Hogyan fizeted a számláidat?

Nem tudom, hogy volt-e már ilyen téma, ha igen, akkor mikor, de az újabb és újabb lehetőségek miatt talán aktuális, és szeretnék jó tippeket.

Legjobb tudomásom szerint ilyen lehetőségek vannak a számlák befizetésére jelenleg (Magyarországon):

- személyesen a szolgáltatónál
- a szolgáltatók weboldalán
- postai csekk postai ügyintézőnél
- postai csekk postán, az automatában
- postai csekk valamelyik üzletben (pl. Tesco) elhelyezett csekkfizető automatában
- ATM-en
- manuális banki átutalás
- automatizált banki átutalás
- csoportos beszedési megbízás
- banki mobilappon belül QR-kód leolvasásával (OTPdirekt SmartBank, K&H mobilbank, Erste MobilBank stb.)
- más mobilappok: iCsekk (Magyar Posta alkalmazása), Simple (OTP Bank alkalmazása)
- Díjnet.hu

Kihagytam valamit?

Ti hogy fizetitek a számlákat?

Hozzászólások

Postai csekk a postán.
Egyelőre nincsen olyan kártyám amivel lehetne utalni, de a közeljövőben szeretnék átállni, mivel így fölöslegesen pazarlunk papírt.

udv
letix
-----------------------------------------
Linux parancsok, kezdőknek

Ne keverjük össze a számlát, a fizetési móddal! Van olyan szolgáltató, akitől papír alapú számlát kérek, de kártyával fizetek az weblapjukon.

Megelőzve a további kérdéseket, és lehülyézést:

Elektronikus számlát kaptam az adott szolgáltatótól, és az esedékesség előtti napon kártyával fizettem. A fizetés előtt vagy után mindig megnéztem a számlát, csak azért, hogy tudjak róla, ha valami változott. Egy alkalommal a fizetés után megnézve a számlát azt tapasztaltam, hogy 2 vagy 3 forint késedelmi díjat számoltak fel. Az összeg különösebben nem zavart, az viszont igen, hogy ha mindig időben fizettem, akkor hogyan lehet késedelmi díjat felszámolni. Egy évre visszamenőleg összevetettem a weboldalon a fizetési határidőket, és a tényleges fizetés idejét. Azt találtam, hogy mindig időben fizettem

Küldtem egy üzenetet, hogy ugyan fejtsék már ki, hogy mikor is történt ez a késedelmes fizetés. Ez kb. 5 éve történt, és azóta is várom a választ. Kb. egy héttel az üzenet elküldése után beléptem a weboldalra, és újra megnéztem a számlát. Meglepetésemre a számla végösszege nem, viszont a beltartalma megváltozott. Eltűnt a késedelmi díj. Valamelyik másik tételbe „beépítették”. Sajnos a korábbi számlát nem mentettem le, így ezt már nem tudtam volna utólag bizonyítani.

Úgy döntöttem, hogy
- nem bízom az olyan elektronikus számlázásban, ahol a számla tartalma a teljesítés után is tud dinamikusan változni. Külön értesítés nélkül.
- 2–3 forintért nem fogok fogyasztóvédelemhez/bírósághoz fordulni. Úgy, hogy a „bizonyítékot” is eltüntették.
- ha papíralapú számlát kérek, akkor az havonta sokkal többe kerül nekik, mint amit tőlem akartak lenyúlni.
- a papíralapú számlát utólag nem lehet nyomtalanul eltüntetni, módosítani.

Így aztán visszatértem a papíralapú számlára.

Ez tévedés, az e-számlának határozottan nem tartozik a formai és tartalmi kellékei közé az időbélyeg, kizárólag az elektronikus aláírás.

Azt már az archiválási törvény szabályozza, hogy időbélyeggel kell ellátni azt, ami megőrzésre kerül. De ott sem kell egyesével csinálni, ha mondjuk kiállítasz egy nap 10000 számlát és csak naponta archiválsz, akkor ahhoz az 10000 db számlához van szükséged 1 db időbélyegre.

--
http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

Bankkártyás fizetésnél első körben a zárolás történik meg, a pénzt a kedvezményezettnek 2-3 nap múlva írják jóvá (pontosabbért lásd szabályzatokat), a legtöbb helyen, ahol lehet bankkártyával számlát kiegyenlíteni, ezt fel is tüntetik, hogy a befizetés időpontjának nem a zárolást tekintik, hanem azt, amikor nekik jóváírják azt. Az egy mellékág, hogy sok szolgáltató eltekint attól, hogy ilyen esetben késedelmi díjat számoljon fel.

