PTE TTK karriertörténet

-

Hozzászólások

Szerkesztve: 2024. 01. 31., sze – 22:52

lenezed? nem szep dolog. tetszik neki, amit csinal.

En nem nezem le az uzletvezetoket, kemeny melo az.

De amikor par napja volt egy thread, amiben azon picsognak a hupperek, hogy miert finanszirozzuk tehetseges harmadik vilagbeli hallgatok magyarorszagi tanulasat es magyar kulturalis beilleszkedeset, akkor valahogy senki nem tartotta problemasnak, hogy allami penzen kepezzuk a Starbucksnak a biologus-uzletvezetoket.

Szerintem ez a megoldas. Nyertem?

BS es vagy elavult kepzesek, abszolut nem piaci igenyhez alkalmazkodva. Sok ilyen van, ahol a demot megeszik a gyerekek, majd rajonnek, hogy bizony az evenkenti egy uresedesre 10 jelentkezo ugrik a "szakmajukban". Nem mellekesen pont "ehenhalni" is keves javadalmazasert. Ilyenkor az ertelmesebbeknel jon a "rekalibracio" es mennek masfele. En pont oket nem szidalmaznam, mert a rinyalokkal tuntikezokkel "allam oldja meg" felekkel ellentetben ok meg valamennyit latnak.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Végülis végzett biológusként biztos imádja a kávébabot

Érdemes volt Cyntiába a magyar államnak rengeteg pénzt invesztálnia, hogy a végén egy kávé McDonalds-ban legyen üzletvezető :D

trey @ gépház

Igen. Túl"képzett" (nekem a "képzett"-tel is vannak fenntartásaim, látva a kikerülő minőséget :D) szakmunkások. BTW: egy Starbuckhoz nem kell érettségi se. Egy eladó szakmunkás + üzletvezető 1 hónapos gyorstalpaló bőven elég hozzá. Az más kérdés, hogy az ilyen limlom amerikai céget mit követelnek meg.

trey @ gépház

szegeny bolcseszek, mar biologusok veszik el a kv fozok munkajat

@cimborám

Ez eléggé kínos. A PTE-GTK-nak jobb reklám lenne ez.

Meg annak se az igazi. De mar majdnem.

A PTE-GTK kb. olyan analogia lenne, mintha kiserleti fizikus BSc-vel elmenne valaki villanyszerelo vallalkozonak. Legalabb reszben stimmel a terulet. :)

Igy a biologia szakkal kb. olyan, mintha valaki villamosmernok diplomaval Aldis uzletvezetonek allna be a tobbi alkalmazott beosztasat megirni. Jo munka az utobbi is, csak loszar koze van a kepzettsegehez, de bemutatjak, hogy manáger lett.

Kavefozo szakmunkasbol a BASF genkezelt kavebabert felelos igazgatosaganak vezetoje lesz par ev alatt, ha jol csinalja.

Vajon azért ő szerepelt, mert rá a legbűszkébb az egyetem? :)

Feladtad ezzel a magaslabdat es le fogjak csapni.

Joslok: "Csak o volt elerheto itthon azok kozul, akikre buszkek. Akikre a lebuszkebb az egyetem, azok mind Svajcban, Angliaban, Hollandiaban, Luxemburgban vannak"

Es ezzel meg is nyertek Orbanfobiasek a lecsapott magaslabdaval.

Ismerem mar a logikajukat. Beleszaladtal. :)

Szerkesztve: 2024. 02. 01., cs – 09:35

Amig a piacnak nincs feedback / szabalyozo lehetosege, addig a felsooktatas is csak egy allami szektor, ahol szocialis segelykent eltartunk par szakmajaban nulla oktatot, akik igy termelik vizio nelkul az eletkepteleneket, szabadon es szamonkeres nelkul.

Csak IT fejlesztesben masfel ket ev mire egy alkalmazottat olyan szintre hozol, hogy ne segghulyen uljon a kod elott - azaz penzt is termeljen, es ne csak a senior idejet vigye.

En BME TTK fizikarol ismerek olyat, aki pesten bite bakeryben pultos.

Minden rakoltott adoforint egy indiai rabszolga outputjat realizalta 

Ami érdekes kérdés, hogy máshol hogyan van ez - az egyetemről kijött emberekről Németországban, Angliában, Franciaországban, Kanadában, Kínában, USA-ban is igaz az, hogy "Minden rakoltott adoforint egy indiai rabszolga outputjat realizalta "?

Az egyetem, és az belül a felsőoktatás egy nagyon érdekes állatfaj amúgy. Mi legyen a feladata egy egyetemnek? Jelenleg sok feladata van, a munkaerőpiac számára szakemberek képzése nem is biztos, hogy a legjobb helyen egyetemeknél van.

Gondolok arra, hogy egyetemi diplomát, egyetemi képzést adunk olyanoknak, akik számára valójában szakképzések kellenek - 2-3 éves szaktanfolyamok.

Viszont az egyetemi képzés feladata az is, hogy előkészítse az embereket a tudományos pályára is - PhD és tovább. Emiatt az egyetemi tananyagok tele vannak olyan tárgyakkal is, amelyek nem a munkaerőpiac igényei szerint vannak a képzésbe téve, hanem a tudományos pálya érdekei szerint.  Ugyanis az egyetemnek feladata kutatás, K+F is, ehhez is kell képezni embereket, ezért az egyes tudósok kutatásainak megfelelő tárgyak is részét képezik az egyetemi oktatásnak. Egy egyetemi szak tanterve emiatt valójában kétféle dolgot tartalmaz, az egyik valamiféleképpen a munkaerőpiac kiszolgálása, a másik az egyetemek másik alapfeladatainak ellátására szolgáló képzés.

Ez egy olyan tudathasadás, amit nehéz áthidalni.

