informatikai "szakközép"

Közösségi kerekasztal

Sziasztok!

Fiam most végzi a nyolcadikat és januárban meg kell jelölni néhány iskolát, ahova felvételt szeretne.
Persze a számítástechnika tetszik neki, de én ebben a témában teljesen járatlan vagyok a vasúti végzettségemmel.

Nagyon megköszönném, ha hasznos infókat adnátok, hogy miben érdemes gondolkodnia távlatilag, ha szeretne HASZNÁLHATÓ tudást 4-7 év múlva és nem havi 200 ezer forintért kellene güriznie majdan. Egyelőre a Keleti pu. közelében levő Petrik szakképzési "centrumot" nézte ki, ami tetszik neki a valóságban is.
http://www.petrik.hu/

Egyáltalán mely középfokú intézményekben folyik jó informatikai képzés?

Ha van valakinek tapasztalata a hasonló iskolákkal és megosztaná, nagyon megköszönném.

Ferenc

  • 2797 megtekintés

( gyr | 2016. 12. 27., k – 20:04 )

Szia,

Ha fontos a klasszikus muveltseg (szerintem az), akkor egy jobb gimnazium. Az IT alapok meg a kedvenc terulet siman megy autodidakta modon. Es fekudjon ra az angol nyelvre igen kemenyen. Ez a legfontosabb. A legjobb meg legujabb anyagok mind angolul vannak meg/ jonnek ki eloszor. Aztan 4 ev mulva nezzen korul Europaban akar felsooktatas akar melo ugyben.

(NB, szamtech szakkozepet toltam 94-97 kozott, aztan BME)

'Klasszikus muveltseg' nagy resze hasznavehetetlen, amire semmi szuksege sem lesz az eletben, soha. A kivetelt meg megtanitjak egy szakkozepben is.

Az angol nyelv manapsag alap. Minimum eros kozepfok, de legjobban felsofokkal jarsz. Nem nyelvvizsga (!!!), hanem valodi beszedkeszseg.

Az ott tanitott IT-s kepzes is valszeg elavult mar, amikor tanulja, hat meg amikor kijon a sulibol. Viszont a real kepzes, amire szuksege lesz egyetemen, nagyobb hangsulyt kap altalaban.

Ami miatt erdemes szamtech szakkozep, az ugyanaz, mint az egyetemen: a hangulat, a sorstarsak. Sokmindent tanul az ember a barataitol; annal jobb tanitomester nincs, amikor autodidakta modon egymassal versenyeznek a diakok, hogy ki tud jobbat.

A sok penzzel kapcsolatban meg ugyis az a valasz, hogy ahhoz egyetem kell igazabol. Ahol mellesleg ugyanez a gondolatmenet ervenyesul, csak nagyban.

( tornai | 2016. 12. 27., k – 20:06 )

Kuldjed gimibe, tanuljon angolul es nemetul, onszorgalombol programozzon. Aztan toljon le egy bsc t, dolgozzon 1-3 evet mon legalabb 2 de inkabb 3 fele cegnel (evente valtson) es utana koltozzon kulfoldre.

Erre valaszkent ujra csak a klasszikust kell ideznunk:
http://k64.org/London/I_SPEAKSUM_GOD.html

"Van két komoly hiba, amibe beleeshetünk:

1. Alternatív valóságot érzékelünk
2. Nem gondolkodunk

Tünetek: egy magyar gettóban élünk szobánként kettesével babkonzerven, 5,35-ös órabérért mosogatunk diplomával és nyelvtudással, kirekesztőnek érezzük az angolokat, és különféle fórumokon masszírozzuk egymás sirámait.

