A sátán dugvillás hosszabbítója, vagyis a mindkét végén dugvillás hosszabbító

Üdv!

Ahogy itt is olvasható, léteznek ilyen villamos szakbarbár patkolások.

Hasonló problémát láttam már én is másnál: A lakókocsin nem villásdugó, hanem aljzat van és ebbe kellene biztonságosan bevezetni a hálózati feszültséget.
Adja magát a csináld magad mindkét végén villásdugós hosszabbító, viszont ez ugye egy biztonsági rémálom. Felmerült bennem tehát a kérdés, hogy hogyan lehetne ilyen hosszabbítót fabrikálni ami érintésvédelmileg megfelelő?

Első nekifutásra nekem az jutott eszembe, hogy a két dugvillába tenni egy kis intelligenciát ami figyeli, hogy a védőföld két érintkezője össze van-e kötve (hiszen az ajzatban az úgy is össze van) és csak ekkor teszi rá a villákra a feszültséget. Így kivédhető az, hogy az aktív hálózatba dugott hosszabbítónál érinthető legyen a hálózati feszültség. Vajon ez életképes-e, illetve nektek milyen egyéb megoldás jut eszetekbe?

UPDATE:
Köszönöm az üdítő hozzászólásokat, bevallom őszintén, hogy pont az történt amire számítottam. Ezt az egész témát a "részben írásvédett pendrive" és a "funkciónális nyelv kezdőknek" topikok hívták életre.

Kicsit azért csalódtam is bennetek, mert bár (szakmailag) nagyon korrekt válaszok is érkeztek, azt senki nem írta le, hogy mindegy mit csinálok a hosszabbítóval csak nehogy raspberry pi-t és php-t használjak a megvalósításhoz.

Mindenki megnyugtatására közölném, hogy a valóságban az aljazatot 15 perc alatt a 2. hozzászólásban is említett szabványos dugóra cseréltem, meg vetettem egy ehhez való hosszabbítót és eszembe nem jutna ilyenekkel kísérletezni. Ja és nem kell csodálkozni ez egy épített tákolmány (eredetileg platós teherautó volt)

Hozzászólások

A legegyszerűbb talán a lakókocsira dugót szerelni, nem?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ipari helyett mi sima dugvillást szereltünk fel a lakóautóra. Így egy közönséges hosszabbító kábellel csatlakoztatni tudjuk a hálózathoz.
Csak otthon szoktuk rádugni porszívózás, és a fedélzeti akkumulátorok feltöltése végett.

Az ipari csatlakozó egyébként sokkal jobb megoldás, ha nagy teljesítményt kell átvinni (olvasztottam már le bolti hosszabbítót konstans 3 kW átvitelével).
A mi esetünkben a lakóautónál nem ez a use case, így praktikusabbnak tartottuk a normál dugvillás csatlakozó rögzítését (olyasmi, ami az elektromos fűnyírókon is lenni szokott).

Tökmindegy, amire rá van írva, hogy 16A, az se bírja el tartósan. A vezeték melegedett, oké, kevés a réz. Az igazi gond, hogy szar a kontakt a végén a csatlakozókban és melegíti az egészet. Kiolvasztott a picsába a dugvilla egy konnektort. Mindkét végéről levágtam a gyári csatlakozót, érvéghüvelyeztem a vezetékeket és raktam rá rendeset. Ez sokat segített.
(Akkor átmenetileg kellett tartósan átvinni rajta 3 kW-ot, azóta szerencsére ilyesmire nem kell használnom.)

16A tartósan imho a sima schuko-aljaton átvinni sok. Oda illetve e fölé tényleg javasolt az ipari csatlakozó (amit valaki fentebb linkelt) és a rendes keresztmetszetű réz.

Ilyen állat pedig nincs.
Első gyanúm: az ott nem a bevezetés, hanem egy aljzat, csak valami beteg okból bevezetéssé avanzsáltatott.
Második gyanúm: Szörnyű gányolás forog fenn.
Első lehetőség: Megkeresni és helyreállítani az eredeti bevezetést.
Második lehetőség: Cserélni ezt a dugaljat dugvillára, megtartva a bevezetési funkciót.

További ötletes halálokok a "Vigyázz! Erősáram! - 117 megtörtént erősáramú baleset" c. kedvenc olvasmányomban találhatók.
---spoiler---
Vállalati üdülő stégjének ívhegesztése mellkasig vízben állva...
A "csattanó" a könyvben található...

