A UNIX úttörő Ken Thompson bejelentette, hogy évtizedek után Mac-ről Linuxra vált

Címkék

Az SCaLE 20x konferencia záróbeszédében a 80 éves UNIX veterán Ken Thompson (társszerzője a UNIX-nak, Plan9-nek, UTF8-nak és a Go programozási nyelvnek) bejelentette ☝‍️, hogy évtizedek után elege lett az Apple-ből és Linuxra, pontosabban Raspbian-ra vált:

I have, for most of my life — because I was sort of born into it — run Apple.

Now recently, meaning within the last five years, I've become more and more depressed, and what Apple is doing to something that should allow you to work is just atrocious. But they are taking a lot of space and time to do it, so it's okay.

And I have come, within the last month or two, to say, even though I've invested, you know, a zillion years in Apple — I'm throwing it away. And I'm going to Linux. To Raspbian in particular.

Hozzászólások

Lefordítom:

A UNIX egyik megalkotója bejelentette, hogy UNIX-ról egy UNIX-szerű operációs rendszerre vált 🤷‍♂️

trey @ gépház

Rosszul fordítod. A certified Unixok nagy része, meg a többi Unixnak elismert variáns sem volt Unix. Ha nagyon szigorúan nézzük, akkor csak az AT&T által kiadott Unix volt az egyetlen Unix, a többi mind Unix-like rendszer volt, BSD-ket, SunOS-t, Xenixet, HPUX-ot, stb. mind beleértve. Ezt már több topikban is leírtam, hogy ilyen FreeBSD-ben, MacOS-ben semmivel több Unix nincs, mint egy Minixben, Linuxban, Redox OS-ben. Annyira sok millió kódsorból állnak már ezek, annyiszor átírták őket, meg specifikációk, POSIX alapján implementálták, hogy kb. semmi se maradt az eredeti Unix-kódból, ha esetleg valami pár árva sor, meg néhány pontosvessző, amit benne felejtettek, azok is elenyésznek a többi sok millió kódsor között. Ezért nincs értelme ezen vitatkozni, hogy Unix vagy csak Unix-like valami. Ez mára úgyis csak jogi elővigyázatosság, hogy valakit ne pereljenek be, ha Unixnak hívja a rendszerét, a védjegyet még adják-veszik (jelenleg Open Group a tulajdonosa). Sőt, mióta a Linux kiszorított mindent, azóta átfordul az egész, és átmegy a kategorizálás Linux és Linux-like rendszerekbe.

Én egyébként nem is értettem, hogy a fószer mit szenvedett egységsugarúaknak fejlesztett Mac-kel, ráadásul ennyi időt tartott neki, mire rájött miért nem jó. Belőle nem is Linuxot néznék ki, hanem valami minimálisabb BSD-t, vagy Plan9-t, szigorúan CLI-ben, vi vagy acme editor, stb.. Azt se értettem, hogy kezdettől fogva miért ekézte a Linuxot, így amatőr, úgy rossz kódminőség, stb.. A Raspian választása is elég furcsa, miért nem akkor már Debian? Mindegy, a lényeg, hogy sose késő jó útra térni. Ha még van erő az öregben, talán még kóddal is hozzá tud járulni az általa használt rendszerhez.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

"And I'm going to Linux. To Raspbian in particular."

Ezt nem teljesen értem. Eddig is csak Raspberry Pi bonyolultságú vasakat használt?

Megnéztem a videót a linkelt résztől a végéig. Egy pár szóban olyasmiről beszél, hogy a házában vagy egy tucat (vagy 20, már nem emlékszem) Raspberry van, amiket különböző dolgokra használ. Meg kéne nézni az egészet ahhoz, hogy megtudjuk, mire használt korábban Mac-et, amit most Raspberry-re fog cserélni.

szep alom lenne, ha a mac annyira hasznalhato lenne, mint egy winxp vagy ne adj isten egy linux. Jo igazad van, ha van brew akkor mar majdnem hasznalhato munkara is. Amugy meg kb arra jo, hogy az ember gyonyorkodjon abba, hogy huzogatja jobbra-balra a dock-on az egeret aztan nezi az effekteket :D

+1

IoT eszközökre, mikrokontrollerekre, stb. is akkor csak mikrokontrolleren lehessen fejleszteni? Illetve ez a másik irányban is működik? Például ha a fejlesztő egy száz GPU-ból álló farmra fejleszt, akkor neki is legyen otthon 100 db GPU-ja?

Olyanokba már bele sem megyek, hogy X architektúrán megírt kód Y architektúrán is lefordítható. 

Ja. Pont most néztem a hétvégén erről a csatornáról videókat. A gyerek ilyen P1, P2-es gépeken futtat Alpine, Gentoo, Slackware, Arch32, stb. disztrókat. A P2-esen elég jól mennek, a P1-esen lassúcskák, de jobban futnak ott is, mint várná az ember. Jó, kicsit a P2 is komótos itt-ott, főleg mikor PGP kulcsokat kezel, meg SSH-hoz generál kulcsot, de összességében marginálisan használhatónak tűnik. Még iBook G4-en is ökörködik ezekkel.