Ezt ugye lehetne profiltisztítással kettészedni - legyen egy szakképzés, meg egy tudományos képzés. Csakhogy erre nincs elég pénz, nincs az egyetemnek erre kapacitása. Így aztán marad az, ami van.

A szakképzépzés lehetne persze piaci alapon, fizetős tanfolyamokkal, amiket az állam támogat - nem kell hozzá feltétlenül az, hogy ezt a képzést egyetem nyújtsa.

Ami érdekes kérdés, hogy máshol hogyan van ez

Ha csak IT-rol beszelunk, akkor ugy, hogy peldaul az USA-ban iszonyu verseny van a frissdiplomasok kozott (joreszt egyebkent a lefikazott kulfoldiek miatt), mert nyomjak, mint a gep. Nalunk az elmult par evben siman mukodott, hogy elbukdacsoltal egy 3.5 eves kepzesen 6-8 evig, utana felszivott a versenyszfera, mert ketsegbeesetten kereste az embert.

Na, ez a ketsegbeeses mar nincs.

Viszont az egyetemi képzés feladata az is, hogy előkészítse az embereket a tudományos pályára is

Igen es nem. Nem ugyanannak a kepzesnek kellene felkeszitenie. Es most nem a BProfrol meg tarsairol beszelek, mert azok tok jo dolgok, de meg sima BSc/MSc kepzesben is lehet differencialni. Egyebkent sok kepzesi teruleten van is ilyen, de az informatika peldaul nem ilyen. En amikor pl. elmentem MBA-ra, ott egyertelmu volt, hogy ide az emberek munkatapasztalattal jonnek, es mennek is vissza utana dolgozni, senki nem a PhD miatt ment MBA-re.

Ha csak IT-rol beszelunk, akkor ugy, hogy peldaul az USA-ban iszonyu verseny van a frissdiplomasok kozott (joreszt egyebkent a lefikazott kulfoldiek miatt), mert nyomjak, mint a gep. Nalunk az elmult par evben siman mukodott, hogy elbukdacsoltal egy 3.5 eves kepzesen 6-8 evig, utana felszivott a versenyszfera, mert ketsegbeesetten kereste az embert.

Na, ez a ketsegbeeses mar nincs.

Ez egy speciális, magyar IT-specifikus dolog. Sokan szerveztek ki ide munkát, mert olcsó (és elvileg jó) a magyar munkaerő.

Viszont ebből a magyar specifikus szakmai helyzetből baromság lenne általánosítani.

Nem ugyanannak a kepzesnek kellene felkeszitenie.

Ezt írom én is - ehhez más képzés kell, viszont ennyi párhuzamosságot nem bír el a magyar felsőoktatás, ehhez sokkal több pénz kellene (sokkal több oktató, terem, kurzus, tankönyv, labor stb). Kevés pénzből mi van? Többszáz hallgatós előadások, hatalmas létszámú kurzusok, meg az, hogy egy-egy tárgyat 3-5 szak hallgatói is hallgatnak, akkor is, ha csak egy szakra van igazán kihegyezve. Mert ez az, ami gazdaságos, ami olcsón kivitelezhető.

Miközben a tudományos képzéshez az kéne, hogy 5-10 fő számára (nem évfolyamonként, hanem összesen) kéne komplett szakokat fenntartani plusz laborokkal - ez baromi drága. És nem is indíthatók azok a képzések, ahol egy minimumlétszám nincs meg.

Viszont ebből a magyar specifikus szakmai helyzetből baromság lenne általánosítani.

Pontositok, a felsoroltak kozul az USA-n kivul Angliaban ugyanez van kb, Kanadaban picit enyhebb, Nemetorszagban iirc az ipar eleg jelentosen benne van az oktatasban, a franciak kozul nem ismerek eleg embert, Kinarol meg fogalmam sincs.

ehhez más képzés kell, viszont ennyi párhuzamosságot nem bír el a magyar felsőoktatás, ehhez sokkal több pénz kellene (sokkal több oktató, terem, kurzus, tankönyv, labor stb)

Szerintem nem feltetlenul kell a mostaninal tobb kepzes, csak mashogy kellene szegmentalni oket. Es vannak is erre jo probalkozasok, a BCE peldaul szanalt egy csomo gazdasagi alapszakot, es egysegesitette oket, specializacios lehetosegekkel.

a BCE peldaul szanalt egy csomo gazdasagi alapszakot, es egysegesitette oket, specializacios lehetosegekkel.

Na és kijössz az uniformizált gazdasági alapszakról 3 év után, és mihez is fogsz érteni igazán? Úgy általánosságban a gazdasághoz, meg volt két félév specializációd?

Nagy probléma az univerzitász vs szakspecifikum kérdése is, pláne az IT iparban. Egy Angularos fejlesztő azon pampog, hogy miért kéne neki egyetemen lineáris algebrát meg analízist és fizikát tanulnia, miközben meg egy játékengine-fejlesztő nincs meg ezek nélkül. Miközben mindkettőt ugyanott az egységesített képzésen képeznénk, hiszen ez gazdaságos. Mi az, amire azt mondod, hogy minden informatikai diplomásnak meg kell tanulnia, ezért az egységes törzsanyag része legyen, és utána minden más lehet specializáció?

Úgy általánosságban a gazdasághoz, meg volt két félév specializációd?

Miert, az nem jo? Van fundamentalis kulonbseg szamviteli szabalyok szempontjabol egy turisztikai ceg es egy termelo vallalat kozott? Mashogy kell jelenerteket vagy tokekoltseget szamolni?

Egy Angularos fejlesztő azon pampog, hogy miért kéne neki egyetemen lineáris algebrát meg analízist és fizikát tanulnia, miközben meg egy játékengine-fejlesztő nincs meg ezek nélkül.

