230V tápkábel 2 végén eltérő áramerősség

Elektronika, Elektromos eszközök

Villanyászokhoz kérdésem: miért írják rá a standard tápkábel bemeneti oldalán (pl. a schuko csatlakozóra) h. max 250V 16A, mikor a másik végén a kábelnek pl. IEC 60320 C13 már az szerepel csak, h. 250V 10A?

Az meg mar teljesen mellékes, h. egyik kábelen 1mm2 van, másikon 0.75mm2, ugyanúgy 16A terhelhetőség mellett.

  • 1886 megtekintés

( Caro | 2020. 05. 17., v – 06:46 )

Az csak a dugó/aljzat terhelhetőségét jelenti, nem a kábelét.

Az szégyen, hogy ilyen kis keresztmetszeteknél rá merik írni a 16A-t.

Arra hivatkoznak, hogy ezek a kábelek nem a falban futnak, így könnyebben leadják a hőt. De szerintem 16A-en így is leolvadna róluk a szigetelés.

Feszültségesés lép fel, ezáltal az egyszerűbb  fogyasztó kevesebb áramot is vesz fel, az inteligensebb meg kompenzál és több áramot próbál felvenni. Ezek közben az eső feszültség és áram szorzata megjelenik mint hő, vagy valami ilyesmi. Ahol a legszűkebb a keresztmetszet, ott fog melegedni legjobban. És tényleg fog, járattam már porszívót házi barkács elosztóról, a végén forró volt a műanyag szigetelés a vékony kábelen, gondolhatod, hosszútávon mennyire biztonságos.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Huh, ezt nem hiszem, hogy jol sukerult megfogalmazni. En ugy ertem, hogy szerinted a ket kulonbozo aramertek a feszultsegeses miatt van igy feltuntetve - persze lehet, hogy felreertem amit irtal.

 

De ha ez igy lenne akkor (tisztan passziv, ohmos terheles eseten) igy alakulna:

A fogyaszto ellenallasa: 230V/16A = 14.375ohm (marmint ez az elmeleti maximum a dugonal).

Ha a drotnak akkora az ellenallasa, hogy csak 10A tud atfolyni (az aramerosseg ugye az egesz korben ugyanannyi), akkor a masik vegen 143.75V van kabelnek.

Tehat 86.25V esik a kabelen amikor 10A folyik. Ez 862.5W. Ettol a szigeteles "igen hamar" megolvadna.

 

Persze egy PC-tap nem sima ellenallaskent viselkedik, de ettol meg igaz, hogy a kabel ellenallasa nem lehet akkora, hogy 16A (kozvetlenul a dugora csatlakoztatva) helyett csak 10A (a kabel vegere csatlakoztatva) tudjon kialakulni.

Gondolom "intelligens" fogyaszton itt kapcsolouzemu tapos fogyasztot ertesz (ezesetben a mukodes modjabol adodik, hogy kisebb bemeno feszultsegnel nagyobb lesz a bemeno aram, hogy a kimenet valtozatlan legyen, nem az intelligenciatol fugg).

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ez így van. A legkisebb terhelhetőségű alkatrész számít az egész kábelre nézve. Ha egy 10 A-re tervezett csatlakozót teszek az egyik végére, akkor azon a kábelen 10 A folyhat maximum, akkor is, ha a kábel karvastagságú, és a másik végét közvetlenül a generátorra kötik Pakson.

Amúgy a kábelen rásütött csatlakozók vannak, vagy egy darab kábelre rászerelt, szerelhető csatlakozók? Az utóbbi esetben a csatlakozó gyártója nem tud semmit arról, hogy milyen kábelre fogják felszerelni, és mi lesz a másik végén.

Meggugliztam, és pl. egy kereskedő azt írja, hogy az összes madzagnál, amit rendelsz, ki kell választani mindkét végére a dugaszt, és a kábelt külön-külön, úgy látszik, a fixen rásütött dugasznál is a dugaszra vonatkozik a rajta levő felirat, és pont a 16A-es dugasz gyakori a fal, a 10A-es a tápegység felé lévő végén, és közé meg tesznek valamit, az egész terhelhetőségének megfelelően: https://www.blogquail.com/overall-power-cord/ . Szóval akkor meg kell nézni mindkét dugaszt és a kábelt is, és a három szám minimuma, amit a cucc kibír.

a PDU egy dolog. 10A esetén minden portra jut átlagosan 145W.
Ha rákötsz 6x250W servert (aminek monjduk a felét fogja ide terhelne az A+B balansz miatt) még mindíg marad 10x80W-od...

Nem mellesleg a hostingban az egész szekrényed ~3.5kWh átlagos felvételre van maximálva...

Az szégyen, hogy ilyen kis keresztmetszeteknél rá merik írni a 16A-t.

A tápkábelek tipikus hossza 1,5 - 3 méter közötti. Akkora távolságra a 230V / 16A / 1,5% max. feszültségesés paraméterek mellett az én keresztmetszet-kalkulátorom 0,5mm2-t határoz meg minimumként, tehát bőven megfelelő.

