Adózás contract-ként, külföldi jövedelem alapján

Közösségi kerekasztal

Sziasztok,

Kinézőben van egy lehetőség. Évente kb 16 millios bevétel, havi lebontásban.
A munkavégzés javarészt itthonról, magyarországról történne.
A kérdésem , hogy hogyan érné meg ezt az egészet kivitelezni? :-)

Olvastam hogy a KATA 6 millióig jó, utána meg 40%?
Az EVA-t még nem olvastam el, könyvelőhöz akkor indulok ha fix a munka szóval nem vagyok még mélyen a témában de
érdekelne, van e másnak tapasztalat.

Ez az évi 16 millio kb brutto 1.3/hó. Ebből mennyi marad meg? Elgondolkodtató, hogy megéri-e egyáltalán.

Érdemes alapítani kft-t? Egyéni vállakozóként jobb?

  • 7959 megtekintés

( kedz v | 2018. 04. 30., h – 13:16 )

KATA tavalytól már 12millióig jó... szóval csak a fennmaradó 4 millió 40%-át kell plusszba befizetned jövőre, persze a havi 50ezreken felül. Szóval szerintem mindenképp KATA ;-)

( KnK | 2018. 04. 30., h – 13:33 )

KATA idén 8 millióig ÁFA mentes, és 12 millióig ér csinálni. 2019-től tervezik hogy felemelik az ÁFA mentességet 12 millióra.

Maximális összeg a zsebedbe úgy marad, hogy férj bele idén a 8-ba (talán pont ki is jön ez), aztán jövőre ahogy közelíted a 12-es határt eldönheted merre tovább. Én nem ajánlom a Kft alapítást, inkább menj külföldre valahová: Észtország, Anglia vagy valami offshore amit érdemes nézni.

Fizeted a havi 50-et, nekem évi 50 az iparűzési adó szeretett szülővárosom felé, plusz amit lehúz a bank rólad meg a könyvelő, a maradék a tiéd.

Bármeddig lehet csinálni, 12millióig elég a havi 50ezer, az afeletti részre megy a 40%-os adó...
De igaz, az ÁFA körösség néhány embert visszatarthat (mivel legalább 2év kikerülni az áfakörösségből),
bár pl, ha EU-n belül más országba adózol akkor meg itthon nem keletkezik áfa fizetni való az EU szabályok miatt (reverse charge).
De ha számlázol esetleg itthonra is és átestél már az ÁFA körösségbe, akkor bizony jah ide kell +27%ot is írni a számlára és befizetni a NAVnak.

"De ha számlázol esetleg itthonra is és átestél már az ÁFA körösségbe, akkor bizony jah ide kell +27%ot is írni a számlára és befizetni a NAVnak."

Csak ha maganszemelynek szamlazol.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Igen, de az AFAt a ceg kifizeti neked, te csak tovabbadod. Ok meg majd visszaigenylik, ha tobb AFAt fizettek, mint amennyit nekik fizettek. "or some shit like that"

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Valóban, viszont, ha csak külföldre számláz, akkor nem keletkezik több adófizetési kötelezettség 8millió felett sem (a fordított adózás miatt) és mindenképpen be kell lépnie az áfakörbe akár eléri a 8 milliót akár nem (szóval a könyvelés bonyolódik), így érdemi különbség nincs számára.

12 millió felett igen, de itt a 8 milliós határról volt szó.

> Ha külföldre számláz már nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ÁFA bevallást kell benyújtania, melyben fel kell tüntetnie a külföldre nyújtott szolgáltatást. Ha közösségi tagállamban nyújtja a szolgáltatást akkor erről még külön adatszolgáltatást is be kell nyújtani.

via

Ez egy nagy tévedés! Az alanyi mentesség értékhatára 8 millió forint amely átlépése esetén áfakörbe kell jelentkezni, viszont amennyiben az alanyi adómentes adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az Áfa tv. II. fejezetében foglalt szabályok
alkalmazásával külföldre esik, akkor nem alanyi adómentes, hanem „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről bocsátja ki a számlát ami nem számít bele az alanyi mentesség 8 millió forintos értékhatárába tehát habár bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, áfakörössé nem válik.

Csörgessétek meg a NAV-ot és kérdezzétek meg.

