Raspberry Pi 5 tapasztalatok media center-ként

Nemrég rászántam magam h. kipróbáljam a Raspberry Pi-t. Ez egy emlékeztető a Raspberry Pi5-el kapcsolatban összeszedett dolgokról.

Előljáróban: ez az írás csak az 5-ös Rpi-ről szól, mivel korábbiakkal soha semmilyen formában nem foglalkoztam, az 5-ös lesz az első ilyen eszközöm. Éppen ezért aki már 10 éve bütyköl ilyeneket és 5-se is van már, valószínűleg az égvilágon semmi újat nem fog itt olvasni. Továbbá amiket felhozok pl. "nem számítottam ilyesmire" témában, az afelismerés neki már lehet h. 10 éve megvolt.

Tehát először is, mi az a Raspberry Pi (5)? Egy SBC (Single Board Computer), azaz 1 kis (kb. bankkártya méretű) nyákon egy komplett (ARM-alapú!) SoC (System On a Chip) számítógép megtalálható. A Raspberry nevű cég Pi 1 eszköze kb. 2012-ben jelent meg, és az azóta eltelt 12 évben sok újabb generáció ill. különböző területekre fókuszáló speciális változata is kijött már. A sima Pi mellett "Zero" ill. "Pico" szériák is léteznek. Ezeknek sokkal(!) kisebb a teljesítménye, (sokkal) kevesebb RAM van bennük, így azok általános desktop célú PC kiváltására semmiképpen NEM alkalmasak. A Pi4, de méginkább a Pi5 esetében a marketing viszont nagyon nyomatta ezt a PC (x86) desktop replacement célt, ezért erre (is) kíváncsi voltam.

Az Pi 5-ös széria a legújabb, 2023 októberi megjelenés. 

LEGO

Az SBC-féle eszközök bütykölésre valók, azaz nem konyhakész eszközt kap bedobozolva az ember. Alkatrészenként kell összeválogatni az építőelemeket, amikból összerakod amit éppen szeretnél.
Ez elsőre kicsit csalókává is teszi a költségeket. Mert a marketingpromo mindig csak az alaplapra fókuszálva írja h. "csak" 50 dollár az új Rpi verzió! Persze, de kell még hozzá valami tápegység is, hogy elinduljon egyáltalán. Meg általában egy ház is jól jön hozzá. Kell bele egy SDkártya vagy SSD is storage-nek. Az RTC (Real Time Clock, az óra ami kikapcsolt állapotban megtartja az időt, nem pedig 0-ról indul minden áramtalanítás után) működéséhez nincs alapesetben a nyákon elem, azt külön kell rákötni, speckó csatlakozón, és ez az elem is (irreálisan drága) pénz. Ha nincs felesleges MICRO-HDMI kábel, azt is venni kell. Végül sok kicsi sokra megy után a végösszeg általában a duplája annak a kiindulási "csak50dollár"-nak. Ezek után jönnek még a bővítőmodulok (HAT-ek, COMPUTE modul-ok), a kamerák, stb. amikkel megint csak el lehet szállni a költségekkel.    

HARDVER / SOC / CPU

A Pi4 és Pi5 ARM64 architektúrára épül, ami merőben eltér az x86-64 architektúrától.

A 64 bites ARM architektúra neve hétköznapi nyelven ARM64. De a hivatalos megnevezés, amit általában az ISO fájlik nevében is használnak, az a "Aarch64"

https://en.wikipedia.org/wiki/AArch64

Az x86 világból jött embernek nagy fejfájás lehet elsőre az ARM (mint cég) idióta verziózási, termékszegmentálási elnevezéseit beazonosítani, ha egy konkrét SoC-t kell elhelyezni az ARM-térképre. Ehhez hasznos link ez:

https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_ARM_processors

A korábbi Pi3 már elvileg 64 bites volt, mégsem Aarch64-nek nevezték, hanem ARMhf-nek, erről is van itt némi okosítás:

https://stackoverflow.com/questions/37790029/what-is-difference-between…

További érdekesség (inkább fejvakarás annak aki ebbe még sosem futott bele), h. attól hogy még a CPU 64 bites, és az oprendszer betöltött kernel-e is 64 bites, az OS maga még lehet 32 bites: 

armhf stands for "arm hard float", and is the name given to a debian port for arm processors (armv7+) that have hardware floating point support.

