"Állítsa be a szeptembertől kötelező, internetes biztonsági kód szolgáltatást bankkártyájához!"

HUP cikkturkáló

Küldte ma az OTP, de gondolom, érvényes ez más banki ügyfelekre is:

Fontos!

Az internetes biztonsági kód használata az Európai Unió PSD2 irányelvének megfelelően 2019. szeptember 14-től kötelező lesz. A hatálybalépést követően az Unión belül nem fogja tudni online vásárlásra használni a bankkártyáját, ameddig nem állítja be az internetes biztonsági kód szolgáltatást.

Az internetes biztonsági kód szolgáltatást bármikor aktiválhatja az internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatásaink (OTPdirekt Internetbank és SmartBank) keretében, illetve bármelyik bankfiókunkban.*

Állítsa be a biztonsági beállításokat most!

Mi az az internetes biztonsági kód szolgáltatás?

Ha bankkártyájával az interneten vásárol, akkor a bank egy egyedi kódot küld Önnek SMS-ben (ha az adott kereskedő is támogatja a szolgáltatást). A vásárlás jóváhagyásához ezt az egyszeri egyedi kódot kell megadnia.

Az internetes biztonsági kód szolgáltatás mellett további személyes biztonsági funkciókat is beállíthat kártyájához.

( buga v | 2019. 07. 23., k – 13:29 )

Nekem a CIB márciusban bekapcsolta magától a "3D secure" feature-t (az aktuális telefonszámokról szóló korábbi értesítést követően), amit én úgy értelmezek, hogy gyakorlatilag ugyanez. Működik is a feature, de csak valamekkora összegnél nagyobb vásárlások esetén - a pontos határt nem tapasztaltam még ki.

A szerencsétlen része, hogy ezt bevezették a direkt csak online használható kártyákra is.
Holott ez a kártya (és mögötte a számla) pont azért van, hogy ezt hasztnáld online, és csak akkor tegyél rá pénzt, ha használni akarod. Totál felesleges szivatás emellé még az SMS-ben kapott kód.

És ahogy az OTP-nél is említik:
"ha az adott kereskedő is támogatja a szolgáltatást"

Tehát csak a bank részéről kötelező, a végeredményt illetően még mindig csak opcionális.

És nem mellesleg ha már van fizikai tokenem is, sokkal hasznosabb lenne ha azt kérné az elavult - és bizonyítottan nem biztonságos - SMS helyett. Ha már KÖTELEZŐ.

Ha pedig a telefonról indítod a fizetést, akkor nem csak értelmetlen, de egyenesen káros az ugyan arra az eszközre érkező SMS kód. Ezesetben csak hamis biztonságérzeted (és + macerát) ad, nem mást.

szerintem.
--
zrubi.hu

A CIBes fosadék amit mobilappnak csúfolnak, az tudja. Általában. Ma reggel nem tudta, én meg félkómásan nem emlékeztem hogy a CIBes világcsoda #vitkíjjel lehet/kell elfogadni a tranzakciót, vagy küld üzit. Üzi nem jött, cserébe ki is zártam a kártyámat. Hívtam volna az üszit, de még csak ki se csengett, annyira le voltak terhelve. Nahát. Közben meg megjöttek a mobilappos üzenetek. Hát jókor.

Mindezt ja, természetesen pont a virtuális kártyával, mert eddig tartottam magam az elvhez, hogy online csak azzal vásárolok, mert az biztonságosabb.

"Ha pedig a telefonról indítod a fizetést, akkor nem csak értelmetlen, de egyenesen káros az ugyan arra az eszközre érkező SMS kód. Ezesetben csak hamis biztonságérzeted (és + macerát) ad, nem mást."

Meséld el mégis miben más ugyan arról a mobilról belépni, mint teljesen random gépről? Attól hogy a mobilon fut a böngésző is, ugyan úgy meg van a két faktor.

mobilra telepszik egy jo kis figyelo program, es amikor mobilrol belepsz akkor szepen ellopja a logint, es elkuldi a kozpontba. aztan amikor meg a rosszfiu le be akkor a 2fa kodot is utana kuldi.

random gepnel ket dolgot is meg kell fertozni

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

A 3DS nem azt jelenti, hogy csak SMS. Ez a szolgaltato banktol fugg, hogy mit implemental. En eddig 3 fajta banknal 3 fajta megvalositassal talalkoztam. 'A' bank a "3D Secure iframe" megjelenitese pillanataban automatan kuldi az uzenetet es az abban talalahato kodot kell visszairni, 'B' banknal az iframeben gombot kell nyomni az uzenethez, majd ezt beirni, 'C' bank pedig csak egy push uzenetben tajekoztat, hogy fizetes van folyamatban elfogadom-e vagy nem, naluk semmit nem kell irni az iframeben. Gondolom van a piacon olyan is, aki fizikai tokent hasznal.

Csak nehogy frissítsd az erstebankos mobilappot - érdemes elolvasni a véleményeket az utóbbi két napból... Ugye az ennél a fosnál alap, hogy nem tárolja a felhasználói adatokat (akkor hogy a búbánatban azonosít ujjlenyomattal, he?), ergo a frissítés után újra netbank id, netbank jelszó, sms kód, tpin, apjukfaxa kell neki - ha sikeresen elbacod, akkor kérhetsz a telebankon új kezdeti jelszót - amivel jó eélyed van rá, hogy a netbankba nem fogsz tudni beloginolni - a jelszó jó, csak épp valahol elakad a folyamat, úgyhogy ordenáré méretes szívást tudsz benyalni pár perc alatt. Ja, a telebankkal délután folytatott harmadik beszélgetésnél kiderült, hogy ez a nem megy a kezdeti jelszóval a login az igen sok ügyfelet érint - gondolom, kiment az új app a telóra, a user meg szépen elbaxta az újraaktiválást...

Ha "csak" megbántad, az a jobbik eset - én meg is szívtam... valahol az authentikációs réteg bugyraiban széthullottak a dolgok, elvileg jó kezdeti jelszóval az sso "401/UnauthorizedAuthentication Failed" választ ad, természetsen 200 helyett 401-es válaszkóddal, ha rossz jelszóval megyek, akkor 200-zal adja vissza, hogy mi az authId, meg hogy "header: inputError1###authenticationFailed"

Úgyhogy most az ottani fejlesztőknél a labda - kár, hogy direktben nem tud senki összekapcsolni velük, mert a telebankon leadott hibajegybe ezek az infók nem tudnak belekerülni... :-/

Üdv a klubban... Nekem vagy négy új jelcsóigénylés volt, de a helyzet tegnap kb. dél óta változatlan. :-( Tegnap a harmadik telebankos ügyintéző "jelentős ügyfélszámot érintő" problémának nevezte a dolgot - gondolom csillió+1 mobilbankot frissítő user, aki eddig ujjlenyomattal hasnzálta az appot, most jól kilockolta magát az újraaktiválásnál szükséges n+1 lépés valamelyikében, és kapják a bejelentkezéskor az arcukba, hogy próbálják meg később... Miközben a login form elküldése után a https://netbank.erstebank.hu/sso/json/netbank/authenticate dob vissza egy szép egészséges json-t, amiben annyi van, hogy "{"code":401,"reason":"Unauthorized","message":"Authentication Failed"}", azaz jó eséllyel a OpenAM környékén fosta össze magát valami... Mondjuk ha csak a hétfő hajnali szarbantartás után javul meg a dolog, akkor azzal nagyon meg fogják gyorsítani a bankváltásomat...

(automatikus app update kikapcsol, app backup bekapcsol, ráfutok egy ilyen hibára (mint pl quickpic..), akkor downgrade simán)

A CIB-nél szépen megy pár hónapja. Hátrány, ha nincsen neted, vagy épp nem megy az appServer, vagy valami gubanc van a külföldi hotel guest wifijén.

Illetve a minap telepítettem egy szintén alapból fos hivatalos banki alkalmazást, ami kiírta, hogy rootolt a teló, s nem hajlandó tovább működni. Magisk hide sem segített.

Bazz... Ahhoz, hogy a netbankba be tudjak lépni, a mobilbankos alkalmazásnak a telefonnal együtt kéznél kell lenni, akár azért, hogy a színes QR-kódot benyalja az app, akár azért, hogy a push üzenetet fogadva jóváhagyható legyen a belépés. Oké, 2FA, meg minden, de ez lassan a Zuzuval való társalgás minősített esete lesz...

En nagyon orulnek, ha lenne erre lehetoseg, de sajnos nincs. Ha meghivod a megfelelo fuggvenyeket, az appok csak annyit kapnak vissza, hogy sikerult-e vagy nem sikerult, igy nem tudsz olyan banki appot sem kesziteni, ami a te ujjadra a te szamladat hozza, a parod ujjara pedig az o szamlajat. Szoval teljesen megnyugodhatsz, az appok fejlesztoi jelenleg ehhez az inforamciohoz nem tudnak hozzaferni.

A banknak nincs meg az ujjlenyomatom, így a harmadik felek számára se adja át, és ha a harmadik felet felnyomja valaki, akkor sem lesz semmi.

De ha feltételeznénk, hogy a banknak megvan az ujjlenyomatom, és a harmadik félnek átadja és kikerül... azzal ki és hogyan tudna visszaélni?

Bűnözőktől, meg mindenkitől, aki biometrikus útlevelet készíttetett.

Odaadom? Már hogy hová oda?

Úgy érted, hogy a telefonom letárolja az ujjlenyomatomból készített elektronikus hash-t? Ha így, akkor igen, odaadom.

Szeretem, hogy a telefont, a bankos appokat és a jelszómanagert ujjlenyomattal tudom unlockolni. Biztonságosabbnak érzem, mint egy közepesen erős, még megjegyezhető jelszót használni, és sokkal gyorsabb és kényelmesebb.

Ha azt nézzük, hogy az ujjlenyomatodat hány helyen hagyod ott minden nap és azt onnan milyen egyszerű levenni akár csak egy munkatársad számára, aki bemegy utána a klotyóra, nem hiszem, hogy ezen kellene aggódni. Gondolom nem hordasz kesztyűt egész nap és nem törölsz le minden tárgyat azután, hogy hozzáérsz.

--
trey @ gépház

A kérdés az, hogy a szenzor milyen tudású, aminél a "lopott" lenyomatot használni szeretnék: van, ami nem csak mintázatot figyel, hanem más tulajdonságokat is, amivel pl. azt is nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy amit odanyomtak hozzá, az egy élő ember élő ujja, vagy sem.
Persze telefonokba nem ilyen szenzort raknak, ez is igaz.

Nem, a 3DSecure az korábban pl. úgy működött, hogy az online vásárláskor megkérdezte a csak itt használt jelszavam néhány betűjét, ezzel ellenőrzive, hogy nem csak valaki a kártyaadataim birtokában próbálkozik.

Mostanra az összes ilyen megoldást lecserélték (kb. az elmúlt 2 hónapban). Ugyanúgy a 3DSecure indul el, de most már nem jelszót kér, hanem SMS-t küld és be kell írni a kódot.

És egy csomó helyen szarul működik, nem jön meg az SMS, vagy rábökök, hogy igen, jó a telefonszám, küldheted, és erre rögtön betölti a sikertelen tranzakció oldalt. Utána meg 10 másodperccel megjön az SMS.

Viszonylag friss tapasztalat, hogy az Androidos MÁV appban (korábbi nevén Vonatinfó) megfogta a tranzakciót a 3D secure jóváhagyás. Normál browserben jellemzően úgy működik most a fizetés magyar webshopokban, hogy a webshop redirectel az OTP fizetőoldalára https://www.otpbankdirekt.hu/webshop/... kezdetű URL-ek, ott a kártyaadatok megadása után továbbküld a CIB-es SMS kód jóváhagyó url-re, ami sikeres kódot megadva visszaküld az OTP oldalra, ami pedig a webshopba. Ugyanez a MÁV appban úgy néz ki, hogy az appba "beágyazott" Simple felületen megadom a kártyaadatokat, elsubmitolva kapok SMS one time kódot, de az appban nincs lehetőségem ezt megadni, helyette kapok egy popup az arcomba a sikertelen fizetésről.

(Igen, reportoltam nekik is, de 2 héten belül érdemi válasz nem jött, csak sablon. Workaround jelenleg, hogy Revolutra küldöm a pénzt, mert a Revolut kártya működik az appban.)

Igen, a Simple kavarhatott be, és másfél hónappal később el is ismerték a hibát.

