Miért a CET, azaz téli időszámítás a helyes Magyarországon

Mivel az időzónák Greenwichen átmenő hosszúsági körhöz lettek definiálva, a Greenwich+1 óra hosszúsági köre, más néven dél-köre Magyarország nyugati határának közvetlen közelében Ausztrián megy át. Azaz itt helyi idő, vagy Napidő is egyben a CET idő, vagyis a Greenwich+1 téli idő. Ehhez közelebb vagyunk mint a Greenwichen+2 óra hosszúsági köréhez, ami egyben a CEST azaz nyári időszámítás ideje. Nem véletlen, hogy a nyári időszámítás bevezetése előtt mindenhol közép-európában Greenwich+1 óra volt az hivatalos idő télen-nyáron. 

Akit érdekel, hogy mennyi a helyi idő a városában, ahol lakik itt egy hasznos app hozzá: Solar Clock 
Az app előnye, hogy az aktuális lokális időt, azaz azt az időt amit egy Napóra is mutat, valamint Mean Solar Time-ot is mutat. Ez utóbbi annak felel meg, hogy: Mennyi lenne az idő ha a zónaidőt a városomon átmenő hosszúsági körhöz igazítanánk. 

A Napidő ingadozását a Föld pályájának és tengelyének sajátosságai okozzák. Azaz egy Napórán az árnyékmutató nem jár mindig egyenletesen, illetve a Nap látszólagos mozgása egy földrajzi pontból nem azonos sebességű különböző naptári napokon. Két fő tényező befolyásolja ezt az ingadozást: a Föld elliptikus pályája, azaz excentricitás, és a Föld tengelyferdesége, azaz axiális ferdeség. 

A Föld nem pontosan kör alakú, hanem elliptikus pályán kering a Nap körül. Ez azt jelenti, hogy a Föld nem mindig azonos sebességgel halad pályáján.
Perihéliumkor, amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz gyorsabban mozog. Ez van január eleje körül.
Aphéliumkor, amikor a Föld a legtávolabb van a Naptól lassabban mozog. Ez július eleje körül van.
Szóval mivel a Föld pályája nem kör alakú, a Nap delelésének időpontja ingadozik, azaz két delelés között nem mindig pontosan 24 óra telik el. Így az egyenlőtlen sebesség hatással van a Napidőre. 

Továbbá a Föld tengelye nem merőleges a keringési síkjára (ekliptika), hanem körülbelül 23,5 fokban megdől. Ez azt jelenti, hogy a Nap látszólagos útja az égbolton nem egyenes, hanem ferde.
Az év során a Nap látszólagos mozgása az égbolton változik, és ennek eredményeként a delelés ideje is módosul. A Nap a nap folyamán néha gyorsabban, néha lassabban látszik haladni a horizonton.

Ezeket az ingadozásokat az úgynevezett időegyenlet, angolul equation of time fejezi ki, amely megmutatja a valódi Napidő és a Mean Solar Time közötti különbséget az év különböző napjain. A különbség az év során plusz-mínusz 16 perc is lehet. A Mean Solar Time ezeket a fent felsorolt okokból eredő ingadozásokat kisimítja egy átlagos értékkel.

Szóval ha azt szeretnénk tudni mennyi lenne a pontos idő, ha azt például Budapesthez (Veszprémhez, Kecskeméthez, stb) lenne igazítva a zónaidő és nem Greenwichből kiinduló, nyári időszámítással megbolondított mesterséges időzónához, akkor érdemes bekapcsolni az App settingsében a Mean Local Time opciót. 

Akit érdekel a helyi idő, azaz Napidő számításának módja itt az egyik legkorábbi C nyelvű kód, ami el is érhető: https://gist.github.com/jbedo/2199439
De található még számtalan programnyelven kód erre a feladatra. 

Hozzászólások

Szerkesztve: 2024. 10. 04., p – 12:04

Érdekes! A delelés ellipszis pálya miatti ingadozására nem is gondoltam eddig. Jó tudni!

Van egyébként ennek valami gyakorlati haszna is?

