Minimal Debian 10, GUI-val. Lehet meg faragni?

Fórumok

Sziasztok!

 

netinst.iso bol telepitek Debian 10-et, a szoftver valasztasnal csak openssh servert telepitek. amikor vegzett akkor ennyit rakok fol:

 

apt-get install --no-install-recommends xserver-xorg-core xserver-xorg-input-libinput slim lxqt-core openbox wget gnupg

 

Ez a minimum sztm ami nekem kell. Egy olyan app miatt kell a Gui, amit nem lehet anelkul telepiteni. 

 

A kerdesem, lehet-e meg ennel is jobban lefaragni egy debian telepitest? (gondolok itt magara a telepitesre, illetve az altalam hasznalt egyeb appokra)

 

Jelenleg telepul szepen az altalam hasznalt progi, nincs is tul nagy "footprint"-je a rendszernek, csak gondoltam megkerdem.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2020. 05. 30., szo - 16:27

Tipikusan pl. a pythont lehet leszedni, már ha felkerült. Jellemzően valami második-harmadik függőség miatt kell, mert valaminek a valamije pythonnal, python scripttel csinál mondjuk konfigot. De már rég volt, hogy ilyet csináltam.

A /usr/share/doc alatt szoktam nézelődni, hogy mit lehet esetleg legyakni, és mit lehet helyettesíteni (exim helyett valami szögegyszerű stmp relay, stb.).

Ha bootstrappeled (debootstrap) akkor vsz meg kisebb lesz mintha klasszik installert hasznalnal. A debootstrap utan marcsak kernelt, bootloadert es ssh-t kell feltenned. Illetve ha munkaeszkoznek hasznalnad akkor egy midnight commander sem art ;) 

Illetve kerdes hogy _valoban_ kell-e gui? Nem eleg csak egy libx11 + barati kore + xauth az sshd fole? 

Ezekből, amiket soroltál, még lehet faragni. lxqt-core, openbox nem kell, mert a X.org alapból tartalmazza a TWM ablakkezelőt. Jó, az utóbbi elég primitív, de szerverre elég, ha csak amiatt kell, mert valami proginak kell. Bár ezt se nagyon tudom elképzelni, melyik program lehet az. Gyaníthatóan a libinput sem kell. A slim-ről nem tudom mit csinál.

De ha igazán minimalizmus kell, akkor erre elég lehet egy Void is, abban nincs systemd, vagy akár egy Alpine vagy Kiss Linux, amiben glibc sem, bár az lehet kell az Openssh-nak.

Amire még figyelj, ha már szerver: lehet a hálókártyának kell valami firmware csomag, amit a Debian alapból nem tesz fel, mert nem GNU Free. Ezért az ilyesmiket a nonfree tároló engedélyezése után még lehet fel kell tenned, ha azt akarod, hogy működjön.

Bár ha a hardver nem teljesen elavult, akkor majdnem mindegy mit hagysz fent. Most 1-2 csomag ide vagy oda nem számít, úgyse tölti be, ha nem kell. Csak ne az legyen, hogy egy egyfunckiós szerverre feleslegesen felrak az ember egy bloat DE-s megoldást, default telepített 1500-2000 csomaggal, ami lassítja a frissítést, meg feleslegesen eszi az erőforrásokat. Amiket te írtál, azok nem esznek, foglalnak végül is sokat.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Azt továbbra sem értem, hogy minek szerverre X11 forward, helyette használjon SSH konzolt és kész. Ez az X11 forward csak arra jó, hogy aki sznob, az tud egy valódi X-szervert futtatni, és a többi gépével kliens módban felcsatlakozik, de hát ez meg eléggé nem népszerű megoldás a rossz grafikus teljesítmény miatt. Inkább futtatja úgyis mindenki helyben az X szervert.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Én debian telepítés után végig szoktam menni aptitude-ban a csomaglistán, és egyfelől mindent beállítok úgy, hogy automatikusan települt (M), másfelől ha feltűnik valami olyan csomag, ami név illetve leírás alapján nekem valószínű nem kell, akkor megpróbálom leszedni. Ha egy halom másik csomag ettől eltörne, akkor hagyom, de jellemzően egy csupasz alaptelepítés után azért egy halom csomagot törölni szoktam.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2020. 05. 30., szo - 19:36

Netinst vagy nem netinst, a mai Linux disztribúcióknál nem abból érdemes a listát írni, hogy mit raksz föl, mert az installer és később a rendszer úgyis 10x annyit felrak, pláne egy akkorára hízott disztrónál, mint a Debian, ahol a babzsákmaintainerek igencsak lazán kezelik a dependenciákat. Abból érdemes listát írni, hogy mit szedsz le. A --no-install-recommends pedig rég rossz, ha csak az aktuális futásra érvényesül, mikor már az installer felrakott mindenféle bloat-ot.

/etc/apt/apt.conf-ba (vagy az apt.conf.d idealizmus alá, egy fájlba):

APT::Get::Install-Recommends "false";
APT::Get::Install-Suggests "false";
APT::Install-Recommends "false";
APT::Install-Suggests "false";

Az Xorg nem kellő drivereit (nouveau, intel, modesetting, *-all) érdemes leszedegetni. Ugyanígy az input driverekkel. Libinput idealizmus helyett valamivel kevesebbet visz az evdev és stabilabb is. Érdemes kiválasztani egy grafikus widgetset-készletet és csak annak a libjeit fenn tartani (Gtk, Qt stb.). apt autoremove használatára is szokj rá. Érdemes ps aux-olgatni a rendszert, nem futnak-e totál felesleges microservice-idealizmusok. Avahi daemont is és mindenféle mDNS idealizmust is leszedhetsz. NetworkManagert is, ha van fix configod. Pulseaudiot is, ha nem használsz olyan alkalmazást, amit áterőltettek rá és nem tud ALSA-only módban menni.

A mondanivalóm lényege az volt, hogy attól még, hogy egy CD netinstall, nem fog kevesebbet felrakni, csak kevesebb csomag lesz rajta és több adatforgalmat fog elpocsékolni, mint USB flash memória írási ciklust.

Szerintem az, ha pkgsel fázisban kiveszel mindent, és utána beteszed a fenti négy sort az apt configjába, egy jó kiindulópont lehet. Utána meg csak azokat felrakni, amik valóban kellenek és kizárólag egy grafikus widgetset-et (Qt vagy Gtk) és nulla desktop environment-et (GNOME, KDE stb.). A Red Hat idealizmusait (avahi daemon, wayland, polkit, pulseaudio, networkmanager, modemmanager, systemd (Devuant is használhatsz)) is jó, ha kerülöd, mert egyrészt csak újrafeltalált kerekek enterprise címkével, másrészt hozzák magukkal a fél világot (főleg library) dependenciaként.

