Háromnegyed millió dollárt költ a FreeBSD Foundation a laptop támogatás fejlesztésére

FreeBSD

A FreeBSD Foundation felismerve a laptopok egyre nagyobb szerepét, összefogva a Quantum Leap Research-csel, 750 ezer dolláros projektet indít a FreeBSD laptop támogatásának javítására, mivel azt kulcsfontosságúnak tartja a FreeBSD projekt jövőjének szempontjából.

Részletek a bejelentésben.

Ezek mind értelmes dolgok, én nem nevezném apróságnak, ha a gépeden nem megy az audió, BT, vagy valami súlyos ACPI/energiagazdálkodási hiányosság van. Legalább olyan fontos, mint az ax-es Wi-Fi.

Nagyon helyes egyébként, hogy az utóbbi időben pumpálják a projektbe a pénzeket, az utóbbi években csak a Linux kapott minden szeretetet, a BSD-k hanyagolva lettek, jó látni, hogy felzárkóztatják, életben tartják, nem hagyják elesni, elavulni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( ggallo | 2024. 09. 29., v – 18:47 )

Előre szólok, nyugodtan kövezzetek meg ezért a hsz.-ért.

Jó ideje nem követem aktívan a FreeBSD fejlődését, mert kb. 10 éve váltottam linuxra, amikor kivezették a hosszantartós verziókat és aránylag sűrűn kellet volna rendszert frissíteni, ami gondot okozott az akkor elérhető, elég korlátozott bináris pkg csomagokkal (amik ugye a ports-beli default-okkal voltak fordítva, és bármi attól eltérő igény esetén lehetett kézzel frissíteni-fordítani ports-ból mindent). Sok üzemeltetett szerver mellett mondjuk úgy nem túl kényelmes sok ügyfélnél pár havonta, max. évente mindent újrafordítani. Helyette Linux lett, ahol nagyságrendekkel könnyebb (nekem) frissen tartani a rendszereket, olyan komponens konfigokkal is, ami nekem (az ügyfeleknek) kell.

Namost a FreeBSD addig is szerver oldalon volt erős. Aránylag sok desktop disztró volt belőle, de még a Linux desktop-nál is jelentősen kevesebben használták a korlátozott szoftverkészlet és a nem egységes csomagkezelés miatt.

Aztán ahogy telt az idő, elkezdte szerver oldalon kiszorítani a Linux, és mostanra nem is tudom, milyen igazán nagy felhasználója maradt a Netflix-en kívül.

És akkor most bejelentik, hogy egy szemmel jól látható összeget költenek a desktop-os támogatás fejlesztésére, aminek eddig is marginális volt a piaci jelenléte. StatCounter szerint (ami főleg desktop felhasználást mér a böngészőhasználaton keresztül) 2022 végén 0.01% volt a FreeBSD részesedése, most éppen 0%-ot mutat (gondolom nem 0, hanem valami 0.00x% csak lefelé keresítette).

Miért költenek el ennyi pénzt ilyesmire, ha valójában senkinek sincs rá szüksége? Ez a piaci részesedés szerintem arra kellene elég legyen, hogy szorgalmas emberek a szabadidejükben, ingyen dolgozzanak rajta. Nem ilyesmire kellene "elpazarolni" jó szakemberek drága fizetett idejét. Valószínű lenne a FreeBSD számára sokkal otthonosabb szerveres területen is fejleszteni való. Ha ezekkel a desktop (laptop) fejlesztésekkel ezerszeresére növelik a piaci részesedést (ami nem valószínű), akkor sem fogja elérni a 0.1%-ot sem...

Szóval a kérdésem az ebben sokkal járatosabbakhoz: ennek mi értelme?