Vezetéket nem csak feszültségesésre, hanem terhelhetőségre is méreteznek. Ott teljesen mindegy milyen hosszú, próbáld meg a 0.5-ösön, de akár az 1-esen a 16A-t. Utóbbinál nem garantálom hogy leolvad a szigetelés, előbbinél igen.

A 1.5%-nak pedig a mérőhelytől kell meglennie, amibe az összes kábelezés hozzáadódik, tehát ilyen szempontból sem lenne elég a 0.5.

Szabvány táblázatok 0,75mm2-t írnak C típusra 16A-nél. Nem is ez a furcsa, hanem h. volt 1mm2-es kábelem a sok 0,75-ös között. Ahogy ismerem a gyártók sóherségét, mindegyik az abszolut szükséges minimumra megy. Ha a szabványt teljesíti a 0,75-ös is, minek adjanak 1 centtel drágább 1mm2-es kábelt!? Aztán ha kigyullad egyik-másik, lehet visszahívni 100.000-1millió darabokat cserében.

Bírom ezt a sóherség dumát! :D Te viszont nagyvonalú vagy biztos és féláron dolgozol, mert szereted, ha jó a vélemény rólad, túlméretezve adod ugyanolyan áron a cuccokat....én meg fogom magamat és fél liter pálinka után ezt el is hiszem...vagy röhögőgörcsöt kapok. 

Nem lehetne egyszer leírni, hogy méretezik és nem túl, hanem helyesen? Ha pedig neked több kell, akkor a nagyobbra méretezettből kell venned? Mi fáj ezen? Mesélj! :D

De bazdmeg ott van mindegyiken a pecsét, hogy átment a vizsgálaton (CE) mielőtt forgalomba került. Ott van köztük egy Steck is, amit árulnak Spar-ban is.

Mert hát 13 vizsgált mintából ha mind a 13 megbukott, az nagyjából lefedi a teljes országos kínálatot. Ergo 99% eséllyel a többi kapható is mind szar. Akkor meg egy se mehetett volna át egy vizsgálaton korábban.

Nem dolgoztál még gyárban, ugye? Mégis mire számítottál?
Lehet, hogy már a kábel beszállító elcsalja a keresztmetszetet. Hiszen ettől függ a réz mennyisége, és így minden egyes centiméteren nyeri a kis centjeit.
Mond valamit az a kifejezés, hogy anyag racionalizációs projekt?

A módszer rendkívül egyszerű: amikor a tanúsítás történik, ,,odafigyelnek", golden sample darabokat küldenek minősítésre. Abból ugye, hogy a vizsgált darabok megfelelnek, Te sem vonod le azt a következtetést, hogy ez majd minden sorozatgyártott darabra igaz lesz?

Még ennél is egyszerűbb a második módszer: amikor egyszerűen ,,kifizetik" a tanúsítványt. Minden részt vevő számára ez a kényelmesebb.

Most meg nem mondom melyik irányelveknek kell megfelelnie, talán az LVD-nek (https://ec.europa.eu/growth/sectors/electrical-and-electronic-engineeri…).

Ugyanakkor a CE ráfirkálása nem igényel külső minősítést a legtöbb esetben (vannak olyan irányelvek, amikor igen, de az LVD-nél nem). Ez a gyártó részéről igényel egy nyilatkozatot, hogy ő a CE-nek megfelelő terméket állított elő.

Nálunk nem 1.5 mm² a legvékonyabb erősáramú vezeték, amit lakóépületben használhatsz? Erre meg rá van írva, hogy 1 mm², nem tudom, hogy a terhelhetőséget annak megfelelően írták-e rá. De pl. Angliában simán van 0.75-ös kábel is (egy ledes lámpához vagy egy rádióhoz teljesen elég).

Milyen jövőálló? Abszolút trend hogy mindennek csökken a fogyasztása. Van pár hely ahová vastagot kell kötni de egy-egy konnektorhoz, lámpához abszolút felesleges. 

A 2.5-s vezetékkel csak a kínlódás van amikor szerelvényezni kell, szerintem nem is találsz villanyszerelőt aki vállalja.

zászló, zászló, szív

Egy 15 éves házban lakunk. Nem gondolnám réginek. A villamos hálózata nem tudom mennyire szabályos, 2,5-es gerincvezeték van a körökben, és arról ágaztattak le 1,5-eseket a konnektorokhoz. Jellemzően 10A-es megszakítók.

Amikor épült gáztűzhely volt, a legnagyobb fogyasztó valószínűleg a mosógép volt (kb. 2kW). Kompakt fénycsövek voltak már akkor is, ezután a legnagyobb fogyasztó talán a kazán volt a 80 wattos szivattyújával.

