[ Megoldva ] C16 hibakeresés IC cserével?

Elektronika, Elektromos eszközök

Van egy működő és egy halott C16-os gépem. Ez utóbbit próbálom életrekelteni.

A beteg gépben nagyon csúnya égési nyom található a videokimenet tájékán. 2 ellenállás annyira elégett, hogy fizikailag is kettévált. Ráadásul a NYÁK-on ide vezető egyik vezeték is szétégett. Valamint az árnyékolt dobozon belüli kompozit jelet előállító részben is két SMD ellenállás és egy tranzisztor szintén átégett. A TED-ből jövő Lum+Sync jelet fogadó dióda már nem sérült. Természetesen a biztosíték is kiégett. A többi alkatrész jónak tűnik.
Eredetileg bekapcsolás után semmilyen videojel nem jött ki a kompozit kimeneten, de az alkatrészek cseréje és a NYÁK javítása után már a szinkronjelek kijönnek, így a TV észleli, hogy van kép, de a kép teljesen üres, fekete. A TED rendben generálja a szinkron és órajeleket. Az adat és címbuszok nem tűnnek leragadtnak, egyik IC sem melegszik nagyon.

Most jönne az IC-k ellenőrzése cserével, de ehhez nálam okosabbak tanácsát kérem, mivel szeretném elkerülni, hogy a működő gép meghaljon.

1 - Ugye jól gondolom, hogy az a kisebb kockázat, ha a beteg gépből teszek át egy-egy IC-t a jó gépbe, és úgy ellenőrzöm?

2 - Mekkora kockázata a egy-egy ilyen IC cseréjének? Mehetett annyira tönkre valamelyik IC (TED,PLA,CPU,PROM), hogy a jó gépet is hazavágja? Vagy ennek csak elméleti esélye van és nyugodtan próbálkozzam? Vagy elméleti esélye sincs?

( zitev v | 2022. 12. 04., v – 19:38 )

Egy zarlatos alkatresz termeszetesen okozhat hibat a jo alaplapon is. Ha ilyen csunya kar keletkezett a gepben,akkor ott akarmi is lehet. Az is lehet, hogy van meg vaami zarlat a lapon, ami miatt nincs keped.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( balagesz | 2022. 12. 04., v – 20:05 )

Az 1-es verzióra szavazok mindenképpen, a jó gépet jellemzően nem szokta (értsd: nem szokta) tönkretenni egy-egy rossz IC. A hibajelenség amúgy klasszikus: a TED bekapcsoláskor úgy indul el, hogy fekete a keretszín és ki van kapcsolva a kép. (Végeredményben egy fekete képernyőt látni.) Azaz: nem fut olyan kód, ami inicializálná a TED regisztereit, ez meg bármitől lehet. Jellemzően CPU, TED, FPLA, egyebek a sorrend, amiket ellenőriznék a másik, működő gépben.

( plt | 2022. 12. 05., h – 09:33 )

Köszönöm, megpróbáltam.

A PLA rendben, de sajna a 8501 halott.

A fura, hogy annyiba vagy még többe is kerül, mint egy teljes C16 ...

Ha valakinek véletlen van otthon egy a fiókban, érdekelne.

Az enyém is ezt a tünetet mutatta: TV megtalálja, de fekete kép.
Szintén a 8501 cseréjére volt szükség. Az akkori Elenderben javították meg (nem most volt).

Esetleg utánanéznék, létezik-e mikrokontroller alapú emuláció. SID chip helyettesítésére pl. van ilyen.
Vagy kitartó ebay-ezés.

Megértem.
Sajnos ezt a procit kb. csak a C16 meg a Plus 4 használta, így ritkának számít.
Esetleg belföldi / kelet-európai piacon keresgélnék, hátha találni más árfekvésben.
Rémlik egy magyar Commodore szervizes srác, de a neve nem jut eszembe. Ha esetleg vele össze tudna kötni itt valaki.

Igen, húzós árnak tűnhet egyetlen IC pótlására, de ezt a procit csak ez a két gép használta, ritka, és hírhedten kivétel nélkül megy az összes tönkre. Egyre kevesebb van belőlük, elérkezik az a pont, hogy nem is lesz más alternatíva, csak az emuláció. Hiszen addigra az összes fizikai IC kifingik. Innen nézve még nem is mondanám rossznak az 50 fontot, ha kell a fizikai hardver élménye, akkor elgondolkodnék rajta a helyedben.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

sajna a 8501 halott

Szomorú de nem meglepő. Nem véletlenül volt ez az első tipp; sajnos az egyik jellemzően elpusztuló alkatrész. Emiatt nem is egyszerű találni cseredarabot, a gyári változatok már rég elfogytak. :| A lejjebb linkelt helyettesítőkkel lehet próbálkozni, de itt-ott kompatibilitási probléma előfordulhat.