Megoldás: ha az ember egy kicsit kinyitja a szemét (vagy a Loot-ot), akkor láthatja, hogy lehetőségek márpedig vannak, és még a portás is 7 fontot keres. Magyar iskolázottságunk itt a legmagasabb kategóriákon is túlmutat, gyengének gondolt angoltudásunk pedig több mint elég. A papírokon sem sok múlik: érettségivel is kereshet valaki 15 fontot óránként, ha amúgy ért valamihez. Számítógépes téren most extrém nagy hiány van, és a jelentkezők többsége olyan szinten inkompetens, amiről álmodni sem mernénk."

Es ez 10 eve volt. Azota a nemzetkozi helyzet csak fokozodott ;)

Hat lehet h vannak ilyenek.. de h nekem es a barataimnak gyokeresen masok a tapasztalataink az tuti. Legalabbis Svajcban nagyon maskepp erezzuk. Az egyik ismerosom legmagyobb kinja (6 honap utan h kijott) h melyik Rolexet vegye meg... a masik 4. hete van valami tropusi szigeten. Lehet nem ez a standard es szerencsesek vagyunk csak. Igazabol mindegy nekem. Csak ezek a tapasztalatok.

Baromira attól függ, hová megy az ember, milyen munkát vállal és milyen a mentalitása.

Aki hétvégén a falat nézi, az valószínű Magyarországon is ugyanezt tenné. Aki meg elmászkálós típus, az külföldön is mászkál, akkor is, ha egyedül van.

Új helyen persze eleinte nincsenek haverok, nincs kikkel bandázni. Jó megoldás pl. összejönni valami helyi lánnyal*, akkor már van kivel mászkálni, és a lánynak* lesznek barátai is, akikkel aztán lehet bandázni.

* vagy fiúval

Én egyébként 2-3 év Magyarország után szabadúszóként nemzetközi munkákat keresnék. Dolgoznék fél évet itt, egy évet amott. Aztán pár év tapasztalat és pénzszerzés után el tudja dönteni az ember, hogy letelepszik-e valahol, és ha igen, Magyarországon-e vagy máshol.

Ha az ember szabadúszó és a projekt ilyen emberekkel van feltöltve, akkor meg általában ez a csapat expat együtt mászkál bulizni, várost nézni, kirándulni, stb.

Mondom ezt úgy, hogy éltem 7 országban, voltam szabadúszó is és alkalmazott is. Visszatekintve hamarabb kellett volna kezdeni.

De egyébként van, akinek nem való a külföld (de gondolom, Magyarországon másik városba költözni se). Aki nem találja fel magát, aki nem tud barátkozni, akinek nagyon erős honvágya van, az nem fogja jól érezni magát. A pénz nem minden (semmiképp sem a legfontosabb szempont).

Sokan az ilyen summás megjegyzéseket Londonra alapozzák. Szerintem London jó tapasztalatot szerezni, de ha a pénz lenne a fontos, nem Londont javasolnám. Egyedülálló IT-s számára London anyagilag nem igazán jobb, mint Budapest, alkalmazottként. Van viszont egy csomó más hely, ahol a fizetés szintén jó, viszont a költségek alacsonyak.

( greyow | 2016. 12. 27., k – 20:06 )

Amit tudtam volna tanácsolni, hogy menjetek el az előkészítőkre, de erről már lekéstetek. Azért érdemes elmenni mert ottani tanárok tartják, és a gyerek megismer 1-2 tanárt. Nyílt napokra mindenképpen érdemes elmenni.

Ha Keleti akkor tudom még javasolni az Örsön a http://njszki.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=103&Itemi… -it.

Középiskolai képzéstől azért ne várjál csodákat, nem milliós fizetéssel fogják várni a cégek, ha végzet.

igen, ez az előkészítő nekem is megfordult a fejemben. Természetesen nem a milliós fizetés a fő szempont, sőt nekem igazából nem is tetszik ez a programozás dolog, mert a vasúton 12 órában nyomom a számítógépet + még ilyenkor itthon is és sem a szememnek, sem a hátamnak nem tesz jót. De biztos vannak normális munkahelyek, ahol azért nem ez megy.

