A relatív többlet számít

Sokszor hallom, olvasom, hogy kormány elinflálja a pénzem. Ilyenkor az első kérdésem, hogy mire gyűjtesz és annak a valaminek hogyan alakult az ára. Értem én, hogy drága a kaja, de gondolom nem arra gyűjtőd a befektetésedben a pénzt.

Több barátom is akik (talán félelemből) ~200 milliós ingatlanokra költöttek mostanában (nem elsődleges ingatlan) szomorúan látják, hiába a top réteghez tartoznak itthon, mégis szegénynek érzik magukat. A tévedés oka, hogy mániában kb mindent megvesznek, magukat szívatják. Képtelenek a seggükön és pénzükön ülni. Egymásra licitálva képesek vásárolni. Ezeket az árakat maguknak is generálják pl. az új építésű ingatlanok piacán. Persze itthon a kormány is kiveszi belőle a részét rendesen. A top réteg rengeteg módon fér hozzá forrásokhoz alacsony kamattal, az egyén számára nyújtott állami transzferek is  feljebb tolják az árgörbét. 

Ezen barátaim, ha a vagyonukat euróban számolják és még ily csúfos árfolyamon is és elhelyezik magukat a világban, már nincs miért így érezniük. Ha a mostanában vásárolt ingatlan árát megnéznék más nagyvárosban is, akkor azt is látnák, hogy lehetne ennél jobb ingatlanjuk is. Érdekes az ember, ha alacsonyak az árak nem mer venni, mert mi van ha tovább esik, ha nőnek és magasak, akkor meg simán vásárol. Fejben a magas árak mellé egy jövőbeli nagyobb értéket vizionál, míg az alacsony ár mellé egy elértéktelenődést.  Nem mérlegeli a valószínűséget, nem olvas statisztikákat, nem gondol bele, hogy bassza meg, lakni csak kell majd a többieknek is valahol. Nem gondol bele abba sem, hogy az adott helyen pl. nem lesz több telek, mert az egy véges erőforrás. Abba sem gondol bele, hogy a szolgáltatásalapú gazdaság helyszíne a város. Csak meg kellene nézni a statisztikát, hogyan állunk ebben és látni lehetne a potenciál lehetőségét.

Korábban olvastam, hogy az ember gazdaságilag lineárisan gondolkodik, nem tud mit kezdeni fejben a görbékkel. Lényegében van egy trend, amire húz egy egyenest amit a végtelenbe tovább visz és már látja is a jövőt.  Ha egy pillanatra leülünk és végig gondoljuk mi miért történik, valamint azokat az embereket akik így viselkednek meginterjúztatjuk, akkor más kép is kialakulhat bennünk, mint bennük. A lényeg a drive-ok azonosítása és a közös pont megtalálása. Ez a közös pont a legeslegritkább esetben valamilyen számítás vagy becslés.