Nem nagyon. Képesek ezek az állásban is megdögleni. (Tavaly még működött, most meg nem. :) ) Ez egyébként az első szériákra a legjellemzőbb (ezek '84-es gyártásúak leginkább), az "újabbak" (ezek CSG-s, nem MOS brand alatt futottak, később gyártották őket talán alkatrésznek) sokkal ritkábban pusztulnak.

A 8501 kimúlásában azért lehetett valami szerepe annak az erős áramlökésnek is, ami még a NYÁK-ról is leégette a rezet.

Másrészt - gondoltam, mikor, ha nem most - a megdöglött CPU-t elkezdtem tesztelni. Az adatbuszra fixen EA-t kötöttem (ez a NOP kódja), a címbuszra pedig 16 ledet. Órajelet egy 555-ös IC-vel 1Hz-eset generálok, hogy lássam, mi történik.

Nem teljesen halott az IC. Indulás után vár pár órajelet, majd elvileg a címbuszra kellene tennie az FFFC értéket. Ezek után be kellene olvasnia az EAEA címet, miközben a címbuszon inkrementál egyet. Ezután a címbuszra kellene tennie az EAEA értéket, majd innentől kezdve szépen egyesével kellene inkrementálódnia a címbusz bitjeinek.

A valóságban látszik, hogy elkezd működni, de a címbuszon nem a fenti értékek jelennek meg. Tehát működik ez még, csak már nem jól. (Persze az is lehet, hogy valamit nem jól kötöttem be.)

Ekkora feszültséglökés vajon honnan jöhetett? A gyári dugasztápban úgy emlékszem csak egy simító elkó van, semmi stab vagy védelem. A miénk ráadásul úgy múlt ki, hogy a tápnak semmi baja nem lett; ugyanazzal a táppal használtuk tovább a javítás után évekig.

Van két C64-em és egy C16-om. Szeretném a kislányomnak beüzemelni, de valami gyors reagálású védelem a táp után (vagy egy megbízhatóbb táp) megfontolandó volna így.

Nem feltétlen lehetett szerepe. Ez a chip minden modellben megdöglik, nem az a kérdés, hogy megdöglik-e, hanem hogy mikor. Feltehetően olcsósított, szériahibás gyártás, évtizedek óta nem gyártják. Méricskélheted, de attól még nem fog működni, megy a kukába. Venni másikat helyette egyre nehezebb, mivel ezek eleve nem voltak népszerű gépek, és már most közel vagyunk ahhoz a ponthoz, mikor a legtöbben megdöglött máris a 8501. Azért mondtam, hogy az emulációval vagy valami más átalakítós mókolással meg kell barátkoznod mindenképp hosszú távon.

C64-ekben is sorra halnak meg a MT-s memóriachipek és a többi MOS chip is. A legtöbbre van már cseremegoldás, a PLA-ra és a SID-re emulációs, a VIC2-re is készül szintén emulációs megoldás. Ez van, a Commodre/MOS sose a chipgyártás minőségéről volt híres, olcsó játékkonzolnak készültek ezek a gépek, nem arra, hogy majd 40-50 év múlva is ezeket hajtsd. Meg sajnos már akkor is kijött a zárt architektúra átka, nem nyíltak a chipdizájn részei, így mikor múlik ki a platform, az életben tartását ez is nehezíti.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Olyan is játszhatna, hogy RPi-hez kazetta meg diszk interfész. Még az eredeti LOAD élmény is megmarad.

Kérdés, hogy az emulátorokkal mennyi marad meg az igazi C64/C16 élményből. Én magam sosem kedveltem a Commodore emulátorokat. Számomra pont a lényeg veszik el.
Ez talán egy érv lehet az eredeti gépek életben tartása mellett. Hogy azon belül zavar-e, ha egy ARMSID állítja elő a hullámformákat és nem az eredeti analóg perifériák, az már ízlés dolga.

ó tényleg a PI 1541!:D

elég sokféle megoldás készült ez alapján!:D

egyetlen hátránya a kijelző mérete.

volt egy jó cucc még, ami magyar fejlesztés:
SD 1541-II
retroemu.hu
Kollár Zoltán fejlesztette hirtelen felindulásból, több más cuccal együtt. Volt szerencsém használni az elsőt és segítettem teszteléssel a fejlesztést. Nagyon kevés demo/játék nem futott rajta.

