HDR monitoron vagy tévén hogy, mit és mivel nézzek extra színeket? 8 bit helyett 10 bit vagy több.

subs.

színterekről prophoto rgb

Profoto RGB: Az egyetlen színtér, amely biztosan képes tárolni minden színt, amit a kamerák és a printerek látnak. Mivel a fényképezőgép alap színtere biztosan kisebb ennél a színtérnél és nagyobb az Adobe-nál, ha a raw feldolgozás végén Profoto színtérbe alakítjuk a képet, nincs színveszteség. Biztos, hogy nem használjuk ki a Profoto tudását, viszont nem is veszítünk színeket. Hátránya, hogy kizárólag 16bit/ch-en szabad használni! 8 bit/ch-en az apró szaturált részek poszterizálódnak, kitöredeznek. Ebből adódik, hogy csak igazán értő kezekben, professzionális utómunka esetén éri meg használni, nem értő kezekben kifejezetten rosszat tesz a képnek! Azoknál a papíroknál, illetve képeknél ahol sok telített, érzékeny szín van, megéri a Profotót használni. Apró probléma, hogy hiába van a lehető legjobb (sok százezer forintos) monitorunk, az még mindíg „csak” Adobe RGB színeket képes mutatni. Gyakorlatilag úgy retusálunk, hogy a monitor nem képes megmutatni a kilógó színeket. Természetesen a soft proof és a gammut warning remek mogoldás erre a problémára. A Profoto RGB-t átlagos felhasználásra nem ajánlom, csak azoknak, akik értik a színtani problémákat, kiállításra szánt csúcsminőségű nyomatokat akarnak készíteni (10-12 tintás archív pigment print vagy C-print), jó minőségű kalibrált eszközökkel dolgoznak, és olyan képeik vannak, amelyeken szerepelnek ezek az érzékeny, telített színek.

PS-ben  úgy tudom be lehet kapcsolni a 10bitet az nvidia studio driverével asszem gtx 1050-ről, megszünteti a sávosodást.

2^8 = 256, vagyis minden színben ennyi fokozat van. Engem még ∞ fokozat esetén, azaz analóg tévén is zavar, amikor pl.  egyszínű (pl. kék vagy szürke) átmenetet látok, és "szintvonalak" jelennek meg rajta, mint egy térképen. Tehát egy terület valamilyen homogén szürke, mellete jól láthatóan elválik a kicsit sötétebb szürke, még odébb kicsit még sötétebb szürke, stb. Biztosan a közvetítő láncban valahol 3x8 bites feldolgozás volt. A legtöbb programnál nem venni észre, de néha igen. Szerintem a 8 bit színenként kevés.

Amugy a problemakor engem is erdekel (bar nem feltetlen, hogy a TV kozvetlenul jelenitsen meg kepeket). RAW kepeket szerkesztve rendszeres problemam, hogy vagy megtartom a vilagos reszleteket, de akkor egy kontraszttalan, elettelen szart kapok; vagy clippelem a csucsfenyeket, dinamikakompressziot allitok, local kontrasztozok stb., amitol ugyan "utos" szineket kapok, viszont izlestelen renderelt/muanyag kinezete lesz, vegul pont azt a hatast fogom reprodukalni, ami miatt eleve nem felelt meg a kamerabol kieso default jpeg, es raw-ba fenykepeztem.

Szoval kellene modszer, hogy a kamera szenzor altal 10-14 bitnyi extra fenyerotartomanyt valahogy meg tudjam tartani es vegig tudjam vinni a megjelenitoig.

Nem akarlak elszomorítani, de kötve hiszem hogy bármelyik HDR TV-n értelmesen lehetne statikus KÉPEKET megjeleníteni/nézni.

Egyszerűen nem arra találták ki.

A HDR önmagában sem a színtér kibővítése, hanem a dinamikatartomány trükkökkel való feltornázására.

Tehát arra, hogy ott is láss részleteket ahol egy hagyományos kép már 'bebukna' (minden fekete lesz) és ott is ahol 'kiégne' minden fehér lesz.

ezt még RAW-ban fotózva is csak több kép összemosásával lehet elérni, de a végeredmény megítélése eléggé szubjektív.

(Ha túlzásba viszed, akkor durván nem életszerű lesz)

Az inspiráció onnan jön, hogy a szemünknek nagyságrendekkel nagyobb a 'dinamika tartománya' mint amit egy képre rögzíteni tudunk. így a HDR mint EFFEKT ezt próbálja utánozni - több kevesebb sikerrel.

a színtér növelése egy másik kérdés, ennek lehet értelme, és ahogy már többen is pedzegették ez leginkább a színátmeneteknél érhető tetten a gyakorlatban.