A programozo, az ugyved es az orvos (forditott sorrendben) a 21. szazad munkas retegenek a csaszara. Barhol, barmikor kap jol fizeto munkat az, aki ezek kozul valamelyikhez ert. Igazabol nem is fair a tobbi foglalkozassal szemben.

Az egeszsegugyi reszevel pedig foglalkozni kell, ertsd: aki szellemi munkat vegez, annak legyen fizikai hobbija. De legalabb az nyugtasson, hogy ha megis orvosra lesz majd szuksege, ki fogja tudni fizetni :)

A programozó tudása globális. Az orvosé is. Bárhol, bármikor kapnak munkát. (A jól fizető a helytől is függ, de van olyan hely, ahol jó fizető munkát kapnak).

Az ügyvéd tudása a legtöbb esetben egy adott ország jogrendjének az igen jó ismeretéről szól, nagyon ritkán lehet külföldre menni ezzel - kivéve, ha nemzetközi jog, és hasonló területekre specializálódott.

Amennyire tudom.

( s_balazs | 2016. 12. 27., k – 20:17 )

Már nem ismerem közelről a mai oktatási rendszret (az általad linkelt sulit pedig egyálalán), de nem hiszem hogy annyit javult volna az elmúlt években hogy egy infós szakközép ténylegesen használható tudást adna. Ha megtehetitek, akkor ne akarjon 4 év múlva még elhelyezkedni, hanem usgyi tovább a felsőoktatásba.

Én 16 éve végeztem infós szakközépben, de az ottani tudásanyag csak súrolja azt amitől végül piacképes lesz az ember. Nem kell csodát várni: nagyon alapszintű (és tippem szerint nem is naprakész) ismereteket fog szerezni olyan emberektől, akiknek csak halvány elképzelése van róla hogy miről beszél.

Nekünk annó a szakmai tananyag ilyesmikből állt:
* Programozás alapjai (C és Java nyelven, nagyon bevezető szinten)
* Számítógép hálózatok és architektúrák (leginkább OSI modell, x86 vázlatos felépítése, stb)
* MS Office programok kezelése (Word, Excel, Access) !!!!!
* Elektronika (analóg)
* Digitális áramkörök

A legtöbbnek volt értelme, de azért ez legfeljebb a felsőoktatásba tud egy belépőt nyújtani. Ja, és ezen túl volt "műhelygyakorlat", ahol forrasztópákát kaptunk a kezünkbe és pár egyszerűbb dolgot össze is építettünk.

Főiskolán/egyetemen kb ugyanez folyik, csak mélyebben érintenek egy-egy témát, mert itt már szakirányok vannak és nem kell együtt képezni a hardverest a progmatossal.

Szerintem minenképpen helyes hogy célzottan ilyen irányba mentek, de nagyon fontos lesz idő közben az otthoni foglalkozás/önképzés is (nem csak a suli alatt, hanem innentől nyugdíjig). Ez egy gyorsan fejlődő iparág, lépést kell tartani.

( mauzi v | 2016. 12. 27., k – 20:53 )

Szia,

én (többek között) 18+ éve a közoktatásban is dolgozom. Szerintem az informatika oktatás egy nagyon sokadik szempont az iskolaválasztás során. Az iskola szellemisége legyen olyan, hogy a tanuló oda szívesen járjon, a tanárok legyenek felkészültek, ösztönzőek, emberségesek, a tanuló normálisan tudjon szocializálódni, értékes emberi kapcsolatokat tudjon kiépíteni. Ezeket az információkat leginkább már oda járó tanulóktól, illetőleg szüleitől lehet beszerezni.

A középiskolai informatika oktatás legfőbb célja az érettségire felkészítés. (Pl. tudjon Word körlevelet készíteni, alapszintű adatbázis lekérdezéseket csinálni, stb. - középszinten van benne minimális programozás, multimédia és egyéb) Ezek olyan dolgok, hogy akit érdekel a témakör, az autodidakta módon bármikor megtanulja, sőt, az alatt a négy év alatt sokkal többet lehet tanulni önállóan.

