Vedofold vezetek vastagsag

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok!
Valanyas szabvany szerint 10mm2-ig a vedofold vastagsaga egyenlo kell legyen a fazis fastagsagaval. Ha jol ertem a Fi rele mukodeste akkor a fazis es a null -an folyo aram kulombsege miatt kapcsol le (10mA, 30mA,...)
Ha ez igaz akkor a vedofol vezeteken max 30mA folyik (egy 30mA -es fi rele esten). Tehat ha van egy aramkorom amin van egy 30mA Fi rele akkor a vedofoldon max 30mA folyhat.
Jo lenne egy kis magyrazat, hogy hogy is van ez.
Koszonom.

  • 6610 megtekintés

( nxu | 2019. 02. 05., k – 20:06 )

Mi a kérdés pontosan? Így van, ahogy mondod.

A védővezetőket olyan keresztmetszettel kell létesíteni, hogy meg tudjanak felelni az MSZ HD 60364-4-41-ben leírt követelményeknek. A szabvány lekapcsolási időket ad meg – például elosztó áramkörök esetében ez 5 másodperc. Ez azt jelenti, hogy a védővezetőknek a lekapcsolásig ellen kell tudniuk állni a rajtuk folyó áram mechanikus és termikus igénybevételeinek.

16 mm2-ig a védővezető a fázisvezető keresztmetszetével megegyező, 16-35 mm2 fázisvezető-keresztmetszetig 16 mm2, a felett a fázisvezető keresztmetszetének a fele. Ez azonban csak akkor igaz, ha a védővezető és a fázisvezető anyaga – vezetőképessége – ugyanaz!

A kérdésre a válasz: Nem.

Nálad per pillanat a fi relé az egyetlen működő elem a védelem tekintetében. Erre bízod az életedet. A fi reléd leold kb 15-30 ms alatt, ha működik. Ha nem, akkor tüzet gyújtasz esetleg vagy meghalsz. A C karakterisztikájú kismegszakító késleltetés nélkül leold ugyan, de ehhez a névleges áram, üzemi áram 3-5-szöröse szükséges. Amíg az nem folyik át rajta, addig ő nem old le, az biztos.

Nem jó. Az MSz HD 60364-5-54:2012 szabvány kimondja, hogy "16 mm2-ig a védővezető a fázisvezető keresztmetszetével megegyező".

A védővezetőn akármekkora zárlati áram folyhat, azon a nemtudom mennyi rövid időn belül (azt hiszem, 0.2 s), amíg a FI relé lekapcsol. A FI relé nem korlátoz 30mA-re, az csak az érzékelési köszöb... A védővezetőknek a lekapcsolásig ellen kell tudniuk állni a rajtuk folyó áram mechanikus és termikus igénybevételeinek - modja a szabvány.

( elod v | 2019. 02. 05., k – 20:42 )

Teljesen nem hozzáértőként én úgy emlékszem hogy a védőföldnek az ellenállása kell minél kisebb legyen. Ergo mindenhova 2.5-es kerül mert az van normálisan a dugaljhoz is húzva.
Ha több doboz van akkor köztük mehet vastagabb meg a földelés fele is.

Mondjuk jó kérdés hogy mi van ha a differenciál beadja a kulcsot és nem old. Ebben az esetben jól jöhet ha nem vékonyabb a földelés hanem ugyanolyan vastag.

( iattilagy | 2019. 02. 05., k – 20:51 )

A magyarázat alapvetően jó, de arra nem tervezhetsz védelmet, hogy FI relé van és működik ezért ilyen otthoni esetben kötelező ugyan akkora a védőföldnek is.

( zero v | 2019. 02. 05., k – 21:50 )

Koszi a magyarazatot mindenkinek, most mar tisztabb a kep.

( answ | 2019. 02. 06., sze – 00:43 )

Szivas, de eletvedelmi rele nem valtja ki a foldelest. Ennek ellenere regi hazakban/lakasokban sok helyen nincs is fold. Csillarokban nalam is csak emeleten es pinceben van, mert ott volt konnyu utolag behuzni. Persze sok lampa is megeri a penzet, amin bekotod a foldet, majd rajossz hogy nincs is testen, belul csak log a levegobe a vezetek.

Amit nem ertek, hogy mi a francert kotelezo a foldelo sin hasznalata? Villanyasz szerint tiltja a szabvany, hogy wagozzam (pedig DIN sinre szerelheto wagom is van).
En nem akarok szenvedni az evenkenti csavar ujrahuzogatassal.

Nem vagyok villanyszerelő, de mostanában a null vezetéket és a földelést az első bekötési pontban összekötik. Muszáj
szigorúnak lenni, pl ha elszakad a nullvezeték és rossz a földelés, akkor az összekötési ponton keresztül a földelt villamos berendezés háza feszültség alá kerülhet.

Ez az ami biztosan nem igaz. Azonos kötési módon lehet vinni, mint a fázist és a nullát, a forrasztás pedig mindig is tökéletes volt (csak macerás).
Egyébként a nullvezetőt sem szabad megszakítani, nem csak a védőföldet.
A lényeg, hogy egyiket se lehessen tévesen megbontani, mert komoly áramütési kockázatot jelent, ha egy berendezés véletlenül csak a fázist kapná meg.

Inkább technológiai okai vannak. Ha bemész a boltba, akkor nem fogsz kapni forrasztásos kötéshez való szerkezeteket. A szigszalaggal betekerés meg már régóta nem divi.
A bekötéshez érvéghüvelyes sodrott vezetéket ír elő a szabvány. A hidegkötés pedig kisebb átmeneti ellenállást biztosít, mint a forrasztás - mivel a minősége a hegesztésnek felel meg.
Az elektronikában használt forrasztóón olvadáspontja 183 fok körüli, de léteznek magasabb olvadáspontúak is. Mindenesetre a nem hőálló szigetelés (70-85 fokot bír ki) ezen a hőfokon már régen leesett a drótról. ;) A szabványok által előírt vezetéket és kötést alkalmazva nem fordulhat elő, hogy a szigetelés minősége csökkenjen. Tehát az a kötés vagy vezeték ami ennyire melegszik, az nem jó.
A hőálló vezetékeket meg ponthegesztéssel és saruval kötik, pl. tűzhely.)

Érdemes minőségi elosztószekrényt (dobozt) venni, nem occcó kínait, annak nem tekerednek ki a csavarjai. (tapasztalat)
Csak, hát macerás beszerezni, mert nem olyan, amit a teszkóban is meg lehet kapni 300-ért...
(én például betiltanám, hogy ilyeneket, amin lakástűz, és életek múlnak, az olcsó áruházak árulhassanak)

Nem vagyok villanyszerelő, úgyhogy sajnos azt nem tudom, hogy milyen előírás van a földelésre, de mindenesetre feltételezem, hogy nem a semminek gyártják a cégek. Igaz, hogy ez a konkurens cég (valaha itt dolgoztam... :-) ), de van itt bőven védőföld sorkapocs (a tartósínhez is csatlakoztatva van). Csavaros és rugós is. Nyilván a Wagonak is van ilyenje.
https://goo.gl/BcHpoJ