A UNIX úttörő Ken Thompson bejelentette, hogy évtizedek után Mac-ről Linuxra vált

Megnéztem a videót a linkelt résztől a végéig. Egy pár szóban olyasmiről beszél, hogy a házában vagy egy tucat (vagy 20, már nem emlékszem) Raspberry van, amiket különböző dolgokra használ. Meg kéne nézni az egészet ahhoz, hogy megtudjuk, mire használt korábban Mac-et, amit most Raspberry-re fog cserélni.

Mi, hogy egy Raspberry Pi felér egy mac-kel? :)))

nem nem nem...jelnetgessunk ki altalanossagban dolgokat okes? 

Jol nezunk ki, hogy majd elkezdunk elemezni meg ilyenek. O kijelentette hogy a linux szar elmaradott en meg hogy a mac egy szar elmaradott. Ez igy szep es kerek :D

A vi ma már picit gázos, de egy mc/mcedit-tel még elég jól el lehet karistolni.
Persze, nem egy IntelliJ, de közepes C projektekre nekem bevált.

ezek edge case-k. mar boven eleg lenne ha az userek altal hasznalt programok 80-90%-a gyors lenne. pl. rakattintok egy navicat ikonra, es hopp egybol jelenjen meg az ablak, es ne a splashwindow.

emlékszem, még talán 2012 körülről, hogy valamelyik distronál az volt a policy, hogy azon az architektúrás vason kell buildelni amin futtatják. Talán fedora :)

De ott is csak a release build, nem pedig a fejlesztés ment azzal. Talán akkor még előfordultak olyan bugok a cross compile kapcsán, ami miatt jobbnak látták ezt. Máshová meg eleve icecc-vel elosztott buildet használtunk akkoriban, a munkaállomások idle idejét felhasználva.

Ilyen szempontból rossz tanácsadó vagyok, mert épp én javasoltam 10%-kal kisebb erejű gép változatot 30%-kal olcsóbban :)
De arra is volt már példa régen, hogy mobilfejlesztéshez fos telefont kellett venni, a rá jellemző hibák reprodukálásához.

Nekem nincs RPi4-em jelenleg, de nem is 2023 Q1-es vasat nyomok, mégsem gondolom hogy lassú okádék. Virtualizálok, konténerizálok egy lassan 10 éves gépen. Talán lassan megérik a csere is, de a megfelelő mennyiségű RAM, SSD, egy normálisabb CPU sokat tud segíteni. Mint ahogyan a legújabb termékek között is akad bőségesen szemét (egyre több sajnos) úgy a nem teljesen naprakész hardverek között is bőven akad jól használható. Nagyjából 10 éve lehet, hogy a Moore-törvény már nem állja meg a helyét, de ez nem is lenne probléma. A gondok inkább onnan erednek, hogy sok magát fejlesztőnek nevező kódhuszár indokolatlanul magas erőforrásigényű bloatwaret fos össze, mert erre képesek. Az az ember, akiről a bejegyzés született, ez pont nem mondható el. Ha valaki komolyabb kódokat forgat, az erre a célra külön eszköz(öke)t tart fent. Senkit nem akarok és nem is fogok kioktatni kódfordításból, de én még mindig a több gép híve vagyok. Egyiken csak az IDE és a szükséges függőségek, semmi más. Mostanában erre a célra hajlok a virtualizáció és vagy konténerek irányába erre a célra is megfelelő backup jelenlétében. Mindenesetre nekem külön gépem van 1. üzemeltetésre (távoli asztal, ssh, ad, powershell, stb) , 2. diagnosztikára (főként wireshark-hoz, hardverelemek teszteléséhez, konzolra, logok kimentésére, stb), 3. Fejlesztésre (a szükséges IDE-k és kellékek), 4. Otthoni hereverére. Abszolút nem szükséges, hogy minden gép mindig a mindenkor elérhető legmodernebb hardverekkel rendelkezzen, az pedig életszerűtlen és veszélyes ha minden funkciót egy gépbe préselek. Próbáltam már, nem megoldás. Így viszont ritka esetekben előfordulhat hogy kölcsön adom valamelyik gépet bizonyos célokra vagy éppen a célnak megfelelőt viszem csak magammal, a többi teszi a dolgát ott és úgy ahogyan eddig. Játékra pedig mindig is úgy gondoltam, hogy a legmegfelelőbb a konzol. 

Nyilván. Viszont jelentős energiamegtakarítás lehet + egyéb költségek. Ha mondjuk van egy RDS szervered, az üresjáratban elmegy 60W-al (legalábbis a miénk, a storage-ot nem számolom mert az eleve mindig megy), egy-egy asztali gép mondjuk 2018-as alapból a rengeteg ki/be kapcsolás mérhető fogyasztástöbblettel jár + az üresjáratban szuttyogó Windows, ami minden egyes példány esetén zargatja rendszeresen a frissítések miatt a szervereket, a kártevő védelem, a policyk... Ez mind megspórolható egy többfelhasználós szerver esetén. Egyszerűsödik a végponti védelem, a policyk szervezése, a frissítések, szoftvertelepítések, backup. Rengeteg idő és munka megspórolható egy lehetőleg homogén vékonykliens rendszerrel. Eleve a hardver ára és az energiaigénye is kevesebb, de a licencelés szempontból is kedvezőbb. Arra a néhány teljesítményigényes feladatra pedig több pénz marad normális hardverekre. Egyébként a vékonyklienseknek van egy ilyen előnyük is, hogy az erős szerveren adott esetben elérhető nagyobb teljesítmény is. Egy jól skálázott és tervezett rendszer esetén a ritkán előforduló teljesítmény igényes csúcsok egész jól kiszolgálhatók. A ~1200 kolléga háromnegyede alapvetően dokumentációs és adminisztrációs feladatokat végez. Közülük kb. 30-an használnak többé-kev3sbé teljesítmény igényes alkalmazásokat, ehhez ha a rendszeres szabadságokat, táppénzt, vidéki utakat, néhány esetben váltott műszakot figyelembe vesszük, akkor 15 erősebb gép bőven kiszolgálja őket. Minden másra ott a MasterCard (méretű thin client) :D