Szerintem aki "csak" (nem rossz ertelemben) frontend fejleszto akar lenni, annak nem kell egyetem. Aki csak CRUD API-kat akar irni backendre, annak sem. Szegmentalni nem aszerint kell, hogy Angular vagy Unity, hanem hogy ipar vagy akademia. Mindkettonek van helye egyetemen, de nem csak egyetemrol lehet az iparba kerulni.

Mi az, amire azt mondod, hogy minden informatikai diplomásnak meg kell tanulnia, ezért az egységes törzsanyag része legyen, és utána minden más lehet specializáció?

Define informatikus. En gazdasginformatikat vegeztem elsore, szerintem egesz jol eltalaltak, hogy mit kell az egyetemen megtanulni, es mi az, amit majd osszeszedsz gyakornokkent/frissdiplomaskent.

Szerintem aki "csak" (nem rossz ertelemben) frontend fejleszto akar lenni, annak nem kell egyetem.

És ugye a munkaerőpiacnak nem is egyetemet végzett mérnök kell nagy számban, hanem (lásd az eredeti, szálnyitó kommentet), egyből hadra fogható bitfaragó frontendes, backendes, DB admin, stb. Erre nyilván lehetne azt mondani, hogy nincs szükség arra, hogy ezt a szaktudást egyetemen szerezzék meg, azonban nem igazán látszik az, hogy hol szerezzék meg.

Meg az sem látszik, hogy egy frissen érettségizett ember el tudná azt dönteni, hogy neki most a Frontend fejlesztői 2 éves szakképzésre kell beiratkoznia, ha el akar helyezkedni az IT területén. Azt talán tudja, hogy számítógépekkel meg programozással akar foglalkozni.

Szerintem az egy rákfenéje a dolognak, hogy nincsen itthon szoftverfejlesztő képzés. Ami tényleg nem fog analízissel, meg algebrával, meg elektronikával foglalkozni, hanem foglalkozni fog clean code-dal, többszálúsággal, hálózatokkal, csoportmunkával, tervezési mintákkal stb.

Aztán, ha akar, specializálódik műszaki szoftverfejlesztére, kap analízist, algebrát, villamoságtant, elektronikát, numerikus matekot, megismeri a PLC-k, mikorvezérlők világát, az ipari protokollokat stb.

Vagy specializálódik ügyviteli szoftverfejlesztésre, megismeri mik azok az ERP rendszerek, adatbázisok, adattárházak, workflow engine-k, különféle üzletifolyamat-leírónyelvek stb.

Vagy specializálódik rendszerszervezésre, megismerkedik architekturális mintákkal, clouddal, skálázhatósággal, és a hasonló problémákkal.

Ez teljesen hiányzik. Van külön mérnökinformatikus képzés, gazdaságinformatikus képzés, programtervező informatikus képzés.

De nincs szoftverfejlesztő képzés - mindenki egy kicsit az lesz, de egyik sem lesz az igazán.

Define informatikus. En gazdasginformatikat vegeztem elsore, szerintem egesz jol eltalaltak, hogy mit kell az egyetemen megtanulni, es mi az, amit majd osszeszedsz gyakornokkent/frissdiplomaskent.

És úgy kerültél a munkaerőpiacra, hogy (ismételve a szálnyitót) "seghülyén ültél a kód előtt és vitted a senior idejét"? Vagy úgy, hogy te egyből egy operatívan bevethető bitfaragó voltál?

Szerintem az egy rákfenéje a dolognak, hogy nincsen itthon szoftverfejlesztő képzés.

A BProf nem az? Van egy kis alapozas, egy kis kitekintes mas szakteruletekre (pici gazdasag, pici jog, stb.), utana vegigmesz az alapokon szoftverfejlesztestol adatbazisokon at tesztelesig es AI-ig. Utana meg egy dropdown listban kivalasztod, hogy szoftverfejleszto akarsz lenni, es tolhatod neki a swdev tematikaju kurzusoknak.

Szerintem amit hianyolsz, az mar letezik.

Vagy úgy, hogy te egyből egy operatívan bevethető bitfaragó voltál?

Egybol bevetheto voltam*. Szetmakrozott Excel-tablak uzleti logikajat portoltam C# appba. Excel/VBA-t is tanitottak, meg C#-ot is. Szo szerint a legelso naptol.

szerk: * persze ez csalas, mert 3 felev C# tantargyunk is volt, es a harmadik felevre beadandokent csoportmunkaban allatorvosi rendelokre specializalodott ERP rendszert adtunk le 2 haverommal, szoval nem a munkahelyen lattunk eloszor szamitogepet :)

https://www.vik.bme.hu/page/1262/

Megnézve ezt, nem igazán. Kísérleti fizika, Valószínűségszámítás, Kalkulus, Elektronika, Jelfeldolgozás, stb.

Látszik ezen a tanterven is, hogy úgy sakkozták össze meglévő tárgyakból, hogy próbáljon meg hasonlítani ahhoz, amit el lehet adni egy kevesebb elméleti ismereteket adó, tehát gyakorlatiasabb informatikus képzésnek.

Ez cherry-picking, nagyjabol felsoroltad az osszes alapozotargyat.

Algoritmusok, valszam, programozas alapjai, OOP, event-driven programozas, hardver alapok, halozati alapok, oprendszerek, adatkezeles, szofttech, IT biztonsag, alkalmazott AI, kliens alkalmazasok, hatteralkalmazasok - miert nem ezeket soroltad fel? :)

próbáljon meg hasonlítani ahhoz, amit el lehet adni egy kevesebb elméleti ismereteket adó, tehát gyakorlatiasabb informatikus képzésnek.

Dehat ez volt a feladat. Csak programozni akarsz, de biztosabb elmeleti alapokkal, mint egy par honapos git-java-sql bootcamp utan? Akkor ez az. Feladat kipipalva.

