Magyarország Miniszterelnökéhez intézett nyílt levél az ODFA Magyarországtól

Címkék

Az ODFA Magyarország az alábbi nyílt levelet intézte Magyarország Miniszterelnökéhez:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Szövetségünk, az ODFA Magyarország 2008-as megalakulása óta azon dolgozik, hogy megismertesse a politikai döntéshozókkal, az informatikai szakemberekkel és a közvéleménnyel a nyílt dokumentumformátum (ODF) előnyeit és lehetőségeit.

2008-as tanulmányunkban kimutattuk, hogy a jelenleg alkalmazott irodai szoftverek központilag támogatott alkalmazása százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az államnak. Az uniós tapasztalatok azt mutatják, hogy a „tulajdonosi” zárt szoftverek beszerzése előnytelen üzlet.

Az erős és független kormányzati informatika a nyílt szabványok, nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező államigazgatási alkalmazásával alakítható ki, ahogyan arra a korábbi, „egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról” szóló, 1479/2011. számú kormányrendelet kísérletet is tett.

Az állami szolgáltatások felhasználói, azaz intézmények, vállalkozások és állampolgárok közvetlenül érdekeltek a nyílt formátumok, nyílt szabványok közigazgatási alkalmazásában, mivel egy valóban nyílt e-közigazgatási rendszer esetében nem kell megvásárolniuk drága, zárt forráskódú irodai szoftvereket ahhoz, hogy használhassák az állam által működtetett informatikai közműveket.

A szoftvermonopólium piacteremtésének lényege, hogy az adott vállalat adja a kizárólagos platformot, az alaptechnológiát, és csak erre épülhetnének rá a kereskedelmi és technológiai alvállalkozók, partnerek. Ez jelentősen leszűkíti a versenyt, kifejezetten akadályozza az innovációt. Az Európai Unió, a hazai szakpolitikusok is számtalanszor hangsúlyozták, hogy az üdvözlendő irány egyértelműen a semleges, nem egyetlen gyártó befolyása alatt álló, konszenzusos alaptechnológiák és a valódi, nyílt szabványok választása, amely azonnal növeli a stratégiai mozgásteret, elősegíti az innovációt, és lehetőséget ad a hazai cégeknek, hogy függetlenül, értéknövelő módon, fővállalkozóként végezhessék tevékenységüket.

Az Ön kormányának nyilatkozatai, a szakpolitikusokkal folytatott párbeszédeink alapján egyértelmű, hogy Önök tisztában vannak az informatikai függetlenség jelentőségével. Értik a nyílt megoldások alkalmazásának jelentőségét a közigazgatásban és az oktatásban. Kollégái az elmúlt két évben számos fórumon bizonygatták nyílt szoftveres elkötelezettségüket, több alkalommal biztosították a szakmát, a hazai vállalkozásokat arról, hogy megszüntetik az ország informatikai függőségét, és a jövőben hazai vállalkozások is lehetnek fővállalkozók Magyarországon. Pontosan értik azt is, hogy az informatikai függőség komoly anyagi terhet jelent az országnak, lehetetlenné teszi a versenyképesség javulását és a hazai vállalkozások térnyerését.

A 2012-es év során sajnos bebizonyosodott, hogy a kormány az elmúlt másfél-két évben csupán a szavak szintjén támogatta a nyílt dokumentumformátumok alkalmazását, a formátumok alkalmazása során számos alkalommal az amerikai szoftveróriás érdekeit képviseli a hazai vállalkozások, felhasználó intézmények és az állampolgárok ellenében. A részletek kapcsán figyelmébe ajánljuk szövetségünk évértékelőjét, amelyet e levélhez mellékelve elküldtünk Önnek.

Miniszterelnök Úr!

Ön tavaly novemberben találkozott a Microsoft második emberével, majd – pontosan ahogyan az Ön elődje 2009-ben – bejelentette, hogy stratégiai megállapodást köt az amerikai vállalattal, ezzel tovább erősítve monopolhelyzetét.

Szíjjártó Péter néhány héttel ezt követően bejelentette, hogy a kormány a fenti céggel együttműködésben valósítja meg a Digitális Otthon programot és hozza létre a nemzeti digitális közoktatási portált, majd e portálon teszi elérhetővé a teljes digitális tananyagot a diákok számára.

Az oktatás az informatikai kultúra kulcsa.
Nem értünk egyet azzal, hogy egy amerikai multinacionális vállalat által biztosított eszközök és szolgáltatások teszik Magyarországot egy „több ponton összekapcsolt, modernebb és hatékonyabb társadalommá”. Meggyőződésünk, hogy a nyílt szabványok, nyílt formátumok és az ezeket natív módon használó megoldások emelik Magyarországot az innovatív, versenyképes és termelő országok közé. Ezért ez a döntés sem szakmailag, sem stratégiailag nem igazolható, szembemegy a nemzetgazdaság érdekeivel és az Ön kormányának szakpolitikusai által deklarált korábbi kijelentésekkel.

Tekintettel arra, hogy a Microsoft második emberével való találkozása és az Ön ezt követő döntése nélkül nyilván nem lett volna lehetséges egy ilyen politikai hátraarc a korábbi törekvésekhez képest, személyesen Önhöz fordulunk az ügy kapcsán.

A közoktatási portál létrehozásával kapcsolatban kérjük Önt, hogy hozza nyilvánosságra a Microsofttal megkötött stratégiai megállapodás minden részletét, hogy láthatóvá váljanak azok az előnyök, amelyekért Ön a továbbiakban fel kívánja adni az ország informatikai függetlenségét. Emellett választ szeretnénk kapni az alábbi kérdésekre:

    [*]Képes lesz-e a tervezett rendszer a felhasználó intézmények, diákok, tanárok számára ingyenes eszközökkel biztosítani a közoktatási platformon tárolt adatok, dokumentumok teljes körű elérését, akár nyílt eszközökkel is?

    [*]Képes-e a tervezett rendszer a nyílt szabványok mentén együttműködni más rendszerekkel, képes-e tökéletesen kezelni a nyílt formátumokat? Milyen garanciát tud felmutatni a redmondi cég ezekkel kapcsolatban?

    [*]Milyen hatástanulmányok támasztják alá, hogy ez a zárt platform valóban tartalmaz hozzáadott értéket az oktatásban részt vevők számára? Milyen egyéb lehetőségeket vizsgáltak?

    [*]Mennyibe kerül a portál kifejlesztése, majd üzemeltetése a következő 5 évben?

    [*]Kiszámolták-e, hogy milyen költségekkel járna a rendszer kivezetése?

    [*]Mi az az előny, amelyért cserébe megéri feladni a hazai oktatási informatika függetlenségét?

    [*]Hogyan lehetséges, hogy Önök már eldöntötték, hogy milyen platformot alkalmaznak, amikor e tárgyban semmiféle előzetes versenyeztetés, közbeszerzés nem történt?

    [*]Milyen garancia van arra, hogy a közoktatással összefüggő közadatvagyon a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően hazai, állami kezelésben marad?

További kérdéseink Önhöz:

    [*]Miért érdeke a Magyar Államnak, hogy a közoktatási és közigazgatási intézmények a hazai és külföldi tapasztalatok alapján egyaránt jól bevált, sok esetben ingyenesen elérhető, szabad megoldások helyett drága és zárt licenceket szerezzenek be?

    [*]Vásárolt-e, és ha igen, mekkora értékben a Magyar Állam közvetlenül a Microsoft írországi központjából 2011–2012-ben?

    [*]Miért érdeke az Ön kormányának, hogy a hazai adóforintokból az ír IT-adóparadicsomot és az amerikai gazdaságot támogassuk?

    [*]Az Ön döntése nyomán létrejövő együttműködés milyen módon növeli a hazai vállalkozások versenyképességét? Mikor lehetünk fővállalkozók saját hazánkban?

    [*]Az Önök által korábban meghirdetett szoftverpiaci nyitás hogyan egyeztethető össze egy ilyen, az irodai szoftverpiacot alapjaiban befolyásoló központi döntéssel?