A MÁVDIREKT részére küldött megkeresését köszönjük. Felvetésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk:

Szakértő válasz alapján:

Az OTP Mobil Kft. a hibajelzéseinket követően kikapcsolta a MÁV app fizetési fiók esetén 3Dsecure a funkciót. További fejlesztésekre és hiba javításra van még szükség az OTP Mobil és a kártya kibocsátó bankok részéről. A hiba elhárításáig a megszokott módon használható rendszerünk.

Amúgy a határidőtologatás az azonnali utalás témában is érdekes volt. Míg egyes bankok határidőre elkészültek, addig mások egyéb fejlesztéseket nyomattak és például az Apple Pay bevezetésével versenyelőnyhöz jutottak.

"Amúgy a határidőtologatás az azonnali utalás témában is érdekes volt. Míg egyes bankok határidőre elkészültek, addig mások egyéb fejlesztéseket nyomattak" - Mondjuk úgy, hogy nem vagyok biztos abban, hogy csak a banki oldalon voltak problémák a tervezett bevezetési időpontra történő felkészüléssel...

( Toomi | 2019. 07. 23., k – 13:47 )

Kurvára örülök neki. (Nem.) Az új bankkártyámhoz (kb. november óta) alapból aktiválva van, rühellem, ezt a kód bepötyögést mindig is utáltam. Különben is, mi van, ha nincs kéznél a telefon? Ráadásul nem is automatikusan küldi a kódot, hanem még pluszba egy gombra rá kell kattintani hozzá.
Elvileg nem összeghatártól függ, hanem van olyan webshop ami támogatja ezt és van amelyik nem...érdekes.

Nekem be van állítva, hogy továbbítsa az SMS-eket emailben. Amúgy pedig amikor otthon vagyok általában némítva van a telefon valahol, tőlem hívhat bárki:D Írjon emailt vagy a üzenetet a regeteg üzenetküldő alkalmazáson amin online vagyok (Skype, FB Messenger, Hangouts - vagy minek hívják a gmailben lévőt épp - Viber, WhatsApp, MS Teams)

A gond az, hogy duplaklikkre a böngészők kijelölik a szóközt is a szó végén és pár oldal nem fogadja el úgy a kódot (Pl Raiffeisen)

Gondolom az EU-n belül bejegyzett vállalkozásoknak kötelező lesz a webáruházaikban is támogatni ezt biztonsági funkciót.
És mivel az EU-s jogszabály nem érvényes Kínában, ezért ők nem fogják ezt alkalmazni, hacsak nem akarják önként.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Tippre idővel azt mondja majd az EU, hogy minden tranzakcióra kötelező, s akkor a kínai webshopok is támogatni fogják. Csak így lehet securityt növelni hosszútávon, nekem ezzel nincs nagy bajom.

Bár lehetnének értelmes kivételek, lásd a virtuális kártyás esetet fent.

De ha az SMSbe belekerül az összeg is, akkor a viagogo/ryanair felé szoptatások (kisbetűvel, nagyon a végén hozzácsapnak még egy összeget a végéhez) kb meg is oldódnak, szóval adom az irányt.

Nem többféle azonosítási lehetőségről van szó. Lehet ujjlenyomat, arcfelismerés, retina, SMS, stb. Aztán hogy ebből melyik megoldás jön ki, függ attól, hogy a bank milyen technikákat implementált, és ebből az ügyfél mely technikát tud kezelni. Ad abszurdum lehet akár az is, hogy az ügyfél vesz egy NFC olvasós terminált és a személyi igazolványával igazolja magát (nyilván a PIN ismeretében, amit kapott hozzá).

( raron | 2019. 07. 23., k – 14:02 )

Ez az a "3D secure" aminek a használata esetén sokkal nehezebb chargeback eljárást csinálni? (Hirtelen ezt találtam: 248. oldal)
Ha kirabolnak, akkor valószínűleg egyszerre viszik el a bankkártyát és a mobiltelefont is, akkor pedig a tolvaj is úgy tudja autentikálni magát, mintha ő lenne a jogos tulajdonos...

"Ha kirabolnak, akkor valószínűleg egyszerre viszik el a bankkártyát és a mobiltelefont is"

Jelented ki meggyőződéssel, de mire alapozod? Nekem nincs statisztikám, de életszerűbbnek tűnnek azok a scenariok, amikor vagy egyiket, vagy másikat viszik. Hacsak nem vernek meg és rabolnak le vagy rabolnak ki a házadban. De esélyesebb, hogy kizsebeljenek, a zsebtolvaj pedig nem fog alaposan áttapogatni, kapás van, és iszkol.

Igazából arra vagyok kíváncsi, hogy ha eddig ellopták a bankkártyádat és a lopott kártyával fizettek, akkor azt elvileg neked megtérítette a bank vagy a kártyaszolgáltató (azt hiszem többek közt erre jó a chargeback eljárás).
Vajon ha ezután ellopják a kártyádat és a telefonod, és indítanak egy 3D secure tranzakciót, akkor nehezebb lesz-e az ellopott pénzt visszaszerezni (sikeres chargeback eljárást indítani), mivel a tranzakció authentikálva volt az SMS-es kóddal, szóval neked kellet indítani a tranzakciót.

Kizsebelésnél valóban kisebb az esélye, feltéve ha az ember nem olyan telefontokot használ, amiben (többek közt) a bankkártyáját is tárolja, hogy kéznél legyen (sok ilyet látok).

Sokszor táskát lopnak el egyben, ott már egész magas az esélye, hogy mindkettőhöz hozzáférnek.

Amúgy "Ha kirabolnak", már szerintem visznek mindent:

Rablás
365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi

A chargeback-et akkor lehet kérni, ha fizettél de nem kaptad meg a terméket/szolgáltatást és a bolt nem adja vissza a zsét.

Nem kell hozzá, hogy valaki ellopja a kártyádat korábban, és a 3D secure sem mondja azt, hogy ilyenkor nem kérheted vissza a pénzt.

Nem tudom, de feltételezem, hogy nem ugyanígy, chargeback-nak hívják azt, amikor valaki hamis tranzakciót hajt végre, pl. egy online boltból lopott kártya adatokkal vásárol.
3D Secure nélkül ilyenkor a visszatérítést a bolt állja (miért nem néztétek meg jobban, hogy nem csalók vásárolnak-e). 3D Secure használata esetén viszont az a mondás, hogy bizonyára a kártya tulajdonosa volt, vagy ha nem, akkor se a bolt sara, mert ők megtettek mindent, bizonyára a kártya tulajdonosa elmondta, felírta a jelszót, vagy mostantól elmondta valakinek az SMS kódot.
Szóval egy online boltnak eddig is jó volt a 3D Secure, megérte az árát bőven.

Vajon ha ezután ellopják a kártyádat és a telefonod, és indítanak egy 3D secure tranzakciót, akkor nehezebb lesz-e az ellopott pénzt visszaszerezni

Várhatóan igen, de nem ezután, hanem eddig is így volt.

Tudod mennyien csinálják, hogy bemondják, hogy azt a tranzakciót nem ők inditották, biztos ellopták a kártyáját. Jelenleg az ilyen esetben nincs mit tenni, a kereskedő bukta az árut és a pénzt is, mert azt meg vissza kell küldeni.

Feljelentést lehet tenni persze, de nekem a magyar rendőrség még egy ilyen esetet nem oldot meg, és nem kell távolkeleti vásárlókra gondolni meg mindenféle trükközésre, simán eu országból, eu ip címmel, eu postázási címmel.

Tudod mennyien csinálják, hogy bemondják, hogy azt a tranzakciót nem ők inditották, biztos ellopták a kártyáját. Jelenleg az ilyen esetben nincs mit tenni, a kereskedő bukta az árut és a pénzt is, mert azt meg vissza kell küldeni.

Pont ezért volt érdemes eddig is 3DSecure-t használni.

Nézd meg, mit írtam: https://hup.hu/node/165157?comments_per_page=9999#comment-2370558

Ez igaz. De ha ilyenkor a vásárló kártyáját nem fogadod el, mert nem elég biztonságos, akkor nem teszed ki magad rizikónak, cserébe potenciális vásárlókat küldesz el.

Ez egy üzleti döntés. És ilyen szempontból jó lesz, ha elterjed jobban a 3DSecure támogatása.

Bár ha valamit meg akarok venni, akkor biztos reklamálnék a bankomnál, ha a kártyám nem alkalmas rá. + lehet, hogy vannak más lehetőségek, pl. paypal vagy banki átutalás, amit lehet használni, ha a bankkártyás fizetés nem megy.

Pl. nyár elején bevezették az angol bankok is, hogy jelszó helyett SMS legyen, csak éppen nem működött jól.
Két-három olyan alkalom volt, hogy fizetni kellett volna valamit. Telefonáltam a banknak. Egyszer kézzel jóváhagyta az ügyintéző, és a következő tranzakciónál a 3DSecure semmit sem kérdezett, csak ment tovább, másik két alkalommal meg az ügyintéző valahogyan kiderített átutalási adatokat (bankszámlaszámot, sort code-ot, közleményt), és online fizetés helyett simán átutalást indítottunk.

Szóval vacakolás, de nem lehetetlen.

( zdesigner | 2019. 07. 23., k – 14:11 )

Ez olyan, mint a Verified by Visa? Miért nem adnak mindenkinek eldobható virtuális kártyákat ingyen, amit bármekkora összeggel feltölthetsz? Olyan bonyolult lenne?

De arra a banki chargeback lenne a megoldás, nem? Mármint, ha hamisan beterheli a kártyámat valaki.

Amit ezek a szutykok előadnak, hogy te kezdeményezed a vásárlást (jegy vétel), csak a valós árat nem írják ki nagyon sokáig. Aztán az utolsó oldalon, kisbetűvel, hogy mennyit is fogsz fizetni, amit könnyű beszopni.

Na mindegy, a virtuális kártyámnak nem oszt, nem szoroz, majd meglátjuk mi lesz ebből.

( carlcolt | 2019. 07. 23., k – 20:50 )

Egyebkent mielott IT security-vel kapcsolatos torvenyt hoz egy politikus, miert nem kerdez meg elobb valakiket, akik ertenek is hozza? Sikerult olyan szabalyt hozni, ami szo szerint mindenkivel kibaszas. Legalabb latnam, hogy ebbol barkinek haszna lehetne, de semmi.

(Nem magyar sajatossag, a Nyugati penzmosas torvenyek mindenkinek megnehezitik az eletet, csak annak nem, aki tenyleg mossa a penzet, ez a kartyas ugyanez - nem ezen mulik az allami bankgarancia merteke)

HSBC UK: számlavezetés: ingyen, kártya/csere: ingyen, fizikai kulcs: ingyen, webbank szolgáltatás: ingyen, készpénzfelvétel bármikor a legtöbb automatából ("link" jel, nem számít, hogy melyik bank üzemelteti): ingyen, utalás belföldi bankszámlára bármelyik másik bankhoz: ingyen, valuta váltás/utazási pénz: Revolut :)

( toMpEr | 2019. 07. 23., k – 21:13 )

Ha valóban biztonságosabbá akarják tenni a netes fizetést, akkor kezdhetnék azzal, hogy:
- Nem nyomtatják rá a cvc-t a kártya hátuljára (azt bezzeg mindenhol harsogják, hogy a pin kód ne legyen a kártya közelében sem)
- Csak tökéletesen auditált fizetés feldolgozó oldalán (átirányításos) engedik beírni a kártyaszámot / tranzakciót elindítani

( flimo | 2019. 07. 23., k – 21:31 )

Tököm ki van vele már most, de legalább biztos, hogy maradok mac+iphone párosnál, mert nem fogok minden egyes szaros belépésnél telefont kutatni a lakásban. Törném le a kezét annak, aki megszavazta, eddig se tudott utalni netbankból kétfaktor nélkül, most már akkor is szopom a faszt, ha csak a nyomorult egyenleg érdekelne.

Csodálatos rafi tovább ment, mobil tokenes belépést akar netbankba, de az olyan jól működik, hogy amikor be akarok lépni, akkor telefonon a STEAM GUARD dobja fel vagy ötször, lol.

( locsemege v | 2019. 07. 23., k – 21:57 )

Remek. Azt hiszem, a megoldás az offline vásárlás lesz.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( Gyuszk v | 2019. 07. 23., k – 23:26 )

Azért ez az SMS-ezés 2019-ben mekkora egy barlangi őskövület már. Küldjön a SmartBank app internet alapú push notification -t, ne ilyen fost.

