Külsős USB -s, természetesen legalább USB 3.x SSD-re kellene Linux desktopot telepíteni. Melyik gyártó, melyik terméke ajánlott. 500GB - 1TB elég. Jó már egy Adata is, vagy csakis Kingston, esetleg Samsung?
Hozzászólások
Hitvita lesz a vége. Használj kb bármilyet, de ne arról menjen a lélegeztetőgép!
Meg anno USB2-es pendrive-rol is bootoltam anno KDE4-es ArchLinux-ot. Egesz jol ment. Ma mar csak jobb lehet, foleg USB3-as SSD-rol. Performance issue-d kb. max GNOME eseten lehetseges egyaltalan.
Kb. mindegy. Lehetőleg TLC-s SSD-t, amin van DRAM cache. Abban a tárhelyméretben, amiben neked kell, amit kapsz megfizethető áron. Az már csak bónusz, ha minél több jótállás van rá. Ámbár desktop Linuxra nem kell túl nagy SSD, maga a rendszer pár giga tipikusan, nekem egy ősrégi 60 gigás SSD-n is bőven elfér. Itt a kérdés, hogy mire másra használnád, mennyi adatot tárolsz rajta. Megfontolhatod a belső SSD-t, akár SATA, akár M.2 SATA formátumban, és azt is használatod SATA-USB adapterrel.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Nem találtam Dram caches SSD-t az Árukereső oldalán. Te látsz ott olyat amiről tudod, hogy ilyen? Persze az árukereső termékleírás oldala ilyen mélységekbe nem megy bele, így azokat a gyártókat kerestem, például Crucial akik gyártanak ilyen SSD-ket de nem találtam ott ilyen terméküket.
Samsungtól van HMB-t használó SSD az árukeresőn, de ezzel az a probléma, hogy bár tökéletesen működik Linuxon is a HMB technológia, kivéve azt az esetet amikor maga a Linux rendszer erről bootol.
Az így nem is fogják írni az árukeresőn. Ott csak kiválasztasz egy SSD-t, ami árban szimpatikus, XY gyártó Z modellje, utána felkeresed az XY gyártó oldalán az Z modell specifikációit, ez vagy webes vagy egy pdf dokumentum, amiben benne vannak a technikai részletek. Ott se mindig, de általában benne szokott lenni, hogy milyen NAND Flash van benne, TLC, QLC, vagy ezeknek a 3D-s variánsa, van egy DRAM cache, néha DDR3-4, vagy LPDDR3-4 cache-nek írják. Gyártónként változik.
Esetleg ha a gyártó oldalán nem lenne normális spec, akkor vagy review-kat érdemes olvasni, mert ott gyakran szétszedik az SSD-t, és konkrétan látszanak a chip-ek a nyákon, ott le lehet olvasni, hogy milyen NAND és milyen cache van rajta. Néha képkeresővel is találsz az adott modellről ilyen fényképet, amin látszanak a chipek.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ha nagyon nem megy, akkor írd meg, hogy miket néztél ki (márka, modell, méret, ami van raktáron ott, ahol vennéd), mi a ráfordítható anyagi keret. Konkrét SSD-nél már nem nehéz utánanézni, hogy mi a NAND típusa, van-e rajta DRAM cache, stb.. Igényel egy kis kutatómunkát, SSD-t mindig is pain in the ass volt venni.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
SLC/MLC-set már nem gyártanak, azt azért nem ajánlottam, a legjobb most elérhető a TLC-sek. A TLC meg nem csak 1000-et bír, meg a mostani SSD-ken annnyi Flash NAND cella van, mivel fél-egy-több terásak, hogy per egy cellára nem esik sok írásigény, azt a rendszer elosztja random nagyon sok cella között. Ez az SLC, MLC fetrengés akkor volt fontos, amikor ilyen piszlicsáré 32-64 gigás SSD-k voltak, és nem sok cella között oszlott meg az írás.
Egyébként meg a NAND az NAND, a modern SSD-k ezt többféle módban is használják, tehát a vezérlő tart fent egy részt, amit pl. tud MLC-SLC módban is NAND cache-nek használni, a maradékot meg járatja TLC-QLC metodikával, az lassabb lesz.
Egyébként néha valóban igaza van hajbinak, de ebben pont nem.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Igen, volt ilyenek, 800 gigás, megnézed mennyibe került ez anno, most kapsz rajta egy 4 terás NVMe SSD-t, ami gyorsabb is. Az a 0,6 PB az csak az 1 terásnál van, és az is garancialimit, tehát ha azt meghaladod, akkor nem lesz már jótállás az SSD-re, de tovább fog működni probléma nélkül, akár több petabájtig. 14 petát nagyon kevesen írnak, speciális felhasználásnál van annyi írás. Átlag felhasználó kb. a 10-éd ha írja rá. Linuxos felhasználásnál még kevesebbet, mert a Linux nagyságrendekkel kevésbé bolygatja az SSD-t, mint a Windows.
Az én gépeimben már 8 éve csak SSD-k vannak, HDD-k már nincsenek, azok ki lettek szedve külső meghajtónak. Az SSD-imen jellemzően 3-5 TB-ot írok 3-5 év alatt, és még csak egy ment tönkre, az se a sok írás alatt, hanem a vezérlő adta meg magát (egy 525 gigás Crucial MX300 volt). Linux és Win 10 alatt is ennyi az írás, igaz megoszlik 2 gép, 2×2 SSD-je között, tehát ha összeszámítanám, akkor 5 év alatt egy SSD-re se írnék többet, mint 20 TB, (8 évre kivetítve 32 TB) és ebben minden benne van, 75-100 gigás Steam játékok, 70-150 gigás torrentek (sorozatpakkok), 25 gigás filmek, egy csomó frissítés, OS telepítők, stb., nyomatom neki, ami a csövön kifér, nem kímélem az írásokat tekintve az SSD-t (annyi, hogy swap nincs). Ehhez a 0,6 PB-hoz képest még mindig sehol nem lennék az 0,032 PB-ommal. Majd nézd meg a saját SSD-id írásstatisztikáját, meg a többieknek is ezt ajánlom, akik ezen aggódnak, meg fogtok lepődni, hogy igazából milyen keveset írtok rá nagy átlagban. Sokan megijednek, hogy mikor letöltenek rá több száz gigát, meg feltelepítik a rendszert, hogy hú, az milyen sok, ilyen ütemben semmeddig se fog tartani, de amit kihagynak a számításból hogy ezek a nagy kiugrások majd beleolvasnak hosszú időn át egy nagy átlagba, mert lesznek napok, amikor nem lesz rá ennyi adat írva (vagy mert nem fér, vagy mert nincs még elfogyasztva az előző letöltött tartalom), be sem lesz kapcsolva a gép, nem minden nap lesz a rendszer újratelepítve, stb.. Még swap-pal sem lennék kb. 0,064 PB fölött, az még mindig 10-ede csak a 0,6 PB-nak, de aki meg a swap miatt aggódik, vegyen a gépébe rendesen memóriát, akkor vagy nem kell swap, vagy ha van is, akkor a rendszer nem nagyon nyúl majd hozzá.
Évekig jártam egy másik fórum SSD-t topikjába, ott Win7-8.1-10 felhasználók között a nagy átlagstatisztika napi 30-50 giga írás körül alakult, azzal se lenne meg az életben sem a 0,6 PB. Aki tényleg sokat ír rá, az nagyon speciális felhasználás, nagy mértékű virtuális gépezés, videóvágás nagy tételben, végeselem-számítás, tárhelyen alapuló blockchain, egyéb extremitások, egyik se az átlag felhasználó területe. Esetleg aki kímélni akarja az SSD-t, az csak arra figyeljen, hogy sose legyen hosszú időre betelve csurig, mert akkor kevés szabad cella között tudja pakolgatni a vezérlő az írásokat, vagy foglalt cellák között kell adatot átmozgatnia, hogy más cella is egyenletesen fáradjon (write amplification), meg a vezérlőnek segítség, ha néha meg van TRIM-elve a drive. Nagy karbantartást, és kímélést (fájlelérési dátumok írásának tiltása, csomó szar áthelyezése a HDD-re, stb.) nem igényelnek.
Az Optane, SLC, MLC gyártást azért hagyták abba, mert nem volt versenyképes, kis tárhely túl drága volt miatta, így nem volt nagy kereslet rá, egy-két speciális felhasználási esetet kivéve.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Intel ssd-ket Micron gyártotta,ezeket a nandokat is lényegében ők fejlesztették, ha jól tudom. Csak összerugták a port. Gyártják most is Crow Pass néven perzisztens memóriákban.
