Az Intel kiadta a microcode frissítést a túlfesz. problémára, állítása szerint elhanyagolható teljesítményvesztést okoz

Címkék

Illetve, az Intel szerint a későbbi processzorok pedig nem érintettek a problémában. A microcode frissítést eljuttatta OEM (alaplapgyártó) partnereihez, alkalmazása BIOS frissítést igényel. Egyes alaplapgyártók (Asus, MSI az elsők közt) már elérhetővé is tették az új BIOS frissítéseket. Az Intel kiterjesztett garanciát nyújt az érintett CPU-kra (22 SKU). Akik dobozos processzort vásároltak, az Intelhez fordulhatnak, akik brand/épített PC-t, azok a kiskereskedőhöz.

Az első "megbízható" benchmarkok szerint nem okoz jelentős teljesítményvesztést az új microcode:

Részletek itt és itt.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2024. 08. 11., v – 10:28

Aztán majd várjunk még 6-9 hónapot, mire kiderül h. most igazat mondanak, vagy suttyomban ismét apdételve lesznek a részletek. Orwell 1984-es múlthamisítás. Szerencsére az archive.org-ról vissza lehet keresni, és betűre összehasonlítani hol-mit írkálnak át.

Így van, kezdi elveszíteni velük szemben mindenki a bizalmat. Pedig lehet most nem hazudnak, mert a tesztek szerint tényleg a legtöbb esetben erősen elhagyagolható a teljesítményvesztés. Inkább az a kérdéses, hogy máris hány proci ment gajra, meg ez az update mennyit ment meg a kukától. Azt tényleg csak az idő dönti el.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Ha a szilicium már sérült fizikailag, azon a föld semelyik mikrokódja nem tud csodát tenni. Ott már csak maszatolni lehet.

Mint teszik azt az alvázsérült kocsit összehegesztő, kikalapàló autószerelő-kontárok (egyes vélemények szerint egyenesen gyilkosok). Amit aztán sérülésmentesnek hatudva rásóznak valakire. A következő balesetnél már nem lesz meg a gyári merevség. Sokkal esélyesebb h. amit a sérülésmentes karosszéria még megfogott volna, azt az ilyen összekókányolt kontármunkás alváz már nem fog. A sőför és utasai meg ottpusztulnak. Úgy, h. tudtukon kívül ültek egy életveszélyes guruló roncshalmazba.

Az intel az utólagos maszatolással pont ugyanilyen kategóriàba esik.

Kicsit urban legend feelingem van. A régi ladák merevsége ölte meg balesetkor az utasait, most meg ezt hiányoljuk az alvázségült kocsikból.

Miközben a rugalmassága sérül.

Egyébként erre a legendára nem találtam bizonyítékot.

hup.hu##article[data-comment-user-id="16401"]

hup.hu##article[data-comment-user-id="4199"]

A régi ladákban volt légzsák? A régi ladáknak volt a motortér felől gyűrődőzónája ami elnyeli a frontális ütközés energiáját, miközben a padlólemez pont nem csuklik össze, konzervdobozként rázárva a bent ülőkre?

Totalcar-on rengeteg cikk és fórumtéma volt a kontárul összelakatolt majd újra forgalombakerült kocsikról. Amik közül 1-2 aztán balesetes lett és bizony ott tört el az egész ahol korábban suttyomban "megjavították".

Volt komment a szakszerű javításról is, ami gyári minőséget érne el, csak azt kb. a gyártó tudná egyedül megcsinálni, olyan gépekkel és annyiért, amennyit idehaza senki nem ad érte. Ezért lesz GTK-s az alvázsérült kocsi, és ezért jó üzlet valakinek ezeket roncsárban megvenni. Utána megcsinálni kókányul, és serülésmentesnek hazudva eladni valakinek. Aki ha nem balesetezik vele, sosem tudja meg h. egy életveszélyes szarban vezetett évekig. Ha meg súlyos baleset lesz, akkor kiderül a turpisság. Ha megtalálják a kocsiban ülők hozzátartozói a kereskedőt (ha az is még él), akkor vagy a) 3-an agyonverik az embert v. b) kiperlik az unokái pénzét is.

Semmi bizalomvesztés nincs itt, nem kellett volna eleve bevezetni annak idején az overclocker-ek nyomására az alaplapgyártóknak a névleges frekvencia és feszültség piszkálási lehetőségeket. Miután bementek ebbe az egyirányú  utcába, a végletekig tolták a határokat és ez lett az eredménye.

Szépen aztán felült a vonatra az Intel is, én emlékszem még, amikor nem, hogy megtűrtek vagy egyenesen marketingelték a túlhajtást, hanem kifejezetten tiltották.