A szolgáltató oldalán szerepel a számla fizetési határideje, valamint a teljesítés határideje. Teljesítési határidőként elfogadom azt az időpontot amit a szolgáltató ír. Ugyan a pénzt 1-2 munkanappal később írják jóvá a szolgáltató számláján, azonban:
- a kamatozás dátuma a fizetés időpontja lesz, azaz már neki számolják el a kamatot. Bár az tény, hogy ez utólag történik.
- a számlát, amelyben a késedelmet megállapítják, 2–3 hét múlva állítják ki. Ekkor már pontosan tudják, hogy a határidőként megadott napon már nekik kamatozott a pénz.

Eléggé árulkodó volt, hogy az esetemben utólag eltüntették a számláról a késedelmi díjat.

A szolgáltató számlaleveleit megnézve, egyébként még mindig a múltban élnek. Például átutalás esetén is elvárják, hogy 1 nappal korábban utaljak. Pedig már kb. 2 éve, maximum 2 óra 15 perc alatt meg kell érkeznie a pénznek a számlájukra, ha legkésőbb kora délutánig elindítom az átutalást, illetve a szolgáltató nem takarékszövetkezetnél vezeti a számlát.

"Egy alkalommal a fizetés után megnézve a számlát azt tapasztaltam, hogy 2 vagy 3 forint késedelmi díjat számoltak fel."

"a számlát, amelyben a késedelmet megállapítják, 2–3 hét múlva állítják ki"

Ezt nem értem.

De mindegy is, mert a lényege a mondanivalómnak az volt, hogy kártyás fizetést az ehhez hasonló anomáliák elkerülése érdekében nem ildomos a fizetési határidő egy-két napos közelében megejteni. Vagy ha centizni szeretsz, akkor marad az átutalás (két éven belül öt másodperc lesz a határidő, nem 2:15).

Pl. 10-én kifizetek egy számlát, ahol a fizetési határidő 11-e. Ha a fizetés után néhány nappal megnézem a szolgáltató oldalát, akkor az adott számla mellett látom, hogy a teljesítés ideje 10-e volt. A következő számlát kiállítja – mondjuk 25-én –, és a számlán az szerepel, hogy késedelmes fizetés miatt x forint kamatot felszámol. A számlán szerepel a kiállítás ideje. Ha ilyenkor megnézem az előző számlát, akkor még mindig az szerepel a számla mellett, hogy 10-én teljesítettem a befizetést. Tehát a számla kiállításának idejekor, a weboldalon közölt információk szerint, nem volt késedelmes fizetésem.

Az ügy szempontjából teljesen mindegy, hogy a számlázási rendszerben, vagy a weboldalon szereplő információk a helytelenek. Továbbá nem elfogadható, hogy amikor rákérdezek, mikor fizettem késedelmesen, akkor válasz helyett a számlát utólag módosítják. Én hajlandó vagyok elfogadni, hogy késedelmesen fizettem, de akkor egy válaszban meg kellett volna jelölniük, hogy ez pontosan melyik számla esetében történt.

Előtte évekig egy nappal a határidő előtti munkanapon fizettem, soha nem számoltak fel késedelmi díjat. Az eset 2–3 éve volt, továbbra is a határidő előtti munkanapon fizetek, és azóta sem számoltak fel késedelmi díjat. Csak annyi a különbség, hogy most már papír alapú számlát kérek, de ugyanúgy fizetek, mint eddig.

Hogy milyen kártyád van, az nem számít. Utalást kezdeményezni bankszámláról lehet, az meg mindenképp van, ha van pénzed a bankban.

Én 10+ éve nem tettem be a lábamat Postára, és a jövőben sem tervezem.
Azóta nem is értem az embereket akik elmennek a Postára egy marék sárgacsekkel a kezükben egy másik marék kp-vel, majd ott sorban állnak, csak hogy befizethessék a számlákat. És ezt adott esetben havonta többször is előadják, mert ugye nem egy időben vannak a fizetési határidők...

