"Betiltaná az erkélynapelemeket a kormány, és a tetőkön is szigorítana"

https://g7.hu/kozelet/20240930/betiltana-az-erkelynapelemeket-a-kormany…

"..Jogszabálytervezetet nyújtott be a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról múlt hétfőn a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium. A közel 100 oldalas dokumentum a napelemek elhelyezését is szigorúan szabályozná."

Hozzászólások

Szerkesztve: 2024. 09. 30., h – 14:58

Wow! Már majdnem akartam napelemet, de akkor inkább építek egy kis szénerőművet a kert végébe.

Mi a motiváció? Hogy szép legyen az épített környezet? Vagy benne van az esetleges tűzveszély is?

csakis gáz és olaj erőművet építhetsz és csak oroszországból vásárolhatod.
Ezek ugyanazok, akik a visítottak, hogy nem engedi az eu az oroszoktól az importot (nem volt igaz) és közben büntetést fizettettek a thermo enegriát használó távfűtő céggel, mert nem fogyasztott el elég orosz gáz.

Szerkesztve: 2024. 09. 30., h – 15:03

Amúgy ennek mi értelme. Azt megértem, hogy az csúcstermelés (néha negatív áramár) idején az MVM hálózatába visszatáplálás és azután a csúcsfogyasztás+termelési mélypont idején a kivétel az nagyon nem éri meg az MVM-nek (és az államnak sem), és a tárolási kapacitás kiépítése is sok pénz és sok környezetrombolás lenne, például én sem szeretném, hogy a Pilisbe felkúrjanak egy gecinagy beton gátat + csőrendszert, és elárasszanak egy teljes völgyet egy gravitációs tároló építéséhez. 

De ha valaki a saját áramát használni vagy tárolni akarja, akár az elektromos autó(flottá)jában, akár valami nagy akkuban, akkor miért kell ezt megnehezíteni. 

Vagy az van a háttérben, hogy Paks 2 nagyon nem lenne megérős, ha a lakosság+kisvállalkozók önellátóbbakká válnának? Az akkugyárak nem viszik el a báziskapacitást?

Hát, ilyen adaptációs ütem mellett félő, hogy mire Paks2 elkészül, messze nem lesz annyira kiéhezve plusz energiára az ország...

A hálózat terhelését könnyen szabályozhatnák azzal, hogy csak saját tároló építése mellett lehessen napelemet telepíteni, és távvezérelhető eszközzel lehessen betáplálni, amit az MVM aktivál vagy kikapcsol (nyilván cizelláltabban szabályzva, nem így pőrén). De mivel nem ez az irány, valószínű nem a túl sok betáplálásttól szerenék megkímélni az MVM-et, hanem az államkasszába szeretnék azt a pénzt látni, ami nem megy bele az otthon ingyen termelt áram miatt, és ez az össze egyre csak növekszik az egyre több magáncélú napelem miatt.

messze nem lesz annyira kiéhezve plusz energiára az ország

Ne hülyéskedj, Paks 1. élettartama is véges, nem csak kapacitás növelés a cél.

Ráadásul energia felhasználás szintjén is ekkora méretben gondolkozz:

https://en.wikipedia.org/wiki/Synchronous_grid_of_Continental_Europe

Azokkal sincs igazából semmi kezdve, azon kívül, hogy szétszedték: "The spent fuel, reactors and reactor compartments are packaged and sent to various Department of Energy facilities, which specialize in long-term storage and disposal of nuclear materials, in the Pacific Northwest."

Leginkább csak "ideiglenes" tárolás van, mert 60 éve arra vár az ipar, hogy hátha sikerül valami áttörést elérni, amivel ezek a hulladékok majd jók lesznek még valamire. A kis- és közepes aktivitású hulladék végleges tárolása van csak megoldva.

Oroszország nélkül számolva ~130 atomerőmű van európai területen, ebből ~110 erőmű 30 évnél idősebb, ~40 pedig 40 évnél is idősebb, többek között a paksi erőmű is, aminek a tervezett életkora 30 év volt. Szóval igen, van bőven, amelyekkel kellene kezdeni valamit és egyre több lesz.

A szélerőművek lapátjai teljesen inert anyagok, nem okoznak se környezeti, se egészségügyi károkat, le lehet daráni őket és ugyanúgy kezelhetőek, mint kutyaközönséges kommunális hulladék.

Fun fact: a világ összes szélerőművének az összes lapátja akkora térforgatú és tömegű, mint amennyi egy darab atomerőmű alapozásához használt beton és vas, amit amúgy ott hagynak a földben a decommission fázis során, illetve kb. másfél évnyi magyarországi "elásott" kommunális hulladék térfogata és tömege. Oh, wait, az nem zavar? :P

Szóval lehet ezen rugózni, csak kurvára más nagyságrend a probléma.

"Fun fact: a világ összes szélerőművének az összes lapátja akkora térforgatú és tömegű, mint amennyi egy darab atomerőmű alapozásához használt beton és vas, amit amúgy ott hagynak a földben a decommission fázis során ..."

A szélerőművek alapozásához több betont és vasat használnak fel 1 kWh megtermelt energiára vetítve.

A szélerőművek alapozásához több betont és vasat használnak fel 1 kWh megtermelt energiára vetítve.

Az egy darab nem túl súlyos dimenziója a problémának, ráadásul a szélerőművek alatt az a beton többnyire nem marad ott, mert például egy 5 MW teljesítményű szélerőműhöz (~130 méter magas) kell ~600 köbméter beton (25 méter átmérő, ~1,5 méter vastagságú korong, a decommission fázis során könnyen kiszedhető és felhasználható újra zúzás után. Másrészt offshore szélerőmű esetén nincs is beton alap.

A paksi erőmű blokkjai alatt a vasbeton lemez 1-1 millió köbméter, ~körbe 2500 méter vízzáró résfal, majd bele 20 méter vastag vasbeton lemez, amit tipikusan a decommission fázis során ott hagynak, mert túl drága lenne szétszedni. Szóval, ha problémának tekintjük az inert anyagú lapátot, akkor ezt is annak kellene, különben elő kell venni a kettős mércét.

Egységnyi megtermelt energiára vetítve mennyi is a termelt "inert" (egyébként randa műgyanta-üveg-balsafa(!) kompozit) hulladék? Az 5MW névleges a statisztikák alapján ~20% körüli tényleges termelést fog adni, azaz 1MW-ot lehet számolni 7*24-ben - Paks 2 egy blokkla 1200MW - legyünk baáriak, és mondjuk azt, hogy ezerszeres a teljesítményben a különbség.
Paks2-t 60 évre tervezik, egy szélerőmű tornya jó esetben 20 évet tud, utána mindenestől "csere". Azaz már 3000-szeres szorzónál tartunk...

 

Egységnyi megtermelt energiára vetítve mennyi is a termelt "inert" (egyébként randa műgyanta-üveg-balsafa(!) kompozit) hulladék?

Egy 5 MW teljesítményű és 130 méter magas szélerőmű esetén kb. 16 tonna üvegszál-gyanta kompozitról beszélünk, jelenlegi árakon ennek a lerakása ~13 forint + ÁFA per kg, azaz a darálás és szállítás nélkül ~210 ezer forint plusz ÁFA; 20 éves élettartammal számolva a környékünkön jellemző kihozatallal ~200 GWh megtermelt energiára nézve ez 0,001 forint / kWh fajlagos költség. Konkrétan kerekítési hiba se, szóval lehet ezen rugózni napestig, szoktak is a hülyék rajta rugózni, csak semmi értelme, mert nem probléma, viszont nagyon másba már nem tudnak belekötni.

