Fórumok
Sziasztok!
Az otthoni laptopom nem kompatibilis a Windows 11-el, és idén lejár a windows 10 támogatása. Emiatt valamilyen linux distrót keresek helyette.
Böngészésre, filmnézésre, hobbiszerű fejlesztésre (nem üzleti) használom a laptopomat.
Az alap elvárásom, hogy legyen viszonylag stabil az alap hardwarek támogatása (monitor, egér, billentyűzet, wifi kártya) Speciálisabb driverekre (pl.: Nvidia driver) nincs szükségem. Néhány példa a korábbi problémákra, amik miatt visszaváltottam linuxra:
- Kijött egy frissítés Ubuntura, amitől kezdve a GRUB-ból történő továbblépés után a laptop monitoron kikapcsolódott a háttérvilágítás, így csak erős fényben közelről lehetett látni bármit is a képből.
- A touchpad gyakran nem működött és újra kellett hozzá indítani az oprendszert hogy működjön.
- A Wifi sokkal lassabb volt, mint Windowson, rendszeresen megszakadt a kapcsolat, és a hálózati késleltetés sokszorosa volt a windowsosnak. (Inteles Wifi kártyám van, szóval elvileg támogatott linuxon...)
Ezen kívül érdekelne, hogy a streaming szolgáltatókat illetőleg van-e különbség az egyes distrók között.
Hozzászólások
Adj az Ubuntunak még egy esélyt, elég jó mostanában. Mi munkára használjuk, van egy-két hülyesége, de alapvetően az egyik legproblémamentesebb rendszer.
De, ha komolyabb válaszokat is szeretnél, érdemes lenne egy laptop típussal kiegészíteni ezt a kérdést.
Blog | @hron84
via @snq-
xubuntu lts
intel wifi gyorsítás (Wireless-AC 3168NGW) 5Ghz-n :
options iwlwifi 11n_disable=8 amsdu_size=3
szia, tedd kompatibilissé a win11 installert a gépeddel
En Zorin-t használok a notin . Nekem bevallt . Persze sokan mondjak , hogy csak egy ubuntu , skinezve, de én szeretem .
sok jót hallottam meg a Pop!_OS rol is
Gyakorlatilag bármi. Debian, Mint, Arch, szerintem nem a disztribúción múlik, Linux az Linux. Az ilyen jellegű problémák inkább egyedi dolgok, szóval ha gondod van bármivel, konkrét esetekkel kéne elindulni (milyen video, milyen Wifi kártya, milyen touchpad). Ezek nélkül semmire sem mész.
De, a disztribúción is múlik. A Linux Mint például kifejezetten nagy fókuszt helyez a problémamentes desktop élményre. Freedom aktivizmus előltetése végett nem negligálnak egy kereskedelmi licencű blob drivert ha valami csak azzal működik rendesen. Ebben a tekintetben (is) barátságosabb mint egy Ubuntu amire a sima Mint kiadások épülnek. Van még Debian alapú kiadás is. Először viszont érdemes a normál Linux Minttel kezdeni.
“Az ellenség keze betette a lábát”
11-gyel*
Ubuntun az ilyen GRUB utáni elmegy a kép kezdetű gondokat meg lehet oldani egy jól irányzott, Nvidiás kernelparaméterrel, csak tudni kell hozzá a gép pontos konfigurációját. Az nagyon tág, hogy Win11 által nem támogatott. Értem, írod, hogy NV nincs benne, de más hardverelemmel is lehet ez így.
Próbálj ki pár live iso-t, az distrowatch top20 listájáról. Fedora, Endevour, Arco, Debian, Mint, PopOS, Opensuse. Az Ubuntu nem egyenlő a Linuxszal, kapásból Ubuntu-nak is van egy rakat kiadása, aktuális/LTS, mindenféle eltérő grafikus környezettel. Nagyon függ az igényektől is, milyen gyakran akarsz frissíteni, mennyire kellenek a legújabb verziók, zavar-e a systemd, asztali környezet vagy ablakkezelő áll-e kézre, zavar-e, ha Snap-ot vagy Flatpakot rád tolnak, játszanál-e, ha igen, mikkel, stb..