    [*]Milyen módon segíti az innovációt, ha hazai termelés és fejlesztés helyett kizárólagosan egy nyugati multinacionális vállalat termékeit terjeszti és propagálja az állam?

Meggyőződésünk, hogy az ország számára az a kedvező, ha az informatikát nem csupán beszerezzük, hanem valódi hozzáadott érték keletkezik Magyarországon.

Határozottan kérjük Önt,
hogy haladéktalanul állítsa le a Közoktatási Portál versenyellenes megvalósítását, vizsgálja felül a redmondi, amerikai multinacionális vállalattal kötött stratégiai megállapodást, és korábbi ígéreteiknek megfelelően biztosítsa:

    [*]a nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező jellegű alkalmazását a közigazgatásban, államigazgatásban, oktatásban,

    [*]a korrekt piaci versenyt az oktatási szférában,

    [*]a dokumentum- és információkezelés, valamint az információs szabadság területén a függési viszonyok megszüntetését a megfelelő törvénymódosításokkal,

    [*]biztosítsa az átláthatóbb és megalapozott döntéshozatalt ebben a nemzetstratégiailag kiemelten fontos kérdésben,

    [*]utasítsa a szakminisztériumokat a korábban ígért nyílt szoftveres stratégia végrehajtására.

Ahogy korábban, szervezetünk most is felajánlja támogatását a folyamat tervezése, elindítása és végrehajtása kapcsán. Reméljük, hogy a jövőben számíthatunk valódi szakmai együttműködésre.

Budapest, 2013. január 21.

Tisztelettel,

Az ODFA magyar tagozatának elnöksége

Hozzászólások

Miért van az az érzésem, hogy ez senkit nem fog meghatni? Pedig a hír hallatán nekem is az volt az első gondolatom, hogy akkor most mi van a 2011-es döntéssel?
Mindenesetre szép, összeszedett levél, de félek nem lesz rá semmiféle válasz sem.

+1 Erre a levélre finoman szólva még aludni kellett volna néhányat. A levél első, általánosságokat leíró, összefoglaló része teljesen jó, de a második fele... Néhány gondolat:

Elöljáróban csak az összehasonlítás végett ugye emlékszünk még a kirívó 16 és 25 milliárd (!!!) forintos állami Microsoft beszerzésekre néhány évvel ezelőttről? Legalább arra amikor a kolléga megdobálta Ballmert tojással? A 200 milliós kormányszóvivői portálra? Remek.

Jelenleg mivel állunk szemben? Adva van egy stratégiai partneri szerződés a Microsofttal, és egy politikusi nyilatkozat, hogy együttműködnek (nyilván több céggel is) a nemzeti digitális közoktatási portál megvalósításában. Ezek tartalma ismeretlen, pénz még nem lett elköltve.

Most nézzük meg mi ennek a számon kérő nyílt levélnek az alapja? Milyen tényekre épít a levél? Mert ezekből a tényekből elég merész egy ilyen vádló és számon kérő, ellenséges hangvételű, ráadásul nyílt levelet megfogalmazni... Legalább venni kellett volna a fáradtságot valami konkrétumot előbányászni amire felépítjük, de így tények nélkül még azt is csak kérdezzük amivel utána vádolunk! A levél második része tele van a fenti tényekből automatikusan nem következő vádakkal, feltevésekre irányuló-, költői- vagy nem is oda tartozó kérdésekkel...

Kit céloztunk meg? Egyből és csakis a miniszterelnököt? hmmmm Biztos rá tartoznak a feltett kérdések? (Mert ugye tudjuk, hogy a hajléktalanok és piaci kofák szerint is az aszályért és árvízért csakis Orbán lehet a felelős, szóval az ilyesmit nehezebb komolyan venni).

Belegondoltunk annak a helyzetébe aki a levelet olvassa? Lehet ilyenre válaszolni? Vagy csak alaptalanul, reflexből elégedetlenkedtünk? Komolyan vehető a levél? Ha te lennél a miniszterelnök, akkor foglalkoznál egy ilyen levéllel, vagy csak átadnád az általános rajongói/ellenséges/pszichó leveleket korrekt módon megválaszoló ügyosztálynak?

Egyáltalán mit szeretnénk, mi a saját szándékunk? Mire szeretnénk RÁVEZETNI a címzettet? Ilyen hozzáállással hogyan biztosítjuk arról, hogy képesek vagyunk egyáltalán együttműködni, és szándékunkban is áll? Nem a magyar parlamenti közvetítések vitakultúráját kellene alapul venni. Nekünk kellene konkrét ajánlatokat tenni, "nyomulni", bizonyítani az együttműködés készségünket! A hegy nem megy Mohamedhez, sohase fog. Az MS marketing szakemberei már nyilván elhívták a döntéshozókat egy-ként előadásra, termékbemutatóra, szendvicspartira, kapcsolatot építenek, ott vannak kéznél, ugrásra készen. Mi pedig mit mondunk? Küldtünk egy nyílt levelet??? Vajon kihez fognak így fordulni?

Bár a szándék dicséretes, sajnos az ilyen hangvételű és tartalmú levél pont ellentétes hatást ér el.

A szándék egyértelmű: tudni szeretné az irányváltás okát. Abba az illúzióba már nem sok ember ringatja magát, hogy a politikailag eldöntött dolgokat egy ilyen akarnok vezetés mellett döntően tudja befolyásolni.
A kérdés pedig jogos. A válasz? Az pedig olyan lesz ahogy már megszoktuk: nesze semmi fogd meg jól. Ennyi. Nyílt levél azonban azért nyílt, mert nem egyértelműen a címzettnek szól hanem felhívja egy problémára a figyelmet. Le is írja miért szánja levelét egy egyébként digitális írástudatlan személynek akinek nem a levél mélységéről, de még a kérdésről sincs fogalma. A cégneveket ismeri.

+1
Őszintén meglepődnék, ha bármi nemű reakciót kiváltana a levél a címzettekből. Erre a levélre nem lehet jól reagálni.
Egyébként meg a válasz a kérdésekre:
"Nem nem számolt és nem gondolkozott senki. Pajtás, ha te is kapnál egy 'zsák pénzt' és/vagy egyéb 'juttatást' a szerződésért, te is aláírtad volna nem :P?"
Maximum ilyen választ lehetne kapni a címzettől tizen-egynéhány feles után......

Mert nekem ne mondja senki hogy xy fícsör annyira jó, hogy milliárdokat megér. Ezt a pénzt az országon belül jobban hasznosította volna az IT szakma valamint a csilli-villi felület nem minden. Na mind1, nem akarok "vallás háborút" szítani. Elnézést azoktól akiket megbántok, ill. előre is elnézést a pontatlanságért, csak indulatos vagyok ha ilyet látok...... :(

u.i.
szomorú, hogy nincs továbbra sincs a kitörés a korrupcióból.

--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

...szerződésért, te is aláírtad volna nem :P?"

":P?" = PÉTER vagy valaki/valami más?

Ez itt a halász/vadász/madarász SzíjjÁRTÓ akar(t) lenni? :-)

Esetleg Közgép "S". Lajos?
Esetleg Ezüsthajó Kft.?
Esetleg Kaya Ibrahim?
Esetleg Josip Tot?
Esetleg a "nyomdász", K. Szilárd és "nyomtalanul" eltűnt cégei?

Nincsen ebben semmi különös. Gondolom az M$ megkereste a kormányt egy ajánlattal amiben egy csomó minden ingyenes, rejtve meg rohadt sok pénzt hoz és mivel nincs rálátásuk a dologra + megetettek egy-két embert lazaccal egy fogadáson, ezért elfogadták. Az előző döntés meg ugyanúgy él, csak nem történik vele semmi.

A fájó nekem az, hogy amikor már minden jelentősebb országban elsütötték ezeket a poénokat, a google már kezd teret hódítani az amerikai oktatásban akkor még mindig lehet Magyarországra jönni 20 éves baromságokkal és próbálkozni. Steve Balmer még mindig talál néhány balekot, hogy eladja a szart.