Optane-t meg már csak használtan kapsz, e-bay -en 50ezertől 130 ezerig látok 500 Gigától 1,5 teráig. Ezekben nincs dram , cache, csak a nand. Nyilván asztali gépekbe nem kell ilyen, de iops-ben tbw-ben jobbak voltak.
Laptopokban nem volt jellemző a nagy kapacitású és u.2 csatolós változat. Laptopban 16-32GB körüli gyorsítótárként volt hdd mellé egy időben.
Úgy tűnik nem volt skálázható, lehagyta sebességben a nand ssd technika.
Múltkor láttam valahol egy bontatlan új 16GB-ost fillérekért és megvettem emlékbe :)
Úgy tűnik nem volt skálázható, lehagyta sebességben a nand ssd technika.
Nem hagyta le, nagyon nem, csak Intel/Mikronnak nem üzlet. Intel terve, hogy abbahagy mindent, ami nem cpu.
Gyártanak/gyártottak belőle állandó memőria modult: pl 128 GB-os Perzisztens memória, sima alplapba persze nem jó:
Az Optane-be nem is kellett DRAM, mert abban olyan gyors a spéci NAND, hogy nincs rászorulva. Egyébként meg sok modern SSD-ben meg azért nincs DRAM cache, mert az NVMe 1.3-as protolltól kezdve az SSD vezérlője tudja használni a rendszer RAM-ot DRAM cache-nek, ezt csak azért nem ajánlom a kollégának, mert ő külső SSD-t akar, és ugye USB-n keresztül ez a feature nem működik.
Sok gyártó ezért is adoptálta laptopoknál az NVMe-t. Hiszen ha DRAM cache nélküli olcsó NVMe SSD-t használnak, akkor 1) vékonyabb a gép, mert nem kell hely, 2,5 colos SSD-nek, 2) lespórolhatják az alaplapról a SATA vezérlőt, és nem kell SATA driverrel sem szórakozni, 3) lehagyhatják róla a DRAM cache-t, mivel tudja használni a rendszer RAM-ot. Így mindenkinek olcsóbb, így csak egy PCIe vezérlő kell, de az meg bele van integrálva a modern procikba.
Az Apple még ennél is tovább ment, mivel az M1-M4 SoC-ba mindent beleintegrált, még az SSD vezérlőjét is, így tényleg csak a NAND-ot kellett az alaplapra tennie.
A másik, ami miatt szépen meg is válaszoltad, hogy az Optane miért halt ki, az az ára. Ne hülyéskedjünk már, 50 ezerért 500 gigát, meg 130 ezerért másfél terát, az ma már iszonyat drága, viccnek is túl durva. Nem tudták egyszerűen olcsósítani a technológiát.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Valószinű nem , azt nyilatkozták (INTEL/MIKRON) hogy olyan mértékű beruházásra lenne szükség gyártáshoz, fejlesztéshez , amihez a piaci kereslet túl kevés.
Gondolom a magas ár is társul ehhez, meg ezeknek az ssd-knek szerverekben van csak értelme (adatbáziskezelés, szinkron irásos vm-ek )
De maradt egy rés, a stabil, a nagy iops igényű ssd-k piacán. Samsung akar valami hasonlót, de más technológiával, decemberben beszámol , hogy mire jutott.
Majd meglátjuk , Mikronnak is kellet vagy 15 év mire kifejlesztette, és hogy leálljon vele.
A mostani ssd-k már elég jók, de nem homogének, két sebességesek, vagy van cache DRAM, vagy betelt a cache. Erre gondolok: (bárki ellenörizheti a mérést, windowsos fio ):
Sansung Nvme 980: Amikor van cache (1GB-os teszt)
C:\Users\B760M\Downloads> fio-3.36-x86-windows.exe --name=ssdtest --filename=testfile1 --size=1G --bs=256k --iodepth=16 --rw=randwrite | findstr WRITE
Elvileg a dram/hmb nem cache, hanem a vezérlő számára szükséges logikai-fizikai szektor megfeleltetés táblázatát tartalmazza gyorsabban elérhető formában. Az írás pedig a nand slc cache részének betelésekor lassul. Ha nagyon tele van és le kellett csökkenteni vagy teljesen megszüntetni az slc részt, akkor sokkal hamarabb lassul be. A legtöbb helyen rosszul írják, de hitelesebb helyeken ki szokták javítani a tévedést.
Nem tudom mekkora bennük az erase block size, lehet 4 megabájtos. Ha 4, akkor 256k-hoz lehet az 1GB írás valójában 16GB. Ilyenkor számít nagyban, hogy kitakarította-e a garbage collectora, sok szabad helyes ssd-e.
Nem a dram méretétől fog függeni, hogy hol lassul be. Mert abban a gyors elérésű flash translation layer táblázat van https://www.sciencedirect.com/topics/computer-science/flash-translation…
És a nem plp-s asztali ssd-ken , vagyis az összes asztalin, áramszünetkor , lefagyáskor elveszhetnek ezek az adstok ? Mert akkor ezek mennek a levesbe.....
OK, redditen van ez az okosság, hogy a drambban az ftl adatok vannak. Ez rendben is van. (Gondolom a változásokat viszont szinkron módon kezeli) Meg a vezérlő egy csomó másra is használja dramot, pl. metaadatok gyorsitótárazására, meg irási olvasási gyorsitótárazásra. Miért is van különbség a szinkron és az aszinkron irás között, pontosabban hatalmas különbség. Ha nem a dram ba kerül aszinkron iráskor az adat, hanem rögtöna flashra,ami nem felejtő, tehát nincs adatvesztés és ugyanez történi szinkron iráskor miért ez a különbség, Mert ha mégiscsak van dram cache az adatoknak, akkor ez okozza a különbségat. Ha mindkét esetben . szinkron és aszinkron iráskor is a nemfelejtő flash cache be iródik az adat, akkor miért ez a nagyon nagy különbség, mert akkor nem lenne, nem lehetne. Egyébként hasonló módon működnek az SRM hdd-k. Van egy DRAM cache, utána egy CMR cache a lemezen, utána jön a nagy SMR rész. A "garbage" meg ha szünetet lát pakolja az adatokat a cmr-ből az smr be.
Egyébként mindegy is .a lényeg a lényeg hogy volt egy 3D xpoint ssd, aminek az irási sebessége az általad is belinkelt grafikonon egy szép egyenes vonal, a nand flash ssd-k meg össze vissza ugrálnak , felére ,negyedére, ötödére , mikor hogy, aztán hirtlen vissza aztán megint le. Szóval kár érte.Aki nagyon akarja még használtan kap 256 GB-os 3d xpointos PEMM-et, 150 EUR használtan, sok HP szerverbe belemegy. Adatbázisszervereknél 4-5 szörös növekedésról számolnak be, amikor simán csak adatmódban van a pemm.
Használtan talán egy kisebb 375 GB-os Ez van 100 alatt :-). Közönséges halandóknak talán elérhetőbb mondjuk HP szerveren a pemm modul, 256 GB, az olcsóbb de ez is csak használtan.
Ha jól tudom, sajnos a 3D xpoint sem korlátlanul írható, csak egy-két nagyságrenddel magasabbat jósoltak neki. Szóval ma már nem biztos, hogy érdemes egy széthajtott régit megvenni.
Mondjuk az lehet, hogy random írásban tényleg jobb sokkal, így van amire jobb lehet a mai ssd-knél is. De a hasonló ipari ssd-kre is magasabb az írási gari, mint a consumer változatokra.
Otthoni felhasználásnál kevésbé érdekes, ha pár tíz gigabájtot tud csak kiírni teljes sebességgel egyhuzamban.
Egyébként éppen most vettem kíváncsiságból patriot vp4300 lite ssd-t, mert jókat olvastam róla, tán közel hasonló képességű, mint a samsung 990 pro vagy kingston kc3000, csak sokkal hűvösebben (ksiebb fogyasztással) és olcsóbban.
A topic kapcsán, ha jól emlékszem a 990 pro-m nem örült, amikor usb3.2 keretbe tettem, nem volt elégedett a kapott áram mennnyiséggel. Fapados nv2 meg elvolt. És a kisebb kapacitásúak is jobban mentek. Volt egy időben, hogy külső tokból futtattam win11-et, mert kellett még a belsőn lévő win10 és úgy tudom, nem annyira szeretik egymást gpt módban egy ssd-n. Ráadásul usb3.0 módban, és egészen jó volt. A 3.2 módban lekapcsoláskor nem állt le a gép, mert gondolom hamarabb kivágta a drivert, mint ahogy szabályosan leállt volna.
