A román IT nem csak a bérekben előz minket

HUP

A hazai IT munkaerőpiac nem szigetként létezik, hanem a közép-európai országokkal versenyez a betelepülő cégekért, melyek mind a karrierlehetőségeket, mind a béreket alapjaiban határozzák meg. A 16. kraftie adásban úgy gondoltuk, Románia mindenképpen megér egy misét.

Az egykori KGST országokkal a nagy demokratikus startvonalra anno együtt álltunk fel, de mára a sereghajtó, és itthon alaposan lesajnált Románia is megelőzött minket. A folyamat aggasztó, hiszen a magyar informatikai munkaerőpiac versenyelőnye mára szinte csak az olcsóságában, illetve Budapest jó adottságaiban rejlik. Márpedig akárcsak a bérgyártásban, a kiszervezett IT-ban sem életbiztosítás ez a helyzet.

Kolozsvári barátainkkal, Láng Mátéval (Binhatch) és Nagy Geryvel (Ethica) megpróbáltuk megfejteni a román siker titkát, górcső alá vettük az oktatást, a béreket, az adózást, és a nyelvtudást is.

Az adásban elhangzott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk, és a többi hallgatóval. Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, és a YouTube csatornánkon is.

( PestiSrac | 2023. 09. 22., p – 12:33 )

Egy kis update. A felvételnél még csak sejteni lehetett, említettük is, de pár napja a román törvényhozás előterjesztett pár új adószabályt (egyelőre még csak tervezet), melyek némileg megcsorbítják az IT-sok eddigi kedvező adózását. A szja mentesség csak havi 2000 eurós (10e lej kb) bérig lesz, a felette lévő rész adóköteles, a katátjuk pedig 1%-ról 3%-ra emelkedhet. Hozzáteszem ez még így is fasza. :)
https://maszol.ro/gazdasag/Kozvitan-a-megszorito-intezkedescsomag-tobb-…

nyilvan nem kata a neve, de a konstrukcio megfeleltetheto a magyar regi katanak a celjat, az alanyait es a kedvezo adozasat tekintve. es akarcsak itt, ott is pontosan tudjak a donteshozok, hogy a szinlelt munkaviszony melegagya.

ne gondold h nem kepes egy adohatosag ezt kovetni. itthon is lattak a foglalkoztatasbol mit csinal a kata, megis kozel 10 even at bovitettek a jogosultak koret es az osszeghatart, mert fontos volt a feherites.

es meg csak nem is azert dozeroltak le, mert adokiesest okoz, hanem azert h letorjek a fogyazstast es vele az inflaciot. adot nem emelhettek, az ugyanis gyurcsanyista trukk, arsapkat nem torolhetek el, hisz az is gyurcsanyista. ezert kinyirtak a katat. siman emelhettek volna a kulcsot, ugy is jo lett volna. de nem az adobevel novelese volt a cel. a katat ugyanis 400e egyeni es tarsasvallakozas hasznalta, hatassal volt azok beszallitoira, es fovallalkozoira, ill a csaladjukra. igy mar kozel 1m embert erintett a beszantas kozvetve vagy kozvetlenul, visszavagva a fogyasztast egy eleg szeles tarsadalmi retegben anelkul hogy adot emeltek volna vagy az arsapkakhoz nyultak volna.

a romanok tovabbra is hallgatolagosan szemet hunynak a trukkozes felett, csak emeltek az adopresen. igy kellett volna nekunk is. nem igy lett. mondjuk naluk nincs is ekkora inflacio. :(

Románia smafu! 

Belorusszia a legkirályabb! :D 
Fejlesztésben egyébként egyáltalán nem rosszak de bérekben nincsenek egy szinten. Természetesen belorusz fizetésekhez képest és ottani árszinten jók a fejlesztői bérek. 

Arra azért kíváncsi lennék, hogy átszámítva forintra mennyire jellemző Romániában a 7 számjegyű nettó programozói fizetés! Ez 12800 lei. 

Vagy megint statisztika-mágia megy. Szokás szerint hozzászámoljuk az "Informatikusok" béréhez azokat PC-bolti csavarozó-szerelőket meg, PHP-pöcögtetőket akiket nem kellene ide sorolni. Persze tág értelemben IT-ban dolgozik aki PC-ket szerel össze naponta meg utp kábelt húz ki és krimpel. De ezzel az erővel orvosokhoz lehet számolni a természetgyógyászokat is. 

hanem azert h letorjek a fogyazstast es vele az inflaciot [...] mondjuk naluk nincs is ekkora inflacio.

Aki KATA-s embert ismerek, velem együtt mind emelt minimum úgy árat, hogy az infláció + nagyobb adó után ugyanannyi maradjon nála nettó vásárlóerőben, ez meg ugye árat hajt fel a láncon át, tehát inflációt okoz végül. Ahogy az összes nagy kormányzati inflációt csökkentő csodafegyver közvetve mind inflációt növelt. Az a helyzet, hogy bár a közgazdaságtan nem annyira kemény szabályrendszerű, mint mondjuk a fizika, de azért eléggé kemény ahhoz, hogy ezek a trükkök összességében - nemzetgazdasági szinten - ne üssenek vissza keményen. És hopp, itt a rekord infláció.

https://iotguru.cloud

Egy polcra volt szükségem meglevő szekrénybe. Mömax ár múlt hét 10 ezer ft, semmi akció normál ár. Ezen a héten, 15 ezer forint és hatalmas 20% kedvezmény van hozzá. A magyar inflációt a magyar vállalkozói mentalitás alakítja legnagyobb arányban. A rendszerváltás máig velünk élő rossz szelleme. Sőt történelmi időkre visszatekintve Magyarországon volt a világ legnagyobb hiperinflációja amíg 1946 nyarán be nem vezették a forintot. 

