. Fluxbox, IceWM, JWM és társaik). Szóval akkor mégis igaz, hogy a KDE-nek nagy az erőforrásigénye. :) Legalábbis jóval nagyobb, mint pl. annak az asztali környezetnek, ami a Bodhi Linuxban van (Moksha). A Trinity DE, ami a KDE 3.5 forkja, szintén nagyon kevéssel beéri, a Q4OS azt használja, azt is érdemes megnéznie annak, aki gyenge gépen akar Linuxot futtatni.
>> ne használjon KDE-t, annak ott a Moksha
hasonlóan remek alternatíva lehet a még kevesebb erőforrással rendelkezők számára a geos
Szegény ember vízzel főz. Az már egy komoly erény, ha valaki a kevésbé tehetősökön gúnyolódik?
Nem egy családon segítettem már azzal, hogy adtam nekik használható PC-t, mert semmilyenre nem tellett nekik, jó néhány gépet mentettem meg a kidobástól azzal, hogy kisebb erőforrásigényű disztrót telepítettem rájuk.
Valahol elég vékony a határvonal egy DE és WM között. A Fluxbox, IceWM, JWM, WindowMaker már tekinthető DE-nek, mert nem csak ablakkezelést tudnak, de panelt, menüt, háttérképkezelést, systray funckiót, asztali ikonokat is kezelnek. Nyilván fapadosabbak, de megállnak harmada-negyede fogyasztásból (ez idle után mért összfogyasztás, nem csak a WM fogyasztása egymagában). Ráadásul ez az alaptudás, ami elég egy XP szintű desktophoz, a legtöbb felhasználónak nem is kell több, nekik a KDE-nek mindenféle funkciója overkill lehet.
Lehet rajta vitatkozni, mert az igazi DE-k tudnak értesítést kezeli, beépített alkalmazáskészlettel jönnek, esetleg extra tálcaappokkal, de ez megint adott esetben hátrány is lehet annak, aki nem használja ezeket.
A másik, hogy magának a WM-nek a foglalása megtévesztő. Nálam pl. a bspwm megáll 2308 KB memóriából, de igazából a grafikus felület nem ennyit foglal, mert ahhoz, hogy használható desktop legyen belőle, ezek is futnak mellette
1) xorg-server (184 MB)
2) sxhkd gyorsbillentyűket kezelő demon (2 MB)
3) xss-lock a zárolás kezelésére (5 MB)
4) polybar, ami a panelt nyújtja (18 MB)
5) a rootwindow-ban elfoglal egy pár megát a háttérkép, amit a feh háttérképkezelő tesz ki, de ő maga nem marad memóriában, kilép, csak a képet hagyja a bufferben
A valóságban ezek nem esznek ténylegesen ennyit, ezek az RSS értékek, ebből lejön a közösen használt lib-ek mérete (SHR), amit megosztanak egymás között, úgy máris csak alig van 100 mega felett, ennyivel dobja meg a fogyasztást a komplett grafikus felület a tty-hoz képest. Nyilván, az említetteken kívül futnak még dolgok a rendszeren, kernel, GPU driverek (ezek már magukban bloatok tudnak lenni, Intel integrált GPU-n még nem annyira, de jobb AMD, NV kártyákon sokkal vaskosabbak, komplexebb kódbázis), systemd moduljai (logind, journald, udevd) és az általa futtatott service-ek (ntpd, polkitd, dhcpcd), pipewire, wireplumber, pipewire-pulse, dbus, de ezeket azért nem számolom hozzá, mert ezek futnak akkor is, ha mondjuk valaki waylandes KDE-t futtat.
Ennek ellenére, és a friss boot és bejelentkezés utáni össz idle fogyasztást nézem, amiben minden benne van, azt is a free -m / used kimenetével veszem figyelembe. Épp azért, mert csak a WM fogyasztását nézni megtévesztő.
Egyébként az a legminimálisabb WM, ami komplett asztali környezetként is használható, full GUI-s (minden menüje, konfigurációs eszköze), és hagyományos stacking, ami egy átlag felhasználónak még használható, az a WindowMaker. Valami 30 mega RSS-t eszik, de ez megtévesztő, mert az össz idle memóriafogyasztása kb. 40-50 megával kevesebb, mint a nálánál minimalistább bspwm, dwm, stb. esetén. Ennek az az oka, hogy az extra kódot ügyesen megosztja a xorg-serverrel, így a tényleges fogyasztástöbblet kisebb.
A WindowMaker-nél csak egy memóriatakarékosabb WM létezik, az a twm, ami az X11 beépítettje, de az csak szöveges konfigfájlokkal konfigurálható, és a beállítása olyan nehézkes, meg a WM anélkül annyira fapados, hogy átlag windowsos GUI-s metaforához szokott felhasználónak nettó használhatatlan lesz.
