Fűtéscsövek merre mennek a falban?

Fórumok

Nem igazán szakmai kérdés. Az a gondom, hogy van egy falfelületem, amelyen van két radiátor, erre a falra szeretnék néhány lyukat fúrni falra szerelhető aljzatok rögzítéséhez. Nagyon szeretném elkerülni a fűtéscsövek megfúrását, eléggé boldogtalan lennék attól, ha ez mégis sikerülne.

Van valamilyen módszer arra, hogy kiderítsem, merre mennek a csövek? Tudom, fűtési idényben segíthetne az infra kamera, de egyrészt nincs fűtési idény, másrészt nincs ilyen eszközöm. Egyáltalán van valamilyen szokásjog, hogy merre viszik el a fűtéscsöveket?

Hozzászólások

Femdetektor?

-----
"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Az ötrétegű cső ~2-3mm, ebből 1 réteg aluminium. Szerintem elég profi szerszám kéne ahhoz, hogy ezt ~5cm mélyen kimutassa.

Szerelhető fali aljzatot szeretnél felfúrni? Annak kb 2cm mély tipli több, mint elég. Szerintem semmi gondod nem lehet abból, ha fűtéscsonk alsó-felső tengelytől jobbra v balra 10cm-el fúrsz.
Ha nagyon óvatos duhaj vagy, akkor vésővel/kalapáccsal finoman "kifaragod" a kérdéses részt, majd visszagipszeled tiplistől :-)

Ps: ha meg ragasztod, akkor nem tudod elrontani :-)

"Az ötrétegű cső ~2-3mm, ebből 1 réteg aluminium. Szerintem elég profi szerszám kéne ahhoz, hogy ezt ~5cm mélyen kimutassa."

A mezei belépő szintű fémkeresőmmel szedtem földből fillér méretű pénzérméket 20 centiről. 30 centiről pedig kiszedem vele neked a patkószeget...
-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Milyen jellegű ház, nagyjából mikor készülhetett a fűtésrendszer? Egyedi fűtésű lakás, vagy házközponti/távfűtéses?

Manapság jellemzően aljzatban viszik, ötrétegű műanyagcsővel.

Hagyományosan egyébként, jellemzően függőleges strang(ok) vannak (ha egyáltalán vannak) a radiátorokhoz pedig enyhe lejtésű, közel vízszintes kiállások.

Ha a radiatoroknak van kulon futeskore, akkor az aljzatbetonban illik vinni a csoveket a kazanig / elosztoig, mert nem kell sorba kotni mas szobakban levokkel.

Van egy 2006. augusztusában általam készített kép, ekkor épült. Társasház, központi fűtés van, a folyosón vannak a falban a hőmennyiségmérők lakásonként és az elektromos szelep. Szóval az, amit a vezérés piszkál, hogy éppen legyen fűtés, vagy ne. A baj az, hogy vakolás előtti képem nincs.

Nem ismerem az építőipari szokásokat. A radiátorok a cső kiállásoktól jobbra helyezkednek el. A konnektorokhoz a lyukakat a parketta közelébe, tehát viszonylag lentre fúrnám.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nekem tetőterem van, bár kisebb a parapet fal magassága, de nem az aljzatban megy a cső. Ilyen elvet szerintem nem lehet általánosan elmondani vagy legalább is ez alapján én nem merném kifúrni a falat.

Esetleg az még segíthet, ha a kérdező tudná, hogy a kilógó csövek másik vége hova is megy. Abból lehetne valami következtetést levonni. Talán. Vagy nem. :)

'96 óta tartó praxisom alapján amit az építőiparban töltöttem azt kell mondjam, hogy a gépészek az ilyen egyszerűbb lakás fűtési rendszereket vakolás után, aljzat betonozás előtt szerelik meg. Ebből adódóan látszana kellene a vakolt falon a cső nyomvonala szerinti visszajavításnak, de itt csak egy kis karikányi gipszes rögzítés van a csövek körül, illetve gyanúsan túl merőlegesek a falra. Véleményem szerint kiszedték a szigetelést a fal mögül, és ott vitték el a csöveket. Többek között ezért is nézhet ki úgy a szigetelés mint amit odahánytak, azaz a szakszerűtlen visszarakás miatt.
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Na, ettől tartok magam is. Egyrészt nincsenek kivitelezési rajzaim - lehet, hogy tévedek -, másfelől az csak egy terv, amit a kivitelező pillanatnyi hangulata szerint hág át, tehát semmire sem garancia. Éppen ezért nem túrom fel a lakást abban reménykedve, hátha találok kivitelezési tervet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez egy Flir One, szóval szerintem lehet... :)

...annyi a hátránya, hogy nem túl jó az abszolút pontossága, tehát ±3°C simán benne van a mérésben, nem túl nagy az érzékenységi tartománya, mert -5°C alatt és 100°C felett már erősen csal, de relatív jó az érzékenysége, szóval 0,1°C különbség már látszik a képen. Helyén kell kezelni.