Na, azért van, ami kimaradt a történelem- és a közgázkönyvekből... :-\
A kékpengő... amit Moszkvában nyomtak és ellátták vele - bőségesen a szovjet katonákat. A fedezet, e pénz mögött a Szerjozskánál lévő dobtáras balalajka volt. :-P
Ha valaki nem fogadta volna el ezt a valutát. :-P
Lassan már teljesen kihaltak azok, akik ezt élesben átélték, tapasztalták. A "hivatalos" narratívából mindez - kimaradt. A mongol szifilisz. Is. :-\

Mennyi is az aktuális KATA alanyi adómentesség éves határa? 12 millió? Max éves bevételi határ meg 18 millió? Ennél jobb fizetések vannak fejlesztői munkakörben. 

Minek vállalkozni ha kevesebb a bevétel és még költségek is lesznek, továbbá kockázat, feszültség... ?

Vállalkozás ott kezdődik, hogy a cégcsoport éves bevétele milliárd felett van, több kft, egy zrt. Ami ez alatt van az kényszervállalkozás és önszopatás. 

Van persze gumis, fodrász, fagyislány. Nem is túl jó ebből élni. De informatikában nincs ok kevesebb bevételért vállalkozni amikor többér vannak állásajánlatok. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Mennyi is az aktuális KATA alanyi adómentesség éves határa? 12 millió? Max éves bevételi határ meg 18 millió? Ennél jobb fizetések vannak fejlesztői munkakörben. 

Heti maximum 16-20 órát dolgozom egyszerre általában 3-4 céggel és én döntöm el, hogy akarok-e dolgozni az adott céggel. Ezen kívül van ~2-3 kisebb saját projektem, amelyek annyi pénzt nem hoznak, hogy csak abból éljek meg, de annyi pénzt hoznak, hogy szabad szemmel látható legyen az adózás kapcsán.

Minek vállalkozni ha kevesebb a bevétel és még költségek is lesznek, továbbá kockázat, feszültség... ?

Mert teljes mértékben én osztom be az időmet és teljes mértékben rajtam áll, hogy mikor és mennyit dolgozom.

De informatikában nincs ok kevesebb bevételért vállalkozni amikor többér vannak állásajánlatok. 

Szerintem te soha nem voltál vállalkozó és nem is érted, miért jó annak lenni.

https://iotguru.cloud

Heti maximum 16-20 órát dolgozom egyszerre általában 3-4 céggel és én döntöm el, hogy akarok-e dolgozni az adott céggel. Ezen kívül van ~2-3 kisebb saját projektem, amelyek annyi pénzt nem hoznak, hogy csak abból éljek meg, de annyi pénzt hoznak, hogy szabad szemmel látható legyen az adózás kapcsán.

Bárhogy csűröd csavarod kevesebbet keresel mint amit rendes cégnél valódi prog állással megkereshető. Ha sok szabadidőt akarsz vannak napi 6 órás meg 4 órás munkakörök is, azaz heti 20 óra. 

Mert teljes mértékben én osztom be az időmet és teljes mértékben rajtam áll, hogy mikor és mennyit dolgozom.

 Ez magyar vállalkozói mentalitásban inkább hátrány mint előny. A vásári dzsigoló "vállalkozótípust" leszámítva gyakran még este sem akar véget érni a munkaidő. Az időmet én is magam osztom be. Daily standupokon kell ott lennem, elég gyakran virtuálisan netes meeting formájában. Egyébként meg tartani kell a sprintcélokat, ami számít. A benti irodai környezet is kellemes, pálmaház, svédasztal, et cetera. Ha nem sajnálnám az időt az utazásra minden nap bemennék. 

Szerintem te soha nem voltál vállalkozó és nem is érted, miért jó annak lenni.

 Szerintem te pedig soha nem dolgoztál valódi informatikai cégnél valódi fejlesztőként. Esetleg a gengszertváltás őskáoszrobbanásában keletkezett vadtenderes cégeknél szereztél örök életre keserű tapasztalatokat. Azok soha sem voltak valódi infó cégek. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Bárhogy csűröd csavarod kevesebbet keresel mint amit rendes cégnél valódi prog állással megkereshető.

Nem, mindent beleszámolva is többet keresnék vállalkozóként, mint alkalmazottként, ha ugyanannyi időt dolgoznék.

Ha sok szabadidőt akarsz vannak napi 6 órás meg 4 órás munkakörök is, azaz heti 20 óra. 

Mint írtam, szabadúszó vagyok, egyszerre - egy időben - dolgozom 3-4 cégnek, biztos nagyon szeretnék, amikor heti 2-6 órák miatt szopniuk kellene a munkavállalói dolgokkal, pláne azzal, hogy több helyen is legyek munkavállaló. Pláne, ha viszonylag rövid pár hetes projektmunkát vállalok, ami nem is nagyon passzírozható bele az alkalmazotti létbe...

Ez magyar vállalkozói mentalitásban inkább hátrány mint előny. A vásári dzsigoló "vállalkozótípust" leszámítva gyakran még este sem akar véget érni a munkaidő. Az időmet én is magam osztom be. Daily standupokon kell ott lennem, elég gyakran virtuálisan netes meeting formájában. Egyébként meg tartani kell a sprintcélokat, ami számít. A benti irodai környezet is kellemes, pálmaház, svédasztal, et cetera. Ha nem sajnálnám az időt az utazásra minden nap bemennék.