B3×4rok, hajbi linuxozik, és még látszólag jókat is ír. Ezt sem gondoltam volna. Azt vártam azt írod, hogy tegyen fel XP-t :D Még a végén kiderült, hogy magad is ilyen fősodratú mérnökúrrá válsz, és haladsz a korral. Ha így folytatod, valami ideálkapitalista profitmultinál is kiköthetsz a végén.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Hajbi eddig is Linuxozott, csak az elmúlt 2 évben szándékosan leszartad, vagy csak elkerülte a figyelmed aközben, hogy megpróbáltad elhitelteleníteni a Linux-desktop-ról szerzett (zömében negatív) tapasztalataimat. Rengeteget írtam neked a GTK3, Qt, LxQt, Xfce, GNOME3, KDE tapasztalataimról és arról, hogy miért jobb (a mai napig) XP-n lenni, mint ezeket használni. Egytől egyig ignoráltad és csak nyomtad a saját hülyeséged, folyamatosan azt hangoztatva, hogy én életemben nem próbáltam ezeket a rendszereket, tehát minek is mondok róluk véleményt.

Azt vártam azt írod, hogy tegyen fel XP-t :D

Ha az lett volna OP kérdése, hogy Windows vagy Linux, egyértelműen a Windows XP-t ajánlottam volna. Viszont ő Linux-on szeretett volna minimalista rendszert.

Még a végén kiderült, hogy magad is ilyen fősodratú mérnökúrrá válsz, és haladsz a korral.

Tudod, én legalább figyelembe veszem, ha valakinek van egy preferenciája egy rendszerre és nem küldöm el egy másikra, mindenféle idealizmusok mentén, ahogy neked szokásod. Nem válok fősodratú mérnökúrrá, ugyanúgy Windows XP-ről VPN-ezek be a munkahelyi hálózatomra és adminisztrálok Linux rendszereket és ezeket a sorokat is XP-ről írom.

Akkor próbálgasd tovább a Linuxot. Ezeket, amiket soroltál, Gtk3, Qt-bloat, ki tudod kerülni. Jelenleg Arch Linux + SwayWM megy nálam (Wayland alapú, szóval X.org sem foglal, csak egy soványabb XWayland van helyette), terminálos alkalmazásokkal. Két Gtk3-as alkalmazásom van csak, a Firefox és a Steam, meg egy Qt5-ös a Goldendict, de azt ki fogom váltani. A többi mind szövegalapú alkalmazás. Ezzel egy csomó bloatot elkerülök, rendszer idle memóriafogyasztása 170 MB, ez vetekszik egy 32 bites alap telepítésű XP-vel, pedig egy 64 bites, korszerű, friss rendszer.

Előtte pár hónapig volt két kitérőm, Gentoo OpenRC + Openbox/dwm, csak ennek elcsesztem a telepítését, amit nem tudtam megjavítani. Erre lett rátelepítve a Void Linux runit + Openbox, ezt a Void rossz támogatása (kevés csomag a tárolókban, hibásra forduló forráskódok) miatt dobtam. Ezek is hasonlóan minimalista rendszerek voltak, sőt, még minimalistább, mert se systemd nem volt, Gentoo alatt a Pulseaudio is mellőzve lett, ALSA + Apulse lett helyette használva, tehát teljesen Potteringmentes felállás volt.

Vannak ennél is minimalistább megoldások, pl. Alpine, Kiss Linux glibc nélkül, igaz ez Gentoo-n is megoldható, de mikor nagyon nagy minimalizmushoz érsz, akkor elég nehézkessé válnak alap dolgok, mivel egy csomó mindent nem használhatsz, nincs meg hozzá a függőség. Van egyfajta lyukkártya-szint, amire nem éri meg lemenni, csak azért, hogy még 50 MB memóriát meg pár csomagot spóroljál rajta.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Akkor próbálgasd tovább a Linuxot.

Próbálgatva van, pláne, hogy a munkám során sem úszom meg, hogy akár napi szinten találkozzam vele. A Gentoo-s vonal az egyetlen, amivel már nagyon rég nem foglalkoztam.

A többi mind szövegalapú alkalmazás.

Korábban már számtalanszor megbeszéltük, hogy nem egy kiherélt, parancssoros rendszert szeretnék, lebutított, kezelhetetlen szoftverekkel, amiknek napokig kell editálgatni a config fájljait, hogy megközelítsék egy Windows-os szoftver színvonalát. Egy teljesértékű desktop-rendszert szeretnék, amire több, hatékonyan megírt, mégis full-featured szoftver van, amiket jól ismerek, akár a hibáival együtt. Ezt jelenleg tökéletesen betölti egy Windows XP. Már a Total Commandernél megbukik a történet, ugyanis nincs megfelelő alternatívája Linuxra. A Gnome Commander gyors, de szart se tud a TC-hez képest. Bizonyos szempontból még az MC is többet tud nála. A Double Commander bloat és a 3x-os memóriazabálásánál sokkal idegesítőbb, hogy scrollozásnál, tab-váltásnál, könyvtárba lépésnél jobban lagzik, mint egy Remote Desktop-on futtatott Total Commander, nemhogy még natívan. Szégyen és gyalázat, hogy minden lószart belenyomtak már feature-t, de alapvető dolgokat képtelenek voltak rendesen megírni. Ja és a bloat egy 5. generációs laptopon is érezhető, nem csak a Turion 64-emen. Pláne nagyobb (sok fájlt és alkönyvtárat tartalmazó) mappáknál. Az MC gyors, de nem azonos kategória a Total Commanderrel és rengeteg mindent nem tud, amit a TC igen.

Gentoo alatt a Pulseaudio is mellőzve lett, ALSA + Apulse lett helyette használva, tehát teljesen Potteringmentes felállás volt.

Az apulse szép és jó, de van még mit fejleszteni rajta. A hivatalos repókba betett apulse verziók szeretik összefosni magukat. Persze, git clone és feltehetem forrásból, majd a következő crash-nél megint. Bocs, de az ilyeneket sokkal hálátlanabb feladatnak érzem, mint 3DYD-vel kell leszedni XP-n a Youtube-videókat, ha nem akarok 100%-on fűtött CPU-t a szarul-húgyul implementált böngésző általi lejátszáskor.

Már a Total Commandernél megbukik a történet, ugyanis nincs megfelelő alternatívája Linuxra.

Ezt nagyon sokan nem így gondolják.

A Krusaderrel pl. mi a baj? Nyilván kellenek hozzá KDE-s dolgok, bizonyára már emiatt is túl terjedelmes neked, de rohadt sokat tud, szerintem a készítőik meg lennének sértődve, ha megtudnák, hogy valaki a Total Commandert említi vele egy lapon :)

Ezt nagyon sokan nem így gondolják.

Az engem sajnos nem vígasztal. Pláne, hogy Total Commandert sokkal többen használnak, mint bármelyik hasonló alternatíváját.

A Krusader egy bloatware, ami funkcionalitásban megközelíti a Total Commandert, de az égvilágon semmiben nem jobb nála. Sebességben és erőforrásgazdálkodásban semmit nem ver rá a doublecmd-qt-ra, a Total Commanderre meg pláne nem. Lassulgatások és a CPU bloatok ugyanúgy megfigyelhetőek nagyobb mappa scrollozása és tartalmas mappába való belépéskor. Cserébe a kisebb mappákba való belépéskor is csinál néha CPU-tüskéket. Ez itt is pont annyit jelent, hogy egy Total Commander még Remote Desktop-on is gyorsabb nála.