Szerintem az a normális ha napkelte és dél között ugyanannyi idő telik el mint dél és napnyugta között, mert adott lokációban ez a természetes. Illetve ha Greenwich mint kiindulópont már adott, legalább minimális mértékben torzuljon ez a délelőtt-délután időegyenlőség. Szilveszterkor akkor durranjon a pezsgő amikor valóban éjfél van! :-D

Illetve egy komoly érv a nyári időzóna véglegesítése ellen az, hogy abban az esetben reggel még 8 órakor is sötét lenne télen, ami nagyobb hátrány mint a később megy le a Nap délután "előnye". Igazából soha be sem kellett volna vezetni a nyári időszámítást. 

Érdekesség, hogy 1992 és 2002 között Tonga szigetén marketing okokból a turizmusnak kedvezve UTC+14 volt a nyári idő. Földrajzi helyének megfelelően Tongán UTC+12 lenne a megfelelő időzóna, de UTC+13-mat használnak és ehhez adtak hozzá még +1 órát a nyári időszámításukkal. Így késő este is még világos volt és a turistáknak ez nagyon tetszett, legalábbis így gondolták. Akár javultak ettől a turizmusból származó bevételek akár nem ez alatt a tíz év alatt, végül Tonga 2002-ben megszüntette a nyári időszámítást és maradt télen-nyáron az UTC+13, ami még mindig +1 óra eltérés.

Én mindig a nyári időszámítás mellett voltam, mert a legtöbb ember dolgozik, suliban van, és órához (nem világossághoz) kötötten. Én azon a véleményen vagyok, hogy szerintem mindegy, hogy melóban/suliban tartózkodva még sötét van vagy sem, ellenben mikor az ember haza szabadul, akkor nem mindegy, meddig van még onnantól világos. Télen a GMT+1-el hazafelé már sötét van (úgy, hogy reggel melóba menet még sötét van, tehát nem nyertünk reggel semmit), és így nagyjából bentre korlátozódik a tevékénység vagy fél évig.

Persze ezer szempont van amit figyelembe kell venni, de nekem az a  fontos, hogy amikor én rendelkezem az időmmel, akkor lehetőleg a legtöbbet legyen világos. És engem cserébe nem érdekel, hogy dél előtt és után egyenlő ideig van-e világos (mert a munkaidő nem ehhez van igazítva), vagy az, hogy tényleg matematikailag éjfélkor van-e a szilveszteri tüzijáték.

Nekem már most minden bajom van, hogy 6 óra felé már sötét van, és akkor jön hó végén a mínusz egy óra, amikor már melóból hazafelé sötét lesz... Útálom.

"Télen a GMT+1-el hazafelé már sötét van (úgy, hogy reggel melóba menet még sötét van, tehát nem nyertünk reggel semmit)"

Mármint kinek a melóba menet van sötét? Neked?

Azért 7:30-kor már világos szokott lenni télen, sokan akkor ébrednek vagy reggeliznek.

Én nem tennék ilyen általános kijelentést, hogy munkába menet vagy hazafelé van-e sötét. Tippre az emberek 90%-a 7 és 10 óra között kezd dolgozni. Ennek nagy része GMT+1 -ben is világos munkába érést jelent. És ugyanilyen szórással is érnek haza, ráadásul 16-kor már sötét van, egyik időszámitás sem ad értékelhető világos délutáni időszakot az emberek nagy részének.

Valószínűleg máshogy éli meg az, aki Keleten lakik és már délután fél 4-kor sötét van, mint az, aki a nyugati határnál... részemről amúgy jöhet nyugodtan a GMT+2. Pár éve volt is egy nagy kezdeményezés, csak hát miminkvagyunkakikvagyunk, egy zónában kell lennie a nyugattal, nehogy már a románokkal legyünk...

Szerkesztve: 2024. 10. 04., p – 13:09

Ez nekem nagyon hasznos volt,mert nem tudtam ezeket. Köszönöm. Gondolom azért nem tud megállapodni az únió, hogy melyik legyen és eltörölhessék a végre az óraállítást. Csak ugye egyik nyárit akar másik télit, és üzleti életben 1-2 órás ide oda csúszások nem tesznek jót a kereskedelmnek ezért megy a huzavona.

A gondom, hogy az eu lakosságának cirka 300 millió embere szenved ettől, de még mindig fontosabb az üzlet, mit fél kontinensnyi ember jóléte

-42-

Szerkesztve: 2024. 10. 04., p – 13:24

A különbség az év során plusz-mínusz 16 perc is lehet.

Ez biztos? Frekvenciaja, szorasa stb.?