Streaming szolgáltatókat érintően nem hiszem, hogy lenne különbség a disztrók között. Így elsőre mindenképp maradj a legmainstreamebb, legnagyobb, systemd-s disztróknál, azoknak kb. minden megtalálható a tárolóikban. Ne olyan speciális disztrókkal indítsál, amelyek mininalistáknak vannak (pl. Void), vagy speciális felhasználásra (Alpine, Kali), vagy speciális koncepcióra épülnek (Gentoo, NixOS, immutable/atomic disztrók), vagy pl. ritkán frissülnek (Solus, Elementary). Ha belejöttél a témába, akkor később visszatérsz az utóbbiakra.
Így a látatlanban nem tudjuk megmondani, hogy melyik támogatja minden hardvered, azokat nem ismerjük. Igazából még annak ismeretében is nehéz néha megmondani, gyakran van, hogy két egymás melletti számú Realtek vagy Atheros Wi-Fi közül az egyik jól támogatott, a másiknál meg külön kernelmodulforgatással kell szívni, meg speciális firmware-rel, pedig ugyanaz a gyártó. Kristálygömb kell hozzá, hogy előre megjósold. Neked kell kipróbálni. Ha valamelyik szimpatikus, de nem viszi valamelyik hardvered, akkor se dobd, általában van rá megoldás, egy extra tároló engedélyezése, firmware vagy extra csomag telepítésével, egy kis extra konfigurációval megoldható, ne rettentsen el, ha valami nem feltétlen sima.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ide is: Linux Mint (Debian Edition).
Persze mindenki azt fogja ajánlani, amit leginkább ismer/sokat használt. Nálam ez Debian. Viszont a Linux Mint, akár a Debian alapú kiadás belőle, egy szépen összecsiszolt rendszer.
Ahogy előttem is írták: csinálj Ventoy-al egy pendrive-ot, másolj rá pár iso-t és próbáld ki őket live rendszerként.
Az intel wifi problémás lehet linuxon, legalábbis a 2.4 GHz-es. Én is szívtam vele, windózon stabil volt de ubuntuval szakadozott. Utánaolvasva azt szűrtem le, hogy a kernelben levő intel driver és a hozzá tartozó firmware driver nagyon nem mindegy, milyen verziójúak, és ha nem pontosan ugyanaz, amit az Intel kiadott együtt, akkor lehetnek bajok. Ubuntuéknál külön frissítgetik a kettőt.
Megoldást nem találtam rá, mármint rohadtul nem volt kedvem egyesével végigpróbálni az összes fw verziót, míg ráakadok a megfelelőre. Az Arch Linux wikije ad pár tanácsot, de nekem nem oldották meg, csak javítottak rajta annyit, hogy már ne fájjon annyira.
5 GHz-en nincs semmi gondom.
Intellelem még nem volt, nekem a Realtek a mumus
Saját tapasztalatom is megerősíti a többek által javasolt megoldásokat, miszerint LIVE iso és ott nagyjából ki is derül, hogy kezedre esik-e a rendszer vagy sem. Szerintem érdemes többféle felülettel is kipróbálni azt a linuxot, ami mondjuk gyors szerinted, de nem áll kézre a használata. Vannak akiknek nem jön be a gnóm, de van akinek a kde nem és így tovább. Azon külön meg vagyok lepődve, hogy a wifivel gondjaid vannak, nekem (pedig nem vagyok guru a linuxban), már kb 20 éve nincs gondom a wifivel. Ahogy valaki írta is, a linux ma már nagyon jól használható, a kérdés már csak az, hogy melyiket szeretnénk használni.
"https://hunvagyok.hu "
Straminghez. A megfelelo Widevine hianya miatt Linuxon nem tudnknak a streaming szolgaltatok olyan minoseget adni, mint Windowson. Ez egyes szolgaltatoknal eleg szembe tuno... Erre fel kell keszulni.
Mert Windowson milyen Widevine támogatás van ami nincs Linuxon? Tudtommal mindkettő L3-nál leragad.