A belső nézegetője, a KrViewer egy csapnivaló, konfigurálhatatlan, egységsugarú szutyok. Ráadásul még bloat is, főleg, ha képek megjelenítéséről van szó. Hol lehet a Krusaderben beállítani tetszőleges internal viewert az egyes fájltípusokhoz? Jahogy sehol, mert idealistáék úgy gondolták, hogy az ő integrált szutykuk majd mindenre is jó lesz

Hol tudok külön társításokat adni internal/external editornak, bizonyos fájltípusokhoz, akár kiterjesztés (végződés) alapján? Jahogy sehol.

Hol tudok billentyűparancsokat konfigurálni az olyan apróságnak tűnő lényeges dolgokra, minthogy a fókusz a fájlablakból lekerüljön a parancssorba, ha megnyomom a jobbra nyilat? Jahogy sehol.

Hol tudok külsős file plugint betenni, hogy megnyisson olyan archívumokat is, amire nincs system lib, vagy alapból nem támogatja? Jahogy sehol. Ellenben nézz szét itt: https://totalcmd.net/ (ezeket a Double Commander is részben beveszi)

Hol tudok FTP-re, SFTP-re kapcsolódni? Ja igen van a Ctrl+N (New Net Connection), ami a szélsőségesen idealista, egységsugarú KIO-t használja, ahol még azt sem lehet beállítani, hogy egy FTP kapcsolat passzív legyen, vagy hogy SFTP-n keresztül milyen kulccsal azonosítsa magát, netán használjon-e tömörítést (protocol compression) vagy sem. Proxyhasználat? Á dehogy. Tapicskoló Tamás azt se tudja mi az, akkor minek belerakni. Letöltés vagy feltöltés folytatása (Partial Content, Resume)? Álmodjak szépeket.

Multi Rename? Sehol. Ja igen, van a KRename, ami egy külsős alkalmazás, fele annyit se tud, mint a Total Commander beépített Multi Rename Tool-ja, de azért felzabál 150 MB memóriát csak azért, hogy elindult. Ráadásul az indulásra is legalább 3 másodpercet kell várni, ami a Total Commandernél < 1 sec a Ctrl+M megnyomása után. Cserébe túl van bonyolítva és még használhatatlan is. Nem ám beírok egy cseremintát / regexet, hanem rá kell menni a Find and Replace-re és oda külön szabályt felvenni minimum 3x annyi idő alatt úgy, hogy nem is tudom on-the-fly módosítani, a mintával összevetve. Nagyobb fájllistákkal (>100) rémálom, iszonyatosan és szinte már használhatatlanul lassú. Bloatware.

Egyszerre több encodinggal (pl. UTF-8 + UTF-16) fájltartalomra keresni? Persze, hogy nem.

Compare by content? Sehol. Annyit tud, hogy a Kompare, Kdiff stb. bloatware-eket elindítja. Miközben a Total Commander 14 MB-jában ez is elfért és állítom kezelhetőbb, mint bármelyik KDE-s differ szutyok.

Target panelen Quick View, amiben látszik szöveges fájlok esetén a tartalom, kép esetén a kép, mappa esetén az elfoglalt terület, meg ilyesmik? Ja nincs. Cserébe a View -> Show Previews a 16x16 vagy 24x24-es, fájl előtti ikonok helyén megjelníti a képeket miniatűrben. Egyszerűen csodás és hasznos feature. Ja nem. De megérte érte kihagyni a Quick View-t.

Több fájl másolásánál láthatom, hogy az éppen aktuális fájllal hol tart? Ja nem. Láthatom a másolás sebességét? Ja nem. Cserébe az overwrite kérdésnél, ha képről van szó, megjeleníti a thumbnail-jét, mert feltételezi, hogy a méretéből és a dátumából nem látom, hogy melyikkel kéne felülírni.

Másolásnál Overwrite All Older? Ugyanmár. Ki használ ilyet?!

Archív fájlok írása, archív fájlokba másolás, onnan törlés? Részben támogatott, experimental. Szép kilátások...

kellenek hozzá KDE-s dolgok, bizonyára már emiatt is túl terjedelmes neked

Inkább mondjuk így: Ha nem használok KDE-t, akkor többszáz megabájtnyi KDE libet felrak magával. Teszi mindezt azért, hogy aztán kevesebbet tudjon, mint egy Total Commander, ami elfér 14 MB-ban úgy, hogy a képeket meg tudja jeleníteni és minden Krusader által támogatott tömörített fájlt (zip, rar, tar.gz stb.) legalább olvasásra meg tud nyitni, minden más lib vagy külsős idealizmus telepítgetése nélkül.

meg lennének sértődve, ha megtudnák, hogy valaki a Total Commandert említi vele egy lapon :)

Én vagyok megsértődve, hogy egyáltalán összemérhetőnek tartod a Total Commanderrel.

Egyébként, a ranglista nagyjából ez, képességeket, használhatóságot, funkcionalitást és konfigurálhatóságot tekintve.

  1. Total Commander
  2. Double Commander
  3. Krusader
  4. Gnome Commander
  5. X File Explorer (xfe)
  6. Tux Commander (tuxcmd)
  7. Worker

Mindeközben a Total Commander elsők között van erőforráshatékonyságban, míg a Krusader az utolsó helyért száll ringbe. Bizonyos esetekben a Krusader tud gyorsabban működni, mint a Double Commander, de a rename tool és a viewer általi több tíz-száz megabájtos memóriazabálása és a többszáz megabájtos libek, mint dependenciák mellett egyszerűen nem lehet rá azt mondani, hogy bármilyen szempontból is erőforráshatékony szoftver.

Nem lenne nagy meló. De a TC-t a legtöbb ember úgyis Windowson használja. 1-2% emberért nem fog Linuxra külön supportálni dolgokat. Ráadásul Linuxra vannak más alternatívák, amik nyílt forráskódosak, és a linuxos közösség úgyis inkább azt használják. Meg Ghisler kicsit konzervatív is, anno a 32-64 bit váltás is marha nehezen ment neki.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nem lenne nagy meló.

De igen, az lenne. Mert egy dolog, hogy a 64-bites Total Commander már a nyílt forrású, keresztplatformos Lazarus-szal fordul, de egy másik, hogy attól még ugyanúgy erősen dependál Windows-only VCL komponensekre és a Windows API-ra. Utóbbiak miatt lenne nagy meló.

1-2% emberért nem fog Linuxra külön supportálni dolgokat.

Tudod, elég hosszú a listája azoknak a feature-öknek, amiket az 1-2% miatt implementált Ghisler. Ellentétben a multik által fejlesztett szoftverekkel, ahol pont a tiedhez hasonló, szélsőségesen diszkriminatív, átkozott befektetőlogikát alkalmazzák. Általában az fémjelezi a jó minőségű szoftvert, hogy aki előállítja, használja is, nem csak bérfejlesztőkkel alkalmaz koffein-kód konverziót, esetleg bértesztelőkkel tesztelteti.

A Total Commandert azért nem írja meg Ghisler, mert ez 80%-ban újraírást jelentene. Azt pedig képzeld, még én is meg tudom érteni, hogy 1-2% miatt nem hajlandó egy teljesen új terméket kvázi a nulláról összerakni implementáció szinten és végigszívni az elmúlt 27 év gondját-baját egy másik platformra nézve úgy, hogy a végeredmény csak limitált funkcionalitású lehet, hiszen az egyes 3rd-party pluginok is dependálnak Windows-only dolgokra és ha azok nem használhatók hozzá, az is valamiféle funkcionális értékvesztés.