Zoli sajnos nemrég meghalt. :(

ez a természetes hogy jobb az eredeti.
de...

- ha találsz...egyre nehezebb beszerezni, a szép állapot+doboz=vagyon.
- 1541 gyakorlatilag kihalóban van. ha megdöglik a fej akkor kuka.
- 1541-II ritka, de annak a tápja szarik be (aránylag könnyű pótolni). a döglöttek mennek 3-5E környékén...15E környékén kapsz talán egy működő, besárgult darabot...

az új játékokat/demókat is valahogy felkell írni lemezre:
- legolcsóbban XUM-1541 (arduino promicro ~3E + Din csati,pár drót ~500) tudod rávarázsolni. készen 10E-nél indul.
- zoomfloppy drágábban tudja ugyanezt

SD1541 volt még a magyar fejlesztés, Kollár Zolitól. Az ~25E volt az hiszem, sd kártya, csak D64.

De egyre több a cartridge release. tehát vagy megveszed "fizikálisan" jó drágán vagy veszel Easy flash 3-at ~25E
ami csak cartrdige-et tud használni, tehát készítened kell rá saját crt kollekciókat vagy vadászni az EF3 releaseket. jó sok van, de sose elég ugye!:D

Én is ezen az úton mentem, aztán azt vettem észre hogy frusztrál az hogy mindig más kütyüre kell feltenni ha demót, utántöltős játékot akarok nézni és megint másra ha cartridge-en van... eladtam mindent és jött az Ultimate II+, ami azért jó mert brutálisan sokat tud.

Megtudom azt csinálni, hogy bedugva a C64-be az U II+, hálókábelé bedug, majd az Assembly64 tool-al letöltöm a netről egy tonna demo/játékot különböző forrásokból és simán átküldöm a C64-re. Putty-al is lehet vezérelni.
De lehet olyat is nem dugod be a C64-be, hanem micro usb-n adsz neki kakaót, hálózaton keresztül megvezéreled assembly64 vagy Puttyval.
Nekem nagyon jól jött, amikor több gépen lehetett játszani és csak a serial kábelt dugdostam egyik gépből a másikba és már ment is a kívánt játék. persze utántöltősnél ez nem működik...

 

Ultimate II+ Lattice Features:

  • Full, cycle accurate emulation of two real Commodore 1541, 1571 and 1581 diskdrives.
    • Uses .D64, .D71, .D81 and .G64, .G71 files stored on USB stick
    • Supports .G64 / .G71 files as well (Read/Write)
    • Configurable bus IDs
    • Configurable ROM
    • Memory expansion
  • Built-in Speaker; outputs drive and floppy sounds
  • Support for USB storage devices (stick, card reader, and even HD)
  • 100 Mbps Ethernet port (for use with Telnet or FTP)
  • FAT/FAT32/exFAT support, with sub-directories and long filenames
  • ISO9660 support with Joliet, for reading .ISO files and access external CD/DVD drives through USB
  • Battery backed up Real Time Clock
  • Command Interface module with UltimateDOS
    • Accessible module through I/O space that allows direct commands to Ultimate-II
    • Ultimate-DOS, I/O space driven direct file access to SD/USB
  • Dual SID implementation
  • Ultimate Audio module
    • Up to 7 voices of sampled audio simultaneously
    • Accessible through I/O space
    • 8- or 16-bit samples
    • up to 48 kHz sample rate
  • Built-in SID player; plays SID files on either 'real' SID or emulated SID.
  • C64 cartridge emulation, with support for many CRT files:
    • Final Cartridge III
    • Action Replay
    • Retro Replay
    • Super Snapshot
    • Epyx Fastloader
    • Custom Ocean / System3 carts (up to 512K)
    • Easy Flash
    • ... and many more
  • Commodore 1750/1764 REU
    • REU Compatible
    • Size selectable from 128K up to 16 MB
    • Can be combined with compatible cartridge roms
  • Flexible freezer menu
    • select, mount, create disk images, browse disk images
    • create new directories, delete files
    • Ultra fast DMA load of single file programs (.PRG files on USB, inside .D64 or .T64)
  • Configuration screen, with resident settings

Nem akarom kimaxoplni a floppy-elmenyt, viszont hasznalnek tobb commodore-tipust is, igy c64-re nekem boven eleg egy kung-fu flash es egy floppy, a tobbire pedig cartridge, es igy meg joval olcsobb is.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

kungfu flash D64 egy bővített SD2IEC, ami tud cartridge-t.