( buccaneers v | 2016. 12. 27., k – 21:02 )

Én az újpesti Landlerbe jártam, ma Újpesti Szakközép Iskola: www.umszki.hu
jó alapokat adott BME vagy Kandóhoz.

Nézzétek meg...

üdv.

( flimo | 2016. 12. 27., k – 21:05 )

Menjen egy jó gimnáziumba, ahol minőségi nyelvoktatás (angol) van. A véleményem a magyar informatika oktatásról lesúlytó, kétlem, hogy pont a középiskola lenne az üdítő kivétel.

És azért azt se feledjük, hogy az "informatikát szerető" fiatalok nagy része játszani szeret, ebből gondolja, hogy az informatikát is szereti, aztán rosszabb esetben több év egyetem vagy munka után esik le neki, hogy nem úgy van, ahogy elképzelte. Ezért sem ajánlom, hogy 14 évesen bekasztlizza magát egy pályára, amiről most azt gondolja, hogy szereti.

Na igen, pont erről van szó ! Mondtam is neki, hogy a hálózati játék nem ugyanaz, mint egy cég gépeit adminisztrálni. Bár tény, hogy legalább az angolt megérti. Úgy ment első osztályba, hogy TUDOTT olvasni, mert magától megtanulta óvodás korában. Csak néztem ki magamból, amikor felolvasott.

Csak kérdés, mennyire tekithető még az informatika egésze műszaki pályának? Mármint már ma is egy cloud-ra fejlesztő programozónak nulla elektronika, fizika és csak minimális matek kell. És a kissrác 4-10 év múlva fog munkába állni, az elmúlt évtizedek trendje pedig pont arról szól, hogy a programozói feladatok zöme egyre távolabb kerül a vastól.

Műszaki - analitikus gondolkodás kell, feladat megoldó képesség, amit egy gimiben nem tanítanak meg. Középiskolai matek meg tényleg alap dolog..

Középiskolában azt tanulod meg, amire később lehet építeni - vagyis az alapokat. Ezek hiánya miatt
sokan cseszik el a főiskolát, egyetemet - nem fejezik be, rossz szaknak érzik stb...

Emlékeim szerint a természettudományos tárgyak pont a problémamegoldásról szóltak. Elég szakbarbárságra vall, hogy analitikus gondolkodás csak a műszaki dolgokhoz kell, már csak ezért is inkább menjen gimnáziumba, hogy ne szűküljön be. Nem egy rossz karrierlehetőség, hogy nem csak dolgokat tud csinálni, hanem meg is érti, hogy az ügyfél épp mit akar..

+1
A fiam 2 év múlva megy középiskolába: a gimnáziumot kizárom teljes mértékben. Személyesen tapasztaltam, hogy műszaki főiskolán/egyetemen mennyit szenvedtek a gimnáziumból érkezők. Egy izmos szakközépiskola (pardon, most már: szakgimnázium) erős alapokat ad a műszaki felsőoktatásban.
Mi több, ha a fiad most végzi az általános iskolát, akkor inf. szakkört mindenképpen javaslom.
Még egy javaslat: tankönyvet soha se dobjon ki, vannak olyan - alap - tételek, amik sosem változnak. (Ez is személyes példa: egyetemen elővettem a középiskolai könyveimet, ahol nagy vonalakban, de alapjaiban benne voltak az egyetemi anyagok is.)
Azt gondolom, gimibe menjenek a humán (orvos, nem reál tanár, író, bölcsész jogász stb.) életpályát maguk előtt látó gyerekek, vagy a teljesen pillanatnyilag bizonytalanok.