Én inkább azt sajnálom, hogy a Double Commandert is ugyanazon az elven megcsinálták Windowsra, Linuxra és Macre, cserébe Windows-on a legkevésbé bloat, ahol amúgy is van egy még kevésbé bloat alternatívája, tehát oda felesleges is lett volna, cserébe Linuxon pedig az egyik legnagyobb bloat (a Krusaderrel vetekszik az első helyért). Jobb lett volna natív GTK2-ben összerakni és akkor talán hozná azt a sebességet, mint a Gnome Commander.

A Total Commander Wine alatt problemamentesen futik :-)

Mondjuk, pluginekkel nem probaltam soha, azzal nincs tapasztalatom, de GUI fajlmenedzsernek egeszen kivalo, ha hajlando vagy egyuttelni a Win/Lin kulonbsegbol adodo korlatokkal.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Ja, tökéletesen futtattattatik. Közben csak a unixos/linuxos jogosultságokat nem kezeli, meg rohadt nagy fájlrendszer/emulációs overheadje van. Kisegítősökön kívül nem is szokta nagyon senki erőltetni Linuxon. A Linux alá kell Total Commander-alternatíva, akkor irány a Double Commander. A TC-nek 99,9%-os utánzata, még a TC-pluginek nagy részét is megeszi. Én már utolsó windowsos éveimben is a Double Commandert használtam, mert ingyenes, open-source, multiplatform, mivel meguntam állandóan a Total Commandert lewarezolni, meg a keygen-ezést hozzá. Ez a taktika ráadásul később a Linuxra átállást is megkönnyítette, mert az ilyen opensource multiplatformos megoldásra cserélt Win only aklalmazások később nem nehezítették meg az átállási folyamatot, nem hiányoztak.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Meg. De akkor ezt még nem tartottam fontosnak, ez még 7-15 évvel ezelőtt volt. Aztán meg feleslegesnek is tartottam, ha egyszer ott van rá a szintén jó opensource alternatíva (Double Commander), ami szintén ugyanúgy használható, kicsi átszokást igényel, meg 1-2 funkció hiányzik belőle, de pár nap megszokás után észre sem veszed, hogy nem TC fut, ugyanolyanra be lehet konfigolni, azonos panel, azonos oszlopok azonos betűtípus, színek, azonos pluginek. Ja, megvettem volna a TC-t, most Linuxon a hajamra kenhetném, de tényleg. Főleg, hogy már ilyen grafikus commandert sem használok, terminálos Vifm megy helyette. Tényleg lett volna értelme 10 ezrekért Total Commander venni. Win Pistiknek biztos, akik nem tudják a Windowst elengedni. Meg Win only cégeknek, ahol a legalitás fontos. Sőt, még vehettem volna hozzá WinRAR-t, meg Norton Antivirust is. Biztosan nem drága. Csak minek. Sok év linuxozás után megváltozott a szemléletem, ilyen Total Commander, WinRAR-t, NOD-ot még bottal sem piszkálnék, komolytalannak tartom őket, elvből nem használnám őket Windowson sem, akkor sem, ha kapnék egy legális, ingyenes korlátlan gépes öröklicences, tiszteletbeli példányt ajándékba, ezüst tálcán, aranyozott dedikált CD-n.

Egyébként TC-ből nem gáz a warez otthon, mert nem az indító .exe-jét crackeled, hanem a keygen egy 1 KiB-os wincmd.key fájlt állít elő (sokszor torrenten már csak ezt mellékelik), ebben van a licenckód, maga a TC használható a hivatalos tiszta verzió, amit Ghisler honlapjáról le tudsz tölteni, csak be kell másolni a wincmd.key fájlt abba a mappába, ahol a totalcmd.exe van. Tehát nem az van, hogy crackelés miatt vírusos lesz, ezt a .key fájlt csak nagy ritkán kell újra legenerálni, nagyobb főverzióváltásoknál, azoknál sem mindnél. Ennek ellenére nem javaslom senkinek, hogy feleslegesen warezoljon, ha egyszer megint: ott van a Double Commander. Utóbbi windowos változatában még Gtk3, Q4 sincs, simán fut Win32 API alapokon, memófogyasztása, CPU terhelése sem nagyobb a windowsos TC-nél, hiába riogat ezzel hajbazer. Ez a nagyobb fogyasztás csak Linux alatt van, mikor egyszerre fut a X.org server + kompozitor + Gtk3 vagy még hatványozottabban Qt4 cuccok (ha Qt4-es DC-t telepít valaki), akkor van egy kis plusz overheadje a Double Commandernek, de még szerintem az sem vészes, ha nem teljesen hulladék gépről van szó, ilyen P3-P4 szint, akkor a mindennapi felhasználás során jelentéktelen, értelmes ember nem foglalkozik vele. Annyira nem bloat, hogy komolyan lagoljon vagy annyira memory hog legyen.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

De, pont hogy van alternatívája a Total Commandernek, a Double Commander. Attól, hogy valóban bloat és neked nem tetszik, attól még alternatíva. Az összes olyan GUI-s program bloat lesz, amibe kellően sok funkciót integrálnak és valami nagyobb grafikus libraryt használ, mindegy, hogy Qt, Gtk, vagy hasonló. Garantáltan bloat lesz. Én most jelenleg Vifm-et használok, de sokan ajánlják a lf-et is.

Ezek a szöveges alapú CLI/terminálos alkalmazások teljesen jók. Egyszer kell rendesen megírni hozzájuk a conf fájlt, onnantól az idők végezetéig használhatod, mindig ugyanazt a konfigfájlt visszahúzva. Meg sokkal több mindent konfigurálhatsz bennük, mint GUI-s alkalmazásnál, aminél csak annyit konfigurálhatsz, amit a GUI felületre beállítást kivezettek, vagy a konfigfájlban elérhetővé tettek számodra. Ilyen terminálos alkalmazásokat viszont teljesen átszabhatsz, gyorsbillentyűk, hívogathatsz belőle saját scripteket, így olyan, mintha saját addonnnal bővítenéd, ilyet a GUI-s megoldások nem tudnak. Plusz az ilyen CLI/terminálos megoldások jól automatizálhatók scriptben is, ez a GUI-ról megint nem mondható el. A titka az ilyen CLI/terminálos, minimalista WM-eg megoldásoknak, hogy nem egerészős-GUI-s/változó szélességű fontos workflow, hanem keyboard only driven, fix szélességű fontokat használó, egérmentes megoldás, aminek a használatát tanulni kell, meredekebb tanulási görbével, meg nem árt hozzá tudni gépírni, hogy igazán hatékony legyen, de ha elsajátítottad, akkor hatékonyabb, mint a GUI. Nem kell mindenféle GUI-s toolbar, meg menü almenüjében megnyíló párbeszédablak 5. fülének nem tudom én milyen eldugott részében funkciókat keresgetni, hanem közvetlenül megnyomod a billkombinációt, ami be van állítva az adott feature-höz és azonnal használod a funkciót. Nem kell kattintgatni, nem kell egérrel célozgatni, nem kell GUI-ban funkciót keresgetni.