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/motog4_athene

Megoldás: Lehessen beállítani, hogy melyiket kéred

A transferwise így oldja meg: https://transferwise.com/gb/blog/introducing-3d-secure

"There's three ways to approve — either using our app, entering a code sent by SMS, or with a phone call. Just pick the one that’s easiest for you. In all cases, you’ll need to have your phone or registered device handy."

Amúgy is tudom ajánlani: ingyenes kártya, jelentősen jobb átváltási ráták külföldi vásárláskor, app-ból bármikor ki/be kapcsolható fizetési módok (nekem pl alapból off-on van az atm-es és az online használat, csak akkor kapcsolom be mielőtt használni akarom)

( mazsi v | 2019. 07. 24., sze – 02:37 )

szerintem ezzel most hatalmas lepest tettunk a keszpenzmentes tarsadalom elkerulesere.

( bennyh | 2019. 07. 24., sze – 06:51 )

Engem az érdekelne, hogy szeptember második felében tudok-e még virtuális OTP-s hitelkártyával fizetni az AliExpress-en?

Miert ne tudnal? Az EU teruleten bejegyzett online kereskedoknek kotelezo lesz tamogatjiuk a 3DS hasznalatat (eddig, mint kereskedo kimaradhattal ebbol, de szerintem aki akarta mar reg tamogatta, hiszen nem erte meg neki nem tamogatni. A kartyaelfogadoi szerzodes ugyanis kerek perec kimonta, hogy ha nem volt 3DS hasznalva, akkor a te karod a hamis kartyazas, ha pedig van 3DS, akkor nem lehet a te karod). Egy kereskedo valaszthatja azt is, hogy csak es kizarolag 3DS fizetest fogad el, ebben az esetben kizarja ugye a 3DS-t nem tamogato vasarlokat.

( Protezis | 2019. 07. 24., sze – 08:12 )

A napokban akartam fizetni OTPs fizetési oldalon QR kód leolvasásával. Ehhez ugye el kell indítanom az OTPs SmartBank alkalmazást és be is kell lépnem. Belépés után nem voltak ott a hitelkártyáim, vagyis azokkal nem tudtam fizetni. Tettem még egy próbát, a kártyaadatokat kézzel megadva az oldalon meg is kaptam az arcomba ezt a 3D secure oldalt és végül sikerrel jártam. Ezentúl nem fog működni a QR kódos fizetés?

Egyébként évekkel ezelőtt találkoztam 3DSecure-ral, a céges K&H Maestro kártyámnál.

Azok az "elfogadohelyek", akik nem onmaguk implementaljak a kartyakezelest, hanem hasznaljak valaki megoldasat (pl OTP vagy CIB vagy paypal vagy barmi), oket ez "nem erinti", mert esetukben a kartyakezelonek kell ezt alkalmaznia. Az OTP kartyaelfogado oldala legalabb 3-4 eve tamogatja mar a 3DS-t.

Nem értjük egymást. Mindkétszer az OTP oldalán fizettem, mindkétszer leolvastam a QR kódot. Egyik esetben a megszokott módon működött a dolog, másik esetben nem láttam a SmartBank-ban a hitelkártyáimat. Ez utóbbi esetben kellett kézzel megadnom a kártyaadatokat és jött is az SMS, előbbi esetén nem volt SMS. Ezt nem tudom tovább magyarázni.

( NewC | 2019. 07. 24., sze – 08:18 )

Ez mi a f@szom?
Mármint érteni értem, de fel nem foghatom...
--
"Csak webfejlesztést ne..." -ismeretlen eredetű szállóige-

Majd fog :) - Én nemrég kaptam tájékoztatót, hogy még "biztoságosabbá" teszik a netbankot azzal, hogy aláíráskor nem lesz elég az sms-ben kapott jelszó, hanem meg kell még adni mégegyszer a bejelentkezési jelszót is (?!)... bevallom nem olvastam el kétszer (mert elsőre felhúzott :) ), így lehet, hogy én értelmeztem félre valamit. Majd nekifutok mégegyszer. (OFF: így is már szarrá dizájnolták az egész felületet ezzel az új szellős, csilivili, de alapvetően totál használhatalan kinézettel, ami sajnos most divatos... így tényleg kp hívő leszek lassan én is :) )

Ne kattints ide!

Akár lehet is köze, mert a PSD2 a banki tranzakciók (szóval nem csak kártyás fizetéskor) esetében teszi kötelezővé szeptembertől az erős azonosítást:

The new European regulation mandates Strong Customer Authentication (SCA) procedures for online banking services and for initiating and processing electronic payments.

Strong Customer Authentication, as defined in PSD2, means that transactions are authenticated using two or more of the following elements:
- Knowledge: something only the user knows (e.g. password, pin, ID number)
- Ownership: something only the user possesses (e.g. mobile device, token, smart card)
- Inherence: something only the user is (e.g. fingerprint, face or voice recognition)

https://www.gemalto.com/financial/ebanking/psd2/strong-customer-authent…

Ja, ez viszont gáz.

Eddig a bankom kétféle bejelentkezést engedett:
1) titkos szóval + jelszóval
2) titkos szóval + mobil app (vagy hw) által generált kóddal

1)-es bejelentkezéssel lehetett számlatörténetet nézni és korábban megadott kedvezményezetteknek utalni
2)-es bejelentkezéssel lehetett mindent, pl. új kedvezményezettet felvenni (ehhez még egy OTP generálás is kellett)

Na szeptembertől csak a 2-es marad, így pl. nem fogom tudni megnézni az asszony számlatörténetét (a könyveléshez), és ha kell nekem egy kis zsé, nem tudok csak odamenni és utalni magamnak (eddig szóltam, hogy kéne, ő meg sokszor azt mondta, hogy csináljam meg, mert más dolga van). Ezentúl majd mondanom kell, hogy légyszi töltsd le és küldd el a számlakivonatot meg a tranzakciók listáját meg utalj már át ennyit meg annyit, stb.

Banktól függ, hogy hogyan oldja meg. Elvileg akár maradhatna is a jelenleg általad használt rendszer.

https://fintechzone.hu/ugyfel-azonositas-a-psd2-utan/

Eszerint a kétfaktoros azonosítás alól lehetnek kivételek. Az egyik lehetséges kivétel:

"Un. “trusted beneficiary”, aki lehet egy kedvezményezett szolgáltató, aki a szabályozás életbe lépésekor már a fogyasztó csoportos beszedési listáján rajta volt, vagy PSD2 szerinti engedéllyel és az adott fogyasztó explicit felhatalmazásával bíró PISP szolgáltató. Bátrabb vélemények szerint a szabályozás jelenlegi értelmezése alapján akár a fogyasztó saját maga is összeállíthatja a saját “trusted” listáját, s amennyiben bankját / pénzügyi szolgáltatóját erre felhatalmazza, a listán szereplő cégek (kereskedők, partnerek, családtagok, stb.) felé irányuló tranzakcióknál el lehet tekinteni a 2-faktoros azonosítástól. (Ne felejtsük el: a meghatalmazás mindig 2-faktoros azonosítással történik, a kedvezmény utána él.)"

Vagyis - ha a bank erre lehetőséget ad - kétfaktoros azonosítás után beállítható a te számlád a párod számlájához, mint 'trusted beneficiary', és akkor onnantól az arra átutaláshoz nem kell a kétfaktoros azonosítás. Persze ezt a banknak nem kötelező biztosítani, de a psd2 lehetőséget nyújt rá.

A bank szerint igen :)
"...Korábban már tájékoztattuk Önt az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvével (PSD2) összefüggésben tervezett fejlesztéseinkről. Szeptembertől kötelezően alkalmazandóvá válnak az új irányelv (2015/2366/EU) erős ügyfél-hitelesítésre és biztonságos kommunikációra vonatkozó rendelkezései.... Ha ön SMS hitelesítést használ akkor az internetbani felületen indított tranzaktálás 2019.09.14-ig egy új lépéssel bővül: minden tranzakció esetén újra kell azonosítania magát internetbanki jelszavával..."

Ne kattints ide!

Na, már be is kapcsolták ezt a ....t. Ma már az sms jelszó igényléshez meg kellett előtte adnom a belépő jelszót ismét. Az külön jó, hogy ránézésre semmi visszajelzés nincs, hogy jól adtam-e meg a jelszót, ha bármit beírok a jelszó mezőbe, akkor már aktív az sms kód kérés gomb, szóval kérdés, hogy mikor derül ki, ha tényleg elrontottam... Most nem volt humorom tesztelni.

Ne kattints ide!

4x emliti a hitelt mint elonyt. 1x ugy altalaban, 1x aruhitel, 1x keszulek vasarlasi hitel (aka aruhitel), 1x szemelyi kolcson. Hat...
A tobbitol se vagyok lenyugozve egyebkent. Nem mondom hogy nincs elonye a PSD2-nek, de inkabb arra jo (osztonoz) hogy konnyebben tobbet koltsel.
____________________
echo crash > /dev/kmem

+1

Cseppet sem győzött meg. Azt érzem, hogy ettől rosszabb lehet nekem, mert részben kiadhatom a személyes adataimat és a pénzügyeim feletti kontrollt, nő a kockázat, az átláthatatlanság, bonyolultabb az egész a plusz authentikációval, többet költhetnék értelmetlenül, de egyetlen előnyt sem véltem a cikkben felfedezni. Olyat, ami valóban nekem lenne előny.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( andrewjsi | 2019. 07. 24., sze – 13:20 )

Ez a Paypal-t is érinteni fogja vajon? Ha igen, akkor hogy lesz megoldva a Paypalnál a folyamatos megbízás, amikor havonta szép csendben küldi az előfizetési díjat a szolgáltatónak?

Ez csak a bankkáryás fizetést érinti, de az kártyás előfizetés ugyanúgy menni fog, mint eddig: csak akkor kell a 3d secure, ha a vásárló indítja a tranzakciót. Az elfogadóhely ezután is bármikor charge-olhat azonosítás nélkül.

Update: A PayPal-t is érinti (https://www.paypal.com/uk/webapps/mpp/psd2), de az előfizetéses rendszert a fenti okok miatt nem.

( Friczy v | 2019. 07. 24., sze – 14:38 )

Jókor ébrednek, a K&H-nál már vagy három éve (lehet, hogy több is) működik a 3DS :)

( procika v | 2019. 07. 26., p – 12:47 )

Ez teljesen ki tud akasztani. Tegnap is kétszer a tartalék számlámról kellett fizetnem az elrakott pénzemből ( ezt a kártyát nem is használom ), mert az aktívan használt és költőpénznek kezelt CIB-es kártya benyomta ezt a s****t. Persze az appban nem jött meg a kód, majd csak ma reggel láttam az értesítések közt. Azért van virtuális kártyám, ha neccesebb helyen kell fizetnem arra teszek át. Most nem tettem mert kötelezőt szerettem volna befizetni, magyar biztosítónak.

( tigrincs | 2019. 07. 30., k – 17:31 )

Lol ez a secure 3D eppen most van megszunoben(2011-ben mar volt ilyen UK-ben) egy csomo helyen (pl UK es Svajc) es helyette a bank sajat applikaciojaval kell authentikalni...

SMS-t látom asztali gépen is, Safarival még autofill is megy, nem kell expedíciót indítani a telefonért, vagy épp feleslegesen lekapni a töltőről, gyilkolva az aksiját. Írják meg az alkalmazásukat asztali gépre is, oszt' miattam lecserélhetik. Eleve sokkal kisebb az esély, hogy azt elhagyom.

A banki sms-k számára rátettek még egy lapáttal a kétfaktoros belépési azonosítással is. Korábban, akinek nem volt okostelefon appja, az csak akkor kapott sms-t, ha ténylegesen tranzakciót indított. Most már akkor is jön sms, ha csak be akar lépni, hogy megnézze, működik-e még a netbank :)

(Egyébként nem tudom, hogy akinek okostelefonja van - mert nekem sincs :) - amikor kártyát használ, akkor arról - ha kér - milyen értesítést kap? Van az appokban ilyen értesítés funkció, vagy ebben az esetben is egy mezei sms kerül kiküldésre? Ha ez utóbbi az igaz, akkor csak nem lesz olyan könnyű megszabadulni az sms-ktől)

Ne kattints ide!

Nem pont netes vásárlásra gondoltam, hanem mezei kártyahasználatra vagy vásárlás utáni egyenlegértesítésre (ezt szerintem rengetegen használják): pld. veszel egy kiflit kártyával fizetsz, és utána kapod az sms értesítést, hogy terhelés történt a kártyádon. (Vagy valaki ellopta a kártyádat, rosszabb esetben a pinkóddal együtt és éppen ebből az sms-ből tudod meg, hogy gáz van :) ) Ilyen jellegű értesítések vannak az appokban? Persze ehhez gondolom az kell, hogy az app állandóan fusson (amitől én is futnék :D )

Ne kattints ide!