Ha kiváltanánk a jelenlegi paksi termelést szélerőművekkel, akkor évente ~16 millió forintos költséget okozna ~1200 tonna ledarált szélerőmű lapát inert hulladékként való lerakása, nem 16 milliárd, 16 millió forint, ennyiből egy harmad panellakást kapsz Budapest peremén. Most komolyan ezen kell rugózni? Nincs más, amit fel lehet hozni a szélerőművekkel szemben? Miközben a nukleáris hulladék problémája 60 éve megoldatlan, lassan harmadik generáció kapja meg, anélkül hogy a hasznát élvezhették volna, kaptak egy problémát az unokák a nagyszülőktől, de az nem probléma.

"Ha kiváltanánk a jelenlegi paksi termelést szélerőművekkel,"

5MW-os lepkekergetőből 240 darab kellene egy Paks2-es blokk névleges teljesítményével megegyező mennyiséghez. Viszont Paks2 időt tekintve nem ~20%-ban használhatóan termel, hanem 9x%-ban, ergo a tárolást és annak a termelés-fogyasztás "egyenlegéből" történő töltését is meg kellene oldani hasonló nagyságrendben, hogy kiváltható legyen csak egy blokk is.

Párszás MW-os SZET-eket terveznek jelenleg - ha az összes tervezett meg is valósulna, akkor talán lehetne egy Paks2-es blokknyi puffer a rendszerben - igaz, ezeknél 6-8 óránál hosszabb napi termelési időről nincs szó - miközben napi 20-25% fölé nem mennek a nap/szél/megújulók termelésben.
 

5MW-os lepkekergetőből 240 darab kellene egy Paks2-es blokk névleges teljesítményével megegyező mennyiséghez.

Mint írtam, rendszerbe illesztve kb. 1600 kellene és akkor kellene évente ~1200 tonna inert hulladékot letenni, kb. évente 16 millió forintért. Innen indultunk, hogy mekkora kurva nagy probléma az, hogy nem lehet újrahasznosítani az üvegszál-kompozit turbinalapátot. Mivel kiderült, hogy mekkora faszság elefántot csinálni a bolhából, most áttértél másik témára, ami szintén kezelhető, energiamixben.

Viszont Paks2 időt tekintve nem ~20%-ban használhatóan termel, hanem 9x%-ban, ergo a tárolást és annak a termelés-fogyasztás "egyenlegéből" történő töltését is meg kellene oldani hasonló nagyságrendben, hogy kiváltható legyen csak egy blokk is.

Oszt? Képzeld, léteznek országok, ahol nincs is atomerőmű, összesen 35 országban van a 195 országból és 20 országban nagyobb, mint 10 százalék az atomenergia részaránya, megoldható probléma, ha nem maradtál el 10-15 évet az energetikai piacon. De elmaradtál.

Párszás MW-os SZET-eket terveznek jelenleg - ha az összes tervezett meg is valósulna, akkor talán lehetne egy Paks2-es blokknyi puffer a rendszerben - igaz, ezeknél 6-8 óránál hosszabb napi termelési időről nincs szó - miközben napi 20-25% fölé nem mennek a nap/szél/megújulók termelésben.

Lófaszt nem mennek 20-25% fölé, 2024-et írunk, nem 2010-et, lapozz már kérlek pár évet a naptáradban.

"Oszt? Képzeld, léteznek országok, ahol nincs is atomerőmű, összesen 35 országban van a 195 országból és 20 országban nagyobb, mint 10 százalék az atomenergia részaránya, megoldható probléma, ha nem maradtál el 10-15 évet az energetikai piacon. De elmaradtál."

És mi adja az alaperőművi kapacitásokat? A szél vagy a napsütés?

"Lófaszt nem mennek 20-25% fölé, 2024-et írunk, nem 2010-et, lapozz már kérlek pár évet a naptáradban."

A meglévők 22-23% körül vannak, egy tanulmány szerint 30% fölé is tudna menni, ha igaz az állítás...

Jól látom, hogy a túlreagált reciklálhatatlan turbina lapát témakört ejtetted?

És mi adja az alaperőművi kapacitásokat? A szél vagy a napsütés?

Meglepő dolgot mondok: azokban az országokban, ahol nincs vagy nincs jelentős atomerőmű kapacitás, ott nincs alaperőművi kapacitás, mert nincs rá szükség, meghaladta a kor ezt a paradigmát, komplex erőművi mix van helyette sok decentralizált termelővel, rugalmasabban tudnak megújulót letenni és több megújulót tudnak letenni. Az atomenergia és a megújuló nem jó mix, nem működik, de ezt már párszor leírtam.

A meglévők 22-23% körül vannak, egy tanulmány szerint 30% fölé is tudna menni, ha igaz az állítás...

Az nincs meg nálad, hogy tipikusan feljebb mennek megújulóval az igényeknek. Mondok példát, a spanyol energiamix installed capacity ~120 GW, a tipikus energiaigényük ~35 GW, a megújuló installed capacity ~78 GW, ebből ~17 és 3 GW a vízerőmű és a tározó, ~30 GW a szélenergia. A 2023-as évben megtermelt energia szerint a szélerőmű ~24% volt, a napenergia ~17% - összesen ~40 százalék a mixben és még tolják bele a pénzt, növelve a részarányt. Szóval lehet ezt, csak mondjuk akarat kell hozzá és az, hogy a politika ne csessze szét. A tanulmány arról szól, hogy a magyarországi szélviszonyok között elérhető lehet a 30% (mert a hiedelemmel ellentétben nincs probléma a szélenergiával az ország területén) és ehhez jön hozzá a napenergia, illetve lehetne alapozni a geotermikusra is, meg ott van a biomassza, amiből szintén lehetne jelentős mennyiséget termelni. Ezeknek a gátja alapvetően maga az atomerőmű, azzal, hogy teljesen rugalmatlanná teszi a mixet.

A lapátok örökre velünk maradó kompozit hulladékként "zölden" növelik a szeméthegyeket, ez tény. A "biztató laboratóriumi megoldások már vannak az újrafeldolgozásra" az jó duma, kérdés, hogy abból lesz-e hamarabb iparilag használható megoldás, vagy a fúziós erőműből...

A rakjunk be a tényleges igényhez képest sokszoros megújulót szép paradigma, csak kérdés, hogy mennyire barátja a környezetnek, illetve a pénztárcának...

A lapátok örökre velünk maradó kompozit hulladékként "zölden" növelik a szeméthegyeket, ez tény.

Ahja, mert például a bátaapáti "atomtemető" ~40 ezer köbméteres hulladéka az nem növeli? Mondjuk ez már egy 100 milliárdos projekt.

A "biztató laboratóriumi megoldások már vannak az újrafeldolgozásra" az jó duma, kérdés, hogy abból lesz-e hamarabb iparilag használható megoldás, vagy a fúziós erőműből...

Még egyszer leírom: a társadalom egyéb hulladékához képest elenyésző, marginálisan kicsi probléma, egy 5 MW teljesítményű szélerőmű esetén ~200 ezer forintnyi hulladék.