Való igaz, hogy amire Thompson használja, egyszerű szövegszerkesztés, minimális böngészés (nem tűnik gamer/Discord-arcnak), arra jó lehet a Pi4 egy Raspiannal, meg egy olyan kaliberű WM-mel, amiket írtál.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

ezek edge case-k

A példákat direkt sarkítottam, de az, hogy a fejlesztői gép és a leendő user eszköze között ilyen értelemben nincs szoros összefüggés, szerintem majdnem mindenhol igaz. Mobilappok, web, IoT, backend, szinte bármilyen nem-local DB, cloud, stb., edge case-nek azért nem mondanám.

mar boven eleg lenne ha az userek altal hasznalt programok 80-90%-a gyors lenne

Hát igen, de ha a fejlesztő ugyanazt a fostenger kódot Rpi-n buildeli, attól a te gépeden nem lesz gyorsabb, csak a build miatt több idő jut neki cigi-kávéra, amit ugyanúgy a megrendelő (= te) fizetsz.

emlékszem, még talán 2012 körülről, hogy valamelyik distronál az volt a policy, hogy azon az architektúrás vason kell buildelni amin futtatják. Talán fedora :)

De ott is csak a release build, nem pedig a fejlesztés ment azzal. Talán akkor még előfordultak olyan bugok a cross compile kapcsán, ami miatt jobbnak látták ezt. Máshová meg eleve icecc-vel elosztott buildet használtunk akkoriban, a munkaállomások idle idejét felhasználva.

Másrészt pedig nem kell szórni az értékes ásványi erőforrásokat a semmire. Mindenki azt hiszi, hogy neki alanyi jogon a legújabb, leggyorsabb jár mindig mindenből, aztán lóf*szt nem csinál 2 java fordítás között.

Valszeg egy Pi4 bőven kielégíti sok-sok ember igényeit, nem vészesen drága, viszonylag kevés a nyersanyag igénye (mondjuk egy modern, normálisabb asztali géphez képest mindenképpen) és az energiaigénye is jóval alacsonyabb. Nem beszélve arról, hogy kis helyen, akár a monitor hátulján is jól érzi magát.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Nekem nincs RPi4-em jelenleg, de nem is 2023 Q1-es vasat nyomok, mégsem gondolom hogy lassú okádék. Virtualizálok, konténerizálok egy lassan 10 éves gépen. Talán lassan megérik a csere is, de a megfelelő mennyiségű RAM, SSD, egy normálisabb CPU sokat tud segíteni. Mint ahogyan a legújabb termékek között is akad bőségesen szemét (egyre több sajnos) úgy a nem teljesen naprakész hardverek között is bőven akad jól használható. Nagyjából 10 éve lehet, hogy a Moore-törvény már nem állja meg a helyét, de ez nem is lenne probléma. A gondok inkább onnan erednek, hogy sok magát fejlesztőnek nevező kódhuszár indokolatlanul magas erőforrásigényű bloatwaret fos össze, mert erre képesek. Az az ember, akiről a bejegyzés született, ez pont nem mondható el. Ha valaki komolyabb kódokat forgat, az erre a célra külön eszköz(öke)t tart fent. Senkit nem akarok és nem is fogok kioktatni kódfordításból, de én még mindig a több gép híve vagyok. Egyiken csak az IDE és a szükséges függőségek, semmi más. Mostanában erre a célra hajlok a virtualizáció és vagy konténerek irányába erre a célra is megfelelő backup jelenlétében. Mindenesetre nekem külön gépem van 1. üzemeltetésre (távoli asztal, ssh, ad, powershell, stb) , 2. diagnosztikára (főként wireshark-hoz, hardverelemek teszteléséhez, konzolra, logok kimentésére, stb), 3. Fejlesztésre (a szükséges IDE-k és kellékek), 4. Otthoni hereverére. Abszolút nem szükséges, hogy minden gép mindig a mindenkor elérhető legmodernebb hardverekkel rendelkezzen, az pedig életszerűtlen és veszélyes ha minden funkciót egy gépbe préselek. Próbáltam már, nem megoldás. Így viszont ritka esetekben előfordulhat hogy kölcsön adom valamelyik gépet bizonyos célokra vagy éppen a célnak megfelelőt viszem csak magammal, a többi teszi a dolgát ott és úgy ahogyan eddig. Játékra pedig mindig is úgy gondoltam, hogy a legmegfelelőbb a konzol. 

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

1. üzemeltetésre (távoli asztal, ssh, ad, powershell, stb) , 2. diagnosztikára (főként wireshark-hoz, hardverelemek teszteléséhez, konzolra, logok kimentésére, stb), 3. Fejlesztésre (a szükséges IDE-k és kellékek), 4. Otthoni hereverére

Ez a setup optimálisabb, akár pénzügyi, akár környezettudatossági/fenntarthatósági szempontból, mintha a 4 gép helyett egy jobbat üzemeltetnél? Nem költői kérdés, sosem számoltam utána.

az pedig életszerűtlen és veszélyes ha minden funkciót egy gépbe préselek

Ezt nem teljesen értem.