"Disk drive emulation is using kernal vectors and will not work with fast loaders or software that uses direct hardware access which a lot of games does."

magyarán: utántöltős játékok kuka, demo kuka...

Ultimate II+ tudja a teljes 1541 emulációt és lehet géptől függetlenül is használni ahogy már írtam.
 

Reset-et adtál neki, vagy csak órajelet? Meg aztán ez a 8501 teljesen static design? Z80-nak emlékeim szerint van alsó órajel frekvenciája, talán 200 kHz, ennél lassabban nem szabad járatni, mert FET gate-csatorna kapacitásában is tárol ezt-azt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ezek a kérdések bennem is felmerültek a teszt-körülmények olvasásakor. :) De van több gond is itt ezzel. A 8501 tényleg egy "körbefestett" 6502, ami a kor szokásaihoz híven dinamikus, itt is van alsó határa az órajelnek (ami nyilván bőven több mint 1 Hz :) ). Aztán hiába az $EA, ez - ha jól futott volna a teszt - felszedi a RESET vektort, ami $EAEA így, majd onnan elkezd futni. Viszont amikor elér $FFFF-ig, ott átfordul $0000-ra. Viszont onnan a beépített port adatirány-regisztere olvasódik az adatbusz helyett, aminek RESET után $00-nak kéne lenni, ami egy BRK op-kód, az meg egy szoftveres megszakítás kb. Az próbálja a vermet írni (hogy volt az az $EA odarakva az adabuszra? :) ), majd felszedi a vektorát, ami szintén $EAEA, majd kezdődik onnan újra. Ha jól gondolom... Azaz nem pont azt a viselkedést kell látni, mint egy mezítlábas 6502 esetén.

Én is éreztem, hogy több sebből is vérezhet ez a teszt, de ha már úgyis meghalt a CPU, sokat nem árthatok vele.

Arra sem találtam információt, hogy a címbusz/adatbusz egyes lábai hány mA-rel terhelhető.

Emiatt arra jutottam, hogy jobb teszt lehetne egy arduinora rákötni direktben a lábakat, és programmal generálni, begyűjteni, értelmezni az adatokat. Így kaphatna nagyobb órajelet is, és dinamikus adatbusz tartalmat is.

Már csak a buszok terhelhetőségét nem tudtam kideríteni.

Oda van írva, 1 TTL load, dinamikusan pedig 130 pF, noha az időzítéseket 30 pF-os kapacitásra adták meg. Emlékeim szerint alacsony szinten 1.6 mA-t tud nyelni, magas szinten pedig maximum -0.4 mA folyhat ki belőle.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

SID chip-et egy valamilyen AVR-rel szokták emulálni. Persze az teljesen más feladat, de ha van elég MHz, a CPU emuláció sem tűnik lehetetlennek.

Szerk.:
https://www.c64-wiki.com/wiki/SwinSID

Valamint egy ARM alapú:
https://retrocomp.cz/produkt?id=2

Ilyen kellene CPU-ból is.
 

Igazabol a clock/cycle compatibility ami szerintem nehezebb egy MCU-val. Persze 1MHz eseten lehet hogy magat az orajelet is tudnank bitbangelni egy kelloen gyors (mondjuk 40MHz+) clock-kal. De igen, az is lehet hogy mar egy 16MHz-re huzott (reszben akar ASM-ben programozott) AVR is elegendo lehet ha ugyesek vagyunk ;) Ha megnezitek, mar egy felfuto el elkapasa (ahhoz valo szinkronizalas) is eltarthat 3 orajelig is akar (legalabbis AVR-nel az egy SBIC/SBIS + RJMP-bol all ossze, az 3 orajel alatt be tud szinkronizalni).

Ettol fuggetlenul FPGA vonalon is erdemes lehet nezelodni: az opencores-on vannak 8501-es implementaciok is.

Igen, ezen en is gondolkodtam, de valojaban egy i/o event regiszter beolvasasa ugyanannyi ideig tart mint egy gpio beolvasasa altalaban, az elvezerelt (vagy kb barmilyen) interrupt-ba valo belepes meg altalaban eleg draga (oke, talan pont az AVR-nel nem, ott egy belepes-kilepes mondjuk 8 orajelbol azert meglehet, de Cortex-M0-nal 2x16... )

Ez egy működőnek látszó megoldás, de ehhez is kell egy 6502:
https://github.com/go4retro/Nu7501

Ehhez egy 6510-es kell:
https://hackjunk.com/2017/06/23/commodore-16-plus-4-8501-to-6510-cpu-co…