Én a szar lukas és szigeteletlen angol házamban a téli hideg huzat forrását (és a vacakul szigetelt felületeket) szeretném megtalálni. Ahhoz abszolút pontosság nem szükséges, de a relatív az jó.

szerk: Aha, hát ezt az eszközt úgy 180-200 font körül látom. Ennél azért kevesebbet szántam volna rá. Mondjuk 100 alatt.

Ugy erted, a falakon, a nyilaszaron, a padlon es a teton kivul? A kandallo korul nezelodj.

Tipp 1: az elso manchesteri alberletemben a bejarati ajtofelfa es a fal (!) kozott volt millimeteres res.

Tipp 2: a masodik alberletben olyan jol szigeteltek voltak a nyilaszarok, hogy ha minden be volt csukva, a legaramlat lengette a lampat a plafonon.

Tipp 3: ujepitesu haz. Europai ertelemben vett szigetelese letezik, hoszigetelo (muanyag) ablakok, cserebe viszont a haz elektromos halozata igy ujonnan kritikan aluli, es a cirko vezerleset fel evig naponta csavarhuzoval kellett utogetni, hogy bekapcsoljon, aztan vegre nagy nehezen kihivta a szerelot a tulaj.

Add fel :) Illetve tanuld meg, hogy az angol olyan, mint a magyar katona: nem fazik, csak erzekeli a hideget.

Az ajtók melletti réseket egész jól lezártam már még az előző télen. (Gyanús lett, hogy éjjel az ajtó mellett látom az utcai lámpa fényét)
A mostani télen első sorban az ablakokat kezdtem gyanúsítani. Jó lenne látni, hol húz be a jeges szél, hogy aztán célzottan lehessen tömíteni, szigetelni, ilyesmit. Szerintem az UPVC ablak bezárt szellőző rése zárt állapotban is beereszti a kinti hideget, de ez csak tipp.
A konyhaszekrény alól is jön a huzat. Ott is jó lenne látni, hogy honnan is indul. Gondolom valamelyik cső mellett, vagy ilyesmi.

Az tetszik leginkább, hogy a dupla üvegű UPVC ablak belül úgy párásodik télen, mint nagyanyáméknál falun a szimpla ablaküveg réges-régen.

A két rétegű uPVC, mint energiatakarékos üveg, az lófasz sajnos, 1.8 W/m2K U értéke van, az olyan, mint a sima 4-12-4 két rétegű üveg, csak annál jóval könnyebb, ezért sokkal olcsóbb tok kell hozzá.

A párásodást érdemes különvenni és megmérni, hogy mennyi a páratartalom... mert közel 90 százalékos relatív páratartalom mellett szinte mindenhol pára lesz, 50 százalék alatt pedig normál esetben alig lesz párakicsapódás, csak a nagyon-nagyon hideg felületeken. Ha tippelnem kellene, akkor arrafelé párás hideg van, amitől benn is magas lesz a páratartalom...

És akkor Magyarországon miért nem párásodott ennyire az ablakom?

Alacsonyabb volt a páratartalom? Mennyi otthon az általános télen egy fűtött lakásban?
Vagy esetleg az otthoni ablakaim jobban szigeteltek és a belső üvegtábla melegebb maradt?

Milyen lehetőség van ezt javítani? Láttam, van 3 rétegű ablak. Az jobb? Vagy másféle 2 rétegű ablak kéne?

"És akkor Magyarországon miért nem párásodott ennyire az ablakom?"

Itt száraz a tél.

"Mennyi otthon az általános télen egy fűtött lakásban?"

Lakástól függ, nálam 20-30 százalék között mozgott.

"Láttam, van 3 rétegű ablak. Az jobb? Vagy másféle 2 rétegű ablak kéne?"

Igen, a három rétegű jobb, mert több hőlépcső lesz benne, kicsi esélye van, hogy a belső felület harmatpont alá hűl. Argon van kripton töltetűt keress, Low-E bevonattal.

Ó, ne is mondd!

Három részes az ablakunk. Én azt hittem, hogy ezt így egyben gyártották ekkora méretben, és szerelték be az építéskor.
Aztán észrevettünk két rést az ablakok tetejénél, és kértük, hogy garanciában javítsák ki.
Kijött az ember, és kiderült, hogy ez valójában három különálló ablak, amiket egymás mellé tettek, közöttük nincs semmi, csak a rést eltakarták kívül-belül egy-egy ragasztott műanyag szalaggal.

Én meg korábban csodálkoztam, hogy miért ilyen zajos és miért ilyen huzatos az egyébként tök modernnek kinéző ablak.