A legtöbben azt mondják, hogy az ingatlan jó üzlet. Ismerem a mém-et én is. Olyan ingatlanosoktól is hallom (YT) akik eközben 0 db ingatlannal rendelkeznek és albérletben laknak.  Ezen ingatlanosok szerint, ha te veszed, akkor jó üzlet, de ő bérel, mert pörgeti a pénzét (szerintem nincs neki). És amúgy meg hol pörgeted kiscsillag? Ha olyan jó üzlet az ingatlan, akkor vegyen fel hitelt, mivel elvileg van egy rendes bérlője már -ő maga-, ami félsiker. :) Szóval hallom ezt a mémet olyan emberektől is, akik kb egymásnak mondják ezt. Az első kérdésem ilyenkor, mi volt a benchmarking? A válasz kb az, hogy minden. Innen megsejthető, hogy az illető még hobbi szinten sem ismeri a befektetések témáját. Amikor ezen emberek jó befektetésről beszélnek, akkor e mellé egy számítást sem tudnak mellékelni, hogy mi alapján jelentette ezt ki. Ezek az emberek a saját órabérükkel sincsenek tisztában vagy vállalkozást vezetőknél az általuk minimálisan és kötelezően megtermelendő pénz nagyságáról. Egy olyan piacon, ahol a beruházok már stopot nyomnak, mert nem tudják érvényesíteni az áraikat megsejthető, hogy ők építőanyag áremelkedés alatti ingatlan árnövekedésre számítanak. Egy ilyen piacon, mégis mitől lesz jó befektetés az ingatlan, ha a szakma implicit véleménye szerint is reál leértékelődés várható?
Ezen befektetések alapja  a félelem és nem a ráció. A ráció azt mondja várj. Az árak emelkednek. A ráció még mindig mondja várj. Az árak emelkednek. Az agy elborul és az illető megy vásárolni. Ha figyelt volna magára, akkor láthatta volna, hogy egyre jobban feszült lett és egyre kevésbé racionális. Azt szoktam javasolni az embereknek, hogy soha ne ülj autóba éhesen, szomjasan vagy idegesen, valamint mindig legyen felkapcsolva a lámpád. E javaslat ide is vonatkoztatható ajánlás, csak a lámpa helyett a  szemed legyen nyitva és értelmezd mi miért történik.

Vannak olyan ismerőseim, akik nagy vagyonokkal (500+ millió huf) beragadtak a tőzsdére, miközben éppen szintén pánikból ingatlanberuházásba kezdtek. Uhhh. Pénzedet kb megszoroztad átlagosan 0.7-tel vagy kevesebbel miközben felárral tudsz építkezni.  Ők is kiröhögtek pár éve az államkötvényemmel. 

A feleségem által ismerek olyan családot is, akik járják a világot és kriptóból élnek. Tavaly, amikor 60k volt a btc azt mondtam nekik, hogy vegyék ki a felét, de minimum annyit amivel kezdték és tegyék át államkötvénybe. Kiröhögtek. Mondták: Orbán elinflálja. Azt mondták év végére 100k lesz a btc és majd talán akkor. Azt mondtam: oké lehet, hogy nem ez a csúcs ár, de ez egy realizált nyereség és innentől neki nulla tőkéje lenne coinba,  annyit mindig fog érni. :)

Még egy példát leírok, ami már csak fikció. Józsi és Béla ugyanannyi pénzzel rendelkeztek. Józsi decemberben rakta be OTP rv-be Béla most. Bélának kétszer annyi részvénye van. Relatív kétszer annyira gazdag, és kétszer annyi osztalékot fog kapni. Lényegtelen, hogy Béla nominálisan nem gazdagodott épp, elég a jövőben, hogy Józsi előtt elhúzott. Ez a játék nem kétszemélyes, mint e példám.

Ezeket  a példákat/történeteket csak azért írtam le, hogy szemléltessem a környezetem. Bemutassam versenytársaimat a javak piacán. Hiába nőnek az árak akár jobban ebben a pillanatban, mint a pénzem (majd lesz korrekció), ha eközben a "versenytársaim" erőforrásai jobban csökkennek és a relatív előnyöm nő. Ugyanis ezzel a  relatív előnnyel leszek előrébb a javak megszerzéséért induló versenyben a jövőben. Hiába van több olyan ember is körülöttem, aki adna valamiért többet, mint én, ha ez a  több nem fog a rendelkezésükre állni. Épp ez az a gondolat ami engem nyugodttá tesz. Tévedhetek és rábaszhatok, de azt gondolom likvidnek maradni mindig előnnyel jár és több lehetőséggel. Azt szoktam mondani a nem elköltött pénz mindenre elég, ami annál az összegnél kevesebbe kerül a  világban. Maga a tudat, hogy megtehetem annak megvásárlását, olyan nyugalmat ad, ami segít racionális döntéseket hozni a jövőben.

Szóval kijelenthetem, számomra a relatív többlet számít. Ez nem olyan, mint egy sportverseny, ahol az számít hányadik vagy. Itt az is számít, hogy mennyivel vagy hányadik.