On the beaglebone black, for example:

:~$ dpkg --print-architecture

armhf

Although other commands (such as uname -a or arch) will just show armv7l

:~$ cat /proc/cpuinfo 

processor : 0

model name : ARMv7 Processor rev 2 (v7l)

BogoMIPS : 995.32

Features : half thumb fastmult vfp edsp thumbee neon vfpv3

The vfpv3 listed under Features is what refers to the floating point support.

Incidentally, armhf, if your processor supports it, basically supersedes Raspbian, which if I understand correctly was mainly a rebuild of armhf with work arounds to deal with the lack of floating point support on the original raspberry pi's. Nowdays, of course, there's a whole ecosystem build up around Raspbian, so they're probably not going to abandon it.

To add to the confusion, Raspberry is now loading a 64-bit kernel on Rpi 4's by default. Even if the OS is 32-bit (you can force it to load through config.txt on Rpi 3's). Not that there is anything wrong as the 32-bit OS appears to work fine with a 64-bit kernel for the most part (some people have reported issues). Unfortunately, it means you cannot use "uname -a" to learn what OS architecture you are running. After some searching, I finally learned that "file /lib/systemd/systemd" is a reliable way to determine if the OS is 32-bit or 64-bit.

A Pi5 Broadcom gyártmányú BCM2712 modellkódú SoC-re épül. (A Pi4-nél ez a BCM2711 volt)

Hivatalos oldal szerint:
https://www.raspberrypi.com/products/raspberry-pi-5/

Broadcom BCM2712 2.4GHz quad-core 64-bit Arm Cortex-A76 CPU, with cryptography extensions, 512KB per-core L2 caches and a 2MB shared L3 cache
VideoCore VII GPU, supporting OpenGL ES 3.1, Vulkan 1.2
2 x 4Kp60 HDMI display output with HDR support
4Kp60 HEVC decoder
LPDDR4X-4267 SDRAM (2GB, 4GB, and 8GB)
Dual-band 802.11ac Wi-Fi
Bluetooth 5.0 / Bluetooth Low Energy (BLE)
microSD card slot, with support for high-speed SDR104 mode
2 x USB 3.0 ports, supporting simultaneous 5Gbps operation
2 x USB 2.0 ports
Gigabit Ethernet, with PoE+ support (requires separate PoE+ HAT)
2 x 4-lane MIPI camera/display transceivers
PCIe 2.0 x1 interface for fast peripherals (requires separate M.2 HAT or other adapter)
5V/5A DC power via USB-C, with Power Delivery support
Raspberry Pi standard 40-pin header
Real-time clock (RTC), powered from external battery
Power button

--> Itt már van 1 apró, de bosszantó "hiba" a hivatalos oldalban: a monitor kimenetre 2 x HDMI-t mond, holott valójában MICRO-HDMI formátumú mindkét kimenet. Ez azért bosszantó mert a 3-as változatig valóban teljes méretű (normál) HDMI kimenet volt, csak a 4 (és most már az 5) óta MICRO-HDMI. Mivel nem használtam eddig MICRO-HDMI portot, 2 opció van erre: a) vagy vesz az ember egy MICRO-HDMI --> normál HDMI átalakítót, és utána ebbe dugja a teljes méretű HDMI csatlakozós kábelt vagy b) lehet kapni kifejezetten egyik végén MICRO-HDMI csatlakozós -- másik végén normál méretű HDMI csatlakozós kábelt is. Utánaolvasva vannak, akik szídják a normál méretű HDMI csatlakozó után a MICRO-HDMI csatlakozó bevezetését az újabb modelleknél, mert a MICRO sokkal sérülékenyebb, kis erőltetésre (mivel nem olyan mint az USB Type-C, azaz számít az orientáció) könnyen tönkre lehet tenni. 