Na ahhoz képest nézzük, hogy egy normál napon mi működik most nálunk (mind plusz):

  • napelem. Ugye a 2,5-es vezetékre nem lehetett rákötni ott, ahol amúgy lett volna kötődoboz, ki kellett húzni teljesen új nyomvonalon az 5x6-osat. Ez olyan 6 kW-ot tud betolni három fázison, ha épp süt a nap.
  • indukciós főzőlap. 7,5 kW a teljesítménye, és bár ez max, nem ritka, hogy mind a négy lapon fullon megy a főzés
  • elektromos sütő, 2,5 kW max
  • a régi kazánt lecseréltük kondenzációsra. Nagyobb szivattyú, ventilátor, elektronika. 100-150W. Elhanyagolható, de ez is több lett, mint volt.
  • mosogatógép. 2,3kW van ráírva maximumként. Ez sem volt.
  • lett közben nagy autónk. Dízel. Mivel garázsban áll, olajos állófűtés nem volt opció, így lett elektromos. 3kW.
  • volt egy fúrt kút a telken, ezt kitisztíttattuk, és csináltunk alternatív rendszert hozzá. A szivattyú 2kW, amikor hozza fel a vizet.
  • ezen felül lett még két inverteres klíma. Nem is tudom mennyi az elektromos teljesítményük, talán 1kW körül darabja.

Szóval az abszolút trendhez képest, ha minden működik plusz 15-18 kW (meg a napelem, de azt nem számolom) teljesítményigény lehet a 15 évvel ezelőtti állapothoz.

Több helyen újra kellett kábelezni, mert még a 2,5-es vezeték is kevés volt.

Most nézegetem az elektromos autókat, annak a töltése minimum plusz 6-7 kW még a fentiekhez.

Igen, porszívóból már nehezen találsz 2,5 kW-osat. Csak közben olyan nagyfogyasztók lettek mindennaposak, amikre 20 éve senki gondolni sem mert.

"2,5-es gerincvezeték van a körökben, és arról ágaztattak le 1,5-eseket a konnektorokhoz" - Már buktilovics - mert gondolom a keresztmetszetváltásnál nincs berakva a kisebb keresztmetszetnek megfelelő túláramvédelem - pedig kéne... Nem, a  3*2.5Cu elejére rakott B10 vagy B13 kismegszakító nem jó válasz, mert az onnan elinduló vezeték alapján B16 is mehetne rá.

 

"Ennek a lónak nincsen feje!" - mondta a Tenkes kapitánya. ;)

"a kisebb keresztmetszetnek megfelelő túláramvédelem - pedig kéne... Nem, a  3*2.5Cu elejére rakott B10 vagy B13 kismegszakító nem jó válasz, mert az onnan elinduló vezeték alapján B16 is mehetne rá." - mondta zeller.

A "mehetne rá" nem teljesen szabványos kifejezés. Azt kell inkább kinyírni, aki egy B10-es kismegszakítót B16-ra cserél - miután gondosan megmérte a keresztmetszetet! Értem én, hogy keresztmetszetváltás. Ha berszerelek egy 32-es veszetéket, akkor odapattansz és ki fogod cserélni 100A-re a biztosítást, mert lehetne? Érdekes módon a villanyóráig menő vezetéknek a minimális keresztmetszete adott, de változik a hossz függvényében.

1. példa: A 70-es években az NDK-ban a villanyszerelő kialakított egy bojlerhez konnektort. A második lépés, amikor jön az ellenőr. Jegyzőkönyvvel, zollstockkal, 2kW műterheléssel. Megméri a konnektor és villanyóra távolságát, a feszültséget és a terhelt feszültséget. Utána leolvassa a műterhelésen található görbeseregről, hogy jó vagy sem. A mért értékeket jegyzőkönyvezi, különös tekintettel a megfelelt/újra mezőt.

2. példa: Még ifjú koromban - inkább hobbi szinten - készítettem néhány kötőgép controllert. :-D A kötőgépek "hátul a sufniban" dolgoztak. A villanyt villanyszerelő vezette oda az előírt keresztmetszettel, megfelelően biztosítva. Szálszakadáskor a vezérlőnek minimális időn belül meg kellett állítania a gépet. Ha nem sikerül, akkor leesik a munkadarab, és ilyenkor már csak a visszafejtés opció marad, ami nem túl hatékony. Csináltam is egy durva egyenáramú reverzálást, ami kiválóan működött. Mégis utáltak, mert szálszakadáskor kialudtak a fénycsövek. ;)

3. példa: Készülékházon belül, nem szigetelő alapra szerelt 220-as kötés "csokiba". (Amikor a kettőhúsz még annyi is volt.) Nálunk ész nélkül el kellett helyezni egy kellő mértékben túllógó prespán alátétet a csoki alá. Az NSZK származású készülékben semmi ilyesmi nem volt. Viszont az "NSZK csoki" rendelkezett túlnyúló talppal, a csavarok végén védőlemezzel, a vezeték meg érvéghüvellyel.

A példák alapján le lehet vonni néhány következtetést:

- A szabvány gyakran flexibilis, hozzáértő megfelelő mennyiségű ésszel, a körülmények ismeretében nem ökölszabályként kezeli.

- A szabvány egy adott területen figyelembe veszi a rendelkezésre álló anyagok ÉS a rendelkezésre álló munkaerő minőségét is.*

- Lehetőséged van kiválasztani és módosítani a flexibilis dolgokat úgy, hogy az alkalmazása műszakilag a helyzethez igazodjon.