A másik, hogy a WM-eket nem kell lenézni, hogy egyszerűek, primitívek, mert tudnak olyan dolgokat, amiket pl. a KDE meg a többi nagy DE nem tud. Pl. automata tiling felosztás (dinamikus tiling ablakkezelők, a KDE tud tilingot, de kézi módban csak), több alkalmazás összevonása egy ablakban fülekként (Fluxbox tudja ezt, meg a Haiku felülete, illetve pótolható a suckless-féle tabbed programmal is), alkalmazások görgetéssel váltása egy ablakban (Niri), dinamikusan színjátszós ablakkeret (Hyperland), ablakok forgatása (jó, ez egy haszontalan feature, de a Weston tudja), stb..
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Részben igazad van, mármint nem az, hogy nem nagy az erőforrásigénye, de szubjektív erősen. Manapság már az 1 giga memóriafogyasztás nem is sok, és a KDE-nek egymagában ez alatt van, ettől csak akkor több, ha teleaggatod extra funkcióval, plasmoiddal, meg még egy rakta extra háttérfolyamattal. A Win11 cold boot után 3-4 giga idle-ről indít, ezzel a mércével mérve a régi bloatok sem számítanak soknak.
Kolléga írta a másik topikban, hogy egy Xfce is 1 giga felett tud enni, az durva, Cinnamon se kisebb, mint a KDE.
Nekem egyébként a KDE-val az a bajom, hogy nagy, komplex kód, állandóan bugok vannak benne, mire azokat kijavítják, kerülnek bele másikak, de még így is adott esetben jobb, soványabb, funkciódúsabb, mint a Gnome.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
#worksforme
MX Linux. Debian stable az alap. Alaphelyzetben nem használ systemd-t, de bootoláskor a menüből választva indítható azzal is.
Háromféle DE-vel (WM-mel) is készítenek hozzá telepítőt, így KDE-vel, XFCE-vel és Fluxboxszal is használható, kinek mi tetszik. XFCE esetén van lehetőség 32 bites ISO letöltésére is, de ennek ma már nem sok értelme van, egy csomó alkalmazásból már csak 64 bites változat készül.
Sokáig XFCE-vel használtam, de pár éve áttértem KDE-re, és nem bántam meg. Gyengébb gépre ott a Fluxboxos verzió, VM-ben használom régóta ilyen-olyan célra, sokkal kevesebb erőforrással beéri, de pár napja egy régi notebookra is feltettem a legújabb kiadást, és ott sem vállalhatatlan a dolog, pedig a CPU nem túl erős (Core2 Duo, T7100). Kényelem szempontjából a KDE a legjobb választás, de az XFCE is nagyon kiforrott. A Fluxbox (ami tkp. csak WM) nyilván nem olyan felhasználóbarát, de valamit valamiért, 2 GB RAM esetén is vígan megy.
Egy csomó hasznos alkalmazást írtak hozzá, így annak, aki jobban kedveli a grafikus felületet, nem annyira szeret terminálban gépelni, nagy segítség lehet a csomó MX tool.
https://mxlinux.org/
Akkor en is bedobalom a sajat, es munkatarsaim tapasztalatait:
Amik igen:
1. Arch: kozel bleeding edge, de eleg stabil, AUR-ban rengeteg dolog fent van. Evekig hasznaltam ceges notin mint daily driver, egyedul a pipewire service-ekkel voltak gondok amikor meg 0.x verzioban idonkent nagyobbakat valtozott (csereben az audio/video kezeles linuxon mindig is katasztrofalis volt i.m.o., valamint arch wiki altalaban ilyen problemaknal eleg hamar frissult)
2. Mint (Cinnamon): munkatarsak hasznaljak, tobben olyanok is, akiknek ez volt az elso linux "elmenyuk" windows utan
3. PopOS: jelenleg ezt hasznalom sajat notin es ceges gepen is, System76 eleg jol osszerakta az alapokat.
Amik nem:
1. Lubuntu: LXDE/LXQt felemas hegesztesben, sok problemaval: VPN gui askpass nem mukodik, snap (+5-10sec boot ido), NetworkManager wait-online service (+sok boot ido), 22.04->24.04 upgrade grubnal fejreallt, mikozben default install volt...
2. Ubuntu: nem tudjak eldonteni, mi legyen a default, par evente varialnak valamin egyet, es megprobalnak egy sajat megoldast, ami mogul aztan kihatralnak (gnome->unity->gnome, xorg->mir->xorg->wayland, sysVinit->upstart->systemd, NetworkManager->netplan->?, UbuntuOne, stb. )
Nem ragozom. Fedora
Próbáld ki és megérted. :)
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox
+1
Fedora. Ki lehet próbálni live-ban, aztán ha tetszik a look & feel, akkor lehet telepíteni is.
Nekem eddig akárhányszor próbálokztam más disztróval, valamin mindig felnyomtam az agyam és nem jöttek be. Ubuntu, SuSE volt behatóbban próbálgatva meg Arch.
2003-óta használom (és a környezetm is).
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years - o.k. Yamazaki is playing as well :)