Lehet, hogy vannak kivételek, de a mai magyar közoktatásra ez már nem igaz. Úgy általában az "izmos szakközép" fogalmát sikerült évtizedek szívós munkájával szétverni. (Anyukám szakközépben tanít fizikát, van infós szak az iskolában)

Szerintem emelt matek - fizika - számteches gimnáziumot kell keresni. Én pl. a Veres Pálnéba jártam, semmi gondom nem volt BME infón utána (pedig akkor még nem a mostani gyógyfizikát kaptuk + német képzésen villanyos Hárét). Azt nem tudom, hogy most milyen a Veres Pálné, ~20 éve jó volt.

A könyvek megőrzéséről: az megvan, hogy most milyen kiváló minőségű könyveket kapnak a diákok "kötelezően"? Nem biztos, hogy ezeknek a többszöri átnézésével kínoznék bárkit is.

> Gimibe semmikepp. Human pedalgep lesz bole ahol velemenyem szerint gondolkodni nem tanitjak meg.

-1, ez hülyeség

Én reál irányultságú gimibe jártam, emelt óraszámú matekkal, fizikával, két nyelvvel és informatikával. Aki egy hasonló háttérrel nem tud informatikus lenni, az nem is akar.

( donatus v | 2016. 12. 27., k – 22:18 )

Pöppet off, hiszen amiről én tudok nyilatkozni, az a győri Jedlik Ányos [...] Informatikai Szakközépiskola (illetve most már szakgimnázium). Idén fogok itt érettségizni. Az eduline szerint az ország 2. legjobb szakgimije. Vannak sárbogárdi és balatonkörnyéki tanulóink is jelenleg, szóval lehet, hogy nem is olyan elvetemült ötlet Budapestről ide jelentkezni. :-)

Amennyire én anno iskolaválasztás során, illetve jelenleg, ismerősöktől látom, gimnáziumba szinte csak az ment, akinek fingja se volt arról általános iskola végén, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz, illetve a nagyonnagyonjó (vagy magukat annak tartó) tanulók választottak gimit.

Informatika ágazatú osztályokban 9.-ben Cisco IT Essentials, 10-12.-ben CCNA majd CCNP, programozás tekintetében C#, PHP, Python, stb. az anyag, szakmai tanárok többsége nagyon penge, partnerként kezel, bármikor keresheted őket a saját maszek projektjeiddel. Jó, ha van valami/valaki az ember mögött, ha magától autodidakta módon programozik/programozgat, abból nem sűrűn születik később is jól hasznosítható tudás (tisztelet a kivételnek persze). Matematikaoktatás emelt szinten folyik, nyelvoktatás szintén nagyon jó, aktív a diákélet...

És igen, ahogy előttem is írta valaki, a középiskola elsősorban az érettségire készít fel, de ha ezen felül ad valami pluszt, az már csak jó lehet.

Donatus

"Az eduline szerint az ország 2. legjobb szakgimije."

Ez semmit sem jelent, azt kellene megnézni, hogy ezekkel az eredményekkel hol szerepelne a gimnáziumok között. Saját tapasztalatom alapján valahol a középmezőnybe saccolnám.

A többi ettől még megállhat, a konkrét iskolát nem ismerem.

( vilmos.nagy | 2016. 12. 27., k – 23:38 )

én négy éve végeztem az ELTE Apáczaiban, utána BME BSc.
részemről +1 az erős, matekos, gimis vonalnak. (az Apáczait is erősen merem ajánlani, szellemileg eléggé pezsgő gyerekek közé fog kerülni ott, ha.)

kicsit lassabb, később kap használható tudást, s rengeteg olyan elméleti anyaggal teletömik a fejét, amit az első néhány évben gyűlölni fog.

cserébe, a versenyistálló része az iskolának, szerintem kifejezetten pozitív: ha egy kicsit is fogékony vagy az önálló problémamegoldásra, akkor szerintem nagyon sokat segít abban, hogy egy szöveges feladatleírásból néhány perc alatt átlásd, hogy milyen eszközökkel, s milyen úton érdemes a cél felé elindulni.