A modern GUI mindig is bloat lesz. Főleg a linux/unix-like rendszereken, mert ott egy magasabb szintű absztrakció része. Windowson egy készre bedrótozott, megváltoztathatatlan, rugalmatlan megoldás, ezért sokat tudnak rajta egyszerűsíteni, de cserébe nem cserélheted le, hanem kötve vagy a MS gyárilag bedrótozott megoldásához.

Apulse nálam működött. Igaz nem teszteltem annyira behatóan. Nekem csak annyira kellett, hogy legyen a Pulseadio only alkalmazásoknak hangja, nem rugóztam ilyen CPU %-okon.

Ez az XP meg hidd el, hogy csak a te mániád. A valóságban semmi olyat nem nyújt, amit a Linux ne tudna nyújtani hatékonyabban, még jelenleg is támogatott rendszerként. Az van, hogy rugalmatlan vagy, nem bírsz új dolgokat megszokni, megtanulni, és emiatt leragadtál rohadt régi megoldásoknál, csak azt ismered, azt szoktad meg, az áll kézre. De ez saját pszichológiai nézeted folyománya, nem igazolható tény. A saját szokásaid rabja vagy, amit nem tudsz elengedni. Erről nem a MS tehet a support megvonásával, nem a Linux, nem a Double Commander, nem a config fájlok editálása, hanem saját magad tereled be korlátok közé.

XP már évek óta vicc fő OS-nek. Retrózásra (játékok, régi 3D-s kártyák hajtása), meg spéci célhardvert (CNC gép, orvosi CT-gép, régi scanner, stb.), spéci célszoftvert hajtani (cégeknél régi nyilvántartó és könyvelőprogramok) teljesen megfelelő, csak nem napi használatú mindenes OS-nek, böngészéshez meg mindenféle modern feladathoz. Elment mellette az idő, ma már ugyanolyan retró rendszer, mint a DOS, Win9x, Windows NT3.x-4, Win2000/2003. Ennyi, nem rajongani kell érte, meg túlértékelni, hanem a tényleges helyi értékén kezelni.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Attól, hogy valóban bloat és neked nem tetszik, attól még alternatíva.

Igen. Csak nem nekem alternatíva és arra sem alternatíva, amit nekem nyújt a Total Commander, vagy amit én elvárok egy kétpaneles fájlkezelőtől.

Az összes olyan GUI-s program bloat lesz, amibe kellően sok funkciót integrálnak és valami nagyobb grafikus libraryt használ, mindegy, hogy Qt, Gtk, vagy hasonló.

Az IT fősodor egyik legnagyobb tévedése, hogy a funkciók vagy a beállítási lehetőségek tesznek bloattá egy alkalmazást. A funkciók nem tesznek bloattá egy alkalmazást, pláne nem egy fájlkezelőt. A gány implementációk tesznek bloattá egy alkalmazást és a különféle bloated frameworkök sajnos lehetővé teszik (sőt néha még elő is segítik) ezeket a gány implementációkat. A Total Commander a legjobb példa erre. A legszéleskörűbb funkcionalitással és konfigurációs lehetőségekkel rendelkező alkalmazás, ami az összes grafikus fájlkezelő közül a legkevésbé bloat.

Ezek a szöveges alapú CLI/terminálos alkalmazások teljesen jók.

Neked lehet. Nekem viszont nem jók. Érdekes, hogy te hadoválsz modern™ oprendszerről, mégis 30-40 éve elavult felhasználói interakciókat próbálsz hatékonyabbnak beállítani, mint értelmesen összerakott desktop operációs rendszeren futó értelmesen összerakott alkalmazások grafikus felületét. Most mondjam én is azt, mint fősodratúék szokták ilyenkor, hogy ennyi erővel élhetnénk egy barlangban is, meg használhatnánk kőbaltát?

Meg sokkal több mindent konfigurálhatsz bennük, mint GUI-s alkalmazásnál, aminél csak annyit konfigurálhatsz, amit a GUI felületre beállítást kivezettek

Ez után a kijelentés után le sem tagadhatnád, hogy desktop Linuxot használsz. Tudod, abban az érában, amiben a Total Commander, az IrfanView, a PuTTY, a WinSCP, a Media Player Classic, az AutoHotKey, vagy akár a Microsoft Office 2003 készültek még szokás volt kivezetni szinte minden konfigurációs lehetőséget a UI-ra és az elérhetőségüket biztosító menürendszereket logikusan felépíteni. Azt meg szerintem te sem gondolod komolyan, hogy egy jól felépített menürendszerben jól irányzott két kattintás kevésbé hatékony, mint terminálban pötyögve config fájlokat editálgatni. Amiket ráadásul mostanában szeretnek 20 felé szedni *.conf.d idealizmusok alá, hogy még véletlenül se találd meg, amit keresel és még véletlenül se lehessen átlátni egyben. A desktop Linuxod pedig (akár tetszik, akár nem) pont affelé halad, hogy már konfigurációs fájlokból sem lehet alapdolgokat beállítani. Mint például a GTK3 rekurzív fájlkeresését kikapcsolni. Másik jó példa, ami most eszembe jutott, hogy Xorg alatt nincs egy olyan értelmes AutoHotKey-alternatíva, amivel meg lehetne oldani, hogy a Windows gomb megnyomásakor csináljon valamit (mondjuk dobjon fel egy menüt), de mindeközben modifierként is lehessen a Windows gombot használni, tehát egy Windows+R is menjen. Az eredmény, mind (kizárólag config-fájl-editálgatós) xbindkeysszel, mind bármelyik ablakezzelő saját hotkey-implementációjával az, hogy ha a Windows+R-re rá van konfigolva egy exec, akkor az Windows+R esetén is lefut. Értelmes doksi sehol, man page-en csak alapdolgok vannak. Ezzel szemben AutoHotKeyjel még a press-release-re is külön tudok állítgatni és még az egérmozgást is tudom befolyásolni, sőt az egérkattintást is összekombinálhatom egy modifierrel, sőt még azt is megmondhatom, melyik alkalmazásban szeretném, hogy működjön. Ha pedig valamit nem tudok kitalálni, van lokális (chm) helpje, ahol mindenre van részletes leírás, több, bonyolultabb példával is alátámasztva. Hol van ez a felhasználói szabadság Linuxon? Sehol. A hatékony, haladó felhasználáshoz alapdolgok hiányoznak Linuxon. Ez nem azt jelenti, hogy semmire sem jó, vagy hogy ne lenne elég modern. Csupán azt jelenti, hogy haladó felhasználásra bizony jobb egy jól bekonfigurált Windows XP, mint egy jól bekonfigurált desktop Linux. Mindamellett, én el tudom fogadni, hogy te jobban érzed magad a Linuxodon. Kár, hogy a mai napig képtelen voltál elfogadni a fordítottját, az én Windows XP-felhasználásommal kapcsolatban.

Ez az XP meg hidd el, hogy csak a te mániád. A valóságban semmi olyat nem nyújt, amit a Linux ne tudna nyújtani hatékonyabban, még jelenleg is támogatott rendszerként.