A rakjunk be a tényleges igényhez képest sokszoros megújulót szép paradigma, csak kérdés, hogy mennyire barátja a környezetnek, illetve a pénztárcának...

Ha nem maradtál volna le 10-15 évvel az energetika területén, akkor azért látnád, hogy barátja a környezetnek és a pénztárcának. Ez látszik abból is, amikor olyan dolgokon rugózol, hogy mi legyen ~200 ezer forintért lerakható ~16 tonna hulladékkal, miközben ezer tonnák és milliárdok nem érdekelnek...

Továbbra is kurvára elenyésző mennyiségű és inert hulladékról van szó. Ha annyi szélerőművet telepítenénk, amennyit a mixben lehetne, ami ~7GW lehetne, és az éves termelés 25-30 százalékáról beszélünk, akkor is csak évente 10-12 lebontott családi háznak vagy 20-30 lakásnak megfelelő inert hulladékkal kellene foglalkozni, miközben évente épül átlagos években 25 ezer lakóingatlan és 50 ezer épült a jobb években és ~100 ezer kellene épüljön évente a megfelelő minőség fenntartásához. Próbáld meg feldolgozni ezeket a nagyságrendeket, hogy milyen jelentéktelen problémán pörögsz napok óta.

Mondok konkrét példát, amikor ideköltöztünk, akkor az udvar le volt betonozva, nem túl szépen, szóval felszedettük, mert jobb a fű és a veteményes a helyén. 400 négyzetméter ~átlag 15 centi vastag betonról van szó, ez ~200 tonna nagyrészt inert hulladék, kisrészt tiszta betonként leadható volt, akkor került ~600 ezer forintba csak a lerakása. Ha párba akarom állítani a magyarországi szélerőművekkel: ha leselejtezzük az összes jelenlegi szélerőművet, akkor is csak háromszor ennyi inert hulladék keletkezik.

Mugyanta-uveg kompozitbol volt a jatszoterunkon a csuszda. Telen csak egy kis vizet kellett locsolni ra, es a kanyart erinto iranyban hagyhattad el ugy masfel meter magassagban olyan EU-konform modon (szerencsere a jatszoteret borito kohosalakon volt meg ho akkoriban).

Sot, ebbol vannak a hajok amiket berlni szoktam.

Ne szidd nekem azt az anyagot :)

Érdekes lehet a matekja ennek, nem tudom. Ugye az új panelek ugyanakkora felületen ma sokkal több áramot termelnek, mint 10 évvel ezelőtt. Ha az inverterben van még kihasználatlan kapacitás, lehet, hogy van olyan matek, amely mellett megéri a 10 éves paneleket most lecserélni kevesebb új panelre, mint várni a cserével még néhány évet, amikor végképp kifut az éves szaldó elszámolás. Aztán jön az inverter csere az új panelek élettartamán belül, ami megint felborít minden számítást. Rendesen el lehet molyolni ennek a matekjával mondjuk egy 15-20 éves futamidőre.

Ráadásul tíz éves jövőképen belül belépnek a már megfizethető, racionálisan beszerezhető akkumulátorok is. És ki tudja megmondani, hogy ilyen időtávon belül maradnak-e a rezsicsökkentett villanyáram tarifák, vagy mi is fizetjük majd azt az árat, amibe a német pógárnak kerül az Umweltbewusstsein? Sok az ismeretlen. Jósolni pedig nehéz, különösen a jövőt illetően.

A hálózat terhelését könnyen szabályozhatnák azzal, hogy csak saját tároló építése mellett lehessen napelemet telepíteni, és távvezérelhető eszközzel lehessen betáplálni, amit az MVM aktivál vagy kikapcsol (nyilván cizelláltabban szabályzva, nem így pőrén).

Ez cégeknek évek óta kötelező (TLDR: Mavir vezérelheti, kötelező akku): https://wattler.eu/2022/08/napelem-szabalyok/

De mivel nem ez az irány, valószínű nem a túl sok betáplálásttól szerenék megkímélni az MVM-et, hanem az államkasszába szeretnék azt a pénzt látni, ami nem megy bele az otthon ingyen termelt áram miatt, és ez az össze egyre csak növekszik az egyre több magáncélú napelem miatt.

Az igazi szopás a lakosság, ahol toltál ezerrel az egészet az iparág jelzései ellenére, hogy baj lesz és baj lett, mert ezek nem szabályozhatóak.

Ugye a lakossag se lenne problema, ha idoben kapcsoltak volna (pun intended), es foglalkoztak volna legalabb muszaki kovetelmeny szinten az - egybkent 10+ eve letezo - smartgrid rendszerekkel kompatibilis inverterekkel. Csakhat ugye, miutan Nemetorszag, majd Csehorszag vegigszivta ezt, par ev mulva a mi donteshozoinkat is letolt gatyaval erte, hogy az emberek elkezdenek nagy szamban napelemeket telepiteni...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Két baj van ezzel.

Az egyik, hogy 253V az nagyon magas, ez tényleg ilyen utolsó utáni vészmegoldásnak jó csak. Ráadásul elég instabil, mert a feszültséget túllépi, inverter lekapcsol, ettől feszültség visszaesik, ettől inverter visszakapcsol. Ha éppen nem a tied (mert van késleltetés vagy hiszterézis benne) akkor a szomszédé. Oszcillálni fog az egész rendszer, ahogy az inverterek egymást szivatják.

A másik, hogy ez a feszültségtúllépés-dolog csak a "last mile" probléma a helyi trafókörzetben. Egy jól kiépített OTC-s trafónál elvileg nem szabadna, hogy bármilyen körülmények között előálljon, hogy 253V-ig felmegy a feszültség. De ettől még országos szinten simán lehet akkora túltermelés, hogy bőven negatív áramár alakul ki és atomerőművet kell visszaterhelni, hogy ne boruljon meg a hálózat. Az atomerőműnek meg olyan nagyon nem tesz jót a rendszeres állítgatás.

Szóval egy smartgrid alapú szabályozás, ahol az invertereknek oda tud szólni az áramszolgáltató, hogy most vegye vissza mindegyik a termelést 10%-kal, lényegesen jobb megoldás. Igazából mindenkinek.

Csakhát erről még azelőtt kellett volna gondolkodni, mielőtt mindenki - akár önként, akár mert kötelezve volt újépítésű háznál rá - napelemet telepített.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

230 + 10% az amit a szabvány megenged. Ezt minden fogyasztónak tudnia kell.

De persze, nyilván jobb lenne egy intelligensebb rendszer.

Első körben pl. akár a vezérelt tarifa kiterjesztése. Nem feltétlenül a tárolásban kell látni a megoldást, bár az akkuk ára meredeken esett az utóbbi években.

Első körben pl. akár a vezérelt tarifa kiterjesztése. Nem feltétlenül a tárolásban kell látni a megoldást, bár az akkuk ára meredeken esett az utóbbi években.

E.ON területen ez a Flex.ON (https://www.eon.hu/hu/rolunk/EU-tamogatassal-megvalosulo-projektek/flex…).