> Szóval mivel a Föld pályája nem kör alakú, a Nap delelésének időpontja ingadozik, azaz két delelés között nem mindig pontosan 24 óra telik el.

A keringésnek biztosan van köze a deleléshez?

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Igen, biztosan.

A Fold mindig ugyanannyi ido alatt fordul a tengelye korul. Viszont a Fold nem egyenletes szogsebessegel kering, mert nem korpalyan megy, hanem ellipszisen, a Naphoz kozelebb gyorsabban. Emiatt a "celpont" valtozik.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Van egy egészen extrém példa a naprendszerünkben: a Merkúr. Ott egy nap hosszabb mint egy év. A nap tömegéből és a Merkúr nagy keringési sebességéből adódóan kialakult 2:3 -as tidal lock az oka. A Merkúr felszínéről nézve a Nap ott reggel felkel, túlmegy a delelési pontján, majd egy ideig visszafele megy ellentétes irányban átlépve a delelési pontot, majd újra az eredeti irányban halad a Merkúr égboltján. Azaz háromszor is delel a Nap a Merkúr egén, az egyébként hosszú 176 földi napnak megfelelő 1 merkúri nap alatt, szoláris nap. 

Egyébként 59 földi nap a Merkúr sziderikus napja, azaz ennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül és 88 földi nap a Merkúr Nap körüli keringési éve. 

Nagyon jol leirtad a csillagaszati reszet. Ha Napkoveto napelemet szeretnek, nagyon hasznos lenne (egyebkent olyan C kodot is lattam mar - pont erre - ami a legkor fenytoreset is beleszamolja).

Viszont az emberek csak lazan a Nap allasahoz kotve elik az eletuket. A nyugaton megszokott 9 oras munkakezdes 3 oraval van del elott, es ebedszunet+5 oraig vannak ott. Ez mar behoz egy aszimmetriat. Ezen tul sokkal tobben vegeznek mindenfele egyebeket munka/suli utan, mint elotte (akkor max. valami sport fer bele annak, aki nagyon komolyan veszi). Ez meg aszimmetrikusabba teszi a delhez viszonyitva. Szinten sokkal tobben maradnak fent ejfelig (vagy kesoig), mint kelnek fel akkor. Marpedig az emberi tevekenyseghez praktikusabb igazitani az ilyet, mint a csillagaszatilag helyesnek gondolt ertekhez (akik amugy is csillagidot hasznalnak).

Ezert jobb a nyari ido - telen foleg, amikor amugy is kevesebb a napfeny.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az én érveim a téli azaz CET időzóna mellett a következőek: 

Én is 9 órára járok dolgozni és így már világosban tudok elindulni reggel amitől jobb kedvem van. Ha sötétben kellene az nem tetszene. 

Érdekes módon Franciaországban és Spanyolországban is CET időzónát használják, illetve nyáron a CEST időzónát, mint mi. Ennek oka, hogy a Francisco Franco alatt a szövetséges náci Németország időzónájához igazították a Spanyol időt UTC+1-re. Franciaországban a német megszállás alatt váltottak CET időzónára. Spanyolországban Franco után is megmaradt a CET illetve CEST idő, pedig az ország túlnyomó része nyugatra esik a Grenwichi hosszúsági körtől. Barcelona meg kb pont a közelében van. Franciaország pedig gazdasági racionalitásból maradt a CET időzóna mellett, pedig a nácikat nem nagyon szeretik arrafelé, akiknek a CET időzónájukat köszönhetik. 
Arrafelé a nyári CEST idő már +2 óra eltérést jelent a földrajzi fekvésüknek megfelelő helyi idejükhöz valójában igazodó zónaidőhöz képest. Sőt Spanyolországhoz tartozó még nyugatabbra levő Kanári-szigeteken egy már +3 óra eltolódás. Számukra egyértelműen a téli CET az egészségesebb választás, ami így is +1 órát jelent. Összességében előnyös, hogy az EU nagy részén ugyanaz az időzóna van. Jobb lenne ha ez így is maradna.
A CET majdnem pont megfelel a Magyar helyi időnek és még télen is elfogadható a franciáknak és spanyoloknak a +1 óra eltolódás ellenére, vagy legalábbis megszokták. 