* Egy gépész kolléga tervezte az Árpád hídnál a Rendőrpalota szomszédságában - a már nem üzemelő - fényújságot. Mesélte, hogy milyen kihívásokkal kellett megküzdenie: A szélnyomás, a teljesítményelektronika át ne szakítsa a födémet ÉS a korábban vidéki TSZCS alkalmazásban álló szakképzett hegesztők. Persze a gépészetben is vannak szabályok, ökölszabályok, szabványok, de a feladat ennél sokkal komplexebb kinézetű is lehet.

Gondolkozz el azon, hogy miért árulnak 6 A-es kismegszakítót, ha nem kapható hozzá vezeték. ;) Máképp fogalmazva: Mi akadálya van annak, hogy a minimális keresztmetszet helyett nagyobbat, vagy a maximális kismegszakító helyett kisebbet alkalmazzál?

A konnektorokhoz 3*2.5Cu kell, ez egyértelmű, a világítási hálózat az, ahol a várható terhelés, illetve vezetékhosszak (feszültségesés) alapján bőven elég lenne a 0.75-ös keresztmetszet, de nem, oda is 3*1.5 a minimum. Oké, így az "érzésre" dolgozó Bélavillanyszerelő sem fog nagyon melléfogni keresztmetszetileg...

Az a tapasztalatom, hogy az ekkora teljesítményű készülékekre legalább gyárilag jó dugaljat tesznek.
Ehhez még egy jó aljzat kell, és oké. A hitvány aljzatban szar a kontakt, és a dugvilla visszamelegíti a szerelvényeket. Nekem olvadt már szét így aljzatom kettő is (3 kW ment rajta). Nem annyira szép.
Ezzel szemben felbaszok egy ipari dugaljat és aljzatot, oszt' csá. Örökké jó lesz. Mindenki döntse el maga.

Még rosszabb a helyzet, amikor magamnak kell feldugvilláznom valamit. Amiket sikerült vennem eddig dugaljakat, hát, oké, de elájulva nem vagyok tőlük.
Ja és itt jegyzem meg, hogy érvéghüvely alap. Láttam már olyat, hogy a paraszt a rézsodronyt szorította közvetlenül a csavarral...

Normál hősugárzó szerencsére ritka, hogy 2 kW fölötti. Amit úgyis legtöbbször 1 kW-on használunk kisebb helyiségben (pl. fürdő). Amilyen minőségű némelyik, lehet, hogy jobb is.
2 kW-os használat után egyébként szoktam hagyni a csak ventillátor fokozaton picit kihűlni. Ne kapjanak hősokkot a műanyag alkatrészek.

Magyarországon 3*1.5Cu alá nem mehetsz. Még a WC-be felrakott 3W-os LED esetében sem... Igaz, hogy a 3*1.5Cu az közel 3kW-ra (13A) biztosítható, de a szabvány nem tököl azzal, hogy az adott fogyasztási hely milyen teljesítményű lehet. Mondjuk megnéznék egy lakásban olyan csillárt, amiben 3kW-nyi izzó van - de még a 10A (2.3kW) is marha sok...

Ehhez képest meg az összes villanyszerelő beqrja a 16-os kismegszakítót.
Nesze neked szabályosság.
Ha legközelebb nagyban fogok villanyt szerelni biztos megnézem a szerelvényeket, hogy amit fel akarok rakni abba mekkora átmérőt lehet értelmesen beletolni. Vannak olyan retkek amikbe még a másfeles cucc is kínlódva megy bele. 

zászló, zászló, szív

"Ehhez képest meg az összes villanyszerelő beqrja a 16-os kismegszakítót." - Az "ígyszoktukcsinálni" "szakik", akiknek a jóváhagyott terv maximum iránymutatás arra, hogy nagyjából hova mit szeretne a megrendelő, azok igen.

A másfeles tömör, illetve sodrott+normális érvéghüvely nekem minden lakossági szerelvénybe passzolt.

Sodrottat nem szoktunk falba belépíteni, csak tömöret.

Épp ezt mondtam én is, hogy konnektorokhoz érdemes a 2,5-est kihúzni, főleg oda, ahol lesz termikus (vagy egyéb nagy teljesítményű) fogyasztó.

Nekünk a világítás 1,5-esei 13 A-re vannak biztosítva, a 2,5-es konnektorok 16-ra. Hálószobában, ágy mellett vannak másfelessel kihúzott konnektorok, szintén 13 A-re biztosítva.

Es akkor hogy van ez, a lampa gyartojanak ki kellene talalnia, hogy milyen vezetek van a falban ? :D

A berendezest kell biztositani, hogy ha tobbletfogyasztas lep fel akkor ne gyulladjon mar ki sem az eszkoz sem a zsinorja. Ez altalaban meg is van oldva, mi a problema?

Nálunk nem a dugóban, de az eszközben van túláram védelem: sima izzó használata esetén úgy tudom hogy bemenő vezeték, ami még az üvegben fut, az maga a bizti: az ég el előbb.

A mai LED-es csodákat nem tudom, de elképzelhetőnek tartom, hogy azokba is kell védelem, és akkor megint jó.