Rohogni fogsz, a manchesteri klasszikus semi-detached hazunkban minden szobaban volt egeszen konkretan egy luk a falban, szellozesi celbol (volt elotte valami racs, meg ilyesmi, de azert megiscsak...).

Lengyel landladynk fel is hivta ra a figyelmunket, hogy tartsuk nyitva amennyire csak lehetseges, mert kulonben peneszedik. Hiszen amugy sem fut senki, csak annyit, amennyit muszaj, ugyhogy alaphangon 13 fok van a hazban, es ugye a 90% paratartalom.

Huje angolok, angol hujek.

Ez Anglia más részein úgy módosul, hogy nincs lyuk, de cserébe penészedik, mint az állat, akkor is, ha ész nélkül és rendszeresen szellőztetsz. Pedig az errefelé elterjedt, vakolatlan, vörös téglás házak nem szigetelnek jól, és mégis penészedik.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Az az ablak feletti rostély. Van nyitott állása és zártnak tűnő nyitott állása.

És amikor mondom, hogy hát jön a huzat, akkor mondják, hogy az úgy jó, hogy ne penészesedjék.

Pedig, szerintem, ha mondjuk az ebédlőasztalnál jön a huzat, de a kanapénál a nyakamra nem, az is elég lenne a penésznek.
Vagy ha esetleg sehol nem jön a huzat, viszont a fűtés megy rendesen, akkor se penészedne.
Vagy esetleg ha főzés közben látom, hogy felmegy a páratartalom (van mérőm), akkor nem csak az elszívót kapcsolnám be, hanem ablakot is nyitnék 5 percre a főzés vége után.

Na mindegy.

OK. Jogos, köszi a javítást.

Most leginkább az ablakokon csapódik ki a pára, főleg a hálószobákban.

Ahol leginkább zavaró a huzat, az meg a konyha/étkező/nappali szobának a nappali része. Ebben a helységben télen jellemzően 60% körül van a páratartalom, kivéve főzéskor.

Itt nem szokott kicsapódni pára sehol, kivéve főzéskor a konyha ablakán.

Hát, ha a fűtés magában nem elég, akkor majd szellőztetek.

Lidl-ben szokott lenni 5000ft alatt vezeték és fémkereső. Ráteszed a falra és némi csúsztatgatás után pontosan megmondja hol megy.

Szerintem azonnal eszrevenned, ha elkezdenel belefurni a futescsobe, kizart, hogy barmi kart tegyel benne. Ha nem esz nelkul fursz, a hangja is megvaltozik meg az erzete is, ha felulethataron atmesz. Meg a muanyag cso is erosebb/vastagabb kell legyen annal, hogy csak ugy atfurjad.

Verd le a vakolatot, nézd meg merre futnak a csövek, pucold vissza, fesd le, fúj lyukakat.

Úgy látom, az lesz a megoldás, hogy feltételezem, vagy vízszintesen, vagy függőlegesen mennek a csövek. A kiállásokhoz képest ezeket a részeket és szűk környezetüket kihagyom, a maradék helyen kezdek majd nagyon óvatosan fúrni. Inkább sokáig tartson, mintsem kárt okozzak a fűtésrendszerben.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

hálózatkereső ?
krimpelsz 1 utp-t, az 1ik szálat lecsupaszolod, rákötöd a radiátorcsapra, ráteszed az impulzust, aztán a kutató részével +nézed, hogy hol nyinnyog ...
:):):)
_____________________
www.pingvinpasztor.hu

Az rendben van, hogy dugaljakat teszel a radiátorok alá, de honnan lesz bennük delej? Én egy ilyet szereztem be, állítólag gerendát, fát, fémet tud keresni, meg villanyvezetéket a falban. Nálunk a fűtéscsövek falon kívül mennek, így nem tudom kipróbálni.

https://www.banggood.com/3-in-1-Multi-Stud-Scanner-AC-Live-Wire-Cable-W…

Gondolom, az első kérdés nekem szólt. :) A parketta szegélylécénél fektetném le a kábelt csak úgy vadasan, az eleje villásdugóban kezdődne, s van konnektorom, ahonnan kapna tápot. Nem kell nagy áram, apró jószágok mennének róla, mint például egy 6.3 W-os LED-es lámpa, egy notebook, esetleg egy karbantartandó PC, egy 45 W-os álló ventilátor kánikula idején. A gond csak az, hogy azon a falfelületen nincs aljzatom, az meg nagyon ronda, ha lakáson belül hosszabbítóval oldom meg, ráadásul hasra is lehet benne esni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

én ugyanerre a problémára azt találtam a legegyszerűbb megoldásnak, hogy a szegélyben elvitt kábel mindkét végén ráhagytam 10 centit, az egyik végét megszereltem villásdugóval, a másikat meg egy lengőaljzattal. A te esetedben fogsz egy hosszabbítót és berakod felragasztható kábelcsatornába.