Ps.: Hogy ne legyek teljesen hiteltelen, még leírom, hogy amikor még a szervereink jó részén FreeBSD futott, próbáltam desktop-on is azt használni. 2-3 disztrót próbáltam ki, és néhány hónap szenvedés után visszakerült a Windows, mert napi szinen ütközben számomra megoldhatatlan problémákba. Ezek főleg nem hardvertámogatás hiánya voltak (pedig nem öreg gépen használtam), hanem sima desktop szoftveresek. Vagy nem volt az adott szoftver elérhető, vagy nem fordult le hiba nélkül, vagy érthetetlen módon nagyon lassú volt, stb. Szóval ha nem csak terminál kellett, akkor nem volt jó napi munkára a FreeBSD desktop - számomra.

Persze, arra költi amire akarja. Nem is ez volt a kérdésem, felvetésem, hanem az, hogy ennek van-e értelme... Ilyen alapon ha Föld-körüli luxus hajóútra akarná vinni a core fejlesztőket az adományokból, akkor arra költené, mert arra akarja?

Igen, olvastam, sőt, még a hivetkozott eredeti bejeltnést is.

Abban szó nincs a laptop/desktop fejlesztésekről, hanem a FreeBSD fejlesztési környezetét teszik rendbe abból az összgből. Vagy ha úgy érted, hogy amiatt felszabadult pénzt költik erre, akkor sem hiszem, hogy a desktop kellene legyen a prioritás, mikor FreeBSD-használókon belül is a desktop a jóval érdektelenebb terület.

A nagy felhasználóról annyit, hogy még a bejelentásben sem szerepel, a német Sovereign Tech Fund (STF) mi módon érdekelt a FreeBSD-ben, csak annyit írnak, hogy több opens source projektet támogatnak, köztük most a FreeBSD-t is. Szóval nem biztos, hogy ténylegesen érdekeltek a FreeBSD-ben. lehet csak dobókockával jött ki, hogy most ők kapják a pénzt, mert valakinek oda kell adni ilyen OSS célra...

ennek van-e értelme

Értettem, persze, ezért is van ott a smiley a végén. Személy szerint laptopokon is FreeBSD-t használok, viszont mivel viszonylag régebbiek, minden megy rajtuk normálisan. Gondolom, az alapítvány úgy érzi, hogy van értelme erre költeni.

Ilyen alapon ha Föld-körüli luxus hajóútra akarná vinni a core fejlesztőket az adományokból, akkor arra költené, mert arra akarja?

Ha el tudja számolni, miért ne. Persze lehet, hogy aztán az adományok is megcsappannának.

Azt gondolom, hogyha a fejlesztésre tudnak erőforrásokat szerezni (pl. önkéntesek, vas, pénz), akkor hadd szóljon (itt jön az "arra költi..." rész). Szerintem nem haszontalan, ha nagyobb lenne a támogatott hardverek, technológiák listája. Hogy ettől növekszik-e a felhasználói bázis (akár egyéni, akár "nagy" céges), fene tudja.

The FreeBSD community is also crucial to the project’s success. However, developers using FreeBSD on laptops often face hardware-related challenges, limiting their ability to contribute effectively. Enhancing laptop support will encourage more developers to adopt FreeBSD as their primary operating system, leading to greater contributions to the project and fostering growth within the ecosystem.

 

Én nem foglak megkövezni.

Nekem az a véleményem, hogy nagyon sok (már nyilván arányaiban) FreeBSD-t fejlesztő használ Apple gépet, valószínűleg vannak Windows-t, esetleg Linuxot használók, de minden bizonnyal jó páran vannak, akik viszont FreeBSD-t és nekik hol ez, hol az hiányzik a kényelmes munkavégzéshez. Ráadásul bizonyos dolgokat nem ideális szimulált / emulált / virtualizált környezetben tesztelni. Elképzelhető, hogy néhányan a nem FreeBSD-t használók közül át- (vissza?)térnének, ha ez vagy az jobban menne. És akkor most kivételesen a hobbijukat esetleg pénzzel is honorálják. (Nyilván aki főállásban fejleszt FreeBSD-t az eleve kap ezért pénzt - persze valószínűleg nem nagyon díjaznák, ha a desktop részt reszelgetné mondjuk a storage controller firmware helyett.)