Nalunk valaszthato ,hogy mindenrol IS kersz sms-t. Vasarlas autholasnal (ha csak nem szemelyesen utod be a pinkodot) jova kell hagyni az applikacioban is. Contactless az meg heurisztikusan van ellenorizve illetve random idonkent bekeri a pint is. Plusz a hatterben is ellenorzik ,hogy a vasarlas elter e a szokasaidtol. Pl nagy a valoszinusege ,hogy ha most hirtelen leugranek egy feltoltokartyas tranzakciora akkor bekerne a pint hiaba van a limit alatt hiszen ilyet meg sosem csinaltam.

Appbol azt is meg tudod hatarozni ,hogy helyileg hol mukodjon a kartya. Ha nem hagyod el az orszagot sosem akkor blokkolhatsz/engedelyezhetsz kb 5 mp alatt.

Az ne akarjon online bankolni se. Bogyokkal se lehet mar fizetni vagy szarvaslabbal a kasszanal. Ha online vagy tegyel a biztonsagodert.

Tudjuk te magad vagy a biztonsag reinkarnacioja de ne magadbol indulj ki. Ha nem tetszik nem kell hasznalni.

amugy meg van offline verzioja is tokennel is lehet autholni...

Szerintem te vagy a mindent pesszimistan lato hivatalos problemafelveto a cegnel de csak mindig odaig jutsz ,hogy mit miert nem lehet megcsinalni de az sosem jut eszedbe ,hogy megoldast keress. Eljutsz az elso problemaig es ott beakad a lemez es azt az egy problemat boncolgatod a vegtelensegig de nem lepsz tovabb...

Azért, mert egyelőre nem ért el hozzám a probléma, csak szorongok attól, hogy el fog. Nevezetesen tegnap még tudtam fizetni online, pedig butatelefonom van. Másfelől kollégám felvetette, kellene már szerezni egy AK-47-est, örömmel rendet rakna egyesek fejében, mert sikerült a psd2-vel odáig jutni, hogy nem tudott online fizetni, pedig neki még okostelefonja is van. (Mielőtt bárki túlreagálná: természetesen nem mondta komolyan, csak cseppet zabos lett.)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Pontosan? Hát azt hallottam, hogy most már tényleg kellene szerezni egy AK-47-est. :D

Annyira részletesen nem tudom, de ha jól emlékszem, a feleség telefonjára érkezett a kód, amelyet talán el is mondott ő telefonon, de hogy a végén time-out lett-e belőle, vagy mi a fene, azt nem tudom. Talán meghiúsult a vásárlás, de amúgy az is kellemetlen, ha fél órát kell valamivel sz.pni, amit el lehetne intézni három percen belül.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tehát ott tartunk, hogy a bank korlátozza a természetes családi köteléket, kapcsolatokat. Készpénznél még természetes, hogy ha az egyik félnél nincs pénz, a másik kisegít, most meg kissé nagy mellénnyel egy teljesen életidegen szerződésre hivatkozol.

Úgy is mondhatnám: azt mindenki érti, hogy ez így van, csak ez így nem jó, s többeknél már elérte a szabadság korlátozása az ingerküszöböt. Vonatkozik ez a psd2-re, a G kekeckedésére az e-mail fiók elérése kapcsán, meg sok egyéb dologra.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem. Ez így korlátozó. A helyzet spontán, a megoldás is legyen az. Ha nincs rá megoldás, oda a szabadság. A készpénzt is akkor adja az ember párja, ha rájövök fizetésnél, hogy a másik nadrágomban maradt a pénztárcám.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nézd a bank oldaláról. Honnan tudja a bank, hogy a kártyabirtokos tudtával és engedélyével? Sehonnan. Sőt, a banknak k.ra semmi köze ahhoz, hogy kik élnek vagyonközösségben, és kik nem - akik vagyonközösségben élnek, azoknál meg lehet két, egyedüli rendelkezőt hozzácsapni a számlához, ekkor mindkettőjüknek lesz teljes jogú kártyája, ami az adott "közös" számlához van kapcsolva. Ez, amikor kialakult, még messze nem volt 2FA ennyire erőteljesen, ráadásul a számla jellemzően egy személy tulajdonában lehet(!), a másikuk "csak" önálló rendelkezési jogot kaphat rá (kártyával, netbankkal, tok-vonó). Az, hogy a 2FA kapcsolati információ a számlához, és nem a partnertörzsben lévő ügyfélhez van hozzárendelve, az problem, de szerintem ezt is meg fogják oldani, mire a 2fa ténylegesen kötelezően bevezetésre kerül. Ne feledjük, hogy a fizetési szolgáltatókat tömörítő szervezet _is_ halasztást kért ezügyben.

Ha például egy zsebes viszont lenyúlja a pénztárcád a készpénzel egyetemben onnantól meg jöhet az anyázás...

Egyébként meg a bankkártya névre szól. Az jogosult használni akinek a nevére kiállították. El kellene olvasni az ÁSZF -et ha már egyszer aláírtál egy szerződést ezzel kapcsolatban. Az elfogadó jogosult is visszautasítani, ha egyértelműen látszik, hogy nem a kártyabirtokos akarja használni.
És ahogy már többen említették ott a társkártya. Van létező megoldás csak hiszti helyett tájékozódni kell. Ha egy szolgáltatást nem rendeltetésszerűen akarsz használni azért ne a szolgáltató legyen már a hülye.

Sokadjára mondom, hogy ezt értem, de számomra nem elfogadható, mert ez a szabadság, az önrendelkezés korlátozása. Attól, hogy az ÁSZF-be beleírják, hogy a bank kémiailag kasztrálhat, még nem fogom azt elfogadhatónak tartani. Az is bámulatos, hogy sohasem akartam bank ügyfele lenni, de manapság a bérek utalása kapcsán elvárás. És lám-lám, mai hírekben olvastam, hogy feszegetik, legyen negatív betéti kamat! Ha jobban belegondolok, ez szembe megy a magántulajdonhoz való joggal, hiszen az az érték, amit a munkámért cserébe kapok, a negatív kamatok által legálisan lopható lenne.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Attól, hogy az ÁSZF-be beleírják, hogy a bank kémiailag kasztrálhat, még nem fogom azt elfogadhatónak tartani.

Szíved joga. Nem írod alá a szerződést, és keresel egy másik bankot, ahol nincs ez benne a szerződésben. Ha nincs olyan bank, aminek elfogadható lenne az ÁFSZ-e, akkor nem nyitsz sehol bankszámlát.

Ne haragudj de ez oltári baromság. Az önrendelkezésed megvan valósítva azzal, hogy tudsz társkártyát igényelni. Ez pontosan ugyan olyan, hogy bankfiókban is rajtad kívül csak az tud a számládról pénzt felvenni, akinek ehhez meghatalmazást adsz. A bankkártya alapvetően a bank tulajdona (mint akár pl. token is) amit a rendelkezésedre bocsát azzal a feltétellel, hogy a hozzá tartozó játékszabályokat elfogadod. Ha a szabadságfaktorodba ez nem fér bele, akkor ne szerződj. Senki se kényszerít rá.

Inkább a jogaiddal kapcsolatban tájékozódj:
https://adozona.hu/munkajog/Kerhetoe_keszpenzben_a_munkaber_9N8AQW

És ezek szerint itt mégis elfogadható számondra a kompromisszum, pedig nem szimplán a önrendelkezésed és szabadságfaktorod korlátozzák, hanem konkrétan a jogaidat, ami véleményem szerint súlyosabb tétel.
Emiatt látszódik kicsit túltolt problémázásnak egy saját akarat kapcsán létrejött jogviszonyban a szabályrendszerek ellen való elégedettlenkedés. De hát izlések és pofonok..

Egyébként puszta kíváncsiságból kérdem, miben lenne jobb számodra a tisztán készpénz használat? Saját meglátásom szerint a készpénz tárolása, hozzáférés és a vele való fizetés körülményesebb, kevésbé biztonságos és áttekinthető.

Nem értetted mit írt oda. Lefordítom.
A jog ellenére is viselkedhet egy baromarcú köcsög módon. Az igazadat meg általában nehéz bizonyítani.

A készpézzel kapcsolatos meglátásaidat biztosan kivételesen jónak tartod.
Sőt, a készpénz mellőzésével (most olvastam egy cikket) akár 10000 forintot is megspórolnál. Ja nem, az állam. ;) Ugyanennyit elkölthetsz a bankolásra is. Akkor meg miért kellene azt az utat választani, ami bonyolultabb?

Aztán a spóroláshoz (olvastam egy másik cikket is) miért javasolják, hogy NE hasznájál bankkártyát, hogy áttekinthetőbbé tegyed a pénzügyeidet? Biztosan azért, mert jobban áttekinthető. :-D

Képzeld el, ha 1000 forint kifizetésekor odaugrana egy hajléktalan, mert neki is jár egy ötvenes!
Ugyanezt a banknál szolgáltatás vagy adó jogcímen megvásárolod. Hiszen biztonságos, könnyen kezelhető és áttekinthető.

Neked meg van egy hited, miközben jól megvezettek a reklámszolgenek. Más meg nem teljesen ilyen. Ennyi.

Az állam pénze vajon micsoda? Az, amit adókból és más közterhekből összeadunk. Az a 10E Ft az milyen időtávra vonatkozó megtakarítás, illetve banki költség? Ha a bankszámlát a készpénzzel hasonlítod össze, akkor tessék mellérakni azt, hogy a bankszámlán lévő pénzre (OBA) van biztosításod, azt a bank kvázi felelős őrzésre vette át, míg a szalmazsák, mint tárolási hely ilyesmit nem nyújt. És a kapcsolódó kényelem sem mellékes - az idejét sem tudom, mikor adtam fel utóljára postai készpénzátutalási megbízást, vagy fizettem mondjuk sorbanállósan a gyerkőc menzáját.
A kóros költekezés ellen valóban a készpénz a jobb - egyszerűen azért, mert kártya esetén kevésbé érzékeli a költés nagyságát az, aki fizet. Illetve a kártyahasnzálók egy része - de ez "tanulható" dolog egyébként. Az átláthatóságot meg a készpénz esetén maximum a van/nincs, a naponta mennyi van a zsebben figyelése adja - ennél részletesebb átláthatósáhot ad egy bankszámlakivonat, hiszen azon az az összes költés ott figyel.

Az állam - aki köztudottan rossz gazda, valamint feltételezve, de meg nem engedve NEM lopja el az adómat is - az általam generált megtakarításból bármikor építhet egy játszóteret Piripócson. Én meg olyan önző vagyok, hogy nem élek ezzel a lehetőséggel. ;)
Amit a bankszámládra költöttél, abból veszek néhány csilivili széfet is a biztonsági ajtóm mögé. ;)
Hidd el, sokkal régebben fizetek átutalással. Mindent, és még most is. '94-ben kezdtem a vállalkozást. Sőt, még postás páromat is kényszerítettem a csekkek mellőzésére. Interneten vásárolok, mert néha Pécsról olcsóbb megrendelni valamit, mint itt akciósan.
Szóval vannak előnyök is.

A 10e Ft az egy éves, egy főre eső megtakarítás. Szerintem egy folyószámla kártyával, egyéb költségekkel ennél több. Azt is elfelejtetted, hogy a fizetésed utalásának és felvételének is lehet költsége. Jelenleg a párommal közösen van egy folyószámlánk, társkártya nélkül. A kártya és a virtuális kártya használati aránya kb. 1:20, azaz nem igazán van szükségünk kártyára sem. Piacon vásárolunk, ahol legfeljebb 30% lehetne a kártyahasználat.
Az utolsó kártyámat akkor szüntettem meg, amikor már csak évi 4-5 online tranzakciót bonyolítottam vele, de az sem sikerült mindig a külföldiek baromsága miatt. (A lejárat előtti hónapban már nem fogadják el.)

Egyébként az átlag, vagy annál kisebb nyugdíjasnak sem alternatíva a folyószámla, mert drága.

Ennek ellenére nem vitatom el senkinek sem a kényelemhez való jogát. Ha gyalog járok, nem köpöm le azt aki taxival. Viszont a folyószámla és bankkártya is egy termék. Ugyanúgy eldöntöm a megvételét, mint egy mobilét. Még akkor is, ha a többség szerint az ájfón lenne a jobb.