Ezek a Pi5 közös jellemzői. Ugyanis létezik belőle 4 és 8 GB RAM-os kivitel is. A 4GB-os ára a még "reális", a 8GB-os viszont prémium árazásúnak lett belőve. Nyilván arra alapoznak h. ha valakinek kell annyi sok RAM, azt jól le lehet húzni pénzzel. Mivel természetesen a RAM IC forraszott (és csak 1 db-nak van hely a nyákon), így nem cserélhető, se nem bővíthető. Ezért érdemes jól meggondolni h. melyik változatot vegye az ember, ha van rá esély h. előbb-utóbb kifut a rendelkezésre álló RAM-ból a felhasználási cél.

Nemrég, 2024 júliusban kijött a legújabb Pi5 változat is, ami 2GB RAM-al szerelt. Ennek a RAM-on kívül további újdonsága is van, nevezetesen h. átdolgozott SoC-t kapott. Kiszedték belőle a "nemhasznált" részeket amiket a Broadcom beletett az SoC-be, de a Raspberry nem aktivált. Így csökent az IC mérete (csak a tényleges belső tranzisztorszám-méret), a tokozás, és az SoC fémsapka mérete azonban változatlan maradt. Elvileg ennek köszönhetően az idle fogyasztása is csökkent némiképpen, és picit kevésbbé melegszik. Hogy megkülönböztessék az eredeti BCM2712-t az újtól, az eredetit BCM2712C1 teljes néven lehet megtalálni, az új változatot pedig BCM2712D0 néven.

https://www.raspberrypi.com/documentation/computers/processors.html#bcm…
https://www.jeffgeerling.com/blog/2024/new-2gb-pi-5-has-33-smaller-die-…

A Pi5 legnagyobb kritikája a következő volt: a Pi4, és korábbi változatokban meglevő hardveres H.264 encode+decode-ot komplett kivették belőle, arra hivatkozva h. a Pi5 CPU-ja már annyira erős, h. szoftverből elbánik a H.264 kódolással/dekódolással. A már Pi4-ben is meglevő H.265 hardveres decode a Pi5-ben megmaradt:

Pi5: 4Kp60 HEVC hardware DEcode
Other CODECs run in software
H264 1080p24 DEcode ~10–20% of CPU
H264 1080p60 DEcode ~50–60% of CPU
H264 1080p30 ENcode (from ISP) ~30–40% CPU (ahol az ISP = Image Signal Processor)

KODI videó lejátszása közben nézett CPU util értékek alapján a H.264 1080p 24 FPS videó decode (lejátszás) meglepően megterheli a CPU-t. A KODI a 4 db core-ra egyenként mutat 0-100% értékeket, így max. 4x100 = 400%-ig lehet terhelni a CPU-t. Így a fentebbi H.264 lejátszás, kb. 30-35Mbit/sec botrate-es anyagnál 1 core-ra kb. 50-70% folyamatosan terhelést mutat, mellette a másik 3 core-on is van fejenként 10-10% valami. Azaz összesen kb. egy teljes core-t leterhel. H.265-ös videókat pedig látványosan kisebb terhelés mellett játssza le. Itt kb 50-90Mbit/sec videóanyagokkal (4K, szintén 24FPS) próbáltam, és 1 core volt max. 10-20%, a másik 3 core 0-10% között váltakozott.

Ezek alapján a H.264 videók tényleg látványosan megdolgoztatják a Pi5-öt, érezhetően felmelegszik a ház a lejátszás során elég hamar. Azért ez elég nagy szégyen, főleg a 2,4Ghz-es magok tudatában, ráadásul így 2024-ben.