Örülök neki, dolgozz így. De ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek így kellene dolgoznia és azt se, hogy csak így lehet dolgozni.

Szerintem te pedig soha nem dolgoztál valódi informatikai cégnél valódi fejlesztőként.

De, éveket dolgoztam valódi informatikai cégnél valódi fejlesztőként alkalmazottként. Most is több valódi informatikai cégnek dolgozom valódi fejlesztőként (illetve sok esetben már inkább tanácsadóként), csak nem alkalmazott vagyok.

https://iotguru.cloud

Vállalkozás ott kezdődik, hogy a cégcsoport éves bevétele milliárd felett van, több kft, egy zrt. Ami ez alatt van az kényszervállalkozás és önszopatás.

Bocsánat, de ezt így kijelenteni baromság. Elég sok céget ismerek - IT és nem IT is -, akik éves bevétele nem éri el az 1 milliárd forintot. És mindezek mellett jól megélnek az alkalmazottak és a tulajdonosok is.

Én inkább az 1 főre eső bevételt vizsgálnám. Nem mindegy, hogy 100 milliót 1 ember vagy 10 ember termeli ki.
Arról nem is beszélve, hogy a bevétel vizsgálata önmagában kevés. A többi paramétert is nézni kell hozzá. Szerintem.

Szerintem nem normalis az, hogy mondjuk informatikuskent keresel havi egymillio forintot, es negyedannyit adozol utana, mint amennyit egy tanar adozik a fizetese utan.

Mint ahogyan azt sem tartom normalisnak, ha egy uzleti tevekenyseget egyedul egy specifikus adozasi forma tud eletben tartani.

Szerintem nem normalis az,

Történetileg volt az EVA, ami például 2010-ben 30% adókulccsal 25 millió forintig volt jó, tök egyszerű volt, nagyjából KATA egyszerűségű. Csak az "elmúltnyolcév" terméke volt, ezért jött a KATA, ami akkor 6 millió forintig havi 50/75 ezer forintos adót jelentett, havonta fixen, ~maximum 10-15% adóval, aztán utána 6 millió felett 40% adóval sávosan. Nem volt tökéletes, de addig csavargatták az EVA-t, amíg mindenki át nem ment, aki 10-12 millió alatt keresett évente, mert nyilván jobban megérte. A többieknek ott volt az EVA továbbra is.

Amit elrontottak, az leginkább a 6 milliós sáv 12 millióra bővítése, amivel nem hoztak be valami köztes sávot, hanem technikailag csináltak egy +6 milliós bevételi sávot 0% adóval és 12 millió felett jött be a 40% adó sávosan, az összes maradék EVA átment ide, illetve aki csak tehette, szintén átment KATA adózási formába, mert annyira megengedő és olcsó volt. A másik baj az volt, hogy 10 év alatt nem növekedett se a minimálbérrel, se az inflációval a fix adó összege, a reális ~120/180 lett volna 2023-ban.

https://iotguru.cloud

hat az 1 misi utan ugyanugy fizeted a jarulekokat mint a tanar.

de ha jon egy fusi munka, pl "itt egy sd kartya csak beszart, le tudod menteni rola az adatokat" melot szepen le lehetett papirozni: 0 munkat igenyelt hogy csinalj egy szamlazzhu szamlat, es mindenki boldog volt: te is, az allam is (feheredett a gazdasag), a vevo is (volt kezeben szamla, nem kellett hazipenztarozni). most csak neked lesz 0 munka vele, csak papir nincs melle :D

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Egy tanár semmit sem adózik de facto. A teljes jövedelme a valós produktivitást felmutató adófizetők pénzéből származik. Technikailag úgy szabályozza a törvény többek között a tanárok bérezését, hogy az adófizetőktől kapott fizetése egy részét visszafizeti adóként. Ha úgy szólna a szabályozás, hogy a tanári bérek teljesen adómentesek akkor meg egyben a nettó bérét kapná amiből semmit nem fizetne vissza adóként. Pont ugyanez lenne a helyzet. 

Az informatikus "negyedannyi" adója valódi pénz, amiből többek között lehet fizeni a tanároknak bért. Ha szociális demagógiának engedve négyszeresére emelnénk az informatikus adóját hamar elmenne kedvezőbb adózású országba dolgozni. Ehhez egyre gyakrabban már el sem kell hagynia fizikailag a jelenlegi lakhelyét. Onnantól a "negyedannyi" adója más országba fog befolyni. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

A teljes jövedelme a valós produktivitást felmutató adófizetők pénzéből származik. Ha úgy szólna a szabályozás, hogy a tanári bérek teljesen adómentesek akkor meg egyben a nettó bérét kapná amiből semmit nem fizetne vissza adóként. Pont ugyanez lenne a helyzet. 

Attól még, hogy nem számolsz adókat az állami alkalmazottak munkabérén, attól még ugyanúgy ki kell fizetni azt a pénzt a nyugdíjasoknak, a rendőrségnek, a tűzoltóknak, orvosoknak, kell belőle venni kötszert, gázt, krétát, aszfaltot, benzint, autókat, gépeket, alkatrészeket, tehát az a pénz ugyanúgy kifizetendő költség marad az állam oldalán - ha adóként számolod, ha nem.

Az informatikus "negyedannyi" adója valódi pénz, amiből többek között lehet fizeni a tanároknak bért.

Ugyanúgy valódi pénz az állami alkalmazottak adója is, pláne, ha járulék.

https://iotguru.cloud

Nem az nem valódi pénz! 