De a kisebb ssd-knél is nagy különbségek voltak melegedésben. Asszem a samu pm991a sütötte a kezemet az asztali bedugós usb fogadóban idle is. A mikron 2450 meg terhelés alatt sem volt nagyon égető. Minipécékbe és pendrive célú használatra begyüjtöttem pár 2230 és 2242 formátumút.
Na erről az nvme namespaceről még nem is hallottam https://nvmexpress.org/resource/nvme-namespaces/
Pedig egy m.2 slotos laptopomnál marha jól jönne, hogy ne szemetelje össze a win, ha másik win-t és más rendszereket is szeretnék felrakni.
Általában RTL9210b chipsetes dongleket veszek, mert 10Gbps-t tudnak usb 3.2-vel, sata és nvme kompatibilisek és nem forrosodnak.
Kínából változót 5-15 dolcsi közt ki lehet fogni.
Próbaképp rendeltem egy ASM2364 chipseteset is 25 dolcsi környékén, hogy megnéztem 20Gbps módot. Most már tudom, hogy thunderbolt4 csak 10Gbps sebességet támogat usb 3.2 módban, mert csak egyik lanet használja. Amd usb4-gyel még nem próbáltam, hogy azzal megy-e 2x10 mód.
De ezek a donglek nem natív nvme-t adnak az usb csatin, hanem a rajtuk lévő chip tudja nvme-usb közt konvertálni a kommunikációt.
Léteznek thunderbolt m.2 tokok is, de sokszoros áron, azok elvielg a thuderbolt / usb4 pcie sávjait adják át, mintha belső lenne. Ilyet csak egpu házzal próbáltam, amikor megnéztem gépen kívül, a gpu dokkba tett nvme fogadó kártyán, hogy van -e fw frissítés az nvme háttártárhoz. Az usb eszközön át nem lehet frissíteni.
háát, azon gondolkodtam, hogy intel gépek esetén a laptopban amúgy kb semmire sem való vmd mód valami managed driverrel tudhat-e ilyet. De a namespacek kapcsán is inkább szerveres dolgokat dobott a kereső gyorsan ránézve.
Hát, már az is egy fokkal jobb lehet, ha másik lemezként hiszi és nem csak particióként. Bár ennyire nem néztem utána. A wint beeszi a fene az efibe és asszem hivatalosan nem is támogatott talán egy diszkre több win-t telepíteni. Külön ssd-kkel ment az, hogy telepítés idejére csak az volt benn, amire tenni akartam és külön efi lett minden diszken a rajta lévő os-eknek.
ZFS cache-nek érdemesebb inkább RAM-ot bővíteni, modern DDR4-5 RAM-ok több giga per mp. ütemben nyomják, amit az OPtane 230 megásával.
Aszinkron írásnál igen. De pont ez a lényeg, adatbáziskezelők például , amik kis blokkokat irnak (4-16K blokkok) azonnal az ssd-re(szinkron irás,) azt viszont töménytelen mennyiségben, vagyis nagyon magas az iops követelmény. Ezen nem tudsz ram bővitéssel segíteni, az aszinkronnál igen, telik a hatalmas RAM, .nagy sebességgel, aztán majd valamikor lemezre, ssd-re íródnak az adatok, ha áramszünet, lefagyás van, nem akkora gond, mert ezek olyan adatok, amik nem fájnak annyira ha elvesznek. Szinkron irásnál meg azonnal menni kell a lemezre , ott nincs pufferelés ram-ba, az adatbázisban nem sérülhet a konzisztencia.
Itt jön képbe az olyan eszköz ami nagy sebességgel tud kisblokkos random szinkron irást, ami maradjunk a példámnál - az adatbázisokhoz kell.
ZFS azt csinálja , hogy ha van egy ilyen eszköz , ZIL, akkor a szinkron irás ide kerül naplózásra elsőnek, nem a lassab lemezekre. Mostmár ráér a lemezre írás. Ez a ZIL log. Ha valami lefagyás van, oltt vannak az adatok a ZIL ssd-n, és visszakapcsoláskor helyreállítja az adatkondzisztenciát a ZFS. Kicsit hasonló ez mint a hw. raid kártyák nem felejtó ramja az akkumulátorával.
Amúgy 4K randomnál a Samsung 980-nak kéne tudnia egy kb. 70-100 mega körül, ott valami nem jó, ha csak 4 megát tud.
Most akkor kinek higgyünk, a saját szemünknek , vagy a marketingnek ? Mérd le, és ha 100 MB/secet mérsz azonnál szóljál mert rohanok venni belőle.
En viszont ezt mérem, (Itt most SZINKRON random kisblokkos irásról beszélek , ami leginkább csak szerver környezetben érdekes) . De ott a fio, van windowsra is egyetlen mérés bárkinek, aztán jön a szomorú valóság, nvme egy platform, nem sebesség:
WD nvme ssd: (Jó, nem 4 hanem 10 MB/sec, asztali ilyen , lehet utánmérni sajáton)
C:\Users>wmic diskdrive get model,size
Model Size
WDC PC SN530 SDBPNPZ-256G-1002 256052966400
lehet inkább az újabb termékeknél slc és qlc módra konfigurálva használják. Nem lepne meg, ha ugyanazt a flash chipet használnák ipari slc-hez, amit nagyobb kapacitású módokhoz is eladnak. Legfeljebb kiválogatják őket gyártáskor és más termékszámmal árulják.
Vannak most is olyan vezérlők, amelyek slc módban használják a nand egy részét addig, amíg nincsen szükség a kapacitásra.
Persze, ha a komplett ssd -re érted, hogy milyen módúakat árulnak, akkor ja... az élettartamot kihúzza és megfelelő sebességet hoz az átlag felhasználónál egy jobb qlc is. És töredék annyi nand chipet kell felhasználni hozzá, mint slc-hez, így olcsóbb gyártani.
Igen, ezért írtam, hogy a NAND az NAND. Lehet akármilyen módban használni. Megint más, hogy a mostani modern NAND-ok kis csíkszélességen, TLC-QLC felhasználásra vannak gyártva, ennek ellenére az SSD vezérlője továbbra is tudja használni SLC, MLC módban, és ezt meg is teszik, amikor NAND cache-ként használják egy részét. Hiszen az egész attól függ, hogy egy cellába hány bitet tárolsz, 1 (SLC), 2 (MLC), 3 (TLC), 4 (QLC). Igazából ha valaki meg tudja hekkelni a firmware-t, akkor el lehet elméletileg érni, hogy az egész NAND-ot SLC vagy MLC módban használd, de ilyenkor ugye a meghajtó tárhelykapacitása feleződhet, negyedelődhet, viszont az írásterheletősége így nő, meg a sebessége is javul.
Sokszor a NAND minősége is befolyásolja, hogy milyen módban tudod használni. Pont a TLC-hez, QLC-hez kell a legjobb NAND, hogy könnyen ki lehessen belőle olvasni 3-4 bitet (8-16 jelszintet), míg ha szutyokabb a NAND, akkor könnyebb SLC-MLC módban használni, mert akkor csak cellánként 2-4 jelszintet kell kiolvasni belőle, ott több a hibatűrés.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Kiegészítés: Nem hagyták abba teljesen az állandó memória fejlesztést, más technologia mint Microné volt (3D Xpoint) , Hynix, Samsung próbálkozok, SOM néven megy a dolog (Selector-only Memory) újból.
Nekem egy Samsung EVO 970 1TB SSD van egy AXAGON EEM2-GTR hazban, Dell Precision 3551-gyel hasznalom (altalaban), Debian 12 van rajta.
Kb. 1-1.5 eve vettem, napi 12-16 orat megy, altalanos feladatok, GCC, embedded fejlesztes, VS Code, Zoom, office, bongeszes, filmnezes, neha videovagas - gyakorlatilag minden. Kb. 300GB van most rajta, a tobbi egyelore szabad.
Nekem eddig mindenre megfelelt, a sebesseggel nem voltak gondok, teljesen normalisan hasznalhato.
/sza2
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar
+1, de meglepően jól bírják. Anno használtan 5000 forintért vettem 5 darab 128 gigást (hwaprón valaki szabadulni akart tőlük, darabja ezresért meg poháralátétnek is jó deal) és beleszórtam a családi gépekbe amik így C2Q-tól kezdve 4. gen core-ig bezárólag vegyesen minden is, home meg többnyire vagy egy jobb SSD-n vagy nagyobb HDD-n, gyönyörű szépen teszik a dolgukat sokadik éve.