Most majd egy kicsit visszavesz a hülyeség ől.

trey @ gépház

A túlhajtás soha sem érdekelt, de mintha régebben az Intelnek lett volna külön jelöléssel ellátott húzásra alkalmas vagy húzásra engedélyezett processzorai. (Talán a  K-jelűek?)
Ha a mostani malőr csak ezekkel kapcsolatos, akkor a kockázat megoszlik a processzorgyártó, az alaplap gyártó és a felhasználó között.
De ha ez a 13- és 14-es széria random processzorait érinti, akkor kizárólag az Intel a ludas!

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

A K suffix az annyit tesz h. a szorzó unlocked. De attól még a nem-K modellek is érintettek.

Csak mivel az intelről van szó, sem a konkrét modellkódok, sem a gyártási dátum tartományok nem publikusak  Hanem minden vásárló egyesével szkanderozzon az RMA ügyfélszolgálatos barmokkal, és szopatják szarrá az embert a fájdalmas visszaküldési torturával.

Itt van amúgy az aktuális modellkód-megfejtő oktatásianyag:

https://www.intel.com/content/www/us/en/processors/processor-numbers.ht…

Csak mivel az intelről van szó, sem a konkrét modellkódok, sem a gyártási dátum tartományok nem publikusak.

Tom's Hardware ---> ...future processors not impacted.

Nem teljesen világos nekem, hogy ez a két mondat hogyan is jön össze.

Jól értem, hogy a 14. generációs processzorokból lesz olyan, ami hibátlan ("future processor"), de a kereskedőknél ott fognak keringeni a hibásak is?

Vagy a "future" a 15. generációra vonatkozik?

Ez az IDA-t csak most pár éve tudatosult bennem h. van ilyen, mikor épp néztem CPU-Zt és néha a max szorzó fölé ugrott +1-el a régi core2 laptopom. Azt tudtam h. core i-től kezdve lett turbo, de hogy core2-ben is volt már ilyen kezdetleges valami, azt nem.

Mondjuk ez a +100Mhz 1-1 rövid pillanatra, single core workload-nál szerintem nem oszt-szoroz semmit sem.

Hát, én meg nem ma kezdtem a Pentium vonallal, hanem a P100-nál. Arra is emlékszem, hogy már a Celeron-nál is voltak olyan darabok (pl. Slot1-es széria)  amik jól húzhatók voltak (333 MHz->500MHz, számod ki ezt mai órajeleken), de az Intel kifejezetten küzdött mindenféle OC ellen.

Ma meg kifejezetten marketingeli.

trey @ gépház

Nem történt ilyen. Ezt a mostani problémát se az overclocker-ek kézi piszkálása okozta.

Ezek a modern procik (Intel 12-14. gen, Ryzen 7. gen) tuningolás és mindenféle spéci UEFI BIOS állítgatás nélkül default túlhajtják magukat, lényegében turbóznak, amíg power vagy thermal throttling vagy elégtelen fesz nem lép fel. Ezen még rontott, hogy az Intel esetében valami balfék mikrokód már low level szinten is túlfeszelt valamit, amit nem kellett volna, ebbe döglöttek bele a procik. Természetesen ezek kikapcsolhatók voltak, de mivel default működés, sok felhasználó nem mókolt ezzel.

A procigyártók belátták, hogy ezt nem kéne, az AMD már vissza is fordult a Ryzen 9. gennel, az már nem csinálja ezt, van is elégedetlenkedés emiatt, mert így a 9700X alapértékeken csak a korábban default szarrá túlhajtott 7700X teljesítményét hozza, és sokan most elégedetlenül verik az asztalt, hogy nem volt fejlődés.

Intel is garantáltan változtatni fog ezen, most már AMD-s nyomás sincs, hogy az Intel versenyképesség miatt ilyen túlhajtós eszközökhöz nyúljon, meg most megégették magukat a tönkremenő procikkal, így a jövőben mindenképp mellőzni fogják.

Mint írtam a másik szálban, az NVidia is ezt csinálja sajnos, az RTX3xxx széria óta elszállt a csúcs NV GPU-k energiaéhsége, ami az RTX4xxx szériára már olyan rossz lett, hogy kártyára kötött tápcsatik leolvadtak.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Hogy a faszba ne történt volna ... Eleinte tiltott volt minden OC, underground körökben ment. Aztán elkezdtek megjelenni olyan alaplapgyártók (nyilván a piaci résre reagálva), amikben nem kellett kézzel jumperelni, hanem már BIOS-ból matathatók voltak. Végül ez mainstream-mé vált.

trey @ gépház

Igen, csak a jelen probléma szempontjából ez nem releváns. Most nem kellett semmi 'overclocker' opciót bekapcsolni, hogy baj legyen.