Korábban próbáltam Windows-s NUC-t használni media player-ként, de android lett a vége.
Jalos
A SkyShowTime pl. nem játszik le semmit Linux-on, le is írják az oldalukon, hogy nem kompatibilis Linux-al. Namost az nem derül ki, hogy anno valamikor rég nem volt kompatibili,s és azóta nem foglalkoztak vele csak így hagyták, vagy tényleg használna valami olyant, mi nincs a mai napig Linux-on.
De tény, hogy a felvetés jogos, nem minden streaming szolgáltató használható Linux-on, és amelyik használható, az sem feltétlen ugyan olyan minőségben mint pl. Windows-on vagy Android-on.
https://linuxcommunity.io/t/drm-the-final-barrier-to-linux-desktop-adop…
A Win L1 -et tud eleg regota.
1. Írd le a pontos konfigot, úgy könnyebb lesz legalább a súlycsoportot belőni, legalábbis DE szempontból
2. Fentebb is írták és nagyon +sok az összesre: Ventoy. Dobálj fel pár ISO-t rá és nyomkodd őket live-ban, ismerkedni hibátlan
3. Általánosságban jó irány az ubuntu vagy egy mint (akár LMDE akár sima, utóbbiból épp friss ropogós a 22.1), fedora is remek választás, igazából legbelül mindegyik ugyanaz csak a körítés más. Válassz egy olyat ami a legjobban kompatibilis veled és a használni tervezett programokkal.
ééés mindegyik problémád hardver közeli...
de azt nem árultad el milyen hardveren szeretnél problémamentes Linux élményt ;)
hint:
Jó hardveren jól fut ~minden Linux ;)
zrubi.hu
A minap frissítettem egy Lenovo laptopot egy hölgy user-nek aki anno saját döntése alapján tett Linux Mint-et a gépre, nem Windows-s (mert egy ismerősénél azt látta, azon is megy minden, ami neki kell, így jó lesz a Linux), és most belefutott olyanba (2 évvel később), hogy hiába dug rá külső monitort, nem történik semmi. AMD Ryzen 3 mobil CPU, integrált grafikával (nem volt specifikus driver, írta is a Mint, hogy generic driver-rel megy CPU-ból a grafika, de LibreOffice meg böngészés úgy is jó volt a user-nek, nem tűnt fel neki az üzeneten kívül semmi).
Mint 20.3 volt rajta (5.4 kernel), felfrissítettem neki 21-21.3-22 lépésekkel (6.8 kernel a vége), és minden hardver tökéletesen működött Mint 22-vel. VGA saját meghajtóval, touchpad, webkamera, mikrofon, stb.
Szóval ha valami akár csak 1-2 éve nem volt teljesen jó egy akkoriban új hardverrel, az mostanra bőven megjavult.
Nem minden Windows 10-nek jár le idén a támogatása: https://hup.hu/node/185336
Böngészésre, filmnézésre, hobbiszerű fejlesztésre pont jó egy Windows 10 Enterprise 2019 LTSC, ami 2029-ig támogatott.
Ezt javaslom átfutni: https://wiki.archlinux.org/title/Backlight
Továbbá, ha érintett vagy, javaslom, hogy az Intel szemkifolyató PWM-jének is vedd elejét, valamilyen saját vezérlő scripttel, az alapfrekvenciát legalább 1000 Hz-re feltolva. Máskülönben az alacsonyabb fényerőszintek nagyon vibrálni fognak.
Ezt a Wayland-nak és vele kényszerrel együtt járó, szarul-húgyul implementált libinput touchpad-kezelésének köszönheted, amit az olyan Pöttering-utódok, mint Peter Hütterer, a helyére erőltettek a synaptics-nak, ami lényegében a világ egyik legjobb touchpad-drivere és szinte mindennel kompatíbilis, csak ugye Wayland-dal már nem működik együtt és a nagyon új, egzotikus touchpad-ek támogatását se fejlesztették már bele. Mindenképp X11-et és synaptics-drivert használj, Wayland és libinput helyett!