>> Nem értünk egyet azzal, hogy egy amerikai multinacionális vállalat által biztosított eszközök és szolgáltatások teszik Magyarországot egy „több ponton összekapcsolt, modernebb és hatékonyabb társadalommá”.

ibm pls :(

Ha lenne rá igény vagyis, ha nem minden x évben az MS-el kötne szerződést a kormány mindenféle más alternatívát zsigerből kizárva, akkor minden bizonnyal lenne magyar cég vagy itthoni megoldás is a problémára. Mivel azonban ez xy_1-nek, xy_2-nek, ... xy_n-1-nek, xy_n-nek nagyon jó hasznot jelent a kormánynál és korrupt barátaiknál, ezért megoldják évről évre, hogy az MS kapjon megbízást, ez ilyen egyszerű. Kéz kezet mos alapon mindenki jól jár, csak globálisan mi magyarok nem, és az MS konkurensek sem.
Ez van, itthon így mennek a dolgok, ez az oktatási mizéria még csak a legkisebb probléma a többi mellett, persze ez sem elhanyagolandó.

________________________________
blog: http://horvathjanos.wordpress.com

Ha lenne megfelelo minoseget szolgaltato magyar ceg, az allam vele kotne szerzodest. Az allam jobb esetben nem szocialista, hogy o tartsa el/finanszirozza a piac egyik szereplojet. Amit te emiitettel az pont arrol szolna, hogy ha az allam adna penzt, lenne ilyen ceg. De ez nem igy mukodik. Ha van egy vallalat, ami eletkepes, es az allamtol fuggetlenul is tud mukodni, akkor az majd szepen palyazzon ha van kiiras. De nehogymar az allam finanszirozza ezt a ceget, a cegvezetes kockazatat nehogymar az adofizetok viseljek el.

Hany olyan magyar megoldasszallito van, aki kepes kiszolgalni az allami igenyeket?

Miert gondolkodunk meg mindig ugy, hogy az allam finanszirozza a gazdasagot? Pont forditva kene latni a dolgokat: a gazdasag finanszirozza az allami feladatokat, pl. utepites, oktatas, egeszsegugy, torvenykezes, rendorseg stb. A tobbi dolgot oldja meg a gazdasag.

Nagyon sok cegnel latom, hogy allami megrendeles nelkul meghalnanak, gyakorlatilag az allam meg ma is nagyon sok embernek ad munkat ugy, hogy az ebbol eredo profit mar nem az allame lesz, hanem maganszemelyeke (hiszen az allambol elo gazdasagi tarsasagokat ok vezetik).
Ha nincs EU-s palyazat, vagy (on)kormanyzati megrendeles, bezarhatna rengeteg ceg.

Meg mindig szocializmusban elunk, de mar nem merjuk bevallani.

Sajnos így van. Jelenleg ott tartunk, hogy a nagy tradíciókkal rendelkező magyar mezőgazdaságot kellene újra pozícióba hozni azért, hogy import élelmiszer helyett magyar kerüljön a boltok polcaira (ahol ez lehetséges). Senki nem gondolkozik a sosem létezett önálló magyar autó autóipar beindításán, egy magyar autómárka felépítésén. Az Ikarus feltámasztása sincs napirenden. Inkább újabb autógyártó multik országba vonzása a cél.
Rengeteg pénz kellene beleölni abba az új office cégbe vagy non-profit szervezetbe, egyszerűbb kivívni egy nagyobb kedvezményt a Microsoftnál. http://index.hu/belfold/2012/11/28/gorbi_nem_ert_a_windowshoz/

Normális HUP-ot használok!

Jó, értem én, nem pont azt kell csinálni amit én írtam, na de ha ennyire függünk másoktól, és ennyire nem tudjuk ezt megoldani saját magyar cég keretein belül, legyen az profitorientált vagy nonprofit, akkor meg mi a kérdés? Ezek szerint a magyar gazdaság halott, és már csak külföldi cég valósíthatja meg ezt az egészet, és úgy néz ki, hogy csak egyetlen ilyen cég van az az MS? :)

________________________________
blog: http://horvathjanos.wordpress.com

Nem a magyar gazdaságot mondanám halottnak, mert nem az, inkább azt, hogy egyre nagyobb az állami függés.
Azaz az államtól független magyar gazdaság, az létezik egyre kevésbé.
Magyaroszágon az innováció sehol sincs, egyszerűen képtelenek vagyunk új dolgokat kitalálni. 2011-ben az egész országban 169 szabadalom született. Németországban 33ezer.
Az MS-en kívül hány olyan céget tudsz, amelyik rendelkezik magyarországi leányvállalattal, és teljes irodai programcsomagra vállal terméktámogatást? Mert az MS bizony ilyen cég. Én ezen kívül egyről tudok még, a Novell aki támogatást nyújt a LibreOffice 3.6-hoz, de ezt január 4-én jelentették be. http://www.minuszos.hu/suse-vallalati-szintu-tamogatas-a-libreoffice-3-…
Mondjuk a novell.hu weboldalon már nem látom a támogatott szoftverek listájában a LibreOffice 3.6 for Windowst.
És természetesen a SuSe LibreOffice 3.6 for Windows fizetős termék.
Az alapár 1 device, 1 year esetén 50 dollár. Ha 3 éves kifutással számolunk, akkor ez gépenként 150 dollárt jelent. Pont ennyibe került egy Office 2010 Home and Business Edition licenc is.

Lásd:
http://www.novell.com/products/libreoffice/how-to-buy/

http://www.amazon.com/Microsoft-Office-Business-Product-Download/dp/B00…

Szerk. SUSE LibreOffice esetén az 1 éves Stantard Subscription licenc már $120, de nem sikerült rájönnöm a weboldal alapján, hogy mi a különbség a $50-be kerülő Basic és a $120-ba kerülő Standard között.

Ma már az innováció mértéke és a szabadalmak száma között semmilyen összefüggés nincs.
Ennek ellenére részt kell vennünk ebben az össznemzeti őrületben. http://www.metropol.hu/nagyvilag/cikk/974437 Az egyik regionális szabadalmi bíróság is Budapestre kerülhet. Ez talán feldobja a szabadalmaztatási kedvet Magyarországon is és a dinnye görbületétől a villámhárítók hangulatos színezéséig szabadalmaztatunk minden még le nem védett ötletet.

Normális HUP-ot használok!

Miért az államnak kéne beleölnie pénzt az új office cégbe? Hatalmas kockázata van a dolognak, a kockázatot viselje el a magánszektor. Ha állami megrendelést akar, akkor előtte tegyen érte.
Viszont az államnak mesterségesen nem kéne támogatnia amúgy piacképtelen cégeket: erről szólt a szocializmus, akármilyen szart gyártottunk, azt el lehetett adni, mert a nagy Szovjetunió és a KGST megvásárolta mindenképpen. Persze ez a versenyszellem totális kiirtásával járt.

1989 és 2004 között a magyar piacnak lett volna ideje (15 év) felkészülnie arra, hogy milyen az, ha egy nagyon komoly versenyhelyzetbe állítják, és úgy néz ki, elbukott. Az nem versenyképes, ha mondjuk egy faluban van 15-20 gazdálkodó, 15-20 traktorral és egyéb munkagéppel, miközben a területeket 5 traktorral és egyébbel is meg lehetne művelni. Inkább uniós támogatásra vesznek mindenkinek 60-70 Millió forintért egy traktort. Persze ettől a versenyképesség nem nő, hanem csökken: ugyanakkora területnek kellene fenntartania több munkagépet.

Az, hogy mi van a boltok polcain? Ami a boltosnak jobban megéri, egyszerű ez. Üzletben nincs hazafiság, legfeljebb a végfelhasználóknál lehet ez. De erre is egyszerűbb lenne egy olyan, sok pénzbe (és a gazdaság dotálásába) nem kerülő intézkedést tenni, hogy az üzletekben az adott árucsoportoknál külön kell szerepeltetni a magyar és az import árut, nem pedig ömlesztve. Mindjárt meglátnánk, hogy csak attól, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy valami magyar, több fogy-e belőle vagy nem. Ha mi magyarok sem vesszük a magyar árut, akkor ne csodálkozzunk, hogy nem is akarja senki forgalmazni.
Most hirtelen körülnéztem, csak olyan termékeket vásároltam az utóbbi pár napban élelmiszerből, ami magyar termék volt. Ezek között sok a sajátmárkás termék (főként Spar), mert amúgy jó minőségű, csak noname dolgokról van szó. Mind a tejtermékeket, mind a gabonapelyhet meg jópár más dolgot itthon gyártották. De persze a gonosz Spar multit szidni kell!