Voltak ugyan "szürkezónás" esetek korábban, mint a korlátlan PL2 boost beállítás, ami sok alaplapgyártónál valami ártalmatlannak hangzó (performance level: enhanced vagy hasonló) opció alatt futott, talán még default is volt. Nem árulta el a felhasználónak hogy ez azt jelenti, hogy TDP-limitet feloldva addig turbózik a processzor, amíg 95°C-ot el nem éri (vagy tönkre nem megy...). Az Intel azért jó ideig szemethunyt a gyakorlat felett, mert jól mutatott benchmarkokban, akkor kezdték el tiltani, amikor már komoly baj volt belőle: https://www.anandtech.com/show/21374/intel-issues-request-to-mobo-vendors-to-use-stock-power-settings-for-stability

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A folyamatot értsd, hogy hogy jutottunk el ide. Onnan indultunk, hogy a processzorok órajele, szorzója és feszültségértéke egy alaplapra forrasztott jumperrel volt kézzel állítható. A gép szétszerelése után. Most meg a BIOS-on keresztül állítgatja az user/Intel, ami rosszul sült el, így microcode-ból állít be max. limitet. Eleve ezt azt jelentette, hogy szoftverből a biztonságos limit fölé engedett menni. Amit most letiltott.

hw vs. szoftver állítási lehetőség

trey @ gépház

Annyira nem volt órajeltartaléka az én példányomnak (talán ha jól emlékszem 1.8GHz volt az alap és 2GHz-hez már feszültséget is kellett emelni), hogy nálam nem volt értelme erőltetni. Ha jobb példányom lett volna valószínűleg rászántam volna.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

volt ilyen, az 5 vagy 5.5x66Mhz -vel meno slot1 -es celeront lehetett 5.5x100Mhz -s verzióra valtoztatni, mert ha jólemléxem a B21-es láb döntötte el, hogy mennyi legyen a külső busz órajele, es ha azt leragasztottad ( lakkoztad ), akkor az alaplap feljebbvaltott.

Amd-n meg tobbfele grafitozas volt ; kezdetben a szorzózárat lehetett feloldani ; kesobb  amelyik olyan modell volt ( talan a Thorthon ? ), azon a cachet.

HUP te Zsiga !

Szerintem meg pont hogy lényegi különbség az, hogy eredetileg a usernek kellett valami "advanced" menüben gyanús opciókat állítania, amit a BIOS-ok sokszor ki is pirosoztak, hogy "ez veszélyes!", meg garanciavesztéssel járhat stb. Opt-in dolog volt és viszonylag szűk réteg élt vele.

Most meg a gyártói default lett az, hogy leégés-határig van tuningolva a processzor. Olyan feszültségeket kap (a mostani microcode patch 1,55V-ra limitálja a magfeszültséget, mennyi lehetett korábban?), ami már 15 éve is soknak számított. Kevés overclocker merte az alapfeszültség 1,5x-ét beállítani, azok is csak rövid időre, nitrogénes és hasonló őrült hűtésekkel.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Először Advanced menüben, aztán meg már büszkén hirdették a felhasználóknak, hogy "bátran". Sőt, olyan alaplapom is van, amiben ha elrontod az OC-t, akkor a dual BIOS második POST-ra már a default értékkel jön fel, megkönnyítve az egész bohóckodást.

https://www.gigabyte.com/Motherboard/GA-EP43-UD3L-rev-11#ov

Quick and Effortless Overclocking with One Click

GIGABYTE Quick Boost provides 3 levels of CPU performance enhancement; a simple click on the desired level delivers quick and effortless overclocking for novice and experienced users alike.

Innen indult ez az egész, majd annyira megtetszett a gyártónak, hogy maga is elkezdett élni vele.

Eleve, az órajelemeléshez egy szintig nem is kellett fesz. emelés, csak bizonyos órajelszázalék felett kellett utánamenni feszültséggel, amikor a ware már instabillá vált. Ó, azok a régi OC alapok! Amikor még élesben csináltam!

trey @ gépház

Szerintem más volt a helyzet. Nem arról van szó, hogy "megtetszett a gyártóknak", hanem hogy mára annyira beleütköztek technikai akadályokba, hogy muszájból csak úgy tudtak generációról generációra növelgetni az órajelen, hogy elkezdték az utolsó kis tartalékokat is felélni és egyre neccesebb trükköket használni.