 

POWER

További kritika volt a Pi5 új 27 Wattos RASPBERRY-s tápegysége miatt. Elvileg USB PD szabványú type-C power bemenetet raktak a Pi5-re. Viszont az 5V mellé itt már 5A áramerősség kell neki. Az USB PD szabványa 5V esetén max 3A-t enged, azaz max. 15W teljesítményt. Ha ennél több kraft kell, akkor 9V, (12V már nem része az újabb USB PD szabványnak) 15V vagy 20V és max 5A-ig lehet felmenni USB PD 1.0/2.0/(3.0?) szabvány szerint. Viszont ha ilyen USB PD szabványú NEM-RASPBERRY márkájú töltőt dugsz a Pi5-re, akkor a max. 3A miatt a Pi5 warning-ot fog dobni, és emiatt a Pi5 USB portjainak max. áramkimenetét korlátozza 600mA-re. Ez kevés az egér/bill. kombón kívül kb. minden másnak (USB pendrive talán még elmegy róla, de USB külső HDD/SSD és tsai valószínűleg már nem). Tehát hiába az USB PD szabványos bemenet, azon csak 5V-ot tud fogadni, állítólag a buck converter-t le tudták így spórolni a nyákról. Viszont kell neki az 5A. Ezt kb. csak a Raspberry-s 27W táp tudja, aminek az 5A miatt vastagabbak a kábelében a táp erei. Amit el is felejtettem megemlíteni, h. a Rpi5 hivatalos táp beépített kábellel rendelkezik, nem bontható/cserélhető.

Következő nem-szabványos dolog, h. a Raspberry 27W-os Pi5 tápja nem 5,0V-ot ad ki, hanem a specifikáció részletesebb al-oldala szerint 5,1V-ot. Ez amiatt kell, mert terhelés hatására leesik a feszültség, és ha csak 5,0V-ot kapna a bemenetre, a feszültségesés miatt az USB kimenetein már nem tudná ezt stabilan tartani és a perifériák hibásan működnének. Ergo 5,0V-os 3rd party táppal nem biztos a hibátlan működés, emiatt is a drága spec 5,1V-ot tudó tápot kell megvenni.

Azt is jó tudni, h. alapesetben a lekapcsolt Pi5 (de lehet h. már a 4 is?)  csak valami szoft-poweroff állapotban van. Ilyenkor ugyanúgy felveszi a maga kis 2-2,5Wattját, mintha futna a teljes SoC. Ez állítólag amiatt van, hogy az esetleges rádugott HAT-re átmenjen a 3,3V / 5V ha be kell kapcsolni. De van rá lehetőség h. ha nincs extra HAT rádugva, akkor kapcsoljon ki ténylegesen, és akkor csak a pár milliWatt kategóriában fogyasszon ebben az állapotban. https://www.jeffgeerling.com/blog/2023/reducing-raspberry-pi-5s-power-c…

Továbba, ha áramtalanított állapotban megkapja a tápot, azonnal elindul a Pi5, hiába van már rajta dedikált power gomb. Ez gyakori áramszüneteknél lehet gond (nálam pont ez van pár hónapja mert a szomszédos építkezések szétbarmolták a környék évekig stabil elektromos hálózatát). Még nem turkáltam utána h. firmware-ből ez letiltható-e, de gyors gugli alapján ez úgy tűnik bydesign és nem lehet konfigolni. Így kell valami beállítás az elinduló OS-be h. x perc / óra inaktivitás után menjen le ismét shutdown-ba. Az auto-start csak a hivatalos 5A-s Pi5 táppal igaz, egy 3A-s táppal ÉS usb boot-al : nem indul el automatán. Ott már eeprom konfigot kell módosítani.

Szintén kritika, hogy úgy általánosságban a korábbi generáció tartozékai nem kompatibilisek nagyon sokszor az újabb generációval: pl. a nyák eltérő méretei miatt a házak nem passzolnak, a régi tápegységek nem jók a Pi5-nél (ld. feljebb), a Pi5 kameracsatlakozóját átvariálták így újfajta szalagkábel kell hozzá, stb. 