Vagy éppen simán el lehet képzelni akár azt is, hogy az Alapítvány jelen esetben - itthon használatos kifejezéssel élve - "pántlikázott" pénzt kapott, és ezért lett pont ez a terület megtámogatva.

Mondjuk amit viszont nem értek, az már offtopic:

mi a franc volt 10 éve baj és nehézség a FreeBSD-s bináris csomagokkal? Direkt visszakerestem, ide 2014-ben írtam a saját repó használatáról. Minderre pont azért került sor, mert a desktopként használt gépeimen volt kb 5-8 olyan csomag, ami vagy nem volt egyáltalán binárisban csak ports-ként, vagy más beállításokkal, mint ahogy nekem szimpatikus volt. (Emlékeim szerint az akkori nevén pkgNG megjelenése után elég hamar átálltam a quarterly csomagforrásról a latest-re.) Nos abban volt csak igazán sűrűn frissítés - akkor és azóta is napi / heti rendszerességgel tettem ezt. Ha én meg tudtam csinálni 4 gép kedvéért (az egyik egy netbook, amin azért már akkor sem szívesen fordítottam) egy saját repót, és abból telepíteni azt a pár extra csomagot a pkgNG-ben, akkor ahol ennél sokkal több gép van, pláne meg lehet / kell csinálni. És innentől kezdve a napi rendszerességű (tehát akár cron-ból futtatható) apt-get upgrade && apt-get update && apt-get dist-upgrade  (*) frissítéssel egyenértékű a pkg update && pkg upgrade használata. Hasonlóan másként vélekedek a "túl sűrűn kellett volna frissíteni a szervereket a hosszú támogatás megszűnése miatt" - részről. De az teljesen más tészta - hisz szerver :-) .

Persze ahogy kezdtem, ez csak az én véleményem.

(*) Igen, tudom, hogy van erre gyári automatizmus is, de nagyjából az is ezt csinálja.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Akkor, nekem, hirtelen sok lett az addigihoz képest a frissítésre költendő idő.

Akkoriban még one-man-show-ként - bevallom - sem a nagyvilágban, sem nálam nem volt napirenden, hogy a kis párfős cégek belül használatos szervereit abszolut naprakészen tartsam szekuriti okból. A szolgáltatások meg tették a dolgukat, funkcionalitás miatt nem kellett frissítgetni.

Így félévente-évente frissütek, ha másért nem kellett hamarabb hozzányúlni. Pláne a hosszanfriss RELEASE-k, aminél elég volt a ports/pkg frissítés, az alap OS-hez nem volt muszáj hozzányúlni. Azán jött az, hogy a .1 már nem két éves támogatású (ha jól emléxem, rég volt), és a többi .X-el együtt a megjelenése után 3 hónappal az elődje elavul. A ports-ból, meg a pkg-val ugye nem lehet nem-friss rendszert frissíteni (nincs olyan, mint Linux esetén, hogy Debian 6-ot is simán frissítek ma is ha találok egyet, és főverzión belül mindegy az alverzió frissítés tekintetében), így az OS-t is tutujgatni kellett többet, mint addig.

Próbáltam én saját repót csinálni azon csomagokból, amik nem-default beállításokkal mentek addig, már nem is emléxem a szoftverek neveire, amikkel ezt automatizálni lehetett. De valamiért mindig volt valami fennakadás, nem ment messze olyan gördülékenyen, hogy élveztem volna az előnyét. Nyilván ha még több melót ölök bele, akkor jó is lehetett volna, de egyedül voltam mindenre is.