"Ezt minden fogyasztónak tudnia kell" - persze, csak kérdés hogy változik az élettartama tőle. Extrém példa az izzólámpa, aminek kb harmadolódik az élettartama +10% feszültségtől. Ledes lámpáknál is nagyon függ a táp kialakításától, hogy mennyire tolerálja az extra feszültséget.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Az én véleményem az, hogy a fizikát hiába szabványosítod, az fizika marad. Az alkatrészeknek terheléséből kiadódik egy átlagos élettartam, ami általában valamilyen függvény szerint csökken a feszültség növelésével. Például az, hogy ráírom egy kondenzátorra, hogy 400V, az nem jelenti azt, hogy mindegy neki, hogy 315V-ra vagy 350V-ra vagy 375V-ra töltve használom (ugye ezek sacc/kb az egyenirányított 230V, 253V, 264V csúcsértékei). 315V-on akkor is több lesz az élettartama, mint 375V-on. Ugyanúgy, mint a 85C, ha alatta is maradsz nem mindegy mennyivel, egy 40C-os elkó sokkal tovább fogja bírni, mint egy 80C-os. (És legtöbb készülékben a feszültségnövelés együtt fog járni a hőmérséklet növekedésével is). Jobbféle alkatrészek adatlapján van erre grafikon. Jobbféle készülékek tervezői talán figyelembe is veszik, nemcsak azt, hogy a ráírt abszolút maximumon belül maradjon. És akkor még mindig ott tartunk, hogy a max szabványos feszültségnél a készülék éppen kibírja az 1 éves garanciaidő végéig.

És mindez azon naiv feltételezés mellett, hogy nem valami gagyi, hanem felelősségteljesen, szabványoknak megfelelően tervezett készülékekben gondolkodunk...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szóval egy smartgrid alapú szabályozás, ahol az invertereknek oda tud szólni az áramszolgáltató, hogy most vegye vissza mindegyik a termelést 10%-kal, lényegesen jobb megoldás. Igazából mindenkinek.

Sügér vagyok a témához, de ez valóban műszakilag lehetséges? Mármint nem az h. távvezérelve lehet On/Off kapcsolgatni bizonyos invertereket, azt elhiszem h. lehet valahogy kezelni. Hanem azt h. pl. van a jelenlegi napállás-felhőzöttség stb mellett egy rendszerből kijövő 10kW termelés. Ezen hogyan tud az inverter módosítani h. csak 9kW legyen? Elmászatja a munkapontot h. direkt rosszabb legyen a kimeneti teljesítmény?

Ezen hogyan tud az inverter módosítani h. csak 9kW legyen? Elmászatja a munkapontot h. direkt rosszabb legyen a kimeneti teljesítmény?

Egyszerűen nem vesz fel annyi áramot a napelemek felől, amennyit lehetne, ezzel nyilván elmászik valamennyire az ideális munkapont, de ez nem zavarja a napelemeket, se az invertert. Több inverter tud zero-feed-in szabályozást, amikor az óra előtt méri az áramokat és úgy szabályozza magát, hogy ne termeljen vissza a hálózatba (jelentősen).

"Ezen hogyan tud az inverter módosítani h. csak 9kW legyen? Elmászatja a munkapontot h. direkt rosszabb legyen a kimeneti teljesítmény?"

Vannak olyan inverterek, amelyekkel meg lehet oldani, hogy ne legyen visszatáplálás a hálózatba. A bejövő vezetékre vagy árammérőt kötnek az inverterre vagy "okos" fogyasztásmérőt melyet pl. RS485-ön folyamatosan monitoroz az inverter és ennek megfelelően csak annyit termel a belső hálózatra, amennyit épp fogyasztanak. Ezzel megoldható, hogy kifele soha ne legyen termelés. Három fázisnál a fázisonkénti szabályzás külön móka.

Az erkély napelemeknél meg van olyan megoldás, hogy a egyes fogyasztók elé tesznek egy-egy fogyasztás mérőt, amelyeket az inverter rádiós kapcsolaton keresztül lekérdez és csak annyit termel, amennyi fogyasztást ezek mérnek. Így szintén elkerülhető a visszatermelés, csak itt nem a teljes belső hálózatot mérik, hanem egyes kiválasztott fogyasztókat.

Távvezérlésnél a termelés mértékét tudná (gondolom) a szolgáltató szabályozni. Közvetlenül rossz ötlet volna az invertert, mert ha épp a belső hálózaton csúcsra járnak a fogyasztók, akkor azok alól is kihúzná a termelést:

Déli napsütésben otthon nekiállnak főzni/sütni/mosni és erre a MVM vissza veszi az invertert és saját napelemes termelés helyett hálózatról megy a fogyasztás. Biztos nagyon lelkesek lennének a tulajok.

Ha lelövik távoltól a termelést, akkor legalább a saját fogyasztást még meg kellene termelnie a napelemes rendszernek, szerintem.

Őszintén, egy részével egyetértek. Nem a napelem miatt, hanem ez egy általános építészeti, rendezési kérdés. Ahogy a klíma kültérik is pl. szabályozva vannak, úgy ezt is kell.

Van pár amivel nem értek egyet, pl. attól, hogy műemlék a ház, a tetőre miért ne lehetne felrakni síkból nem kiálló napelemet.

Egyrészt ez önkormányzati hatáskör (volt idáig). Nyilván vannak nagyon extrém-ronda megoldások, amik nettó vizuális környezetszennyezéssel érnek fel, és tudnám támogatni, hogy legyen valamilyen (leginkább települési) szinten szabályozva. De azért itt túl lett tolva, ráadásul az egész megfogalmazás "közterületről nem lehet látható" gumiszabály-jellegű. (pl Gellérthegy tetejéről rálátok házak tetejére, akár távcsővel, akkor az "közterületről látható"?!)

Én mondjuk a lapostetőkre vonatkozó (effektíve) tiltással már nem értek egyet. Pl panelházak tetején rengeteg hely volna és ki nem szarja le, hogy napelem van-e ott...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Van egy építész ismerősöm, aki azt mondta nekem, hogy ők vért izzadva dolgoznak azon, hogy szép legyen az épített környezet harmonizáló formákkal és színekkel. Erre jönnek az autósok és mindenhová odaparkolnak a csiligány színes csúnya szarjaikkal. Ő betiltaná a közterületen parkolást és minden autót el kellene tenni szép garázsokba.

Talán egy kicsit túlzásba esett, de van igazság abban, amit mondott :-)

Na, ezt csak arra mondom, hogy az esztétika és a praktikum között kompromisszumot kell hozni. Minekutána állítólag éppen energia és klímakrízis van, ezért ésszerű volna az esztétikumot beáldozni az energia oltárán, ha engem kérdeznek. Mivel állítólag bele fogunk halni a CO2-be. (Én amúgy nem hiszem, de hivatalosan a kormányunk elhiszi.)

A hálózat szabályozhatósága már egy másik kérdés, de ha tényleg az a baj, akkor miért kell építészetileg tiltani? Talán azért, mert ezt találták amibe nem tud beleszólni az EU? Be akarták tiltani, de az EU nem engedné, ezért van az ellehetetlenítés helyette?

Amúgy tényleg akartam néhány napelemet, például pont az önállósodás miatt is. Napelemről töltött elektromos bringával (sziget üzemben) egész jó vészmobilitást lehet csinálni arra az esetre, ha tényleg jönne egy energia katasztrófa, hogy nem jönne az áram "a falból" és nem lehetne kapni gázolajat/benzint se.

nem jönne az áram "a falból" és nem lehetne kapni gázolajat/benzint se

Ha ez napi szintű gond lenne, akkor nem az otthoni eletromos bringa töltés lesz a legnagyobb gondja az embereknek, hanem az élelmiszer, víz, a fosztogatás-gyilkolgatás-lincselés és úgy általánosságban a középkorba visszasüllyedés.