Ez sajnos így van :( Beszéltem 5 adótanácsadóval, 3 azt mondta hogy áfakörös leszel, 2 azt hogy nem. Megkérdeztem NAV-ot hogy akkor most mi van, ők azt írták nem. Erre rá 1 évvel jön a NAV hogy fizessél mert nem jelentkeztél át áfakörbe (facepalm). Megyek be a saját állásfoglalásukka (amibe ügyesen beleírják hogy szakmai véleménynek minősül, jogi erővel nem bír) + a 2 adótanácsadó szakvéleményével, erre közlik hogy jó, akkor bocs, neked nem kell.

Egy külföld van. :) azt meg hozzá kell tennem, hogy tudomásom szerint a konyvelom afa-s bevallást csinal.ezek után a számlák után, de ezzel én nem foglalkozom, nekem nulla kulcsos számlát kell kiallitanom.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( uid_17626 | 2018. 04. 30., h – 14:00 )

Én erre csinálnék egy céget és egy kata-s vállalkozást. Költségek a cegre mennének.

Eloszor huzzon le egy evet a leheto legegyszerubb felallasban (KATA), meglatja, hogy mennyire bejovos neki a tavmunkas szabaduszas, mennyire konnyen talal uj ugyfeleket, aztan kesobb lehet tema a "adooptimalizalas". :^)

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

"úgy kb 8%-os adót fizetsz ami sztem nagyon baráti"

Matek sosem volt az erossegem, de nekem 12 millional az 5%-nak tunik.

"akkor az a 40% elég durva"

A teljes osszegre szamolj, jooval meg kell haladnod a 12 millat, hogy az ado hanyada dulva legyen.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Bizonyára, így arra nyilván vonatkozhat a rendelet, de itt arra a konvektorra gondoltam, ami nem kemenybe, hanem az oldalfalon küldi ki az egestermeket. Ez a kemenysepresi rendelet egyébként is egy faszsag volt (a kéményseprő cégek lobbizik ki maguknak), gazkemenyen nincs mit kotorni (co-erzekelot mindenkinek, akinek nyílt egesteru cucca van), a háztartási hulladék égető barom meg egyébként is maga (és masok) alatt vágja a fát.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Vonatkozik is. Nem akarok senkit se védeni, de nem feltétlen csak a rászáradt égésterméket kell lesikálni a kémény belső faláról, hogy EU-konform legyen a dolog. Sok helyütt olvasni, hogy mi minden volt a kéményben, ami akadályozza a szabad "kijárást" (madárfészek, döglött galamb, darázsfészek, stb.).
http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/hirek/tajekoztato/23
https://24.hu/belfold/2017/01/20/madarfeszek-okozott-kis-hijan-tragedia…
https://www.kelet.hu/megyei-korkep/2017/05/03/madarfeszek-a-kemenyben.k…

Kb 10 évig volt nyílt egesteru cirkom, soha meg nem nézték a kemenyt, beszedtek a díjat, alairattak a papírt és cső. A haver keményebb volt, mert o konkrétan felzavarta a kemenyest a tetőre, hogy ha már pénzt kér, akkor kotorja is ki... Húzta is a száját a "mester"...

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Honnan veszed ezeket a fals infokat, kiszamolorol? :D Romaniaban nincs KATA. 3% a tarsasagi jovedelemado, ha a profitot at akarod vezetni a nevedre, meg rajon az szja, EHO.

Es almat hasonlitasz kortehez, alapitani BT/KFT-t, azt konyvelni, nem egy sulycsoport egy KATAs egyeni vallalkozas bejegyzesevel.

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

( csardij v | 2018. 04. 30., h – 16:27 )

Menj el egy adótanácsadóhoz (nem könyvelóhöz, tanácsadóhoz!).

( gee v | 2018. 04. 30., h – 17:42 )

Hasonlo szituacioban a sajat BT-men keresztul jott a jovedelem. Fizettem utana az EVA-t, meg a kozterheket.

Lehet siman kulfoldi jovedelemkent SZJA-ba beletolni es ugy elszamolni (fogalmam sincs, hogy ma Magyarorszagon ez hany szazalek eppen).

Harmadik megoldas lehet, ha a kulfoldi jovedelem utan kulfoldon adozol, az ottani szabalyok alapjan - de valoszinu, hogy ez nem jarhato ut, ha nem ott elsz, hanem Magyarorszagon. Es persze kerdes, hogy hol jobbak az ado szabalyok.

( sj | 2018. 04. 30., h – 19:52 )

1-szemelyes ceget folosleges alapitani...