Na igen, egyeseknek az apjuk biztos időben (kb alsó tagozatban) a segge alá tolta a gépeket meg a szoftvereket, mint pl az egyik osztálytársamnak (persze elismerem, nem mindegy kinek lapátolják és mit kezd vele) más meg örült, hogy másodikos gimisként kapott első gépnek egy 486SLC-t Hercules monitorral 20 MByte HDD-vel 1998-ban...

Ez akkoriban valos problema volt, manapsag mar nem. Szamitasi kapacitas fillerekert van. Hasznaltan 5-10 ezer forintert vehetsz olyan gepet, amin porgetheted a hobbiprojekteket, meg ha nyogvenyelosen is.

Tele van a net olyan videokkal, ahol a harmadik vilagbeli sracok egy levedlett okostelefonra kotott billentyuzettel kodolnak a 6 colos kijelzon. Ott valamiert megoldjak akkor is, ha apa nem adott nekik szamitogepet.

Minel kevesebb tudja megmondani, annal tobbet er a maradek keves C forditot irni tudo ember tudasa... mert az AI-t valamin tovabbra is kell futtatni, ahol erteni kell olyan ASM es C es OS szintu kodokat, amiket lehet, hogy a rendszer egy masodperc alatt ezerszer is meghiv.

De majd az AI osszeszerel egy 486-ost, es megnezi, hogy azon is gyors-e ---> loszart.

Az AI mar azert sem tudja megtanulni rendesen az assembly-t, mert keves volt hozza a webrol scrape-elheto resource, amivel tanitani lehetett. Mar igy kapasbol.

Ez így butaság, túlzás.

Én is, illetve akiket érdekelt az IT, már kiskorunktól fogva kerestük a lehetőségeket, hogy gép elé jussunk. Valaki 8 évesen, más valaki 16 évesen kattant rá az IT-ra. Általános iskola, középiskola, egyetem, IFABO, Compfair. És igen, mentünk utána a dolgoknak, mert érdekelt minket. Már 10 évesen középiskolai, egyetemi könyveket olvastam a témában. Nem voltam rest az Alaplap / Új Alaplap újságot is olvasni 10-12 évesen. Akár többször is, hogy megértsem olyan fiatalon. Igazi hard core IT volt, nem egy PC World. A PC Gururól már nem is beszélve. Az idősebbek emlékezhetnek a különbségekre.... ;)
Nagyon sokunknak nem volt otthon gépe. Mégis szakemberek lettünk.

A mostani generáció elkényeztetett. Olcsó hw, ingyenes sw-k tömkelege, Internet, önszorgalom.

Miközben mindkettőt ugyanott az egységesített képzésen képeznénk, hiszen ez gazdaságos. Mi az, amire azt mondod, hogy minden informatikai diplomásnak meg kell tanulnia, ezért az egységes törzsanyag része legyen, és utána minden más lehet specializáció?

én a linalgot pl pont szerettem, de a hálókra, szarghra, elektronikára nagyon fújtam.

ahogy öregszem, úgy látom egyre több értelmét annak, hogy miért is tanítottak nekünk ilyeneket (mondjuk az elektronikához a mai napig hülye vagyok, ettől függetlenül). valszeg egy angolar fejlesztőnek is hasznos, ha ezekről (meg a linalgról) legalább felületes fogalma van.

(joreszt egyebkent a lefikazott kulfoldiek miatt)

Nem a külföldieket fikáztam le, hanem azt a politikát, hogy az alapvetően forráshiányos magyar felsőoktatásban jobb helye lenne az évi 40 milliárd forintnak házon belül, mint ott, hogy 15 ezer külföldi hallgató ösztöndíját finanszírozzuk.

A hatalmas USA versenyhez mennyit tesz amúgy hozzá az, hogy mindenkinek tepernie kell a legjobb állásokért, mert egyre nagyobb méretű a diákhitel-állomány, és egy átlag állással eléggé sok ideig tart visszafizetni, és közben romlik a credit score-ja a frissdiplomásnak?

A diákhitel hatalmas probléma az USA-ban, a hitelkártyák hitelmennyiségénél is több a diákhitelek mennyisége, pedig diákhitelt jóval-jóval kevesebb ember igényelt, mint hitelkártyát.

és közben romlik a credit score-ja a frissdiplomásnak?

Mar mitol romolna? Ha fizeted a diakhitelt, az nemhogy nem rontja, de kifejezetten javitja a credit score-od.

A tobbihez nem tudok erdemben hozzaszolni. Aki osztondijjal megy kulfoldrol az USA-ba, az meg azert teper, mert ha nem talal nagyon gyorsan munkat, akkor hazakuldik.

Szerkesztve: 2024. 02. 01., cs – 09:49

Zokogva sírok ezen a történeten.

Jómagam a 90-es évek közepén jelentkeztem az ELTE-re biológus szakra. Akkor még osztatlan 5 éves képzés volt, és az országban 3 olyan egyetem volt, ahol biológusokat képeztek: az ELTE-n 40-45-öt, Debrecenben és Szegeden pedig 20-at, 20-at. (Ezekben a városokban van a biológia alapkutatásnak történelmi hagyománya.) Annak idején ez durván elit szak volt, a 120 pontos rendszerben sosem volt 115 pont alatt a ponthatár. (Én nyelvvizsgás és OKTV-s extra pontokkal 124 ponttal kerültem be, 116 pontos ponthatár mellett.) A végzetteket gyakorlatilag egyből felszippantotta a gyógyszeripar és a különböző kutatóintézetek.