Persze, sok igényt kielégíthet, de ezért ha van mögötte valamilyen backend, az csalás. :)

Végül is egész jól el lehet programozgatni Rpi-n, mert mondjuk egy Github Codespaces vagy hasonló adja az IDE mögé a számítási kapacitást, a CI/CD pipeline majd buildel és tesztel a saját szerverein, a user meg mondhatja, hogy energiatakarékos volt. De egy tetszőleges line-of-business alkalmazás ugyanez.

Nem azt mondom, hogy nem lehet okos tervezéssel mondjuk egy cégnél thin client architektúrával energiát és pénzt megtakarítani, de ilyenkor sem szűnik meg az erőforrásigény, legfeljebb jobban szervezett.

Nyilván. Viszont jelentős energiamegtakarítás lehet + egyéb költségek. Ha mondjuk van egy RDS szervered, az üresjáratban elmegy 60W-al (legalábbis a miénk, a storage-ot nem számolom mert az eleve mindig megy), egy-egy asztali gép mondjuk 2018-as alapból a rengeteg ki/be kapcsolás mérhető fogyasztástöbblettel jár + az üresjáratban szuttyogó Windows, ami minden egyes példány esetén zargatja rendszeresen a frissítések miatt a szervereket, a kártevő védelem, a policyk... Ez mind megspórolható egy többfelhasználós szerver esetén. Egyszerűsödik a végponti védelem, a policyk szervezése, a frissítések, szoftvertelepítések, backup. Rengeteg idő és munka megspórolható egy lehetőleg homogén vékonykliens rendszerrel. Eleve a hardver ára és az energiaigénye is kevesebb, de a licencelés szempontból is kedvezőbb. Arra a néhány teljesítményigényes feladatra pedig több pénz marad normális hardverekre. Egyébként a vékonyklienseknek van egy ilyen előnyük is, hogy az erős szerveren adott esetben elérhető nagyobb teljesítmény is. Egy jól skálázott és tervezett rendszer esetén a ritkán előforduló teljesítmény igényes csúcsok egész jól kiszolgálhatók. A ~1200 kolléga háromnegyede alapvetően dokumentációs és adminisztrációs feladatokat végez. Közülük kb. 30-an használnak többé-kev3sbé teljesítmény igényes alkalmazásokat, ehhez ha a rendszeres szabadságokat, táppénzt, vidéki utakat, néhány esetben váltott műszakot figyelembe vesszük, akkor 15 erősebb gép bőven kiszolgálja őket. Minden másra ott a MasterCard (méretű thin client) :D

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

van/volt pécés desktop változata is. 

Raspberry Pi Desktop for PC and Mac
https://www.raspberrypi.com/software/

Más kérdés, hogy mivel a pi-n futórendszer képességeit utánozza, így bizonyos szempontból az is kissé fapados. 

Van kis fáziskésés is, mert a régebbi rendszer neve volt raspbian, amit eredetileg még egy srác portolt a pi-hez. Egy ideje már átálltak az raspberry pi os megnevezésre.
https://www.raspbian.org/RaspbianAbout

Simán tud majd rajta simh pdp, vax emulátorokat futtatni. 

Szerkesztve: 2023. 03. 20., h – 22:00

Azt nem értem miért nem tudott a mac gépére linuxot telepíteni, illetve mi baja volt a mac os terminállal?

Zseni, olvastam könyveit, de lehet egy programozónak a hw karbantartása fekete öves feladat?

sudo mount -o ro /hup.hu

Van olyan, hogy valaki öregségére bekattan. Láttunk már ilyent.

Részemről? Mert aztán nekem miért fájna ez? 🤣

Nem tűnik túl bölcs dolognak csak azért Mac-et használni egy életen át, mert "beleszülettem" ... Ebben a tekintetben nem sok esze volt ... De, végül megjött neki. Nem szégyen az, ha valaki 80 évesen be tudja látni, hogy tévúton járt ....

trey @ gépház

Van még Linux? Az volt a Pötterix elődje, ugye?

Biztos? Valami jó kis zsíros udevd, elogind nem futkos véletlen a háttérben, függőségnek beemelve? Könnyen előfordul ám, hogy az ember azt hiszi, hogy másik initrendszert használ, és bekúszik a Pötterix a háttérbe, igaz csak részimplementációk szintjén, de akkor is. Pont ez benne a csapda.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

eudev van, az azért igen kevéssé Pötterix (és alapvetően egy jó gondolat volt)

elogind nincs, és tervben sincs

a Mr. Poetsch tevékenységével az nem probléma, ha egy építőkockához köze volt, ha az az építőkocka tényleg építőkockaként működik, a világuralmista megoldásaival volt a gond mindig is