Hamarosan érkezik a Debian Stretch

Én csak felsoroltam pár nevet kötöttség nélkül, amiket használt a Microsoft. Nem jellemző rájuk, hogy megragadnak egy mesefilmnél.

Hippi cucc, mert pl zárt firmware-t meg driver-t nem nagyon komálják elvi okokból ha jól rémlik és nem feltétlen technikai okokból.

1) Amire reagáltál, hogy neked tetszik, az nettó hányás bullshit, nem jó nevezéktan :) A for EMEA region külön triggereli benne az "itt valami keverés van, óvatosan" életérzést.
2) A jó marketing biztos nem ártana, csak még mindig ott tartunk, hogy szerinted a debiannak feltett célja, hogy őt használja az "üzleti élet"? És azt viszont tessék észrevenni, hogy a rossz marketing (mint a fenti), azonnal azt eredményezné, hogy egy rakás debian contributor levonná a következtetést, hogy bazmeg, ebből valami enterprise izé lett, a) húzzunk innen gyorsan b) kezdjünk el hangosan anyázni miatta.

+1) továbbra is délibábot kergetsz. A debian egy jól ismert, bejáratott, respektált brand, amiről mindenki tudja, hogy micsoda, aki nem egy méretes szikla alól dolgozik az ITban, külön emiatt bekötött szemmel. Tudod mire lenne nekik szükségük: arra, hogy azt tudják kommunikálni pl, hogy amiért anno az ubuntu nagy szó lett, hogy kb default "just works", azt mára már a debian is tudja, meg hogy mennyi minden van gyak. kulcsrakész alapnak benne. Mondjuk egy project showcase, az segítene a terjedésében. Egy új név semmit nem segítene neki, kár bolygatni, főleg azért, hogy azt a kis színt lecseréld valami szürke enterspájz maszlagra.

A kernel annyira a háttérbe van rakva, hogy tényleg csak a nagyon bennfenteseket érdekli.

A Debian meg férfineveket, a Mint női neveket, az Ubuntu meg állatihülye állatneveket kap kódnévnek. Ezt a kódnevezést mindig is utáltam, egy verziószámot könnyebb megjegyezni, meg visszakeresni, hogy mennyivel régebbi, mint az aktuális.

Tudom, hogy ízlésről nem érdemes vitázni. De mi a jó a Toy Story-ban? Egy rajzfilmhez mérten is bugyuta alkotás, ami ha nem lett volna számítógépes animáció, még annyira sem lenne (el)ismert. Ha már bugyuta CG, akkor már miért nem a Maszk pl? Locky, Milo, Ipkiss, Dorian...

Ott voltam 10-ig huzamosabban, aztán már nekem sok volt és már csak azt figyeltem nagyobb időközönként, megvannak-e még a cuccok. Miért kell jól érezni kötelezően magát az embernek?
Így is nekem melóval járt a buli előkészítés, inkább már pihentem volna. De csak megtaláltak, jött egy éppen nagykorú srác élettanácsokért, miközben bizonygatta mekkora nagy hacker, amúgy most nem infó területen van, de az lenne az álma. Egy másik meg simán bizonygatta, miközben alig állt a lábán, hogy nem jó a wifi, jöjjek már. Közben a zajszigetelt szobából is hallottam, hogy a wifin keresztül röccenés nélkül szólnak a számok. De azért biztos, ami biztos kérdeztem a harcostársat, aki átvette az irányítást, de ő sem észlelt semmi hibát. Éjfél után már csak hárman pogóztak, már mindeki kint volt, készülődött haza, én a sőrtócsán keresztül kimentettem a hangtechnikát. Említettem is a kollégának, remélem, tényleg csak sör, aztán mindent jó gazda módján elzártam, ami hozzám tartozott. Voltam elég bulin a hónapban,az elképzeléseitekkel ellentétben barátnővel egy tánciskola jubileumi buliegyüttesén két napon is. Valamint nem tudom tényleg, miért beteg, aki nem szeret 10 után örjöngeni és hangzavarban lenni.

"When you're at a party, do you suddenly feel the desperate urge to escape somewhere quiet such as a toilet cubicle and just sit there? Until I read Quiet, I thought it was just me. I'd see other partygoers grow increasingly effervescent as the night wore on and wonder why I felt so compelled to go home. I put it down to perhaps there not being enough iron in my diet. But it's not just me. It's a trait shared by introverts the world over. We feel this way because our brains are sensitive to overstimulation.

...

Cain is an introvert. ... She's an introvert in a world that, she argues, excessively and misguidedly respects extroverts. We make them our bosses and our political leaders. We foolishly admire their self-help books, such as How to Win Friends and Influence People. Before the industrial revolution, she writes, American self-help books extolled character. Nowadays it's personality. We introverts attempt to emulate extroverts, and the stress of not being "true to ourselves" can make us physically and mentally ill. One introvert Cain knew spent so much of his adult life trying to adhere to the extrovert ideal he ended up catching double pneumonia. This would have been avoided if he'd spent time recharging his batteries in toilet cubicles, and so on.

...

In America, extroverted parents have been known to send their introverted children to psychiatrists to have their introversion "treated" out of them. We think extroverts are great because they're charismatic and chatty and self-assured, but in fact they're comparatively narcissistic and unthoughtful and we're committing a grave error structuring our society around their garrulous blah.

Most egregiously, we form our workplaces around the extrovert ideal. I like her nightmare descriptions of open-plan offices where group brainstorming sessions descend on the startled introvert like flash-storms. Group-think favours the dominant extrovert. The loudest, most socially confident and quickest on their feet win the day, whereas the contemplative and quietly well-informed tend not to get a word in. School classrooms are increasingly designed to reflect this flawed environment. Children sit in pods facing each other and are rewarded for being outgoing rather than original. "You Can't Ask a Teacher for Help Unless Everyone in Your Group Has the Same Question" read a sign in one New York classroom she visited. All this even though Gandhi and Rosa Parks and Steve Wozniak and JK Rowling and Eleanor Roosevelt have described themselves as introverts, at their best when solitary."

https://www.theguardian.com/books/2012/mar/22/quiet-power-introverts-su…

https://www.ted.com/talks/susan_cain_the_power_of_introverts