Aztán az egyetem 5 éve alatt a feje tetejére állt az egész egyetemi, köztük a biológus képzés. (Az okokat azóta is széles körben találgatjuk, találgatják, de igaziból nincs egyszerű és egyértelmű magyarázat. Részigazságok keringenek.) Mire lediplomáztam, addigra már csak az ELTE-n 120 biológust vettek föl, és a 120 pontos felvételi rendszer végére már 80 pont alatt volt a felvételi ponthatár. Három másik egyetemen is elindult a biológus képzés (pl a nyitóban emlegetett Pécsen is.) A végeredmény az lett, hogy ma már kb 500 biológust képeznek ki évente az egész országban. Az ipar és a kutatóintézetek elvisznek évente néhány tucatot, a többiek általában vagy külföldre mennek, vagy pályaelhagyók.

A jelenség réges rég felszivárgott a BSc szintről MSc és PhD szintekre, illetve sajnos korántsem csak a biológusokat érinti. Továbbá a dolog nem Magyarország specifikus, az egész EUban beszédtéma, hogy túl sok diplomást képeznek az egyetemek.

Szerintem nagyon fontos lenne egyszer "társadalmi párbeszédet" folytatni arról, hogy kinek jó ez a kialakult rendszer? A hallgatókat jó megszívatják azzal, hogy pl. a biológus diplomájukkal mehetnek Starbucksba dolgozni. A társadalomnak rossz, mert olyan képzéseket finanszíroznak amiből aztán nem lesz GDP-t produkáló "társadalmi hozzájárulás". Az egyetemen oktatóknak rossz, mert az alacsony belépési küszöb miatt évről évre lefelé kell nyomni a képzés színvonalát, különben 90% fölött lenne a bukás. (Ha valami, akkor a kényszerített alacsony színvonal ki tudja készíteni az elhivatott oktatókat.) A közhiedelemmel ellentétben mindez a politikusoknak is rossz, mert rájuk ég a felsőoktatás lezüllesztése. Még keresem azt a csoportot, amelyik jól jár ezzel a folyamattal, de még nem találtam meg...

Csaba

”Szerintem nagyon fontos lenne egyszer "társadalmi párbeszédet" folytatni arról, hogy kinek jó ez a kialakult rendszer?“

Az a tarsadalmi parbeszed mar ott eluszott, amikor a most 20-as 30-as gyerekkel rendelkezo szulok elultettek a fejekben, hogy a fizikai munka szegyen, menjel diplomasnak irodaba nem csinalni semmit. A szandek ertheto, ki ne akarna a gyerekenek velelmezett jot, ettol az eredmenye az hogy feljebb csuszott az elinflalt papir csuszka, es a diplomanal allt meg.

A fizikai munka nem szegyen, hanem kicsinal, olyan mint a profi sport, van par jo 10 eved benne, aztan pedig ennyi, ott leszel 40-50 evesen mindenfele mozgasszervi gondokkal.
Ennek megfeleloen a berezesuk is lassan olyan mint a profi sportoloknak:)

A serv gyakori kivetel, de nem eleg gyakori ahhoz, hogy atlagos legyen.

Izuleti kopas: elegge sokat jartam kondizni ahhoz, hogy ezt is kivetelnek erezzem, ne atlagos esetnek. De majd valaki hoz statisztikat es kijavit, ha rosszul gondolom.

De mernek fogadni, hogy az 50 koruli sosem mozgo (atlagos eset) irodai munkas hatfajasa es derekfajasa sokkal gyakoribb. Kocsi+irodaszek+nulla mozgas komboval van, aki 8-10 ev alatt eljut a toloszekig (ez mondjuk nem atlagos). Komuvesnel ehhez ritka baleset meg extrem faszmeroverseny kell.

Hát passz, statisztika nélkül én sem venném annyira komolyan a hozzászólásomat. Azt tudom csak, hogy akiket ismerek burkolókat, kőműveseket, stb. azoknak mind szintén van valami nyavalyája, de ebből még nem derül ki mi átlagos és mi nem.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Az a nagy diff a ketto kozott, hogy mig a szerinted atlagos irodai rokkant a sajat faszsaga/hanyagsaga miatt jut ide, addig a komuves a munkabol adodoan jut el ennel szarabb helyzetbe, mert az 50kg-s cement nem megy magatol ide-oda stb. Nem hiaba volt regebben bizonyos teruleteknel nyugdij kedvezmeny.

Amennyiben tenyleg sokat jartal koditerembe akkor rajottel/eszrevetted, hogy mas egy elore megtervezett es kivitelezett mozgas mint mondjuk a fent emlitett zsakkal balettozni egy epitesi teruleten.

3 generacioval ezelott ciki volt, ha egy ferfi nem birta felvinni a 90 kilos cementeszsakot a dombon. Raadasul annak a szarnak fogasa sincs.

Ne legyunk mar ekkora puhany buzik! Komolyan, minositsuk jobb allapotunak azt a testet, ami egy fekvotamaszt nem tud mar megcsinalni, mert sajat hanyagsaga miatt, es nem munka miatt helyen lett ilyen?

Nem arrol van szo hogy a hurkale ismeroseidet minositsuk jobbra, hanem hogy a fizikai munkas leepul a munkaja miatt, egy irodai munkas max attol epul le ha o hanyag, de a munkaja alapvetoen nem indokolja ezt, tehat tehet ellene, a fizikai munkas pedig nem, erted mi a diff vagy meg csavargassuk ezt?

Szerinted epp pont nem szegyen. (Szerintem se)

De nem (csak) te nevelsz gyereket. A szulok (statisztikai ertelemben az eros tobbseguk) szeretik az oromkonnyeket hullajtani, hogy az okos kis csemetejuk bejutott az egyetemre. Arra meg nem nagyon szoktak buszkek lenni, hogy "felvettek asztalos-karosszerialakatos szakmunkaskepzobe".

Még keresem azt a csoportot, amelyik jól jár ezzel a folyamattal, de még nem találtam meg...

