Számítógépek felépítése

Elektronika, Elektromos eszközök

Sziasztok,

Az egyetemen (SZE) most tanuljuk a "Számítógépek felépítése" tantárgyat. A probléma az, hogy nincs könyvünk, és csak az előadások alapján nehezen sajátítható el az anyag (legalábbis számomra). Tudnátok valami könyvet/leírást ajánlani, amiből elsajátítható lenne ez a tantárgy?

A Professzor weboldala részletesen megmutatja, hogy miket tanulunk a félév során.

http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/drjambor/index.html

( egeresz | 2010. 10. 24., v – 21:07 )

vigasztalasul mondom, ha ezt nekem adnak be egyetlen felev folyaman, bejelentenem a sztrajkot. Akkor is, ha nekem kellene leadnom egyetlen felev alatt.

A tema feloleli az IT igen nagy szeletet (konkretan amit 1986-ban szamitastechnikanak gondoltak) ez korantsem egyelten felev anyaga. Ennelfogva, ez a targy csak magolassal teljesitheto, semmi reszletbe bele nem megy, semmit el nem magyaraz, es mint ilyen mind informatikusnak, mind pedig nem informatikusnak felesleges.

Csokoltatom Dr. Jambort. (Nem prof, hanem docens)

Viszont pluszpont az egyetemnek a letoltheto jegyzetert.

( hop1 v | 2010. 10. 24., v – 21:35 )

Én azért innen is hiányolom a számítógép, a neumann rendszerű számítógép (az esetek túlnyomó többségében 60 éve ezt használjuk), a program, az algoritmus fogalmak definícióját.
Ez számomra a mai informatikai oktatást tekintve lehangoló.

( egeresz | 2010. 10. 25., h – 00:15 )

Ivan Flores
Korszerű számítógépek rendszertechnikája
Műszaki Kónyvkiadó, Budapest, 1973
(fordította: Könyves Tóth Pál)

Mint fentebb írtam, 60 éve neumann rendszerű számítógépeket használunk. El kell szomorítsalak, alapvetően az 1952-ben üzembehelyezett EDVAC és a mostani PC-d is ugyan azzal a logikával dolgozik, és alapvetően megegyezik a felépítésük is. A számítógép még mindig csak az utasításvégrehajtó-egység és a memória. Az, hogy ez hogyan van megvalósítva, ezen a szinten teljesen mindegy.

Hát ez tényleg elszomorító...
soros végrehajtás, az adat és a program megkülönböztethetetlensége, stb...
egy jobb amd-s gépről lehet mondani, hogy nyomokban Neumann architektúrát tartalmaz...
Ezzel nem akarom azt mondani, hogy semmi köze a Neumann architektúrához, de az sem igaz, hogy 1:1-ben az. Mert nem az.

Én sem azt írtam, hogy egy az egyben neumann architektúra. Ami pedig elszomorít, hogy vannak olyan alapvető fogalmak definiálva, melyeket valóban vmelyik alapozó tárgy keretein belül kellene megtenni, ezek hiányoznak. Pont nemrég jártam olyan órán, ahol az oktató azt ecsetelte, hogy nem minden esetben dönthető el, hogy mi tartozik a számítógéphez, és mi számít perifériának. Na ettől egy percre leültem, mert ha ezek a fogalmak tisztázva vannak, akkor szerintem ez a kérdéskör mindenki számára világos.

na, ne menj bele a microarchitekturaba

a futtathato kod ugyanugy file a diszken,. ugyanugy irod ki pendrive-re, mint egy mp3 -at, es az mp3 comment tagben ugyanugy lehet exploiter, mint ahogy hang.

A futtathato kodot ugyanugy program generalja, mint az mp3 allomanyt, sot a futtato kodot (c fordito) generalo programot is programmal generaljuk (c forditoval forditjuk).

Izig verig neumann ez, Neumann Jancsi nem tett olyan megkotest, hogyaszondja a kod es az adat egysege csak akkor van, ha az executable segment descriptor es a data segment desctriptor nincs elkulonitve a cpu-ban.

de Neumann tett olyan kijelentéseket, hogy beolvasod az utasítást, dekódolod, beolvasod az operandusokat, végrehajtod a műveletet, kiírod az eredményt és ezt csinálod sorban. Amióta pipeline van, meg branch prediction, meg több műveletvégző egység, pláne HT, azóta ezek a dolgok mérsékelten igazak.

Másrészt meg ha külön van az adat és az utasítás cache, akkor az is sérti a Neumann elvet, ami mondja azt is, hogy az adat és az utasítás nem megkülönböztethető. Meg ott van a Numa, vagy nézheted azt is, hogy a több opteronos szerverekben a memória egy-egy része dedikáltan egy-egy procihoz tartozik, stb.

Elismerem, jól láthatóak a neumann-i gyökerek, de a mostani cuccok azért már nem teljesen azok.

> Elismerem, jól láthatóak a neumann-i gyökerek, de a mostani cuccok azért már nem teljesen azok.

A Neumann architektúrát alkatrészlistaként tekintve valóban "nem teljesen az". Absztrakt, részleteket mellőző, lényegre törő, magas szintű leírásként azonban még mindig megállja a helyét. Teljesen.

Én nem mennék ilyen részletekbe ezen fogalmak értelmezésénél. Az, hogy a procin belül mi történik ebből a szempontból nem túl lényeges, kifelé legnagyob részben egy neumann elven működő vezérlőegységet látsz belőle.
A cache pedig nem a memória. Több processzoros rendszereknél sincs a memória aszerint szétválasztva, hogy adatot vagy programot tárolsz benne.

a citalt konyvet joparszor olvastam. Eloszor talan 18 eves koromban. utana meg nehanyszor unalmamban. Az elso olvasaskor "mi ez az elavult szar" jart a fejemben, kesobbiekben mar ereztem valami oszefuggest a valosag es a konyv kozott. Azert citaltam ide, mert:

- ugyanazokat a klasszikus magyar elnevezeseket hasznalja, mint Dr. Jambor jegyzete (IO muveletek helyett B/K muveletek stb)
- A konyv temaja feloleli Dr. Jambor jegyzetenek 60%-at, nagyjabol meg hasonlo didaktikaban is.

A konyv nem ennyira elvezetes, mint a Tanenbaum konyvei, azonban 8 darab derekszoggel ellatott fejjel akar olvasmanyosnak is tekintheto.

( hal | 2010. 10. 25., h – 09:41 )

Pl: Cserny László - Számítógépek architektúrája