Az éjfél előtti alvás az egészséges. Erre vannak különböző kutatások. Az emberi test cirkadián ritmusa szabályozza az alvási ciklusokat, és ez a belső óra általában a naplementéhez igazodik. Ennek következtében a korábbi lefekvés (az éjszaka első felében) jobb minőségű, mélyebb alvást eredményezhet. Az alvás első néhány órája különösen fontos a test és az agy regenerációja szempontjából, mert ilyenkor jellemzően több a mély alvási szakasz (nREM alvás), amely elengedhetetlen a fizikai és mentális egészséghez. 
Ezért egészségesebb választás ha az éjfél hivatalosan is nagyjából akkor van, amikor a valódi Nap járása szerinti éjfél. 

Érdekesség, hogy Kínában egyetlen időzóna van, ami a Pekingi idő. Pedig Peking nem az ország közepén helyezkedik el, hanem a keleti szélén. Innen nyugatra földrajzilag 3 időzóna is indokolt lenne. Úgyhogy az ország nyugati részén lakó újgurokkal még időzóna tekintetében is kibasznak. 

A spanyoloknal pl. pont jo a nyari. Malagaban annyira meleg van, hogy este mennek ki, amikor mar csak kellemesen meleg az ido, es a parton is el lehet viselni, nem csak a vizben. Kicsit beljebb meg mertunk 43 fokot is, ahol nem huti a viz (mult augusztusban). Az uzletek/kajaldak nyitvatartasa is ennek felel meg: van, ami este 8-9-kor nyit. Nem ugy tunt, hogy problemajuk lenne a UTC+2-vel.

Kina megint mas: ott nem szorakoznak sem a teli-nyari atallassal, sem az idozonakkal. A lakossag 90%-a a parthoz kozel el, a maradek 10%-nak meg nem eri meg az idozonakkal jaro macerat (max. megbeszelik egymas kozt, hogy nem 8-9-kor kezdenek, hanem amennyi epp kenyelmes).

Engem meg az sem zavarna, ha az egesz bolygon lenne 3-4 idozona (8 ill. 6 oras elteresekkel), vagy ha mindenhol UTC lenne, es a helyi szokasoknak (esetleg a konkret cegnek) felelne meg a kezdesi ido. Most pl. egy multinal egy globalis esemenynel minden szervezo felteszi, hogy mondjuk malaj meg kazahsztani ido szerint mikor kezdodik, ugy meg mindenki tudna, hogy a UTC-beli 14:00 nala mennyi.

A pacsirta vs. bagolyba nem mennek bele, mindenkinek mas felel meg. Nekem az utobbi.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az éjfél előtti alvás az egészséges.

Az, hogy 23 órát mutat az óra, amikor aludni mész, vagy 00:00-t, 01:00-t, vagy 22:00-t, teljesen mindegy.

Az emberek majd nem 8-16, ahnem 7-15 vagy 9-17 járnak dolgozni, na bumm.

Az a baj, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy márpedig 8-kor kezdődik a munkaidő/iskolaidő, akkor is, ha ezt amúgy az emberek életritmusa nem indokolná.

A spanyolok megoldották ezt úgy, hogy este 10-kor még gond nélkül vacsoráznak, mert ezt diktálja a nap járása és az időzóna közötti eltérés.

Viszont az emberek csak lazan a Nap allasahoz kotve elik az eletuket. 

Épp ezért mindegy, hogy konkrétan melyik időszámítás marad, a Spanyolok például kb. másfél órával járnak később mindenhova, tehát a vacsora náluk kb. 21-22 körül van, bemész egy étterembe 19 órakor itteni gyomorjelzés alapján és nincs még konyha... pedig ugyanannyi az idő, mint itt. Szóval ez vihar egy pohár vízben, hogy mennyit mutasson az óra.

En Kina megoldasat szivesen latnam lemasolva az egesz EU-ban. Ennek megfelel. Negy idozonanyi teruletre van egy idozona - teli-nyari valtas nelkul.

Aztan olyan mindegy, hogy Spanyolorszagban 8:30-ra jarnak iskolaba, Bulgariaban meg 6:30-ra.

Az egyetlen kitetel szerintem, hogy az ejfel nyaron is sotetedes utan legyen (kivetel sarkkorokhoz kozeledve, legyen pl. ugy, hogy a 4 oranal hosszabb sotet periodus mindig tartalmazza az ejfelt). Mert ha a hivatalo ido 6PM es 2AM kozt lenne, az azert megkavaro lenne.