Ugyan mi lenne a különbség ha tisztán a nettót kapnák a tanárok? Mitől szaporodik az a pénz amit a kincstár odaad a tanárnak bruttóban majd visszaszedi az adó és járulék részét az adóhatóság ?? 

Van ilyen Jézus-faktora minden tanárnak és megtörténik a csodálatos pénzszaporítás?! :-D

Ez csak elszámolási kérdés, szabályozás. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Ugyan mi lenne a különbség ha tisztán a nettót kapnák a tanárok? Mitől szaporodik az a pénz amit a kincstár odaad a tanárnak bruttóban majd visszaszedi az adó és járulék részét az adóhatóság ?? 

Ha minden alkalmazott állami alkalmazott lenne vagy minden alkalmazott versenyszférában lenne, akkor a két esetben az állam eltérő forintot kell fizessen a nyugdíjasoknak?

Ez csak elszámolási kérdés, szabályozás. 

Nem.

https://iotguru.cloud

Hülye vagy.

A tanár az, aki előállítja a jövő adófizetőit.... ha jó az oktatás, akkor magasabban képzett, és több hozzáadott értéket előűllító (ergo több adót fizető) emberek jönnek ki belőle. Nem a tanár "termeli" a pénzt, hanem a tanár által kitanított emberek.

Vannak egyébként fizetős oktatásokat szervező cégek, ahol gyakran tanítanak olyan tanárok, akik valaha közoktatásban tanítottak. Meg lehet nézni, hogy az ilyen cégek milyen nyereségekkel működnek, és akkor talán azt is belátod, hogy a tanár értéket teremt...

Itt arról van szó, hogy az állami fizetések után "beszedett" járulékok nem valódi beszedett járulékok, hiszen a tanárok bérét az állam állja, a reálgazdaságból elszedett adóforintokból, járulékokka együtt.

Ami így ebben a formában nem igaz, ahogy a fordított logika se, hogy csak virtuálisan beszedett adóforint, amit aztán az állam aztán a reálgazdaságnak átutal különféle okokból.

Mondok példát, nézzük azt az állapotot, amikor a nyugdíjfolyósító egy önálló állami cég volt: a működése az, hogy a munkabérek nyugdíjjárulékát megkapta bevételként, majd azt felosztotta a nyugdíjasok között, mint kiadás és valamennyi pénzbe került a működtetése. Tegyük fel, az állam eladja ezt a céget, magákézbe kerül a nyugdíjrendszer működtetése, minden más marad a régiben, amire van példa világszerte. Ettől a lépéstől megváltozik az állam által fizetett tanárok bérköltsége az állam számára? A következő hónapban is ugyanúgy és ugyanannyi pénzt utal ugyanazokra a számlaszámokra, amelyek közül egy tétel esetén ugyanúgy és ugyanannyi nyugdíjasnak utal tovább egy cég, amelynek csak a tulajdonosa és üzemeltetője változott meg, a működési költsége se változott egyik hónapról a másikra. Hol látod, hogy az állami alkalmazottak adó és járulékköltsége nem valós pénz?

https://iotguru.cloud

Hogyne lenne valós pénz - a reálgazdaságból elvett adóforintokbat helyezi át az állam különböző állami számlaszámokra.
Ha én, mint állam növelem a fizetnedő TB mértékét, a reálgazdaságból újabb pénzt vonhatok el, de az állami alkalmazottak esetén csak számlák között rendezem át a pénzt.  

Hogyne lenne valós pénz - a reálgazdaságból elvett adóforintokbat helyezi át az állam különböző állami számlaszámokra.

Oké, ha a reálgazdság által befizetett adóból fizet reálgazdaságbeli cégeknek az állam (például gyógyszert vesz a gyógyszergyártól), akkor a reálgazdaság által befizettt adó egy része hirtelen nem lesz valós pénz?

Ha én, mint állam növelem a fizetnedő TB mértékét, a reálgazdaságból újabb pénzt vonhatok el, de az állami alkalmazottak esetén csak számlák között rendezem át a pénzt.  

A TB egy igen jelentős része visszamegy a reálgazdaságba, amikor az állam a reálgazdaságból vesz például eszközöket vagy akár szolgáltatást. Akkor az most valós pénz lesz?

https://iotguru.cloud

Egy percig nem állítottam, hogy a TB pénz nem valós pénz.  Mindössze arra akarok rámutatni, hogy a reálgazdaság-beszedett adó-tanárok tb-je-vissza a TB számlára-reálgazdaság láncolatban az állam a reálgazdaságból elszívott  pénzt tilitolizza, így hiába vetne ki egy különtébét a tanárokra, azt a többletet valahonnna máshonnan kellene megfinanszíroznia, aminek a végső forrása nem lehet más, mint a reálgazdaság.    

Mindössze arra akarok rámutatni, hogy a reálgazdaság-beszedett adó-tanárok tb-je-vissza a TB számlára-reálgazdaság láncolatban az állam a reálgazdaságból elszívott  pénzt tilitolizza, így hiába vetne ki egy különtébét a tanárokra, azt a többletet valahonnna máshonnan kellene megfinanszíroznia, aminek a végső forrása nem lehet más, mint a reálgazdaság.    

Ezt leírhatod akárhányszor, de attól még nem lesz igaz... vagy ugyanennyire igaz az is, hogy a reálgazdaság által befizetett adó azon része, amit az állam aztán elkölt a reálgazdaságban, az csak tilitoli, nem valódi adó. Csökken- vagy növekszik-e attól a reálgazdaság által befizetett adó, ha az állam abból kevesebbet vagy többet költ el a reálgazdaságban?

https://iotguru.cloud

Honnan vonta el azt a pénzt, amiből a  tanároknak extra a TB terheket fizeti?