Szerk. Itt egy mai cikk, amelyben pont egy állami alkalmazott nyilatkozott, hogy ő bizony a versenyszférában is megállta a helyét.
http://kapitalizmus.hvg.hu/2013/01/21/a-kozepszeruseg-diadala/
Egy rövid idézet a cikkből: "Ez a felfogás választ adhat arra a kérdésre, hogy miért nem szeretik annyian a kapitalizmust, miért szitokszó manapság a szabadpiac. Egyszerű: azért, mert az igazi kapitalizmust valójában sosem tapasztalhattuk meg."

Nem igazán értem (vagyis..), miért nem lehetne a hazai nagyobb Linux és LibreOffice fejlesztőket összeültetni egy asztalhoz és megvitatni egy lehetséges "HunLin" projectet, ami magában foglalná egy, az ország teljes adminisztrációs működéséhez szükséges rendszer összeállítását, kifejlesztését és a jelenlegi tudásbázis átképzését.

Tudom, a kezem...

nem vagyok fejlesztő, se projekt menedzser, de biztos vagyok benne, hogy akarással meg lehet valósítani.
a tudás meg van hozzá, csak akarni kellene és jól irányítani a dolgokat.

ja hogy az utóbbi kettőből hiány van? sebaj akkor majd veszünk hisz úgy is úszunk a lében (de milyenben is?)
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
http://phoenix-art.hanzo.hu/
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

Volt már egy nagyszabású próbálkozás: UHU Linux. Volt ott akarat nem kevés, a tudásban már nem vagyok annyira biztos. Kitartó munkával elérte az UHU, hogy még ma is évekkel az utolsó kiadás után az átlag magyar is ismeri a Linuxot és szarnak tartja. Attól tartok ebből is valami hasonló sülne ki.

Normális HUP-ot használok!

Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy nem egyszer találkoztam nagy bevásárló központok műszaki osztályán balf*szul beállított felbontású, félig magyar, félig angol Gnome 2.xx felületű laptopokkal.. Mert ahhoz, hogy jó legyen, nagyjából öt percig kellett volna konfigolni egy UTP kábelre kötve a gépet, aztán még talán egy WIFI driver is belefért volna az időbe.. Persze ezt mind feltételes módban. Mert ha az eladót kérdezném Linuxszal kapcsolatban, akkor valószínűleg pár másodperc kínos hallgatás után közölné velem, hogy bocs, de milyen kár, hogy pont most megjött egy valamilyen szállítmány, és át kellene vennie.... A másik halálom a "FreeDos operációs rendszerrel"... Akkor inkább ne legyen rajta semmi, mert ez a legnagyobb átb*szás. Főleg egy laikus, első laptopos embernek, aki azt látja, hogy ez olcsóbb, és ezen is van valamilyen rendszer.

http://taklertamas.blogspot.com/ | #! | androbit.org

+1
Teljes mértékben egyet értek veled. Tényleg nagyon kiábrándítóak (voltak) azok a linuxos gépek.
Ha már ilyen erős szervezet van Magyarországon, hogy levelet adnak ki a miniszter elnöknek, akkor igazán "rátehetnék a kezüket" az áruházas eladások ellátására. Lehet pöpec gépek kerülnének a boltok polcaira.
Illetve ahogy fent írták, dicséretes a szándék kiállni a szabad szoftverért, de ez nekünk még nem megy. Kockák ülnek nagyon sok helyen az informatikában, és nem értenek a PR-hez. Szerintem az UHU is itt bukott el. Nem tudták eladni magukat. A redmondiaknak ez állami szinten (is) sikerül.
/OFF be
Egyébként alapvetően az a véleményem hogy NEM vagyunk kereskedő nemzet.
Ezért lebzsel itt minden meggazdagodni vágyó. Mert jó dumával mindent meg tudnak vetetni velünk.
/OFF ki

---------------------------------------------------------------
Ritkán szólok hozzá dolgokhoz. Így ne várj tőlem interakciót.

Egy gondolatkísérlet-kezdemény kezd kialakulni bennem. Szóval kellene egy linux disztró az eladott olcsó laptopokon a freedos (és egyéb balfaszul telepített linuxok) kiváltására, ami
-gyors
-szép
-jól, kényelmesen használható
-magyar nyelvű már az elejétől
-gyorsan és egyszerűen előtelepíthető (lehetőleg a telepítési útmutató ábrákkal együtt férjen el egy A4-es lapon, ismerve a műszaki áruházak eladóinak hozzáértését)
-tartalmazza azokat a szoftvereket, amiket az átlagfelhasználó windowson megszokott. (böngésző, irodai csomag, im kliens, videó és zenelejátszó, stb)

kérdések:
- kinek lenne erőforrása egy ilyet összeállítani, terjeszteni és karbantartani?
- kit kellene megkeresni, hogy azután ez fel is kerüljön a nonwindows gépekre?
- vajon össze lehet-e állítani egy olyan rendszert, amit az egységsugarú júzer nem dúr le rögtön és tesz (tetet) rá egy lopott windowst?

Ha már ilyen erős szervezet van Magyarországon, hogy levelet adnak ki a miniszter elnöknek, akkor igazán "rátehetnék a kezüket" az áruházas eladások ellátására. Lehet pöpec gépek kerülnének a boltok polcaira.

Úgy tudom, hogy a szoftvereket a hardverrel összebarátkoztatni Windowson sem volt mindig egyszerű feladat, sok munka, sokba kerül. Az áruházak meg tudják, hogy azonnal megy rá a FreeDOS/Red Flag Linux-szal eladott gépekre a warez Windows, úgyhogy egyetlen fillért sem fognak költeni az integrációra.

Az a baj, hogy nem tesznek különbséget a Linuxszal és az operációs rendszer nélkül szállított gépek között.

A Linuxszal szállított gép jelentésének az kellene, hogy legyen, hogy egy teljes disztribúció használatra készen rajta van. Az összes beállítani való a hálózat és a felhasználó legyen. Ha ez túl sok munka, akkor fizettessék meg az árát, akárcsak a Windows árát, de akkor működjön.

A ThinkPad-emet a webshop FreeDOS-szal hirdette meg, de első bekapcsoláskor rögtön virnyákolt, hogy üres a HDD, tegyek be egy pendrive-ot vagy egy DVD-t, amin van oprendszer. Engem nem zavar, mert értek hozzá (+ a FreeDOS amúgy is ment volna a kukába), de ne hirdessék akkor úgy, hogy oprendszer van rajta. Mert ez valakit megzavarhat.

Félig angol Gnome-ot még nem láttam UHU-nál. Ha másban nem is de magyarításban jól voltak. Hardvertámogatással már valóban komoly problémák voltak. Műküdésképtelen wifi, rossz xorg driver elég ahhoz, hogy lejárassa a Linuxot a vásárló szemében.

Normális HUP-ot használok!

Na jó, a félig angol Gnome, csak egy hatásvadász túlzás volt részemről, de a paneleket eltüntető, beállításokban babráló "vásárlók" (igen, akik nem vesznek semmit, de legalább két műszaki cikket elrontanak jelenlétük alatt) is sokat segítettek az UHU imidzsének az biztos.

Valójában én az UHU, meg az Albacomp (ugye mindenki emlékszik még a Székesfehérváron állomásozó valódi magyar konzumer márkára?) kapcsán, mindig azt reméltem, hogy "ezek" majd együtt kihoznak egy Albacomp Activa-t rá optimalizált UHU-val.. Magyar rendszert, magyar gépen a magyar "parasztnak".. De persze, a meglévő lehetőségek ellenére, ez a logikus lépés (amit más országokban biztos nem hagynának ki) nem született meg.