Nem hitvitát javaslok, hanem passzív hűtéses NVME keretet, például: ASUS STRIX ARION M.2 NVMe, nagyon elégedett vagyok vele. Bele valamilyen jobb NVME-t, én Samsung 980 Pro 1TB verzióval használtam sokat. A latency fontosabb itt az USB miatt.
Köszi! Ez nagyon hasznos táblázat. A Crucial X8-ról kiderült, hogy QLC nand van benne. Ez még dram megléte mellett sem túl vonzó. Az új jelölt SanDisk Extreme Port.
Az eléggé gáz, hogy SSD modelleknél nehéz rendes specifikációt találni. Egy CPU-nál vagy adott GPU-ra épülő kártyánál nagyon jó specifikációs oldalak vannak, de SSD-nél szinte semmi. Itt is kérdés, hogy vajon minden SanDisk Extreme Port nevű ssd-re vonatkoznak ezek a táblázatban levő adatok? Vagy mindenféle almodellek vannak, különböző speckókkal.
Akkor találtam a listát amikor az Adata portfóliójából szerettem volna összehasonlítani 3 terméket. Az adatlapjuk alapján nem sikerült.
QLC-vel nagy gond nincs, azon kívül, hogy sok írásra ideiglenesen belassul. Mire elhasználódna, tudsz venni helyette sokkal nagyobbat. Külső adattárolásra nem használnám, belsőnek teljesen meg vagyok elégedve a Kingston NV2-mmel.
Ahogy fentebb írták, szerintem mindegy milyen SSD-t használsz.
Szerintem fontosabb, hogy milyen házat használsz. Gembird vagy hasonló noname házakat elkerülném. Rövid ideig használt ilyet ismerősöm, voltak random fagyások elég gyakran.
Újabb házat többféle csatlakozást támogatnak, pl. SCSI/PCIe/NVMe/SATA. Az axagon.eu oldalon néznék körbe, elég sok házuk van, mindegyiknél van részletes leírás. Szerintem ez elég jól néz ki: https://www.axagon.eu/en/produkty/eem2-ub2
szerk.: sza2king user fentebb ennek a háznak egy másik verziójáról egész jót írt (sajnos write-onlyban voltam, nem olvastam el minden hsz-t)
Én inkább azon aggódnék, hogy amibe belerakom lesz sz@ar. Vagy a benne lévő elektronika, vagy a SATA csatlakozó vagy az USB csatlakozó... NVME-ből láttam már jót, SATA-sból mem nagyon. Nem reprezentatív minta alapján.
Hozzászólások
Hitvita lesz a vége. Használj kb bármilyet, de ne arról menjen a lélegeztetőgép!
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
Ha lélegeztető gép nem is fog menni rajta, de egy elfogadható stabilitású desktop elvárás. Vagy ezt a jó brand sem garantálja az USB miatt?
Én egy ilyet - ha nem is napi rendszerességgel - használok, FreeBSD-vel, Amúgy kínai Netac.
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?
hat fene tudja mennyire stabil usb-n futtatni egy OS-t... regen nem volt egy eletbiztositas, usbc/3.1 talan mar jobb.
en mondjuk eleve szerverbe valo ssd-t hasznalnek (intel DC, samsung PRO stb), de azt nem kapsz usb-set, max ha berakod egy dobozba.
azert ezeket az usb-s vackokat vszinu nem arra terveztek hogy nonstop sok kis iras menjen rajuk...
Meg anno USB2-es pendrive-rol is bootoltam anno KDE4-es ArchLinux-ot. Egesz jol ment. Ma mar csak jobb lehet, foleg USB3-as SSD-rol. Performance issue-d kb. max GNOME eseten lehetseges egyaltalan.
Kb. mindegy. Lehetőleg TLC-s SSD-t, amin van DRAM cache. Abban a tárhelyméretben, amiben neked kell, amit kapsz megfizethető áron. Az már csak bónusz, ha minél több jótállás van rá. Ámbár desktop Linuxra nem kell túl nagy SSD, maga a rendszer pár giga tipikusan, nekem egy ősrégi 60 gigás SSD-n is bőven elfér. Itt a kérdés, hogy mire másra használnád, mennyi adatot tárolsz rajta. Megfontolhatod a belső SSD-t, akár SATA, akár M.2 SATA formátumban, és azt is használatod SATA-USB adapterrel.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Nem találtam Dram caches SSD-t az Árukereső oldalán. Te látsz ott olyat amiről tudod, hogy ilyen? Persze az árukereső termékleírás oldala ilyen mélységekbe nem megy bele, így azokat a gyártókat kerestem, például Crucial akik gyártanak ilyen SSD-ket de nem találtam ott ilyen terméküket.
Samsungtól van HMB-t használó SSD az árukeresőn, de ezzel az a probléma, hogy bár tökéletesen működik Linuxon is a HMB technológia, kivéve azt az esetet amikor maga a Linux rendszer erről bootol.
"Nem találtam Dram caches SSD-t az Árukereső oldalán"
ahol odirjak az 1 000 000 iops-t az az, ez meg csak a memoriaban tortenik meg :)
neked aztan fura humorod van...
Az így nem is fogják írni az árukeresőn. Ott csak kiválasztasz egy SSD-t, ami árban szimpatikus, XY gyártó Z modellje, utána felkeresed az XY gyártó oldalán az Z modell specifikációit, ez vagy webes vagy egy pdf dokumentum, amiben benne vannak a technikai részletek. Ott se mindig, de általában benne szokott lenni, hogy milyen NAND Flash van benne, TLC, QLC, vagy ezeknek a 3D-s variánsa, van egy DRAM cache, néha DDR3-4, vagy LPDDR3-4 cache-nek írják. Gyártónként változik.
Esetleg ha a gyártó oldalán nem lenne normális spec, akkor vagy review-kat érdemes olvasni, mert ott gyakran szétszedik az SSD-t, és konkrétan látszanak a chip-ek a nyákon, ott le lehet olvasni, hogy milyen NAND és milyen cache van rajta. Néha képkeresővel is találsz az adott modellről ilyen fényképet, amin látszanak a chipek.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Ha nagyon nem megy, akkor írd meg, hogy miket néztél ki (márka, modell, méret, ami van raktáron ott, ahol vennéd), mi a ráfordítható anyagi keret. Konkrét SSD-nél már nem nehéz utánanézni, hogy mi a NAND típusa, van-e rajta DRAM cache, stb.. Igényel egy kis kutatómunkát, SSD-t mindig is pain in the ass volt venni.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Miért, mikor hivatalosan csak 1000 írást bír? Inkább MLC- az 10 ezret.
Most is igaza van hajbinak, a fejlődésnek eladott új technika valójában visszafejlődés, szemétgyártás, a régi SLC -k még 100 ezer írást bírtak.
SLC/MLC-set már nem gyártanak, azt azért nem ajánlottam, a legjobb most elérhető a TLC-sek. A TLC meg nem csak 1000-et bír, meg a mostani SSD-ken annnyi Flash NAND cella van, mivel fél-egy-több terásak, hogy per egy cellára nem esik sok írásigény, azt a rendszer elosztja random nagyon sok cella között. Ez az SLC, MLC fetrengés akkor volt fontos, amikor ilyen piszlicsáré 32-64 gigás SSD-k voltak, és nem sok cella között oszlott meg az írás.
Egyébként meg a NAND az NAND, a modern SSD-k ezt többféle módban is használják, tehát a vezérlő tart fent egy részt, amit pl. tud MLC-SLC módban is NAND cache-nek használni, a maradékot meg járatja TLC-QLC metodikával, az lassabb lesz.
Egyébként néha valóban igaza van hajbinak, de ebben pont nem.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Nem tudom kinek van igaza, de egy több mint tizenkét éve megjelent INTEL S3700 800 Megabájtos TBW-je 14 Petabájt :
https://www.techpowerup.com/ssd-specs/intel-s3700-800-gb.d1873
Samsung ssd980 Nvme 1 TB : 0.6 Petabájt
Az Intel évek óta abbahagyta a gyártást, Optane-stül, mindenestül. (Optane 800 Terabájtos ssd:-k TBW: 146 Petabájt).