Ha a nyugdíjrendszer teljesen privát szolgáltatás lenne, akkor honnan vonja és ki vonja el a pénzt? Tehát a tanárok után, ha az állam fizet egy magánnyugdíjpénztárnak havonta adott összeget a nyugdíjszámlájára, akkor azt a pénz honnan vonja el és hova fizeti? Miben más az államnak ilyenkor ez a költség, mint egy akármilyen cégnek? Ülj le egyszer és rajzold le és gondold át.

https://iotguru.cloud

Ha a nyugdíjrendszer teljesen privát szolgáltatás lenne, sem változna meg az a tény, hogy az állami iskola nem cég, nem termel, színtiszta költség az állam költségvetés oldalán. Tehát akkor a fenntartásához szükséges bármilyen  pénzt honnan vonja el az állam? Bingó, a reálgazdaságból, mert máshonnan nem tudja. Nem terméket/szolgáltatást ad el a piacon, hanem adó/járulékfizetésre kötelez, még akkor is, ha a céged veszteséges,  és aki nem fizet, megy a dutyiba. 

színtiszta költség

Ennyi. A többi bla-bla. Ugyanúgy költség, nem tili-toli számlák között, nem elszámolási kérdés, nem virtuális pénz... nem a nettóba kerül az államnak egy állami alkalmazott, hanem ugyanúgy költség az összes adó és járulék.

https://iotguru.cloud

Igen, értem a logikát, hogy látszólag nincs értelme az adóból adott fizetés után még adót és járulékot vonni, tehát egyszerűbb lenne, ha az állami alkalmazottak csak nettót kapnának, és nem kéne bajlódni az adók járulékok "egyik zsebből a másikba pakolásával"

 

Viszont:

- Az egészségügy a befizetett TB járulékokból van finanszírozva (optimális esetben). Ha az állami dolgozók után nincs járulék befizetés, akkor kompenzálni kéne a TB kasszát az állami dolgozók miatt.  Ez milyen alapon menjen? Kell egy külön elszámolási rendszer a TB felé az állami alkalmazottak után. Ha már így van, akkor miért ne vonatkozna a járulék fizetés is az állami dolgozókra is, és akkor nincs 2 fajta elszámolás.

SZJA-val és társaival hasonló a helyzet. A nettó fizetés (amit hazavisz a dolgozó) az a bruttó különféle kedvezményekkel csökkentett mennyisége. (Gyerek kedvezmények, 25 éven aluliak kedvezménye, stb.) Ezeket nyilván az állami alkalmazottak számára is ugyanúgy biztosítani kell, de ha nincs nekik bruttó, mert nem fizetnek szja-t, akkor szintén kell valami újabb elszámolási módszer.

Tehát az, hogy az állami alkalmazottak úgyanúgy fizetnek SZJA-t, meg TB-t, az valójában egyszerűsíti a rendszert, mert ha nem így lenne, akkor rájuk külön számítási módszereket kellene kidolgozni nagyon sok esetben, így meg egységes az egész, és mindenkire pontosan ugyanazok az elszámolási szabályok és kedvezmények vonatkoznak, függetlenül attól, hogy állami vagy magánszektorban dolgozik.

2022 szeptemberében nyúltak hozzá a katához, júniusban az államháztartás hiánya már az előírányzott éves cél 98 százalékánál tartott, de már márciusban (!) is elérte az éves cél 75 százalékát, köszönhetően a választásnak és annak hogy a gáz ára a 2021 januári szinthez képest 2022 januárjában már ötszörösére emelkedett. Tarthatatlanná vált a költségvetés helyzete.

Nem az infláció elleni eszköz volt ez (ami akkor még nem volt kirívó az EU-ban), hanem a bevételek gyors növelésének eszköze.

( Sanya v | 2023. 09. 22., p – 15:07 )

Akkor ezért vallja magát románnak az újságíró külföldön!

( PunishR v | 2023. 09. 22., p – 15:08 )

"A folyamat aggasztó, hiszen a magyar informatikai munkaerőpiac versenyelőnye mára szinte csak az olcsóságában, illetve Budapest jó adottságaiban rejlik."
Mik ezek a jo adottsagok? Idozona?

Ezzel azért vitatkoznék kicsit.

MO előnye, hogy földrajzilag közelebb van a DACH régióhoz, mint RO. Ezzel kb. ki is fújt az összes előnyünk.
Kultúrálisan nézve mondjuk Nordic vagy UK régióból képesek teljesen indiaiként kezelni MO-t, RO-t - ennek minden hátrányával együtt. Persze ha az ember bebizonyítja, hogy ért is a szakmájához, akkor elismerhetik.

Nyelvismeret: Azt kell mondjam, hogy a RO IT-sek ebben jók, amikor velük dolgoztam együtt.
Fizetések: Én MO-n születtem, élek. Volt, hogy megkerestek nagyváradi (RO) állásajánlattal. Nem tudok románul, elég lett volna az angol. Olyan fizut ajánlottak, hogy komolyan elgondolkodtam rajta, hogy elköltözöm Békés vagy Hajdú-Bihar megyébe és majd bejárok heti 2-3 nap a nagyváradi irodába. Ez volt kb. 4-5 éve.

PL, CZ, SK IT-seket csak azért nem keverem bele, mert a podcast nem róluk szól.