Véleményem szerint igenis el lehetne adni a magyar "parasztnak" magyar műszaki cikket. Az is igaz, hogy a felelősöket már nem is tudom hol kellene keresni.. Azokat kellene keresni, akik anno az összes nagyobb vállalatot szándékosan tönkretették, majd felvásárolták, és aztán eladták bagóért egy külföldi érdekcsoportnak, vagy azokat kellene keresni, akik külföldi érdekcsoportoknak juttatnak jó falatokat jó pénzért ma is Magyarországon? Melyik is volt az a barom, aki azt mondta, hogy a volt KGST piacra nincs szükségünk? Na én azt lőném agyon. De ez meg már bőven nem informatikába vágó eszmefuttatás..

http://taklertamas.blogspot.com/ | #! | androbit.org

Én vettem az Albacomptól notebookot (blogoltam is róla, valójában egy Clevo gép volt ugye), és UHU-Linuxszal szállították. 1 éve még megvolt valahol a telepítőlemez, de szerintem az egyik költözésnél kidobtam. A lényeg: alaptelepítésben nem működött benne a WiFi.

Amúgy amikor vettem, az Albacomp teljesen jól működött, legalábbis amit tapasztaltam belőle: a pixelhibás kijelzőt kicserélték eléggé gyorsan.
Aztán hanyatlásnak indultak, megszűnt a veszprémi szervizhely és utána az egész cég is profilt váltott.

Szerintem az Albacomp-nál is agilisebb magyar vállalat volt a Portocom, ők eleve notebook technológiában utaztak. Talán ők is kiszorultak volna mára a piacról de az is lehet, hogy fel tudtak volna építeni egy erős regionális brandet. A Portocom-ot sajnos a politika tette tönkre.

Normális HUP-ot használok!

Én nem így tudtam (mármint a politikai szálat), sokkal inkább Polló László szcientológiai dolgai voltak a háttérben.
Itt egy akkori info: http://prohardver.hu/tema/re_hir_eltunt_a_portocom/hsz_4-4.html

Amúgy ők ne mtechnológiában utaztak tudomásom szerint, hanem barebone összeszerelést csináltak, az Albacomphoz hasonlóan. Megvették valamelyik ODM termékét, majd összerakták.

Szcientológiai szálról soha nem hallottam. Ez az eredeti cikk: http://prohardver.hu/hir/eltunt_a_portocom.html
A beszállító "alulszámlázása" azóta is élő gyakorlat, de akkor épp a Portocomnál ebbe kötöttek bele. Az Audi vagy Mercedes vajon az import alkatrészek "valós" ára után fizet vámot és áfát? A cserealkatrészek borsos árát nézve kötve hiszem.

Normális HUP-ot használok!

"A Portocom-ot sajnos a politika tette tönkre."

off
úgy egy órája fogalmazom az ide valót, de mivel nem volt indulatoktól mentes (természetesen nem személyed, hanem veled egyetértésben, inkább a politikai helyzet ellen szólva), ezért inkább rövidre zárom annyival, hogy: A politikusok érdeke már 24 éve szemben áll a nemzet érdekeivel, legyen bárki is kormányon. Magyarországnál hitványabb, korruptabb országot csak Dél-Amerikában lehetne találni. A Magyarnál pedig aligha lehetne önveszélyesebb népet találni. De Magyarország én így szeretlek!
on

http://taklertamas.blogspot.com/ | #! | androbit.org

Miért kellene fejlesztőket leültetni és HunLin-t létrehozni? Szerinted hány magyar fejlesztő (nem MicroSoft alkalmazottra gondolok) szól(hat) bele az Office vagy a Windows fejlesztésébe, esetleg csinálhat abból spec. magyar verziót?
Az elérhető nyílt forrású programok nagyon jól használhatóak, mindegyik magyar nyelvű, magyar helyesírás ellenőrzővel - az átlag user igényeit többszörösen lefedik. Nyilván vannak és lesznek területek, ahol szükség lesz Windowson futó programokra - ott meg kell tartani a Windows-t, szerintem annak kiirtása sem lehet cél.

Mindez semmi máson nem múlik, mint az oktatáson, hogy a diákok ne úgy kerüljenek ki az iskolapadból, hogy csak és kizárólag a Windowst/Office-t ismerik. Legyen alternatíva, és tudjanak választani. Ennyi. Ehhez meg annyi kell, hogy a feladatokat ne csak .doc formátumban adhassák be. Nem véletlen, hogy a MicroSoftnak minden pénzt megér, hogy egyeduralkodó lehessen az oktatásban.

A fő probléma itt az, hogy a MicroSoft-ba pumpált pénz nem csak más programok oktatásának költségeit fedezné, de nem kis részét teszi ki az egész felsőoktatás finanszírozásának.

Hány fejlesztő? Fogalmam sincs. De szerintem nem az a cél, hogy adott irányba fejlődjön az MSOffice vagy a Windows, hanem az, hogy ne legyen a klasszikus vendor lock-in. A cél az lenne, hogy a magyar emberek adóforintjait magyar szervezetnek fizessék, akik magyar embereket foglalkoztatnak, akik szabad szabványokat használó, szabad szoftvert fejlesztenek, támogatnak, stb.

A LibreOffice nagyon jó és sokoldalú alkalmazás. Én nem vagyok olyan klasszikus titkárnői irodában, így csak halvány fogalmam vannak az igényekről. Amennyiben egy adott, sokat használt MSOffice funkció nincs jelen (vagy nincs megfelelően jelen) a LibreOffice-ban akkor az elképzelt szervezet, a következő n. verzióba belefejleszti. Mert az a dolga.

Egyetértünk. Nem "keresztes háborút" kell a Windows és az MSOffice ellen indítani. Csak szépen, fokozatosan leváltani. Az olyan alkalmazásokat, amiknek nincs Linux-os verziója, portolni. Minden egyes lépést jól előkészíteni és a lehető legsimábbra tervezni az átállást. Ezzel együtt a tanterveket is módosítani és a tanárokat is továbbképezni.

Úgy fogja kattintgatni Gizike a csempéket mint a huzat, és csak úgy kopog majd az olcsó műkörme a surface-en, hogy öröm lesz hallgatni!
Majd csak figyeld meg, itt nem lesz soha más csak MS termék, ez szomorú nagyon, de ez van, tény!! :(

A csempéket majd megtanulják az emberek és a Gizikék szépen, megszokják és kész! Nincs más választásuk, ez van, ezt kell szeretni, mert Balmer bácsiék ezt hozták, és kuss legyen!!

________________________________
blog: http://horvathjanos.wordpress.com

/off

Na de ki kötelezte a usert arra hogy váltson Windows 8-ra? ;)

Ja hogy azzal jött az új gép, mert olyan volt az ajánlat?

Az a szép, hogy a Windows 8 megvásárlása magával hozza automatikusan azt hogy downgradeelhetsz Windows 7re.

Szóval most kit utálunk?

- A mocskos szemét kormányzatot mert erőlteti itt egy ilyen nagy multinacionális vállalat termékét ? (Amihez nem kevés support jár és nem kevés ideig)
- Azt aki a beszerzést csinálta és nem figyelt oda hogy milyen szoftverrel kérjék a gépet ?
- A céget aki mocskos szemét módon!! windows 8 -al ajánlotta ki a konfigot ?
- Az informatikust aki nincs tisztában a license kérdésekkel ?
- Avagy Gizikét, mert csempe.

Ez a fajta hozzáállás (Ballmer bácsi ide hozta és kuss) egy agyrém. És annyira sokan vannak ezzel így, hogy meglátják hogy Microsoft és kb vérben forog a szemük és fejezik ki hatalmas utálatukat a rendszer iránt. És persze elképzelni sem tudják hogy esetleg abban a környezetben is lehet dolgozni, mert hát az egy sz.r! És pont.

Az a gond, hogy itt sokmindenki hozzáállása érthető, valaki értékelhető is.

Nem az a gond, hogy a Microsoft által adott szoftverekért illetve supportért sok ez a pénz, egyáltalán nem emiatt frusztráltak, akik elutasítják - szerintem.