Üdv,
Marci

esetleg még az "ördügvillás" hosszítóba bekötsz egy fi-relét, ártalomcsökkentés gyanánt, de ez nem segít az akármilyen kotvány hosszítóban megvalósított védőföld "minőségén"...azt gondolom, hogy az 1 dolog, hogy nem üt ayon senkit a hosszító, de legalább a lakókocsiban a védőföld legyen rendben valamennyire.

Nekem van ilyenem otthon :)
Nagyapámnak volt egy 110V - 220V transzformátora, még nagyjából az 60-es évek elejéről, amikor Magyarországon álltak át 110V-ról 220V-ra. Akkor egy átmeneti időben vegyesen volt mindkét feszültség, helyenként már átálltak 220-ra, máshol még nem. És természetesen a háztartási gépek is vegyesen voltak mindkét feszültségre. Szóval kellett oda és vissza is transzformálni.

Ezt úgy oldották meg, hogy a trafónak mindkét tekercse szimmetrikusan egy-egy dugaljra van kivezetve, és rád van bízva melyik irányba használod. Ez viszont azt jelenti, kell, hogy legyen egy olyan zsinórod, aminek mindkét végén dugó van. :) Na ez a zsinór is megvan. A régi fajta dugó be se megy egy mai földelt konnektorba, de nyilván eszem ágában sincs átszerelni. :)

Az a durva, hogy a trafó gyárinak tűnik. Bár fából van a doboza, de a kivitelezése túl igényes ahhoz, hogy valami sufni barkács cucc legyen. Persze az egész se nem földelt, se nem kettősszigetelt. Ja és semmi nem akadályoz meg, hogy a 220V-ot a trafó 110V-os oldalrára bedugd, ilyenkor a túloldalon (valószínüleg - nem próbáltam ki) 440V jön ki. Szóval a régiek tudtak veszélyesen élni :)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

semmi nem akadályoz meg, hogy a 220V-ot a trafó 110V-os oldalrára bedugd, ilyenkor a túloldalon (valószínüleg - nem próbáltam ki) 440V jön ki

Nem valószínű, ennyire nem méreteznek túl transzformátort. Azt akarom mondani, hogy a névleges feszültség fölött kicsivel telítésbe megy a vasmag, tehát a relatív permeabilitás lecsökken, az indukció fenntartásához nagy mágneses térerősség, így nagy gerjesztés kell, ami egyben jó nagy áramot jelent az éppen aktuális primer oldalon.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A jelenséget ismertem, de bennem valahogy úgy maradt meg, hogy telítésbe vezérlésnél a feszültség terheletlen állapotban megjelenik a szekunder oldalon, de terhelésre leesik. De így belegondolva lehet, hogy a légréses vasmagú trafóval kevertem.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Régen volt ilyenek. :)
Csengőtrafó: Borosüveg tele vízzel, bele két szeg, arra a 220 egyik ága, a másik ága kapcsolóra...
Tanítottak olyan váltókapcsolást ami a mai kapcsolókkal egyszerűen zárlatot okoz, de azokban az ínséges időkben egy szál vezetéket meg lehetett spórolni, ha a nyomvonalon van egy konnektor is. Jellemzője, hogy van olyan állapota a kapcsolásnak, amikor úgy van lekapcsolt állapota a fényforrásnak, hogy mindkét üzemi pólusára ugyanazt a fázisvezetőt kapja. :)
Aztán volt a takaréktranszformátor, ami egy tekercsből állt, n menet megkapja a 220-at, és (n/220)*12 menetnél leveszed róla a 12V-ot. Ha fordítva kötöd be, akkor a 12V egyik ága 220V. :)
- - - - - - - - - - - -
Magyar égre, magyar ufót.
300hsz feletti topicot nem olvasok.

Lakókocsin gyárilag ipari egy fázisú dugó van.
Amelyik nem ilyen az buherált.

............
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

A lakókocsin nem villásdugó, hanem aljzat van és ebbe kellene biztonságosan bevezetni a hálózati feszültséget.