Azonban TV-k még mindig nem erre vannak optimalizálva - és nyilván kicsi a merítés, de én még egyátalán nem láttam olyan TV-t, ami akár csak összehasonlítható lett volna egy profi grafikus monitorral...

Ezen felül, ahogy te is látod, elég kevés szabvány van, ami egyátalán lehetővé teszi egy nagyobb színterű kép megjelenítését, úgy hogy azt gagyi kijelzőn is értékelhető legyen. 

Számomra fotósként az volt az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan képeket készítsek, amelyek MINDEN kijelzőn értékelhetőek.

Mert hiába van nekem itthon kalibrált, színhű, adobe RGB kijelzőm, amin én gyönyörű átmeneteket és valósághű színeket láotk, ha kiteszem a 'netre' ott meg szinte értékelhetetlenül ronda lesz, mert az átmeneteket nem te, hanem a néző rendszere 'konvertálta' számára megjeleníthetővé. De tovább megyek, a gyakorlatban a 'nézők' kijelzője nem hogy normális színteret nem tud, de még alapvető kalibrációs hiányosságai is vannak.

Szóval ha csak otthon azon az egy TV-n, mint kijelzőn szerenél 'szép' képeket, azt talán el lehet érni.

De hogy a TV maga - tehát nem csak kijelzőként használva - értelmesen megjelenítse ezt, az már szerintem felejtős.

Ha meg máshol is kellene ugyan azt a képet megjeleníteni, az mission impossible.

szerintem.

HDR nem feltétlenül jelent szélesebb színteret, habár a két dolog összefügg.

Felületesen olvastam, vagy csak nem írod, hogy milyen OS?

Linux alatt az X támogatja a 10bit-et, a driver-nek is kell tudnia. Pl. a radeon és az amdgpu tudja a 10bit-et. Fontos, hogy a monitor csatlakozási módja is engedje átmenni a 10bit-et: a monitortól és a videókártyától is függ. Pl. displayport támogatja.

A monitorok egy része nem valódi 10bit-es, hanem 8bit + FRC. Az FRC azt jelenti, hogy a hiányzó 2bit-et a képpontok megfelelő villogtatásával vagy a szomszédos képpontok módosításával éri el (spatial vagy temporal dithering). Még drágább monitorok esetén is előfordul a 8bit + FRC. A valódi 10bit-es monitoroknál látszódni szokott az árcédulán. Kihatással van a kalibrálhatóságra.

Azt hogy egy színátmenet hogyan jelenik meg a képernyőn, befolyásolja az elektronika is. Itt az egyik kulcsszó a LUT (look-up table). Minél nagyobb/szélesebb a look-up table, annál simább lehet a színátmenet. Jobb monitoroknál 14bit-es 3D look-up table-lel dolgozik az elektronika. Ha a panel is képes felnőni a feladathoz, akkor szép lehet a színátmenet.

Grafikus vevőkörrel rendelkező webshop-ok esetén látom, hogy megjelenítik, hogy valódi 10bit-es-e a monitor, illetve a specifikációban kitérnek a LUT-ra. Pl.: Oázis computer.

Hogy egy szoftver használja-e a rendelkezésre álló széles színteret, az megint egy másik kérdés. Pl. széles színtérrel rendelkező tartalom szokatlanul sötét lehet a képernyőn, ha nem használ az ember direkt erre való kalibrációs profilt - feltéve, hogy a szoftver támogatja - ugye. Illetve vannak olyan szoftverek, amik az általuk használt engine folytán nem fognak 8bit-nél nagyobb színmélységgel számolni sehogyan sem.

Saját tapasztalat: Windows alatt 10bit-et bekapcsolva, Adobe RGB szintérre állítva a monitort számos szoftver nem képes kihasználni a lehetőségeket és élvezhetőbb képet nyújt hagyományos beállítások mellett. Prémium monitor vaskos árcédulával (értsd 1M+) bénábban jeleníthet meg egy színátmenetet (Barco DICOM), mint egy jobb ár-érték arányú monitor (300-600K)...

Ez így elég általános kérdés, se az OS-t nem tudjuk, se a grafikus környezetet, minden változó ismeretlen. Alapvetően 10 bites tartalom kell hozzá, meg egy olyan médialejátszó, ami ezt támogatja (a legelterjedtebbek ffmpeg alapon támogatján, Kodi, VLC, mpv, stb.), meg talán a GPU driverben is engedélyezni kell ezt a 10 bites RGB-funkciót.

Ha csak simán tévé egymagában, akkor általában a szoftvere szokta tudni, saját lejátszóval, így csak a tartalomnál kell figyelni, hogy eleve 10 bites legyen, ilyet elég nehéz letölteni, mivel rikta, a legegyszerűbb venni HDR-es Blu-Ray lemezeket.