Igen, erről beszélek. Wikipedia is ezt írja:

https://en.wikipedia.org/wiki/Incandescent_light_bulb

In most modern incandescent bulbs, part of the wire inside the bulb acts like a fuse: if a broken filament produces an electrical short inside the bulb, the fusible section of wire will melt and cut the current off to prevent damage to the supply lines.

Van erről egy fényképem, csak nem találom. 10A megszakító, 1,5-es kábel (világítási kör, van rajta még pár lámpa) a lámpáig, onnan a rövid tyúkbél.

A lámpa önmagában állt a falon, a mennyezettől kb. 20 centire, a környezetében semmi sem volt.

Az egyik nap arra jöttünk haza, hogy sötét van. A lakásba lépve az érintett lámpa megolvadva, feketén, körülötte is egy szép fekete folt a falon. Jól értem, akkor szerencsénk volt?

Igen, szerencsétek volt.
Unokatesóm a mikróval járt úgy, hogy - valószínűleg a kapcsolóüzemű táp meghibásodása miatt - zárlat lett, de pont nem oldotta le a kismegszakítót.
A mikró kábeléről leolvadt a szigetelés, kigyulladt, megolvadt és lángot fogott a hűtő teteje amin a mikró volt. Az oltás során az alkarja égési sérüléseket szenvedett, Győrbe szállították, három hétig ápolták.
A hűtő és a környező konyhai eszközök kuka, a konyhaszekrény is megsérült, a füst egy csomó mindenbe beleette magát, a festés megfeketedett.
Ha nincsenek otthon, ki tudja, mekkora lett volna a tűz.
Vannak erről is fényképek.

Már úgy vagyok vele, hogy érdemes az ilyen eszközök alá csempét, járólapot tenni, és lehetőleg nem a közelébe tenni éghető anyagot. És a védőföldet mindig rendesen bekötni, mert ha olyan szerencséd van, hogy a meghibásodáskor csak egy kicsi földzárlat is lesz, már a FI relé leold.

Az végponti berendezés, semmi köze az épület vezetékeléséhez. A 0.5 vezeték már a berendezés részét képezi.

A kiállásnak kell (ha tervezői utasítás mást nem jelöl meg) 1.5-nek lennie mert arra rárakhatod a 2W led lámpát, és a csillió fényforrásos csillárt is.

A berendezés belsejében lévő vezetékre nem terveznek biztosítékot, mert a biztosíték a hálózatot védi, ha pedig zárlatos lesz a berendezés, akkor meg kb mindegy hogy 4A/10A biztosíték old le. Egyes gyártók szoktak használni üvegszálas biztosítékot a lámpatetjeikben, de ez nem jellemzó. A leggyakoribb megoldás, a led lámpánál maradva, a panelra ültett egyszer használtos beforrasztott biztosíték. Ha kimegy, akkor a komplett eszközt cserélni kell.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Az valóban nem, de szét kell barmolni hozzá a műanyag házat. Utána meg össze. Egyszerűbb eldobni/gariba visszavinni....

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Gyárilag igen. A filozófia az mögötte, hogy a lakás kismegszakítója a falban lévő madzaghoz van méretezve, ha az 2.5-es, akkor 16 A-re, de te simán vehetsz egy 1.5-es hosszabbítót, és megpróbálhatsz annak a túlvégébe bedugni egy hajszárítót, egy hősugárzót, egy mosógépet és egy rezsót. Szerintem az mindegy, hogy miért bír a falban lévő cucc többet, mint a hosszabbító, ring mains miatt, vagy mert vastagabb madzag megy hozzá csillagpontosan.

1.5 mm² lakóépületben. Mármint az épület szerkezetében, a faliszerevényig, ha a tervező mást nem ír elő. A hosszabbító viszont nem az épület fizikai részét képezi, hanem a végszerelvénytől (csatlakozási pont/konnektor/stb) indul. Azt a felhasználó választja ki, és az ő felelőssége az üzemeltetése. Igen, akár Pirike néninek is.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

( lovagX | 2020. 05. 17., v – 11:46 )

az nem jutott senkinek eszebe, hogy a froccsntogepbe fixen bele van rakva felirat a terhelhetosegrol. a ceg nem fogja kicserelni azert mert egy masik kabelre kell rarakni a dugot?

( uid_6201 v | 2020. 05. 17., v – 12:12 )

Vékony kábelen is átfolyik a nagy áramerősség, hiszen a réz ellenállása kicsi. Azonban tartósan terhelve túl sok hő keletkezik egységnyi szakaszon a P = I^2 * R összefüggés alapján, amit csak erősebb melegedés árán tud leadni. A melegedés hatására öregszik a műanyag, illetve meglágyul, majd kialakul egy szikrázás vagy csak a környezet gyulladáspontjánál magasabb hőmérséklet és kialakulhat a tűz. Ez már nem játék.
A távolról küldött kábel gyártója pedig utolérhetetlen, perelni a hanyagsága miatti "16A" szóért és az ezért kialakult kárért esélytelen.