Nordic vagy UK régióból képesek teljesen indiaiként kezelni MO-t,

Francokat :)

Nordic jobban szereti az indiai munkaerőt mint KKE-it: sokkal rugalmasabb nálunk (amit leggyakrabban hallok: nekik nem jelent problémát kora reggel vagy késő este meetingelni más kontinenssel), sokkal nagyobb a munkatürőképpesége, kerülik a konfliktusokat, így könnyebben irányíthatóak.

Kétféle cég van a Nordic régióban:
- Aki már ráfaragott az indiaiakkal
- Aki később fog ráfaragni az indiaiakkal

"kora reggel vagy késő este meetingelni más kontinenssel": meeting maraton rulez! :)
"kerülik a konfliktusokat": amikor mindenre a válasz, "no problem", "yes, yes sir", "yes, i do it" stb.

IT üzemeltetésre van rálátásom, nem IT fejlesztésre.

A "yes, yes sir!" erosen belejuk lett nevelve. Nagypapajat meg valoszinuleg vegigvertek bottal, ha nem eleg gyorsan mondta.

Ha valaki kulfoldiekkel dolgozik, nem art egy kis kulturalis tanulmany. Meg Europan belul is erhetnek meglepetesek, nemhogy a vilag mesik felen elo kollegkkal.

Ez már 10 éve mantrázva van, miközben az indiai outsourcing  az ötszörösére emelkedett, lásd tata, Accenture.

De ha végignézed az amerikai IT ipart, lényegében az indiaiak építették fel és nagyon jelentős részben vannak felsővezetőként jelen (indiai CEO: Microsoft, Google, VMware, Adobe) - vagy ha elmész egy londoni IT vezetőknek szóló konferenciára, a résztvevők legalább harmada indiai lesz.

Ezek jellemzően Indiában születtek, ott végezték el a tanulmányaik első felét (jellemzően egy egyetemi képzést), majd az USA-ba vándoroltak, ott építettek karriert és ott tanultak tovább.

Nyilván Indiában szocializálódtak, egy olyan közegben ahol a szelekció sokkal erősebb mint nálunk - és alapvetően ez a sikerük kulcsa.

Indiai főnököm mesélte hogy a középiskola után egy olyan egyetemre jelentkezett ahol a felvételizők csupán pár százaléka jut be, ehhez neki a középiskola elvégzése után egy évig, napi 12 órát kellett tanulnia. Konkrétan abból állt az éve hogy reggel nekiállt tanulni és kora este felállt az íróasztaltól.

El tudnál árulni két kulisszatitkot?

1, Mivel veszed rá őket, hogy kérdezzenek vissza, ha valami nem tiszta?

2, Hogy tudod ellenőrizni, hogy tényleg megértették a feladatot?

Nekem akárhányszor kellett dolgoznom indiai munkaerővel, ez volt a két legnagyobb - kissé összefüggő - problémám és nagyon sok idő ment el a feladat végén azzal, hogy nem azt és nem úgy csinálták.

https://iotguru.cloud

1) Ez nem ket perc. Hosszu honapok alatt bizalmat epitesz, es talan eljutsz idaig. Kellemetlen lehet, hogy nagy a fluktuacio, igy eltunik a kollega, mielott sikerulne. Ez kb allando problema.

Volt egy nagyon okos, es jol dolgozo ficko. Egyszer azt vettek eszre, hogy csak ucsorog, es nem csinal semmit. Biztos lusta ("nem azert, mert inidai, de hat tudjuk milyenek ezek"). ... Hat nem. Szimplan csak nem merte megkerdojelezni a fonoke donteset, hogy az nem ad neki tobb munkat.

Ha azt latod, hogy ketten ulnek a gep elott, az egyik gepel, a masik magyaraz, akkor se biztos, hogy epp tanitja. Egy brahmin nem igazan vegezhet fizikai munkat, es a gep nyomkodasa bizony annak tekintheto. Tehat van neki egy embere, aki nyomkodja a billentyuket es tekergeti az oszcilloszkopot.

Hiaba mondogatjak, hogy a kasztrendszer idejetmult, meg a  varosokban mar nem is ugy van. Nem vetkozi le egy tarsadalom 1 nemzedek alatt. Innen szep nyerni :)

 

2) Goto 1 + visszakerdezel, hogy mit ertett meg. Magyarazza el, es nem csak azt, hogy mit, hanem, hogy miert (*) kell csinalnia. Az "Erted? - Igen." szinten megragado parbeszed nem vezet sehova.

 

(*) Ez utobbit mondjuk 10-bol 8 nem ugorja meg egybol, teljesen fuggetlenul a szuletesi helyetol. Probald ki egy kb kozepes szinten mozgo, akar magyar kollegaval anyanyelven megtargyalva.

Igen, ez a helyes út. már amennyire létezik ilyen,  mivel Ázsiában igen sok helyen a jólneveltséget azzal mutatják ki, hogy nem kérdeznek vissza, akkor sem, ha valamit nem értettek meg. Bármennyire is célszerűretlennek tűnik ez a megközelítés, tudnunk kell, hogy mélyen bennük él ez és eszerint is végzik a munkájukat.  

nem akarok unnepronto lenni, de a nemzetkozi szinten jo szakemberek jelentos resze mar londonban es berlinben van, vagy minimum oda tavmunkazik.

a hwsw-n is elojott ez a tema, bekopizom amit oda irtam:

"tudom h ezzel a velemenyemmel nem leszek nepszeru, de olyan ez mint h sportnagyhatalom vagyunk. ha onnan nezzuk, hogy a szuk elsportban felulreprezentaltak a magyarok, akkor igaz. ha a tarsadalom elhizasat es sportszokasait nezzuk, akkor nevetseges. na itt is ez van. van egy szuk IT elit akik felulreprentaltak a globalis mezonyben, ha az IT egeszet nezzuk, akkor ez megint csak kamu. eleve a nagy munkaltatok nagy resze outsource, azt hozzak ide ami a nemetnek mar budos, a stack amin dolgozunk min 4 eves lemaradasban van. ennek megfeleloen a tudasuk is."