Amióta létezik interneten elérhető banki szolgáltatás, azóta manuális és/vagy automatizált utalással rendezem a sárga csekkekek. Kezdetben mondjuk néztek is rám furán, hogy ezt mégis hogyan? Meg jujjmilesz ha nincspecsétasárgacsekk kisebbikfelén :D

Ma már persze legtöbb helyről csekket sem kapok papíron, mert minek.

--
zrubi.hu

Ezek szerint nincs óvodás/iskolás gyereked. A mai napig a sárga csekk feladóvevényét kérik bemutatni.
Egyszer elhagytam, be kellett fizetnem még egyszer, hogy a gyerek kapjon enni. Két hét(!) múlva (mármint azután, hogy szóltak, hogy nem adtam le, és befizettem a másikat, összesen kb. egy hónap) könyvelték le a befizetést, és szólt a pénzügyes, hogy bemehetek, visszakapom a plusz befizetést. (Ja, nem postán, hanem az OTP-ben fizettem be, tehát kvázi azonnal a számlájukon volt.)

Milyen iCsekk? Kapok egy sárga csekket, amire ráfirkálják az összeget és a nevet. A többit oldjam meg magam.
(Valójában nem az óvoda/iskola a hunyó, hanem a GAMESZ, ami egyszerűen képtelen a hónap 13. napjáig befizetett csekkről visszajelezni a hónap végéig, hogy a gyerek kajapénze be lett fizetve.)

Én alapból nem értem ezt a "csekkbefizető app" dolgot. Minden sárga csekken van egy bankszámlaszám, ahova simán elutalhatod a csekken szereplő összeget, a csekken szereplő névről, a csekken szereplő befizetőazonosítóval, mint közlemény. Minek ehhez bármilyen app, meg sárga csekknek design-olt webes form??? (OK, hogy 51-es csekkeknél gépelés helyett QR kódozhatsz)

Persze pecsételt tőszelvényed így sem lesz, de az app-al összevetve pont 0 a különbség.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Minek ehhez bármilyen app, meg sárga csekknek design-olt webes form??? (OK, hogy 51-es csekkeknél gépelés helyett QR kódozhatsz)

Nálam pl az utalás pénzbe kerül, átutalási díj és tranzakciós költséget is számol a bank, az Icsekken keresztüli fizetés után nem számolnak fel semmilyen plusz költséget, bankkártás fizetésnek minősül.

A kerdes az, hogy mennyire vagy lusta vagy mazoista.

Lusta: automatizald a fizeteseket vagy online.

Mazoista: szolgaltatonal szemelyesen vagy postal csekk.

:D

Igyekszem kerülni mindenféle papír alapú és/vagy személyes kontaktust igénylő megoldást, úgyhogy lehetőség szerint:

1., Díjnet
2., Szolgáltató oldalán kártyás fizetés
3., Régről még van 2 csoportos beszedés, de ezek már kifutóban
4., Ha a fentiek egyike sem adott, akkor átutalom netbankból

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Nekem úgy volt ez pl. az OTP-nél, hogy be volt állítva mondjuk 1 Ft limit.
Ha jött a kérés, hogy 7 ezer és 7 ezer, akkor az egyiket jóváhagytam az online felületen, a másikat meg nem (ha úgy gondoltam, hogy hibás).

De kb. 10 éve nem használok limitet. Ha akarná, beterhelhetné a cég a kétszer hétezret, vagy akár a millát is.
De nem akarják. Nem volt még ebből gondom.

Nekem volt egy adminisztrációs "hiba".

Életbiztosítást ugyanannál a cégnél, kicsit eltérő feltételekkel újrakötöttük.

Feltűnt, hogy következő hónapban a régi és az új összeget is levonták.
Írtam egy emailt, hogy itt valami gáz van.
Elnézést kértek, törölték a régi szerződést, visszaküldték a pénzt és adtak valami ajándékutalványt.

Nincs ezzel semmi gond.

Amit lehet csopbesz+limit, ami meg nem megy csoportos beszedéssel (pl. a kukások) hiába adtam megbízást, ott az előző körben iCsekk volt, a mostani etapban már nem volt csekk és QR kód, úgyhogy maradt átutalás.

1) Díjnet.
2) Szolgáltató oldalán kártyával, ha normális implementációja van. Pl. Voda, ahol megadom a telszámot és összeget, akár fizethetek több hónapot előre is.
3) Csekken, ha az előbbiek nem adottak. Pl. Elmű.