Betonfuroval essel neki az nem viszi at a csovet. Megakadsz. Eszreveszed egybol. A bergmancsonel jo.
------------------------
Jézus reset téged

:)
Van az a Praktikeres/Tescos budget gép aminél ez igaz. De már egy Bosch GBH-2600 is rendelkezik olyan ütőerővel, hogy keményebb falszerkezetből a puhább cső felé haladva simán beüti, másrészt ha esetleg fel van jelölve pár lyuk, és sorba fúrod őket, akkor a másodiknál már annyira meleg a fúrószár, hogy enyhe nyomásra is beleolvadhat a műanyag csőbe. Ez utóbbi a budget gépekre fokozottan igaz mivel jellemzően hosszabb ideig tart velük a furat elkészítése, és a nem optimális fordulat/ütőerő arány miatt hamarabb melegedhetnek (akár túl is) a fúróhegyek.
- - - - - - - - - - -
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Hali!

Van néhány szokás, de már te is írtad, ettől sokszor el is térnek.
Ha falon belül van a cső és társasházról van szó, akkor általában strangok vannak kiépítve. Ezek a strangok egyenesen a földszintről az emeletek irányába haladnak, amiből lekötnek a radiátorok. Tehát függőlegesen vannak a falban.
Ha újabb építésű, akkor kell lennie egy osztó - gyűjtőnek valahol a szinten, amiből viszont nagy valószínűséggel a padlóburkolat alatt vitték a radiátorokhoz a csöveket.

A padlóban éppúgy lehet rézcső, mint műanyag 5 rétegű.

Nezd meg a radiátor bekötésnél, hogy a radiátor rozsdamentes bekötő csővel van e szerelve. Ha igen, akkor merre hajlik. Arra megy a cső is. Ebben az esetben 5 rétegűvel van szerelve, az pedig a padlóban folytatódik és lennie kell egy osztónak is.

Köszönöm a segítséget! Itt a folyosón lévő falban van lakásonként hőmennyiségmérő, tehát csak onnan mehetnek a csövek. Akkor jó eséllyel függőlegesen mennek le a padló alá. Kérdeztem a gondnokot is, aki egyébként eredeti szakmáját tekintve fűtés-, víz-, gázszerelő - lehet, hogy ez utóbbi nem, biztosan nem tudom -, ő is arra tippelt, hogy lefelé bebújik a padló alá, de biztos azért ne legyek ebben.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jó eséllyel fémcső: arra alkalmas okifon->gauss meter. (Lehet nekem szakadni, villanymérnökök, de bizony kimérhető.)

--
Tortilla; A tortilla a spanyol nyelvterületek tradicionális étele! Hagyd már; ABBA!; Droppboksz

Nálunk az iskolában (szintén tetőtér, szintén gipszfal) hasonló okok miatt vágtak egy 300x300-as nyílást, ahová befér a fej és egy fejlámpa, onnan lehet aztán kémlelődni jobbra-balra fel-le.
A gipszfalnak (akár karton, akár hagyományos) megvan az a jó tulajdonsága, hogy gyönyörűen javítható.
..vagy akár szervizablaknak is meghagyható. Legfeljebb akasztassz rá valami kortárs mázolmányt :D

----
Gyűjteménybe keresek feleslegessé vált, kidobásra váró, ingyen elvihető c128, c128d, amiga600 gépeket és c+4-hez billentyűzetet.

A csákányozás helyett vékony fűrészlappal lenne célszerűbb.
Javítással együtt max 1 óra, de Te tudod..

"majd később megköszönöd" - Adrian Monk :D

szerk.: nálam az előző tulaj fúrta meg a vízvezetéket. Nekem kellett újracsempézni a javítást..

----
Gyűjteménybe keresek feleslegessé vált, kidobásra váró, ingyen elvihető c128, c128d, amiga600 gépeket és c+4-hez billentyűzetet.egfeljebb

érdemes esetleg egy hőmérőt, vagy hőfóliát alkalmazni, beröffented a fűtést és hadszóljon... szépen lehet mérni. bocs ha már javasolta más, nem volt türelmem végigolvasni minden hsz-t

Én egyszerűen kétoldalas ragasztószalaggal tenném fel a falra, abból lehet kapni nagyon erőseket is.
Nálam falfűtés van, ahhoz adtak hőre színeződő fóliát, de 40 fokos fűtővíz esetén még nem nagyon láttam merre haladnak a csövek, pedig esetemben 6mm csövek vannak nagyon vékony vakolattal fedve.

Veszel egy ilyet, feltöltöd a rendszert indium111 tartalmú vízzel, és van kb 2 napod megkeresni. 2 napig ne maradj otthon utána, de legalábbis 2m-nél közelebb a falhoz ne állj sokáig.