Sziasztok!
Haverom, eddig nagyon ellene volt a számítástechnikának, de végre vett egy gépet és megkért, h telepítsem fel. Na persze gondoltam felrakok rá egy Ubuntut, most jött ki az új, beállítom neki, aztán nem lesz vele gondja, csak használja. Fel is mennt rá rendesen, működik is minden frankón, kivéve egy dolgot. Sajna ahogy rákötöttük a gépét az erősítőjére rohadtul erős volt a háttérzaj. Szóval zúgott mint fene. Na gondoltam megoldom a problémát, biztos rossz a driver.
A driverrel semmi gond nem volt csak szar az alaplapi hangkártya meg a kábel is amit használ.
A poén ott kezdődött mikor már feladtam mindent és kikapcsoltam a gépet. Az eddigi erős sistergős zajból ki lehetett venni egy beszédhangot is. Kis rádiós próbálkozás után rájöttünk, hogy a Kossuth rádió szól!
A gép ki van kapcsolva, áramból kihúzva, a hangkártya az erősítőre kötve és a hangfalakból az erős sistergés mellett a Kossuth szól:)))
Asszem berakatok vele a gépbe egy normális hangkártyát és lecseréltetem vele a kábeleket:)))
Fórumok
Hozzászólások
LOL :D Ilyen van...
Erről az jut eszembe, hogy én fél órán át szenvedtem a hangkártya beállításokkal, mire rájöttem, hogy azért nincs hang, mert véletlenül rossz helyre dugtam a hangfalakat. Persze lusta voltam bemászni az asztal alá, hogy a kábeleket ellenőrizzem, így nem jöttem rá, hogy a mikrofon helyére dugtam véletlenül a jack dugót :)
urban legend szerint fogtömés is foghat rádiójeleket. Durva egy világban élünk. :)
2-3 megawatt impulzus-teljesítményű koncentrált cm-es hullám is megzizgeti az amalgán fogtömést. Remek érzés! :)
Mondd, Neked honnan van ilyen élményed? :)
(jahh, látom :))
Ezt a mythbusterek annak rendje módja szerint meg is cáfolták.
Ok is tevedtek mar egyebkent. Nem szabad egy szorakoztato showt tudomanyos erteku cafolatnak venni.
Ez saját tapasztalat. 5 évig orosz lokátorokat javítottam, Most erről van szó: http://www.army.cz/acr/utvary/26bvrpz/images/PRV-17.jpg Volt köztük olyan, amit domb helyett a földre telepítettek. Lebólintáskor a tükör negatív helyszöge miatt a nyaláb vége egy pár száz méteren belül 'leért'. Ha éppen ott mászkáltál, gyengén, de 'zizzentett'.
Ha már itt tartunk: orosz lokátor egyenlő-e a kossuthtal, a 'nyaláb vége' + ott mászkálás egyenlő-e az átlag felhasználással, és a 'zizzentés' egyenlő-e az amalgám fogtöméssel való rádióhallgatással?
Hát persze:
orosz lokátor egyenlő-e a kossuthtal: rádió - rádió, csak az egyik egy kicsit többet tud
a 'nyaláb vége' + ott mászkálás egyenlő-e az átlag felhasználással: amíg a kezelők átlag felhasználták, addig mi csak mászkáltunk közöttük
'zizzentés' egyenlő-e az amalgám fogtöméssel való rádióhallgatással: ha ütemes, még zenének is elmegy
Jó hagyjuk, kezd komikus lenni :)
nyilván. de belegondolva is hülyeség.
Egyáltalán nem hülyeség!
Régen még az átkosban (nosztalgia) a TV-ben mutattak olyat, hogy egy ember Solton a Kossuth adó antenájának kerítése mellet a kezében tartott egy fénycsövet (neon), ami világított, pedig semilyen vezeték nem volt rákötve. Néhány 10 m-re volt egy káposztaföld, és eső után a káposta levelei a Kossuth műsorát zizegték. Igaz ez utóbbit csak a kápostaföld tulajdonosa mesélte ugyanabban a műsorban.
Amúgy az adóhoz közeli gázakban egyszerű drótokat kíhúzva az így kapott "antennát" fénycsőre kötve néhányan ingyen világítást csináltak. De a hírközlési hatóságok betiltották, mondván az éteből nyert energia nem ingyen van, hanem az adó kisugárzott teljesítményéből, aminek a hatásfoka az ingyen ármot vételezők miatt észrevehetően csökken.
A "Mitoszvadászok" meg tényleg jópofa szórakoztató műsor, de többnyire csak játék!
Állitólag ha 230V-os fázisfeszültségre + 0-ra kötsz egy 60W-os izzót, világitani fog.
"Régen még az átkosban (nosztalgia) a TV-ben mutattak olyat, hogy egy ember Solton a Kossuth adó antenájának kerítése mellet a kezében tartott egy fénycsövet (neon), ami világított, pedig semilyen vezeték nem volt rákötve."
Apám mesélte egyszer, hogy a katonaságnál időnként egy teherautóra szerelt rádióadó környékén tapasztalta ugyan ezt a jelenséget. (Ő vezette a teherautót. A rádióadó teljesítménye állítólag megegyezett a Kossuth rádiót ellátó adó teljesítményével.)
Neten lehet találni néhány felvételt hasonló jelenségről, de nem rádióadó környékén, hanem Tesla-tekercs mellett. Látványos. :-)
A manapság használatos fénycsőlámpák egy része is hasonlóképpen működik: magas frekvencia + magas feszültség. Ezeknél működés közben időnként interferencia-csíkokat is lehet látni. Iskolánkban ilyenek vannak. :-)
A Kossuth középhullámon 2MW-tal sugároz. Az elődje, Lakihegy 2x150kW-os volt. Az adót 3x10kV-ról táplálták (a soltit nem ismerem, nem láttam).
Ekkora adót anódmoduláltat szoktak csinálni, amihez kell még egy ugyanekkora teljesítményű hangvégfok. A azt jelenti, hogy egy teherautóba be kellene tenni (ha Lakihegyet vesszük alapul) 600kW kimeneti teljesítményű eszközt. Feltételezve, hogy a hatásfok igen ritkán van 100% felett, a betáp oldalon legalább ennyit fel kell vennie a cuccnak. Miről táplálták azt a teherautót? 3x10kV-ról is megeszik egy ekkora adó üzem közben legalább 50 A-t, és olyan betápot erdőszélen nehéz leakasztani...
Hmm... Mintha azt írtam volna, hogy állítólag, nem azt, hogy tényleg. A valós adatokat nem ismerem. Ekkora teljesítménye nyilvánvalóan nem lehetett. Egyébként saját áramfejlesztője volt ennek a mozgatható adónak, és akkora terhelést kapott az adás megkezdésekor, hogy alíg bírta. (Szintén csak állítólag.)
Tényleg azt írtad, én meg azt, hogy annyi nem lehetett.
Kicsit számolgattam. Ez a mozgó adó kb. 30 kW-nál nagyobb teljesítményt nem vehetett fel. (ZIL teherautó motorjának teljesítményéből, és egy generátor hatékonyságából ítélve.) A rádióadók hatékonyságát nem ismerem, ezért 50%-os hatékonyságot feltételezek. Ebben az esetben a rádióadó kimenő teljesítménye 15 kW körül van. Ez pontosan 1/10-e a lakihegyi tartalék adó teljesítményének.
A káposztáról, meg a fogtömésről meg annyit, hogy IMHO baromság. Egy rádióadó vételéhez szükség van egy antennára, egy rezgőkörre (tekercs + kondenzátor), egy diódára, egy kondenzátorra, valamint egy hangszóróra. Nem hiszem, hogy a káposzta mindezt tartalmazná. :-)
Csak antennára, demodulátorra és valamilyen hangszóróra van szükség.
A Káposzta ezt a fenti körülmények között tartalmazza.
Antenna: Háát... Khm... A káposzta jó antennának? ROTFL
Demodulátor: Hmm... Ez AM jel esetén:
* Rezgőkör - mert nem a fehérzajt akarjuk hallgatni. :-)
* Dióda - ezzel levágjuk a hullám "másik felét".
* Kondenzátor - Ezzel átlagoljuk a feszültségértékeket.
Hangszóró: Hááát... Az tekercset kell tartalmazzon (akár csak a rezgőkör), és a káposztában nem sok tekercs van. :-)
Dióda sem hiszem, hogy kialakul a káposztában. :-)
A kondenzátor meg ugye két vezető lap (fegyverzet), közte dielektrikum (valamilyen - lehetőleg vékony - szigetelő lap). Ez sem hiszem, hogy nagyon lenne a káposztában. :-)
A kontár megfogalmazásért elnézést kérek.
Ne részletezd, mert csak az ismereteid hiányát bizonyítod vele.
Egy hangszórónak nem kell pl. tekercset tartalmaznia. A kurblis gramofonban is volt hangszóró, tekercs meg nem. De ne menjünk annyira vissza, piezo elven is működhet hangszóró és abban sincs tekercs. A rezgőkör (rádiókban általában LC rezgőkört alkalmaznak, mert ven másmilyen is) is csak a hangoáshoz kell, de ha a káposztaföld mellet 50 m-re van egy 2 kW-os adó, akkor nem hiszem, hogy ki kellene szűrni valamit.
No de nem akarok én itt teljes kurzust tartani, viszont látom, hogy érdekelnek ezek a dolgok, ezért ajánlok neked irodalmat a szintednek megfelelően, illetve növekvő szint szerint:
Feltételül az első kettővel kezd!
Janusz Wojciehowski: Ismerkedés az elektronikával (MK. 1973)
R. Szvoreny: Ismerd meg a tranzisztort (MK. 1975)
Elektronika sorozat; több szerző Rádióamatör konstrukciók (MK. 1982)
Elektronika sorozat; M. Cˇesky': Rádió- és TV-műsor vételi ismeretek (MK. 1980)
Elektronika sorozat; Hubert Meluzin: Rádiótechnika Amatőröknek (Kérdések-Feleletel)(MK. 1977)
Népszerű elektronika sorozat; J. P. Alekszejev: Korszerű rádió-vételtechnika (MK. 1977)
Sajnos nem mai könyvek, de én is elég régen foglalkoztam behatóbban a témával. Akkor még az orosz és lengyel szerzők voltak métán divatban.
"Ne részletezd, mert csak az ismereteid hiányát bizonyítod vele."
Soha sem állítottam, hogy értek hozzá. :-) Még kb. 4 éve olvasgattam egy ősrégi könyvet, melyben szépen le volt írva, hogy hogyan működik a rádió. Arra próbálkoztam támaszkodni, amire abból emlékszem.
"Egy hangszórónak nem kell pl. tekercset tartalmaznia."
Ez igaz. Hülyeséget írtam. Elnézést kérek.
"A kurblis gramofonban is volt hangszóró, tekercs meg nem."
Kicsit fura érvelés, mivel AFAIK elektronika sem nagyon volt a kurblis gramofonban.
"A rezgőkör (rádiókban általában LC rezgőkört alkalmaznak, mert ven másmilyen is) is csak a hangoáshoz kell, de ha a káposztaföld mellet 50 m-re van egy 2 kW-os adó, akkor nem hiszem, hogy ki kellene szűrni valamit."
2 kérdésem lenne:
"Sajnos nem mai könyvek"
Hmm... Az nem probléma... Azok a könyvek, amelyeket én kezdtem el olvasgatni ebben a témakörben kb. 4 évvel ezelőtt, ha jól tudom, már akkor kb. 50 évesek voltak. Minden esetre utána nézek a fentebb említett könyveknek, hátha hozzá tudok jutni.
1. Solti "nagy adó" csak a Kossuth Rádiót sugározza 540 KHz (AM, KH). A teljesítménye pedig, (most utána néztem, mert korábban tévedtem) 2000 kW azaz 2MW. Az adatai itt vannak az Antenna Hungária oldalán: http://www.ahrt.hu/hu/szolgaltatasok/CB23EC4643834D2F8DC64055A5F24768.p…
2. A káposztaföld közvetlenül az adóantenna kerítésén kívül volt, tehát néhányszor 10 m-re legfeljebb 100-150 m-re az antennától.
Akkor egy kis történet: Életem első hangfrekvenciás teljesítményerősítőjét kb. 1973-74-ben építtem egy az Ezermester újságban megjelent kapcsolás alapján. Mindössze 4 db tranzisztort tartalmazott (BC109, AC188 és AD161-AD162 komplementer párt) és 12 V-ról működött. Rákötöttem egy hangszórót és egy Tesla magnó mikrofonját. Persze a mikrofon bemenetként szolgáló tuchel aljzatot nem árnyékolt vezetékkel kötöttem az erősítőhoz, hanem kb. 30 cm sima vékony kéteres vezetékkel. Az erősítő érzékenysége kiváló volt és a zaja szinte semmi. Amikor kihúztam a mikrofont az egyik kezemben volt a még szabadon lóngő tuchel aljzat és megszólalt a Nyíregyházi rádió tisztán zajtalanul.
Attól függően, hogy a vezeték a kezemben volt vagy csak közelítettem hozzá még a hangerő is változott. Akkor Nyíregyházától kb. 15 km-re laktunk. Ha a fenti linken megnézed a Nyíregyházi adó teljesítménye 25 kW. És nem volt rezgőkör, az antenna meg jórészt én (azaz egy 13-14 éves gyerek) voltam.
"Amikor kihúztam a mikrofont az egyik kezemben volt a még szabadon lóngő tuchel aljzat és megszólalt a Nyíregyházi rádió tisztán zajtalanul.
Attól függően, hogy a vezeték a kezemben volt vagy csak közelítettem hozzá még a hangerő is változott. Akkor Nyíregyházától kb. 15 km-re laktunk. Ha a fenti linken megnézed a Nyíregyházi adó teljesítménye 25 kW."
Hmm... Jó annak, aki ilyen közel lakik egy rádióadóhoz. :-)
"az antenna meg jórészt én (azaz egy 13-14 éves gyerek) voltam."
Hát igen... Olyat már én is tapasztaltam, hogy az ember jó antennának. :-)
En is igy jartam az elso erositommel. :)
"Janusz Wojciehowski: Ismerkedés az elektronikával (MK. 1973)
R. Szvoreny: Ismerd meg a tranzisztort (MK. 1975)"
Megtaláltam egy CD-men djvu formátumban mind a kettőt. Ha lesz rá időm, elkezdem olvasni.
Az adó közelében bármi jó antennának, ami kicsit is vezeti az áramot. Pl. a káposztalevélben csordogáló elektrolit.
Rezgőkör nem kell, mert nem fehérzajt hallassz nélküle, hanem a legerősebb adót.
Dióda: egyenirányítani ionizált folyadékkal is lehet, csak nem olyan jó hatásfokú, mint egy dióda. De az antennától száz méterre 2 MW-nál kit érdekel a hatásfok? :o)
Hangszóró: kapacitív hangszóró is van, jelen esetben az egyik fegyverzet a föld maga, a másik a felette centikkel lévő káposztalevél.
A feszültségérték átlagolását pedig vidáman elvégzi a káposztalevél tömege, ami senkinek a kedvéért nem fog 540 kHz-en elkezdeni rezegni... tehát a vivőfrekvenciás összetevő máris kiszűrve.
Próbáld ki, szerezz egy több kOhm-os régi fejhallgatót, kösd össze a két kapcsát egy germánium diódával, az egyik felét földeld le (radiátor) a másikra köss hosszú drótot, és hallgass rádiót...
"Az adó közelében bármi jó antennának, ami kicsit is vezeti az áramot. Pl. a káposztalevélben csordogáló elektrolit."
Hmm... Ez igen kis hatásfokú "antenna" lenne.
"Rezgőkör nem kell, mert nem fehérzajt hallassz nélküle, hanem a legerősebb adót."
Ha az nagyságrendekkel erősebb a többinél. Ha ott csak Kossuth rádiót sugároztak, akkor ez a feltétel adott. Ezt nem tudom...
"Dióda: egyenirányítani ionizált folyadékkal is lehet, csak nem olyan jó hatásfokú, mint egy dióda."
Hmm... Ilyesmi eszembe nem jutott... ... talán azért, mert nem szokás ionizált folyadékot egyenirányításra használni.
"az antennától száz méterre 2 MW-nál kit érdekel a hatásfok?"
Hmm... eddíg már elvesztettünk rengeteg teljesítményt a túl kicsi "antennán", rezgőkör hiányában beengedtünk egy kis fehérzajt, amitől eltekintünk, vesztettünk teljesítményt ezen a különös diódán, és ha jól sejtem, a föld + káposztalevél fegyverzetű, (a kiindulási hozzászólásban megadott körülmények miatt páradús) levegő dielektrikumú kapacitív hangszórónak sem valami nagy a hatásfoka. Ja, és a káposztalevél alatti föld sem valami túlzottan jó fegyverzet...
Tehát összességében: Lehetséges, de a hatásfoka igen gyenge, ebből adódóan igen közel kell lenni ahoz az adóhoz, és igen közel kell hajolni ahoz a káposztához, hogy halljál valamit. Mindemellett feltétel az is, hogy szél se nagyon legyen, mert akkor inkább hallod a szél által keltett zajt, mint a káposztából szóló Kossuth rádiót.
"Próbáld ki, szerezz egy több kOhm-os régi fejhallgatót, kösd össze a két kapcsát egy germánium diódával, az egyik felét földeld le (radiátor) a másikra köss hosszú drótot, és hallgass rádiót..."
Vagy inkább fehérzajt... A környéken egy adónak sincs nagyságrendekkel erősebb jele a többinél. Pontosabban van egy igen erős jelű adó, de az FM, úgyhogy azzal semmire nem megyek. :-)
A nyolcvanas évek elején nagyon sokat mászkáltam a lakihegyi adó(k) belsejében, és a sugárzók alatt is, úgyhogy nem teóriákról, hanem tapasztalatokról beszélek.
Nem igazán értem, milyen "fehérzajt" emlegetsz rezgőkör hiányában, közvetlenül egy több száz kilowattos sugárzó alatt, de igazából nem akarlak meggyőzni. Viszont, ha érdekel a téma, tényleg jó könyvek vannak, meg egy dióda sem kerül olyan rettentő sokba. Bár FM adót nem fogsz vele hallani, de talán a szomszéd CB-s AM adását igen.
(Mellesleg ionizált folyadékot nem, de ionizált gázt szokás egyenirányítónak használni, de lehet, hogy ez sem jutott volna eszedbe.)
"Mellesleg ionizált folyadékot nem, de ionizált gázt szokás egyenirányítónak használni,"
Így már más. :-)
"Nem igazán értem, milyen "fehérzajt" emlegetsz rezgőkör hiányában, közvetlenül egy több száz kilowattos sugárzó alatt, de igazából nem akarlak meggyőzni."
Fehérzaj AFAIK mindenhol van. Az más kérdés, hogy mivel az adó térereje sokkal nagyobb, el lehet tőle tekinteni, ahogy azt már írtam. :-)
"Viszont, ha érdekel a téma, tényleg jó könyvek vannak, meg egy dióda sem kerül olyan rettentő sokba. Bár FM adót nem fogsz vele hallani, de talán a szomszéd CB-s AM adását igen."
Tudom, néhány forint darabja. Az más kérdés, hogy itt (Dorogon) eddíg még nem találtam olyan boltot, ahol elektronikai alkatrészeket árulnak.
"szerezz egy több kOhm-os régi fejhallgatót"
Honnan ?
hacsak nem titkos fejlesztésű orosz kémkáposztáról van szó :)
[troll]
In Soviet Russia, radio listens to YOU!!
[/troll]
Engem egyszer egy amalgám töméshez érő alpakka villa rázott meg, valami ecetes főzeléket ettem. A tömés nem szólt, én annál inkább...
Egyébként én '82 körül Lakihegyen mászkáltam, ott a 2x150kW-os adó szobájában (Solt előtt arról nyomták a Kossuthot, akkoriban meg 1341 kHz-en a Petőfit) nem lehetett lekapcsolni a világítást, mert a térerőtől vidáman világítottak tovább a fénycsövek. A csatolóházban nem voltam kint üzem alatt, de mondták, hogy meglazult amalgámtömés a tekercs közelében simán mozog annyit, hogy a csonton át hallod az adást. Miután fémoxidos egyenirányító létezik (cuprox, ha valakinek mond valamit, még a csöves diódák előtti időből), simán létrejön annyi teljesítmény egy ilyen helyen, ami egy laza fogtömést megmozgat.
Sok érdekes dolgot lehet ilyen helyen látni, pl. kapcsoló üzemű tápegységet, aminek a vezérelt egyenirányítójára 3x10kV érkezik az erőműből, az egyenirányító csövek kb. 5 l-es uborkásüveg méretűek, és kékeslila villámok csapkodnak bennük.
nem lehetett lekapcsolni a világítást, mert a térerőtől vidáman világítottak tovább a fénycsövek
Nikola Tesla víziója a jövőről, ahol minden eszközt nagyteljesítményű rádióadókból kisugárzott energia működtet. Wireless power...
és kékeslila villámok csapkodnak bennük
Jaja, higanygőz egyenirányító, vagy mi. Sajnos még nem volt szerencsém ilyet működés közben látni.
Az adó végfokok, pedig asszem olyan 3m magasak és dupla külső üvegük van, ami között folyik a hűtővíz. A végfok kimenőtrafója pedig több m^3 térfogatú és mondanom sem kell, hogy a lemezelés rezgése miatt hangosan szól az adás belőle. Állítólag meglepően jó hangminőséggel.
Azért arra kiváncsi vagyok, hogy a félvezetőtechnika mikor jut majd el arra a szintre, hogy kiváltsák az elektroncső+kimenőtrafó kombót egy MW-os nagyságrendű rádióadóban. Gyanítom, hogy nem holnap lesz.
---
Az ember mindig szerepet játszik. Ha másnak nem, hát saját magának.
Nem az üvegben folyik, hanem az anód bazi réztömbjében vannak lukak kialakítva, abban. Desztvízzel hűtik, mert az nem vezet, és folyton mérik, hogy egy üveg csőszakaszon mekkora a feszültség. Ha romlik a helyzet, vízcsere... de láttam már gőzhűtéses végfokot is (vizet spriccelnek az anódba, és a gőzt elvezetik, kb. 5-ször kevesebb vizet elég keringetni).
Nem 3 m-es-ek a végcsövek, inkább egy kb. 50l-es uborkásüvegre hasonlítanak méretben. Én hangvég-trafóra nem emlékszem, az RF végfok illesztése meg légmagos (és a tekercsben kártyapartit lehetne rendezni, csak elhangolná a csatolókört :o) ).
:))
semmi extra ;)
arnyekolast kell megoldonotok.
egyebkent a Kossuth egy jo ado. Max Inforadio valthatja ki ;-))
---
"... nem zsaru vagyok, hanem a rendorfonok."
Persze én is az árnyékolásra gondoltam, csak nagyon jót röhögtem a dolgon:)))
:)
---
"... nem zsaru vagyok, hanem a rendorfonok."
Nálunk kikapcsolt TV-ből és fax kihangosítójából szól halkan..:)
"Trollhammaren sveper igen..."
Nekem a régi gitártorzítóm nyomta a Kossuth-ot halkan. :D
Nekem meg a papagájomból jön mindig a Kossuth szignálja... :) Szerintetek leárnyékoljam?
- waiter -
Persze. Teszel rá egy takarót (árnyékolás!) és csendben marad :)
Így gondoltam én is... ;)
- waiter -
Nekem kikapcsolásnál/újraindításnál szólal meg egy pillanatra közvetlenül a leállás előtt. Eddig azt hittem hogy a tv kártyámról hallatszik át, de most megvilágosodtam :)
Nekünk a kaputelefonból jött egy ideig.
Nekem a rádióból :O
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Az tenyleg durva, hogy egy kulso (akar optikai kimenetes) hangkartya mennyire nem penz. Nekem olyan csodat is csinalt, hogy akkor kezdett torzitani, mikor teljes hangerore allitottam.
Kossuth-ot fogni erdekes, de minek? :)
Lehet, hogy most hülyeséget mondok, de meg lehetne próbálni a vezetéket egy ferritgyűrűre párszor rátekercselni (az erősítőbe menő végénél). Szerintem ezzel meg tudod fogni az RF zajokat. Aktív mélynyomónál már láttam ilyen megoldást.
Nem annyira hülyeség. Tápvezetéknél is csinálták bifilárisan tekerve. Meg ajánlott a bemeneti csatlakozó melegpontjának RF hidegítése 1n-ós kerámiakondival.
Mi úgy hallgattunk rádiót éjszakánként a kollégiumban, hogy fogtunk egy kicsi hangszórót (kb 3,5-4 cm), egy diódát, a hangszóró egyik részét a diódán keresztül egy vezetékkel hozzáközöttük az emeletes vaságyhoz (ő volt az antenna), a másikat meg szintén egy vezetékkel a radiátorhoz (ő volt a föld). Ennyi. Halkan, de szól. :) És nem kell hozzá semmi energia, a levegőből veszi is a zoxigént :)
s/veszi is/veszi ki/
és hogy váltottatok frekvenciát? eltoltátok a vaságyat?:D
"Klasszikus detektoros"?:) Olyanról is hallottam, hogy börtönben, megoldották valahogy krumplival+valami konzervdoboz-hangszórval.
"Trollhammaren sveper igen..."
haly
az amplitúdó és/vagy frekvenciamodulált rádiójeleket simán hangfrekvencián fogni???
érdekes ...
Ne tessék már értetlenkedni, kérem.
Az elektrotechnikában jelenleg alkalmazott erősítőeszközeink (FET, tranzisztor, elektroncső) karakterisztikája nem lineáris. Ebből kifolyólag a rájutó jelek az erősítésen kívül más, például keverő hatáson is átesnek.
Ráadásul nem tudom, tudod-e, de az amplitúdómodulált jelek demodulálásához egyetlen dióda elég. (Találós kérdés: egy IC-ben hány diódát lehetne találni? A beletervezetteken kívül persze...)
Régóta meglévő ajánlás a nemkívánatos nagyfrekis jelek távoltartására egy-két pár nanofarádos kondenzátor elhelyezése az adott erősítők bemenetén.
Az elektroncső karakterisztikája lineáris, ezért is sokkal "zajtalanabb" eszköz mint a silicium (régebben germánium) félvezetők. A félvezetőket igyekeznek olyan munkaponton üzemeltetni, ahol a parabola kis szakasza lineárisnek tekinthető, és ennek megfelelően méretezni is az elektronikát. Ezért van az hogy az elektroncsöves erősítők jóval jobb minőségűek, a tranziens jelenségek, az intermodulációs torzitások amik a nemlineáris karakterisztikából adódnak sokkal kisebbek. Viszont költségesebb a gyártásuk, nagyobb a fogyasztásuk, a méretük stb. mint a szilicium félvezetőknek. Amúgy a áramköri zajnak a passzív elemek, és a helytelen tervezés, és illesztés, és rossz minőségű tápfeszültség, sokkal inkább az okozója mint az a pár darab aktív félvezető, ami egy erősítőben van. Valószínűleg a témaindító hozzászólónak is a elsősorban kábelezés, a nem megfelelő illesztés, a kopott csatlakozó dugó, a zajos tápegység, és utolsó sorban a rosszminőségű áramkör volt a baj okozója.
Ma már egy elektroncsöves erősítő, ára sokszorosa egy tranzisztorosénak, viszont sokkal jobbak a műszaki parméterei is. Van egy ismerősöm aki egy elektrinikai guru, és "csöves erősítőket gyárt", és elég szép kis mellékjövedelmet realizál a hobbijából...
ALR 386 SX 16 MHz, "Turbo" Button, 387 FPU, 40Mbyte Hdd (parkable) 3,5'' Disk, advenced VGA Video System
Az elektroncső karakterisztikája lineáris
Tehát az elektroncső tulajdonképpen egy fix ellenállás... Egyébként a cső nem zajtalanabb, hanem azért szeretjük a triódás erősítőket, mert a tranzisztor jellemzően harmadik harmonikusokban dús torzítása helyett abban zömmel páros harmonikusok vannak jelen. És ez kellemesebb a fülnek, még akkor is, ha a "műszaki paraméterei" egyértelműen rosszabbak egy jó félvezetős erősítőnél (lineáris és nemlineáris torzítás magasabb értékű, gyakran a bemeneti zaj is nagyobb). Én pl., ha csak tehetem, már a felvételi útba teszek egy kicsit túlhajtott csöves előfokot, csodákat művel a hanggal (nem élethűbb lesz, hanem kellemesebb).
Alapvetően igazad van, de ezzel a "Tehát az elektroncső tulajdonképpen egy fix ellenállás.." kiszólással nem nagyon tudok mit kezdeni:
Amikor ugyanis kis torzítás mellett erősíteni akarunk, akkor annak egyik kézenfekvő módja, hogy olyan AKTIV eszközt alkalmazunk, aminek a karakterisztikája EGY ADOTT MUNKAPONTBAN jó közelítéssel LINEÁRIS.
Igaz a gyakorlatban nincs ideálisan lineáris aktív eszköz, de hát a gyakorlatban nincs ideálisan lineáris fix ellenállás se :-(.
---
Mondjon le!
Lineáris karakterisztikájú eszköz egy van, az ellenállás. Az Ohm törvényből ismerjük, hogy a rajta keresztül folyó áram erőssége csak a feszültségtől függ.
Minden erősítőelem szükségképpen nemlineáris, nem írható le az áramerősség-feszültség összefüggése elsőfokú egyenlettel. Az aktív elem egy A osztályú erősítőben a munkapontja környékén (szigorúan a jelfeszültségre nézve) valóban közelítőleg lineáris, de ettől még sem az elektroncső, sem a tranzisztor (FET, stb.) nem lineáris.
A csövet nem azért szeretik jobban hangfrekis erősítőben, mert "lineáris", hanem azért, mert a karakterisztikája folytán a páros harmonikusokat termeli inkább (a trióda legalábbis, mert a pentódának egész tranzisztor-jellegű a karakterisztikája), és a páros harmonikus torzítás kedvesebb a fülnek.
Véleményem szerint az az ellenállás, ahol függvénykapcsolat van a feszültség és az áram között, ez a függvény az ellenállás. Halsonlóan az a kondi, ahol függvénykapcsolat van a feszültség és az áram idő szerinti intergálja között, stb.
Így lehet egy ellenállás nemlineáris is, pl ha a karakterisztikája: u=0.6i^2. Ez bizony egy ellenállás.
De pl ha u=(int(i(t)dt))^(2/3), az egy nemlineáris kondi.
Javítsatok ki, ha hülyeséget mondtam. (tuti :D)
Ennél én durvábbakat is hallottam. Amíg Csepel környékén volt a kossuth adója, addig a közelben lakók azzal világítottak(!). Egy pár méteres fémrúd kellett antennának, plusz egy villanykörte az antenna és a föld közé és egész tűrhetően világított, függően attól, hogy ki mennyire közel lakott az adóhoz. Persze a rendőrség folyamtosan razziázott a környéken, mert az ilyen "világítóantennák" az adott irányban egy jelentős szektort kiárnyékoltak és távolabb már szar volt a vétel miattuk.
Lehetett kapni még un. "rádióadaptereket", amik fixre be voltak hangolva 540kHz-re, tápjuk nem volt, antenna nélkül képesek voltak kb 30mV-os jelszintet produkálni erősítőre (régi magyar erősítőkön van is ilyen szintű bemenet) vagy nagyobb antennával akár fülhallgatót is meg tudtak hajtani, igaz, elég halkan. Ennek Bp-en kb vége lett akkor, amikor az adót elköltöztették Soltra, mert most már nem annyira jó a térerő errefele. Dinamikus mikrofon bemenetet még azért meg lehet hajtani velük most is.
---
Az ember mindig szerepet játszik. Ha másnak nem, hát saját magának.
Lakihegyen megfelelő időben a káposzatlevelek demodulálták a Kossuth-ot.
Egy Neon csővel meg Pécs környékén is lehetett világítani, csak hát a rendőrök is figyelték az ilyesmit, mert ugye az energia megmaradás elve szerint, leszívta az adó teljesítményt is, így hát "Dübörgő Népgazdaságunkat Szabotálta", aki világításra használta az adóteljesítményt.
Persze környéken nem volt egézséges a "vasfogsor" sem, mert csukott szájnál esetleg összhegesztődhetett, nyitott szájnál meg ívet húzott.
ALR 386 SX 16 MHz, "Turbo" Button, 387 FPU, 40Mbyte Hdd (parkable) 3,5'' Disk, advenced VGA Video System
ez nem az alaplapi hangkartya hibaja
ilyen velem is elofordult, kihuztam a hangfal csatlakozojat a gepbol, hozzaerintettem a radiatorhoz, es bejott a kossuth.
erre szoktak mondani, hogy nem hiba, hanem feature
egyszeruen arrol van szo, hogy a hangfal tekercse, es a rakotott ellenallasok (azaz pl. a csatlakozokabel) egy pont akkora RL rezgokort alkotnak, mint amekkora egy radioban van, ha a kossuthra tekered.
3 megoldas van: a, Faraday kalitkaba teszed a hangfalat gepestol, mindenestol
b, megvaltoztatod a hangfal induktivitasat (magyarul attekercseled :D )
c, veszel egy hosszabb, arnyekolt csatlakozokabelt
Ha már itt tartunk, mond nekem valaki arra valami okossat, hogy:
Két különböző laptopon is, két különböző firewire külső hangkártya (nem olcsó darabok) is produkálja azt, hogy ha laptopra táp kerül akkor rohadt zajos lesz a dolog. Ez már csak azért is érdekes, mert a firewire kábelen digitálisan megy a jel és csak a dobozba lesz analóg, szval azthiszem hogy tulajdonképpen az van, hogy se a laptopnak nincs normális föld, így aztán a doboznak sincs, azt jól kering a delej.
Megoldásként felmerült bennem, hogy megreszelem a firewire kábelt és leföldelem a szigetelést rajta (gondolom van...)
Egyéb ötlet, meglátás?
Biztos hogy nem kell leföldelni a kábeled, mert digitális az átvitel. Amúgy az analógnál átvitelnél sem föld és jel van, hanem hideg pont meg meleg pont. Hideg pont lehet a 1000V-os potenciálon lévő pont is, a lényeg hogy nincs rajta változás, azaz jel.
Én a tápodra tippelek, vagy az analóg oldalon valamire...
ALR 386 SX 16 MHz, "Turbo" Button, 387 FPU, 40Mbyte Hdd (parkable) 3,5'' Disk, advenced VGA Video System
Ja, hát egy laptop táp nem a világ legkifinomultabb elektronikája :)
Azt akartam még hozzátenne, hogy ha a laptopról lehúzom a tápot, akkor csend van és béke, ha feldugom, akkor se azonnal jön a zaj, hanem hallani "mintha valami feltöltődne", azt utánna már szépen van. Mivel táp nélkül ok a dolog, ezért kizárnám a hibát az analóg rendszer oldalán. Valami olyasmire gyanakszom, hogy a laptop (hm...) hidegpontjának a firewire kábelen keresztül is hidegpontnak kéne lenni, de konstrukciós gyengeség miatt az nem stabil és ez csinálja a zajt.
Egyékbént hdd munkát, egér huzigálást (kommunikációt) meg ilyesmit is lehet hallani zörejként, ami ugye a béna hangkártyáknál elő szokott fordulni, na de itt most kívül és nem is béna hangkártya van. Azért az analóg oldalt most megpróbálom itt-ott leföldelni.
Ezt ugy hivjak foldhurok. A laptopon belul nyilvan ossze van kotve a firewire foldpontja a tap foldpontjaval, igy ha a tapot radugod es a masik veget a 220-ba, akkor ezzel az erosito foldjet is rahuzod ugyanarra a foldre. az erositokben altalabna a 220-as fold nincs osszekotve a jel folddel, igy ennek hatasara a foldponton levo zaj rakerul az erosito jelere, ezt hallod...
En is szoptam vele fel eve, nekem a kulso tuner az antenna kabelen keresztul volt masik foldpontra kotve mint a szamitogepen at, es ezert volt zajos.
Szerintem ha ugyanaz az erosito ra van kotve tv-re akkor eleg ha azt kihuzod es megszunik a laptoip zaj tapnal is.
(nekem a dvd jatekost is ki kellett huzni, mert az is ossze volt kotve a tv-vel es azon at az antena foldjevel).
Jo szopas tud lenni az ilyen, vegul faxmodemhez valo levalaszto tekercsel tudtam megoldani normalisan.
A'rpi
Nem az erősítőt kéne lecserélni?
Kossuth ado, Solt, kepekben
http://teto.sch.bme.hu/~hg8lhs/galeria/Kossuth/index.html
Eleg hozza egy regi tipusu (bakelit) telefonbol kivett hangszoro es egy dioda, es rakotni a radiator/viz/gazcsore.
Nekunk is volt hasonlo elmenyunk egy eve, kb fel millaba kerult egy bemutato borond elkeszitese egy beagyazott rendszeres sajat hardveren es via alaplapon futo projecthez. Amikor ossze lett kabelezve benne minden, es bekapcsoltuk, eloszor geppuska-sortuz hang (begerjedt) majd a kossuth radio szolalt meg a hangszorojan, jo hangosan. (mondtam is viccesen, hogy jeee, taskaradio! a fonok nem dijjazta...)
Vegulis foldelesi problema volt (a via alaplap audio out gnd-je nem ugyanaz mint a tap gnd-je, a ketto kozt eros zaj van), meg kicsit tul is volt vezerelve a vegfok.
A'rpi