Nem tudom, hogy ezt a NetworkManager (Red Hat) babzsákfejlesztőinek vagy az iwlwifi MacGyver-einek köszönhetjük, de annyi biztos, hogy ilyet bőven tud okozni, ha a Linuxod a 2,4 GHz-es WiFi-t preferálja az 5 GHz helyett, csak mert annak jobb a jelszintje. Itt van egy megoldás rá, ha ez a probléma: https://askubuntu.com/questions/1058622/how-to-force-to-linux-to-connec…
Az egyik különbség szinte fix: A Google túl milliárdos volt lefejleszteni a VA-API, VDPAU stb. támogatást Linuxra, így a géped szoftveresen fogja a streaming videót dekódolni, ami által akár felére csökkenhet az akkuidő és rengeteg erőforrást pocsékol el.
A másik különbség a Widevine DRM támogatásában lehet, amit bizonyos Chromium buildekből ki szoktak herélni. Disztrója válogatja. Amire tudsz DEB vagy RPM csomagból felrakni stock Chrome-ot, azzal csak az első problémád lesz.
Ezekre az alapfeladatokra, amiket az elején írsz, azokra a Win10 LTSC overkill. Akármennyire is utálod a Linuxot, elismerheted, hogy ezekre simán elég, talán még jobb is, mivel se vírus, se vírusirtó, se egyéb MS bloat nem kell rá.
A Wayland-ről gondoltam, hogy írok neki, de nem akartam most ezzel is összezavarni, a linuxos pályafutásának az elején, míg nem ismerte ki a rendszert, meg nem alakultak még ki a preferenciái, ne emiatt aggódjon, figyeljen a fontosabb dolgokra.
Azzal nem értek egyet, hogy X11 alatt ne használjon libinputot. De, használjon, lehetőleg azzal legyen hajtva a beviteli eszköz. A synaptic többet tud, de nem fejlesztik már, nem szavatolható a jövőtállósága, bár egyes tapipadokon csak azzal működik néha 1-1 funkció. Ezt ki kell tapasztalni, de kezdőként nem ezzel kell kezdeni. Ha most nekiáll ilyen apróságokon leakadni, fetrengeni az elején, belezavarodik, és sose fog linuxozni rendesen. Mikor az elején nem tudja az ember, hogy hová kapja a fejét a sok disztró, asztali környezet, stb. között, nem kell még ilyen systemd, wayland, libinput, shelltípus, stb. mentén is összezavarni.
A hardveres dekódolás nem csak streamingnél jön elő, hanem minden videólejátszásnál. Ez ma már megoldott, maintream disztrók általában ezt előre beállítják, hogy VA-API, VDPAU lejátszáshoz fent legyenek a csomagok (ezt az NV driver is megoldja magától), a mesa-ba bele legyen fordítva a támogatás hozzá, alapból már böngészők is bekapcsolják. Emlékeim szerint VLC alatt is alapértlemezetten bekapcsolt, mpv-nek viszont kell a ~/.config/mpv/mpv.conf fájlba a hwdec sor (vagy alternatívaként a -hwdec kapcsoló), hogy használja. A Widevine DRM is simán telepíthető akármilyen böngészőbe, igaz Linuxon pl. a Netflix 720p-re korlátoz, de az ilyen trükkjeit Android alatt is játsszák, ez egy ilyen fos cég.
PWM-es kijelzőt meg senki ne vegyen, az nem Linux-függő. Ezt alaposan meg kell nézni, ha kell, a mozgó ujjvégre fókuszálós utánhúzós tesztet is el lehet végzni, de akár az EDID kód lekérdezése mentén is ellenőrizhető a paneltípus, aminek a neten utánakeresve (panelook.com és hasonló oldalalkon) megnézhető, hogy milyenek a specifikációi, TN, IPS, VA, OLED, stb., milyen színtereket hogy fed le, fényerő, milyen betekintési szögek, milyen frekiket tud, PWM-et használ-e, stb..