Van egy szakasz, ahol a maximális órajel lineárisan függ a feszültségtől. Ez sem túl szép, mert az órajeltől magában lineárisan függ a fogyasztás, a feszültségtől pedig négyzetesen. Tehát összesen köbösen függ a végső elérhető órajeltől a fogyasztás. Ezután a szakasz után már nagyon meredeken (talán exponenciálisan, nem tudom) emelkedik a feszültségigény. Overclockerek is csak nagyon extrém tuningokkal mennek el ebbe a tartományba, az utolsó pár %-ért többszörös fogyasztásnövekedéssel fizetsz és a legjobb hűtéssel is a tönkretétel határán egyensúlyozol.

Na ez a baj, hogy Intelék a max turbo órajellel (mostanában talán 6.1GHz) már ebbe az exponenciális tartományba kóstolnak bele. Nyilván nem csinálnák, ha gyártástechnológia fejlesztéssel tudnának évente +1 GHz-et.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Most írtuk le, hogy hogyan elehetett megkerülni a gyári tiltásokat. Az internet mainstream terjedésével egyre könnyebben terjedt az infó, a végén már elért egy szintet, amit a gyártó sem hagyott figyelmen kívül. Főleg a gamerek irányából. A korai időkben a gamer piac egy kb. megtűrt valami volt, ami aztán kb. húzóágazattá vált.

trey @ gépház

Hanem mit csináltak? Nem az volt végső soron a cél, hogy feloldassák az Intellel a hardveres tiltásokat? Nem azért publikálták az egyre mainstream-ebbé váló interneten, hogy az Intel engedjen és ne tegye hardveresen nehezebbé a dolgot? Szerintem de. Ez volt a céljuk és amikor az Intel látta, hogy hiába a tiltás, inkább engedett. Sőt, "ha nem tudod megakadályozni, állj az élére" alapon a végén már úgy tálalta a dolgot, mint nem egy kihasználható lehetőség, hanem cool feature.

trey @ gépház

Ez nem fan kérdés. Pl. az SAP-ot nem futtathatsz AMD szervereken, mert csak Intelre van minősítve. Vagy már létező Intel szerveres VMware ESXi szerverekhez csak Intelest érdemes/tudsz hozzáadni. Rá vagy kényszerítve az Intelre. Ubuntu Linux 20.04 LTS szervert viszont szépen futtatam AMD EPYC alapú DELL szervereken.

jo a sap meg esxi a nagy it csak kis szelete. boven van hely ahova lehet jobb procit, csak a regi beidegzodesek/meggyozodesek/makacssag miatt intel kerul. ezzel amugy nincs gond, mindenki olyan szart vesz maganak amit akar :D

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Intel fanboiság ami itt megy, szánalmas. Mindenki hibás, az overclockerek, az alaplapgyártók (akiket az Intel rövid pórázon tart, amúgy), az userek, akik rosszul fogták, a média, aki alaptalanul megszellőztette, az AMD aki _belekényszerítette_ ebbe az Intelt, tényleg MINDENKI, csak az Intel nem. Az egyik legerősebb, leghatalmasabb, techcég, No.1. CPU gyártó, az nem. Ők csak a körülmények áldozatai. Böff. Hihető. Szerintem menjetek vissza a F00F bugig, és definiáljátok újra a matematikát, bebizonyítva h. azok a bizonyos P1-ek jól működtek, csak az univerzum a hibás körülöttük. :)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Majd ha Intel részvényeket kell az alaplap CPU foglalatába gyömöszölni, akkor érdekes lesz ez, de addig nem tudom a redvás faszt kéne nekem ezzel foglalkozni?

Annak örülök jelenleg, hogy nem kell egyetlen darab AMD shit miatt sem aggódnom ;)

BTW: jó beszálló lesz most az Intel, pont neked kéne ennek örülni, te befektetők gyöngye :D

trey @ gépház

leforditom neked, mert ereztem, hogy nem latod az osszefuggest: a piac bearazta, hogy fos az intel.

befektetokent _sem_ hiszek abban hogy egyelore meg tudjak forditani a hajot. amint kijon az uj Zen5-os EPYC (oktober elejet rebesgetik), brutal le lesz maradva meg jobban a Xeon.

majd 10-15on talan jo lesz... az amerikai kormany biztos, hogy nem fogja hagyni, hogy csodbe menjen.

Egyelőre úgy néz ki, hogy a Gigabyte Z790 UD-hez kiadott BIOS-frissítés után totál instabil lett a gépem, pl. a Thunderbird napjában többször összeomlott, nem emlékszem, hogy ilyennel az elmúlt 20 évben találkoztam volna… Visszarakva az előző BIOS-t, újra stabil minden.