A készpénzkezelés költségét - így vagy úgy - mindenki fizeti, részben az árakban, részben az adókban. Én most havi 500Ft-ot fizetek a számlavezetésért, a kártya elvileg valami 157Ft/hó, de mostanság jött egy éves kártyadíjnak megfelelő jóváírás, úgyhogy az máris nulla.
A fizetésem utalásának a költsége a munkáltatómat terheli, a kp. felvétel díja 150E Ft/hóig ugyebár nulla, tehát az sem érdekel - ennél egyébként jóval kevesebb kp.-t használunk.
Ennyit a "drága" folyószámláról. Ez mondjuk nem országos hálózattal rendelkező bank, de tippre a takarékok is tudnak jó ajánlatot adni, csak körül kell nézni.

Ok, akkor az átlagos 10k/év az alulbecslés. Neked meg olcsó a bankod, másoknak meg jóval drágább. Szóval az össz kiadás több, mint ami a készpézforgalom drasztikus csökkentésével megtakarítható.
A fizetésem utalásának a költségét oda is adhatja a munkáltatóm. Mindenki jobban jár, ha nem kell befizetni. ;)
A teljesen elektronikus fizetésnek kismillió akadálya van. És, mint a topic is mutogassa, még szivatnak is. :(
Ha kevés kp. fogy, akkor nem a felvétel, hanem a forgalom költsége számíthat. Szerencsére már a szolgáltatók is megemésztették néhány évtized alatt az átutalás előnyét, így a papírmentesség olcsóbb. Ez csak a Postának bukó, így rögtön létrehozták a fehér csekket. Meg pl. az OTP a sárgacsekk befizető webes felületet, és a sárgacsekk befizető qr-kódos mobil interfészt. Megtehették, hiszen a nyugdíjasok között ott a tömegbázisuk. :-D (Az előbbi volt főnökünk kedvence, az utóbbi trey szerelme.) Én olcsóbban intézem a dolgokat. ;)

A topic témája a CNP (card not present) tranzakciókra vonatkozik, a sarki fűszeresnél vagy épp a piaci árusnál nincs ilyen gond: ugyanúgy megz majd, mint eddig - kivéve a contactless fizetést, mert ott a PIN bekérésére többször fog sorkerülni.
Az a 10k/év felülbecslése annak, amit ma egy jó bankválasztással elkölt az ember arra, hogy a pénze a ládafia vagy épp a bugyelláris biztonságánal magasabb szintű védelemben részesüljön úgy, hogy az egész még kényelmes is.
A postai készpénzátutalási megbízásnál drágább módszer nem nagyon van - a biankó nyomtatvány plusz megszemélyesítés plusz postai költség (amit az utalás kedvezményezettje fizet) tételnagyságtól függüen 3-500Ft/darab költséget jelent. Nem olcsó, ellenben drága, ráadásul gyorsnak sem nevezhető.

A készpénzem fölött rendelkezem. A bankszámlámat bármikor zárolhatják. A készpénzt átruházhatom például a párom részére, ha otthon hagyta a pénztárcáját. Megint csak: a szabadság. A készpénz önrendelkezés, a bankszámla kiszolgáltatottság a banknak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A készpénzed fölött addig rendelkezel, amíg valaki pofán nem ver érte, és el nem veszi. A számlapénzt is átruházhatod a párodra, átutalásnak vagy társkártyának hívják a megoldást.
Az önrendelkezésed addig tart, amíg a közösségnek nem árt. És bizony a készpénz léte jelentős közösségi költséggel jár - és nem csak a kibocsátása/cseréje, begyűjtése, szállítása, amire gondolo, hanem a készpénzforgalommal együttjáró adóelkerülés is.

Nem ideológia, hanem tény: a zsebedben lévő készpénz felett addig rendelkezel, amíg pofán nem vág valaki, és el nem veszi. Ugyanígy tény, hogy a készpénz kibocsátása, forgalma, pótlása jelentős költséggel jár, amit mindenki fizet, aki bármilyen formában adóbevételhez juttatja az államot.
Szintén tény, hogy a készpénzforgalom, mivel ha nem akarod, nincs nyoma, adóelkerülésre is alkalmas - és emiatt jelentős közteher megfizetése marad el - amit szintén az adófizetk pótolják ki. Csak egy példa: cég, állásajánlat, Még jó is lett volna, amíg egy utolsó utáni négyszemközti beszélgetésen ki nem bökte volna a túloldal, hogy a kért nettó összeget kapnám bruttóban, de ne aggódjak, mert a "többit" készpénzben, borítékban megkapom. Mi ez, ha nem az adók és járulékok elkerülésére szolgáló készpénzhasználat? Igen, lesz@rom a cég nyomorát, hogy tizen-huszon-jó ég tudja mennyi éve elkezdték a borítékozást, és nem tudnak belőle feltünés nélkül kiszállni (feltűnő lenne, ha minden dolgozónak 20-30%-kal nőne a havi fizuja egyik napról a másikra...)

Az is tény, hogy a bank, aki nem hatóság, s akinek semmi köze a magánéletedhez, minősített személyes adataidhoz, az utalásokból tudja az anyagi helyzeted, ismeri a helyet, ahol vásárolsz, tudhatja, mit vásárolsz, ideértve akár a gyógyszereket is. Továbbá az is tény, hogy zárolhatja a számládat, s ezzel ki vagy szolgáltatva neki. Már ne is haragudj, de miért kellene jobban bíznom azokban a bankokban, akik egy nagy halom család életét tették tönkre a devizaalapú hiteles konstrukcióban előadott csalássorozatukkal, mint bármelyik jött-ment emberben, akiről azért mégsem vélelmezem, hogy be fog hozzám törni. Meg nyilván nem az összes pénzemet tartanám egyetlen helyen.

Ami a költségeket illeti, bulshit. A bankok üzemelésének is van költsége, olyannyira, hogy profitot realizálnak. A közlekedésnek is van költsége, egyfelől rengeteg baleset történik, másfelől környezetszennyező üzem, aztán mégsem tiltjuk meg az autóval közlekedést. Miért? Talán, mert hatalmas üzlet, kényelem, még az áldozatok fölött is szemet hunyunk ezért.

A fekete foglalkoztatás fals érv, mert kérhetné az ember kp-ban is a fizetését. Aki korrekt, nem azért jelent be, mert bankszámlára utal. Amúgy utalás esetén is működhet a borítékos rendszer. Tehát semmi köze e kettőnek egymáshoz.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"tudhatja, mit vásárolsz" - fail. A "mit" nem, csak a "mennyit fizetsz" jut el a banhoz. " a devizaalapú hiteles konstrukcióban előadott csalássorozatukkal" - A bank felnőtt, cselekvő- és jogképes embernek tekintett mi ndenkit, aki betöltötte a 18-at. Ez hiba volt - a hitelfelvevők egy része szellemi szintje alapján alkalmatlan arra, hogy egy marék szárított molylepkénél nagyobb értékről, illetve egy napnál hosszabb időtávban bármilyen pénzügyi dologról döntsön. Na Ők azok, akik sajnálatos módon beszopták a dolgot.
A számla zárolásának elég sok feltétele van, nagyot bukhat a bank, ha jogtalanul tesz ilyet - egy piréz társaság meg, ha ügyesen vágnak fejen, szinte semmit sem veszíthet.
"A bankok üzemelésének is van költsége, olyannyira, hogy profitot realizálnak" - bizony ám, a banknak vannak tulajdonosaik, aki belerakták a pénzüket egy vállalkozásba, amiből nyereséget szeretnének látni. Ahogy Kovács Béla Géza Edömér egyéni vállalkozó is szeretne nyereséget látni a pékműhelyéből.
"A fekete foglalkoztatás fals érv, mert kérhetné az ember kp-ban is a fizetését" - Ember! 2019-ben hangzott el az az ajánlat, hogy oké, megkapja a jelentkező a kért összeget, de bruttóban, és azt kipótolják kp.-ben zsebbe. Tük mindegy, hogy hogyan kéri a dolgozó a fizetését, annak egy része feketén kerül hozzá, és az a rész mindenképp készpénzben kerül kifizetésre.

Ilyen merész és megalapozatlan kijelentések előtt tán olvassál végig néhány PSZÁF jegyzőkönyvet!
Garantálom, betegre fogod röhögni magad - mivel mást úgy sem tehetsz.
Ilyen pénzügyi, ügyviteli, stb. trehányság miatt a mozgó újságárust már régen vasra verve elszállították volna. :-D
Ennyit a kiváló bankokról.

a hitelfelvevők egy része szellemi szintje alapján alkalmatlan arra, hogy egy marék szárított molylepkénél nagyobb értékről, illetve egy napnál hosszabb időtávban bármilyen pénzügyi dologról döntsön
Ez különösen beletrafált, hiszen a bukott devizahitelesek között volt néhány önkormányzat is. Ez meg nem pénzügyi analfabetizmus, hanem hűtlen kezelés.

"Ennyit a kiváló bankokról." - szerintem kettőnk közül én olvastam több pszáf/mnb határozatot - és nem csak szórakozási céllal.
Az, hogy az önkormányzatoknál is voltak balf@sz módon felvett hitelek, az csak annyit mutat, hogy ott is ülhetnek potentátként pénzügyi analfabéták.

Igen, ez meggyőző érv, ha többet olvastál. ;)

Ezek szerint a pénzügyi "tévedések" nem egy köpködnivaló vékony réteget érintenek, hanem általános jelenség. (Hiába, assemblerben is kevesen programoznak.;)) Ettől még lehet csalónak és szélhámosnak nevezni az emberi tudatlansággal és hiszékenységgel visszaélőket. Csak az egyiket banknak hívják, a másikat meg unokázósnak. Meg a tévéjósdát sem tiltották be.
Sőt, a 70-es évekből származó aranyköpés (pl. IGAZSÁG = (Kossuth Rádió + Szabad Európa Rádió)/2)) a reklám=törvényes hazugság.

De van akit nem lehet átverni! Ma jött szembe egy cikk 12 ezer forintot buktam, mert Horvátországban végig bankkártyát használtam. Gazdasági újságíró. Aha.

Információhiány van az egyik részről, másik részről meg a meglévő információkat sem tudják nagyon sokan értelmezni. Egy banki hitelfefvételnél lehet, és kell is kérdezni, tervezni, gondolkodni, míg az unokázósoknál nincs igazán kérdezési lehetőség, illetve ha kérdez, akkor sem lesz elfogadható válasz.

Nem jövőbelátás, hanem tervezés. Nekem is volt elég húzós CHF-es hitelem, volt "mellé" menekülési tervem arra az esetre, ha a törlesztőteher egy adott szintet átlép. Ez szinte fillérre ott volt, amilyen árfolyamon végül a forintosításra lehetőség volt. Bukóval, de megléptük a Ft-osítást, és már azóta nagyjából az akkori Ft-os hitel is kifizetésre került. Nem vártam harmadik fél általi csoádra, nem vártam arra, hogy "majd megoldódik magától" a dolog, nem estem egyszer sem késedelembe a törlesztővel - aki igen, és mégsem lépett, mégsem egyeztetett a bankjával, hogy hogyan lehetne a helyzetet azelőtt kezelni, mielőtt tarthatatlanná válik az adósság, illetve az elmaradó törlesztések mértéke, nos, azt sajnálni lehet, de az esetek töredékében volt csak a bank "sáros", a bukott "devizahitelkárosultak" döntően a saját baromságuknak a levét itták, isszák.

Ja, hát ha így nézzük, én is tervezetten csinálom ezt: soha életemben nem vettem fel hitelt és nem is tervezek efféle ostobaságot elkövetni. Viszont nem csak azokban a kérdésekben szólalok meg, amelyek közvetlenül érintenek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A hitel egy termék, aminek van ára. Az ár több részből tevődik össze, ennek egy része azé, aki a tőkét adja hozzá (nem, az nem a bank, hanem aki lekötött betétet tart a bankban), egy része elrakandó arra az esetre, ha a delikvens nem fizetne, és egy része azé, aki a tőkével rendelkezőt összehozza a tőkét igénylővel, és megszervezi azt, hogy a tőke ott legyen, ahol arra épp szükség van. Igen, a bankok nyereséget termelnek azoknak, aki a bank részvényeit birtokolják, azaz tőkével rendelkeznek, és azt összedobták azért, hogy bankot tudjanak létesíteni.