Legyen jó sokáig világos télen is meg nyáron is. A reggel ki érdekel.

A pacsirták hajlamosak elfeledkezni arról, hogy vannak bagoly típusúak is. A pacsirtáknak van berendezve a világ. A mondásaink is: "Aki korán kel, aranyat lel." "Aki este legény legyen reggel is legény."

Én nagyon nehezen kelek reggel, este viszont sokáig aktív tudok lenni, és szinte kizárólag éjjel vagyok kreatív.

Hogy hogy jön ez az óraállításhoz, mi lenne a jó nekem? Tualjdonképpen mindegy, csak hagyjanak reggel aludni :-)

Ha jól tudom, nem az a szempont a téli/nyári időszámításnál, hogy ki mikor szeret felkelni és lefeküdni, sötétben vagy világosban szeret munkába menni és hazamenni. Van valami országos energiafelhasználási statisztika, amiben a háztartási világítást, de a közvilágítást és a munkahelyek, üzemek világítását is mérték illetve minimalizálták. De lehet, hogy rosszul emlékszem, mert újabban olyasmiket olvasok, hogy a nyári időszámítással népgazdasági szinten nem nyerünk semmit. Ettől persze az emberek közérzetére jó hatással van, hogy később sötétedik.

Nem mindegy hogy mit mutat az óra?
08-16h a munkaidő, vagy ugyanolyan napállás mellett 13-21h?
Nem mindegy hogy on-callban 02h-kor csörög a telefon, vagy 21h-kor?
Nem mindegy hogy korán reggel 05h-kor kelsz, vagy korán reggel 19h-kor?
A reggel az reggel, az este meg este. Tök mindegy milyen számmal jelöljük.

echo crash > /dev/kmem

Az mindegy lehetne - szokások miatt amúgy nem az -, de az nem mindegy, mikorra kell bemenned dolgozni, mikor kell lefeküdnöd, hogy fel tudj kelni, mikor kell felkelned, mikor ég ronggyá a bőröd nyáron, ha napozol, meg efféle dolgok.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Csak két apróság:

A Föld nem pontosan kör alakú, hanem elliptikus pályán kering a Nap körül.

Ez sem pontos, valójában egy kaotikus attraktor a keringése, továbbá a forgása sem állandó, ezért van szükség pl. a szökőmásodpercre.

a Nap látszólagos útja az égbolton nem egyenes, hanem ferde.

Nem is ferde, hanem szinusz lesz az, mármint periodikusan visszatér ugyanoda. (Nem a legjobb kép ennek szemléltetésére, az általános iskolás környezetismeret tankönyvemben anno volt erről egy remek ábra, ahol térképre vetítették a delelő Nap látszólagos útját, ami szép szinuszt írt le az egyenlítő körül ingadozva, de sajnos akárhogy keresem, nem találok ilyen térképet a neten, sorry.)

Első közelítésnek szerintem jó az, hogy ha Budapest 19 fok keleti hosszúságon van, akkor 19 / 360 * 24 = 1:16-ra vagyunk keletebbre GMT-től. Tehát valóban közelebb CET-hez, mint CEST-hez, de amúgy a kettő között. Tekintve, hogy az életmódunk a hosszabb délutánokat igényli, mind nyáron, mind pedig télen kellemesebb az, ha később sötétedik, ezért én a magam részéről CEST párti vagyok.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jó, ne a nevén rugózzunk. Az az időszámítás, ami ma CEST.

Viszont jó eséllyel nem az lesz.