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Egy fullos Ubuntu Linux még inkább.
https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
Nem utálom a Linuxot. Rábíztam OP-ra a döntést, írtam lehetséges megoldásokat is a Linuxos problémáira.
Jó lenne, ha olyan alapdolgokkal nem lenne probléma, mint a WiFi, vagy a touchpad.
Billentyűzetre nyugodtan használhat. Touchpad-re ne használjon, mert a touchpad-kezelése egy szarul-húgyul implementált, szuboptimális híg fos.
És már be is ütött is a frissítésmániás idealizmus. 🤡 Alapvetően a Linux-világ és a Red Hat szégyene, hogy nem fejlesztik, de OP számára nem probléma, ha megtartja ugyanazt a hardvert, márpedig megtartja, hiszen ezzel indított. Amellett, hogy a driver egyébként készen van. A libinput touchpad-kezelése nincs készen, szart se tud a synaptics-hoz képest és természetellenesen mozog, az acceleration-t sem lehet ergonomikusan beállítani.
1-1 alapfunkció.
Egy csomagtelepítés az egész, Raynes. :D
Kivéve azokat a fősodratú disztrókat, ahol nem működik out-of-the-box. Mondjuk úgy mindegyiket. 🤡 Főleg nem a régebbi gépeken.
Aha majd kicseréli a laptopjában az integrált kijelzőt, ami alá az Intel adta a PWM vezérlőt. 🤡 Mesélj még...
Nem is mondtam, hogy Linux-függő. Ajánlottam egy doksit, ami leírja, hogyan lehet megoldani, amellett, hogy az Ubuntu babzsákfejlesztői által kreált alapproblémáját (abszolút 0-ra csökkentett fényerő) is segíthet megoldani.
Miért lenne az Ubuntu overkill? Ingyenes, letölthető, gyorsan települ, kisebb a hardverigénye, nem kémkedik, kap a jövőben is frissítést.
A Linuxot lehet nem utálod, de eléggé ágálsz ellene, onnan gondoltam. Szalmabáb vagy nem. https://a.te.ervelesi.hibad.hu/unjuk.az.ervelesi.hiba.hu.dat
A Synaptic-ot nem fejlesztik, pedig én is azt preferálnám. Egyelőre még használható, de időzített bomba, hogy mikor törik el. A libinput-nak több az esélye a túlélésre. Így ha egy mód van rá, funkció nem hiányzik, arra kéne rámenni. Eleve Wayland alatt választás sincs, arra nincs Synaptic, X.org alatt van egyelőre választás, de ki tudja, hogy ott is meddig. Feleslegesen ne állítsál át senkit Synapticra, olyan, mintha a Titanic mentené ki az óceánból, süllyedő hajóra, ha nem muszáj, ne szálljuk fel.
Régebbi gépeken egyáltalán nem fog működni a modern kódekek hardveres dekódolása. Ami működik, az out-of-the box menni szokott a legtöbb mainstream disztrónál.
PWM-es kijelzőnél laptop esetén természetesen úgy értem, hogy a laptop vásárlása ELŐTT nézni. Bár némelyikben lehet kijelzőt is cserélni, de ott mérlegelni kell, hogy szétszedhető-e, költségalapon megéri-e, ritka, ha igen. Átlag usert nem szopatnék vele. Vagy csak akkor vehető PWM-es laptop, ha úgyis az idő nagy részében egy asztalnál lesz használva rendes külső monitorral.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Mert kismillió felesleges szar feltelepül egy alaprendszerrel, amire semmi szükség és mert OP is írta, hogy instabillá válik, alapdolgok nem működnek neki. Arról nem is beszélve, hogy egy alap csiligány, animációbuzi, tapicskolda Ubuntu Desktop erőforrásigénye, hogy ne 100% CPU-s bloated élményt adjon, igen magas. Nem is értem, miért ágálsz az Ubuntu mellett, mikor máshol az AntiX-ot, meg egyéb lightweight disztrókat élteted.
Ne kövess el érvelési hibákat és nem kapsz ilyen linket. Én is unom, hogy nem a valóságra, hanem kitalált, rám olvasott baromságokra alapozod a mondandódat.