--
'Amikor az embernek rossz szerencséje van, az rossz szerencse' - Best of Leekens, a foci feltamasztoja (muhahaha)

( uzsolt v | 2018. 04. 30., h – 19:53 )

Mennyi költséget tudsz elszámolni? Van-e (legalább) 36 órás munkaviszonyod?

Egyébként ahogy páran már írták, érdemesebb lenne inkább egy adótanácsadóval beszélni ezügyben - talán még akkor is, ha nem biztos a dolog, párezer forintot megérhet a biztos infó.

Sőt, egy normális adótanácsadó ingyenes tájékoztató beszélgetést biztosít. Én legalábbis ilyennél voltam. Ugyan az évek során volt, hogy tévedett, de az időben kiderült és normálisan kezelte a helyzetet (elismerte a hibáját, segített a recovery-ben, stb).

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

( r3flow | 2018. 04. 30., h – 22:20 )

Arra figyelj, hogy ha a KATA lesz a bejelentett főállásod és csak 50 ezret fizetsz, akkor a szolgálati időbe 365 nap helyett csak 250 nap számít bele. Lehet választani 50 ezer helyett 75 ezer befizetést és akkor a teljes időt beszámolják.

Van olyan emlékem, hogy az 50 ezres befizetésnél a orvosi ellátásból sem ugyanaz jár neki mint a heti 36 órásoknak. Ettől még persze lehet az a stratégia amit Te írsz, hogy 36 órás befizetés helyett havonta félretesz egy-egy jelentősebb összeget nyugdíj meg egészségpénztárba és ezeket használja fel amikor majd kell.

Ez nettó bullshit. A magyar állami egészségügy rendszerében egy dolog érdekli őket: aktív-e a TB státuszod, vagy nem? És kész.
Miért, hogy gondolod? A nővérke beszól a doktorúrnak hogy fele annyi fájdalomcsillapítót adjon a benőtt körmöd kivágása előtt, mert az "úriember olcsójános katás!".

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Dehogynem, majd ha elmulsz 85 eves... A Ratko-gyerekek utan jonnek a Ratko-unokak (en is kozejuk tartozom), emlekszem, volt egy idoszak (~5 ev?), amig apam konstans tavolsagra lebegett a nyugdijkorhatartol, aztan valahogy elengedtek (koztisztviselo volt egyebkent).

http://m.blog.hu/ny/nyugdij-nyugdij/image/nyugdijkorhatar_1998.png
http://nyugdij-nyugdij.blog.hu/2015/09/07/nyugdijkorhatarok_a_90-es_eve…

"Mark my words" - a kovetkezo nagyobb hullam '40-'45 kornyeken varhato :)

Az nagyon sok embert erintene nagyon negativan, ha nem emelnenek nyugdijat, nagyjabol az inflacio mertekevel, szoval szerintem nem valoszinu, hogy ez megtortenik, a riogatasok ellenere.
Sokkal egyszerubb a korhatart emelgetni, az nem erinti azt, aki mar amugy is nyugdijas, es a foglalkoztatasi adatokra is jo hatassal van.

Nyugi, nem egyik naprol a masikra fogjak ezt meglepni, folyamatban az odavezeto ut kikovezese: https://civilhetes.net/julius-1-tol-eletbe-lep-a-kotelezo-szulotartas-i…

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

( kbalint v | 2018. 05. 01., k – 16:11 )

Azt mondja meg valaki, hogyha a KATA-s áfakörös, és átlépi a 12m-t és belföldi adóalany, akkor mi a helyzet? Ha jól értem, akkor 12m havi nettója 787.000, tehát ha ennél többet keres, akkor az *áfa-tartalomra is* - amit egyébként becsenget az államkasszába - fizeti a 40% adót, nem?
Ergo ha kiszámláz az évre 15m-t, az 11.811+áfa, ilyenkor mi alapján kell fizetni a 12m-t meghaladó 40%-ot? a 3m után, amiből 650e az áfa? mert akkor az jó nagy bukó.