hogy a szöveges feladat, s a rendelkezésre álló eszközök, egy
- fizikapélda, s a mechanikai törvények,
- matekpélda, s néhány axióma, meg egy rahedli tétel,
- vagy egy informatikai probléma, s 10-15 szoftver/framework,
tapasztalataim szerint mindegy.

a szakközép meg... nem tudom, az IT más részei hogyan állnak, de szoftverfejlesztői helyekre én a legtöbb helyen vagy sok év tapasztalatot, vagy egy BSc-t látok, mint meghirdetett követelmény. de ebben nem vagyok annyira tájékozott, cáfoljatok rám - meg persze nem csak szoftverfejlesztés van, IT-n belül.

szerk.: jah, és +1 arra, hogy az iskolában sosem fog használható IT tudást kapni, kb. mindig le lesz maradva legalább egy generációval (egyetemen átlag 2-3...). ez egy ilyen dolog, ezen lehet dühöngeni, de a saját szorgalmat mellé kell rakni, vagy nincs értelme.
--
blogom

Az úgy van, hogy szoftverfejlesztés != kódírás.

Kódot írni (aka alacsony szintű specifikációt angolról C#-ra fordítani) nem olyan nagy kunszt. Ezt onnan tudom, hogy én is csináltam egy darabig, pedig semmiféle előképzettségem nem volt hozzá. Ha szeretnél értelmes feladatokat, például hogy részt vehess a tervezésben is, vagy ne adj' Isten találkozni akarsz más emberekkel munka közben, akkor érdemes kicsit elmélyedni a témában, és bizony az sem árt, ha a fent említett "humán pedálgép" skillből is elsajátítasz valamennyit. :)

Nyilván, egy „írj olyan függvényt, ami adott Facebook ID-jú ember adatait lekérdezi, s elmenti/frissíti a saját adatbázisunkba(n)” minimális problémamegoldó skillt igényel*.
De egy Mikola Sándor fizikaverseny, vagy egy OKTV fizikapélda sem áll meg a „kiskocsi sebessége 10 m/s. mennyi idő alatt tesz meg 150 métert?” szinten.

*: bár manapság egyre több ember kerül ki az egyetemről, aki ilyenkor a „hádeezdokumentáció, angolulvan, elkellolvasni, kérektutorialt” szólammal válaszol. egyik kedvenc threadem volt, valamelyik VIK-es Facebook csoportban, amikor a delikvens nem volt hajlandó egy __magyar__ VPN, step-by-step tutorialt megcsinálni, mert neki valaki adja oda a belsőhálós anyagot, moströgtön...
--
blogom

( sany | 2016. 12. 28., sze – 01:29 )

Jó suliba kell jelentkezni, aminek hírneve van!persze nem neatív értelemben. :)

szvsz teljesen mindegy hogy gimi vagy szakközép.
A gimiben, írták előttem több a lány és kedvet kaphat a nőgyógyászathoz! :D
A nőgyógyász is jól keres! :) :D

............
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

( bigfoot v | 2016. 12. 28., sze – 07:12 )