Laptopokba is rakták:
https://lenovopress.lenovo.com/lp1484-thinksystem-p5800x-write-intensive-nvme-ssds
https://blog.claryel.hu
Igen, volt ilyenek, 800 gigás, megnézed mennyibe került ez anno, most kapsz rajta egy 4 terás NVMe SSD-t, ami gyorsabb is. Az a 0,6 PB az csak az 1 terásnál van, és az is garancialimit, tehát ha azt meghaladod, akkor nem lesz már jótállás az SSD-re, de tovább fog működni probléma nélkül, akár több petabájtig. 14 petát nagyon kevesen írnak, speciális felhasználásnál van annyi írás. Átlag felhasználó kb. a 10-éd ha írja rá. Linuxos felhasználásnál még kevesebbet, mert a Linux nagyságrendekkel kevésbé bolygatja az SSD-t, mint a Windows.
Az én gépeimben már 8 éve csak SSD-k vannak, HDD-k már nincsenek, azok ki lettek szedve külső meghajtónak. Az SSD-imen jellemzően 3-5 TB-ot írok 3-5 év alatt, és még csak egy ment tönkre, az se a sok írás alatt, hanem a vezérlő adta meg magát (egy 525 gigás Crucial MX300 volt). Linux és Win 10 alatt is ennyi az írás, igaz megoszlik 2 gép, 2×2 SSD-je között, tehát ha összeszámítanám, akkor 5 év alatt egy SSD-re se írnék többet, mint 20 TB, (8 évre kivetítve 32 TB) és ebben minden benne van, 75-100 gigás Steam játékok, 70-150 gigás torrentek (sorozatpakkok), 25 gigás filmek, egy csomó frissítés, OS telepítők, stb., nyomatom neki, ami a csövön kifér, nem kímélem az írásokat tekintve az SSD-t (annyi, hogy swap nincs). Ehhez a 0,6 PB-hoz képest még mindig sehol nem lennék az 0,032 PB-ommal. Majd nézd meg a saját SSD-id írásstatisztikáját, meg a többieknek is ezt ajánlom, akik ezen aggódnak, meg fogtok lepődni, hogy igazából milyen keveset írtok rá nagy átlagban. Sokan megijednek, hogy mikor letöltenek rá több száz gigát, meg feltelepítik a rendszert, hogy hú, az milyen sok, ilyen ütemben semmeddig se fog tartani, de amit kihagynak a számításból hogy ezek a nagy kiugrások majd beleolvasnak hosszú időn át egy nagy átlagba, mert lesznek napok, amikor nem lesz rá ennyi adat írva (vagy mert nem fér, vagy mert nincs még elfogyasztva az előző letöltött tartalom), be sem lesz kapcsolva a gép, nem minden nap lesz a rendszer újratelepítve, stb.. Még swap-pal sem lennék kb. 0,064 PB fölött, az még mindig 10-ede csak a 0,6 PB-nak, de aki meg a swap miatt aggódik, vegyen a gépébe rendesen memóriát, akkor vagy nem kell swap, vagy ha van is, akkor a rendszer nem nagyon nyúl majd hozzá.
Évekig jártam egy másik fórum SSD-t topikjába, ott Win7-8.1-10 felhasználók között a nagy átlagstatisztika napi 30-50 giga írás körül alakult, azzal se lenne meg az életben sem a 0,6 PB. Aki tényleg sokat ír rá, az nagyon speciális felhasználás, nagy mértékű virtuális gépezés, videóvágás nagy tételben, végeselem-számítás, tárhelyen alapuló blockchain, egyéb extremitások, egyik se az átlag felhasználó területe. Esetleg aki kímélni akarja az SSD-t, az csak arra figyeljen, hogy sose legyen hosszú időre betelve csurig, mert akkor kevés szabad cella között tudja pakolgatni a vezérlő az írásokat, vagy foglalt cellák között kell adatot átmozgatnia, hogy más cella is egyenletesen fáradjon (write amplification), meg a vezérlőnek segítség, ha néha meg van TRIM-elve a drive. Nagy karbantartást, és kímélést (fájlelérési dátumok írásának tiltása, csomó szar áthelyezése a HDD-re, stb.) nem igényelnek.
Az Optane, SLC, MLC gyártást azért hagyták abba, mert nem volt versenyképes, kis tárhely túl drága volt miatta, így nem volt nagy kereslet rá, egy-két speciális felhasználási esetet kivéve.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Intel ssd-ket Micron gyártotta,ezeket a nandokat is lényegében ők fejlesztették, ha jól tudom. Csak összerugták a port. Gyártják most is Crow Pass néven perzisztens memóriákban.
Optane-t meg már csak használtan kapsz, e-bay -en 50ezertől 130 ezerig látok 500 Gigától 1,5 teráig. Ezekben nincs dram , cache, csak a nand. Nyilván asztali gépekbe nem kell ilyen, de iops-ben tbw-ben jobbak voltak.
https://blog.claryel.hu
az optaneben nincs nand. https://en.wikipedia.org/wiki/3D_XPoint
Laptopokban nem volt jellemző a nagy kapacitású és u.2 csatolós változat. Laptopban 16-32GB körüli gyorsítótárként volt hdd mellé egy időben.
Úgy tűnik nem volt skálázható, lehagyta sebességben a nand ssd technika.
Múltkor láttam valahol egy bontatlan új 16GB-ost fillérekért és megvettem emlékbe :)
Most is kapni ipari ssd-ket, amelyekre sokkal több írást vállalnak, csak ne az ottoni felhasználóknak szánt kiskernél keresd.
https://www.solidigm.com/products/data-center/d7/p5810.html
u.2-es csati amugy is ritka az otthoni felhasznaloknak szant termekekben.
sot olyan alaplapot amiben 2db 22x110-es foglalat/rogzites van, abbol is alig talaltam.
neked aztan fura humorod van...
Igen , helyesen 3d xpoint. Gondolom az ára miatt se terjedt.
https://blog.claryel.hu
Nem hagyta le, nagyon nem, csak Intel/Mikronnak nem üzlet. Intel terve, hogy abbahagy mindent, ami nem cpu.
Gyártanak/gyártottak belőle állandó memőria modult: pl 128 GB-os Perzisztens memória, sima alplapba persze nem jó:
https://www.ebay.co.uk/itm/365036384913
https://www.ebay.co.uk/itm/204911418363
De abba fogják hagyni ezt is.
Minden paraméterében jobb volt. Az ára viszont mesziről is jól látszott. A Pram ára viszont fajlagosan olcsóbb, csak itt a legkisebb 128GB.
https://blog.claryel.hu
Az Optane-be nem is kellett DRAM, mert abban olyan gyors a spéci NAND, hogy nincs rászorulva. Egyébként meg sok modern SSD-ben meg azért nincs DRAM cache, mert az NVMe 1.3-as protolltól kezdve az SSD vezérlője tudja használni a rendszer RAM-ot DRAM cache-nek, ezt csak azért nem ajánlom a kollégának, mert ő külső SSD-t akar, és ugye USB-n keresztül ez a feature nem működik.
Sok gyártó ezért is adoptálta laptopoknál az NVMe-t. Hiszen ha DRAM cache nélküli olcsó NVMe SSD-t használnak, akkor 1) vékonyabb a gép, mert nem kell hely, 2,5 colos SSD-nek, 2) lespórolhatják az alaplapról a SATA vezérlőt, és nem kell SATA driverrel sem szórakozni, 3) lehagyhatják róla a DRAM cache-t, mivel tudja használni a rendszer RAM-ot. Így mindenkinek olcsóbb, így csak egy PCIe vezérlő kell, de az meg bele van integrálva a modern procikba.
Az Apple még ennél is tovább ment, mivel az M1-M4 SoC-ba mindent beleintegrált, még az SSD vezérlőjét is, így tényleg csak a NAND-ot kellett az alaplapra tennie.
A másik, ami miatt szépen meg is válaszoltad, hogy az Optane miért halt ki, az az ára. Ne hülyéskedjünk már, 50 ezerért 500 gigát, meg 130 ezerért másfél terát, az ma már iszonyat drága, viccnek is túl durva. Nem tudták egyszerűen olcsósítani a technológiát.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
> Optane miért halt ki, az az ára. Ne hülyéskedjünk már, 50 ezerért 500 gigát
AFAIK legjobban cache-re használható. Pl. ZFS aszinkron írási log, ahova 32 GB bőven sok, közben sokat gyorsít, szerintem kár volt kihalnia.
Kicsit elmentünk a témától. kérdezőt biztos izgatja egy drága ssd, ami neki nem kell, ráadásul már nem is lehet kapni :-).