Nem lépheti túl KATA-sként a keretösszeget. Pont. Lehet, hogy adhat ki számlát, de arra már nem írhatja rá, hogy "kisadózó". Hogy ekkor milyen adókulcsok és egyéb kötelezettségek vannak, nem tudom. Erre való az adószakértő.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

( uid_4263 v | 2018. 05. 01., k – 17:26 )

Az első éved tört év lesz, ennek megfelelően arányosan kevesebbet tudsz beszámlázni KATA-sként! Most május van, ha mondjuk jövő hónapban kezded akkor pont a felével tudsz menni. Menj el tanácsadóhoz, részletes tájékoztatást ad. Számos tárgyi tévedést olvastam a hsz-ek között.
Én nem bíznék hupperszakértőkre egy ilyen kérdést.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

( Jason v | 2018. 05. 02., sze – 14:24 )

KATÁhoz annyit, hogy érdemes az extended verziót választani, ahol 75k-t fizetsz, mert a sima katánál 2/3-ban számít csak szolgálati időnek és nyugdíjalapnak is... meg van tekerve:)

Nem államosították, csak megzsarolták az embereket, hogy a pénzüket utalják vissza a központi kalapba.

Aki nem utalta vissza, annak a pénze a mai napig ott van a magánnyugdíjpénztárban.

De egyébként ha nincs valami adókedvezménnyel vagy hasonlóval megtámogatva, akkor butaság bármilyen dedikáltan nyugdíjcélú megtakarításba tenni a zsét. Tipikusan nem jobbak, mint egy általános célú befektetés, cserébe általában mindenféle korlátozások vannak, pl. nem veheted ki akármikor, akárhogy.

Itt, Angliában, pl. adózás előtti pénzből fizethetek a magánnyugdíjpénztáramba, plusz amit én befizetek, ugyanannyit a munkáltatóm is befizet. Így nem rossz, annak ellenére, hogy az ide befizetett pénzhez nem férhetek hozzá még kb. 15 évig, bármi is történjék.

Ha nem lennének ezek a "kedvezmények", akkor inkább keresnék valami általános befektetési alapot, vagy számlát, és oda tenném a zsetont, és ha kellene mondjuk egy nagyobb házat venni, vagy a gyerek egyetemét fizetni, esetleg valami vállalkozásba beletenni akkor az is opció lenne, hogy ahhoz a pénzhez nyúljak.

( nsandoragy | 2021. 09. 20., h – 14:49 )

Nem akarok thread necromancer lenni, de kíváncsi lennék mi a helyzet ebben a témában jelenleg. A covid óta ugye még több a contractor lehetőség, és a saját szakmai körömben is nagyjából ugyanazt látom, mint amit ebben a post-ban :) Tehát nagyjából senki sem tudja biztosan, hogyan kell törvényesen intézni a papírmunkát külföldi it contractor állás után...ehelyett mindenki követ egy szájról-szájra terjedő módszert és reméli nem rúgják rá az ajtót :)

Tud valaki ajánlani konkrét adótanácsadó céget vagy könyvelő irodát, akiknek van tapasztalata itthonról végzett külföldi it contract állás törvényes/optimális papírmunkájával kapcsolatban? Saját (akár negatív) tapasztalat, vélemények, mit érdemes/mit nem is érdekel.

Adótanácsadót nem próbáltam, de a könyvelőm is beszélt butaságot (persze dőreség is azt gondolni, hogy majd ő mindenhez ért, kiválóan), meg az APEH weboldalán is többször volt már olyan állásfoglalás, ami hülyeség volt vagy legalábbis a törvényeket a saját szájuk íze szerint értelmezték, ezért én oda lukadtam ki, hogy ha valami érdekel, akkor megnyitom a jogszabálykeresőt, megnézem az adott területet melyik törvény szabályozza, és aztán a törvényből szépen kikeresem az én esetemre vonatkozó részt.

A törvény szövege nehezebben olvasható, mint egy jó kalandregény, de nem rosszabb, mint egy száraz szakmai dokumentáció. A törvény felépítése meg gyakorlatilag egy hosszú lista if-then-else meg switch-case szerkezetekkel. Informatikus fejjel elég könnyen feldolgozható. Persze azért így is eltöltöttem a bogarászással és jegyzeteléssel 1-2 órát minden alkalommal, de így egyfelől ha esetleg egy APEH ellenőr valamibe beleköt, akkor el tudom mondani, hogy miért csináltam valamit úgy, ahogy, vagy esetleg elő tudom hozni, hogy hohó, de az ilyen-olyan paragrafus akármi bekezdés akármi pontja alapján ebben a konkrét esetben nem az őáltala említett általános szabály van, hanem ez és ez.