Úgy van.

Másrészt meg szerintem tudomásul lehet venni, hogy az elektromos hálózat nem egy korlátlan kapacítású akkumulátor. Minden földrajzi helynek van egy ott és akkor érvényes kapacitás korlátja, azaz egy optimális napenergia fogadó képesség a hálózatban, amit talán nem mindegy, hogy erkélyre akasztott 7 fokos szögben beeső napfénnyel táplálunk meg vagy jól beállított, meredek dőlésszögű napelemmel a tetőn.

Nálunk az Ybl díjas tervező a tetőszerkezetnél az utolsó gerendát úgy rajzolta fel a tervre, hogy nem volt alátámasztása. De a rajzon szépen mutatott. Az ács fenn eldobta a szekercéjét, amikor meglátta: "hát ez meg mi a ménkű tartja". Szerencsére a tervező nem az "oldja meg" verziót hozta, hanem javította a tervet.

Hát erre már nem emlékszem. Lehet a kivitelező is látta a terven, de úgy röhögött rajta, hogy nem csinált semmit. Lehet, hogy jelezte a tervezőnek, aki barackot nyomott az irodában a kishölgy fejebúbjára, akinek dolga volt a részleteket a terven kimunkálni. A művészet sokszor nem foglalkozik a részletekkel - arra ott van a statikus meg az ács szekercéje. 

Mert mondjuk n+1 spórolási okból az építész és az ács között 0 darab egyéb szereplő nézte meg? Nem lenne egyedi.

Mondok másik példát, sógor építész, többszörösen díjazott, a saját családi házát úgy tervezte meg (amire szintén kapott építész-díjakat) és úgy épült meg, hogy - miközben mellette 30 méterre volt az irodájuk, ahonnan naponta akár többször is kinézhetett az ablakon - a oromfal betonkoszorúja túl vékonyra sikerült ráfordulásnál, és az ács jelezte a helyszínen, hogy szerinte az ott kevés lesz, jó lenne, ha jönne statikus, átbeszélni, hogy a tetőszerkezet legyen olyan, mintha nem is lenne az oromfalra felfutó betonkoszorú, különben egy erősebb szélben eldőlne az egész tetőszerkezet, mert a tervek szerinti vasbeton nem funkcionális. Jött statikus, átbeszélték, ilyen lett. Ugyanitt az épületgépész jelezte, hogy kellene szellőző, a sógor mondta, hogy nem fogja egy szellőzővel elrontani a szimmetriákat meg az izéket a homlokzaton, megépült szellőző nélkül, aztán egy évvel később mégis lett szellőző... :D

Szóval ezek alapvetően művészek, az épületre úgy gondolnak, mint műalkotásra, amiben mellékesen lehet lakni is... :)

Ismerek olyan építészt is, aki ért a statikához (van amire kér szakvéleményt, de eleve olyat tervez, ami értelmes csak mondjuk megkérdezi, hogy mennyi legyen a vas) és egyből gondol a funkcionalitással. Cserébe külső segítséget vesz igénybe, hogy a végeredmény szép legyen :-)

Oktatási probléma lehet emögött. El van boszva az építészképzés.

Szerintem alapvetés kellene legyen az, hogy az az építész, aki amit tervez, az meg is építi, különben nem tud miből megélni.

Kivételek vannak, pl. azok az építőművészek, akiknek az aláírásáért kell fizetni, mert olyan divatosak. 

Soha nem értettem, hogy nálunk miért van olyan kevés építésziroda, amelyik nem csak a tervezést, hanem a kivitelezést is elvállalja az ügyfélnek. Most nem azokról a kivitelezőkről beszélek, akik sorterveket kínálnak, amiket megépítenek, hanem az építészekről, akik valamennyire művészként élik meg a szakmájukat. Az kivitelezést a hazai tervezők jórészt egy másik műfajnak tartják, amihez nekik nem kötelező érteni. A világ boldogabbik felén azok a tervezők, akik nem tudják megépíteni a megrendelőnek azt, amit megterveznek neki, ritkán tudnak megélni.

Mert a hazai építészek többsége elefántcsonttoronyba vonul. Pl Egy gépészhez sem egyenrangú félként állnak hozzá, hanem mint a gonoszhoz aki az ő addigi tökéletes elképzelésüket összegányolja, eltorzítja, elrontja: ő megtervezi amit akar aztán abba a keretbe tervezzenek gépészetet.

Igen. Korlátozott polgári értékek, korlátozott, a hiánygazdaságból felépült kelet-európai piacon.

A házat építtető nálunk évtizedek óta azért könyörög, hogy úgy költhesse el a vagyonát a házépítésre, hogy közben ne bosszák át. Többnyire hiába, mert az építőipari norma, hogy mindenkit át kell boszni, különben a vállalkozó nem él meg a piacon. Ezért az építtető sem becsüli meg az ipart és addig nyomja lefelé az árakat, ameddig tényleg muszáj lesz őt jól átverni.

Megalapozottnak tűnő mérnöki sejtésem, hogy ezt az edukáció kellene elkezdje megbontani.

Analógia: Inkább a mezőkön tiltsák be, kevésbé zavarja egy tetőn vagy udvaron lévő napelem a szépérzékemet, mint amikor a szép zöld tájon van egy pár hektáros farm. De persze kiegyezhetünk, elég, ha jól teleültetik fával, hogy semmilyen irányból ne látszódjon, hogy ott napelem van. Az, hogy ez fizikailag értelmetlenné teszi a beruházást, az most nem szempont. 

Tipp: az otthoni méretben kezd konkurenciát jelenteni a mezősnek, ami így kezd nem megérős lenni, és nekik jobb a lobbi erejük

Az értékes termőtalajon sajnos napelem nélkül sem termelnek semmit, mert sokaknak (a spekulánsoknak, nem aki növénytermesztésből szeretne élni) elég amit terület alapú kvótát kap az egész földre egy pici részének a megműveléséért cserébe. Azoknak ez talált pénz, és biztos vagyok benne, hogy azt senki sem ellenőrzi, hogy olyan területre kerül-e a napelem, ami után egyébként támogatást vesznek fel.

De, ellenorzik. Legalabbis az egyszeru gazdat igen. Dronokrol csinalnak felvetelt a teruletrol nehany havonta es megnezik, hogy azt csinalod-e, ami alapjan a terulet-alapu illetve a termeleshez kotott kozvetlen tamogatast kapod. Annyira nem vagyok expert benne, lehet, hogy csak az utobbi miatt van ellenorzes.

(Ez az EU-s szabalyozas hulyesege, hogy a sima teruletalapu tamogatassal a "nem termeles"-t tamogatjak, hogy ne legyen tultermelesi valsag es emiatt osszeomlo felvasarlasi arak. Ugye kukoricabomba, buzabomba es hasonlok... emlekszunk meg Torgyan-doktor szlogenjeire. Ugy tudom napirenden van, hogy a teruletalapu tamogatast jovedelemalapura valtoztassak.)