Neked van egy olyan kényszerbetegséged, hogy amit nem fejlesztenek upstream és nem változtatgatnak havonta, azt halott tetemnek tekinted és messze elkerülöd, még akkor is, ha a funkcionális értéke ezerszer magasabb, mint a fejlesztett™ alternatívájának. Hívhatjuk egyfajta szélsőséges idealizmusnak, hívhatjuk fejlődésmániának, hívhatjuk bétafétisnek. Mindenesetre, a synaptics ettől függetlenül készen van, feature érett, így nem igényel több fejlesztést, max. új hardverekkel kapcsolatos kompatíbilitási patcheket, amiket a Red Hat már nem hajlandó beletenni, mert túl milliárdos hozzá. Ettől függetlenül a synaptics-ot maintain-elik (tehát legalább a kritikus hibáit kijavítják), és a legújabb Ubuntu 22.04 LTS-ben is benne van, mint hivatalosan telepíthető csomag. Így OP-nak nincs más dolga, mint apt-get install-lal feltelepíteni.
Ez nem érv. Ez egy félelem. Hatott a fősodratú FUD a fejlődésmániás tudatodra és átmosta azt. A Red Hat is bármikor abbahagyhatja a libinput fejlesztését. A jövő ilyen szempontból kiszámíthatatlan. Ellenben van egy atomstabil, sokkal több hardverrel kompatíbilis touchpad-driver, ami mozgásban, ergonómiában, konfigurálhatóságban, kompatíbilitásban a Windows-os és Mac-es drivereket is übereli, nem csak a libinput-ot. Nagy hiba lenne ezt nem kihasználni.
Ja közben meg jönnek a dinoszauruszok is a hajbazeri™ időkapun keresztül és mikor mindkettő elsüllyedt, felzabálják a tetemeket. :DD Ha a hülyeség fájna, ordítanál! Ha a fejlődésmánia is fájna, akkor meg a hangszálaid is elszakadnának. Az xserver-xorg-input-synaptics továbbra is egy maintainelt csomag, és mivel feature szempontból készen van, így semmiféle süllyedő Titanichoz nem hasonlítható. A jéghegy viszont nem más, mint a Red Hat által erőltetett ökoszisztéma (wayland, libinput, gtk4, systemd stb.), aminek köszönhetően a desktop Linux éve nagyjából akkor jön el, amikor a Titanic kiköt New York-ban.
Nem feleslegesen és nem is állítottam át, csak megemlítettem, mint lehetőséget. Ha kikerül az Ubuntu repóból, akkor is lesz még lehetősége forrásból lefordítani. Inkább tanítsd meg akkora CLI-huszárnak lenni, amekkorának te képzeled magad, és akkor le is fogja tudni fordítani.
Windows-on pedig működni fog, egészen a 2. generációtól. :)
Hiába nézi, minden valamirevaló gépbe (értsd: üzleti, vagy ahhoz közeli) Intel kerül. A specifikációkban pedig nem írnak PWM frekvenciáról, tehát minimum el kell menni személyesen megnézni valahova, amire egyre kevesebb lehetőség van a webáruházak világában. Egyébként ott van az ArchWiki-s doksiban, hogyan kell megemelni a PWM-frekvenciát, szóval áldozathibáztatás helyett inkább tanítsd meg akkora CLI-huszárnak lenni, amekkorának te képzeled magad, és akkor vibrálásmentessé tudja tenni a laptopját.
Evek ota Van VA-API Linuxra, Chome is tudja (talan mar kulon kapcsolo sem kell, de ez nem biztos) sőt, h265/HEVC tamogatas is van mar linux alatt egy ideje a bongeszokben. (illetve akar Vulcan-al is mehet a render)
Támogatás évek óta van, csak éppen bekapcsolva (vagy beleforgatva) nincs.