Semmilyen speciális intézmény nem kell. Jó gimi, menni és összehaverkodni az IT tanárral aki lehetőleg fiatalos látásmódú és tud útmutatást adni milyen irányba menjen. Programozás vagy lehet szívesebben üzemeltet, magától kell belekóstolnia melyik irány a jó.
A nyelv angol, német felsőfokig komolyan véve, ha Magyarországon is szeretne élni, akkor is a legnagyobb előny.
Ami jó megoldás, nem tudom mennyire kivitelezhető, nekem nagyon nagy előnyömre vált, hogy fiatalon belecsöppentem egy olyan társaságba, akiknek figyelhettem a munkájukat. Suli után oda rohantam egyből mindig, hogy le ne maradjak valamiről.
Az eredmény már egy év múlva látszott, hogyha megkérdezték tőlem ezt-meg azt, hogy kéne megoldani én mondtam. Ők igazoltak vagy cáfoltak.
Vannak szervizek ahol már fiatalokat beveszik gyakorlati képzésbe. Ez minden iskolánál többet ér.
Külföldön ez elterjedt, itt is vannak már jó kezdeményezések. Ha találnátok egy szervit, akik engednék ezt, hogy lássa a folyamatokat akkor……
Én // pakoltam, gépeket cipeltem, UTP kábelek km-it húztam be a falba, kávét főztem :) blablabla …. megérte mindenképp. Olyan rutinom volt amire a suliba kerültem ….. :) elméleti és gyakorlati is … Ja és a legfontosabb, hogy tudtam mit akarok később majd csinálni. pl a programozástól a mai napig hányingerem van, csak a legfontosabbakat csinálom ami kell természetesen, de az egy teljesen más észjárás és munkatípus.

( cadmagician | 2016. 12. 28., sze – 08:53 )

--nemide
------------------------
Jézus reset téged

( Honkydoo v | 2016. 12. 28., sze – 14:03 )

Én anno a Neumann János SZKI-ba jártam, szerintem nem volt rossz iskola. A mi évfolyamunk után szervezték ki a szakképzést ebbe a központosított akármibe.. Szóval a Perikről nem tudok nyilatkozni, de azt hallottam kezdetben volt baj ott rendesen, az első években. Persze lehet azóta változott a helyzet.
A Neumann + a végén az OKJ képzés szerintem elég jó alapot adott az egyetemhez sokunknak. Több évfolyamtársam az egyetem után (főleg BME, de van aki ELTE IK-ra járt), elég jó pozícióban dolgozik mostanság. (Nokia, talán IBM, Morgan Stanley, stb..)

Megjegyzés (saját tapasztalat):
Mindenképp menjen egyetemre a fiad, ha tényleg komolyan akarja ezt csinálni! OKJ-s végzettséggel kezdőként nagyon nehéz elhelyezkedni. (Persze nem lehetetlen.) Az egyetemen viszont, ha ügyes és van esze, be tud kerülni egy komolyabb céghez gyakornoknak, kb annyi fizetésért, mint amit egy junior OKJ-s informatikus kap.

( BaT | 2016. 12. 28., sze – 15:02 )

Én Pakson az ESZI-be jártam informatika szakra. Ugyan minden évben volt programozás óránk, illetve egy-egy egyéb szakmai tárgyunk, de az nekem csalódás volt, hogy emelt óraszámban leginkább az MS Office szoftvereinek használatát tanították. Mégsem cserélném el ezt egy gimnáziumra, több okból: egyrészt nagyon jó tanáraink voltak, de ez inkább az intézményt minősíti, nem a szakot. Másrészt szakmai szempontból is több lehetőségünk volt, pl. lehetett szerezni Cisco-s certificate-et a suliban, mentünk informatika versenyekre, az iskola jól fel volt szerelve informatika oktatáshoz, stb. Harmadrészt, bár nem mindenki maradt informatika vonalon, volt pár osztálytársam, akik komolyan vették a szakot, és tőlük szintén lehetett tanulni, segítséget kérni.

Érettségi után többen maradtak egy egy éves OKJ-s tanfolyamra (pontos megnevezését nem tudom), én inkább jelentkeztem a BME-re mérnök informatika szakra. Egyedül a matekos tárgyakban éreztem némi hátrányt, de ez sem a középsuli hibája volt, lett volna lehetőség emelt szinten matematikát tanulni. Cserébe pár tárgyból már volt némi alapismeretem.

Szerintem a középiskolai anyag önmagában nem ad olyan tudást, amivel el lehetne helyezkedni, de még az egyetemi sem nagyon. A használható tudást mindenkinek magának kell összeszednie, az iskola inkább az elméleti alapokat adja meg, ami segít elhelyezni a gyakorlati ismereteket.