Mely tényezőt felejteték el úgy mindenestől? Azt, hogy baz+ ha a behazudott jövedelmedet most is kisámfázod nullára a törlesztővel, akkor copni fogsz? Már bocsánat, de felnőtt, jog- és cselekvőképes, gondolkodni tudó embernek tekintve az ügyfelet, ezt nem kell szájbarágni. És bizony jellemzően azok buktak, akik a(z induló) törlesztőrészlet - hitelősszeg kettőst nézték csak és kizárólag.

A második modattól kezdve hagyjuk, mert pont leírtam, hogy nem a hülyékre gondolok.
Egyébként normál esetben a forinthitel kamatát veti össze az ember a várható árfolyamkockázattal. A hitelfelvevő olyan kockázatot vállal, hogy a végén nagyobb lehet a törlesztő, mint a forinthitelnél.

Mit felejtettek el?
- Nálunk úgy háromszorosra nőtt a hitel "költsége", mint más országokban. És úgy is maradt. És lécilécci el ne magyarázd! Ilyen típusú emelést, amikor a szegény banknak nehézségei vannak, nem lehet elfogadni. Legfeljebb akkor, ha modjuk nekem nehézségem támad és kevesebbet fizethetek. ;)
- Az ár több részből tevődik össze, ennek egy része azé, aki a tőkét adja hozzá...
A mesében! Egy hitelfelvétel nem így néz ki. Inkább úgy mondanám, hogy a bank tőzsdézget, és ha megszívta, akkor változtat a kondíciókon.
- Meg még néhány apróság, amit a korabeli napi sajtó sokkal jobban elmagyarázott.

Ha figyeltél volna, akkor rájössz: A bankok nem azért fizettek vissza elég nagy összegeket, mert az emberek hülyék voltak. :-D

A bank a betétesek pénzét helyezi ki hitelként. Hogy ez most saját ügyfelek betétállománya, vagy épp egy másik ország, másik bankjában, más pénznemben elhelyezett tőke, irreleváns - mindkettőnek van ára. És van a kihelyezett hitelnek első körben megtérülési kockázata, ti.i. vissza fogja-e fizetni az adós a kihelyezett összeget és annak kamtait? Ha nem, akkor más módon biztosított-e a bank követelésénem a megtérülése? Nem véletlen, hogy a szabad felhasználású fogyasztási hitelek a legdrágábbak, míg a jelzáloggal biztosított hitelek a legolcsóbbak. Az előbbinél csak peres út marad, az utóbbinál a jelzálogjog egyszerűen és relative gyorsan érvényesíthető.
Erre a kockázatra kötelezően tartalékolnia kell a hitelintézetnek (nem is keveset), folyamatosan vizsgálni kell a kihelyezett hitelek kockázatait, ami alapján a kockázati tartalékot változtatni kell, illetve lehet - viszont ezt a tartalékot is a betétesek pénzéből tartja fenn a bank, amire kamatot kell, hogy fizessen, miközben kamatot nem kap rá, hiszen nem adhatja kölcsön. Ráadásul ennek a tartalékképzésnek a szabályait rendre módosította a törvényalkotó, ai jellemzően szigorítást jelentett - még több tartaléknak kellett a meglévő hitelekkel kitermelni a betétesek felé fizetendő kamatát.
Az, hogy a bank treasury részleget is működtet, hogy pénzpiacokon is jelen van, az természetes, hiszen neki a pénz, illetve a pénzhelyettesítő eszköz jelenti az árut, amit ad-vesz, ügyfelek felé hitel, illetve betét formájában.

A hitel "költsége" nem nőtt a háromszorosára, ilyen arányú kamatemelésről nem tudok - az árfolyam változása nem a hitel, hanem a felvett tőke árának a változása. A kettő együtt jelentette a deviza-alapon nyújtott hitel összesített kockázatát, de mint említettem, a legtöbb adós csak az előbbit nézte, és azt is csak a Ft-alapon nyújtott hitel kamatával vetette össze.

Nem érted, hogy mire való a hitel, és nem nézted meg a linket, amit küldtem.

Ha egy cég addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér, akkor lemarad a versenyben és tönkremegy, az alkalmazottak mehetnek világgá.

Ha felvesz valaki hitelt, az így rendelkezésére álló tőkét úgy használja fel, hogy az többet termel, mint a hitel kamata, akkor örül a profitnak, örül a növekedésnek, és nem sajnálja a banktól, hogy a bank is kap belőle egy kicsit.

A részvénykibocsátást is hülyeségnek tartod, mert tovább nyújtózkodnak, mint amíg a takarójuk ér?

A hitel nem hülyeség. Bár aki a Hitelt írta, a végén ápolták. ;)
Viszont a pénz, a hitel, a részvény, a tőzsde, a piramisjáték, stb., mind nemlétező javakkal operál, felborítva a gazdaság egyensúlyát. Pont úgy, ahogy a háborúról sem tud az emberiség leszokni, bár azt korábban találták fel.

Aztán egyik reggel arra ébredek, hogy fing motoszkál bennem, amitől ötszázszoros áron fogod megvenni az egy kiló kenyeret. Ha egy suszter évi 100 cipőt tud megtalpalni, akkor nyilvánvalóan a következő évben 130 cipőt kell talpalnia, mert növekedés és verseny van. Ez mindenki számára nyilvánvaló és bizonyára fenntartható. Így a verseny és fejlődés meghozza a gyümölcsét, hiszen normális cipőt sem árulnak, de suszter sincs már.

Nem a jovobe kell latni, hanem a kockazatokat kell kezelni. Az is egy opcio, hogy elfogadod a kockazatot, de akkor ne tessek masra mutogatni, ha nem jon be a biznisz.

felig off: Van egy ismerosom, aki a CHF divat kozepen forinthitelt vett fel, sokkal magasabb kamatra. _Mindenki_ hulyenek tartotta a rokonsagban, hogy a CHF X%, ez meg Y>X. Tippelj, ki nevetett a vegen. Jovobe latas volt? Dehogy. Tudta, hogy mi a kockazat, es volt terve az elkerulesre.

Hiába magyarázod olyan országban, ahol alig telt el 10 év azóta, hogy az ország fele megégette magát mindenféle hitellel, de már most, ennyi idő távlatában nem emlékszik. Most annyi a kihelyezett hitel összértéke, mint a múltkori bukta előtt. Adósodnak el, "szinte ingyen van", "amit adnak el kell fogadni".

Lesz itt még sírás-rívás megint!

--
trey @ gépház

Az árfolyamkockázatot, mint olyat nem ismerték/nem fogták fel az emberek, nem számoltak vele, csak a korábban már ismert kamatkockázatot figyelték. Miközben az árfolyamkockázat jóval nagyobb hatással bírt a törlesztőteherre. A jelenlegi hitelállománynál csak kamatkockázat van, ez igencsak lényeges különbség.

Ó, persze, ez mind igaz, de a magyar helyzet viszonylag speciális. Nem azért vesznek fel hitelt az emberek, hogy hamarabb jussanak lakáshoz, hanem azért, mert többségüknek olyan alacsony a jövedelme, hogy egyáltalán nem jutna hozzá, vagy legalábbis addigra már nem lenne ivarérett - akarom mondani, fogamzóképes -, így nincs más lehetőség. Normális bérek esetén az egész probléma nem létezne, s a hitelfelvétel a türelmetlenek luxusa lenne. Magyarországon nem ez a helyzet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A saját tulajdonú lakás nem állampolgári jog. Igen, bérelni is lehet - nem egy, nem két ismerősöm volt/van, aki 40+ korú, és nincs saját lakása (még - a szülők élnek ugyanis), bérleményben laknak, és köszönik, jól vannak. Van olyan is, aki pont ebből adódóan kényelmesen, minimális "ügyintézéssel" tudott kimenni Angliába dolgozni. Ja, nem keresett, illetve a párjával együtt nem kerestek rosszul. Sőt. DE ennek ellenére inkább élni akartak, mint élére a garast x+sok évig, hogy utána az így felhalmozott önerővel bele tudjanak vágni egy saját tulajdonú ingatlan megvásárlásába, és ugyanúgy terhelje őket közel élethosszig a törlesztés, illetve a fenntartás költsége.

Igen, valóban, ők nem fognak lakást hagyni az utódaukra, ez igaz - de ez az érem másik oldala: az ő döntésük volt.
Ja, és mégegy. Nagyon sok "hitelkárosult" pont a minimális önerő, illetve a jövedelem-költségek arányának khm. kozmetikázása miatt bukott bele a hitelbe.

> bérelni is lehet
Itt a balkanon az egyenlo a kiszolgaltatottsaggal, letbizonytalansaggal. Igen, en is hallottam olyanrol aki latott mar olyat aki szeretett berelni. 100-bol 1 max.
Eletem legjobb dontese volt a sajat lakas. Ugy, hogy igazabol nem is terveztem venni, csak a gyoker HU albiipar miatt ugrottam bele (5 ev gulag utan). Hogy emberkent letezhessek. A sajat ingatlan egy olyan helyen, ahol van munka, maga az elet.
Az osszes kollegam aki "elni akart" es nem sporolt sajatra, mind sir. Kivetel nelkul mindegyikuk odaadna az ausztraliai utazasokat, a jol felszerelt Mondeot stb-stb. Utolag mar banjak a konnyelmu eveket.
____________________
echo crash > /dev/kmem

Egészen addig jó ez a "sajat ingatlan egy olyan helyen, ahol van munka, maga az elet", amíg ott van a munka, ahol az ingatlanod. Aki pl. Borsodban rendelkezik egy ingatlannal, az a hajára kenheti, ha a munkalehetőség az ország másik szegletében van - eladni gyakorlatilag nem tudja, vagy ha igen, akkor olyan áron, amiből ott, ahol épp a munka van, gyakorlatilag semmit nem kap.
A bérlakáspiacot rendbe kéne szedni, ez egyébként igaz, mindkét oldalt rendesen szabályozó jogi környezetet teremtve.

A "maga az élet" kissé költői. :)
Inkább úgy lehetne mondani, hogy azokban a régmúlt időkban, amikor a családfő képes volt eltartani a családot, akkor még egyszerű volt. Ahol a családfő kapott munkát, oda kellett költözni.
Most meg egyenlősdi van, mert az előbbi fícsört kevesen tudhatják magukénak. Így aztán sokaknak semmijük sincsen. Az emberek túlnyomó többségének nincs annyi pénze, hogy bármit is béreljen. Nyilvánvalóan a bérlakáspiacot jogi környezettel lehetne szabályozni, mert attól aztán lenne pénze az embereknek. ;)

Ne hidd, hogy ez speciális magyar helyzet. Nem csak Magyarországon van így.

Pl. itt, Angliában, az a fél milliós ház, amiben lakom, kb. 20 évnyi bruttó átlagkereset.

Nem is az a kérdés, hogy az emberek felvegyenek-e jelzáloghitelt az első ingatlanjuk megvásárlásához, inkább a többség azzal szív, hogy a megtakarítása nem elég még a jelzáloghitel önrészére se (ami minimum 5% mindenhol). És sokan arról panaszkodnak, hogy a szükséges önrész összeg gyorsabban növekszik, mint a megtakarításuk.

Hasonló jelenséget láttam, amikor Párizsban éltem. Feltételezem, sok más helyen hasonlóan működik a dolog.

"Elég, ha nincs net." - Az maximum annyit jelent, hogy netbankon/mobilbankon keresztül nem férsz hozzá a számládhoz, de a számla nincs zárolva: beérkező jóváírások megjelennek rajta, terhelések kielégítésre kerülnek az egyenleg erejéig, kapcsolódó kártya használható, stb.

Ha épp az elsődleges netkapcsolat döglött, bejön a másikon, ha az is döglött, akkor a következő ig2-vel bejön (most még) - a jövőben 5s-en belül jóvá _kell_ írni a bejövő összeget.