"amikor idejon egy ceg, es jol tudod h outsource az egesz, sot inkabb ssc jellege van, akkor is a sajtotajekoztaton (az aktualis allamtitkarral) azt mantrazzak, h a kivalo munkaero miatt jottek ide. mintha valami magas hozzaadott erteku r&d projekt lenne. :)"

a SOK nemzetkozi szinten jo szakember a legnagyobb onamitasa kishazanknak.

És habár nem szeretek politizálni, megemlítem, hogy az állami szektorban jellemző kontraszelekció leszivárog az IT cégekig is, és szerintem az állami megrendelések a piac elég nagy szeletét adják. A projektek egyharmada szörnyű favágás az állami fafejűség miatt, egyharmada azért szar, mert bankokkal kell dolgozni, a maradék egyharmadban lehetnek érdekes és innovatív dolgok.

szinte csak az olcsóságában, 

Bruttó 1.5 - 2 millió egy senior fejlesztő/tesztelő/DevOps/data engineer jellemző fizetési igénye, nyugati projektek számára árazott, minden költséget tartalmazó internal daily rate 600 EU körül van ebben a kategóriában - már olcsóak sem vagyunk és ennél a szintnél lejjebb haladva még inkább növekedik a távol - kelet versenyelőnye.

Magyar IT munkaerő beleszokott abba hogy verseny van érte, ezért az mellett hogy piaci értékéhez képest drága lett, rugalmatlanná és alacsonyan terhelhetővé vált.

Nem kér el ugyanennyit, egy senior indiai fejlesztő / üzemeltető bérköltsége kb. fele a magyarénak és sokkal rugalmasabban foglalkoztatható.

Amiért mi fele annyiba kerülünk mint London és negyed annyiba mint az USA: távmunka jövedelme továbbra is a fizikai lokációtól függ és az adott helyen nagyjából azonos bérarányokat jelent mint máshol.

Előttem vannak a rate cardok, hidd el hogy az indiai 55 százaléka a magyarénak (senior fejlesztő / üzemeltető vagy project manager).
Ezek az adott ország SSC-jei álllapítják meg, nincs más szereplő a képletben.
Spanyol szinten van a magyar és érezhetően olcsóbb a szlováknál.

Magyar IT munkaerő beleszokott abba hogy verseny van érte, ezért az mellett hogy piaci értékéhez képest drága lett, rugalmatlanná és alacsonyan terhelhetővé vált.

Hevi, TCH, hol vagytok? Szidják a magyar munkaerőt, munkamorált! :D :D :D

A témához: Nem igazán értek egyet a magyar IT munkaerőről szóló megállapításoddal.
0. Contractor vs employee. Más hozzáállás, munkastílus.
1. Tessék betartani a munkaügyi szabályokat. Azt, hogy a magyar szabályok szigorúbbak, mint az indiaiak, akkor ne menjünk már le az ő szintjükre. Azt meg ne nekem kelljen elmagyaráznom egy svéd, norvég, dán vezetőnek, hogy az ottani MT szabályok esetenként még szigorúbbak, mint a magyarok.
2. Ha nem csak a favágó, hanem az értékteremtő munkát is rábíznák a magyar kollégákra, akkor még a végén kiderülne, hogy megfelelő csapattal mi is tudunk akkora értéket teremteni, mint más náció IT-sei.
3. Ha valaki lusta, trehány, disznó dolgozni, az nációtól függetlenül az.

Magyar (KKE-i) IT ipar - hazai versenyképes vállalatok híján - tisztán bérmunkából él és közvetlenül versenyben van az indiaiaval. Ha ebben a versenyben az általuk nyújtott rugalmasságot nem tudjuk hozni, akkor másban kell többet nyújtanunk, egyébként hosszútávon nem lesz munkánk. Ez a más pedig kezd elpárologni mert sokkal gyorsabban fejlődik és lényegében már megkerülhetetlen az indiai IT ipar tudásszintje, mi pedig egyre drágábbak vagyunk.

Általános trend a globális kapitalizmusban és nem lehet nemzeti törvényekkel védekezni az ellen hogy egyre több ország, régió kapcsolódik be a globális munkaerőpiacra, egyre alacsonyabb árat kínálva.

( fezo | 2023. 09. 23., szo – 21:52 )

Hát igen, nulla jövedelem adó, ha jól tudom betegbiztosítást sem fizetnek (habár utóbbi Romániában tök fölösleges, mindenkitől levonják, oszt ha bajba kerülsz mehetsz a priváthoz vagy teheted a borítékot az orvos zsebébe). Ha valaki előáll az IT szektor megadóztatásával mindjárt jön a duma: elhagyjuk az országot, mi és a cégek ahol dolgozunk rengeteget adunk az államkasszába, stb.

Országot elhagyni: nem adnak annyival többet, hogy megérje. Lakbér, drágább életvitel elviszi azt a többletet. Aki elment eddig sem a pénzért ment el. De hát már ez sem csábító, 18 évvel ezelőtt jöttem ki először Németországba, azóta sokat változott itt minden és rengeteg dolog nem a jó irányba mozdult el.