A Windows XP nem csak az én mániám. Legalább annyi felhasználó mániája rajtam kívül, amennyinek mániája a desktop Linux. Sőt jelenleg még mindig többnek, 6 év után is. Számtalanszor elmagyaráztam már neked, hogy mi mindent képes hatékonyabban nyújtani, mint az egyre kevesebb mindent nyújtó, a Red Hat által egyre inkább egységsugarú okostelefonbuzi rendszerré silányított desktop Linux. Azt pedig senki nem állította, hogy az XP mai napig támogatott rendszer, még én sem. Innentől kezdve kicsit az almát a körtéhez esete, amikor Linuxokhoz hasonlítgatod úgy, hogy más topicokban rolling release-eket is szoktál nekem ajánlgatni.

Az van, hogy rugalmatlan vagy, nem bírsz új dolgokat megszokni, megtanulni, és emiatt leragadtál rohadt régi megoldásoknál, csak azt ismered, azt szoktad meg, az áll kézre.

Gyorsan felejtesz. Nemrég még megdicsértél egy config fájl editálásra irányuló jótanács kapcsán, hogy hajlandó vagyok új dolgokat megtanulni és megismerni, éppenséggel a Linuxot. Én viszont nem felejtek, úgyhogy elmondom inkább én, hogy mi van. Az van, hogy 3 éve képtelen vagy elfogadni, hogy én a Windows XP mellett tettem le a voksom, mert nekem többet ér a gyorsasága, a stabilitása, a konfigurálhatósága, az erőforráshatékonysága, mint az, hogy ott legyen rajta az updated™ címke, akármit is jelentsen. Az van, hogy számtalanszor kiderült már, hogy nekem totál más szempontok fontosak, mint neked, de emellett az is mindig kiderült, hogy ezt te képtelen vagy elfogadni. Az van, hogy "csak egy maradhat" alapon jelenleg te vagy az utolsó önjelölt hegylakó ezen a fórumon, aki foggal-körömmel erőlködik, hogy meggyőzzön a Linuxra való átállásról, miközben távolról sem hajlandó figyelembe venni, hogy én mit várok egy desktop operációs rendszertől. Az van, hogy a saját szempontjaidat és a fősodor által erőltetett szempontokat akarod velem elfogadtatni, mint például, hogy egy frissítéseket már nem kapó rendszer az már csak "retrózásra" jó és "nem lehet" hatékonyabb napi munkára, mint egy Tapicskoló Tamás szintjére butított desktop Linux, amin már lassan tényleg csak parancssoros cuccokkal lehet értelmesen dolgozni és azokkal is csak azért, mert a Red Hat még nem trancsírozta szét őket.

ez saját pszichológiai nézeted folyománya, nem igazolható tény

Igazolható tény, hogy Windows XP-vel hatékonyabban lehet dolgozni, mint egy desktop Linuxszal és jópárszor igazoltam is neked, az elmúlt 3 évben.

A saját szokásaid rabja vagy, amit nem tudsz elengedni.

Mindenki a saját szokásai rabja. Az is egy szokás, hogy Tapicskoló Tamás 2 évente új okostelefont vesz. Az is egy szokás, hogy Matthias Clasen, szélsőségesen idealista Red Hat fejlesztő, havonta API-t tör, kivesz vagy tönkretesz valamit a GTK3-ban. Az is egy szokás, hogy Lenart Poettering a mai napig lusta jól körülhatárolt és reprodukálható bugokat kijavítani a systemd-ben, a pulseaudio-ban, de azért saját DNS rezolverre, saját NTP syncre és mindenki más helyett mindent (általában szarul) megoldani akaró idealizmusokra futja. Az is egy szokás, hogy te inkább szopatod magad parancssorban a Linuxodon, miközben a Red Hat szélsőségesen idealista fejlesztői folyamatosan lebontják körülötted mindazt, amitől a desktop Linux egy jól használható grafikus desktop operációs rendszer lehetne hozzáértők számára. Az is egy szokás, hogy minden egyes alkalommal, amikor szóba kerül a Windows XP, te kényszert érzel arra, hogy elmantrázd ugyanazokat az idealizmusokat, mint egy makacs papagáj.

Erről nem a MS tehet a support megvonásával, nem a Linux, nem a Double Commander, nem a config fájlok editálása, hanem saját magad tereled be korlátok közé.

A Microsoft tehet róla, hogy beszüntette a supportot és közvetetten arról is tehet, hogy többszáz millió embernek kellett emiatt új számítógépet vennie és a régit kidobnia, pláne, hogy mind akkor, mind most a Windows 7 támogatás lejárta után is új számítógépek vásárlására szólította fel a felhasználókat. A Double Commander fejlesztője arról tehet, hogy 12 év kevés volt ahhoz, hogy egy stabil, erőforráshatékony Total Commander alternatívát kínáljon Linuxra. Helyette csinált egy bloated, multi-platform idealizmust, ami így nem lehet teljesértékű alternatívája a Total Commandernek, mivel nem lehet ugyanolyan hatékonyan használni, ugyanazon a gépen. A Linux, mint kernel és a config fájlok editálása, mint tevékenység nem hiszem, hogy tehetne bármiről, így ezek beillesztése a felsorolásba értelmezhetetlen. Az viszont már rég rossz, ha csak és kizárólag config fájlok editálásával lehet egy desktop operációs rendszert konfigurálni. Ennél még az is egy fokkal jobb, ha regedittel kell valamit átírnom, amit nem vezettek ki a UI-ra. Te mégis inkább a parancssorban editálandó config fájlok korlátai közé szorítod magad.

XP már évek óta vicc fő OS-nek.

Nem jobban, mint a desktop Linux, pláne, hogy XP-t még mindig többen használnak. :) De örülök, hogy jól szórakozol. Ezt a kijelentést te elolvastad a fősodratú tech-lakájmédia hasábjain, benyaltad, és azóta is csak hangoztatod. Mert az már számtalanszor kiderült, hogy én nagyságrendekkel jobban értek bármilyen Linuxhoz, mint te a Windows XP-hez. Ha nem ismered, akkor valóban könnyű benyalni mindenféle idealizmusokat és reális problémának vizionálni, hogy csak MBR-ből tud bootolni, meg hogy nincs rajta kompozitor.

csak nem napi használatú mindenes OS-nek, böngészéshez meg mindenféle modern feladathoz

Megfelelő retrózásra, célhardver meghajtására és megfelelő napi használatú, mindenes OS-nek is. A legfrissebb böngészőt XP-re épp négy órával ezelőtt adták ki és a legtöbb modern weboldal jól működik vele.

Elment mellette az idő, ma már ugyanolyan retró rendszer, mint a DOS, Win9x, Windows NT3.x-4, Win2000/2003.

Nem ugyanolyan retró rendszer. Továbbra is több tízmimllióan használják, és nem retrózásra, míg a felsoroltakat már rég nem használják ennyien.

nem rajongani kell érte, meg túlértékelni, hanem a tényleges helyi értékén kezelni

Nem rajongok érte. Használom és elégedett vagyok vele. Bőven van összehasonlítási alapom. Karnyújtásnyira elérhető minden desktop Linux és Windows verzió az XP mellett, bármelyiket használhatnám. Mégis az XP mellett döntöttem, mint fő OS és mindenes OS. Lassan ideje lenne feldolgoznod.