Plusz volt már olyan, hogy valaki pénzért tanácsot adott, de az APEH nem úgy gondolta, megbüntettek, aki a tanácsot adta, az meg széttárta a kezét, hogy hát ugye ez csak tanács, de a döntést nekem kellett meghoznom, és hát az APEH az úgy értelmez vagy csűr és csavar, ahogy nekik tetszik, mindenesetre azt ők sosem vállalták, hogy mondjuk egy büntetést megtérítenének, szóval bocsi és viszlát. Ha már így, akkor úgy vagyok vele, hogy inkább a saját hibám miatt büntessenek meg, ne azért, mert valaki valamit mondott jópénzért.

Amikor én külföldi contract után kaptam fizetést és a magyar BT-m nevében szerződtem, akkor egyfelől megnéztem azt, hogy EU-n belül ha szolgáltatok, akkor mennyi az áfa, hogyan kell számlát kiállítani, illetve amikor a pénz megérkezett a céges számlára, akkor megnéztem, hogy az év végi bevallásokban hogyan kell a külföldi pénznemben lévő összegeket forintra váltani, milyen árfolyammal, mikori árfolyammal, stb.

Egyébként nem volt lényegesen bonyolultabb, mint forintban fizető magyar ügyfélnek végzett munka után a bevallás.

Gondolom magánszemélyként meg simán külföldről származó jövedelemként kellene feltüntetni az éves SZJA bevallásban, ami szintén nem tűnik nagyon bonyolultnak, de ezt az irányt sosem próbáltam.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Köszi, hasznos hozzászólás. Akkor ha jól értem érdemes képben lenni a lehetőségekkel és így ki tudod javítani a könyvelőt ha hülyeséget beszél :)

Majd el fogom olvasni ezeket a jogszabályokat és keresek tovább valami szakértőt is hátha mond valami okosat.

Azt se felejtsük el, hogy minden EU-s cég felé történő számlázás ELŐTT ellenőrizni kell a cégnevét, székhelyét és adószámát a VIES rendszerben, mert csak a VIES-sel megegyező adatokra engedélyezett a számlázás:

https://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/

Az ellenőrzés végeredményét érdemes kinyomtatni és a számla mögé elrakni, hogy ha jön egy NAV ellenőrzés, akkor tudd bizonyítani visszamenőlegesen akár több évre is, hogy az adott számla az akkor érvényben lévő adatok alapján történt meg.

( lcsaszar v | 2021. 09. 20., h – 16:35 )

Ez engem is érdekelne. Már a contractor definíciója sem világos. A magyar adótörvény szerint egyedi megbízás, nem rendszeres munkavégzésből származó jövedelem, vagy éppen határozatlan idejű munkaszerződéssel végzett tevékenység? Gondolom a külföldi megbízó bruttót fizet, és az itthoni jogszabályok szerint kell adózni utáni. Az sem mindegy (gondolom), hogy főállású munkaviszony mellett végzett tevékenység-e. Régebben volt olyan, hogy a rendszeresen adott határozott idejű megbízási szerződés tulajdonképpen a főállású munkaszerződés kijátszása adójogi szempontból. Nem tudom, most mi a helyzet. Szóval nekem ezek a kérdéseim a nálam tájékozottabbak felé.

Ha életvitelszerűen Magyarországon élsz (évi 183+ napot tartózkodva), akkor magyarországi adóalany vagy, magyar adószabályok vonatkoznak rád. Legjobban akkor jársz (nem feltétlenül adóügyileg), ha bruttó összegre szerződsz.

Az, hogy a megbízó, magyarországi, osztrák vagy svájci, az ÁFA szempontjából lényeges.

Nem akartam konkrét kérdéseket feltenni, mert ellentmondó válaszokat fogsz kapni. Nem azt mondom, hogy senki nem tudja, de nem vagy előrébb, ha ellentmondó válaszokból kell kiválogatni a helyeset. Továbbá a NAV-nak hiába mondod, hogy "hupon azt mondta xyz, hogy ez a folyamat"...

Ezért inkább szerintem jobb lenne egy bejáratott adószakértővel/könyvelői irodával pénzért átbeszélni a konkrét esetet.

Mi rettenetesen sokat olvastunk erről és jelenleg is van kis bizonytalanság bennünk, hogy mindent 100%-ig jól csinálunk-e. (Nyilván a magyar adózás miatt biztosra sose mehetsz, mindenképpen megb*sznak ha akarnak)

Nem fogsz egyértelmű és világos választ kapni senkitől. Beszéltem könyvelőkkel is és ahányat kérdeztem, annyifélét írtak-mondtak.