Itt egy elég univerzálisnak tervezett dolog FPGA-val, de nem tűnik még késznek:
https://www.forum64.de/index.php?thread/84266-mocka65xx-universeller-mo…

Ez kész termék FPGA-val, csak az ára nem barátságos :)
https://www.sellmyretro.com/offer/details/mos--7501~~8501-cpu-replaceme…

És ahogy nézem, a 6502-es procit már meg is csinálták ATMEGA32 alapon. Kérdés, hogy a 8501-re bővítés még meg lehet-e csinálni. A 8501-ben van még 7 PORT kivezetés, valamint 6 vezérlő láb is. Összesen 37 GPIO kivezetésre lenne szükség, ha a RESET maradhat az ATMEGA saját RESET lába. Sajna nincs ennyi szabadon felhasználható láb. :(

Vagy van olyan Atmel amiben van 37 szabadon felhasználható kivezetés?

( dejo v | 2022. 12. 09., p – 13:07 )

Szerintem az kezdjen bele a javításba aki valamennyire ért hozzá.
Mert így könnyen előállhat az az állapot, hogy bár megspóroltad egy gép javításának az árát, de a végén lesz két működésképtelen géped.
És ekkor ahhoz, hogy legyen legalább egy jó géped, ki kell fizetned egy gép javításának az árát.
Avagy rögtön szakemberhez fordulsz és kb. ugyanannyi pénzt fizetsz, de lesz két jó géped.

Persze az más tészta, ha érdeklődő vagy és lesz ami  lesz te akarsz a javítással kísérletezni.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( plt | 2022. 12. 14., sze – 13:04 )

Sikerült egy működő 8501-es CPU-t szereznem, de sajnos még mindig az üres fekete képernyő a jelenség.

Jelenleg minden cserélhető foglalatos IC tesztelt és jól működő a gépben, mégsincs kép.

Az eredeti KERNAL helyett égettem egy olyan EEPROM-ot, ami induláskor csak egy végtelen ciklusban váltogatja a keret színét. Ez emulátoron rendben fut is. Az éles gépben azonban továbbra is csak fekete képernyő van, pedig ez már nem használja a RAM-ot, ami még hibás lehetne.

Ha ezek után van érdemi tippje valakinek, merre érdemes keresni, azt örömmel fogadom.

A hibaleírás arra utal, hogy valami még fogja a (valamelyik) buszt. Én a DRAM-okat meg a billentyűzet 6529-ét kiforrasztanám kezdésnek (utóbbiból még nem volt a kezemben rossz, de ki tudja). Az égetett EEPROM (tényleg EEPROM? :-D ) a jó gépben működik? Mert ha igen, az tesztnek pont jó. Ezeken felül csak mezei TTL-ek vannak, amik közül nyilván bármi lehet rossz, de azok ritkábban döglenek. (Ja, ha a DRAM-ok multiplexerei szintén MOS-ok, azok lennének a következők, utána a komplett ROM-bank logika, de annak a teljes hiánya után kell még egy-két vezeték, hogy a teszt-ROM el tudjon indulni.)

Van, de a jelek alapján nem tudom beazonosítani egyelőre a hibát. Találtam egy videót, ahol egy hibás Schenider-ben keresték a hiba okát. Ott volt egy adatbusz, amin egyértelműen látszott szkóppal, hogy nem változik, és az ahhoz tartozó csipet kicserélve életre is kelt a gép.

Én azonban hiába nézem az adat vagy címbuszok jeleit oszcilloszkóppal, mindegyik váltakozik. Úgy tűnik, mintha működne mind.

Kiszedtem a két darab 4416-os memória csipet, ami még esélyesen lehetett volna hibaforrás. Egy Arduino Mini-vel leteszteltem mindkettőt, de sajna jók. :(

Marad még tesztelésre az a pár IC, amit még nem szedtem ki, de aminek elég kicsi az esélye, hogy tönkre ment volna.

Lehet, hogy valahol egészen máshol van a hiba?

Én a videomodulátor részre gyanakszom, mivel abban volt pár kiégett alkatrész. Azt látom, hogyha kiszedem a videomodulátor blokkot, akkor érdekes módon a videó csip LUM+Sync kimenő jele is eltűnik. Tehát a videomodulátor visszahat a TED működésére. Lehet, hogy abban nem javítottam még ki mindent, és emiatt fekete a kép?

Létezhet valamilyen jelgenerátor, amit a videomodulátor bemenetére lehet kapcsolni, hogy látszódjon, hogy jól működik-e?

