Végleges: migrál München Linuxról Windows 10-re

 ( trey | 2017. november 26., vasárnap - 10:50 )

Anne Hübner, müncheni városi tanácsos azt nyilatkozta a The Register-nek, hogy a városi tanács 50:25 arányban úgy döntött, hogy a megmaradó linuxos gépeket Windows 10-re migrálják az elkövetkező néhány évben. Hübner szerint az átállás fél évtizedet is igénybe vehet és nem kell hozzá az IT személyzetet átképezni. Ezzel vége a majd' másfél évtizedes nyílt forrású projektnek Münchenben.

A részletek itt és itt olvashatók.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

"The councillor said 10,700 out of the city's 30,000 users currently have Windows XP or Windows 7."

Micsoda kupleráj lehet ott! Ebben a formában talán jobb is, hogy pont került az ügy végére. A müncheni Linux projektet hagyták lezülledni a végére (utolsó kiadás 2014-11) annyira, hogy inkább már rossz hírét keltette a nyílt forrásnak. A projekt 15 évvel ezelőtt még fontos nagykövete volt a Linux és a nyílt forrású megoldásoknak, de mára már nincs rá szükség.

A Linux és a nyílt forrás utat tört, ott van gyakorlatilag minden eszközön és minden gyártónál. Beleértve a LiMuX projekt legnagyobb ellenségét, a Microsoftot is.

--
trey @ gépház

“inkább már rossz hírét keltette a nyílt forrásnak”

ilyen alapon a hupot is be lehetne zárni, nem?

A hup aligha befolyásolja a nyílt forrás sikerességét, sikertelenségét. A müncheni német bénázásnak azért az egész világon híre volt.
Egyébként pedig ami a nyílt forrást illeti, mostanában maga a Microsoft is nagy támogatója lett. Ugye nem kell sorolnom a MS nyílt forráskódúvá tett szoftvereit, illetve meglevő nyílt forráskódú fejlesztések felé való hangsúlyváltásait?

Ha Windows-on futnak a linuxos appok, akkor sima az átállás. :)

--
robyboy

kek

Szvsz ez alátámasztja amiket korábban a közszférában dolgozó úgynevezett szakemberek kompetenciájáról írtam. Az meg, hogy még németek is csak ront a helyzeten. :)
Ez a 15 éves gigaprojekt egyszerűen szégyen. Természetesen elfogadható ha arra a következtetésre jutnak, hogy a ilyen Linux migráció nem váltja be hozzá fűzött reményeket. De nem másfél évtized múlva. A Google ennél kevesebb idő alatt sikeressé tette a Linuxos desktop felhasználási módban is. Android már többszörösen megelőzte a Windowst, darabszámban és Android képernyő előtt töltött user-időben is. A Chromebook pedig mostanában veszi be a korábban bevetetetlennek gondolt klasszikus PC desktopot. Sőt a Chromebooknak köszönheti a PC ipar, hogy tavaly megállt a zuhanása.

> desktop felhasználási módban is
> Android már többszörösen megelőzte a Windowst

Arról van valami infó, hogy ebből mennyi a 10"-nál nagyobb eszközök aránya? (Nem költői kérdés.)

Nagyon kényelmetlen 10"-nél nagyobb tabletek hordozhatósága. A tabletek többsége nem ilyen. Speciális esetekben jól jöhet. Samsungnak van 18"-es tablete is, ha ezt még tabletnek lehet nevezni.
Felhasználói oldalról pedig irreleváns. Ha userek milliárdjainak megfelel az 5.5" körüli képernyő mint napi fő desktop akkor minek erőltetni a nagyobbat?
Okostévéknél az Android tűnik befutó rendszernek. Ez várhatóan meg fogja dobni az Android számait 10"-nél nagyobb eszközöknél is.
Ezzel az erővel kérdezhetném:
Arról van valami infó, mennyi a 10"-nél kisebb Windows eszközök száma?
vagy
Arról van valami infó, mennyi az Windows ARM eszközök száma? :)

Szerintem mást értünk desktop alatt. :)
Amúgy érdekes ez a 5.5" milliárdnyi userrel: ha elégedettek ezzel a képernyőmérettel, akkor miért van mégis rengeteg embernek laptopja, PC-je, tabletje, stb.? Nem hinném, hogy különösebben erőltetné őket bárki is.

> Arról van valami infó, mennyi a 10"-nél kisebb Windows eszközök száma? :)

Konkrét számot nem tudok, gondolom minimális, mivel a telefon nem jött be, a tabletből pedig a saját gyártású is 12+ colos.

szerk:
> Arról van valami infó, mennyi az Windows ARM eszközök száma? :)

Közben hozzátetted ezt is; passz. Mondjuk még az sem derült ki amit én kérdeztem. :)

> “minimális, mivel a telefon nem jött be,“

Nem az, hogy nem jött be, hanem elbasztátok. Ha Satyát előbb odaengeditek és androidot tesz a nokiára akkor most nokiám lenne és nem samsungom.