A Pi5 PMIC DA9091 datasheet-je pedig ipari titok, nem árulnak el róla semmit:

https://forums.raspberrypi.com/viewtopic.php?t=359073

CASE

A csupasz nyák önmagában elég sérülékeny, ezért valamilyen dobozba érdemes belerakni. A hivatalos gyári ház Pi5-höz pont megfelelő. Ha ez nem elég, ennél vannak fancy-bb házak is 3rd party gyártóktól. A hivatalos Pi5 háznak van beépített (de szükség esetén kivehető) ventillátora is, ezt firmware vezérli és bizonyos hőmérséklet elérése esetén kapcsol be, és fordulatszámszabályozottan pörög egyre gyorsabban, ahogy terhelés hatására jobban felmelegszik az SoC. A házon van kivágás az összes IO portnak, a power gombot lehet vele működtetni, és a státusz LED-ek is láthatóak maradnak. A teteje nem teljesen zár, a légrésen tudja beszívni a levegőt a beépített ventillátor.

FAN

A Pi4 is, de a Pi5 már főleg melegszik. Eléggé. Éppen ezért kb. nagyjából muszáj valamivel hűteni. Firmware-ből nézi természetesen a thermal management, h. hány fokos a SoC. Kb. 80-85 fok környékén van a plafon, eléggé keményen elkezd throttlingolni h. ne melegedjen túl és minél hamarabb lehűljön. Ezt a throttling-ot elkerülni úgy lehet, ha hűtőbordát teszel az SoC-re. De nem árt a PMIC (Power Management IC = tápellátás szabályozásáért felelős IC), a Wifi IC-re, és az RP1 IO chip-re is. Ennél jobb megoldás az aktív hűtés. A Pi5 gyári házhoz tartozó ventillátor helyett lehet hivatalos Pi5 Active Cooler-t is venni. Ez egy borda+venti kombó, ami a fontosabb melegedő IC-ket lefedi (mindegyikkel érintkező thermal pad van ragasztva az aljára). Ez lényegesen jobban le tudja hűteni, mint a Pi5 ház venti. Be lehet rakni a Pi5 házába, ilyenkor a Pi5 ház alap ventillátorát ki kell tartólemezestől venni, h. beférjen az Active Cooler a házba.

Találtam másféle 3rd party ventillátort is (Argon THRML 30mm Active Cooler) , ami nagyon hasonlatos a hivatalos Active Cooler-hez. Állítólag az Argon az pár fokkal jobban le tudja hűteni nagy terhelés esetén (idle és alacsony load esetén nincs különbség). Cserébe a hátrányai: az Active Cooler-rel ellentétben az Argon-on a thermal pad-ok nem érintkeznek rendesen az összes IC-vel, így azokat nem hűtik annyira. Továbbá feleslegesen hosszú a venti kábel, nehéz a kis házban elvezetgetni h. a fan hader-re rá tudja dugni az ember.

A FAN bootoláskor 100% fordulatszámon pörög egészen addig, amíg be nem tölt az OS, bekerül a FAN a device tree-be és így a FAN management át nem veszi a korrekt vezérlését. Ha olyan OS-t próbálsz meg futtatni, amiben nincs rendes device driver támogatás Pi5-höz, akkor a FAN végig 100%-on fog pörögni, elég hangos és zavaró.

STORAGE

A Pi a legelső változatoktól kezdve SD kártyáról tudott bootolni. Az USB boot képesség itt egy újabb dolog, de már az is működik 1-2 generáció óta.

SD kártyákról és sebesség-képességkről vannak egész jó összefoglalók az SDCard Association hivatalos oldalán:
https://www.sdcard.org/consumers/about-sd-memory-card-choices/sd-sdhc-s…
https://www.sdcard.org/consumers/about-sd-memory-card-choices/bus-inter…
https://www.sdcard.org/consumers/about-sd-memory-card-choices/speed-cla…
https://www.sdcard.org/consumers/about-sd-memory-card-choices/applicati…
 
Ha a használt SDkártya "A2" képességű, be lehet kapcsolni Pi5-ben egy fícsört firmware-ből, amitől a random IO nagyon meggyorsul. Ez pont desktop / internet browsing használatnál lehet fontos. Viszont nem minden A2-es SDkártya támogatja jól, pl. Samsung topszériás SD kártyái nem működnek vele. Érdemes végigolvasni a fórumot, akinek ez fontos, és aszerint venni hozzá SDkártyát:

https://forums.raspberrypi.com/viewtopic.php?t=367459

A Pi5 egyik nagy újdonsága, h. támogatja a PCIe-t (1 lane x PCIev2.0, de állítólag konfigból lehet engedélyezni a PCIev3.0-t is). Ezt egy speciális csatlakozón keresztül szalagkábellel összekötött PCIe HAT-en lehet kihasználni, h. NVME SSD-t rá lehessen kötni. A rossz nyelvek szerint nem túl üzembiztosan. Illetve 3rd party ház (Argon?) esetén is sokaknak gondja volt az instabil PCIe működéssel.