Nem lehet. Ha a lakókocsin aljzat van, akkor az nem arra a célra szolgál, hogy abba az áramot bevezessed, ergó nem létezik olyan korrekt (= alkatrészeket rendeltetésszerűen használó, szabványos) megoldás, ami oda áramot bevezet. Mivel a szabványtól eltérés azzal a következménnyel járhat, hogy az "elkövetőnek" kell adott esetben a bíróságon bebizonyítania, hogy az általa alkalmazott megoldás legalább a szabványossal egyező biztonságot ad (és a baleset ennek ellenére, vagy éppen ettől függetlenül következett be), épeszű ember nem szopatja magát ilyenekkel.

Hol itt a hiba?

1. Bedugod a drótot a lakókocsin az aljzatba
2. Bedugod a drót másik végét valahol a konnektorba.

Hol nem biztonságos ez?

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Nálunk a művházban ilyen csatlakozókkal van megoldva a fényvezérlő csatlakoztatása a reflektorokhoz. 8 ilyen van + a hálózati csatlakozása is ilyen, egy párszor már én is szereltem fel a szerkezetet, sosem rázott meg, meg mást sem, aki még foglalkozott ezzel, úgyhogy azért értetlenkedek.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Nálunk a faluban az a divat, hogy a jobbkezes utcáknál nem lassítunk. Még nem tört emiatt össze az autónk, de másé sem, aki foglalkozott autóvezetéssel.

Úgyhogy emiatt értetlenkedek, hogy mások miért magyarázzák, hogy a jobbkezes utcáknál nem lassítani veszélyes...

Persze, titeket nem, mert ti tudjátok, hogy hova nyúltok.

Egy suliban láttam a helyi hangosbemondó lánc meghajtására hasonló megoldást: a falra fel volt szerelve egy normál földelt aljzat, ebbe volt egy dugóval csatlakoztatva a végfoktól jövő vezeték.
Egyszer aztán a diri kitalálta, hogy jó lenne csinálni diákos iskolarádiót. Nem ment a technika, úgyhogy megkértek, hogy ugyan szaladjak be, nézzek már rá, mit csinálnak rosszul a gyerekek.
Ahogy beléptem az ajtón a "stúdióba", azt látom, hogy a gyerek bal kézzel tenyerel a végfok fém házán, és próbálja bedugni a tőle jövő vezetéket az asztal mögötti 230V-os HÁLÓZATI CSATLAKOZÓBA. Persze rögtön üvöltöttem, hogy dobd el baszdmeg, amitől úgy megijedt, hogy engedelmeskedett is az utasításnak, de ha kicsit később érek oda, legalább egy dobozba került volna az akció. Meg esetleg személyi sérülésbe.

Na ez a baj az ilyen szabványtól eltérő megoldásokkal. Átlagembernek eszébe sem jut, hogy veszélyt rejthetnek, hiszen ha dugvillát látnak, abban nem szokott áram lenni, illetve általában kellemetlen következmények nélkül be lehet dugni a 220'-ba.

Nagyon egyetértek, a szabványos csatlakozókat tessék csak szabványosan használni. Az átlag embernek az az elvárása, hogy ha valamit össze lehet dugni erőltetés nélkül akkor az ha nem is működik, de legalábbis ne legen veszélyes, és ne menjen tönkre. Egyedi cucchoz egyedi csatlakozót kell csinálni.

Érintésvédelmi szabvány tiltja !!!

( Crayon | 2015. január 7., szerda - 22:29 )

UPDATE:
Köszönöm az üdítő hozzászólásokat, bevallom őszintén, hogy pont az történt amire számítottam. Ezt az egész témát a "részben írásvédett pendrive" és a "funkciónális nyelv kezdőknek" topikok hívták életre.

Kicsit azért csalódtam is bennetek, mert bár (szakmailag) nagyon korrekt válaszok is érkeztek, azt senki nem írta le, hogy mindegy mit csinálok a hosszabbítóval csak nehogy raspberry pi-t és php-t használjak a megvalósításhoz.

Mindenki megnyugtatására közölném, hogy a valóságban az aljazatot 15 perc alatt a 2. hozzászólásban is említett szabványos dugóra cseréltem, meg vetettem egy ehhez való hosszabbítót és eszembe nem jutna ilyenekkel kísérletezni. Ja és nem kell csodálkozni ez egy épített tákolmány (eredetileg platós teherautó volt)

Gondoltam, ha már nem olvastad el, kiemelem neked a lényeget az OP-ból.
--
blogom

Érintésvédelmi szabvány tiltja !!!