Alapvetően azt nem értem, hogy ha fix áras valami (pl. hűségidő miatt), akkor a legtöbb szolgáltatónál mi a francért nem fizethetem ki előre az egészet vagy legalább 1 évet? Miért szívatnak?

Ennél már csak az Elmű-Émász a jobb, ami (pontosabban az elődjük) kilépett a Díjnetről, de a saját netes rendszerük nem épp zseniális, főleg amiatt, hogy havonta be kell lépni. Az iCsekk nem tetszik. A csop. beszed. szóba sem jöhet, nekem ne turkáljanak a számlámon. Ezért hát minden hónapban küldenek 2 lap számlát + 1 vastag lap reklámot. Nemrég úgy döntöttem, hogy átutalok többet, még ha sokba is kerül ez nekem, aztán egy ideig békén hagynak. Erre postán visszaküldték a túlfizetést, mehetek be érte. Nem, én előre akarok fizetni!

Elektronikus számlát küldenek email-ben amik szépen gyülnek és fizetésnapon (mindig akkor, így biztosan nem felejtem el) az összeset befizetem a szolgáltató oldalán bankkártyával.
Az albérletnél is csak bedobják a számlát én meg utalom a pénzt.

Jobb volna, ha automatizált lenne, de néha így is lever a frász amikor az éjszaka közepén kapok banki értesítést arról, hogy pl a spotify levonta a havi előfizetési díjat.

Nem bánnám, ha lehetne a havi kötelező számlákon kívül lehetőség bérlet vásárlásra is online. Mondjuk egy NFC vagy mágneskártyás megoldással neten fel tudnám tölteni a már meglévő kártyámat az utazáshoz. Tudom, BP-en már próbálkoztak ezzel, Miskolc még vár a sorára.

Szerencsére minden befizethető iCsekkel. (Gusztustalan app, de teszi a dolgát rendesen)

Csop.besz. Néha ránézek a számlákra kíváncsiságból, de amúgy semmi dolgom vele. Szerintem minden más csak időpazarlás.

Amit lehet, azt dijnet-en, amit ott nem lehet, azt a szolgáltatónál elektronikusan, amit így sem lehet és csekket küldenek, azt pedig internet bankban/bank mobil appjával.

Egy biztos: postán sárga csekkel sorban állni nem fogok :)

--
openSUSE - KDE user

- Csoportos beszedés
- Utalás/kártyás fizetés
- Csekk

Ebben a sorrendben, de jelenleg csoportos beszedéssel sikerült mindent megoldani.

Csekk többnyire kártyával. Jobban érzem a súlyát, egyáltalán érzékelem, hogy létezik az a számla. Spórolásra ösztönöz. Ezen felül nem taszít az ügyintézővel történő személyes kontaktus.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Miért nem egy szavazást írtál ki?

Én: csoportos beszedés

Ahol lehet (számomra ez a preferált, mert ez a legkényelmesebb és mivel kártyás fizetésnek minősül, a legolcsóbb is):

    számlakibocsátó -> díjnet -> a díjnet automatikusan tovább -> icsekk -> icsekk mobil app -> fizetés mobilon

Ahol nincs ez a lehetőség:

  • csoportos beszedés (nekem ez fizetős, ha jól emlékszem)
  • sárga csekk -> icsekk QR kód -> icsekk mobil app -> fizetés mobilon

--
trey @ gépház

A múlt héten kezdett érdekelni a dolog, ezért ki is próbáltam a bakom appján keresztül (K&H) a csekk fizetést, szépen meg is csinálta, aztán levont átutalási díjat, illetve később tranzakciós költséget is, szóval ez a megoldás nagyon nem jött be.
Utána találtam rá az ICsekk alkalmazásra, itt rendes bankkártyás fizetésnek minősül a csekk befizetés, ezért többlet költséggel nem jár, annyi negatívum van benne, hogy ezzel nem lehet QR kódot nem tartalmazó csekket befizetni, sajnos 2 csekkem még ilyen, egyik a vízdíj, a másik meg az internet.
Jövőre már elvileg nekik is lehet a számlán QR kód, remélem élnek a lehetőséggel.