Pár apróság:

- EU != EGT
- Tudjad, hogy mi a szolgáltatás nyújtásának a helye.
- Nem mindegy, hogy ha pl kft-n keresztül számlázol, akkor be vagy-e jelenetve vagy osztalékként vennéd ki. Simán tekintheti az adóhatóság az osztalékkifizetést adóelkerülésnek (feltéve ha több tulajdonos van és osztalékfizetéskor eltértek a tulajdoni hányadtól). Ezért pl valami reális fizetésre, mint alkalmazott ebben az esetben érdemes bejelentened magadat.
- Lehetséges, hogy egy bizonyos összegig 0%-os számlát kell kiállítanod, aztán évközben egyszer csak (valami) 100k EUR fölé kerülsz és máris 27%-os számlát kell kiállítanod. Megeshet ilyen kb. 100k EUR felett /év, hogy abban a bizonyos külföldi országban a cégedet regisztrálnod kell és kell hogy legyen abban az országban valamiféle képviselője is.
- Milyen számlát állítasz ki? deviza? forint? A számlán fel kell tűntetni, hogy épp az MNB-s árfolyam micsoda, de simán lehet, hogy 1 hónappal később teljesítik, akkor viszont már más lesz az árfolyam. Árfolyamnyereségból adózni kell, viszont az árfolyamveszteség költségelhető...
- stb... estig tudnám sorolni
 

Pokol. :)

 

Minden amit írtam kezeld úgy, hogy lehet totális baromság is.

- Lehetséges, hogy egy bizonyos összegig 0%-os számlát kell kiállítanod, aztán évközben egyszer csak (valami) 100k EUR fölé kerülsz és máris 27%-os számlát kell kiállítanod. Megeshet ilyen kb. 100k EUR felett /év, hogy abban a bizonyos külföldi országban a cégedet regisztrálnod kell és kell hogy legyen abban az országban valamiféle képviselője is.

Bejelentkezel a MOSS alá (időben) és akkor nincs ilyen gond.

Web, Domain, Tárhely

(feltéve ha több tulajdonos van és osztalékfizetéskor eltértek a tulajdoni hányadtól)

Hát ez helyből gáz. Ehhez nem kell külföldi szerződés. A tulajdonosok a tulajdonrészük arányában részesülnek a profitból.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( nsandoragy | 2022. 06. 06., h – 19:40 )

Tudom a HUP még mindig nem jogi fórum, de kíváncsi lennék van-e valakinek ilyesmiben tapasztalata. Jelenleg főállású munkavállaló/alkalmazott vagyok itthon 40 órában és egy régebbi partner, ahol contractor munkát végeztem korábban különböző módokon most visszahívna egy új ügyfél miatt, de első körben 6 hónapra csak heti 10 órában, hasonlóan valami contractor köntösben. Mivel a kettőt EGYSZERRE még nem csináltam kíváncsi lennék:

  1. Jelentenem kell-e főállású munkakörben ennek a tényét? Ha jól sejtem ezt a munka törvénykönyve és a szerződésem szabályozza? Mi a gyakorlat?
  2. Problémás-e, ha a főállás profilja és a contractor profil nagyooon hasonló? Ezt mi szabályozza?
  3. Ilyen részidős contractor témakörben egy ügyfél felé mi lehet a legjobb számlázási megoldás, ha később esetleg megint lehet majd belőle teljes munkaidő is? EV? KFT? BT?
  4. Egyéb?

Köszi.

Jelentenem kell-e főállású munkakörben ennek a tényét? Ha jól sejtem ezt a munka törvénykönyve és a szerződésem szabályozza? Mi a gyakorlat?

Jelentened nem kell. A szabadidődben azt csinálsz, amit akarsz. De a munkaszerződésed tilthatja vagy előzetes engedélyhez kötheti azt, hogy valami hasonló területen / a cégeddel versenyző másik cégnél dolgozz. Vagyis a szerződésedben nézd meg, mit ír erről, és annak alapján járj el!

Problémás-e, ha a főállás profilja és a contractor profil nagyooon hasonló?

Problémás lehet.

Ezt mi szabályozza?

Munkaszerződés.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tegyuk fel a legrosszabbat. A munkaltatod tiltja vagy elozetes irott engedelyhez koti hogy masnak is dolgozz. Es te ezt megszeged, mert az a legegyszerubb, ne is tudjanak rola.