beforgatva be van az biztos. Az igaz, hogy mostaban nem neztem, h alapbol be van e kapcsolva (nekem mar evek ota az az elso, hogy beleirom .desktop file ba a sajat kapcsoloim)
Mondom, rég nézted. Sokáig tartotta magát a trend, hogy stabilitásból nem forgatták bele, de egy pár éve már nem csak hogy bele van forgatva, de engedélyezve is van default. Ez alól egy kivétel van, a RHEL, CentOS Stream, Fedora, Manjaro, (Open)suse alapból olyan mesa csomagot szállít, amibe nincs beleforgatva (a böngészőbe bele van, de a mesa-ba nincs, szándékosan van kihagyva, jogászkodásból), azért, hogy szabadalmi jogsértéses pert ne akasszanak a nyakukba, mert ők nem közösségi disztró, hanem profitos cégként fejlesztik, de erre is szokott lenni gyógyír, be kell kapcsolni a 3rd party vagy más közösségi tárolót, és az abban lévő mesa-t kell feltenni. Elég balfék megoldás, nem véletlen, hogy a nagyon corporate disztrókat nem szoktam javasolni, főleg otthoni felhasználónak. A többi disztrónál, Debian és forkjainál, Arch, Void, Solus, meg lehetne sokáig sorolni, be van kapcsolva. Sőt, még Ubuntun és származékain is, pedig a Canonical perelhető lenne, de őket nem érdekli, csak azért is beleteszik, ha ezért beperli őket valaki, akkor jogi úton oldják meg, ezt előre nyilatkozták.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ez kapásból 4 disztró. :D Az ezekből derivált disztrókról nem is beszélve.
Megnézted? Letesztelted? 2. generációs Intelen is szépen megy a VA-API chromiummal és nem CPU-ból fogja dekódolni a H.264-et, amire 15 éve van hardveres támogatás?
Fedora. De én elfogult vagyok. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Elfogult vagy, de ennek ellenére alternatíva. Az user élvezheti a rolling élményt, friss csomagokat, és nem kell akkora rutin hozzá, mint egy Arch-hoz. Másik oldalról viszont csak félrolling, ezért kiadások között frissíteni kell, meg el kell viselni a Red Hat hülyeségeit, lásd, amiről fent írtam, pl. mesa-ból kiszedik a hardveres dekódolást (Fusion tárolóból feltett mesa-val pótolható), beleerőltetnek a disztróba mindenféle olyan bloatot (shim, SELinux, OOMkiller, stb.), lamire nincs feltétlen szüksége, mert a corporate gyakorlat igényli. A Waylandet is kötelezően rátolják mindenkire. Előnye-hátránya is van, mérlegelni kell, hogy mi kell a usernek, a frissesség és tudatlanság oltárán mit áldoz be.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Manjaro -t tudnám javasolni. Legalábbis nekem bejön, hogy up-to-date, szinte minden megvan AUR repository -ban, ami nincs, vagy régebbi az alap csomagok közül (Steam kliens, VSCode, újabb LibreOffice + magyar nyelvi csomag). Könnyen használható a software centere. Telepítés is elég egyszerű. Tehát legújabb Manjaro + Cinnamon desktop, és ez így elég responsívan használható egy ilyen Win11 -et nem támogatott laptopon is.
Én a helyedben (különösen ha fejleszteni is akarsz) kerülném az Ubuntu-t, mint a leprát. A felülete valami förmedvény, lassú és erőforrászabáló, pillanatok alatt le fogja szívni a laptopod aksiját. A csomagverzióival meg mindig baj van, nehézkes emiatt fejleszteni rá (keress arra, hogy library dependency hell ha kételyeid lennének).
Ha egyszerűt és szívásmentest akarsz, és nem ilyedsz meg, ha nem annyira Windows-like, akkor debian stable. (Itt a kérdés az, hogy támogat-e minden hardvert, ami neked kell, ha igen, akkor csodálatos élményben lesz részed, ha nem, akkor rengeteget kell reszelni, és csak aztán lesz jó). Az összes létező distro közül ennek vannak a legjobban karbantartott csomagjai (nem véletlen, hogy olyan sok a debian alapú distro), cserébe nem feltétlenül naprakész minden.
Ha az is fontos szempont, hogy a felület Windows-like legyen (azaz könnyen át tudj szokni rá), akkor Linux Mint.