Szóval szinkron 4k random irásnál Optane 230 MB/sec, Samsung ssd 980 Nvme 4 MB/sec. Más univerzumban volt.
Samsung küzd valami hasonlóval mint a 3d xpoint volt:
https://www.techradar.com/pro/samsung-scientists-are-working-on-a-new-type-of-memory-that-could-bring-ram-like-speeds-and-ssd-capacities-together
https://blog.claryel.hu
az optanet nem lehetne tovabbfejleszteni/olcsobban gyartani, hogy arban versenykepesebb legyen a nanddal?
neked aztan fura humorod van...
Valószinű nem , azt nyilatkozták (INTEL/MIKRON) hogy olyan mértékű beruházásra lenne szükség gyártáshoz, fejlesztéshez , amihez a piaci kereslet túl kevés.
Gondolom a magas ár is társul ehhez, meg ezeknek az ssd-knek szerverekben van csak értelme (adatbáziskezelés, szinkron irásos vm-ek )
De maradt egy rés, a stabil, a nagy iops igényű ssd-k piacán. Samsung akar valami hasonlót, de más technológiával, decemberben beszámol , hogy mire jutott.
Majd meglátjuk , Mikronnak is kellet vagy 15 év mire kifejlesztette, és hogy leálljon vele.
A mostani ssd-k már elég jók, de nem homogének, két sebességesek, vagy van cache DRAM, vagy betelt a cache. Erre gondolok: (bárki ellenörizheti a mérést, windowsos fio ):
Sansung Nvme 980: Amikor van cache (1GB-os teszt)
C:\Users\B760M\Downloads> fio-3.36-x86-windows.exe --name=ssdtest --filename=testfile1 --size=1G --bs=256k --iodepth=16 --rw=randwrite | findstr WRITE
WRITE: bw=3850MiB/s (4037MB/s), 3850MiB/s-3850MiB/s (4037MB/s-4037MB/s), io=1024MiB (1074MB), run=266-266msec
és amikor nincs DRAM: (3GB os teszt)
C:\Users\B760M\Downloads> fio-3.36-x86-windows.exe --name=ssdtest --filename=testfile1 --size=3G --bs=256k --iodepth=16 --rw=randwrite | findstr WRITE
WRITE: bw=324MiB/s (339MB/s), 324MiB/s-324MiB/s (339MB/s-339MB/s), io=3072MiB (3221MB), run=9491-9491msec
Illetve a PLP-s ssd-k jók iops-ben, de a nem PLP -sek gyenguszok, nagyon.
https://blog.claryel.hu
"ezeknek az ssd-knek szerverekben van csak értelme"
azert erdekelne, hogy az ssd-knek szerverbe mennyi az eves forgalma, amiert nem erdemes lehajolni.
neked aztan fura humorod van...
Elvileg a dram/hmb nem cache, hanem a vezérlő számára szükséges logikai-fizikai szektor megfeleltetés táblázatát tartalmazza gyorsabban elérhető formában. Az írás pedig a nand slc cache részének betelésekor lassul. Ha nagyon tele van és le kellett csökkenteni vagy teljesen megszüntetni az slc részt, akkor sokkal hamarabb lassul be. A legtöbb helyen rosszul írják, de hitelesebb helyeken ki szokták javítani a tévedést.
Bár még tovább olvasva, lehet valóban adat buffer része is, de nem ez a fő szerepe
https://www.servethehome.com/what-are-host-memory-buffer-or-hmb-nvme-ss…
a példánál lehet rossz block size értékek miatt telik be, mert sokkal nagyobb egy nand cella és egész cellát kell egyszerre újraírnia.
"a példánál lehet rossz block size értékek miatt telik be, mert sokkal nagyobb egy nand cella és egész cellát kell egyszerre újraírnia."
a bs mérete nem változott, csak a tesztfile mérete, ha jól értelek. Az 1 GB-ot azért választottam mert a 980 pro-ban 1GB dram van.
https://blog.claryel.hu
Nem tudom mekkora bennük az erase block size, lehet 4 megabájtos. Ha 4, akkor 256k-hoz lehet az 1GB írás valójában 16GB. Ilyenkor számít nagyban, hogy kitakarította-e a garbage collectora, sok szabad helyes ssd-e.
Nem a dram méretétől fog függeni, hogy hol lassul be. Mert abban a gyors elérésű flash translation layer táblázat van https://www.sciencedirect.com/topics/computer-science/flash-translation…
A 980 pro is használ slc cache részt a nandból
https://www.anandtech.com/show/16087/the-samsung-980-pro-pcie-4-ssd-rev…
Ok, de akkor mire való a power loss protection, ha már az adat az slc-n van, onnan nem veszik el.
https://blog.claryel.hu
gondolom az sem baj, ha azt is elmenti, hogy a logikai szektorok hol vannak a nandban :D
És a nem plp-s asztali ssd-ken , vagyis az összes asztalin, áramszünetkor , lefagyáskor elveszhetnek ezek az adstok ? Mert akkor ezek mennek a levesbe.....
OK, redditen van ez az okosság, hogy a drambban az ftl adatok vannak. Ez rendben is van. (Gondolom a változásokat viszont szinkron módon kezeli) Meg a vezérlő egy csomó másra is használja dramot, pl. metaadatok gyorsitótárazására, meg irási olvasási gyorsitótárazásra. Miért is van különbség a szinkron és az aszinkron irás között, pontosabban hatalmas különbség. Ha nem a dram ba kerül aszinkron iráskor az adat, hanem rögtöna flashra,ami nem felejtő, tehát nincs adatvesztés és ugyanez történi szinkron iráskor miért ez a különbség, Mert ha mégiscsak van dram cache az adatoknak, akkor ez okozza a különbségat. Ha mindkét esetben . szinkron és aszinkron iráskor is a nemfelejtő flash cache be iródik az adat, akkor miért ez a nagyon nagy különbség, mert akkor nem lenne, nem lehetne. Egyébként hasonló módon működnek az SRM hdd-k. Van egy DRAM cache, utána egy CMR cache a lemezen, utána jön a nagy SMR rész. A "garbage" meg ha szünetet lát pakolja az adatokat a cmr-ből az smr be.
C:\tmp> fio --name=ssdtest --filename=testfile11 --size=100M --bs=4k --iodepth=1 --rw=randwrite --randrepeat=1
WRITE: bw=248MiB/s (260MB/s), 248MiB/s-248MiB/s (260MB/s-260MB/s), io=100MiB (105MB), run=404-404msec
C:\tmp> fio --name=ssdtest --filename=testfile111 --size=100M --bs=4k --iodepth=1 --rw=randwrite --randrepeat=1 --sync=1 --fsync=1
WRITE: bw=10.2MiB/s (10.7MB/s), 10.2MiB/s-10.2MiB/s (10.7MB/s-10.7MB/s), io=100MiB (105MB), run=9760-9760msec
Egyébként mindegy is .a lényeg a lényeg hogy volt egy 3D xpoint ssd, aminek az irási sebessége az általad is belinkelt grafikonon egy szép egyenes vonal, a nand flash ssd-k meg össze vissza ugrálnak , felére ,negyedére, ötödére , mikor hogy, aztán hirtlen vissza aztán megint le. Szóval kár érte.Aki nagyon akarja még használtan kap 256 GB-os 3d xpointos PEMM-et, 150 EUR használtan, sok HP szerverbe belemegy. Adatbázisszervereknél 4-5 szörös növekedésról számolnak be, amikor simán csak adatmódban van a pemm.
https://blog.claryel.hu
https://belso-ssd-meghajto.arukereso.hu/nand-flash-tipusa-3d-xpoint/
neked aztan fura humorod van...
Durva áremelkedés. A rohadt infláció, régen ezeket simán megkaptad 1 millióért . Régen hatmillióért kaptál hatot, most meg csak 2 és felet....
https://blog.claryel.hu
Használtan talán egy kisebb 375 GB-os Ez van 100 alatt :-). Közönséges halandóknak talán elérhetőbb mondjuk HP szerveren a pemm modul, 256 GB, az olcsóbb de ez is csak használtan.
https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=AqqymYPAfWk
https://blog.claryel.hu
Ha jól tudom, sajnos a 3D xpoint sem korlátlanul írható, csak egy-két nagyságrenddel magasabbat jósoltak neki. Szóval ma már nem biztos, hogy érdemes egy széthajtott régit megvenni.