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Azt is ellenőrzik milyen növény van a területen. A termeléshez kötött közvetlen támogatási formánál más-más összegekre vagy jogosult attól függően, hogy mit termelsz. Ezért ellenőrzik, hogy tényleg az van-e ott, amit bejelentettél. Abban teljesen igazad van, hogy ez valóban EU-s követelmény.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Tudom, de alapból műholdas térinformatikai ellenőrzés van mindenhol. Minden növénynek más-más albedója van. Ha vitás a dolog akkor van helyszíni ellenőrzés. De ez nem 100%-ban van, hanem szúrópróbaszerűen. Az elektronikus nyilvántartásokat pl. Vegyszerezési napló, a falugazdász jelentések, a vízügyi öntözési kérelmek és a műholdas+légi felvételek, a nemzeti parki ellenőrzések futnak össze. Nekem pl. 10 év alatt talán 3 MEPÁR blokkon volt ellenőrzés, ott is azért mert a szomszéd túlhúzta a saját területét.

En is szoktam emlegetni, hogy termofoldre mar par eve (amikor volt a hirtelen nagy napelemstop, majd ujra engedelyezes) uj telepitesre csak ilyet lenne szabad engedelyezni. Es nem, az hogy a kecsket bekuldjuk, hogy legelje le a gyomot a napelemek kozott (mert akkor nem kell fuvet nyirni es nem kap birsagot sem a parlagfu miatt) az nem agrivoltaikus termeles.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Lázár János, a vasúti dolgok után új kihíásokat keres.

Jogos...

 

Bár, amúgy szomorú az egész. Engem leginkább az borított, ahogy a reptérről bejövő utat fogják kiszélesíteni vasút helyett. Tényleg ez aztán az, ami nagyon fontos lenne egy jó országhoz, hogy a reptérre el lehessen jutni gyorsan, kényelmesen, kiszámítható idő alatt és lehetőleg egy darab átszállással gyorsan tovább a többi nagyvárosba. És basszus autóutat épít, amikor komolyan, aki autózik, annak sem jó kocsival a reptérre, mert ugye az autóval valamit csinálni kell. Ez a csávó tényleg a jó példája annak, amikor nincs már semmi hely az értelmes, kritikus párbeszédnek, csak egy ember dönt saját korlátozott tapasztalata és gondolatai alapján (meg persze a hűbéresei rángatásának engedve).

"A jövőben csak a tető síkjával párhuzamosan lehet napelemet elhelyezni, és lapostetőn is csak akkor lehet ettől eltérni, ha a szerkezet így sem lesz látható az utcáról."

4 emeletes épület - mondjuk a Gellért-hegy lábánál, de az utca amiről nézném az a hegy tetején van - akkor most bukta?

B+B+B+

(Az Apa Zenél-féle számban a névsort aktualizálni kéne Lézer Johnnyval.)

Beleolvasva: https://cdn.kormany.hu/uploads/document/6/60/605/605e2242a66834e220e3c8b9728df8fc6f98f29e.pdf

 

43. § (1) Napelemet és napkollektort magastetőn csak a tető síkjával párhuzamos síkban lehet elhelyezni, lapostetőn az a tető síkjától eltérő hajlásszögű tartószerkezeten csak az ingatlanhoz kapcsolódó közterületről nem láthatóan helyezhető el azzal, hogy az e rendelkezés hatálybalépése előtt jogszerűen elhelyezett napelem és napkollektor fennmaradhat.

 

Értelmezésem szerint az ingatlanhoz nem kapcsolódó közterületről látható lehet. Kérdés ennek közvetlenül kapcsolódnia kell vagy a közterület épülethez nem kapcsolódó részeire is vonatkozik-e. (Egész utcából láthatatlannak kell lennie, vagy csak az ingatlanhoz közvetlenül határos utcaszakaszokról.)

Vannak még ott egyéb érdekességek is:

 

(2) Az épület tetőfelületén a napelemet és napkollektort szabályos geometriájú rendben kell elhelyezni olyan módon, hogy azok a tetőfelületről nem lóghatnak ki.

 

Itt mire gondolt a költő? A kilógás oké, de mit tekintenek szabályos geometriájúnak?

Miért ez nem szabályos geometriájú?

 

Erre inkább csak ez vonatkozik:

(6) Nem építményre szerelt háztartási méretű napelemrendszert közterületről nem látható módon kell elhelyezni. Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben többszintű növénysávval gondoskodni kell a napelemek takarásáról oly módon, hogy a növényzet vetett árnyéka ne árnyékolja be a napelemeket.

Igen az vonatkozik. Tehát üvegből lehet utcáról látható terasztetőt csinálni, PV panelből már nem. 👍

Nem sok olyan ház van, ahol nem látszik az utcáról minimum 3 oldal. Saroktelkek különösen hátrányban vannak, azoknál mind a 4 oldal látszani fog!

Hát lehet, hogy új infó lesz, de már legalább 10 éve volt hír az átlátszó napelemekről. Más kérdés, hogy hatékonyságban jelentősen elmarad a klasszikus verziótól, illetve drágább is. Felmerült ötletként, hogy a hatalmas irodaházak üvegablakait így oldanák meg a jövőben.

A kétoldalas üveg-üveg napelem is átlátszó valamennyire. Ilyen fedésekhez ezeket használják. A kétoldalas hatékonyabb mint az egy oldalas.

A teljesen átlátszó természetesen nem annyira hatékony, de azokat normál ajtó és ablakkeretekbe találták ki. Amúgy a tervezet homlokzatba épített napelemet megenged, így gondolom ez sem probléma.

Felmerült ötletként, hogy a hatalmas irodaházak üvegablakait így oldanák meg a jövőben.

Szlovákiában, Csehországban, Éengyelországban tele is rakták az üvegfelületeket. Nekik valamiért megérte, nekünk meg nem. Nekik Bős is megérte, nekünk nem. Mi mégis tőlük vásárlunk áramot, és nem ők tőlünk!

A szélerőművek után a napelem is "csúnya" lett. 😒

Ez ugye jogtechnikailag megint egy hataskor-elvonas az onkormanyzatoktol. A telepuleskepi szabalyok eddig az onkormanyzatok hataskoreben voltak. Persze kiveve a "kiemelet nemzetgazdasagilag fontos" beruhazasokat... de ez egy felmentes volt a szabalyok alol. Ez most egy forditott iranyu, kozpontilag tilto jogosultsag-elvonas.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Én azt javaslom, hogy mindent, amit zöld, összebaszva, taknyolva, valahogy, ahogy úgy gondoljuk hozzá nem értőként, és jó ak találjuk, azt lehessen. Ész, szakértelem, tervezés, minőségi kivitelezés? Neee, az minekaz. Zóbááán!

Eddig is válllalkozók telepítették minden jogszabályt és műszaki előírást betartva. Itt csupán esztétikai indokok vannak megemlítve nem műszakiak.

Ez simán a már bevált szélerőműves trükk. Nem tiltanak, csak ellehetetlenítenek.

Orbán meg sem lett említve. Ez Lázár János miután végzett a MÁV rendberakásával...

Nehogy kitaláld már, hogy a nap sem süt. 😉

 

Szélből is van még lehetőség: https://masfelfok.hu/2021/09/23/nincs-racionalis-ok-a-magyar-szeleromuvek-tiltasara-szelenergia-megujulo/

 

szélerőművek kapacitáskihasználtsága 21-26 százalék között alakult a 2010-2016 közötti időszakban, amelynek súlyozott átlaga 23,3 százalék volt.