Itt jegyzem meg, a kábeldobnál is fontos, hogy a ráírt áramerősség tartósan csak lecsévélt állapotban igaz. Ha a dobon hagyod a kábelt és tartósan terheled a ráírt maximális áramerősség közeli árammal, akkor a dobon levő kábel nem tudja leadni a hőt, meglágyul, károsodik, szintén tüzet okozhat. Ezt is elfelejtik ismertetni a hétköznapi emberrel.

A távolról küldött kábel gyártója pedig utolérhetetlen, perelni a hanyagsága miatti "16A" szóért és az ezért kialakult kárért esélytelen.

Ez mondjuk így nem igaz. A nagyok is rendszeresen visszahívnak tápkábeleket ha volt 1-1 gyanús tűzeset adott szériánál: pl.

https://www.pcworld.com/article/2599100/hp-recalls-6-million-laptop-pow…

( bolond | 2020. 05. 17., v – 14:34 )

Lehet, hogy a szemed előtt lévő dolgot az agyad egyszerűsíti standard tápkábellé. Ha készülékhez adták, akkor a készülék specifikációjában megadott körülmények között alkalmazható a készülék tápellátásához. Persze az is lehet, hogy a leírás külön közli, mit tud a kábel (konkrét adatokat tüntet fel, vagy pedig csak annyit, pontosan milyen szabványnak felel meg).

Szerintem: ha önmagában-, újonnan vetted, akkor kell lenni egyértelmű specifikációnak a csomagoláson/csomagolásban/terméken. Lehet, hogy az is elegendő, ha az eladó tájékoztatást ad róla (webshopban a termékleírásban, boltban szóban (kérésre írásban)), nem tudom. Meglepne, ha ilyen műszaki termékeket műszaki specifikáció nélkül legálisan lehetne árusítani.

:)

Semmi ilyesmit nem kell feltételezni!

A kábel úgy van méretezve, hogy elbírja azt az áramot, amit a dugók közül a gyengébb (ez esetben az IEC 60320 szerinti "PC táp") csatlakozó elbír.

Mivel a PC tápdugó max. 10 A-t bír el, nem tudsz rá olyat kötni, ami ennél jobban terhelné, tehát a terhelhetőséggel soha nem lesz gond.

Kivétel persze ha valakinek van otthon sok régi AT tápja, monitor kimenettel, amin elvileg sorba lehetne őket fűzni :) De talán ott is volt bizti a tápban, bár erre nem esküdnék meg.

( lajos22 | 2020. 05. 18., h – 03:48 )

Roppant egyszerű. A C13-C15 az névlegesen 10A, a Schuko 16A. A C19-C21 pedig szintén 16A. 
Sodrott 1mm^2-en 13A átfér 100m-ig ~40 mV/A eséssel méterenként. Ezért alkalmas a 10A-es bekötésre.

openSUSE Leap 15

( xclusiv v | 2020. 05. 18., h – 13:07 )

Azért nézzük már meg azt is, hogy ezeket mire is használjuk :)

Szerintem a legdurvább "gamer" konfig (dupla VGA, húzott proci, stb.) ehet kihajtva olyan 500-700 Wattot, egy normális PC üzemszerűen (<5% átlagos CPU terhelés) bőven 100W alatt, a monitorok szintén jellemzően 100W alatt fogyasztanak. Szóval kb. 0,5 Amper se fog folyni jellemzően, de 3 Ampertől több kb. semmiképpen. Így nézve mindegy, hogy 5, 10 vagy 16 Ampert bír el a kábel. A melegedési problémára pedig: a 0,75 kábel fajlagos ellenállása olyan 25 mOhm/m körül van, ez 3A folyamatos terheléssel 0,225 W/m amit elfűt. Ez az árammal négyzetesen arányos, tehát 100W fogyasztás körül (kb. 0,4A) már mW (milliWatt) nagyságrendű a kábel "fogyasztása"

( Nyosigomboc v | 2020. 05. 18., h – 14:08 )

Szerkesztve: 2020. 05. 18., h – 14:09

Szerintem ami kritikus lehet az inkabb az, ha hajlitgatastol (foleg a csatlakozonal) gyengul a kabel, csokken a keresztmetszete, es egy pontban elkezd melegedni. "Mikieger" csatlakozos tapkabellel mar volt ilyen problemam (laptophoz vettem plusz tapot (65W) es ahhoz kabelt, azzal).

szerk: egyebkent sok lakasba/korbe ilyen 10-16A az a nagysagrend, amit osszesen bevisznek. Szoval ez azert nem keves.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( egeresz | 2022. 02. 03., cs – 14:57 )

Az egész dologban van egy elv, és van egy gyakorlat. És nem teljesen fedik ezek egymást. És végtelen vitákat tudnak generálni.

Maga az elv érthető: Ne gyulladjon ki.

A vezetékek, kábelek szigeteléseit úgy gyártják, hogy azok tartósan elviseljenek 70 C⁰-ot. Ha a vezetékben áram megy, akkor azt melegíti. Nem szabad 70 fok fölé mennie, pláne nem tartósan. Ha a vezeték vastagabb, akkor több áramot kell a melegedéséhez. Ha a vezeték egyedül megy jól szellőző helyen, akkor többet bír, mintha szigetelésben futna. Ha egy csőben sok vezeték megy, és mindegyikben megy áram, akkor melegítik egymást: kevesebb áramnál érik el a 70 fokot. Ez így együtt nagyon bonyolult, és számolhatatlan. Az új szabvány ezt táblázatokkal követi le: hány párhuzamos vzeték, milyen csőben fut, menyi ampert akarsz -> ekkora keresztmetszet kell ehhez. És akkor nem megy 70 fok fölé, nem lesz baj.