Ezalapjan a polgari birosagon nyujthatnak be karigenyt. Semmi mast, csak karigenyt. Azaz allithatjak, hogy te ennek a szerzodeses pontnak a megszegesevel mekkora kart tettel. Amit aztan ott bizonyitva kene kifizetned. Ha nem versenytarsnak dolgozol es nem azert basztal el valamit mert surgosebb volt hogy "a masik munkadnal is egett a haz", akkor ez nem all fent.

Masik lehetseges kovetkezmeny: fegyelmi (irasbeli figyelmeztetes, felszolitas, hogy hagyd abba, ha azok kozul is ez az elso, ki sem rughatnak a Munka Torvenykonyve szerint).

Mas ismert kovetkezmeny tipus nincs. Buntetojogi kovetkezmeny szinte kizarva, kiveve ha a kozvetlen versenytarsnak talicskazol at szemelyes adatokat. Szoval "ulni ilyesmiert" csak extrem esetben fog barki is.

Buntetojogi kovetkezmeny szinte kizarva, kiveve ha a kozvetlen versenytarsnak talicskazol at szemelyes adatokat.

Azért a személyes adatokon kívül is vannak gázos dolgok (bár nem tudom, mennyire védi ezeket a magyar jog). Mi van pl. az üzleti titkokkal / ipari kémkedés vádjával és mondjuk intellectual property cimkével ellátott forráskód részletekkel?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Van egy gazdasági társaságom aki számláz x-nek. Y-nál dolgozom. Y-n hogyan bizonyítja, hogy a számla mögött, mint munkavállaló én állok? Sehogy. Tilthatja-e Y, hogy a tulajdonomban lévő gazdasági társaság kivel üzleteljen, minden kompenzáció és szerződés (X-Y reláxió) nélkül? 

Szerintem jogilag bekaphatja Y, de morálisan igaza lehet.

Ha nem versenytars es a munkavallalo tenyleg nem okoz a munkaltatojanak kart a mashol dolgozassal, akkor igazabol moralisan is bekaphatja. :)

Amugy egy standard clause a munkaszerzodesekben, hogy mas gazdasagi tarsasagban max 5%-os reszesedesed lehet. De attol meg, hogy ez oda van irva es alairtad, nincs az a munkaugyi birosag a vilagon, aki elfogadja, hogy a fegyelmi targyalason ennek az egy pontnak a megszegese _onmagaban_ elegendo indok volt akar egy irasbeli figyelmeztetes kiosztasara is, nemhogy probaidon kivuli elbocsatasra.

Olvasd el a jelenlegi munkavállalói szerződésedet (és a szerződésben hivatkozott céges policy-kat -> apróbetű). Olyanok lehetnek benne, hogy 

  a) Nem vállalhatsz második állást

  b) Nem dolgozhatsz a szerződés megszűnése után x ideig a jelenlegi munkáltatóddal hasonló profilú cégnek (cooling off period, non-compete clause, etc.)

Realizáld, hogy ha b) van a szerződésedben, akkor az nem csak a szerződésed megszűnése utánra vonatkozik, hanem a szerződésed érvényessége alatt is. A valami miatt rád tudja húzni a jelenlegi munkáltatód a vizes lepedőt, az ez lesz.

Szerintem az ügyfeledet kicsit sem fogja érdekelni a cégformád, ő számlázni akar, hogy te a cégedben ezt pontosan hogyan rendezed le, az a te dolgod.

Illetve szerintem fontold meg, hogy bírsz e heti 40+10 órát dolgozni. Ha mind a két helyen tisztességesen teljesítesz, akkor esélyes, hogy a 6 hónap alatt totál ki fogsz égni... Ha ennyire vonz ez a másik hely, nem lenne jobb a jelenlegi helyeden szimplán fölmondani? Hátha motiválnának a maradásra.

Csaba

Realizáld, hogy ha b) van a szerződésedben, akkor az nem csak a szerződésed megszűnése utánra vonatkozik, hanem a szerződésed érvényessége alatt is.

Erre azért így nem fogadnék, mert a jogban nem feltétlenül a józan ész a default, ha valami nincs szabályozva. :)

Illetve szerintem fontold meg, hogy bírsz e heti 40+10 órát dolgozni. Ha mind a két helyen tisztességesen teljesítesz, akkor esélyes, hogy a 6 hónap alatt totál ki fogsz égni...