A probléma az, hogy az Office-család tudásának kis hányadát sem használja ki a közigazgatás, így nekik pl. nem lenne szüksége rá. (Az oktatással kapcsolatos szempontok elemzése ezen hsz-nél jóval több helyet igényelne). Tehát feleslegesen megveszünk valami nagyon drága dolgot.
Ha a fél világ arról cikkezik, milyen rosszul áll a magyar gazdaság, itthon az emberek érzik, milyen drága minden, miközben iskolákat zárnak be, egyetemekben van szénszünet, fizetőssé válik a felsőoktatás, azaz egyre kevessebb dolog lesz olcsó/ingyenes (ÚÚÚÚÚRISTENMILESSZ!?!?!?!?!?) miközben egy svájci állampolgár az átlagfizetésünk öt-hatszorosával tankol 5Ft-tal olcsóbban - az Alpok kellős közepén a kb. rajtunk keresztülfolyó üzemanyagból, wtf? -, akkor csak felmerül a kérdés, hogy ez a pármilliárdos keretmegállapodás a legfontosabb dolog-e.

Előttünk jó kétezer éve is tudták, hogy kenyeret és cirkuszt kell adni a népnek, és kussolnak. Itthon még mindig nem így tudják.

(Biztos rossz a történelemoktatás.)

((Modnjuk én középiskolában nagyon gyenge voltam történelemből. Tüntetni kéne.))

>> "((Modnjuk én középiskolában nagyon gyenge voltam történelemből. Tüntetni kéne.))"
>Szerintem nem csak történelemből.

Ó :-(. Bizonyára nem vagy tisztában ezzel sem, de a hozzászólásoknak nemcsak a tartalma hordoz mondanivalót. Ezt ma már más topikban is elrontottad, de már lokkoltuk azt a hsz-edet is. További szép napot!

Szerkesztve: Ja igen. Kislabda-hajításból is rettentő rossz voltam, a leánytársasággal tudtam versenyre kelni, illetve eleinte az integrálás is okozott némi nehézséget matematika órán, de nagyon segítőkész és mély tudású tanáraim voltak, így csak történelemből maradtam gyenge. Hogy mégis miért lett kitűnő az érettségim? Hát, ezt azóta sem titkolom, szerencsém volt: az első, azaz a legjobban átrágott-együttkidolgozott-mindenkifejébebelevert tételt húztam: "három részre szakadt Magyarország és előzményei, és utózmányai meg úgy egyáltalán hogy éltek az emberek ott?" - vagy valami ilyesmi címe volt.

Szerkesztve2: Sőt, amire még mindig utálok visszaemlékezni, a biológiatanárunk az egyetemi jegyzeteiből tanította a citromsavciklus legmélyebb bugyrait. Akik orvosnak/vegyész(mérnök)nek mentek, azóta is dicsőítik, az informatika iránt érdeklődöknek ez kevésbé volt hasznos. Na, néha biológiából is gyenge voltam.

Azért jó ezekre visszaemlékezni. Kösz, hogy bedobtad a témát!

/off

Nyilván igaz ez így. Csak mondjuk melléraksz egy harci helikopter-flotta beszerzést és ott is fel teheted a kérdést hogy miért is van erre égető szükség? Megjegyzem szoftverre előbb van szükség mint egy komplett harci helikopter flottára :) (A szállító helikoptert direkt nem vettem ide, annak lehet létjogosultsága)

Cirkusz meg lesz, úgyis építenek stadiont.

/on

Az hogy a közigazgatásban területén hol és mennyire használják ki az Office termék családok tudását és funkcióit, az pedig egy vegyes terület. Vannak olyan osztályok és szervezetek ahol igen is kihasználják, csak hogy egy pénzügyi osztályt hozzak fel példának okáért.

Tény, hogy vannak olyan területek is, ahol bőven elég egy Word.

Anno láttam próbálkozásokat OpenOffice használatára ilyen szintű helyeken. Mellé jött egy vegyes környezeti tényező is (Word is, OOo is). Had ne mondjam hogy katasztrófa.

Az hagyján hogy a Word <-> OOo átjárás akkoriban használhatatlan dokumentumokat eredményezett (főleg formázás terén), de hogy sokszor az OOo saját magával sem volt kompatibilis. Vicc.

Csak hogy egy aktuális példát említsek a mai napból: OOo 3.X, user ír, fejléces word doksi, kis szöveg, csinált bele táblázatot. Fejléce is van a táblázatnak. Elmenti, fasza, megnyitja újra, nincs fejléc a táblázatnál. Nem nem ő törli ki.

Átül Wordos géphez, megcsinálja, van fejléc, meg is marad a fejléc. Örül boldog.

Nem hinném hogy user error volt a történetben, mert akkor Wordben is user error lett volna.

Lehet csak nekem túl rosszak a tapasztalataim OOo/Libre és társaival, de rengeteg olyan működésbeli hibával találkoztam az elmúlt idő során, valamint kompatibilitási és megjelenítési problémával, hogy számomra (és a felhasználók számára is) csak teher volt az OOo/Libre.

Arra nem is emlékszem mikor kaptam utoljára Word/Excel-el kapcsolatos hibáról bejelentést.

ps.: ez nem elvakultság akar lenni, ezek csak az évek alatt szerzett tapasztalatok és tények amikkel találkoztam/találkozom.

Én nem fogom megvédeni a Libre/OpenOffice-t (magam is ha lehet PowerPoint-ot használok Impress helyett), viszont amit leírsz te is és még többen, azok a Word-Writer inkompatibilitást fájlalják. Ezzel az érvvel viszont vigyázni kell, mert a válasz az lesz, hogy "hát le kell cserélni mindenhol a Wordöt Writerra, és már meg is oldódott a probléma!"

Ugyanakkor már írtam diplomát Writerral, LaTeX-hel, és ugyanilyen jellegű-terjedelmű doksit (szintén grafikákkal, táblázatokkal, fődokumentummal, jegyzékekkel, hivatkozásokkal, stb) Wordben is. A tapasztalatom, hogy még ezek a viszonylag mélyebb szövegszerkesztő-szolgáltatások is szinte bármelyik módszerrel/programmal megoldottak, csak más menüpontok/gui elemek mögött, néha más megközelítéssel végezhetők el. Szóval tapasztalatom szerint tökmindegy, hogy a Micikék (ugye így hívták itt valamely threadben őket) LibreOffice-szal, vagy MS Office-szal dolgoznak. Itthon éppezért ingyenessége miatt javasolnám a LibreOffice-t.

Ha valamivel kell érvelni az MSOffice mellett a Libre/OpenOffice ellen, hát lehetőségek tárháza nyílik meg, nekem is van rengeteg ilyen érvem, de a kérdéses területen a szoftverek szolgáltatásainak és árának tekintetben sajnos az észérvek szerint nem az MSOffice nyer.

Nem lehet egy ilyen problémakört megoldani egy profitorientált cég, vagy egy állami nonprofit cég nélkül. Az, hogy "hazai nagyobb Linux és LibreOffice fejlesztők" az nem igazán mondható egy komoly szereveződésnek, ez csak egy csapat önkéntes lenne, felelősségek, jogkörök, és egyáltalán mindenféle társasági forma nélkül.
Abban egyetértek, hogy ezek az emberek képesek lennének valami használható alternatívát felmutatni, de ehhez kellene mögéjük valami hivatalos összefogó "kapocs", valami állami nonprofit cég, vagy bánom is én mi, de valami jogi/közgazdasági értelemben vett cégforma kéne vagy valami elismert és bejegyzett dolog, nem csak egy haveri kör, vagy klubb... mert ez így nagyon képlékeny és használhatatlan...

________________________________
blog: http://horvathjanos.wordpress.com

"Az uniós tapasztalatok azt mutatják, hogy a „tulajdonosi” zárt szoftverek beszerzése előnytelen üzlet."

dehogy előnytelen az! a kérdés csak, hogy kinek...

Ha válaszol, akkor is valami szokásos politikai bullshit-et fog nyomatni valami seggnyalója által megírt formában....