Nem kerested elegge: az atlagszavazo also kozeposztalybeli szulo "jar jol" (nagyon rovidtavon) ezzel, mert elhullajthat par oromkonnycseppet, hogy a gyerekenek sikerult az, ami neki nem: egyetemre menni. Az erzelem itt legyozte az eszt - megint. :(

A kozelemben meg egy rakas 30-as 40-es tavaly vagy iden elkezdett egy bufeszakot. Mert rajott, hogy neki is lehet diplomaja mar. Ugy erzik kimaradtak valamibol, mert nem lett diplomajuk.

Beszelgess kevesbe jo sorsuakkal es lepodj meg mennyire tulertekelt valuta a diploma naluk. Az a hibas, aki miatt nem mehettek egyetemre.

Nekik "jo" (kb. annyira, hogy elmenjenek szavazni, igy az opportunista egy-ket ciklusos politikusoknak is jo, de valamiert autokraciak is pontosan ezt csinaljak az orszaguk felsooktatasaval, sot, diktaturak is)

Teljesen igazad van, első kézből ismerem a jelenséget, én is első generációs diplomás vagyok. Igaziból pont erre értettem, hogy az alsó középosztálybeli szüleink még azt látták, hogy a diploma az biztos megélhetés, de ugye 90-ben még az érettségizettek kb 8%a ment egyetemre, ma ez 50% körül van. És bizony nekem az egyetem alatt soha senki nem mondta el, hogy milyen munkahelyre pályázhatok majd azzal a diplomával, amiért nagyon durván megdolgoztattak minket. Azóta különböző projektekkel kapcsolatban beszélgettem az akkori egyetemi döntéshozókkal (rektorok, dékánok), és kiderült, hogy nekik sem volt, és azóta sincs ötletük, hogy a végzettek mihez kezdjenek a diplomájukkal. Miután nekik semmi nem múlik ezen, nem is nagyon érdekli őket ez a kérdés.

Csaba

Igen, viszont ez a 8% --> 50% lesz a leglenyegesebb problema. Nem lett 6x annyi diplomat igenylo allas. Es nem lett feleakkora igeny fizikai munkasokra.

Viszont amikor Viktor (akin tegnapig nem volt sapka, ma van rajta) csak szoba mereszelte hozni par eve, hogy tobb szakmunkas kepzes kene, mar jottek a konteok nem csak az also kozeposztalybol, de a felso osztalyokbol is, hogy "mert az o erdeke a buta/elbutitott tarsadalom", es meg ebben az autokraciaban is kenyszerpalyan maradt: muszaj meg tobb diplomai ferohelyert dolgoznia a piaci alapu rendezes helyett, mert kell neki is a szavazat.

Viszont a varhato eletkor es a nyugdijkorhatar erosen novekszik. A sorkatonasag megszunt. Az autogyarban n/20 ember all a szalag mellett a 30 evvel ezelottihez kepest.

Valamivel tavol kell tartani a a tomeg egy reszet a munkaeropiactol. Ha otthon unatkozik az istenadta nep, a vegen elkezdi felszedni a kockakovet, es abbol csak a baj van.

A +3..5 ev elpocsekolt iskola (azert nagyreszt nem az) sem a legjobb megoldas, de talan jobb, mint a tobbi lehetoseg.

Ha jól emlékszem, még az SzDSz alatt jött be a "diplomát mindenkinek!", meg az egyetem nem 5 év, hanem annyi, amennyi alatt el tudod végezni, keresztfélév, kreditrendszer, kommunikáció szak, stb. Következmémy: majdnem minden főiskolából "egyetem" lett, BSc-vel a végén. Elértük, hogy az egyetem a 6-8-10 évig tartó tanulmányokkal (másoddiploma nappali képzésen) egyfajta munkaerő-puffer lett, ezzel javítva a munkanélküliség-statisztikát. Ugyanakkor sok szakmában nem a diploma meglétét vagy kiállító intézményét nézik, hanem a szaktudást (aminek döntő részét viszont nem az egyetemen lehet megszerezni). Orvosi, jogi, közgazdász talán kivétel, az alaptudást tekintve.

Orvosi, jogi es tanar a kivetel pontosabban.

A kozgazdasz egy masik kategoria, de messze nem a legszuksegtelenebb papir az sem, de nem olyan hasznos, mint egy jogi vagy egy orvosi egyetem. Ugy fogalmaznek inkabb, hogy semmi mashonnan meg nem tanulhatot nem tanit (orvosival es jogival ellentetben).

Az SzDSz-t meg nem szoktam agyondicserni, de ez egy globalis trend volt. Ha nem csinaltak volna meg ok 2002-2010 kozt, megcsinalta volna a Viktor meg 2014 elott az ehhez igencsak hasonlo ferohelybovitest. Ez egy globalis trend volt, amit csak kovetni volt erdemes, ha jobbosok, ha  balosok vannak hatalmon, es visszaforditani se erdemes az azutani kormanynak. Meg Putyin es a Hu Jintao-Xi Jin Ping paros is szinte teljesen ugyanezt lepte ezekben az idokben: naluk is bovultek az egyetemi ferohelyek, hogy a lakossag rovid tavon elegedett legyen. Nyugati demokraciakban pedig szinten ismert teny, hogy ugyanez tortent. Akkor epp erre voltak buszkek a nemzetallamok, hogy ki termeli a legtobb diplomast. Ez volt a meroszam, fel kellett szallni a statisztikavonatra, aztan jott ra az uzletszeru diplomaipar es diakhitellobbi.

Azért itt erősen összemosol dolgokat, amik nem egészen így voltak. 10-15 év volt, amíg ezek a folyamatok lezajlottak.