--
GPLv3-as hozzászólás.

nem rajtam múlt; ugyan kapok meghívót a közgyűlésekre, de jelentéktelen erejű szavazatom miatt nem szoktam elmenni. na majd legközelebb! :)

vegyel tobb reszvenyt!!!! :D

+1

Desktop az a képernyő amin keresztül a felhasználó kapcsolatba lép a számítógépével. Egyéb opcionális HID eszközök szerepe ezen nem változtat. Leszűkítheted a definíciót PC desktop-ra. Ebben az esetben folyamatosan csökken a desktop szerepe.
Volt amikor a "desktop" az asztali PC-t jelentette szemben a notebookkal.

"miért van mégis rengeteg embernek laptopja, PC-je, tabletje, stb."

A "PC" az IBM 36 éves brand-je. Ironikus, hogy máig ezzel a névvel illetnek egy hardver platformot. :)
Sokan vásárolnak tabletet is csak nem 10" feletti méretben. A kérdésed arra vonatkozott. Laptopja és PC-je pedig még azért van sok felhasználónak mert a Android/iOS előtti korban ez volt a számítógéphasználat eszköze. A felhasználói szokások viszont az okostelefonok felé tolódtak el, ezért is zuhannak a PC eladások. A korábban megvásárolt notebookokat használják amíg működnek, desktop PC-t már egyre ritkábban. A napi időmegosztás nagyobb részét már a mobil kapja. Ha megadja majd magát a notebook vagy vesznek helyette egy másikat, egyre inkább Chromebookot amin működnek a megszokott Android app-ok, vagy nem is pótolják mert elég a mobil, tablet és addigra már androidos okostévé.

a gugli egy világ második tech cég, münchen vezetése meg egy korrupt politikus tolvaj banda.

--
GPLv3-as hozzászólás.

"Szvsz ez alátámasztja amiket korábban a közszférában dolgozó úgynevezett szakemberek kompetenciájáról írtam."

100% egyetértek.

Megjegyzes: az 50 millio euros koltsegnek "csak" 10%-a megy licenszekre, a maradek 45 millio az egyebkent is szukseges hardver-upgrade.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Igen, most mar lehet vasat cserelni ujakra, mert van OS, ami tamogatja vegre az uj cuccokat :D

Most majd a Win10 frissítései miatt lehet majd törni a buksit Münchenben, hogy mi nem fog működni szerdán. :)

Azért a júzerikszperienszt nagyban befolyásolja, hogy milyen gyors a gép. Főleg az SSD-k korában. Rögtön szebben fog csillogni az ablak.

Ez is csak egy politikai döntés.. :(

és még a németek szólnak meg minket korrupció miatt ... lol...

--
GPLv3-as hozzászólás.

Egy bukott szar levaltasa csak korrupciobol eredhet? lol

+1, súlyos szavak ezek :)

korrupció gyanu #1: m$ germany münchenbe költözött.
korrupció gyanu #2: az új polgarmesterük hatalmas m$ span és azonnal torpedózta a limuxot.
Korrupció gyanu #3:

--
GPLv3-as hozzászólás.

A Microsoftnak már ez előtt 30 éve (1983 óta) is Münchenben volt a németországi központja, most csak egy másik irodaházba költöztek, de ez ne zavarjon.

Volt miből...? :)

--
robyboy

..."Give the money back, right now!".. :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Aki járt a régi irodában, az tudja, hogy néhány magyar KKV-nak különb irodája van, mint a MS Germany székhelye. Én nem irigylem tőlük az újat. :)

Németországban szeretik a ronda dolgokat, különösen épületekben. Ezzel nincs egyedül a Microsoft. :)

A "bukott szar" a müncheni önkormányzat informatikai kompetenciája. Ez ugyanis az ő termékük volt.

hát ugye egy önkormányzat nem IT-cég, csak rájöttek, hogy lehet, hogy megéri IT-cégtől vásárolni a szolgáltatást, és szakemberekre bízni a dolgot, mint házon belül faragni.
És most az, hogy az MS-től, a Red Hattól, a Novelltől, az Oracletől vagy mástól veszik a szolgáltatást, az teljesen lényegtelen.

a faszt lényegtelen.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Teljesen lényegtelen, melyik vendort választod a vendor lock-inhez. Ugyanúgy vendor-lock in.
Mint amikor egy szoftvernél eldöntöd, hogy MSSQL, DB2, Oracle, vagy Postgres legyen alatta. Műszaki döntés, nem politikai, és totál lényegtelen, melyiket használod, a lényeg, hogy amelyiket használod, az megfeleljen a célnak. Ha a DB2 a jó, akkor azt kell használni. Ha az MSSQL, akkor azt. Ha a PostgreSQL, akkor meg azt.
Ez is így van: tök mindegy, hogy az MS, a Red Hat, a Novell, az Oracle, a Canonical vagy az Apple, vagy bárki más által szállított megoldást választod. Nem az a lényeg, ki szállít. Hanem az, hogy megfeleljen a célnak.