Mivel az USA nyugati érdekszférába vont, gondolom, erről sem kérdeznek meg minket, legyűr majd a nyugati gazdasá gi lobbiérdek, az pont senkit nem fog érdekelni, mit szeretne a magyar lakosság. Szóval igen, igazad van, és ennek egyáltalán nem örülök. Ez csak egy újabb bizonyítéka lesz annak, hogy nem vagyunk szabadok, függetlenek, ellenben amerikai megszállás alatt vagyunk.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Erre reagáltam: Viszont jó eséllyel nem az lesz. Azt írtam, hogy a szövetségi rendszer megint a lakosság hátrányára lesz, megint a nyugati gazdaság lesz a döntés szempontja, nem az állampolgárok igényei. Ez azért eléggé releváns volt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az 'állampolgárok igényei' alatt ezek szerint te csak a saját igényedet értetted. Ahogy máshol, meg talán itt is elhangzott, Magyarország normál időzónája a CET. Ez volt 60 évvel ezelőtt is, meg még sokkal korábban. Nyilván akkor is a 'lakosság hátrányára' volt, SZU érdekeltség ellenére 'a nyugati gazdaság volt a szempont' biztos így van, csak azért, mert neked (mellesleg nekem is, de ez egyéni preferencia) az a szimpatikusabb. Szóval ebben semmi relevancia nincs, ez a természetes időzónánk. De persze ha neked nem tetsző döntés lesz, akkor az a szemét imperialisták meg az amerikai érdekek (mert nekik marha sokat számít, hogy a legkeletibb időzónához képest öt vagy hat órával vagyunk odébb.

A gyűlölet elvette azt a kevés eszedet is, ami volt.

Hát inkább gyűrjön csak le a nyugati lobbiérdek, mint a Putin-Orbán-KimDzsongUn tengely. Amúgy nekem mindegy, tőlem lehet akár EET, akár CET, mert a kettő között vagyunk, nem egy nagy eltérés. A lényeg, hogy az órát ne tekergessék, legyen rendesen nemzetközileg-regionálisan fixálva az időzóna, hagyják úgy 100-200 évig minimum, aki tekergetésre vágyik, tekergesse a pöcsét, ha nincs neki, másét.

Ha nagyon kéne választani, én is a CET felé hajlanék, de nem amiatt a bonyolult, napmozgásos érvelés miatt, amit a topikindítóban írtak, hanem az egy régi, kipróbált, bizonyított rendszer, az volt a tegergetéses rendszer előtt, ha ahhoz térnek vissza, akkor senki nem panaszkodhat, hogy jajj, az neki milyen szokatlan, mindent ellehetetlenít, világvége lesz, igazságtalan, gyíkemberek műve, stb.. De ha a többség a EET felé szavaz, akkor azt is elfogadnám, támogatnám, csak legyen eldöntve, és ne ez a döntésképtelenség, balfékség, tekergetés legyen, ami már most megy sok éve.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

az egy régi, kipróbált, bizonyított rendszer, az volt a tegergetéses rendszer előtt,

Tévhit, hogy az régi rendszer lenne.

Az megvan, hogy a nemzetközi időzóna-rendszer az 1884-ben alakult ki (International Meridian Conference), és Magyarország 32 évvel később, 1916-ban már bevezette a téli-nyári időszámítást a németekkel együtt?

Igen, ezt tudom, de úgy értettem, hogy szerte globálisan is az volt a tekergetés előtt, nem csak M.o.-n. Tehát már mindenhol van vele tapasztalat.

Abban meg egyébként tévedsz, hogy 1916 óta van téli-nyári időszámításunk. A szocialista rendszerben is a téli időszámítást használták, nem tekergettek, ezt nem olvastam valahol, hanem megéltem, tisztán emlékszek rá. Tehát ehhez a rendszerhez bármikor kockázatmentesen vissza lehetne térni, bárkinek.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Az Osztrák-Magyar Monarchia 1916 április 30-án már bevezette a téli-nyári időszámítást, a Német Császárság együtt, azért, hogy spóroljanak a háborúban a nyersanyag-felhasználással.

Ezt a vesztes világháború után kivezették, 1919-ben.

1941-ben, hasonlóan a háborús spórolás miatt, megint bevezették a téli-nyári időszámítást, egészen 1957-ig.

Majd a jelenlegi rendszert 1980-ban vezették be.

Szóval 1884 óta téli-nyári időszámítás volt Magyarországon 60 éven keresztül, és csak téli időszámítás volt 80 éven keresztül.

Eléggé kiegyenlített a téli-nyári és a csak téli időszámítás használata, egyáltalán nem arról van szó, hogy van egy sok évszázados rutin, amitől eltérünk mostanában.

Amúgy előtte meg, amíg nem volt nagy az iparosodás, nem volt vasút, minden város használta a saját helyi idejét, ahogy tetszett, nem volt egységes időzóna-használat, ez egy modern, XIX. század végi dolog, hogy vannak időzónáink.