Mondjuk az lehet, hogy random írásban tényleg jobb sokkal, így van amire jobb lehet a mai ssd-knél is. De a hasonló ipari ssd-kre is magasabb az írási gari, mint a consumer változatokra.
Otthoni felhasználásnál kevésbé érdekes, ha pár tíz gigabájtot tud csak kiírni teljes sebességgel egyhuzamban.
Egyébként éppen most vettem kíváncsiságból patriot vp4300 lite ssd-t, mert jókat olvastam róla, tán közel hasonló képességű, mint a samsung 990 pro vagy kingston kc3000, csak sokkal hűvösebben (ksiebb fogyasztással) és olcsóbban.
A topic kapcsán, ha jól emlékszem a 990 pro-m nem örült, amikor usb3.2 keretbe tettem, nem volt elégedett a kapott áram mennnyiséggel. Fapados nv2 meg elvolt. És a kisebb kapacitásúak is jobban mentek. Volt egy időben, hogy külső tokból futtattam win11-et, mert kellett még a belsőn lévő win10 és úgy tudom, nem annyira szeretik egymást gpt módban egy ssd-n. Ráadásul usb3.0 módban, és egészen jó volt. A 3.2 módban lekapcsoláskor nem állt le a gép, mert gondolom hamarabb kivágta a drivert, mint ahogy szabályosan leállt volna.
De a kisebb ssd-knél is nagy különbségek voltak melegedésben. Asszem a samu pm991a sütötte a kezemet az asztali bedugós usb fogadóban idle is. A mikron 2450 meg terhelés alatt sem volt nagyon égető. Minipécékbe és pendrive célú használatra begyüjtöttem pár 2230 és 2242 formátumút.
pont most nezegetek ilyen kulso hazat, van olyan aminel lehet valtani a namespace-ek kozott?
ebben az 1 esetben latom ertelmet a tobb namespace-nek, hogy tobb pendrive-ot tudnek csinalni 1 ssd-bol.
neked aztan fura humorod van...
Na erről az nvme namespaceről még nem is hallottam https://nvmexpress.org/resource/nvme-namespaces/
Pedig egy m.2 slotos laptopomnál marha jól jönne, hogy ne szemetelje össze a win, ha másik win-t és más rendszereket is szeretnék felrakni.
Általában RTL9210b chipsetes dongleket veszek, mert 10Gbps-t tudnak usb 3.2-vel, sata és nvme kompatibilisek és nem forrosodnak.
Kínából változót 5-15 dolcsi közt ki lehet fogni.
Próbaképp rendeltem egy ASM2364 chipseteset is 25 dolcsi környékén, hogy megnéztem 20Gbps módot. Most már tudom, hogy thunderbolt4 csak 10Gbps sebességet támogat usb 3.2 módban, mert csak egyik lanet használja. Amd usb4-gyel még nem próbáltam, hogy azzal megy-e 2x10 mód.
De ezek a donglek nem natív nvme-t adnak az usb csatin, hanem a rajtuk lévő chip tudja nvme-usb közt konvertálni a kommunikációt.
Léteznek thunderbolt m.2 tokok is, de sokszoros áron, azok elvielg a thuderbolt / usb4 pcie sávjait adják át, mintha belső lenne. Ilyet csak egpu házzal próbáltam, amikor megnéztem gépen kívül, a gpu dokkba tett nvme fogadó kártyán, hogy van -e fw frissítés az nvme háttártárhoz. Az usb eszközön át nem lehet frissíteni.
es oculink tok van?
https://www.delock.com/infothek/OCuLink/oculink_e.html
mondjuk kb. annyira lehet hordozhato, mint a thunderbolt :)
pl.:
https://www.delock.com/produkt/47070/merkmale.html
https://www.delock.com/produkt/47072/merkmale.html
https://www.delock.com/produkt/47129/merkmale.html
https://www.delock.com/produkt/47028/merkmale.html
https://www.delock.com/produkt/47037/merkmale.html
neked aztan fura humorod van...
mégcsak futólag nézegettem, mert a minipécéimen pont van occulink. (gmktec m7 és k8 plus: 2x 40gbps usb4, 2x 2.5Gbps i226v lan, 1 occulink, 2 m.2)
egyebkent ha tobb namespace van, attol meg mindet latja a gep, csak masik disknek.
ezert lenne jo egy kapcsolo, ami kivalasztja az egyiket, hogy az nvme-usb atalakito csak az egyiket mutassa a gepnek.
ez laptopban levo ssd-nel nem tudom hogy mukodne, biosban lehetne atkapcsolni?
neked aztan fura humorod van...
háát, azon gondolkodtam, hogy intel gépek esetén a laptopban amúgy kb semmire sem való vmd mód valami managed driverrel tudhat-e ilyet. De a namespacek kapcsán is inkább szerveres dolgokat dobott a kereső gyorsan ránézve.
Hát, már az is egy fokkal jobb lehet, ha másik lemezként hiszi és nem csak particióként. Bár ennyire nem néztem utána. A wint beeszi a fene az efibe és asszem hivatalosan nem is támogatott talán egy diszkre több win-t telepíteni. Külön ssd-kkel ment az, hogy telepítés idejére csak az volt benn, amire tenni akartam és külön efi lett minden diszken a rajta lévő os-eknek.
ha neked az mar eleg hogy tobb disknek latja laptopban, akkor mukodhet.
neked aztan fura humorod van...
ZFS cache-nek érdemesebb inkább RAM-ot bővíteni, modern DDR4-5 RAM-ok több giga per mp. ütemben nyomják, amit az OPtane 230 megásával.
Amúgy 4K randomnál a Samsung 980-nak kéne tudnia egy kb. 70-100 mega körül, ott valami nem jó, ha csak 4 megát tud.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Aszinkron írásnál igen. De pont ez a lényeg, adatbáziskezelők például , amik kis blokkokat irnak (4-16K blokkok) azonnal az ssd-re(szinkron irás,) azt viszont töménytelen mennyiségben, vagyis nagyon magas az iops követelmény. Ezen nem tudsz ram bővitéssel segíteni, az aszinkronnál igen, telik a hatalmas RAM, .nagy sebességgel, aztán majd valamikor lemezre, ssd-re íródnak az adatok, ha áramszünet, lefagyás van, nem akkora gond, mert ezek olyan adatok, amik nem fájnak annyira ha elvesznek. Szinkron irásnál meg azonnal menni kell a lemezre , ott nincs pufferelés ram-ba, az adatbázisban nem sérülhet a konzisztencia.
Itt jön képbe az olyan eszköz ami nagy sebességgel tud kisblokkos random szinkron irást, ami maradjunk a példámnál - az adatbázisokhoz kell.
ZFS azt csinálja , hogy ha van egy ilyen eszköz , ZIL, akkor a szinkron irás ide kerül naplózásra elsőnek, nem a lassab lemezekre. Mostmár ráér a lemezre írás. Ez a ZIL log. Ha valami lefagyás van, oltt vannak az adatok a ZIL ssd-n, és visszakapcsoláskor helyreállítja az adatkondzisztenciát a ZFS. Kicsit hasonló ez mint a hw. raid kártyák nem felejtó ramja az akkumulátorával.
Most akkor kinek higgyünk, a saját szemünknek , vagy a marketingnek ? Mérd le, és ha 100 MB/secet mérsz azonnál szóljál mert rohanok venni belőle.