Szóval valahogy rám maradt egy Ubuntu rendszer, hogy az "olyan" mint a BSD, mondta valaki, tartsam karban. Akkor szembesültem azzal, hogy fényévekkel könnyebb üzemeltetni azt a rendszert (nekem, lehet nem mindenki volt ilyen béna BSD-vel). Pl. ha a Bacula-t MySQL-lel akartam használni, akkor a bacula-common és bacula-mysql csomagot tettem fel binárisan 2 perc alatt, és tádám. FreeBSD-n pkg-ből binárisan jött PostgreSQL-lel, ha MySQL kellett alá, akkor indulhatott a ports-ból fordítás... Arról nem is beszélve, hogy ha BSD-n jött egy Perl frissítés, akkor minden újrafordít követlezett, ami nem 3 perc...

Így eldőlt, hogy a következő OS főverzió frissítés idején szépen cserélődik minden Linux alapra. Úgy is lett, 2-3 év alatt kifutott az összes FreeBSD szerver, 11-RELEASE volt az utolsó, amit üzemeltettem.

A Statcounter számai sokszor teljesen bullshitek. Ne vedd őket komolyan. Projekteket nem csak elterjedtség alapján szoktak pénzelni, hanem stratégiai befektetésként is, ami csak hosszú távon térül meg. Nagyon helyesen, mert több lábon kell állni, arra az esetre, ha a Linuxszal történne valami, vagy a fejlesztőkkel, vagy a corporate overlord-ok veszik át, és elkorcsosítják idővel használhatatlan bloattá.

Egyébként igen, ahhoz hogy a FreeBSD-t desktopon értékeld, kell egyfajta minimalizmus, ami nem való mindenkinek, kis WM, terminál alapú workflow, hagyományos init, szigorúbban POSIX kompatibilis shell, stb..

Cégek szeretik a FreeBSD-t, sokszor nem is azért, mert jobb lenne, mint a Linux, hanem a BSD-s cuccoknak nem copyleft a licence, ki lehet belőle lopni úgy a kódot, hogy bezárod.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

kell egyfajta minimalizmus, ami nem való mindenkinek, kis WM, terminál alapú workflow

Miért? A KDE és a Gnome is elérhető, telepíthető, használható.

szigorúbban POSIX kompatibilis shell

Igen, a /bin/sh nem link a bash-re, viszont a bash is telepíthető, így nem feltétlen kell lemondani "szkripteléskor" a bash funkcióiról.

Persze, ezek elérhetők BSD-kre is, akár még a Wayland is, meg GNU-s toolok, Bash, stb., a /bin/sh-t is symlinkelheted akármilyen shellre, de akkor meg minek használsz BSD-t? Mert azon a ponton már csak a kernel különbözik, meg a systemd hiányzik egy átlag Linux disztróhoz képest, kb. ugyanott leszel, csak kevesebb hardvert és szoftvert támogat.

BSD-t akkor van értelme használni, ha valóban BSD-ként, annak a módjára használod, legalábbis szerintem. Nyilván nem kötelező, de ilyenkor érdemes.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( baloghge | 2024. 09. 30., h – 11:41 )

Ennyi pénzből szerintem nem fognak szignifikáns eredményeket elérni. Ez kb. négy öt fejlesztő + egyéb költségek egy éves költségvetése. Mondom ezt úgy hogy két helyen használok FreeBSDt és 8 helyen OpenBSDt. Persze egyik helyen sem Desktop ként.

de azért szurkolok nekik, valahol el kell kezdeni.

Koszi,
Gergo

Pedig nem. Nem olyan sok ám az csak esetleg annak tűnik elsőre. 4-5 fejlesztő mondjuk USD10k x 12honappal + hasraütéses alapon +30% adó az ő bruttojukból amit a munkáltató fizet. Aztán számoljuk hozza a minden egyéb költségeket, nem olyan sok az a végén.  

Koszi,
Gergo

A jól fizetett pl. Bay area emberek 100k-tól indulnak. És az még a nagyon alja ennek a sávnak. 12 éve is 100k körül volt a jó pl.  mikroszoftos fizetés. Nyilván itt freebsd-éknél nem ugyanilyen kaliberű fizetéseket fognak adni, de a fele v. valamivel több itt is teljesen reális lehet.