Cégek profit utáni adózása: milyen profit hiszen nagyrészt nulla jövedelemmel működnek? A román cég legyárt egy terméket amit elad egy Cayman szigeteki vállalatnak, a termékért pontosan annyi pénz kap amiből kifizeti az alkalmazottakat és a működéshez szükséges cuccot. Az államkasszába nem folyik be semmi. Ez nem csak az IT-ben megy így, emlékszem anno volt egy csajom aki a kézdivásárhelyi Hugo Boss nadrággyárban dolgozott. Tőlük 15 euroért ment ki a nadrág ami a német boltban 200 volt. A 15 euró meg pont elég volt a gyár működéséhez.

Romániában az állami alkalmazottakat (kivétel tanárok, betegápolók) és pár kiváltságos kategóriát leszámítva (ügyvéd, orvos, közjegyző, stb.) két szektorban tudsz szép pénzt keresni: programozóként és videochat-es kurvaként.

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

oszt ha bajba kerülsz mehetsz a priváthoz vagy teheted a borítékot az orvos zsebébe

Imho ez az USA-tol UK-n at, Magyarorszagon keresztul a mindenfele egzotikus azsiai orszagokig majdnem barhol igaz lehet, nehany bezzegorszagot kiveve. Legfeljebb az valtozik, hogy mekkora aranyban van jelen a privet egeszsegugy a halapenzzel szemben.

A nepegeszsegugy sehol nem biznisz.

az állami alkalmazottakat (kivétel tanárok, betegápolók) és pár kiváltságos kategóriát leszámítva (ügyvéd, orvos, közjegyző, stb.) két szektorban tudsz szép pénzt keresni: programozóként és videochat-es kurvaként

Ez is egeszen globalis jelenseg. Jol akarsz keresni Amerikaban? Legyen orvos a maganegeszsegugyben, vagy programozo.

Nagyon rosszul tudod.

Betegbiztosítást bizony fizetnek, azt az építőipar nem fizetett, most azok is fizetni fogják. Egyedül a 10%-os adót nem fizetik.

Változnak a dolgok a zsebbe fizetős ügyben is és igenis ki lehet fogni normális egészségügyi ellátást. Mo-on a határ túloldaláról úgy érzem, hogy visszafele mennek a dolgok, nem előre, itt legalább, ha lassan is, de halad előre az egészségügy (is).

Igen, az elhagyást csak mondogatják, aztán ha utánanéznek rájönnek, hogy nincs miért.

( dyra | 2023. 09. 24., v – 21:12 )

Szerkesztve: 2023. 09. 24., v – 21:15

Tokmind1 az európai IT ipart felfaljak az indiaiak. 10 év és szarni se tudunk nélkülük. Együtt oldgozok velük pár éve. Major incidensnel 5 perc alatt hoznak 20 mérnököt. Versenyezzel na vele. Sok sikert hozzá. Ami marad az a kábel dugdosas, meg a management meló. Kíváncsi vagyok mikor lépnek nagyobbat afféle, hogy elkezdjenek kisebb KKV-nak és esetleg a lakosságnak is szolgáltatni. 

Vicces amikor a managerek abban kezdik el mérni egy üzemeltetés hatékonyságát hogy hány incidenst oldanak meg és milyen átlagos idővel.
Mi volna ha nem összebaszná a szállító és utána incidens hegyeken át javítaná az akármit hanem kapásból valami működőt szállít?
Ja hogy akörül nincs zaj, nincs fontoskodási lehetőség ...

Na ezt nézi be a western world és ezért van helye a rengeteg félművelt indiainak.

Gábriel Ákos

Vicces vagy nem vicces de így mérik. Amúgy nagyon sok közép és felsővezetőnek nincs igazi *terepi" informatikus tapasztalata. A marketing meg kb mindent elad a managmentnek. Így olyan nevetséges apróságokat is remotba managerlnek amit tizedannyiert megcsinala egy helyi ember is. De mivel ők szolgáltatást vesznek és ha az a szolgáltatás teszem azt a kamera rendszer karbantartása informatikai oldalon akkor csinálnak egy nagyon szép prezit a mangmant ajuldozik majd meg is rendelik. Hihetetlen pénzek kimennek trivialis apróságokra. 

Egyetértünk. Ahogy nézem meg is van a "támadási pont" ahol megfelelően felépített marketinggel el lehet indulni.
Nagyon sok kiábrándulás van ám az indiaiakból, a kint helyben maradókból főleg de az átköltözőkben sincs nagy köszönet.

Nekünk európai IT-soknak meg kell találni azokat a high-skill niche dolgokat ahol az előnyünk nem is feltétlenül technikai hanem inkább nyelvtudás és kultúrális/értékrendi hasonlóság/azonosság.
Lehet az "indiaiak után takarítunk" is egy valid market segment.

Gábriel Ákos

Nagyon sokan vannak, ez egy hatalmas előny. Tényleg képesek 0/24 támogatást adni olcsón. A legtöbb cégnek meg ez kell. Rinyálnak itt az ukrán gabona miatt közben mi IT-is emberek már évek óta az egész világgal versenyzünk már a saját országunkban is. Van ennek előnye meg hátránya is. De pl régen helyben sok mindent kellett tudni, de mostanra oda jutottunk, hogy minden magasabb hozzáadott értékű munkát remotban megoldanak ha nem az indiaiak akkor marrokóiak, törökök, egyiptomiak, de én már dolgoztam pakisztáinakkal is, a pakisztániakat rádadasul ide küldték a helyszínre laptopot telepíteni (vidéki kisváros eldugott hely).  

Inkább abban látom a lehetőséget, hogy belépsz egy nemzetközi csapatba és együtt dolgozol a külföldiekkel.