 

NETWORK

a Pi5 wired gigabit ethernet controller IC-je BCM54213PE, pontosan ugyanaz mint a Pi4-nél. Ez a Broadcom oldala szerint tud cable length check-et. De az ethtool-on keresztül mégsem működik.

https://forums.raspberrypi.com/viewtopic.php?t=365980

 

RTC

Eredetileg a Raspberry-n nem volt RealTime Clock sokáig, mert ez ugye egy filléres termék, nem fér bele ilyen olcsó árba az űrtechnikának számító RTC plussz extra áramköre. Nos, mióta jól megdrágultak a board-ok, ez végre megváltozott. Nagy újdonság a Pi5-ben, hogy végre raktak a board-ra integrált órát. Így nem felejti el 2 poweron között a pontos időt. További előny, hogy így NTP hiányában is tud egy kb. reális időt számon tartani. Viszont az ehhez szükséges elem nincs rajta a board-on. A PC-ken megszokott CR2032 helye sincs meg, speckó csatlakozón kell rádugni egy saját Raspberry-s megoldású elemet. Amit ráadásul pofátlanul drágán mérnek az eladók.

BOOT EEPROM

Szintén nagy újdonság Pi4 óta, hogy az x86 BIOS-hoz hasonlatos EEPROM-ban tárolt BOOT programot tud már használni, amit lehet frissíteni is. BCM2712-höz való EEPROM update-k listája:

https://github.com/raspberrypi/rpi-eeprom/blob/master/firmware-2712/rel…

Támogat netboot-ot is, ha beleraksz egy üres SDkártyát, fel tudni menni internetre (de csak wired ethernet-en, wifi-n keresztül ez nem működik) és le tud húzni egy támogatott OS image-t az SD kártyára.

 

SZOFTVER

Oprendszer témában többféle választék is van: a Raspberry Pi Imager hivatalos tool-t kell letölteni (Windows / Linux / Mac-re van) https://www.raspberrypi.com/software/ és ebben kell kiválasztani mit szeretnél kiírni SDkártyára.

Ha PC desktop imitációt akarsz játszani (ez ugye az állítólagos selling point-ja a Pi5-nek), akkor van erre hivatalos nevén Raspberry Pi OS (with desktop). (Ez régebben még Raspbian néven futott, ha valahol ilyet látnál archivumokban). Ez elég up-to-date, perpill a Debian 12 Bookworm  kiadáson alapul. Van belőle 32bit-es és 64bit-es (ARM) változat is. Ezekből mind van a 1) normál kiszerelés (ami == desktop + nagyon kevés segédprogram), van 2) "...and recommended software" változat (ebben csomagoltak mellé pár használható programot is a csupasz desktop mellé), illetve 3) ha nem kell semmi plussz szoftver a csupasz OS-en kívül akkor van a Lite változat. Ha nagyon megszeretted a Raspberry Pi OS-t, még PC-re (x86) való változata is van. Viszont ez utóbbi egy jóval régebbi Debian-ra épül.