...

 az 50kW feletti fotovoltaikus erőművek (PV) kihasználtsága 2016 és 2019 között 13,85 és 16,01 százalék között ingadozott

...

Az éves kapacitáskihasználás tehát durván a szeles kihasználás kétharmada, azaz a hazai szélerőművek hatékonyabban termelnek villamosenergiát.

 

+1: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2023/07/szeleromuvek-elonyokkel-es-hatranyokkal

A hazai szélerőművek kapacitáskihasználtsága nagyjából 23 százalék, míg Németországban a húsz százalékot sem éri el.

 

Jah nem fúj a szél...

 

A nap is sütne és hasznosítani is lehetne. Szerinted ennek a szabályozásnak mi értelme van azon kívül, hogy ellehetetleníti a háztartási napelem telepítéseket?

Ez ugye csak irónia akart lenni?! “minden jogszabályt és műszaki előírást betartva” - kb. semmi sincs betartva, főleg a családi házaknál. Élet és tűzveszélyes, kókler kivitelezések. Ebben persze partnerek a buta megrendelők is, akik a kádári fa “villanyszekrényt” és az alu vezetékezést is féltik a modernizálástól…

Csak az új standardos villanyszekrény (aminek az épületen kívül egy ronda szürke doboznak kell lennie) százezres tétel úgy tudom. A műanyag doboz, amit még alapozni meg szerelni kell. És volt amikor hiánycikk volt.

Egy régi gázbekötést újra kellett csinálni, 5m cső. 500EFt lett a végösszeg. Brutál árak vannak, kényszerítés nélkül senki nem akar belevágni.

Nem tudom miért ennyi, biztos meg kell felelnie minden tűzvédelmi szabványnak, meg UV állónak is kellene lennie, de az látjuk mennyire "működik".

A fémszekrények bezzeg bírják, max. le kell néha festeni. Viszont azt nem engedi a szolgáltató, érintésvédelem okán.

Mondjuk azért jók voltak a fémszekrények ~100 évig, pedig messze nem kellett annyi műanyagot a vezetők köré pakolni, mint manapság. Amikor már a sorkapcsot is úgy kell megtervezni, hogy ha csavarhúzóval belenyúlsz, akkor ne csinálhass zárlatot, stb.

Ha az lenne a gond, hogy bezavar a nagy hálózatba, akkor arra már van pár megoldás (el kell helyben fogyasztani vagy bizonyos kapacitás felett egy utcában csak akkor, ha a trafó mellé le tud rakni a villamos művek egy akksi konténert). Itt vagy megint a haveroknak akarnak kedvezni/piacot lenyúlni, vagy rosszabb. Pl Vlagyi morcos, mert kevesebb a bevétel meg a függőség.

Autonomia legkisebb morzsaja is veszelyes. Ezt kell megerteni. Az volt, az ma is es foleg az a jovoben.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Én ezt a döntést nem értem. Lehet, hogy legalizálták a kemény drogokat, csak nekünk nem szóltak? Az anyjuk picsáját...

A békepártiak tűzbe jöttek és mindenki harci becenévre hajt. Lásd Orbán "Hazaáruló" Balázs vagy itt Lázár "Rontó" János. 😉

 

Én még reménykedek, hogy lehet logikus oka is a tiltásnak, de azt nem igazán közölték. Műemlék épületekre pl én sem tennék napelemet, de hogy a panelek lapos tetején miért baj a megfelelően tájolt napelem az teljesen érthetetlen.

A baj szerintem nem az, hogy mi van leírva a javaslatban, hanem az, hogy _hol_ van leírva. Ez egy országos, minden területre egyformán érvényes követelményrendszer, ami lényegében felülbírálja az önkormányzatok helyi - akár településrészenként is eltérő - szabályait. Vitézi azon van - jogosan - kiakadva, hogy például nem lehet egy belvárosi sétálóutcában egy vendéglátóhelynek vagy üzletnek szimplán m^2 alapon előírni a parkolóhelyek számát. Ezt kb egy módon lehet betartani, ha megszűnik a vendéglátóhely vagy üzlet. Vagy hajléktalanszálló, vagy kórház, orvosi rendelő stb. amik mind-mind nevesítve vannak a szabályban. Még az sem megoldás, hogy az utca elveszti a "sétáló" jellegét, mert ettől még mindig nem keletkezik hely a parkolók kialakítására. Egyszerűen nem lehet ezeket a szabályokat minden helyi sajátosságra tekintet nélkül előírni.

És ugyanez a probléma a napelemekkel is. Finomhangolt szabályok kellenek a belvárosi műemlék épületekre, a lakótelepekre, családi házas övezetre, faluhelyre, tanyákra.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Szerkesztve: 2024. 10. 01., k – 13:14

Van ebben egyéb érdekesség is:

60. §

(5) Ha a helyi építési szabályzat szigorúbb előírást nem állapít meg, a 4. melléklet 3. pontja szerinti várakozóhelyeknél a) minden megkezdett 100 újonnan létesített várakozóhelyből legalább négyet elektromos gépjármű töltőponttal kell ellátni, b) az e rendelkezés hatálybalépésekor meglévő várakozóhelyek esetében a 300 m2 -nél nagyobb nettó alapterületű üzleteknél legalább kettő várakozóhelyet elektromos gépjármű töltőponttal kell ellátni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti elektromosgépjármű–töltőállomások 5 százalékának, de legalább egynek akadálymentesnek kell lennie.

(7) Az ellenérték fejében várakozóhelyet biztosító építmények esetén minden megkezdett 100 várakozóhelyből legalább négyet elektromos gépjármű töltőponttal kell ellátni.

Valójóban arra akartam utalni, hogy ha minden boltnak el kell költeni pármilliót elektromos autókra, akkor attól okvetlenül drágább lesz a végén a kenyér. Meg minden érintett szolgáltatás.

Egy szerencsénk van, hogy iskolát legalább nem kell újat építeni, mert a meglévőkhöz sincs elég gyerek. Hahahahahahahahaa

Semmi gond, most meg kell venni a paneleket, fel kell rakatni. Nem kell inverter, nem baj ha nem termel, ha már fent van, nem szedethetik le.

Hogy mennyire kevés az 5 forint, az abból is látszik, hogy az áramtőzsdén (HUPX) tavaly a havi átlagos vételi ár sosem volt 24 forintnál kisebb (annak ellenére, hogy az adott hónapon és napon belüli ingadozások elég nagyok, sőt negatív árak is rendre kialakulnak).

Ez a kulcsmondat. Hiába 24 forint az átlag havi ár, amikor negatív ára van pont akkor, amikor a napelemek épp csúcsban termelnek.

a tőzsdén adná el a felesleges áramát, havi átlagban szinte biztosan sokkal jobban járna

Nem lehet este nyolckor eladni a délben megtermelt energiát, ha délben akarja eladni, akkor alig kap érte valamit vagy fizetnie kell, hogy megvegyék tőle.

A PentaSun úgy számol, hogy az ügyfelektől átvett és tőzsdén eladott áram utáni bevétel 40 százalékát kell visszatartania ezek fedezetére (és saját maga működésére), vagyis a bevétel 60 százalékát fogja kifizetni az ügyfeleinek (ennek fényében külön érdekes, hogy az állami 5 forint helyett még így is átlagosan 15-öt adott volna 2023-ban).

