"Oracle és Linux kezeli a T-Mobile hálózatát"

Oracle

"Új, sztenderdizáltabb informatikai rendszer szolgálja ki a T-Mobile hálózati szolgáltatásainak irányítását, amely a rugalmatlan gyártóspecifikus megoldásokat váltja. A Magyar Telekom alacsonyabb üzemeltetési költséget, majd komplex szolgáltatások kifejlesztését várja a folyamatban lévő migrációtól."

A teljes cikk itt olvasható.

( _Allen v | 2010. 10. 21., cs – 20:22 )

"...A hardveren és szoftveren megtakarítható összeg százmilliókra tehető..."

Akkor fordítanak majd arra is némi pénzt, hogy nekem ne kelljen az ablak mellett állnom, ha telefonálni akarok?

---
Slackware-current

( anr | 2010. 10. 21., cs – 20:57 )

szepen kinotte magat a x86 arch.

--
Live free, or I f'ing kill you.

( suckit | 2010. 10. 21., cs – 21:18 )

Oracle és kiadáscsökkentés egy cikkben, hmm, ebből azért lehet némi fogalmunk arról, hogy mennyibe került eddig. :)
A válság keresztbe tesz a mamutoknak, mint anno a felmelegedés, és kénytelenek elmozdulni olyan irányba, amikkel a kicsik dolgoznak sokkal hatékonyabban.
Vagy kihalnak...

suckIT szopás minden nap! Solaris: a legeslegfaszább OS

Nem tudom, de nekem a Huawei e1750-et megette az USB modeswitchel a Debianos hálózatkezelő, sőt
csak végig kellett mennem a "varázslón" -> a típust felismerte, aztán: ország, hálózat, és már csatlakozott is a Svéd Telia-ra... (mert most épp ott vagyok)

http://taklertamas.deviantart.com/ || registered Linux User #518773 || Dell Studio 1537

Van. Nem is egy.

Aztán amikor édesanyám laptopján a Vodafone, T-mobile, után harmadiknak egy más típusú vodafone következett, akkor a driverek szépen összeakadtak, és onnantól nem ment egyik sem.

Egészen egy windows újratelepítésig.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Linuxos megoldás hibátlan, csak azt, hogy a Linuxos hibái nekem kevesebb bosszúságot okoznak.

( LZ | 2010. 10. 22., p – 08:37 )

Pár vicces dolog ami megmaradt bennem a cikk kapcsán:
- 1 rackbe elfér minden: aha, meg a ki elhiszi
- HP még a DB alá se tudta betolni az itániumos bladejeit
- "Javával bármit lehet majd" :)))
- "A hardveren és szoftveren megtakarítható összeg százmilliókra tehető az Ericsson által korábban biztosított megoldáshoz képest" Higgyétek el ez nagyon nem mérvadó! :)

El tudom kepzleni, hogy akar 1ft-ert is odaadjak a vasat, a cuccot, es a beuzemelest, cserebe a zsiros karbantartasert. A fonok orra ele meg oda lehet tolni, hogy az eddgi egymilliardba kerult cucc, most csak 1milla, cserebe a meglevo rendszer c vaganyra lett teve, es uj ceg lathatja el a rendszeres karbantartasi feladatokat, akar a meglevonel is olcsobban. A lenyeg, hogy egyszer bekeruljon a rendszerbe az ora /vagy barmelyik masik/ megoldasa, aztan mar nagyon nehez onnan kigolyozni.

AZ adott beszerzéshez semmi közöm, meg a T-hez is igen kevés egy ideje, de azt véletlenül tudom, hogy a Telekomos beszerzések nem 1 emberes döntések, és 3-5 éves TCO számításon alapulnak. Fura elképzelése van itt néhány embernek a 50+ főt alkalmazó cégek működéséről.

ps: nem azt írtam, hogy a döntés jó vagy rossz, főleg mert a TCO számításba a "de le fog rohadni ez a szar" jellegű dolgokat előre nehéz beárazni, annak a költsége utólag derül ki mindig.