A szolgáltatóknál közvetlenül kártyával. Az automatizmusokat nem szeretem ha pénzről van szó, havonta egyszer 20 percet pedig rá tudok szánni hogy végigzongorázzam a fizetnivalókat.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

+1
ha utalok, akkor az nekem kerül pénzbe, amíg kártyás fizetés esetén a szolgálatónak.
Ami nekem nagyon bejön, a Digi féle online fizetési megoldás: lefotózom a QR kódot, és a smartbank app egyből utalja amit kell.
Mind a villany, mind a víz szolgálatónak meg kell adnom havonta a kártya adatokat :-(

nyilván banki felületnek, de uez van Digi esetében is - ott OTP a felület, viszont nem kell saját és kártya adatokat pötyögnöm.

én tökéletesen ki volnék azzal is békülve, ha a szolgáltatónak volna egy olyan (bankkal integrált) felület - hasonlóan pl a Barion-hoz - hogy kiválasztom az összeget melyik csatolt kártyámmal rendezem és klikk.
Nem kell minden hónapban megadni minden adatot külön, viszont szeretem látni, h mennyi az annyi.

csoportos beszedés > rendszeres utalás > díjnet (netbankba továbbítva) > szolgáltatás felmondása

amit nem lehet elektronikusan fizetni, az nem kell

Én azon szoktam borulni, hogy amúgy a Postának van egy hivatalos appja, amihez lehet bankkártyát társítani, és sárga csekket befizetni. Otthonról, 0-24ben. És ugyanaz történik, mint amikor bemész sorbaállni. És sokan még mindig ragaszkodnak hozzá..

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Hol és mikor volt olyan, hogy be kellett mutatni egy csekkvéget valahol? Én az elmúlt 5-10 évben nem találkoztam ilyennel, ez csak régen volt jellemző. Mi van azokkal, akik nem is kapnak papír alapú csekket? Nem tudom elképzelni, hogy ma bárhol is elvárják, hogy bemutass egy lepecsételt papír alapú csekkvéget.

Hitelfelvételnél is elég az a bankszámlakivonat, amit lementesz PDF-ben a netbankból, és átküldöd e-mailben a banki ügyintézőnek.

Ha késedelmesen fizetsz esetleg - azért van egy réteg, ahol ez előfordul - a szolgálató felszólít, hogy 1 hét múlva kikapcsolja a szolgáltatás, ha nem fizetsz.
Sárga csekknél (mint fentebb írtam) elég soká kapja meg a szolgáltató a banktól az infót, viszont a lepecsételt papírt elfogadja azonnal. (mivel a postától batch-ben megkapja az utalást, csak "gyűjtő" nélkül)

hitelfelvétel: nem minden banknál elég a pdf. Megfutottuk ezeket a köröket, saját banknál (ahol volt előtte számlám, és a fizetés oda ment) semmi sem kellett volna (ügyintéző simán megnézte a rendszerükben), másik banknál pedig vihettem be a számlavezető bank által kinyomtatott, és laponként lepecsételt papírokat. Mivel kb. mindent kártyával fizetek, ezért volt vagy 30 oldal a 3 hónap...

Megnéztem mit tud az app ilyen téren. Van egy fizetési igazolás funkció ami a már befizetett csekkekhez tartozik. Emailben elküldi neked a részleteket.
Ez van benne:
- szla kibocsátó (pl. Aegon Zrt)
- Szla kelte
- Szla szám
- Befizető azonosító
- Elnevezés
- Esedékesség
- Tranzakció banki azonosítója
- Fizetve dátum
- Összeg
Ezt kinyomtatod, és a kezébe nyomod annak, aki papírmániás.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Én sem találkoztam még olyannal. Olyannal már igen, hogy azt mondta az ügyintéző, hogy "pl. csekkvéget" mutassak be, de mint kiderült, azt csak azért mondta, mert gondolta, hogy olyat tud a legtöbb ember felmutatni. Persze jó volt a netbankból kinyomtatott bizonylat is :)

Szerintem ma már nem nagyon létezik olyan, hogy sárga csekkvéget kérnek, hiszen sok embernek egyáltalán nem is kerül a kezébe sárga csekk, nemhogy a lepecsételt csekkvég. Abszurd lenne.