Amúgy fog jönni a dinamikus tarifa, pont ezt fogja tudni, anélkül, hogy lenne 40 százalékos marzs az ügyleten...

Ennek a cégnek a felvetése már szerintem csak azért is szar, mert lakossági napelemet a szaldóra méreteztek, azaz, hogy az éves termelés és fogyasztás kb. egálba legyen. Sehol nem raktak fel túltermelésre napelemet, azaz nincs mit eladni?!

Ha a család eljár otthonról, mert iskola, munkahely stb. Akkor napközbe mikor a legjobban termel, ugysincs helyben fogyasztás. Viszont pont akkor lesz negatív az ára is.

Délután már lefedheti a termelés a helyi fogyasztást, nincs mit exportálni.

Este meg nem süt a nap.

Mikor kéne exportálni akkor, hogy pénzt is keress ezzel?

Valamennyit fogyasztásoptimalizálás és háztartási automatizációval meg lehet oldani. Ha a fűtés/hűtés akkor megy amikor van nap, és este a lakás hőkapacitása kitart, akkor végülis termikus akkumulátornak tudod használni. Nyilván ezek megint pénzbe és átalakításba kerülnek...

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Akkumulátorral kiegészített rendszernél napon belül viszonylag könnyű megoldani, hogy akkor exportálj, amikor éppen jobb az ár, legalábbis így gondolom. Tehát nappal begyűjtheted az áramot, és csúcsidőben a fogyasztás mellett tudsz exportálni is. Ha abból indulunk ki, hogy az éves termelés nagyjából megegyezik az éves fogyasztásal (erre méretezték a rendszert), akkor a március-szeptember közti időszakban lesz elsősorban exportálni való áram, csak a nap közbeni ingadozást kell átalakítani. Erre jó lehet az akkupakk.

Akkumulátorral kiegészített rendszernél napon belül viszonylag könnyű megoldani, hogy akkor exportálj, amikor éppen jobb az ár, legalábbis így gondolom.

Ez addig megérős, amíg ingyen kapod az akkut, közpénzből. Amint fizetned kell érte, kiderül, hogy nem éri meg ez a dolog abban a méretben, ami tipikus lakossági méret.

Ha abból indulunk ki, hogy az éves termelés nagyjából megegyezik az éves fogyasztásal (erre méretezték a rendszert), akkor a március-szeptember közti időszakban lesz elsősorban exportálni való áram, csak a nap közbeni ingadozást kell átalakítani. Erre jó lehet az akkupakk.

Ha nem akarsz fűteni, akkor lesz éves szinten ~1000-1500 kWh energiaigényed, ezt egy 1-1,5 kWp napelem rendszer kiszolgálja. Ha akarsz fűteni, akkor lesz ennél lényegesen nagyobb rendszer, de akkor meg nem tudod a március-szeptember közötti időszakból elrakni szeptember-március közé a termelésed. Grafikonon: https://imgur.com/a/jtLBvqR

Az a baj, hogy nem mindegy, ha van 100 darab 5 kW invertered és 10 kWh akkud vagy egy darab 500 kW invertered és 1000 kWh akkud. Nyilván össze lehet állni 100 lakosnak és vesznek egyet nagyot, csak ezt tudja a szolgáltató is, mi lesz a lakosság motivációja? Nem értem amúgy a napelem körüli őrületet sokszor, egy havi szinten 5-15 ezer forintos valamiről beszélünk, egyszerűen nem éri meg a körülötte való szopás ezt a pénzt.

(Csak a végéhez.)

*Szerintem*

- van akinek volna rá pénze viszont nem tud / nem akar ennél komolyabb szinten tudatos pénzügyi manőverekkel foglalkozni, erre viszont azt hiszi, hogy érti

- ellenben zavarja a meglehetősen hektikus áram- / gázár változás és a körülötte "időnként" megjelenő hisztériakeltés

- és még azt is gondolja, hogy ha befektet napocskába, akkor stabilabban lesz kevésbé melege nyáron és hidege télen, (pénze épp lenne kifizetni az átlag feletti áramfoigyasztását, de krónikusan retteg tőle, ezért alig hűt ésvagy alig fűt)

- és még azt is hiszi, hogy ha napelemesíti a lakóterületét, az amúgy árfelhajtó tényező lenne egy esetleges házeladás / csere esetén.

(Azzal kezdtem, hogy nagyon sokan rohadtul nem tudatosan gazdálkodnak a pénzükkel.)

Azzal kezdtem, hogy nagyon sokan rohadtul nem tudatosan gazdálkodnak a pénzükkel.

Nem feltétlen a pénzügyi tudatosságról szól ez, hanem valami elemibb düh és agresszió tör fel, amikor a napelem téma felmerül. Holott egy átlagfizetéshez képest marginálisan kicsi haszonról van szó a legtöbb esetben.

Pont ez az én dilemmám is, 8 rugó körül van a havi számla, minek ruházzak be.

Egyetlen dolog a kérdés: meddig marad ennyi.

De ha akár a "borzasztóan drága", kb. négyszeres német áramárat kellene fizetni:

https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Elec…

Az sem lenne több, mint egy fél bevásárlás manapság.

Pontosan. És mivel a bizonytalanság a napelem-építős timeline-ra is vonatkozik, ezért az is lehet, hogy megépítem és úgy szívom meg. Akkor már inkább nem csinálok semmit és azzal szívom meg. Logikus volna például a napelemeseket szénné adóztatni. Nem azért mert igazságos, hanem mert ha volt pénzük és idejük egy többmilliós felesleges beruházásra, akkor még egy-két bőrt le lehet húzni róluk.

Engem pluszban elbizonytalanít az is, hogy tűz esetén probléma áramtalanítani.

Az a baj, hogy nem tudjuk mik lesznek (ha egyáltalán...) a dinamikus tarifa pontos szabályai, és árképzése.

El lehet adni a délben megtermelt áramot este is, csak akkumulátor kell hozzá. A kérdés a "megéri-e" és ha igen, mekkora akkukapacitásnál.

Normál esetben a napszakfüggő árképzésnek pont az lenne az előnye, hogy pénzügyileg motiválja a szereplőket az akkumulátor-telepítésre. De persze meg lehet azt is rezsicsökkenteni úgy, hogy ne érje meg sehogy.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Pont a "pénzügyi motiváció" volt az, ami ezt a csodás rendszert kitermelte. És nem csak a lakosságnál, ott még hagyján, de a kiserműveknél is (mármint az 500 kW kiserőműveknél, nem a HMKE-nél).

Ott pedig méginkább gáz, hogy kötöttek velük KÁT-ot 15, talán 20 évre is? Csak az számít, hogy minél több kWh legyen benyomva a hálózatba. Nyilván így minden kiserőmű arra lett optimalizva, hogy éves szinten a legtöbb kWh-t termelje, ami a déli tájolást jelenti, és a dőlésszög és az éves max.-ra van belőve.

Ha egy picit több piaciság lenne, akkor megjelentek volna a keletre és nyugatra tájolt erőművek is.

Egyébként én ha rakatok, akkor pont így fogom csinálni. Keletre és nyugatra lesz a panel. A panel olcsó, és ezzel tudom a legjobban széthúzni a termelési görbét. Valamint jellemzően reggel és este kell a legtöbb delej.

Kérlek titeket, hogy a topikban megjelent gazdag szellemi tőkéteket ne mulasszátok el beinvesztálni a 2026-os választásba.

:)