Na, azért a capex/opex arányokat azért lehet eléggé "konstruktívan" is kezelni, úgyhogy ennyit a 3-5 év összes költségéről.... Meg az is jó kérdés, hogy az adott rendszer esetén mit számolnak bele a kiépítés költségeibe, meg mit nem? Gondolom, te is láttál már olyan projektet, aminek az egyéb költségvonzata (hálózati struktúra módosítása, érintett rendszerek átkonfigurálása, netán az alkalmazás átírása) nem szerepelt a tco-számításban... Holott ezek javarészt előre felmérhető és megbecsülhető költségek...

Nekem se. A t-comhoz sincs kozom, sot a belso lelkivalagat egyaltalan nem is ismerem, megcsak barati beszamolokbol sem. Mas cegnel, tobb szaz, es ezer felhasznaloval rendelkezonel viszont mar lattam hasonlot. Ott tolunk keletre elok mondtak olyan arat, amivel nem lehet versenyezni, es barmit, (valoban barmit!) meg-, es beigertek. Hogy mindebbol mi valosult meg, azt nem tudom :P

Es amennyire eddig lattam, es hirtelen fel tudom idezni, donteni mindig egy emeber dont a vegen, de legalabbis egy ember van, akinek a "kedveben kell jarni".

Pár évvel ezelőtt az egyik cég CDR-ek feldolgozásával foglalkozott. Sok dolgot írtak java-ban, többek közt ezt is, aztán amikor szóltak nekik h kicsit nagyobb teljesítményre lenne szükség, átírták az egészet c++-ra, és 2-3 nagyságrenddel nagyobb teljesítményt tudtak adni. Mindenki tudja: tervezés-fejlesztés-telepítés-karbantartás-vas idők-árak... sokminden játszik, de itt a vas teljesítménye nem tudott ekkorát ugrani, még ha csilliárdokat is költöttek volna rá.

Muhaha :)

Ha elég sok idő áll rendelkezésre a fejlesztésre, akkor a C/C++ mindig veri a Java-t sebességben. Elvből. :-))))

Kivételt képeznek az olyan alkalmazások, amik idejük jó részét várakozásban töltik egy eszközre. Akkor mindegy, hogy mennyire tetű nyelven van megírva a szoftver. :)

szeretem, mikor csak ugy szorja az eszt valaki. megtartottad volna magadnak, jobb lett volna :-)

gondolom a JITrol nem hallottal meg, meg ilyesmirol. olvasgass teszteket, nezz numerikus benchmarkot, ha jol van megirva a kod, ugyanolyan gyors lesz, vagy gyorsabb.

de minek magyarazok en neked?

Mint említettem, nem webszervert kellett feljavítaniuk, és kicsit meredek információ híján lehülyézni valakit, mert neked más az elképzelésed. Sok esetben jó a java, sok esetben teljesítményben is elég jó, sőt általában bekerülési ktg szempontjából jó egy fejlesztésnél. De csak általában.

Amennyiben nio-t használ, a többszálú feldolgozásnál sokat lehet nyerni a context switch-el szemben. Más kérdés, hogy mondott egy olyan dolgot, ami nyilván jobb java-ban :) De nem is véletlen, hogy a szerver alkalmazások területe az, ahol igazán érezni a java jelenlétét.

Ott viszont már meg van lőve, amikor nem az I/O a szűk keresztmetszet, és egyszálú feldolgozás van. Sőt sokszor még a cpu cache is bejátszik, mert nem egyforma méretű kódokat generál egy c/c++ fordító egy problémás szekciónál, és a JIT.

Én elmondhatom ugyanezt. Link itt lent.
Persze válaszidőt gigabiten mérni hülyeség lett volna, ahogyan átviteli sebességet is (a kvarcórám kitömi statikus fájlokkal a gigabitet), úgyhogy én inkább localhoston mértem.

suckIT szopás minden nap! A javaisten bármikor lealázza a C-s webszervered grizzlyvel, pl.

Nem, az állításod cáfolatával jövök, semmi mással. De látom, te mindenáron terelni akarsz.

Megnézhetsz, biztos lenne pro és kontra is példa, a kóderek felkészültségétől függően.

suckIT szopás minden nap! A javaisten bármikor lealázza a C-s webszervered grizzlyvel, pl.

elvegeztem en is a benchmarkot, es igazat adok, a latency tekinteteben tenyleg van egy 3xos kulonbseg, ugyhogy ebben a reszeben igazad van, mea culpa.

azt az allitast viszont tovabbra is fenntartom, hogy az ecosystem miatt Javaban fejleszteni gyorsabb egy komplexebb rendszert (pl az elobb emlitett restful wst), mint C/C++ban.