A kártyás fizetésnél érdekes a dolog, én még nem futottam bele olyanba, hogy ne tudtam volna kártyával fizetni hálózati hiba miatt - pedig elég ritka, hogy ne "kártyázzak".
Az ATM-eket meg kötelezően monitorzzák a bankok, hogy elérhetőek-e, van-e netkapcsolatuk - mondjuk engem ez a része (készpénzfelvétel) olyan szinten nem érdekel, hogy azonnal kéne készpénzt felvenni - a havi szükséges kp. egyben felvehető, olszt' jónapot :-P

én még nem futottam bele olyanba, hogy ne tudtam volna kártyával fizetni hálózati hiba miatt

Én olyanba igen, hogy étteremben keresték a helyet, ahol van térerő. :)

Amúgy a problémám az, hogy olyanban bízunk, amelyre nincs okunk. Ha néhány grafitbombával csinálnak egy kis áramszünetet a 400 kV-os távvezetékek rövidzárásával, eléggé lehet pislogni az azonnali utalások és kártyás fizetés tekintetében. Viszont ebben az esetben is megéhezik az ember.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"olyanban bízunk, amelyre nincs okunk" - ugye te minden fontos adatodat kőtáblába is belevésed? Mert ugye a mágneses adattárolás+pécéd elég könnyen agyonvágható -könnyebben, mint az elektromos hálózatot megbénítani.
Mint írtam, készpénzt _is_ veszek fel rendszeresen - annyit, amennyi a havi kp.-es tranzakciókra várhatóan szükséges - ebből náálam is van napi költéseknek megfelelő összeg, ergo ha az általad vázolt helyzet adódik, akkor készpénzes fallback megvan.
A hosszabb távú (elektromos hálózat megbénul) kiessére meg a bankoknak is van tartalék megoldásuk - de ekkor kisebb gondod is nagyobb lesz annál, hogy a minimumon túlmenően pénzre, készpénzre van szükséges.

Így van!
Van erre egy régi vicc is. Egy New York-i felhőkarcoló legfelső emeletén elhelyeztek egy feliratot:
Emberek! Ne dohányozzatok! Ne feledjétek az 1871-es nagy chicagói tűzvészt!
Egy tréfás kéz meg aláírta:
Emberek! Ne köpködjetek! Ne feledjétek a Missisipi 1927-es nagy áradását!
Kiegészíteném:
Emberek! Tiltsuk be a konyhakést, mert az élet mindenek előtt!

És tilcsuk be a bakkártyákat, mert bennük a csipp sokkal hamarabb feltörhető, mint a készpénz hamisítható. ;) Azaz nem biztonságos.

Gondolkozz el, az alábbi egyszerű, életből ellesett számpéldán:
Egy 800 millióért végzett munka, ami 50 millióba került, ott vajon a valódi munkát végző 4-5 ember "borítékolt" pénze a legnagyobb "költség"?
A fenti példában 3 cég szerepelt. A 800 milliót kifizető céggel kapcsolatban állhatsz, mint ügyfél. Hol lép fel a költség és mekkora? Persze ezt, mint becsületes magyar állampolgár tisztességes hasznonnak hívod. ;)
És ez még egy egyszerű példa. Az is előfordul már 4 cégnél, hogy a fekete borítékba olyan kevés pénz jut, hogy elvégzetlen marad a munka, bár a pénzt kifizették.
Még a Kajmán szigetekig sem kell elmenni, hogy pénzt fehérítsél igen egyszerű eszközökkel. Ergo, a készpénz a legkisebb "költség" a láncban.

A példában:
Amit a zsebedből (mint ügyfél) kivesznek 800M.
A munka 50M, tehát a sok ügyfél bukik 750M-t.
Az első cég kifizeti az 50M díjat a második cégnek, marad 750M.
A munkát végző cég 15M munkabért fizet a munkavégzőknek, amelynek kb. a fele fekete.
Így a hiányzó "közteher" 3M.
Az első cég fizessen 150M akármit, maradt 600M.

Kérdésem, hogy az egyik oldalon a zsebedből kihúzott 750M, vagy az eltűnt 600M, vagy a mocskos gazemberek által lenyúlt 3M böki a szemedet?

Ha tudod, hogyan keletkezik a fekete pénz, akkor azt is tudod, hogy még annak is bemegy a 40%- a közösbe.

Tipikus példája a rossz érvelésnek. Személyes azonosító (gy.k bankkártya) =/= kémiai kasztrálás. És nem kötelező a bank ügyfelének lenni sem. Kérheted a munkáltatódtól, hogy készpénzben fizesse ki a munkabéred, és a Munka Törvénykönyve szerint ezt nem tagadhatja meg.

Kb. hasonló korúként (lassan 5X), butatelefon userként és társkártya tulajdonosként mondom, hogy ezt már egy picit túltolod :) - Nem pont erre a postra válasz, hanem úgy általában. (Én is pampogok a szerintem feleslegese túlzásba vitt "biztonságoskodás" miatt, de pld. a társkártyámat tökéletesen tudom használni, saját telefonomra jön az sms is, pedig nem is enyém a számla, hanem a páromé.)

Egyébént meg mi van, ha az ember párja is a kredencen hagyta a bukszáját? Ugyanolyan IJ kategória, mint nem saját kártyát használni a szükséges feltételek nélkül!

Arról nem is beszélve, hogy mihelyt nyitsz egy számlát bárhol és van rajta pénzed, azonnal korlátozva vagy, mert csak bizonyos feltételek mellett juthatsz a pénzedhez, nem pedig bármikor, amikor akarod. (Ha betartod a feltételeket, akkor igaz lehet a "bármikor, amikor akarod", de akkor is előfodulhat központi gebasz, mint nem is olyan régen) Így neked igazából nem is javaslom sehol sem a számlatulajdonosi szerepkört :)

Ne kattints ide!

Talán észrevehető, domborítom az ezzel kapcsolatos érzéseimet, mert az a tapasztalatom, sokak ingerküszöbét sem éri el az, hogy látványosan és gyorsuló tempóban veszítjük el a szabadságunkat. Terrorizmus elleni védelemre hivatkozva minden személyiségi joggal kapcsolatos szabály alól kivétel képződik, a megfigyelésünk, a szokásainkról, kapcsolatainkról történő adatgyűjtés teljeskörűvé válik, miközben a valós terrorizmus elleni védekezés, a határvédelem pedig ellen pedig felszólalnak. Álságos, hazug ez a társadalmi berendezkedés, meglátásom szerint kevésbé szabad, mint az 1989 előtti, csak le van öntve a szabadság kétes illúziójával. Ja, lehet menni személyivel Révkomáromba sörözni. Mert ez aztán a fontos dolog, véletlenül sem az, hogy elveszítjük az önrendelkezésünket az elvégzett munkánk ellenértéke, a rólunk keletkezett - pl. egészségügyi - információk felett, zsarolhatóvá válunk, valamint a beleegyezésünk nélkül áramolhatnak információk saját magunkról.

Nem vágytam én túlzottan számlatulajdonosi szerepkörre.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

> a G kekeckedésére az e-mail fiók elérése kapcsán

off, mert inkabb a masik topicba valo, de ha mar elohoztad...

Lenyegeben az tortent, hogy te elkezdtel hasznalni egy szolgaltatast, amiert egy fillert nem fizettel soha, es panaszkodsz, hogy nem olyan amilyennek szeretned. A megoldas: csinald azt, amit en is - valassz masik szolgaltatot, amelyik jobban megfelel az igenyeidnek.

> Tehát ott tartunk, hogy a bank korlátozza a természetes családi köteléket, kapcsolatokat. Készpénznél még természetes, hogy ha az egyik félnél nincs pénz, a másik kisegít, most meg kissé nagy mellénnyel egy teljesen életidegen szerződésre hivatkozol.

Van eleg sok lehetoseg erre, hogy ez manapsag ne legyen problema. De mindegy is, tegyuk fel, hogy igazad van. Akkor is, akarcsak a gmailes problemadnal: ez elore tudhato volt, onszantabol ment bele. (Btw letezik Magyarorszagon nem nevre szolo lakossagi debit card is, ha nagyon nem fer bele fejenkent 1 db sajat kartyat fenntartani.)

A kártya a kártyabirtokoshoz tartozik. Bárkinek lehetősége van társkártyát igényelni, és a természetes családi kötelék megmenekül. Ez esetben semmi gond, mindenki használja a saját kártyáját. Problem solved.

Ha meg valaki másként akarja haszálni, legyen, de akkor az ő dolga, hogy működjön is. Tehát ha már a kártyát közösen akarják használni, akkor a hozzárendelt telefont is használják közösen.

Ennyi az egész, de sokkal egyszerűbb mást hülyének tartani, a családi kapcsolat meg a szabadság korlátozása a hét eddigi legjobb vicce volt.

Azt már megszoktam, némi keserűséggel tudomásul is vettem, hogy sokaknak nem fontos a szabadság, a magánélet intimitása, a privacy, s nem is értik sokan, mi lehet ezekben egyeseknek fontos. Pusztán annyit fogadj el, van, akinek ezek fontosak. Nem kell, hogy értsd, csak hidd el.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( kubi | 2019. 07. 30., k – 19:22 )

Svedorszagban van egy (monopolium / kommonizmus, a nemkivant resz torlendo) strong auth megoldas. BankID-nek hivjak, mert a bankodon keresztul kaphatod meg. Meg az arcodat se kell latniuk (egyszer azert szemelyesen nyitottal szamlat), eleg, ha a banktol kapott kartyaolvaso+bankkartya+PIN azonositason tuljutsz. Innentol kezdve minden allami hivatalnal (ado, TB, nyugdij, rendorseg stb.), banki tranzakcional ezzel hitelesitesz telefon app (max 3 eszkozon aktivalhatod) vagy NetID segitsegevel. Egyes webshopok meg a lakcimedet is kitoltik helyetted: bankid = szemelyi szam =nyilvanos lakcim-, es telefonszam nyilvantartas / GDPR :)

8 ev alatt egyetlen leallas, lassulas vagy barmi baj nem volt vele. Tavaly ugyan telefont kellett miatta cserelni, mert mar nem voltak hajlandoak bevallalni, hogy egy osi (4.x?) lyukas Android verziot tamogassanak.

Persze azert itt is megy a nyoszorges, hogy most akkor majd bonyolultabb lesz a vasarlas, meg hogy csak a cegek 23%-a keszult fel erre teljesen, es majd jol elveszitik az ugyfeleket. En, mint hajdani programoz(gat)o ebbol annyit veszek le, hogy most jo sok melo lesz a piacon...

( toMpEr | 2019. 08. 01., cs – 12:36 )

- Valószínű csúszni fog:

"Horváth Attila, a a BIG FISH Payment Gateway ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, két hónappal az indulás előtt néhány nagy szolgáltatón kívül nincs a kezükben olyan fejlesztési dokumentáció, amely megmondja, hogy pontosan hogyan kell átalakítani a rendszert ahhoz, hogy megfeleljen az SCA-nak"

- Elvileg az nfc-s fizetés is változik:

"Az NFC-s kártyás fizetés esetében annyi változik, hogy időnként 5 ezer forint alatti fizetéseknél is meg kell adnunk a PIN-kódunkat."

Mondjuk kérdés, hogy mi van, ha nincs pinpad az nfc olvasó mellet?

- Több adat fog átkerülni a bankokhoz/kártyás cégekhez:

"A MasterCardtól, Visától megkapott információk alapján leszűkítették azt az adatkört, amit az e-kereskedőnek az SCA szerint át kell adni a fizetési szolgáltatónak. A teljes adatkör kb. 300 adatmezőt tartalmaz, ezt a különböző szereplőknek kell összegyűjteniük, ebből a kereskedőknek mintegy 50 adatmezőt kell összeszedniük."

https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/uj-vilag-jon-a-bankkartyaknal-a-…

"Mondjuk kérdés, hogy mi van, ha nincs pinpad az nfc olvasó mellet?" - a túloldal tudja, hogy adott terminál mire képes - ha nincs PIN-pad, akkor ott eleve nem kér PIN-t, ahogy chipkártya leolvasására alkalmatlan termináltól sem kér chipkártyás azonosítást. Egyébként meg PIN-pad nélküli POS azét elég ritka jószág lehet, hiszen a kereskedőnek is azonosítania kell valahogy magát a PIS indításakor/feloldása során, és azon a billentyűzeten az üf.-től is bekérhető a PIN.

Ilyenekkel nem találkoztam. Nálunk üdítő automata csak pénzbedobós volt, amíg le nem szerelték (az online bekötés többletköltségét már feltehetőleg nem termelte volna ki), tömegközlekedésben még mindig a klasszikus jegy megy, a parkolás meg SMS, de engem nem érint :) Gondolom, ilyen helyeken vagy tesznek pinpadot, vagy nem fogadnak majd el 5000 Ft feletti fizetést. Az az alattiakra meg működhet a kivétel.

Akkor nem probléma a pinpad hiánya. Bár adódhat érdekes helyzet, mert nem csak egyedi összeghatár létezik a PIN nélküli használatra, hanem kumulált is, és ha mondjuk egy ilyen automatánál telik be a keret, akkor probléma lehet. De remélem, ezt valahogy meg tudják oldani.

Korábban már belinkeltem, hogy nem (de akkor egy másik téma kapcsán).

https://fintechzone.hu/ugyfel-azonositas-a-psd2-utan/

"Ma ismert kivételek:
- NFC-s fizetések, a napi 50 Euró (egy napon belül összesen 150 Euró) értékhatárig, távoli online fizetésnél a 10 Euró (napon belül összesen 100 Euró) értékhatárig."

