Fórumok
Üdv!
A https://hup.hu/node/180937 alapján.
Hosszú jogi procedúra után a Bíróság megkérte az adatokat a google-től az alábbi szöveggel:
Az alábbi válasz érkezett a Google felől:
Kérdésem lenne, hogy ki mit lát ebben a válaszban? Lát valaki bármit is?
A Bíróság úgy értékelte, hogy érdemi válasz nem érkezett.
Téves volt esetleg a megkeresés mikéntje? A szövegezés nem volt egyértelmű, avagy csak a Google-t egyszerűen nem érdekli az egész, hiszen nem gyilkosságról van szó, és nem is lett odaírva a megkeresés oka?
Mit jelentenek az 1.2.1.2. alatt beikszelt részek?
Volt már valakinek hasonló megkeresése a Google felé? (Ami esetleg sikeres(ebb) is volt?)
Köszi a válaszokat.
Hozzászólások
Nem tartalmazott indoklást a kérés. Indoklás lehet, hogy a bírósági eljárásában a szükséges fileok bizonyító erejűek.
Azt írta a titkári megkeresés, hogy a kérdéses emailnek (szerkesztett képnek) egy másolatát csatolták.Tény, hogy nem írt indoklást, de változtatna az a válaszon? Bocsi, nem kötekedni szeretnék, csak kérdezem, mert fogalmam sincs. Az indoklás kb. az lenne, hogy egy nem túl súlyos ügyben (értsd, nem gyilkosság, nem gyermekpornográfia, nem erőszak) van egy erősen megkérdőjelezhető email.
Az eljárást úgy hívják, hogy bizonyítási kényszerhelyzet. Ilyen esetben a perben lévő egyik fél a bíróságon keresztül utasíthatja a másik vagy harmadik felet arra, hogy bizonyítékot nyújtson be vagy nyilatkozzon. Itt fontos az, hogy az adott fél a bizonyítékkal nem tud rendelkezni, az számára nem elérhető, nem tudja beszerezni. Tehát egy hasonló perbeli esetben az egyik fél a bíróságon keresztül tudja a google nyilatkozatát beszerezni, hogy az adott email ténylegesen el lett-e küldve vagy sem. Ha magánemberként csinálná, esélyes hogy nem jutna messzire, viszont a bírósági felhívásra a google-nek válaszolnia kell.
Itt egyelőre ennyi történik, a bíróság adatokat kér be, kötelező jelleggel.
Az 1.2.1.2 azt jelenti, hogy a levél elküldésre került, az a címzetthez megérkezett, viszont tértivevény (receipt) nem került visszaküldésre.
Kérdés, hogy az ottani jog alapján ha receipt-et nem kap a küldő, akkor átvettnek minősül-e.
Mi az istent bizonyít 2024-ben bármilyen email elküldése vagy el nem küldése?
Egyik esetben sem garantált semmi! Ha biztosra akarsz menni: nem RECEIPT alapú visszaigazolás kérése (manuális, vagy digitális iktató automata email).
Vagy rosszul tudok valamit? Mert akkor elkezdek a bírók részére joghatást kiváltó emaileket küldeni (lehetőleg SPAM szűrő által mefogottakat), aztán perelek.
Jalos
Mi az istent bizonyít 2024-ben bármilyen email elküldése vagy el nem küldése?
Gyenge a fantaziad, ha nem tudod elkepzelni.
En egy egesz ugy kimenetelet lattam azon mulni, hogy az alperes gyartott egy hamis gmail fejlecet es kinyomtatta...
Ugy csinalsz, mintha explicit bele lenne irva a Ptk-ba, hogy semmilyen biro nem vehet figyelembe semmilyen emailt bizonyitekkent.
Nem az emailt magát, hanem a megkapását vagy nem megkapását kérdőjelezem meg, Mintha levelezőlapon küldeném a szerződést, aztán hivatkoznék rá hogy dehát elküldtem.
Abban igazad van hogy a bírókról mindent is el lehet képzelni. És lassan valós lesz Orwell és Kafka minden rémálma amit papírra vetettek.
Jalos
lol, ne már
Fentebb leírtam, de akkor ide is: ha két fél között az általános kommunikációs csatorna az email, akkor az el lesz fogadva a bíróságon. Mondjuk évekig levelezel valakivel probléma nélkül, és vitás esetben pont azt az emailt nem kaptad meg? Persze, előfordul ilyen, ezerből egyszer, a többi esetben simán csak át akarnak baszni.
A fél világ nem-könyvelt küldeményként küldi a papírfecnire nyomtatott jognyilatkozatait, és azokat is elfogadjuk, mert egyszerűen életszerűtlen lenne nem elfogadni. Ha ráállna a bíróság arra, hogy csak a formai előírásoknak 100%-ban megfelelő jognyilatkozatokat tekinti érvényesnek, akkor szó szerint megállna az élet: egyik napról a másikra utcára kerülne pármillió magyar, nem kapnál fizetést, stb.
+1
A bírói gyakorlat egyébként az, hogy ha a két fél rendszeresen használja az adott csatornát (pl. emailforgalom két emailcím között), akkor az a default, hogy elfogadják az adott közlést a vitás helyzetben is.
Ez talán észszerű is, ha van napi szintű emailváltás mondjuk a sales@akarmi.hu és a beszerzes@valami.hu között, meg mondjuk van tíz, emailben leadott rendelés, akkor nem fogják a 11. jognyilatkozatot megsemmisíteni.
Nem érted: az a kérdés hogy beperelheted-e a 11. rendelés teljesítésének elmaradásáért, mert Ő azt mondja nem kapta meg? És te meg nem kérdeztél rá hogy ugye megkaptad, minden rendben, csak vártál csenden hogy megérkezzen a szállítás!
Nem a kommunikációs csatorna miatti elfogadással / nem elfogadással van probléma, hanem a csatorna megbízhatóságával!
Az email nem garantált kommunikációs csatorna, ahogyan a posta levélküldemény sem. (szerintem éppen elég baj a Magyar törvények szerinti vélelmezett kézbesítés nevű szörnyűség!)
Jalos
Ez meg már nem feltétlenül az email hibája, még nagyon-nagyon hosszú ideig fennálló üzleti kapcsolatban is szokás legalább egy "ACK" válasz, de amúgy persze, az email (sem) ideális. Meg a többi sem.
Általában ráutaló magtartásnak számít, bővebb infó az alábbi linkeken.
https://blogs.dlapiper.com/advocatus/2020/10/az-e-mail-irasbelisege/
https://www.szarvaslawfirm.hu/hu/hirek/elektronikus_kommunikacio_munkaj…
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!