:-O

Inkább fogalalkozzatok a családotokkal. Vagy magatokkal, az egészségetekkel. Sportoljatok, olvassatok egy jó könyvet. Vagy csak üljetek üres tekintettel egy sarokban, és ne csináljatok semmit.

Legalábbis szerintem ma mindennek több értelme van, mint bármely kormánytagnak/miniszterelnöknek levelet írni. Vagy ti nem ebben az országban éltek?

Persze az ilyen gondolkodás miatt, mint az enyém, nem is fog itt változni semmi. Szóval... Hajrá KAMI911, sok sike szerencsét a célotok eléréséhez.

Azért a listáról jó tudni, hogy a LIPSZ - Linux Ipari Szövetség a weboldala alapján nem igazán létezik, az utolsó hírük 2010 októberi, az utolsó eseményük 2007-es.
A Mithrandir weboldalán a kettes számú hír 2007-ből Lorem ipsum.
A Rivendel oldalán a Chrome még béta verziós, új böngészőnek számít (2008-ban volt az).
Az OpenSKM weboldalát 2011 augusztusában frissítették utoljára.
A Szabad Szoftver Intézet weboldalán is 4-5 éves információk vannak.
Ami komolyan vehető az ODFA Magyarország tagjai közül a weboldaluk alapján (nem, nem érdekel, hogy a cégek mit csinálnak amúgy, az érdekel, hogy milyen a kommunikációjuk, hiszen most is egy kormányzati kommunikációról van szó):
Balabit, Multiráció, ULX

A PPT-ről nem tudtam megítélni, mennyire friss információkat tesz közzé.

És ez most mitől változtatja meg a helyzetet? Ezek a nevek nagyrészt kirakatnevek, nem működő vállalkozások, szövetségek nevei. Azzal, hogy azt mutatjuk, hogy "nézd, milyen sokan ODFA Magyarországon tagok", valójában az ODFA Magyarország saját magát (és azokat, akik nem néznek utána a dolgoknak) csapja be.

Közülük kik foglalkoznak professzionális Office supportal?
Az IBM is befejezte a Lotus Symphony-t.
http://hup.hu/cikkek/20120102/kotelezove_teszik_a_szabvanyos_dokumentum…
Ezek után értelmetlen "zárt platformmal" érvelni. Az OOXML kontra ODF már másik vita de mindkettő nyílt dokumentumformátum. Nem igaz az az állítás, hogy az ODF "_a_ nyílt dokumentumformátum".
Nem így kell levelet írni ha lobbizni szeretnénk valami mellett.

Normális HUP-ot használok!

Költői kérdés volt, nem kell megválaszolni.
Szerintem a levél számonkérő stílusával nem lehet eredményt elérni.
Helyette szerintem hangsúlyt kellett volna kapnia a Windows 8 hűvös fogadtatásának, a magyar államigazgatás hivatalaiban is szívnak vele így ez a rész belső megerősítést is kapna. Az eddig domináns Windows napjainkban veszti el kvázi-monopólium helyzetét, a teljes desktop paradigma újra lett gondolva. A Microsoft Office ezer szállal kötődik a leszálló ágban levő Windows platformhoz, éppen ezért célszerű megfontolni több platformot is támogató alternatívák alkalmazását. Ha már készen lenne a LibreOffice for Android az komoly érv lenne a LO és az ODF, mint prioritást élvező nyílt dokumentumformátum mellett. Reméljük hamarosan elkészül.

Normális HUP-ot használok!

Megbeszéltük, hogy nem érted, hogy a 97% meg a 20% más-más halmaznak a 97, illetve 20%-a. Nem baj, ha nem érted, csak nem kell rá büszkének lenni.
Remélem azzal is tisztában vagy, hogy Európában szépen növekszik a mobilpiacon a Windows. http://www.kantarworldpanel.com/Global/News/Windows-sees-strong-Europea…

Játszhatod újra a hülyét feleslegesen. Ma már senki nem hiszi el neked, hogy a tablet nem desktop. Már a Microsoft sem gondolja így.
A mobil Windows európai "növekedése" egyelőre még a dobogós helyhez sem elég. Dominanciáról már nem is álmodnak Redmondban. Ezzel az egyik fő érv ki is esik a MS Office mögül.

Normális HUP-ot használok!

PhotoShopot, After Effectset, AutoCAD LOL! Ezek közül melyik musthave az irodákban?? Ja tudom a Photoshop, anélkül nincs élet. :)
Ha már így szóba hozod, ez éveben a tablet eladások is meg fogják haladni a windows notebook eladásokat okos-telefonok nélkül is.

Normális HUP-ot használok!

Eclipse IDE, Vagy Visual Studio, XCode, tudsz még ilyen jó musthave irodai alkalmazásokat amik nélkül nem lehet hivatali munkát végezni?
AbevJAVA Andorid változata minimális erőfeszítést kíván. LibreOffice pedig lesz Androidra.

( Az előbb kimaradt van AutoCad Androidra :) )

Normális HUP-ot használok!

"AbevJAVA Andorid változata minimális erőfeszítést kíván."
Ha értenél a szoftverfejlesztéshez egy kicsit, és képben lennél, tudnád, hogy az Androidnak csak a programozási nyelve Java, de az API-k nagy része saját, nem pedig Java SE API, így az AbevJAVA SEM portolható rá "minimális erőfeszítéssel.". Nem is JVM fut az Androidon, hanem Dalvik VM.
Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy hát, egyszerű portolni az SQL Servert Windowsról Linuxra, hiszen C++-ban íródott, és Linuxra C++-ban is lehet fejleszteni.
Ne röhögtesd ki magad.

Az AutoCAD for Androidról csak annyit, hogy nem tud mindent, amit a desktop app, az AutoDesk saját cloudjába lehet csak feltölteni/onnan megnyitni doksit, és eléggé korlátozottak a képességei. Olvasd el a review-kat.

Feltételezve, hogy így értetted: az "átlagos irodáról" szóló vitába, hogy kerül érvként a desktop-pc vita.
Arra céloztam, a tegnap dektop fogalma amiben a Windows domináns platform volt már a múlté. Ez egy fontos érv az ODF prioritása mellett.

Normális HUP-ot használok!

Az irodákat a cikkbeli nyílt levél említi, ugyanis az irodai szoftverek témájával aktívan foglalkozik. Persicsb szerint nem egyenlő a desktop pc és a tablet, szerintem már elmosódtak a határvonalak sőt a Microsoft szerint is.
Irodákban a persicsb által felsorolt alkalmazások közül egyikre sincs szükség. A téma továbbra is a Magyarország Miniszterelnökéhez intézett nyílt levél, ezért ezeknek az alkalmazásoknak itt nincs súlyuk érvként.

Normális HUP-ot használok!

Ez most nekem is új :\ Az AbevJAVÁ-t el nem tudom képzelni, hogyan lehetne kis erőfeszítéssel portolni, viszont amit írsz, azt sugallja, hogy ez így van.

Rendet tudnál tenni a fejekben?
(Legalább másfél évig fejlesztettem androidra, end userhez kerülő általános alkalmazást, úgyhogy nagyjából ismerem a platformot)

Természetesen nem Myriad féle J2Android konvertálásra gondoltam. Ha annyi ideig fejlesztettél androidra akkor tudnod kellene, hogy egy Java forráskódú desktop alkalmazás kevés munkával módosítható és fordítható Dalvikra. Az érintőképernyős használatra is célszerű optimalizálni swing helyett de a Win 8 Modern UI támogatása is munkát igényel.

Normális HUP-ot használok!

lock, ezt azért eltesszük a jövőnek.

Az ugye megvan, hogy 0 db javax.swing.* és java.awt.* osztály van Android API-ban?
Mégis áruld el, hogy egy olyan alkalmazást, aminek a legnagyobb része UI kód, miként portolnál egyszerűen Androidra. Ja, és javax.print sem támogatott Android alatt.

A swing és awt komponensek keverése 2009 előtt meglehetősen problémás volt. Az abevjava ennél régebbi. Ha azóta ennyire átírták a ui részt, akkor a web ui hozzáadása sem lesz probléma. Az ui osztályok, komponensek számának aránya nem azonos a kód mennyiségével és a fejlesztésére fordított idővel. A swing egyébként egy szar, jobb lett volna tisztán awt-t használni.