 

Volt, ahol az órák hossza változott az év során, hogy ugyanúgy 8 óra legyen a világosság időtartama. Csak éppen egy óra volt, hogy nem a mai fogalmaink szerinti 60 perc időtartama volt, hanem 80 perc, vagy még több.

Az emberek eléggé leleményesek tudnak lenni, amikor két dolog szeretnének összehangolni: a rendszeres események ugyanakkor az időpontkor legyenek (például 8-kor mész munkába nyáron és télen is), meg hogy éppen mi a Nap járása és meddig van világos.

Simán meg lehetne csinálni persze azt is, hogy nyáron minden nap 12 órás munkanapok vannak, télen meg 4 órásak, hogy a munkanapon kívül is még legyen idő világosban aktívnak lenni, de ez meg nem tetszene az embereknek - miközben az ipari forradalom előtt, az agrárvilágban ez volt a normális.

Lehet, hogy nem népszerű vélemény, de szerintem a politikai-gazdasági igazodás a fontosabb. Ameddig a német gazdasághoz vagyunk nőve, addig használjuk az ő idejüket! Majd ha az oroszok újra átvették a hatalmat, akkor állítsuk Moszkvához az óráinkat is!

(Úgy emlékszem egyébként, hogy a kommunizmus alatt is végig a német órához igazodtunk. Úgy látszik ez nem volt a szovjeteknek egy fontos kérdés.)

Arhaikus oroklott vilaguralmi kolonialista rendszer, amit a regnalo vilaghatalom (Britek) egy "veletlen" pontra huzva raeroltettek a vilagra, es ez tart azota is minden jol lathato hibaja ellenere senki nem mer tenni ez ellen a borzaszto patriarhalis agymosas ellen.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Lényegtelen, mert most a local time-ról megy a vita, arról, hogy a csillagászati időhöz képest merrefelé kerekítsünk. Jó, világos, hogy ha Greenwich helyett máshova lenne ez tűzve, a kerekítés is máshogyan esne.

Mondanám, hogy használjunk GMT+1:16-ot, de ezért engem felnégyelnének. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mit erőltettek rá a világra? A Nap Budapesten akkor is 1:16 perccel előbb fog delelni, mint Londonban, ha az időzónák 0 pontja Kazahsztánban van, a földrajzon nem tudsz változtatni.

London akkor is egy időzónával lesz arrébb, ha az időzónák 0 pontja India.

A magyar idő mindig GMT/BST+1 lesz, akárhol van a 0 pont.

Ez az idei Óraállítás aka. miért balfasz az EU #1  #2 #3 _ebben is_ topik előkészítése? 🍿

trey @ gépház

Szerkesztve: 2024. 10. 05., szo – 15:13

Amit sokan elfelejtenek a téli/nyári időszámítás közötti vitában (mikor legyen világos, mikor sötét), hogy akármelyik időzónában vagyunk, és akármennyire is ugrálunk a kalapunkon, télen sokkal rövidebbek a nappalok, mint nyáron. Ezzel nem lehet mit kezdeni, a földrajz az földrajz. És teljesen mindegy, hogy 7-15 között van világos, vagy 8-16 vagy 9-17 között, akkor is csak 8.5 óra lesz a napfelkelte és napnyugta közötti időtartam karácsony körül. Ha ebből 8 órát a munkahelyeden töltesz, akkor is igaz lesz, hogy előtte és utána sötét van.

Nyáron meg akármit csinálsz, akkor is 16 óra lesz a napfelkelte és napnyugta között, tök mindegy, mi van az órára írva.

Ezen a szélességi körön ez lesz, tök mindegy, melyik időzónában vagyunk. Ha valaki kiegyenlítettebb napszak-hosszakat szeretne, költözzön délebbre.

Amúgy is tök mindegy. Korábban már írtam: az időzónás állítások vagy nem állítások csak azt eredményezik, hogy az aktuális időhöz képest korábban vagy később kezdünk dolgozni. Mondjuk ezt az óraátállítgatás egy kissé még jobban megkavarja.