Offtopik, de a home office alatt kiderült, hogy sok munkakör valójában fele időben is az elvártaknak megfelelően teljesíthető, és konkrét probléma lett (jogi, de infosec szempontból is), hogy az emberek elkezdtek két fulltime állást fenntartani.

Erre azért így nem fogadnék, mert a jogban nem feltétlenül a józan ész a default, ha valami nincs szabályozva. :)

Most megnéztem a sajátomat, abban kifejezetten kimondatik: "during this Agreement or six (6) months thereafter" Nem sok lehetőség van itt félremagyarázni...

Csaba

A "during this Agreement" még védhető, hiszen adnak fizut kompenzációként, de utána valóban visszterhesnek kéne lennie a megállapodásnak. Legtöbb helyen ez úgy van, hogy a munkáltató eldönti felmondáskor, hogy érvényesíti-e a kikötést, és ha igen, akkor egyben utalja is a 6 havi fizut.

Jogos, ezt valóban csinálhatná (értem egyébként, hogy miért nem teszi). Azzal azért szerintem lehet élni, hogy ennek fényében keresel munkát, vagy tárgyalsz a hogyanról.

Meg egyébként ha az ember ilyet aláír, akkor lehet ám arról is tárgyalni, hogy jó, jó, de akkor legyen ez benne exlpicit vállalás.

Ennél jobban szeretik a pénzt a cégecskék meg kkv tulajok. Nem dolgozik a furga és még utaljak is neki pénzt? haha... :D amúgy volt ilyen nekem egy szerződésbe beleírva, de a rendes fizu 50%-át akarták volna csak utalni, cserébe nem dolgozhatok versenytársnál, stb.

botrány.

Igen ez fontos dolog, pont a múltkor egy másik postban én papoltam a contractorság árnyoldalairól valakinek. Viszont 50 óra szerintem még belefér, ennyit csináltam már máskor is gond nélkül. Gyakorlatilag ez olyan, mintha kicsit mindig túlóráznál az elsődleges helyen; én pl. korán kelek munka előtt belefér 1-1 óra aztán max. hétvégén még keresek 3 órát valahol.

Oszinte es nepszerutlen velemeny kovetkezik: a tehetseges szoftverfejleszto ha tobb mint egy eve van valahol, akkor a heti 40 orajabol atlag 30 telik legfeljebb ugy munkaval, hogy kozben hatekonyabb, mint az elso honapjaban lett volna heti 60 ora munkaval. Ha nincs agyonhajtva es irrealis modon mikromanagelve, akkor ritka, hogy tenyleg kokemeny 40 oranyi gondolkodos munkaja van egy fejlesztonek. Az ev 52 hetebol 2-3 het tuloras, akar 60 oras, de a tobbin ki szokott alakulni egeszseges esetben egy 10-30 ora effektiv munkaval telo munkarend rakas self-automated folyamat mellett. Meg emellett kialakul az is, hogy nem mindig van actionable feladata mert review-kra var, tesztelokre var, harmadjara elhalasztott meetingekre var, szabadsagrol visszajovo kollegara var, oran at futo script eredmenyere var, stb.

Aki jo programozo, annak meg se kottyan +10 ora munka egy heten mas megrendelonek, ha tobb mint egy eve ott van a regi helyen es beleepult egy atlagosnak mondhato szervezeti kulturaba.

Ez nem olyan, mint amikor heti 60 ora polcpakolas utan meg pentek es szombat este beallsz a pult moge es sosem alszod ki magad.

Ahol nincs "downtime" a dev-nek kepeznie magat, atolvasni a szakmai hireket, fejleszteseket, cool sztorikat, az leprahely. Jobb helyeken dev-ek egymasnak is kuldozgetnek ilyeneket az internal chat-en, meg rendszeresen eloadnak, hogy "kiprobaltuk ezt a hyped dolgot, ez tortent". Ezek teljesen alap dolgok manapsag. A tenyleg jo helyeken van 10-20% sajat dev ido dedikaltan, komoly training budget, hackathon-ok, miegymas.

Ez egy masik fajta "downtime" amit nagyon nem kene mas megrendelok projektjeire forditani. :)

En arrol beszelek, amikor minden fejlesztoi feladat mas reszlegekre var, es a fejlesztok a gyorsan dolgozo reszlegek koze tartoznak. Ironikusan altalaban nem maga a hely "lepra", ha nincs ilyen jellegu uresjarat, hanem maguk a fejlesztok es a fejlesztes vezetese nem vegzi jol a dolgat.