Nem csak az a kérdés, hogy változik-e a jel, hanem az is, hogy a logikai alacsony és magas szintek helyett esetleg valami más, például 1.2 V körüli érték van-e ott. El lehet képzelni olyan esetet, hogy a meghajtó áramkör jó, de az a bemenet, amit hajtunk, tönkrement, ezért erősen terheli a meghajtót, így valamelyik logikai szint nem alakul ki akkorának, amekkorának helyes volna.

Ha a video modulátorban égésnyom volt, akkor azon a környéken lényegében mindent cserélni kell, illetve az is kérdés, a PCB-n a rézfólia nem sérült-e. Hiába cserélsz minden alkatrészt, ha sérült a nyák.

Természetesen lehet csinálni video jelgenerátort, de ehhez kellene kapcsolási rajz, mert fene tudja, hogyan álmodták meg a video jelet fehértől feketéig, meg a szinkron jeleket, amelyek a feketénél is feketébbek. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Próbálom ellenőrizni a jelszinteket, mert mást már nem igazán találok.

Ami furának tűnik, hogy a digitális jelek általában max 4V-ig mennek fel. Most például az LS139 12-es lábát mértem, ami a KERNAL ROM kiválasztó bitjét vezérli: VMax=3.76V, Vpp=4.31V, Freq=1.7MHz

A görbe érdekes módon negatívba is átmegy a grafikon alapján, ami szerintem nem is lehetséges. Tehát el tudom képzelni, hogy az a baj, hogy egy belépő szintű MSD120M szkópom van, és az ennyire gagyi.

Ugyanezeket a feszültségértékeket mutatja például a CPU 1-es lábán, ahol a bemenő órajelet kapja.

Amúgy az VCC-ben fix 4.78V-ot mér minden csipnél (Vpp=78mV).

Ennyire használhatatlan lenne egy ilyen digitális oszcilloszkóp, vagy ezek a mért értékek lehetnek valós értékek?

Ez még nem feltétlenül jelent rosszat. Valószínűleg reflexió lépett fel a mérőzsinóron, így lett negatív feszültséged. Szokott segíteni, ha a mérőzsinóron állítható x10-es osztásarány, akkor bekapcsolod, s persze a szkóppal is tudatod ezt a tényt, vagy ha nem, fejben szorzol mindent 10-zel.

Kimeneten 2.4 V fölött már minden magas szint, tehát 4 V elég, ha TTL. Persze CMOS szintek feszesebben vannak a táp közelében, de érzésre a 4 V elég, konkrétabban utána kell nézni katalóguslapban. A 78 mVpp zaj nem nagy dráma szerintem.

Semmi baja a szkópodnak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

a videomodulátor részre gyanakszom

Olyan van a működő gépedben is, nem? :) Tedd át, és megtudod, hol a baj.

Amúgy videojelet nem tud fogadni valamelyik tévéd?

 

Létezhet valamilyen jelgenerátor, amit a videomodulátor bemenetére lehet kapcsolni, hogy látszódjon, hogy jól működik-e?

http://javiervalcarce.eu/html/arduino-tv-signal-generator-en.html

https://dselec.wordpress.com/generator/

https://github.com/Avamander/arduino-tvout

http://www.elenafrancesco.org/old/arduino/palgenerator/

https://github.com/DhrBaksteen/ErnieAndBertBoard

http://www.hpcc.ecs.soton.ac.uk/dan/pic/video_PIC.htm

stb.

hogyha kiszedem a videomodulátor blokkot, akkor érdekes módon a videó csip LUM+Sync kimenő jele is eltűnik

Ez annyira nem meglepő. A modulátor csinálja a TED Lum+CSync / Color jelpárjából az impedancia-illesztett jeleket + a kompozit videót is, ami a video-csatlakozóra van utána kivezetve. A csipnek meg a két kimenete Open-Source / Open-Drain felépítésű, mindegyik egy-egy ellenállásra dolgozik rá, ezek meg a modulátorban vannak belül. Azaz ha a modulátor nincs berakva, akkor a két jel nincs a megfelelő irányba "elhúzva", így a csip lábain nem azt látod, amire számítanál.

Ha a modulátorban lenne amúgy hiba, akkor nem láthatnál "fekete kép"-et. Mivel akkor szinkron se lenne, az meg "no video" állapot, mintsem fekete kép. Legalább monokróm képet látni kellene akkor, ha a megjelenítő a szinkronokat felismeri. A modulátorral együtt nézve van a kompozit kimeneten videojel? Ha igen, akkor gyanúsan közeledünk a ROM-BANK logikához, de az TTL-ekből van összerakva.