Ez még mindg bonyolult, így inkább megjegyezte a szakma, hogy 1.5mm² keresztmetszetű vezeték X amper. 30 éve X az 16, majd lett belőle 10, majd 13, majd lett a szabvány bonyi táblázata (egyetlen 1.5mm² áramkör téglafalban 16A, szigetelésben 13A, több áramkör 10A, több áramkör szigetelésben még kevesebb amper. )

A vezeték elején van egy kismegszakító, ami leold, ha sok az áram. De lassan old le, pl. a 16A ráírt értékű kismegszakító 25A áramot simán átenged magán fél órát. Ha ugyanez a kismegszakító -10 fokos nagy udvari szekrényben van, akkor órákig tovább terhelhető, ha 35 fokos konyhai kis dobozban, akkor 10 perc után leold. Emiatt mindenhová bőséges biztonsági tartalékokat épít be a szabványnak a táblázata. Emiatt az egyszeri villanyász megszokja, hogy "nem szokott baj lenni" a túlterhelésnél, a szabvány "feleslegesen" óvatos.

A kismegszakítól a fogyasztóig sok dolog van, nem csak a vezeték. Vannak ott vezetéktoldók, konnektorok (dugaljak), újab vezetékek stb. Az egész láncnak bírnia kell az ampert. Minden egyes elemének.

A gond az, hogy az ampert a fogyasztó állítja elő a vezeték végén, a korlátozást a kismegszakító teszi a vezeték elején. Hogy "sehol ne lehessen baj" emiatt -logikus lenne- hogy ha 16A kismegszakító van, akkor a lánc minden eleme kötelezően bírja a 16A áramot.

Ez nincs így, szabvány szerint se. Ha egy led körte fényforrást betekersz a csillárba (0.04A, nagyon pici) akkor oda kötelező elvinni a 1.5mm² vezetéket. A fali kapcsoló max 10A, emiatt a kismegszakító max 10A lehet.
Ha ugyan ez a led fényforrás egy bedugható lámpa, akkor használható euro dugó (max 2.5A), és hozzá egy 0.75 mm² vezeték, és az egészet bedughatod egy olyan dugóba, amit 16A kismegszakító védi. (A falban 2.5mm² vezeték fut, a konnektor egy 16A névleges terhelhetőségű normál háztartási "schuko" konnektor)

Nem logikus, nem konzekvens.

 

A számítógépben általában IEC C13/C14 csatlakozókat használnak (névleges terhelhtősége max 10A). A falban általában "schuko" dugaljakat (névleges terhelhetősége 16A) ide kell egy kábel, hogy működjön, nem? A logika az lenne, hogy ilyenkor a fali kábel elején max 10A kismegszakító lehet, de nem, megengedett a 16A. Merthogy a kábel a géphez tartozik, és a gép nem fogyaszthat 10A felett, különben nem lehetne rajta IEC C14. Azonban ez a okoskodás nem korrekt, mert lehet az eszközben hiba, amitől az tartósan 16A fogyaszt, és a kismegszakítónak pont az volna a dolga, hogy hiba esetén is megvédjen a tűztől. De a 16A nem teszi, szabvány meg ezt az egészet megengedi.

Vannak még kidolgozatlan kérdések, pl. mi van azzal az elosztóval, amin van egy schukó dugó van (16A) és benne 7 darab IEC C13 dugalj (darabonként max 10A) szabad vagy sem? (szabad). És ha 32A ipari dugó van rajta és 14 darab C13 dugalj? (nem szabad)

Idáig a dolog túláram és tűzbiztonsági kérdésköre merült fel. Ezenkívül érintésvédelmi, rövidzár, és villámcsapás-túlfeszültségi kérdéskörökre is egyszerre kell kielégítő megoldásnak lennie egy elektromos rendszernek. Nem szokott egyszerű lenni, ha az ember tisztességes tervezést-kivitelezést akar.

Elvileg csak akkor szerelhetsz, ha van villanyszerelő szakképesítésed. Addig nincs gond, amíg nincs belőle baleset - ha van, akkor első dolog az lesz, hogy megtudakolják, ki csinálta a hálózatot, ki javította/módosította legutóbb. És mondjuk egy tűzvizsgálatnál simán ráverik a barkácskedvű tulajra, hogy a szabálytalanul kialakított elektromos hálózat volt a tűz oka...

Ez ilyen foteljogászkodás, vagy konkrét ismeret is van mögötte?