Mondjuk a szöveget rosszul írták meg, mert a napi 50 euró illetve egy napon belül összesen 150 euró nyilván marhaság, gondolom alkalmanként 50 EUR, napi 150 EUR a helyes, de a lényeg, hogy pont a kis összegű NFC-s fizetéseknél lesz kivétel.

A fintechzone-os cikk még nem a véglegeset elemzi, egy másik alapján minden 5. vásárlást azonosítani kell:

"Contactless card transactions also do not require SCA if they are for less than €50 as long as, once again, the cumulative contactless transactions have not reached €150 or 5 transactions without a SCA."

és a 150EUR/5 tranzakció nem 1 napon belül értendő, hanem az utolsó pin-es tranzakció óta:

"the individual transaction amount is less than €50 and the customer must have also initiated five or fewer transactions, or the customer’s total payments have not exceed €150, since the last time SCA was applied. "

Igen ez az 5 tranzakció kísértetiesen hasonlít a jelenlegi gyakorlatra (legalábbis az én kártyakondícióm esetében így van az NFC-re most is). Egyszeri használat 5000 Ft, kumulált összeg 45000 Ft (ez lehet, hogy változni fog a PSD2 élesedésekor) https://www.kh.hu/documents/20184/1884549/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3+az…

Elvileg nincs általános felmentés a pinpad mentes automatáknak, csak a parkoló és közlekedési terminálok kapnak kivételt:

"SCA is not required for (contact and contactless) transactions for paying a transport fare or a parking fee at unattended payment terminals, regardless of amount (Article 12 RTS). Thus, this is not a general exemption for all unattended terminals."

https://newsroom.mastercard.com/eu/files/2018/08/Security-Matters-Authe…

Húsz éve jártam Londonban, így nem nagyon láthattam :)

Viszont ezt olvasom:
https://www.visitlondon.com/traveller-information/getting-around-london…

'Contactless payment cards are debit, credit or pre-paid cards which can be used to make quick, easy and secure payments for everyday purchases of £30 or less. You do not need to use a PIN or a signature.'

Szóval ha jól látom, limitált a felső összeghatár. Ez pedig megfelel a PSD2-nek is, várhatóan lesz kivétel a kis összegű tranzakciókra.

A revolut-nál tegnap jött egy feature, amivel meg lehet nézni a paypass limitünket (150EUR-ként kér azonosítást) és appon belül lehet resetelni is.

Amúgy érdekes, hogy Raiffeisen bankkártyával simán tudtam 1000 EUR-t fizetni online mindenféle azonosítás/3d secure nélkül.

( Elbandi v | 2019. 08. 20., k – 12:18 )

ez a telos megerosito kod miert jobb mint mondjuk az erstes 1Ft limites virtualis szamlaszam? ehhez is kell telo (limit allitas), de ezutan barhol megadhatom a szamat, ha nem abban az egy oraban es ertekben akar leemelni penzt, akkor buko. raadasul ez a rejtett elofizetesek ellen is ved: ha egy honap mulva le akar huzni a ceg, akkor nemfog sikerulni neki.

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Nem jobb, hanem más. Megbízható fizetési szolgáltatónál egyrészt nem lesz 2fa, másrészt meg ennél van automatikus, ember nélküli fallback - egy limitállításra meg nem igazán (mobil app és nemtbank az gyakorlatilag ugyanaz), csak a telebank marad, az meg időben, költségben... mondjuk úgy, erőszen szuboptimális.

( fsanyee | 2019. 08. 20., k – 18:46 )

gondoltam kiprobalom a Raiffeisen appjat Lineageos-en, root nelkul. nem sikerult:

Feltört készülékek

Root-olt készülék (Android)

Androidos készülékre a gyári Android operációs rendszer helyett úgynevezett nem hivatalos szoftvert is telepíthetnek. Ezt hívjuk nevezzük rootolásnak. Ebben az esetben a készülék egy, a károkozó, adathalász programok felé is nyitott szoftvert futtat.

A Mobil-token biztonságos működése a rootolt a készülékeken nem garantálható, ezért Mobil-token használata nem engedélyezett a feltört készülékeken.

Kérjük, amennyiben ilyen készüléken szeretné használni a Mobil-tokent, a szükséges biztonsági mentések után állítsa vissza készüléke gyári állapotát.Az alábbi linkre kattintva útmutatót talál ennek a menetéről.

Jailbreak-elt készülék (iOS)

Jellemzően a régebbi verziójú iOS operációs rendszert futtató készülékeken lehetőség van az eredeti iOS platformot nem hivatalos szoftverrel feltörni. Ezt nevezzük jailbreaknek.

A Mobil-token biztonsága ezeken a készülékeken nem garantálható, ezért a használata a jailbreakelt készülékeken nem engedélyezett.

Kérjük, amennyiben ilyen készüléken szeretné használni a Mobil-tokent, a szükséges biztonsági mentések után állítsa vissza készülék gyári állapotát.

Tovább gondolva, adok még extrémebb példát: már kb meghaltak, de van/volt az angol Wileyfox nevű cég, akiknek a telefonján (nekem pl. Swift) CyanogenOS volt gyárilag. A Swiftben ARM64 van 2 GB memóriával, 2 SIM + uSD kártyahellyel 4G támogatással, szóval nem egy játékra termett gép, ellenben egy korosztály (vagy szemlélet) fölött bőven jó lenne okostelefonnak, amin akár bankolhatna is az amúgy is OTP-n szocializálódott embertömeg.
Acég CyanogenOS-ről valamikor hivatalosan is CyanogenMod-ra váltottak, és egy darabig azt az OS-t frissítgették. Mivel 3-4 éves készülékről van szó, természetesen már nincs hozzá értékelhető support és újabb OS - ha jól rémlik Android 6.x alapú CM volt az utolsó amit kiadtak rá. Ezt ha kell, a mai napig rá tudnám tenni a készülékre. Én ellenben inkább az azóta LineageOS-nek átkeresztelt verzió 9-es változatát használom a készüléken, és heti-kétheti rendszerességgel frissítem a szoftverét, ha már egyszer pár önkéntesnek köszönhetően karbantartják.

Természetesen elfogadom, hogy az OTP-féle Simple valami rejtélyes okból nem támogatja a rootolást (*) egy készüléken, de azért valaki elmagyarázhatná, hogy fenti telefonon milyen módon fog működni, és miért jobb, ha az iszonyat elavult gyári CM-mel futtatom, és nem az up-to-date CM-mel (izé LaOS-szal). És hogyan választják el az ocsút (friss LaOS)a tiszta búzától (elavult CM) a fejlesztők.

A kérdés nem költői, tényleg érdekelne valami fejlesztő magyarázata, hogy ezen a készüléken milyen indokkal hajtanának el (ha feltenném rá a gyári őskövületet).

(*) Mintha gyári kémprogramokat találtak volna Xiaomi, Samsung, Huawei, OnePlus, Lenovo / Motorola készülékeken is (FIXME), szóval ezt a root ellenességet erősen képmutatásnak érzem a cég részéről.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( Fisher v | 2019. 08. 20., k – 20:16 )

Naszóval, épp most fizettem 1700 forintot domainfenntartásra, és persze ezt az őrületes összeget is csak számháború után tudtam megfizetni.

Tehát, van-e olyan szolgáltató (akár az épp divatos megváltó, a Revolut), amelyik legalább értékhatárhoz köti az ellenőrző kód használatát? (Bocs ha volt erről szó, én keresgéltem, de hamar elvette a kedvemet a sikertelenség.)

Rászántam pár másodpercet, és a PSD2-re ezt dobta a gép https://fintechzone.hu/igy-magyarazd-el-anyukadnak-a-psd2-t/ Ez alapján úgy tűnik, hogy bőven lehetne bizonyos értékhatár alatt hanyagolni ezt az ördögűzést.

Továbbá: "2-faktoros azonosítás a kisértékű kártyás vásárlások esetén

Az EBA egyértelművé tette, hogy a 2-faktoros ügyfélhitelesítés alkalmazása szempontjából a kisértékű kártyás vásárlások esetében csak, a jogszabályban biztosított kivétel alkalmazásával ténylegesen megtörtént tranzakciókat kell a bankoknak figyelembe venniük. Továbbá fontos, hogy vagy a tranzakció darabszámán vagy a tranzakció összegén alapuló kivételt kell alkalmazniuk, azaz nem együttes megfelelési elvárás a szabályozás célja. A banki belső folyamatok egyszerűbbé válhatnak, az ügyfelek felé történő kommunikáció pedig sokkal tisztább és érthetőbb lehet."

Jelen pillanatban se a Revolut, se a TransferWise, se a Curve nem használ 3D securet. Persze amikor először beregisztrálod velük a normál kártyádat akkor szükséged lehet a kódra.

Viszont ez csak ideig-óráig menekvés, mind a hárman bejelentették már hogy támogatni fogják. A Revolutnál privát béta van vele, a TransferWise épp most rolloutolja. A Curve meg jó kérdés hogy megmarad-e egyáltalán, nem sok jó tapasztalatom van velük.

TL;DR: Menekülhetsz, de előbb utóbb utolér a kötlező kétfaktor. Talán van amelyik kényelmesebb neked (pl appban igen/nem pötyögés helyett)

Hat, igen es nem, az peldaul eleg nagy swzopas, ha ugyanazon a telefonon kell approvalni, es a retekul megirt app (amiben fizetni akartal) nem kezeli jol a task switchinget, es sosem talal vissza jovahagyas utan a tranzakciohoz, aztan levelezhetsz a supporttal, hogy ez amugy ki van fizetve.

Nyilvan, ez elszigetelt kivetel, de az OTP-s megoldas (5 db szamjegy SMS-ben) nekem nem olyan nagy erofeszites. Nyilvan ennel tobbet kerni, mint valahol pl. a 8 karakteres alfanumerikus netto hulyeseg, meg az 5 szamjegy is hatareset.

( toMpEr | 2019. 09. 13., p – 11:32 )

Itt az MNB döntés: 12 hónapos halasztást kapott az erős ügyfél-hitelesítés bevezetése

Az MNB egyeztetett az érintett piaci szereplőkkel – bankokkal, kártyatársaságokkal, szolgáltatókkal, és az e-kereskedők szövetségével – megfontolva, hogy a halasztás mérsékelni tudja-e a felmerülő kockázatokat, elkerülve azt, hogy a fizetési műveletek meghiúsuljanak az e-kereskedelemben és egyúttal negatív ügyféltapasztalatokat okozzanak.
Az egyeztetés alapján az MNB úgy döntött, hogy 12 hónapos meghosszabbított átállási időszakot biztosít a hazai szereplők számára.

https://fintechzone.hu/itt-az-mnb-dontes-12-honapos-halasztast-kapott-a…

Jó lehet olyan helyen dolgozni, ahol ha nem készül egy feature határidőre, akkor 1 évvel kitolják a deadline-t. Vajon akik már megtették rollbackelnek?

Igen, a Gránit bank pl. már kizárt :-(

Persze nem zártak ki igazán, csak éppen nincs már meg évek óta az a telefonszám, ami náluk le volt jelentve.
De megváltoztatni se lehetett, mert ahhoz kellett volna a régi működő szám. Meg értelme se lett volna bemenni személyesen és változtatást kérni, mert csak magyar számokat fogadtak el.

A mobil app hajlandó angol telefonszámra is megerősítő SMS-t küldeni, szóval lehet, hogy valamikor hozzáférek még majd ahhoz a számlához... de nem mostanában lesz, az biztos.

( zeller | 2019. 09. 14., szo – 10:33 )

Ha valakinek tetszőleges mobilbanki alkalmazás "dadog" vagy nem műx, az első körben frissítse kézzel, és csak utána hívja a banki call-centert...

( flimo | 2019. 09. 29., v – 02:04 )

Csodálatos psd2 működés közben: a paypassos időnkénti kötelező kódbekérést bekapcsolták, de a retkes terminálok nem lettek erre felkészítve. Ezért két napig azt hittem, hogy elromlott a kártya, mert 5000 alatti paypasses utalásokat simán elutasították. Miközben csak pin-t kellett volna kérniük. Nem hiszem el, hogy akkora költségvetéssel, amekkorát egy-egy EU képviselő kap staffingra csak ilyen elbaszott szabályozásokat tudnak bevezetni, mint ez, vagy a nyomorult cookie warning popupok.