Azt hiszem, erre már válaszoltam részletesen jónéhány alkalommal, jónéhány korábbi topicban, ahol a desktop Linux vs. Windows XP vita fájlkezelők szintjén felmerült. Például, a Krusader viszonylatában ebben a topicban is.

A "többiek" alatt mindvégig a Linuxos és nem a Windows-os alternatívákat értettem (Unreal Commander windows-only).

A dn-nél úgy se lesz jobb sose :) (és ez nem vicc) nc egy nulla volt hozzá képest. Ez ablakokat tud kezelni, egyszerre egy csomó fájl lehet nyitva és könnyedén lehet közöttük másolgatni.

Marha jól lehetett asm, turbo pascal-t kódolni.

És most látom még táblázat kezelő is volt hozzá.

óra, számológép, kezelte az egeret (dos alatt), hexa editor miegymás, komplex kis cucc.

Ó te jó ég van belőle friss winre és linuxra is. Ezt probáld ki Raynes, persze a tudatlanoknak azt írják, hogy nc clone, de ez hülyeség.

http://ndn.muxe.com/

Sajna linux port nagyon nem tökéletes.

nekem simán indult xubuntu 16.04-on mind xfce terminal mind karakteres, de code page gondok vannak dögivel. persze futtatási jog után.

plusz egyátalán nincs linuxhoz alakitva, windowson nem probáltam, mert azt csak tesztre használom (főleg update:)

de karakteres képernyő módban még mindig hihetetlen a több ablak kezelése (mind fájl kezelő mind editor) közöttük a másolás, a beépitett számológép és más extrák.

ilyen szerintem nagyon nincs, *nixon.

vagy tud valaki?

Ha a gyártó lefejleszti hozzá a drivert, akkor bármelyiket :) - vagy már ez is képtelenség, annyira übercucc?

Nem ismerem a kártyát, árát nézve szerintem nem is fogom soha :) , ezért kérdem: fizikai képtelenség drivert fejleszteni hozzá vagy csak üzleti érdek/sorba állás/lustaság/stb. miatt nincs? (Mert gondolom nincs, azért hoztad fel).

(Bocsi, hogy belevau, de a kártya ára kikényszerített belőlem :) )

Hat, az nVidia kartyakbol sose volt opensource Windowsos driver, a gyarto maga pedig dobta a Windows XP platformot egy ideje. Nagy valoszinuseggel nem lehetetlen kuldetes, de nullarol nekiindulni - foleg a codesigning cert igeny miatt - kevesbe lehet elvezetes, mint a sajtreszelo nem rendeltetesszeru hasznalata.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Szerkesztve: 2020. 05. 30., szo - 19:49

Ez az app kell csak a szerverre, semmi mas:

 

https://www.ivideon.com/ivideon-server-linux/

 

Sajnos nem megy GUI nelkul, probaltam. Illetve a linkelt oldalon is irjak. Futtatni tudom SSH-n keresztul X11-el (ez is lenne a terv) De az a gond, hogy nem is telepul, ha nincs GUI...

Maga a teleito scipt .deb package-eket hasznal, szal vagy Debian vagy Ubuntu (vagy valamelyik szarmazeka) johet csak szoba. Kiprobaltam ubuntu minimal-al is, de ott az alaptelepites volt 4 giga... Debian 1 gigat rakott fel, meg melle kb 500 mega volt az a gui csomag, amit irtam. Sztm kb ez marad, amit meg bekapcsolok , az amit @hajblazer javasolt (javaslatok kikapcsolasa)

Van headless csomag ARCH AUR repo-ban.

Ezek a dependency-k: ffmpeg (ffmpeg-semifull-git, ffmpeg-tmblock-git, ffmpeg4.0, ffmpeg-git-nc, ffmpeg-gl-transition, ffmpeg-cuda, ffmpeg-v4l2-request-git, ffmpeg-git, ffmpeg-decklink, ffmpeg-libfdk_aac, ffmpeg-svt, ffmpeg-full-git, ffmpeg-full, ffmpeg-amd-full-git, ffmpeg-amd-full, ffmpeg-headless, ffmpeg-ndi, ffmpeg-intel-full-git, ffmpeg-mmal),gst-plugins-base (gst-plugins-base-git), gst-plugins-good (gst-plugins-good-git), portaudio (portaudio-svn, libarchive (libarchive-git) (make).

Arch-bol eleg konnyu kis rendszert lehet osszetenni. Persze nem Debian...

Az ivideon weblap orosz nyelvu resze azt irja, hogy desktop modban kell csinalni konfigot es a letrehozott config fajlt hasznalni headless kornyezetben.

Ja, hogy a kérdező egy headless progi GUI verzióját akarta feltenni. Nyilván szerverre nem azt érdemes felrakni. Az Archot én is akartam írni, mert sokkal minimalistább telepítés csinálható vele, mint Debianból, meg a csomagok is frissebbek, de mivel a téma Debiannal indult, így nem láttam értelmét előhozakodni vele.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az AUR-ban minden IS van.. Persze saját felelősségedre.. Nem mondom, hogy "mindenszar", mert most pl Openboxot is onnan használom (openbox-patched), de érdemes olvasgatni, mielőtt bármit használsz AUR-ból.
Pl ott van a discord, vagy a spotify.. ezeket egy ideig flathubról használtam, mert az AUR-os megfelelőik szarok voltak. Most már spotify helyett egy TUI klienst használok: ncspot, a discord meg újra jó AUR-ból (valami libc-s bug miatt kimaxolta anno a procimagokat végtelen ciklusba futott, de már javították)
Archban az a jó, hogy ha valami, amiről olvastál a neten, hogy létezik, az szinte 100%, hogy AUR-ban fent lesz. Vagy ha valami nagyon-nagyon minimált akarsz, akkor keress rá a MagyArch Linux-ra.. Arch alapú, előre konfigolt minimalista ablakkezelőkkel.. Az i3, vagy a BSPWM pl elég minimalista.. A MagyArch Linux- telepítőjének még az az előnye, hogy teljes értékű Archot kapsz a végén, de nem kell vele végigszenvedni az első installt, mert van GUI installere. Viszont csak azt és csakis azt teszi fel, amit kiválasztasz a telepítés közben. De van lehetőséged a telepítés közben pl firefoxot használni, olvasgatni.. magyarul is tud a telepítő. Szóval egy könnyed kis telepítőeszköz olyan Archlinuxot már nagyjából ismerő felhasználóknak, akik tudják, mit akarnak, de nem akarják az install processzt a terminálban végignyűglődni.

magyarchlinux

Egyetértek. Az Archot rendesen kell feltelepíteni, a Wiki-je alapján. Ha az ember normál alaptelepítést csinál, semmi extra, semmi titkosítás, semmi Secure Boot, semmi RAID, semmi LVM vagy SELinux bonyolítás, akkor kifejezetten könnyű feltelepíteni. Végül is csak particionálás, partíciók megformázása, fstab készítése, chroot, locale és időzóna beállítása, csomagok feltétele, bootmanager telepítése, konfigurálásra, root jelszó megadása, grafikus felület telepítése, login manager és hálózatkezelés service-einek engedélyezése, reboot, és annyi. Érdemes végigcsinálni, mert ha más nem arra is jó, hogy tanuljon az ember, hogy hogyan működik a Linux, meg hogy meg lehet lenni a Debian-csapat, meg a Cononical védőszárnyai meg v1.0 felhasználóknak szánt debil GUI buginstaller szutykok nélkül, amik rendszeresen elkefélik a particionálást és az UEFI bootot, nem rakják fel a megfelelő drivereket, stb.. Archon ezeket az ember kézzel csinálja meg, de pont azért lesznek normálisan megcsinálva, vissza lehet követni, ha valami nem megy, hogy hol a hiba, melyik lépése a Wiki-nek nem lett követve, mi hiányzik. Elsőre nehéznek tűnik, de párszor végigcsinálva rájön az ember, hogy semmi ördöngösség.