A hivatalos "Raspberry OS" leginkább arrra jó, h. a board konfigurálásához van benne pár speciális utility, ezekkel a legegyszerűbb változtatni bizonyos boot-beállításokat, firmware update-t. Mindennapi desktop használathoz természetesen eléggé fapados, de végszükségben egy Chromium-ot v. Firefox-ot futtatni szódával elmegy. Itt arra voltam kíváncsi, h. browserben (chromium / Firefox) Youtube 1080p H.264 videókkal hogy bírkózik meg. Hát jelentem sehogy. A 1080p-s videóknál masszív és folyamatos framedrop-ok vannak. Szóval aki fizetett review-er azt merte mondani h. 1080p 25 FPS (nem 60 FPS) videókat lehet youtube-on folyamatosan nézni vele, az mind hazudott. Kb. a 480p videókat bírja 1-2 framedroppal a lejátszás kezdetén vinni további drop-olás nélkül. VP9 és a többi alternatív videókodeket nem próbáltam még ki.

Desktop területről tovább evezve, kíváncsi voltam mennyire alkalmas otthoni média player-nek TV-re kötve, ahol a filmeket külön NAS-ról SMB-n keresztül kellene elérnie. Ez kb. csakis a Kodi-t jelenti. A Kodi csak egy alkalmazás, tehát meglevő OS-re tudod felpakolni. Ha viszont nem egy desktop OS-en akarnád használni bill+egérrel, akkor kell köré egy olyan OS, ami ilyen media center szemlélettel készült. Ilyenkor automatikusan a Kodi-t indítja el az OS bebootolás után. Továbbá automatikusan támogatja a CEC-t h. ne kelljen billentyűzet+egér, sem 2 távirányító (1 a TV-hez meg 1 másik a Kodi-t futtató minigéphez). Két ilyen media center OS opciót találtam, az egyik a LibreELEC a másik az OSMC.

Kodi releases: Releases - Official Kodi Wiki

 

Az OSMC-t gyorsan letudom, mert ez szimplán nem létezik még Pi5-re. Elvileg a 2023 őszi Pi5 megjelenés után ígérgette az OSMC h. minél hamarabb ki fogják hozni Pi5-re is a legutolsó változatot. De ez kb. 12 hónap után a mai napig nem történt meg. Esélyes, h. az OSMC saját házon belüli hardveres terméke (Vero V) eladásaira és fejlesztésére jobban koncentrálnak, mint a versenytárs legújabb (Pi5) modelljének a támogatására. Pedig kíváncsi lettem volna mit tud az OSMC. https://osmc.tv/2023/09/raspberry-pi-5-and-osmc-support-changes/

 

A LibreELEC az azóta megszűnt OpenELEC (ELEC == Embedded Linux Entertainment Center) 2016-ban kivált fork-ja. Ezzel kicsit több szerencsém volt, mint az OSMC-vel, mivel ennek a legutóbbi stable kiadása 2024 aug végi (12.0.1) és ez már ismeri a Pi5-öt. Legalábbis a 4 és 8 gigásat. A 2 gigás változat összepiszkolja magát valami Mesa bug miatt, amit már javítottak de ehhez most 2024 szeptemberben még nightly kiadást kell használni. Remélem fél éven belül jön ki valami 12.0.2 amiben már benne van a fix.

A LibreELEC egy Kodi + némi minimalista OS körítés. Első blikkre tetszik (soha az életben nem használtam Kodi-t, csak hallottam róla h. létezik ilyen is). Viszont nagyon szokni kell a Kodi logikáját (a file-menedzsment, az SMB kezelés homokórázása és blockolja a teljes UI-t percekre), meg úgy az egész működését, mert néha mire elindítok egy filmet, már teljesen el is megy a kedvem az egésztől. Elvileg ez is már egy 8 éves project, de olyan bugokba belefutok első naptól a 12.0.1-ben, mintha most tákolták volna össze az első működőképes éppenhogy szét-nem-eső verziót. Ahogy nézem ez is főállású tákolós project erőforrást igényel, h. biztos legyen minden nap a működőképes állapot, ne essen szét folyton valami miatt az egész. Ehhez a Kodi-t is ismerne kellene jobban h. annak a hülyesége miatt van ez, vagy LibreELEC specifikus hiba.

Releases | LibreELEC.wiki

Van még 1 párhuzamosan élő másik ELEC leszármazott, a CoreELEC, de ez csakis 1 fajta ARM SoC-ra fókuszál, az Amlogic-ra, Raspberry-n működő változata nincs.