Igen, erre én is gondoltam, hogy ha a video szinkronjelek átmennek, akkor a modulátornak rendben kellene lennie. De arra is gondoltam, hogyha a modulátor kell a rendes LUM+Sync kimenethez, akkor a többihez is kellhet. Mi van, ha a color vagy a sound bemenőknél is rossz a doboz, emiatt a TED nem rakja jól össze a képet, de a szinkronokat igen, tehát a fekete kép az megvan.

Emiatt végignéztem a color és sound vonalakat is, de nem találtam hibát a dobozban. Persze ettől még lehetnek.

De annyira hihetetlennek tűnik, hogy a szabvány TTL elemek menjenek tönkre.

Egyelőre még várok a 18 pólusú DIP foglalatra, mert már csak azzal akarom visszatenni a 4416-os memóriát, de aztán tesztelem tovább.

Most a legnagyobb kérdésem az, hogy foglalatból a precíziósat tegyem be, vagy az egyszerű lemezest. Egyelőre a lemezessel szimpatizálok, de biztos van, amiért a precíziósat is gyártják. Régebben itt a fórumon olvastam valahol egy commodore javítós cikkben, hogy valakinek gondja volt a precíziós foglalattal többszöri IC ki-betételnél. Közvetlen tapasztalatom sajna nincs.

láttam olyan C64-et amiben a foglalatból kivéve, a láb ott maradt. nem látszott hogy ott van egy hajszálrepedés, gondolom a ki-be rakosgatástól megadta magát a cucc.

mivel nem volt másik IC-je hősünk úgy oldotta meg, hogy berakva az IC-t a lábhoz odapöttyintett egy kis ónt és a hiba megszünt!:D
ezért szokták úgy kezdeni, hogy kiszedi a foglalalatokból az IC-ket, de volt olyanra is példa hogy a foglalatot is sikerült szarul beforrasztani...

A precízióst javasolom, ha agyonütnének, se vennék lemezest.

De annyira hihetetlennek tűnik, hogy a szabvány TTL elemek menjenek tönkre.

Miért, a szabvány azt is rögzíti, hogy nem mehet tönkre? Mint az elsüllyeszthetetlen Titanic? :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nyakamat rá, hogy az IC benne volt a foglalatban, s közben forrasztottad a foglalatot a nyákban. Ekkor az IC lábán lévő vékony ónréteg megolvad, s lényegében beforrasztod az IC lábát a foglalatba. Finoman kell kiszedni, hol innen, hol onnan emelve kicsit.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amig a hiba elektromos. Ha azonban valami logikai aramkor mukodik hibasan, vagy mas jon a memoriabol, mint gondolja, akkor a szkoppal sokaig fog tartani.

Persze ezek a kis jatek analizatorok eleg limitaltak. Viszont a sigrok is ismer egy rakas protokollt, talan okosithato sajatra is (?), amelyeket dekodol, es emberi fogyasztasra alkalmassa tesz.

Ha a szkoppal minden jonak tunik, en tuti nem azzal vadasznam tovabb a logikai aramkorok hibait.

( zitev v | 2022. 12. 17., szo – 13:09 )

"Én azonban hiába nézem az adat vagy címbuszok jeleit oszcilloszkóppal, mindegyik váltakozik"

- a szkop a zajt is mutatja, azt meg kell tudni kulonboztetni a hasznos jeltol.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( plt | 2022. 12. 21., sze – 16:31 )

Köszönöm mindenkinek a segítséget, az építő ötleteket és tanácsokat.

Tesztelés közben a KERNAL ROMOT egy teszt erejéig egy saját égetett EEPROM-mal helyettesítettem. Mivel ennek lábai nem illeszkedtek az eredeti ROM lábakhoz, így egy átalakító foglalatba tettem. A foglalat lábai azonban szélesebbek voltak, mint az eredeti ROM lábai, így azt visszahelyezve néhány lábnál már nem érintkezett a foglalattal.

Hiába ellenőriztem tehát a fontosabb IC-ket, és cseréltem ki a hibás CPU-t, emiatt nem indult mégsem.

A foglalatot precíziós foglalatra cseréltem, ami már stabilan fogadja a KERNAL csipet, és lőn, végre életre kelt a gép! :)

Még egyszer  köszönöm mindenkinek a segítséget! :)

Sajnos annyira nem, mint hittem. :(

A modulátor fém doboza 2x4 lábbal csatlakozik az alaplapra, plusz az árnyékoló test. A teszteléshez beforrasztottam 2 darab 4 pólusú csatlakozót, hogy ebbe illeszkedjen a modulátor - így könnyebb volt kivenni, javítani. Az árnyékolást pedig egy csipeszes dróttal vezettem a fém házra.