Azért is előnyös, hogy az Archnak nincs telepítője, így csak azok a csomagok kerülnek fel, amiket az ember saját maga feltesz és valóban szüksége van rá, meg a beállítások is azok lesznek, amit a felhasználó megcsinál magának. Nem az lesz, mint más, grafikus installeres disztrókon, hogy default telepítésben fel van telepítve 2000 csomag, amiből a felhasználó kb. 3/4-ét nem használja, mert más alkalmazásokat preferál helyette, vagy nincs is rájuk szüksége, és a telepítés után szedhet le egy csomó felesleges csomagot, meg csinálhat vissza egy rakat nem tetsző deafult beállítást.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Szerkesztve: 2020. 05. 31., v - 16:24

Kiprobalom meg a Devuant. Egy kerdesem van. Hogyan valtok runlevel-t? 

 

init 3-at probaltam, de marad ugyanugy a GUI. systemd-vel ugye

systemctl set-default multi-user.target

 

Ennek mi az alternativaja devuan alatt?

 

Telepites utan ugye atalnek cli-modra. (a progi az fut, csak a telepiteshez kell GUI) Igy debian alatt 133 megabyte memoriahasznalattal elketyegett a rendszer, kivancsi vagyok a systemd bloat nelkul mennyi lesz.

itt nezem.

 

A leiras szerint amit linkeltel:

 

runlevel3.target, multi-user.target    3    Multi-user, non-graphical. Users can usually login via multiple consoles or via the network.

 

De hiaba allitom be a /etc/inittab alatt a 3-at, ugyanugy GUI.

Izé...

A runlevelt így váltod, ahogy mondod, de azt előtte be kellene konfigurálnod, hogy melyik runlevelen mi legyen és mi ne legyen.

Pl. 3-as runlevel általában GUI-val megy, 2-esre beteheted, hogy a GUI-t állítsa le, és akkor az init 2 után (illetve ha defaultrunlevel 2, akkor boot után) nem lesz GUI.

És persze nem tudom, hogy mennyire ismered ezeket, de ha esetleg nem, akkor a /etc/inittab és a /etc/rc2.d könyvtár alatti linkek amiket állítanod kell. man inittab, és onnan már egyszerű.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2020. 06. 01., h - 00:16

Meglett a megoldas koszi!

https://i.imgur.com/9h5Uwff.png

 

Sikerult lefaragni Devuan-al 96(!!!) megabyte-ra a footprintet uresjáratban. 

 /etc/rc2.d -ben kellett a login managert (slim) kikapcsolni es igy mar nem tolt be az ablakkezelo. Kosz a segitseget ujra :)

 

Asszem ez mar lassan megfelel a "Just enough OS"-nek szamomra. A tarhelyen meg amugy tuti lehetne fragni (most 1.6 giga a telepitett meret, GUI-val egyutt.) de igazabol szamomra inkabb a futo appok szama volt a lenyeges.

 

Szerk:

 

Az Orosz leiras alapjan sikerult teljesen gui telepitese nelkul, headless modban folrakni. (sajnalatos, hogy ez az angol nyelvu oldalon nincs feltuntetve..). Igy a foglalt helyet sikerult 1 gigabyte-ra csokkenteni, a memoriahasznalat pedig (futo Ivideon serverrel, de kamerak nelkul) 85 Megabyte!

Jegyzem meg, igy az egesz tema okafogyotta valt... Ugyanis a cel az lett volna, hogy keszitsek a meglevo altalanos otthoni server VM-em melle egy masik, minimum GUI-s VM-et, csak az Ivideonnak (nyilvan nem akartam csak ezert gui-t rakni a server VM-emre). Mivel az eroforras szukos, ezert akartam minimalizalni mindent. de most, hogy megy a headless, mehet az ivideon az altalanos serverre...

Azert kosz mindenkinek a segitseget, tanultam legalabb ma is par uj dolgot :)

Gondolom, a default telepítés feltette, ő meg nem tudta, hogyan lehet leszedni.

Illetve, ahogy kiderült, nem is akarta leszedni, hiszen nem az volt a gond, hogy feltelepültek a csomagok, csak az, hogy el is indultak.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

igazabol szamomra inkabb a futo appok szama volt a lenyeges.

Örülök, hogy megoldódott. A jövőre nézve egy visszajelzés: számomra egyáltalán nem jött le, hogy a futó appok zavarnak, azt hittem, hogy a telepítés során feleslegesen felkerült csomagokat akarod leszedni. Legközelebb esetleg írd le, hogy mi a célod, és akkor talán relevánsabb válaszok jönnek, hamarabb.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem ismerem az összes disztribúciót, de tapasztalataim szerint mindegyik alaptelepítése feltesz felesleges dolgokat, amik csak a helyet foglalják. Én Debiant használok, telepítés után jellemzően a csomagok 10-20%-át, több száz megabyte-ot lehet törölni. Amikor kipróbáltam régen az Ubuntut, az egyik fő ok, amiért nem álltam át az volt, hogy minden vackot feltett és a függőségek miatt nem is lehetett kigyomlálni (vagy legalábbis nekem nem sikerült).

Nem csodálkoznék, ha mondjuk az Arch-ból is, ugyanúgy, ahogy Debianból, az alap telepítés után tudnál tudnál még egy csomó mindent törölni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Elkepzelheto. Devuan kb 670MB volt minden nelkul. erre jott ra az ivideon Server + fuggosegei (csak a tenyleg szuksegesek) igy lett 1020MB. Ez mar vallalhato. Lehetne persze szoszolni, en is lattam pl hogy van nano, vi sot talan vim is alapbol ( minek mind a harom?) Mondjuk ha lenne valami "cleaner script" Devuan-ra telepites utan, az nem lenne rossz.. (ami leszedi meg a maradek szemetet). Nyilvan az ember kezzel is meg tudja tenni, csak igy gyorsabb lenne...

 

Ezt nezegettem, Ez alapjan lehetne egy jo kis scriptet irni: https://wiki.debian.org/ReduceDebian

Talan egyszer raszanom magam...

ha lenne valami "cleaner script" Devuan-ra telepites utan, az nem lenne rossz

Biztos vagyok benne, hogy ami az alaptelepítés, az valakinek a cleaner scriptje utáni állapot. Csakhogy a te cleaner scripted eredménye nekem nem lenne jó, az én cleaner scriptemé meg neked.

Pl. van, akinek a nano kell, a vim felesleges. Másnak az alaptelepítésben érkező vim-tiny jó, a nano nem. Én meg letörlöm mindkettőt, és felteszem a rendes vim-et, ami az alaptelepítésnek nem része. És egy csomó hasonló dolog van.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.