Amikor elkezdtem dolgozni, közel ötven évvel ezelőtt, akkor a mezei fizikai dolgozók többnyire 7-kor kezdtek, az irodai dolgozók 8-kor, a három műszakos fizikaiak 6-kor. Aztán bevezették a nyári időszámítást, és - legalábbis az irodákban - szép lassan jó fél órával odébb mászott a munkakezdés, én általában beértem 8-ra vagy utána nem sokkal későbbre, mert így szoktam meg, de az irodák inkább nagyjából 9-kor teltek meg, akkor kezdődött ténylegesen a munka. Vagyis a munkaidő felénél valamennyivel rövidebb a délelőtti időszak, és kicsivel hosszabb a délutáni, de az esti sötétedésig még van némi plusz idő. Szerintem ha megszűnne az óraátállítás, és maradnánk a normál CET-ben, akkor a jelenlegi fél 9-9 munkakezdés szépen visszamászna 8 órára, hogy a délutáni munka utáni világos időszak hossza ne csökkenjen.

Ugyanakkor persze ha nyugatabbra nézünk, azonos időzóna mellett is, ritka, hogy mondjuk Belgiumban, Franciaországban az irodai dolgozók kilenc előtt elkezdjenek dolgozni, inkább később.

Nem érted.

akkor a mezei fizikai dolgozók többnyire 7-kor kezdtek, az irodai dolgozók 8-kor, a három műszakos fizikaiak 6-kor. 

Az, hogy mennyit mutat az óra, amikor elkezdik az emberek a munkát, az teljesen mindegy. Az irodai dolgozók kezdhetik 10-kor is a munkát, ha a Nap 20 órakor fog lemenni, meg kezdhetik 8-kor is, ha a Nap 18 órakor fog lemenni, a kettő között akkor is 10 óra lesz.

Teljesen mindegy, hogy mi van az órára írva, a napszakok hossza attól még nem változik meg, hanem, ahogy írtad is, az emberek idomulnak hozzá.

Persze, az emberi konvenciók azt szeretik, ha délben delel a Nap és nem 14 órakor, vagyis lehetőleg 12 óra körül legyen a meridiánon, és ez pont úgy teljesül a legjobban, ha ebben az időzónában vagyunk, mint most, sőt, a téli-nyári óraállítás még segíti is azt, hogy a nap tényleg délben deleljen.

Ma például, amikor még nyári időszámítás van, a Nap Budapesten 12:33-kor delel, júniusban 12:42-kor. Míg januárban 11:49-kor, de téli időszámítás szerint.

Azaz pont jó, hogy van téli-nyári váltás, így tudjuk megoldani azt, hogy a Nap ne 11 óra előtt, vagy 13 óra után deleljen. 

Szerkesztve: 2024. 10. 05., szo – 15:42

soha nem értettem azokat, akik a nyári időszámítást (UTC+02) akarták. egyrészről a téli (UTC+01) a magától érthetődő. másrészról ezek szoktak általában habzó szájjal fröcsögni, hogy több európa kell, meg nyugat felé kéne inkább közelednünk. erre egy órával mögéjük akarnak menni. jól nézne ki, hogy körülöttünk mindenki UTC+01, mi meg romániával meg a cigicsempész "nemzettel" UTC+02

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

soha nem értettem azokat, akik a nyári időszámítást (UTC+02) akarták. egyrészről a téli (UTC+01) a magától érthetődő.

Mitol "magatol ertetodo"? Szamomra nem, de kivancsi volnek, hogy mivel magyarazod (nem trollkodas, komolyan erdekel). <off> Szerintem "magától értetődő"-t akartal irni, nem "magától érthetődő"-t.</off>

 

En nyari idoszamitas parti vagyok, de ennek semmi koze az europaisaghoz, mindossze nekem az kenyelmesebbnek tunik. Juniusban a nap ~4:40-kor kel, ami azt jelenti, hogy kb. 4 ora korul mar vilagosodik. Napnyugta meg 20:50 korul van, szoval fel 10 korul sotetedik be. Ha a teli idoszamitasnal maradunk akkor hajnali 3-kor kezd vilagosodni, fel 4-kor mar vilagos van. Cserebe, az este "rovidebb", fel 9 utan mar sotet lenne. En altalaban delutan / este tudok kinti programokat csinalni, reggel nem szoktam, igy orulok, hogy kesobb sotetedik.

Nyilvan megvan a hatranya is telen, amikor nyari idoszamitassal eleg keson vilagosodna (viszont kesobb is sotetedne, ami meg szerintem jo, hogy nem 4-kor van sotet, csak 5-kor.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar