Freespire 7.7

Címkék
  • XFCE Desktop 4.16
  • Kernel 5.4.0-80 
  • Synaptic 
  • Google Chrome 92 
  • DuckDuckGo set as the default search engine and homepage
  • Ice SSB 
  • Kpatience 
  • Dreamchess 
  • Geary Mail Client 
  • Kolourpaint 
  • Parole 
  • Rhythmbox 
  • Caja is now the default file manager (Thunar is still in the base install)

Részletek a bejelentésben.

Hozzászólások

A weboldalukról: 

Malware statement:  Freespire contains no malware. This includes no object code that transmits your personal information and no surveys for any monetary gain. If you find any inappropriate behavior contact us below.

trey @ gépház

Sose értettem, hogy ennek Linspire - Freespire vonalnak mi a lényege. Azt értem, hogy az egyik fizetős, a másik egy OSS klón, de ha egyszer már úgyis Ubuntu alapú, akkor tegyen fel inkább Ubuntut, akinek ilyen kell, Xfce, Caja, Parole, Kolourpaint, stb.. Ez tipikusan tényleg az az egytucat, klóndisztró, Ubuntu flavo(u)r, aminek kb. semmi értelme nem volt soha.

Mert egy LFS oké, az egy dokumentáció, a Gentoo source based, rugalmas, multiarchitekturális multiplatformosságban király (ebben a Debian is). A szintén független Archban ott a frissesség meg az AUR. A Void, Kiss legalább minimalista és független, systemd nélküli. A NixOS-nek a konfigurálása-telepítése más. A GUIX megint merőben más koncepció, nem hasonlít egyik másik disztróra sem. Mint/Pop még okés, mert kell valami a mainstream tömegeknek, Zorin maximálisan Windows próbál lenni, amennyire csak lehet, a PearOS meg Mac (utóbbi két példa hülyeség, de akinek erre van speciálisan igénye, azt kiszolgálják). Az AntiX és Sparky jó nagyon régi gépekre, az MX legalább systemd nélküli, Kylin kínai igényeket szolgál ki, A Redstar OS meg a észak-koreai zártságot. Még bizonyos fokig az Elementarynak és Solusnak is van értelme, mert ott meg saját DE-t meg komplett ökoszisztémát is fejlesztenek hozzá, ezért hozzáadnak valamit, amitől tényleg egyedi. Az RHEL-nél, CentOS-nél ott a multi háttér és hosszú támogatási idő. De a disztrók 99%-a kb. nettó értelmetlen, főleg ezek az Ubuntu, Debian fork forkjának forkja, based on off on off of you name it apt install && dpkg -i *.deb distro. Ezekből már rég elég. Eleve Archnál is kezd már értelmetlen lenni, hogy ennyiféle fork van. Ezek a forkok mindig is csak különböznek, hogy milyen grafikus felület, téma és alkalmazáspaletta van feltéve.

De nem csak disztróknál van ilyen. Pl. xcompmgr kompozitor, ami forkolva lett compton-ná, ami forkolva lett picom-má, de már utóbbiból is tucatnyi fork van, ibhagwan, jonaburg, mergenxu, yshui-féle, ezek javarészt csak 1-1 kompozitoreffektben különböznek, de az ember nem győzi kapni a fejét, hogy akkor most mit érdemes feltenni, melyik mit támogat, mik a bugjai, az egyik jobbra, a másik balra van barmolva, ahelyett, hogy egy egységesen fejlesztett projekt lenne, amibe mindenki bedolgozna. A túl nagy szabadság se jó, mikor a forkok elszaporodnak.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A saját oldaluk szerint ez nem egy Ubuntu, csak az alapok közösek, hogy egyszerűbb legyen rá csomagot találni.

We will be focusing on working with Canonical and Canonical’s core Ubuntu product; we will make improvements on that base and fork from it when we feel it’s necessary. Linspire and Freespire will NOT be just remastered Ubuntu spins. However, Ubuntu is the recognized community desktop leader, and there are hundreds of thousands of apps targeted to the Ubuntu desktop, so basing our new product on this solid application base just makes sense.

(forrás

Szerk.:
Felraktam egy VM-re kíváncsiságból, és mondjuk úgy, hogy saját repoja nincs igazából, az Ubuntu repókból frissül, szóval azért megkérdőjelezném a készítők fenti állítását.

Nagy Péter

ez a szép a free open source-ban hogy bárki a fejébe veszi hogy forkol valamit, máris kész...

ha az emberiség 5%-a összefogna, bármilyen cél megvalósult volna már. lehetne tökéletes oprendszer, vagy kolónia a marson, vagy a rák ellenszere... de amíg brutális tudású programzók azon dolgoznak, hogy forkolják le a forkok forkját, addig szétforgácsolódik az erőforrás.

A probléma az, hogy ehhez egyet kellene értenie a programozóknak abban, hogy amit csinálnak, az a jó irány.

Így viszont mindig van választása mindenkinek. Már a KDE és a Gnome is azért létezik csak, mert az egyik nem tetszett valakinek, és úgy gondolta csinál jobbat. Ha mindenki egy projekten dolgozna, a Gnome nem is lenne, mert az első KDE egy évvel hamarabb megjelent már. (és persze a KDE előtt is voltak már mások)

Nagy Péter

Hol olvassak utána, mire keressek rá?

Én a KDE-t a 3.0-s verzió óta használom, akkor is csak annyit tudtam, hogy a KDE volt hamarabb. Az akkori Gnome nekem nagyon fapadosnak érződött, nem is sokat próbálgattam.
 

Szerk.:
A QT licencelési problémáira gondolsz? Arról hallottam, hogy a GTK emiatt készült, hogy ne függjenek egy akkor még zárt forrású QT-tól.

Nagy Péter

Grafikus felületeknél is elég nagy a káosz, túl sok a fork. A KDE és Gnome még okés, mert egész már libekre is épülnek. Igen, KDE előtt is voltak mások, Xfce beelőzte néhány hónappal talán, de még korábbi a CDE. Sőt, még ezeknél is vannak régebbiek, de azok csak ablakkezelők, nem komplett asztali környezetek. A legrégebbi, amit tudok, az a TWM, az egyidős az X v11-gyel, 1987-ből, de van pár hasonlóan régi, ezek magát a Linuxot is megelőzték.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ne keverjük a WM-et a DE-vel. KDE előtt volt CDE és Motif de azok kereskedelmi fizetős szoftverek voltak. KDE volt az első free&opensource DE, a neve pedig nem véletlenül hajaz a CDE-re. Németesen a C egyébként gyakran K. Gnome világa kezdetben még sokkal kaotikusabb volt az egy WM-es és akkor még úgy-ahogy átlátható KDE világához képest. Gnomenál volt több WM is. A mai mutter elődje Gnome2-ben metacity, azelőtt Gnome1-ben pedig sawmill/sawfish wm volt. De azért portolták Gnome3-ra a metacity wm-et is, ahogy a sawfish nevű elődjét is Gnome2-re anno. Sawfish mellett volt még enlightenment wm is, amivel egy tök más kinézetű is viselkedésű Gnome desktopot használhatott a kalandvágyó user. Egyébként az enlightenment wm ma is létezik és fejlesztik, sőt E16 ága külön életet él az elvben utód E17-től. Ez utóbbi ma E24-nél tart, de időközben ebből is leágazott legalább egy fork, amit például a Bodhi Linux használ. 
Fvwm, afterstep, windowmaker és társai csak wm-ek voltak. Ezek egy része szintén működött még az első Gnome-mal, sőt "gnome-session --session=fvwm" még Gnome2-vel is.

Szóval elég nagy a káosz, de legalább a változatosság gyönyörködtet! :D

“Az ellenség keze betette a lábát”

yet another wallpaper & fancy theme distro...