Normális HUP-ot használok!

Üdvözlöm a kezdeményezést!

[innentől kínomban viccelek]
Megjegyzem, ha nincsen mögötte komoly lobbierő és rengeteg pénz (ami még több pénzt tud fialni), akkor konkrétan fing az egész.

Nemsokára lesznek választások. Ha komoly ez szándék, amit a levél tükröz, akkor érdemes lesz majd olyan pártra szavazni, ahol ez a program része (értsd: vannak olyan haverok a környéken, akik ebből szeretnének pénzt szerezni)!
A technikai szempontokat szerintem nem érdemes erőltetni. Majd később érdemes visszatérni rájuk, amikor egy (komolyabb) döntést kell megtámogatni 8 oldalas (címlap+tartalom+forráslista=6 oldal) tanulmánnyal/felméréssel 15 milláért. ;)

Na miben fogadunk, vagy mi legyen a tét?

Ki fogad arra, hogy...

  1. ...soha nem jön válasz?
  2. ...jön válasz de csak miután már gyakorlatilag is mindenhol az MS szolgáltatásia lesznek (vannak, ismét)?
  3. ...jön válasz, de szánalmas lesz és semmitmondó?
  4. ...jön válasz és igazat adnak, és keresnek más partnert az MS helyett? :D

________________________________
blog: http://horvathjanos.wordpress.com

A képlet nagyon egyszerű: ami ingyenes, abból nem lehet ellopni semennyit, nem lehet lobbipénzeket eltenni, stb. Ami fizetős, abból a döntéshozóknak is leesik valami. Az esetleges válasz predesztinálva van, sajnos.

--
Coding for fun. ;)

Mintha az ODFA tagjai nem fizetős szolgáltatást nyújtanak...mint írtam, egygépes egy éves alap LibreOffice 3.6 subscription a SUSE-től $50. A Standard az $120, egy évre, egy gépre.
Miért gondolnád, hogy ez ingyenes lenne, ha nyílt forráskódú is? Ne keverd a két dolgot.

Ott van megfogalmazva: sok esetben ingyenes.
Az ODFA levele egyértelműen arról szól, hogy "ne másnak a szarát, a mi szarunkat használjátok".
Hatalmas csúsztatások vannak ebben.
Például:
"Képes-e a tervezett rendszer a nyílt szabványok mentén együttműködni más rendszerekkel, képes-e tökéletesen kezelni a nyílt formátumokat? "
Először is a kérdés: feladata egyáltalán minden rendszer és szabvány támogatása? Az ODT-t támogatja az MS Office. PDF-be is tud exportálni (ez ISO szabvány). Milyen nyílt szabvány támogatása kell még?

"Mi az az előny, amelyért cserébe megéri feladni a hazai oktatási informatika függetlenségét?"
Miért, az nem függés, hogy függünk, de egy másik érdekcsoporttól? Hány megoldásszállító van ma Magyarországon, aki az MS helyére tudna lépni azonnal? A Novell az egyetlen, aki ad támogatást a LibreOffice csomagra. Most akkor az baj, hogy az MS-től, mint egyedüli platformszállítótól függünk, de az már nem baj, ha függünk a Novelltől?

"Milyen módon segíti az innovációt, ha hazai termelés és fejlesztés helyett kizárólagosan egy nyugati multinacionális vállalat termékeit terjeszti és propagálja az állam?"
Van olyan magyar cég, aki ezen a területen innovál? Én nem tudok róla.

Ha az ODT lesz az állami formátum, attól még az MS Office maradhat az irodai gépeket, hiszen támogatja az ODT-t. Melyik magyar cég az, amelyiktől lehet majd terméktámogatást kérni LibreOffice-hoz, ha esetleg mégis úgy döntene a kormány, hogy dobja az egész MS-szerződést?

http://hup.hu/cikkek/20120102/kotelezove_teszik_a_szabvanyos_dokumentum…
Szerintem is a kevesebb több lett volna. Elég lett volna a levélben az ODF prioritása mellett érvelni, megemlítve a desktop világban történt változásokat és ezek következményeit. Az OOXML-t a Microsoft Office sem volt eddig képes tökéletesen implementálni, ez is érv az ODF mellett.

Normális HUP-ot használok!

És ennyi elég feladat is lenne az ODFA Magyarországnak. Hiszen ők az ODF-ért küzdenek, ezért alakultak, nem pedig nyílt forráskódú szoftvereken alapuló fizetős szoftvercsomagok szállítóinak érdekvédelmi szervezete. Vagy ha igen, akkor ne csapják be se saját magukat, se a többieket.
Lobbizzanak az ODF mellett és kész, azt még én is támogatom.

Csak egy kis másolat az ODFA oldaláról:
"A Szövetség céljai, összhangban a nemzetközileg kinyilvánított célokkal:
az ODF alkalmazásával kapcsolatos ismeretterjesztő és tudományos munka támogatása;
az ODF magyar nyelvű terminológiájának kidolgozása;
az ODF alapjain, annak továbbfejlesztése érdekében kutatás-fejlesztés (K+F) és tudományos tevékenység folytatása;
az ODF oktatása, az ezzel kapcsolatos képességfejlesztés;
a szabadon felhasználható informatikai szakirodalom magyar nyelvre fordítása."

Nem látom, hogy ez a direkt rant az MS ellen hol fér össze az ODFA céljaival.

"Melyik magyar cég az, amelyiktől lehet majd terméktámogatást kérni LibreOffice-hoz, ha esetleg mégis úgy döntene a kormány, hogy dobja az egész MS-szerződést?"

Őszintén szólva én nem értem ezt az egész MS Office terméktámogatás dolgot ebben a témában. Erősen kétlem, hogy egy közalkalmazott valaha is ilyet igénybe vett volna. Vagy ha valami fatális véletlen folytán mégis, akkor az eredmény nagyjából borítékolhatóan 0. Legalábbis ez a személyes tapasztalatom. Szóval én nyugodtan el tudnám képzelni a LibreOffice használatát a közszfára 99 %-ában. A maradék, tényleg szükséges, mert MS Office-függő app fut helyeken meg vegyenek MS Offce-t.

A LibreOffice ingyenes, a támogatás nem. Miért gondolod, hogy ez nem ingyenes?
http://hu.libreoffice.org/letoeltes/

Persze vannak értéknövelt szolgáltatások, támogatás - de ezt nem kell igénybe venni. Te se keverd a két dolgot.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Mert nem feltetelezem, hogy a Select Plus-t vesszuk meg ekkora meretben, a tobbinek meg resze a Software Assurance.
Foleg mivel a Select Plus az hatarido nelkuli licencprogram.
Az Enterprise Subscription pedig hataridos.

http://www.microsoft.com/licensing/licensing-options/for-industries.asp…

Félre ne értsd, pontosan ugyanakkora naivitást tanúsítok most, mint az, aki elhiszi, hogy az ODFA az ODF népszerűsítéséről szól és nincs mögötte semmilyen profitorientált érdek.
Két érdekcsoport küzd itt egymással, egy régebbi harcos meg egy új harcos és az új harcos a kondér közelébe akar kerülni: eddig más szarát vettétek, mostantól vegyétek a mi szarunkat inkább.

És ha majd megfelelő sebességgel működik a sokszor említett app. Nem elég hasonló funkcionalitást produkálni. Az eszközzel végezhető munka sebessége is számít és itt most hagyjuk ki az adott sw elsajátításához szükséges időt amire van ahol szűkösen vagy nem lenne idő.

De hát a Microsoft ingyen adja a programokat az ooországnak! Maaargit! Nooormális?
Csipkerózsika (szül. Chip Rozália) is felébredt. Ez már mikori hír? Mármint, hogy az m$ mindig "lekenyerezi" a mindenkori magyar kormányt.

Nem tudom mi fan terem ez az ODFA de a levelbol erosen latszik hogy "fujj Microsoft" a hozzaallasuk, tul sok a Redmondozas, semmi professzionalizmus nincs benne.