En viszont ezt mérem, (Itt most SZINKRON random kisblokkos irásról beszélek , ami leginkább csak szerver környezetben érdekes) . De ott a fio, van windowsra is egyetlen mérés bárkinek, aztán jön a szomorú valóság, nvme egy platform, nem sebesség:
WD nvme ssd: (Jó, nem 4 hanem 10 MB/sec, asztali ilyen , lehet utánmérni sajáton)
C:\Users>wmic diskdrive get model,size
Model Size
WDC PC SN530 SDBPNPZ-256G-1002 256052966400
C:\tmp> fio --name=ssdtest --filename=testfileX1 --size=100M --bs=4k --iodepth=1 --rw=randwrite --randrepeat=1 --sync=1
--fsync=1
fsync/fdatasync/sync_file_range:
sync (nsec): min=71, max=7985, avg=125.58, stdev=132.78
sync percentiles (nsec):
| 1.00th=[ 89], 5.00th=[ 94], 10.00th=[ 96], 20.00th=[ 99],
| 30.00th=[ 101], 40.00th=[ 103], 50.00th=[ 104], 60.00th=[ 106],
| 70.00th=[ 110], 80.00th=[ 119], 90.00th=[ 161], 95.00th=[ 201],
| 99.00th=[ 516], 99.50th=[ 852], 99.90th=[ 1336], 99.95th=[ 1640],
| 99.99th=[ 7520]
cpu : usr=0.00%, sys=0.00%, ctx=0, majf=0, minf=0
IO depths : 1=200.0%, 2=0.0%, 4=0.0%, 8=0.0%, 16=0.0%, 32=0.0%, >=64=0.0%
submit : 0=0.0%, 4=100.0%, 8=0.0%, 16=0.0%, 32=0.0%, 64=0.0%, >=64=0.0%
complete : 0=0.0%, 4=100.0%, 8=0.0%, 16=0.0%, 32=0.0%, 64=0.0%, >=64=0.0%
issued rwts: total=0,25600,0,25599 short=0,0,0,0 dropped=0,0,0,0
latency : target=0, window=0, percentile=100.00%, depth=1
Run status group 0 (all jobs):
WRITE: bw=10.3MiB/s (10.8MB/s), 10.3MiB/s-10.3MiB/s (10.8MB/s-10.8MB/s), io=100MiB (105MB), run=9713-9713msec
https://blog.claryel.hu
Samsung 980 nvme:
C:\Users\b760m>wmic diskdrive get model,size
Model Size
Samsung SSD 980 250GB 250056737280
C:\Users\b760m> fio --name=ssdtest --filename=testfileX1 --size=100M --bs=4k --iodepth=1 --rw=randwrite --randrepeat=1 --sync=1 --fsync=1 |findstr WRITE
WRITE: bw=6976KiB/s (7143kB/s), 6976KiB/s-6976KiB/s (7143kB/s-7143kB/s), io=100MiB (105MB), run=14679-14679msec
https://blog.claryel.hu
Nem aszinkron, szinkron, sry.
"SLC, MLC gyártást azért hagyták abba"
lehet inkább az újabb termékeknél slc és qlc módra konfigurálva használják. Nem lepne meg, ha ugyanazt a flash chipet használnák ipari slc-hez, amit nagyobb kapacitású módokhoz is eladnak. Legfeljebb kiválogatják őket gyártáskor és más termékszámmal árulják.
Vannak most is olyan vezérlők, amelyek slc módban használják a nand egy részét addig, amíg nincsen szükség a kapacitásra.
Persze, ha a komplett ssd -re érted, hogy milyen módúakat árulnak, akkor ja... az élettartamot kihúzza és megfelelő sebességet hoz az átlag felhasználónál egy jobb qlc is. És töredék annyi nand chipet kell felhasználni hozzá, mint slc-hez, így olcsóbb gyártani.
Igen, ezért írtam, hogy a NAND az NAND. Lehet akármilyen módban használni. Megint más, hogy a mostani modern NAND-ok kis csíkszélességen, TLC-QLC felhasználásra vannak gyártva, ennek ellenére az SSD vezérlője továbbra is tudja használni SLC, MLC módban, és ezt meg is teszik, amikor NAND cache-ként használják egy részét. Hiszen az egész attól függ, hogy egy cellába hány bitet tárolsz, 1 (SLC), 2 (MLC), 3 (TLC), 4 (QLC). Igazából ha valaki meg tudja hekkelni a firmware-t, akkor el lehet elméletileg érni, hogy az egész NAND-ot SLC vagy MLC módban használd, de ilyenkor ugye a meghajtó tárhelykapacitása feleződhet, negyedelődhet, viszont az írásterheletősége így nő, meg a sebessége is javul.
Sokszor a NAND minősége is befolyásolja, hogy milyen módban tudod használni. Pont a TLC-hez, QLC-hez kell a legjobb NAND, hogy könnyen ki lehessen belőle olvasni 3-4 bitet (8-16 jelszintet), míg ha szutyokabb a NAND, akkor könnyebb SLC-MLC módban használni, mert akkor csak cellánként 2-4 jelszintet kell kiolvasni belőle, ott több a hibatűrés.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
van egy érdekes része ennek az xLC mókának. Rájöttek, hogy a nand flash analóg módban kezelésével elég hatékony/energiatakarékos deep learning gyorsítót lehet csinálni.
https://mythic.ai/products/m1076-analog-matrix-processor/
https://www.youtube.com/watch?v=b1F1h1U3vvs
Kiegészítés: Nem hagyták abba teljesen az állandó memória fejlesztést, más technologia mint Microné volt (3D Xpoint) , Hynix, Samsung próbálkozok, SOM néven megy a dolog (Selector-only Memory) újból.
https://blog.claryel.hu
Nekem egy Samsung EVO 970 1TB SSD van egy AXAGON EEM2-GTR hazban, Dell Precision 3551-gyel hasznalom (altalaban), Debian 12 van rajta.
Kb. 1-1.5 eve vettem, napi 12-16 orat megy, altalanos feladatok, GCC, embedded fejlesztes, VS Code, Zoom, office, bongeszes, filmnezes, neha videovagas - gyakorlatilag minden. Kb. 300GB van most rajta, a tobbi egyelore szabad.
Nekem eddig mindenre megfelelt, a sebesseggel nem voltak gondok, teljesen normalisan hasznalhato.
/sza2
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar
Kingsztónt max az anyósnak.
https://www.esp8266.org/
+1, de meglepően jól bírják. Anno használtan 5000 forintért vettem 5 darab 128 gigást (hwaprón valaki szabadulni akart tőlük, darabja ezresért meg poháralátétnek is jó deal) és beleszórtam a családi gépekbe amik így C2Q-tól kezdve 4. gen core-ig bezárólag vegyesen minden is, home meg többnyire vagy egy jobb SSD-n vagy nagyobb HDD-n, gyönyörű szépen teszik a dolgukat sokadik éve.
Nem hitvitát javaslok, hanem passzív hűtéses NVME keretet, például: ASUS STRIX ARION M.2 NVMe, nagyon elégedett vagyok vele. Bele valamilyen jobb NVME-t, én Samsung 980 Pro 1TB verzióval használtam sokat. A latency fontosabb itt az USB miatt.
Ezt tegnap találtam, hasznos lehet ebben az esetben is (SSD lista): https://docs.google.com/spreadsheets/d/1B27_j9NDPU3cNlj2HKcrfpJKHkOf-Oi…
Köszi! Ez nagyon hasznos táblázat. A Crucial X8-ról kiderült, hogy QLC nand van benne. Ez még dram megléte mellett sem túl vonzó. Az új jelölt SanDisk Extreme Port.
Az eléggé gáz, hogy SSD modelleknél nehéz rendes specifikációt találni. Egy CPU-nál vagy adott GPU-ra épülő kártyánál nagyon jó specifikációs oldalak vannak, de SSD-nél szinte semmi. Itt is kérdés, hogy vajon minden SanDisk Extreme Port nevű ssd-re vonatkoznak ezek a táblázatban levő adatok? Vagy mindenféle almodellek vannak, különböző speckókkal.
Akkor találtam a listát amikor az Adata portfóliójából szerettem volna összehasonlítani 3 terméket. Az adatlapjuk alapján nem sikerült.
QLC-vel nagy gond nincs, azon kívül, hogy sok írásra ideiglenesen belassul. Mire elhasználódna, tudsz venni helyette sokkal nagyobbat. Külső adattárolásra nem használnám, belsőnek teljesen meg vagyok elégedve a Kingston NV2-mmel.
Ahogy fentebb írták, szerintem mindegy milyen SSD-t használsz.
Szerintem fontosabb, hogy milyen házat használsz. Gembird vagy hasonló noname házakat elkerülném. Rövid ideig használt ilyet ismerősöm, voltak random fagyások elég gyakran.
Újabb házat többféle csatlakozást támogatnak, pl. SCSI/PCIe/NVMe/SATA. Az axagon.eu oldalon néznék körbe, elég sok házuk van, mindegyiknél van részletes leírás. Szerintem ez elég jól néz ki: https://www.axagon.eu/en/produkty/eem2-ub2
szerk.: sza2king user fentebb ennek a háznak egy másik verziójáról egész jót írt (sajnos write-onlyban voltam, nem olvastam el minden hsz-t)
https://prohardver.hu/tema/milyen_ssd-t_vegyek_2/index.html
Én inkább azon aggódnék, hogy amibe belerakom lesz sz@ar. Vagy a benne lévő elektronika, vagy a SATA csatlakozó vagy az USB csatlakozó... NVME-ből láttam már jót, SATA-sból mem nagyon. Nem reprezentatív minta alapján.