BME VIK-ről tudok bővebben nyilatkozni:
- Kreditrendszer bevezetése: 90-s évek közepén/végén vezették be. Ott lett elcseszve, hogy az egyetem semmilyen szinten nem volt felkészülve a keresztfélévekre. Sem oktatói létszámban, sem tárgyi / tantermi erőforrásokban. Az angolszász világban / modern oktatásban már akkor jelen volt a kreditrendszer, így előre kellett lépni a versenyképességhez.
- Diplomát mindenkinek: Ezt mindenki félreértette, főképp a szülők. Helyesen: diplomát mindenkinek, aki arra alkalmas. Csak egyre több munkahely elkezdte megkövetelni a diplomát, mint belépési küszöböt. Továbbá fájdalmas lett volna beismerni, hogy a kicsi lányuk/fiúk nem alkalmas diplomásnak.
- Szakképzés szétverése: Gyakorlatilag szépen leépítették az érettségi és diploma közötti képzéseket. A szakmunkás képzés megszűnt. OKJ is halott.
- BSc / MSc képzés: Ez 2004-ben jelent meg a BME VIK-n. Ennek forrása is nyugat, valahogy közeledni kellett az ottani normákhoz. Csak hát ezt is elcseszték, nem sikerült a legjobban a bevezetése. Elvileg javította volna belföldön is az egyetemek közötti átjárhatóságot. Gyakorlatilag meg izé lett belőle.
- Főiskolák egyetemmé alakulása: Ennek 2 fő oka volt. Egyik a külfölddel kompatibilitás - nem igazán értették mindenhol, hogy mit is nyújt egy főiskola, mit ér az ottani diploma / oklevél. A másik az állami támogatások. Az egyetemek mindig több pénzre voltak jogosultak, mint a főiskolák. Így a fősulik anyagilag erősen motiválttá váltak az átalakulásban.
- Üzemmérnök-informatikus alapszak: Ez valami izé, amit a BSc tanterv megcsonkításával hoztak létre. Majd idővel a piac beárazza ezt, hogy ez mennyit ér. Én erősen szkeptikus vagyok.

Ezek az átalakulások nem teljesen függetlenek egymástól, de nem is teljesen függőek. Ezért is lehetett őket 10-15 évre elnyújtva megcsinálni.
Itt az a probléma, hogy politikától függetlenül semmilyen hosszútávú koncepció nem volt az alap-, közép- és felsőfokú oktatásra legalább 30 éve. Csinálgatott mindenki valamit, amiből kisült valami. Senki nem gondolkodott rendszerben. Rövidtávú, pénzlenyúló érdekek mentén mentek az átalakítások sokszor.

Áhh! Közben rájöttem: kaptál a leányzótól egy CV-t, mert már pl. nem érzi annyira a kávé illatát és váltana, te meg rákerestél és ezt dobta a gép. Máskülönben, hogy a túróba lehet ilyenbe botlani?

[Falu.Me]==>[-][][X]

Egyre több a neten a faszság. Emiatt nagyon sok egyetemi videót nézek, ezért kapok ilyen ajánlást.

Nemrég az ő videóit kezdtem el nézni:

https://m.youtube.com/@TamasPavlovits/playlists

Nekem spec érdekes nézni olyat, amit magamtól nem tanulnék, de a mögöttes tudás hiányát érzem. Minnél több embert megérteni hasznos.  Ágyban ilyenre elaludni kellemes.

Vicc volt. Na mindegy. Megint nem jól sült el.

Valószínű, hogy amikor oda jelentkezett még nem volt egy konkrét jövőképe. Az 5 év alatt se jött meg neki, vagy úgy gondolta, ha már elkezdte, akkor be is fejezi, végülis nem olyan nehéz szak.

Nagyon kevés fiatalnak van valamiféle elképzelése arról, hogy mihez fog/akar magával kezdeni. Én speciel tanítok is, és talán 100-ból egy van, aki tudja mi akar, és addig nyomja, amíg sikerül neki. Őket általában mentorálom az egyetemi tanulmányaik alatt is, cserébe jönnek hozzám dolgozni.

Már a PTE sem a régi. Ha ezzel akarták a szakot vagy az egyetemet népszerűsíteni, akkor ez nagyon félrement. Sebaj, az ő dolguk. De, hogy nem volt senki értelmes, aki "lektorálta" volna az anyagot mielőtt kiteszik... az kb. szégyen. Jó, mondjuk amikor 20+ éve jártam a műszaki karra, akkor még nem volt divat az ilyen reklám anyagok készítése, szóval nem nagyon tudom összehasonlítani.

Hallgatót meg úgy tud ezzel fogni, hogy adnak egy valamilyen felsőfokú képesítést, amivel el lehet helyezkedni jól fizető helyeken. Mer' hát ugye a sok olyan álláshirdetést lehet látni, hogy tök mindegy, hogy milyen, de valamilyen felsőfokú szakképesítésed legyen. Miért? Mert érettségije (sajnos) már a leghülyébbnek is van. Most az érettségi a 30-40 évvel ezelőtti nyócátlános szint. 

Ha el tud végezni valaki egy egyetemet (bármilyet), az azt jelenti/sejteti, hogy a nagy átlagnál egy kicsivel több gyógyija van az illetőnek, sőt akár még külföldiül is meg tud szólalni. A szakmai részét meg egy pár hetes tréningen megtanulja a cégnél.

Régen, akinek érettségije volt, az nagy ember volt, főleg faluhelyen. Most már nem nagy szám, mindenkinek van. Ki is törölhetik vele...

[Falu.Me]==>[-][][X]

Nem, érettségizettnek tanult, amihez a középiskolában adtak egy gépjárműtechnikai szerelő képzést pluszban. Vedd úgy, hogy egy plusz tantárgy volt. 

Az érettségi nem volt túlképzés, ugyanis az szükséges volt a következő iskolához, amit _én fizettem_.