Soha nem szarakodok csekkekkel. Amit csak lehet, azt csoportos beszedéssel fizetem, amit nem lehet és fix költség (pl. jellemzően az internet) az megy rendszeres havi átutalással, a többit pedig a szolgáltató weboldalán fizetem (ez mondjuk csak a telekom szokott lenni, az is csak azért, mert megsz*ptam velük a csoportos beszedést). Ha ne adj Isten ezeken felül lenne még valami, amit fizetnem kell, az 100%-ban átutalással lesz kifizetve. A területi posta akkor van nyitva, mikor én is dolgozok, a központiban meg nagy a tömeg, azt meg nem igazán tolerálom. Meg amúgy is álljon sorba az, akinek nincs jobb dolga.

A szolgáltatóknák kényelmesebb a csoportos befizetés, de én meg inkább szeretem a kézi utalást. Ez számlareklamáció esetén különösen hasznos. Egyébként ha lehet, bankkártyával fizeetek. Ugyanakkor, ha nincs külön előírva az elektronikus számla, akkor szeretem papír alakban megkapni, mert előfordul, hogy postán fizetem. Illetve most már több szolgáltatónál terminálonb is lehet, ami elektronikusnak minősül. A Telenornál van egy olyan hülyeség, hogyha például újságosnál készpénzzel fizetsz, az öt forintos kerekítési szabály miatt előfordul, hogy egy-két forint miatt tartozásod lesz, és akkor külön fel kell hívnod az ügyfélszolgálatot, hogy írják jóvá, mert ez nem automatikus, mint pl. a Telekomnál. A Dyjnetetet nem szeretem, csak egy szükséges rossznak tartom. Csak abban az esetben használom, ha számlakezelése jobb, mint a szolgáltatóé, de ez ritka.
--
https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065

Sok itt a control freak :). Pazaroljátok az időtöket a kézi utalgatással, abban a hitben, hogy úgy könnyebb reklamálni. Az utóbbi 10 évben hányszor kellett reklamálni? És ha esetleg reklamálni kell, akkor a csoportos beszedés ezt meggátolja? Szerintem nem. Tök mindegy, hogy milyen módon fizetsz, vagy nem fizetsz, a szolgáltató úgyis behajtja, ami jár, vagy lekapcsol. Járt már úgy bárki az életben, hogy a szolgáltató véletlen 1000 forintos számlára 1000 dollárt vont le? Azt még érteném is, hogy fájna, ha egy időre kiesik az a pénz (de kétség kívül visszaadnák), de erre meg ott van a csoportos beszedési limit.

Én pedig ezt nem fogom elhinni. Azt is számold össze, mennyi idődbe (idő~pénz) kerül a kézi utalgatás. Mi van akkor, ha véletlen levonnak pár ezerrel többet, amit utána úgyis jóváírnak? Szerintem nincs sem olyan szolgáltató, sem olyan bank, ahol a pénz csak úgy elveszne.

Miért lenne nehéz "visszaszedni" a szolgáltatótól? Ott van a Te és a szolgáltató bankjánál is dokumentálva, hogy pontosan mekkora összeget kapott tőled. HA, ismétlem HA szökőévente egyszer elő is fordulna, hogy többet von le a kelleténél, simán levonja a különbözetet a következő számládról. Sokkal többet nem tud levonni pár ezer Ft-nál, ha limitet állítasz be.

Én hónapokig voltam túlfizetésben a DPMV-nél. Nem csop.besz hiba miatt, hanem nem lett leolvasva sokáig az óra, és ők becsültek. Mikor rájöttem, és diktáltam, akkor felajánlották, hogy visszaadják. Nem kértem. Ezután hónapokig mínuszos számla jött. Egy fillér sem veszett el, csak pár ezer forint több ideig csücsült náluk a kelleténél. Léteznek törvények, meg könyvelés, meg számviteli rendszerek, a bankok még a szolgáltatónál is szigorúbban vezetik a számokat, miért tűnne el pénz?

Ehhez kepest meg az ilyen-olyan szolgaltatoknal szigorubban figyelt bankoknal is elofordul, hogy leemelnek a szamladrol valami (akar nem is konkretizalt) koltseg cimszoval, amit azonnal visszaadnak, amint rakerdezel. Ha nem mesz utana ket eset lehetseges: eszreveszik egy kesobbi auditkor es visszaadjak, vagy orokre lenyelik. A te szempontodbol eltunt a penz. Mindez a törvények, meg könyvelés, meg számviteli rendszerek ellenere.

https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/penzugyi-panasz

Komolyan veszik ezeket a dolgokat a PSZÁF-nél (vagy már más neve van, de mindegy), és ők gondoskodnak róla, hogy a bank se kövesse el többet azt a hibát. Én már 5 Ft eltűnése esetén is azonnal jelenteném, az mindegy, hogy a bank manuálisan korrigál-e. Így marad működőképes a rendszer, ha a szabályok be is vannak tartatva.