Szóval én inkább úgy tenném fel a kérdést, mennyire vagy hajlandó új dolgokat megtanulni, ill. mennyire kell Windows-szerűnek lennie, hogy gyorsan átállj. Ez elsősorban a Desktop Environmenten múlik. Ha nem szempont annyira a Windows-like, akkor sokkal több, és sokkal jobb opció közül válogathatsz, amik kevesebb erőforrást zabálnak, így kegyesek a laptop akksihoz.
Tippnek pár DE:
- Ubuntu Unity: csak rosszat tudok róla mondani. Kerülendő.
- KDE: nagy az erőforrásigénye, de rohadtul jó, pláne Windows-ról áttérőknek
- GNOME: szintén nagy erőforrásigényű, de nem annyira, mint a KDE, ez sem rossz, egy fokkal távolabb van, de azért eléggé hasonlít a Windows-ra
- MATE: szerintem erre lőjj (Linux Mint is ezt használja). Kellemes kompromisszum erőforrás és felhasználóbarátság szempontjából, különösen laptopon.
- LXDE, XFCE, WindowMaker: alacsony erőforrásigényűek, nagyon jók is, de csak akkor, ha nem félsz attól, ami nem Windows-like
- dwm: ha nagyon merész vagy. Iszonyat hatékony, nagyon nagyon keveset fogyaszt, nagyon gyors, cserébe ez áll legtávolabb a megszokott Windows-odtól
Persze a DE már csak a második lépés, az első, hogy van-e támogatás a hardvereidhez. Általában minnél macerásabb és kevésbé felhasználóbarátabb egy distro, annál több (annál cutting edge-bb) meghajtó elérhető rá. Minnél felhasználóbarátabb, annál kevesebb, ellenben jobban kiforrott, jobban kitesztelt. Ilyen szempontból a debian és a Linux Mint elég esélyes (az Ubuntu is, azt csak más okokból zárnám ki a helyedben).
^ Raynes-nek egy mintapélda, hogyan kell a Linux mellett normálisan érvelni, hajbazerezés, fejlődésmánia, dinoszauruszok, süllyedő Titanic és egyéb kényszerképzetek, szalmabábok nélkül.
+1 a Debian mellett. Még annyit hozzátennék, hogy én régen szívtam azzal, hogy egy-egy egzotikusabb firmware csak a DVD iso-ban volt benne, és simán beszoptam a kisebb lemezképekkel. Erre vigyázni kell, mert könnyen elkönyvelheti az ember, hogy a Debian ezt meg azt a hardvert nem támogatja, holott az nem igaz.
MX Linux. Debian stable az alap. Alaphelyzetben nem használ systemd-t, de bootoláskor a menüből választva indítható azzal is.
Háromféle DE-vel (WM-mel) is készítenek hozzá telepítőt, így KDE-vel, XFCE-vel és Fluxboxszal is használható, kinek mi tetszik. XFCE esetén van lehetőség 32 bites ISO letöltésére is, de ennek ma már nem sok értelme van, egy csomó alkalmazásból már csak 64 bites változat készül.
Sokáig XFCE-vel használtam, de pár éve áttértem KDE-re, és nem bántam meg. Gyengébb gépre ott a Fluxboxos verzió, VM-ben használom régóta ilyen-olyan célra, sokkal kevesebb erőforrással beéri, de pár napja egy régi notebookra is feltettem a legújabb kiadást, és ott sem vállalhatatlan a dolog, pedig a CPU nem túl erős (Core2 Duo, T7100). Kényelem szempontjából a KDE a legjobb választás, de az XFCE is nagyon kiforrott. A Fluxbox (ami tkp. csak WM) nyilván nem olyan felhasználóbarát, de valamit valamiért, 2 GB RAM esetén is vígan megy.
Egy csomó hasznos alkalmazást írtak hozzá, így annak, aki jobban kedveli a grafikus felületet, nem annyira szeret terminálban gépelni, nagy segítség lehet a csomó MX tool.
https://mxlinux.org/