( dap | 2010. 10. 22., p – 13:15 )

És arra mikor lesz megoldás, hogy ha egy országgal odébbmegyek és internetezni szeretnék, akkor ne route-oljanak először haza, hanem kapjak egy helyi IP címet..? Nevetséges, hogy milyen árak vannak a roaming internetre 2010 -ben, amikor az internet mindenhol ottvan.

Miert, neked van a kulfoldi mobilhalozattal szerzodesed? Fizetsz felejuk dijakat? Nem, te a szolgaltatodnak fizetsz roamingdijat, hogy mas halozatban, mint a te szerzodott halozatod, megkapd a szolgaltatast. Ha egy lakasban csak UPC-s internet van, de neked van a Digivel szolgaltatasod, ott sem ervenyesitheted a Digis szerzodesedet. Nem vonatkozik ra. Max akkor, ha a Digi es a UPC kot egymassal vmifele roaming-jellegu szerzodest, hogy Digisek is hasznalhassak a UPC altal kiepitett halozatot es forditva.

Évvége, tekintsünk vissza: eltelt 4 év, jelen állás szerint 2015 végétől nincs többé roamingdíj az EU-ban.

Konklúzió: sajnálatos, hogy emberek képesek beletörődni a langymeleg szarba, sőt, még védeni, megmagyarázni, hogy a szar miért jó, ahelyett, hogy tennénk ellene, ahogy tudunk.
Tanult tehetetlenség..?

Épp ezaz: nem attól olcsóbb, mert versengés van. értsd: ha mondjuk a Vodafone a verseny miatt bevállalná, hogy nála olcsóbb a roaming mint máshol, válaszul az O2 beválallná, hogy nála még olcsóbb stb. az elvezetne a valódi, piac által diktált olcsó roaminghoz. Ez most így piactorzítás, ilyen erővel minden szolgáltatás az egész EU-n belül kerüljön ugyanannyiba mindenkinek. Kíváncsi vagyok hányn tapsolnának ennek.

Az egész egy rossz rendszer, aminek ugyan értem a működését, de nem fogadom el, mert az eltörlésével valójában mindenki jól jár, win-win.

Ezért gondolom, hogy a telco ipar szégyene, hogy nem találtak erre a problémára megoldást, hogy külső beavatkozás kellett hozzá. Végén a saját ügyfeleiken is csattant az ostor, ez kellett volna hogy legyen a motiváció, hogy elinduljon valami, de semmi, ez ami gáz. És már az EU szerint is.

Szerintem meg egy szivatás, aminek áldozatai vannak. :)

Az árak emiatt biztos nem fognak jelentősen emelkedni, cserébe a juzer értelmesem tudja használni a mobilját külföldön is, a szolgáltatók pedig megoldják, kigazdálkodják valahogy - áremeléssel, ilyen-olyan optimalizálással, tök mindegy.

Rá lehet fogni, hogy Mari néni, aki Celldömölkről 40 éve nem tette ki a lábát most jól rábaszik, mert 160 ft-tal többet fizet az alapdíjra, de ha jól megnéznénk azt az alapdíjat, hogy pontosan milyen terheket vállal vele, most is ordító igazságtalanságokat találnánk - ilyen az alapdíjak és általánydíjak megkerülhetetlen világa.

Semmi bajom nem lett volna a roaminggal, ha tényleg egy normális szolgáltatás lett volna, azaz választhattam volna, hogy mondjuk dupla alapdíjért korlátlanul roamingolhatok az EU-ban. Csakhogy ilyen nincs, tervezhetetlen, átláthatatlan költségek vannak, meg a vesződség a helyi SIM kártyákkal.

( NagyZ v | 2014. 12. 29., h – 23:14 )

ha mar nekrofiliat kovetett el dap kollega a topikkal, akkor emlekezzunk meg arrol, hogy a NFV sehol sem volt 4 eve, most meg az osszes telco konyorog, hogy nekik is jusson egy kis szeletke, es idoben felugorjanak a band- es hypewagonra...