Ez vilagos, csak a "miért tűnne el pénz"-t finomitottam "miért tűnne el pénz, ha te is figyeled a tranzakciokat"-ra. Ugy tunik locsemegenel ez az odafigyeles eloszures formajaban valosul meg es nem is biztos, hogy kevesbe hatekony az utoszuresnel, plane ha vagy kapcsolatban olyan szolgaltatoval, aki szeret "ulni" a penzen, arra kenyszeritve, hogy tertis leveleket irogass, telefonalgass, hangfelvetelt kikerj es honapokig intezgesd a lezaratlan ugyet.

Szerintem ilyen hibák csopbesztől függetlenül is előfordulhatnak. A csopbesz kb. nem oszt, nem szoroz. Ha valakivel már előfordult, persze máshogy látja, de nagy általánosságban minden embernek melegen ajánlom a csopbeszt, és az esetek nagyon túlnyomó részében nem lesz vele probléma. Nem kell rögtön defenzíven nekiállni. A repülőre se ejtőernyővel ülünk fel.

Minek nagyobb az esélye?

A., elszúrják a csoportos beszedési megbízást (ennek az esélye konvergál a 0-hoz, mert nincs emberi tényező).
B., viszed a postára a kis sárga csekked és útközben elhagyod/ellopják a pénzedet vagy legalábbis egy részét.

Az "A" variáció még soha nem jött be, a "B" igen, igaz, nem pont postára menet szórtam el valahol pénzt.

Én egyébként megbízom a szolgáltatókban és a bankokban. Tapasztalatom szerint mindig a szolgáltatóknak, bankoknak van igazuk a vitás ügyekben, és a félreértések az ügyfél mulasztásából, oda nem figyeléséből, szerződés el nem olvasásából adódnak.

Én nem vagyok "gyanakvó", mégsem volt még negatív tapasztalatom.

> Én nem vagyok "gyanakvó", mégsem volt még negatív tapasztalatom.

Es ha az elso tagmondatod magyarazza a masodikat?

Atnezed rendesen a bankszamlakivonataidat? Es a kozuzemi es egyeb szamlakat? Nekem nemhogy ilyen-olyan kozuzemi szolgaltato, de meg bank is adott vissza penzt. Az ilyen ugyeim elso szora visszafizetes es bocsanatkeres modon szoktak vegeterni. Igaz abban az orszagos uzletlancban, ahol egy idoben 5-bol 4 alkalommal probaltak tulszamlazni egy ido utan mar bocsanatot se kertek. Mivel a bocsanatkeres melle jaro kedvezmenykupont (vagy extra jovairas volt?) is beszuntettek en is beszuntettem a latogatasukat.

"postán fizetem. Illetve most már több szolgáltatónál terminálonb is lehet, ami elektronikusnak minősül. A Telenornál van egy olyan hülyeség, hogyha például újságosnál készpénzzel fizetsz, az öt forintos kerekítési szabály miatt előfordul, hogy egy-két forint miatt tartozásod lesz, és akkor külön fel kell hívnod az ügyfélszolgálatot, hogy írják jóvá, mert ez nem automatikus"

Ugye érzed hogy ez mennyire idő- és energiarabló módszer? Fogd meg az icsekk appot, fizesd kártyával, és hasonló gond nem lesz. Plusz nem kell a postás nénivel szarakodni.

--
debian,libreelec,openmediavault,ubuntu,windows,arch,lineageOS
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Dijnet -> Internetbankba kuld -> Internetbankban rendez
(Egy-ket kivetellel, ahol hagyom, hogy a szolgaltato emelje le, de lehet, hogy ezeket beszuntetem)

Amiről küldenek QR-os csekket, iCsekkel
Amit weben, kártyával tudok, az ott.
(van kevésbé elektronikus családtagom, aki a jelenlétem hiányában ugyanott ugyanazt fizetné, amit most én intézek)
Előfordul 1 kivétel, azt Díjnet.hu-ra regisztrálva, de iCsekk-ben