Mellé ment ez keményen.

trey @ gépház

Szerkesztve: 2024. 02. 02., p – 14:49

0.75x sebességgel kellett néznem hogy értsem mit mond. Jó csajokkal reklámoznak, teljesen jó. :)

Értem mire gondolsz, de azért illik meglátni benne, hogy végzett természettudományos képesítése mellett a "soft skill"-jeit csillogtatva vezető a helyen (állítása szerint). Ez szerintem nem a semmiből lett.

Biztos nem így fogja zárni a karrierjét, de gondolom az amit a sbuckban megkeres nem keresné meg sehol az eredeti szakmájában itthon.

Szóval a PTE a hibás? Miben? Az igazságban? Vagy csak úgy érzed ez egy negatív reklám?

Nem tudom te hogy vagy vele, de én a lehetőségek és a paraméterek tudatában vezetem az életem, nem az álmokéban. A rögvalóságot írtam le, zavar, hogy a biológus nem kap megfelelő szakmát? Talán szólhatnál a képviselődnek, hogy ez a szalagmunka döntés nem biztos, hogy a legjobb. 

Nem egyszeru dolog. A biologia - mint temakor - fontos, es egyre fontosabb lesz.

Orvosi kutatasok, gyogyszerek, neuralis dolgok, sok kutatnivaloval, ami for-profit cegeknek is fontos (es azza valhat). Pl. ott a Richter meg a Neuralink, hogy ket ismertebbet emlitsek.

Ahhoz, hogy ilyen cegek kinojenek - es idovel felvegyenek parszaz embert - szukseg van kepzett emberre. Ahhoz, hogy megerje embert kepezni, szukseg van ilyen munkahelyekre - es ilyen cegekre. Ezek egymasra epulnek, valamelyik varni fog a masikra. Persze azt is lehet, hogy megkerdezik minden cegtol, hogy hany junior biologust vennenek fel 3-5 ev mulva, de az nem szamol az uj cegekkel, a lemmorzsolodo diakokkal, meg a piaci valtozasokkal. Szoval 10-20%-kal tobbet kepezni meg mindig inkabb megeri. Azon tul, aki vegig 5-ossel vegzett minden targyat meg aki 2-essel az ugyanolyan papirt kap, de nem biztos, hogy a ceg kivanalmat mindketto meguti.

Plusz aki nem a szakmajaban helyezkedik el, annak is lehet olyan hatarterulete, amikor hasznosul. Egyik ismerosom kozgaz meg kb. 10 ev trading utan elvegzett egy Java tanfolyamot, es most nagyon szep penzert algotradinggel foglalkozik. A korabbi tudasa nagyon jol jott neki - annak ellenere, hogy nem abban dolgozik, hanem fejleszt.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ahhoz, hogy ilyen cegek kinojenek - es idovel felvegyenek parszaz embert - szukseg van kepzett emberre. Ahhoz, hogy megerje embert kepezni, szukseg van ilyen munkahelyekre - es ilyen cegekre. Ezek egymasra epulnek, valamelyik varni fog a masikra.

Tampere városa a '90-es évek második felében, a fent vázolt logika alapján eldöntötte, hogy Finnország (esetleg a Nordic régió) biotech fővárosa lesz. A Tamperei Egyetemen városi és állami pénzekből alapítottak egy intézetet, ahová hoztak jó nevű külföldi profokat, feltöltötték félelmetes mennyiségű kutatási pénzzel, építettek laborokat, csináltak biotechnológus képzést finn és külföldi hallgatóknak. Minden elképzelhetőt megmozgattak, hogy jöjjenek ide biotech cégek, adtak adókedvezményt, dedikált ipari parkot. Az egyetemi spinoffokba tolták a pénzt, adtak jogászt, patent szakembert, infrastruktúrát. 25 év után, a kovid szántotta be az egészet végleg, de alapvetően nem működött a dolog. Tamperében egyszerűen nem volt hagyománya a biológia K+F-nek, pár cég jött, akik pár év után (miután kifutottak nekik a kedvezmények) álltak is tovább, a spinoffok rendszeresen leszökdöstek Helsinkibe és Turkuba (ahol van hagyománya a orvosbiológiai fejlesztéseknek). A kiképzett hallgatók elköltöznek (ráadásul a külföldiek általában visszamennek külföldre), a kutatási vonal halódik, a bevonzott külföldi profok is már nincsenek Tamperében.

Csak azt akarom kihozni, hogy sajnos, nem lehet hagyomány nélkül meghonosítani egy új ágazatot egy adott helyen, hiába megy le egy hosszú távú program  (a fenti példában negyed évszázad konzisztens támogatás) elképzelhetetlenül nagy költségvetéssel. Ráadásul az egyetemi szakemberképzés csak egy komponense egy iparágnak, ha a többi komponens hiányzik, akkor nem fog működni. Totál szkeptikus vagyok, hogy a pécsi biológus képzés képes lenne hosszú távon kialakítani egy hozzá kapcsolatos ipari szegmenst azon a környéken. Ezért az ott kiképzett biológusok vagy máshol fognak biológuskodni (külföldön?) vagy pályaelhagyók lesznek.

Csaba

Totál szkeptikus vagyok, hogy a pécsi biológus képzés képes lenne hosszú távon kialakítani egy hozzá kapcsolatos ipari szegmenst azon a környéken.

Pécs mellett Pécsváradon van a PannonPharma gyógyszercég, majdnem 30 éve.

A Soft Flow biotechnológiai központot nyitott Pécsett: https://hipa.hu/hir/uj-biotechnologiai-kutatokozpontot-nyitott-a-soft-f…

Ott van Mohácson a Prophyl több, mint 30 éve, meg a BonaFarm csoport jó pár telephelye azon a környéken (ez inkább agráripar persze, nem közvetelnül biotech).