A gép kész lett, szép minden. Hang is szól, TV-n is jön a jel, nem csak videón.

Kiforrasztottam a csatlakozót, hogy véglegesen visszaforrasszam a modulátor dobozát.

Továbbra is minden működik, csak fekete-fehér - azaz szürkeárnyalatos - lett a kép.

Ismét kiforrasztottam a dobozt, vissza a két csatlakozót: a kép ismét színes.

Ismét visszaforrasztottam az alaplapba a 8 lábat, a csatlakozó kihagyásával: a kép ismét fekete-fehér...

Teljesen tanácstalan vagyok. Ötletem sincs. A forrasztásokat ellenőriztem.

Most ki van forrasztva a modulátor, és nem tudom, mi legyen a következő lépés, hogy bedobozolva is színes képet kapjak.

Nem vagyok kepben a c16 modulatoraval kapcsolatban. Ha van benne hangolhato rezgokor, akkor erdemes utanahangolni. Ha nincs, akkor pedig meg kell keresni, hogy mivel lehet utanahangolni, mert a kiforrasztott, kulon vezetekeken kilogaottt modulator rezgokore nem ugyanaz, mintha a helyen lenne. Az is lehet, hogy a teve auto savtartasa szivat, azt kapcsold ki, es kezzel allitsd a 36-os csatorna kozepere.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Köszönöm a segítséget. Közben meglett ennek a hibának is az oka. Sokkal banálisabb: a modulátorban kicserélt tranzisztornak túl hosszan nyúlt ki a lába a modulátor alján, és a doboz visszaforrasztásakor vagy túl közel kerülhetett az árnyékoló fémhez, vagy tán hozzá is érhetett, nem tudom. De rövidebbre vágtam a túllógást, és még le is szigeteltem. Azóta visszaforrasztva is színes. (Látszik, hogy nem tanultam én ezt.)

Manapság meg okafogyott, nem igazán használunk DIP tokot.

Hát igen, elszáll felettünk az idő vasfoga...:)) Most az előbb egy BGA forrasztmányt wörkaroundoltam ;) Az egyik lábgömb mögötti PIO megsült, félig szoftveres elbaszmány, félig meg véletlen baleset miatt... és át kellett tenni egy szomszédos szabad lábgömbre a placement-et. Hálistennek a szélső sorban volt a lábgömb, így egész szépen sikerült. Mondjuk persze az is segitett hogy rohadt nagy volt a pitch (e=0.8mm) és a sütés után is azért volt kb 0.2mm tér a nyák és az ícé között. 

Csak azért trollkodtam...

Magyarázom. Pl. a DFN (dual flat no-leads) a kettős lapos vezeték (kivezetés) nélküli tokozás. A BGA (ball grid array) a (fél-)gömb tömb (rácsozat) kivezetésekkel rendelkező tokozás. Tehát ezeknek a közös jellemzőjuk az, hogy nincsenek lábaik, mert a láb hosszú (a hosszmérete jóval nagyobb, mint a szélessége) és kilóg. Itt pedig a tok szélén elhelyezkedő kivezetésekről beszélsz.

Igen, a DFN/QFN/TQFN/... tokozasoknal nincs lab, az biztos. A BGA meg... hat, hatareset. Most peldaul a fentebbi esetben azert hozza tudtam forrasztani valamihez egy darab drotot, de ketsegtelen hogy igy lapitas utan kevesbe volt hosszabb mint zöld. A hernyókhoz hasonlatosan hívhatjuk akkor ezeket állábaknak!

( trey | 2023. 02. 07., k – 14:06 )

Szerkesztve: 2023. 02. 07., k – 14:08

Tisztelt Uram!

X  vagyok Y-ból (név, hely a szerkesztőségben - a szerk.). Olvastam az oldalatokon pár fórumbejegyzést.  Köztük ezt a 2022-s beszélgetést is.

"C16 hibakeresés IC cserével?"

Ebből azt szűrtem le, hogy az illető keresne egy olyan CPU-t ami nálam a fiók mélyén megtalálható lenne.

Amennyiben mód és lehetőség lenne rá inkább neki adnám mint,hogy más oldalakon hirdetgessem, mert úgy tűnik ott jó kezekben lenne. Az adott CPU a csatolt képen látszik. Sajnos csak ez az egy darab van belőle , de ez teljesen új most találtam egy fiók mélyén.

Előre is köszönöm ha tudsz ebben segíteni.

Üdvözlettel : X Y

Kérem, a címzett jelentkezzen a szerkesztőségben.

trey @ gépház