Kérdezem mindezt azért, mert itt azért sok érdekes kérdés merül fel:

  1. mi van, ha villanyszerelő csinált valamit? Nálunk pld. legutóbb az egyik elosztó cseréjénél több vezetéket sem húztak meg, lötyögött az egész. Nem vagyok biztos abban, hogy ha leég az egész ház, ezt utólag be lehet bizonyítani. Az elég kevés, hogy ő nyúlt hozzá. Gyulladt már ki komplett mérőszekrény nálunk, aztán nem hogy felelősséget vállalt volna bárki, még a cseréjét is nekünk kellett fizetnünk, és örülhettünk, hogy épp láttuk, hogy ég, és volt kéznél oltókészülék.
  2. a szabályok folyamatosan változnak. Ami 10 éve jó volt, ma nem az. Nem beszélve mondjuk a 60 évvel ezelőttről.
  3. vettél valamit, úgy volt. Azt mondod, hogy ilyenkor begyűjtik az előző tulajoktól az összes villanyszerelési számlát, konkrét kivitelezési dokumentációkat kérve?

" Nem vagyok biztos abban, hogy ha leég az egész ház, ezt utólag be lehet bizonyítani. Az elég kevés, hogy ő nyúlt hozzá. " - Nem, nem kevés, hogy ő nyúlt hozzá - azzal, hogy ő dolgozott rajta, és ő számlázott érte, a felelősség is az övé.

"vettél valamit, úgy volt. Azt mondod, hogy ilyenkor begyűjtik az előző tulajoktól az összes villanyszerelési számlát, konkrét kivitelezési dokumentációkat kérve?" Adás-vétel során egy villamossági szabványossági felülvizsgálat "illik". csak hogy az új tulajdonos tisztában legyen azzal, hogy mi az, ami miatt f@szulhat egy elektromos tűz/áramütés esetén, illetve mi az, amit meg _kell_ csináltatnia.

Tudtommal mar nem csak illik, hanem kotelezo is. Viszont abszolut nem eletszeru, hogy az ellenorzo megy es kibont minden egyes kotodobozt es szerelvenyt, hogy megnezze, mi van benne vagy mogotte. Jo esetben csinalnak par merest, hogy a foldelesek rendben legyenek, meg beleneznek az elosztoba, aztan ennyi. Papirgyartasnak jo.

Még a foglalatba tekerhető led-es fényforrás körömnyi elektronikájában is van védelem. Komoly szerepe is van, ezer tüzet előz meg, de ez a vezeték végén van, és a logika szerint a vezetéket magát a vezeték elején lévő kismegszakítónak kell védenie. A tipikus mérnöki gondolatkisérlet egy koszos-nedves szennyeződés a fogyasztóban, a tápegység bitzosíték elötti részén, ami pont 16A áramot enged át magán. Aakkor mi védi meg a 10A terhelhetőségű IEC C13 csatlakozót. (Semmi) Okés, a gondolatkisérlet maga is nonszensz, hiszen a fogyasztón belül pár pontban koncentrálódó koszos-nedves átvezetés a maga 3680 wattjával pillanatok alatt kiszárad vagy kigyullad, nem a centivel arrébb lévő IEC C13 csatlakozó lesz a baj forrása.

A példákat arra hoztam, hogy az elv (vezetéket az elején lévő áramkorlátozóval védünk) nem teljesül a szabványban sem, a szokásban sem. Sok-sok ellenpéldát tudok rá mutatni, az euro dugók és aljazatok 2.5 A terhelhetőségétől a csillárfüggeszték 0.75 mm² vezetékéig bezárólag. Mégis, a szabvány ezernyi kikötése együttesen elég jól véd a tűztől, logika ide vagy oda.

Mióta a műanyag elemekben nem lehetnek halogének, halogenidek, azoknak a tűzálló-önkioltó tulajdonsága se olyan, mint régen.
Mi egy csomót kísérleteztünk, hogy a betiltott anyagok nélkül lehet-e javítani ezeket a tulajdonságokat. Nem nagyon.

( T_chris | 2022. 02. 05., szo – 08:14 )

Ez egyszerű.

Nagyon leegyszerűsítve:

A gyártó megnyeri a tendert, hogy gyártson le X millió darab tápkábelt, Y Watt terhelésre, és Z hosszban, a megadott csatlakozókkal.

A gyártó megnézi a beszállítókat, és vásárol kétféle csatlakozót, és kábelt ami megfelel a specifikációknak. A kábel esetén könnyű a választás, mert aránylag felosztásban változik a keresztmetszet, könnyű belőni, hogy melyik kell a Z hosszon lévő Y Watthoz, a megfelelő ráhagyásokkal. Viszont a csatlakozóknál ez nem így van. Ugyanabból a tipusú csatlakozóból jellemzően maximum 1-3 fajta terhelhetőségű létezik, de a mennyiségi gyártás miatt lehet nem is éri meg az alacsonyabb terhelhetőségűt venni.

Így épül fel az általad vázolt kábel. A végein a csatlakozó tud 16/10A-t, közte a vezeték meg amennyit szükséges.

Elvben neked semmi közöd nem kellene legyen a kábel terhelhetőségéhez, mert azt jellemzően egy készülék mellé kaptad. Azt biztonságosan ki tudja szolgálni. Pont. Ha új készüléket veszel, akkor azt használd a saját kábelével, a régi kábel pedig kisérje a régi gépet az utóéletén.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.