Teljesen lényegtelen, melyik vendort választod a vendor lock-inhez. Ugyanúgy vendor-lock in.

Pont ez a probléma fő forrása. A vendor lock-in-t kellett volna megszüntetni. Ehhez a legjobb mód általában a vékony kliens - szerver programok használata, ahol a vékony kliens egy tetszőleges böngésző, ami elfut akár mobilon, ChromeOS-en, tableten, laptopon, bármin; a szerver program pedig tetszőleges OS-en, több fajta adatbázis kezelőn, ...

Ha a programokat kezdték volna lecserélni ilyen kliens-szerver programokra, akkor ma már elegendő lenne 30000 Raspberry Pi, meg pár tucat szerver gép. ;-)

És a szerverszoftvert melyik vendor adja?

Meg kéne érteni, hogy mindenki, a Red Hat, az Oracle, a Canonical, a Microsoft, az Apple, a Google a vendor lock-inben érdekelt.
Még az is, aki opensource szoftverek felhasználásával teszi ezt, ő is abban érdekelt, hogy neked minél nehezebb legyen mást felhasználni.

És a szerverszoftvert melyik vendor adja?

A legjobb az lenne, ha házon belül, városon belül, vagy országon belül egy Open Source alapokon fejlesztő csapat készítené. Sok ilyen cég van, mi 2002 óta ilyen programokat fejlesztünk.

> A legjobb az lenne, ha házon belül, városon belül, vagy országon belül egy Open Source alapokon fejlesztő csapat készítené.

Ezzel csak az a gond, hogy az egyedi fejlesztés (általában) drágább, mint az off-the-shelf. :)

Rövid távon és kevés felhasználó esetén (általában) ez igaz is.

Hosszú távon és sok felhasználó esetén már nem biztos, hogy olcsóbb.

Az ilyen megoldások ráadásul többlet munkákat vesznek le a dolgozók hátáról, így kevesebb dolgozó is több mindent és/vagy kevesebb idő alatt meg tud vele csinálni. További előnyök, hogy kevesebb hibalehetőséget hagy, kevesebb tudás szükséges a használatához; bizonyos munkák elvégzése kiadható az ügyfeleknek, akik még örülnek is, hogy saját maguk intézhetik az ügyeiket, ...
Pl. én is örültem, hogy a családi pótlék kérelem változását itthonról, interneten keresztül tudtam intézni. Kevesebb időmbe került, mintha be kellett volna menni, várakozni; az ügyintézőnek is kevesebb idejébe került, akkor csinálhatta az ügyem feldolgozását, amikor akarta (akár még otthonról is csinálhatta volna).
Az üzemeltetés is egyszerűbb, nem kell a kliens gépekkel, programokkal bajlódni.
Szóval win-win szituáció.

Viszont amint megvan, hogy egyedi fejlesztés, egyből megint ott a másik dolog: vendor lock-in.
Hiszen csak egy cég szállítja a komplett szerveroldalli szoftvert, az is baj.
Tégy igazságot.

Ha a fejlesztő cég átadja a program forrását (Open Source alapokon fejlesztő csapat), akkor nem látom, hogy hol a vendor lock-in. Bármely más cég tudja folytatni, karbantartani a szoftvert.

Nem, ez nem igaz. Bármely olyan cég, amely releváns tapasztalattal és kompetenciával rendelkezik.
Egy nagybanki COBOL-ban írt rendszer forrását hiába adod oda egy C+assemblyben profi beágyazottszoftver-fejlesztő cégnek.

Eléggé ritka az ilyen belső ügyviteli rendszereknél, hogy egyszercsak egy másik cég kezdi el fejleszteni.
Nem forrás kell itt, hanem nagyon jól definiált interfészek, amik segítségével az egyes, teljesen más cégek által készített komponensek együtt tudnak működni.
Mondjuk az ügyviteli rendszer egyik részét X GmbH csinálja C++-ban, a másik részét (mert másik pályázat, 5 évvel az első után) Y Kft csinálja Javaban, a felhasználói felületet meg Z rt. csinálja JS (RIA) alapokon.
Ez kell ahhoz, hogy a vendor lock-in ne legyen meg: lecserélhető, moduláris szoftverek jól definiált környezettel.

Dolgoztam én is olyan helyen, ahol COBOL, Java és C++ dolgozott össze, az ügyviteli feladatkörök más-más részét megcsinálva. És működött.

Nem azt írtam, hogy bármely cég képes folytatni, hanem azt, hogy más is képes folytatni.
Ha nincs meg a forrása, akkor esélyed sincs, hogy bárki módosítson rajta bármit.

Természetesen érdemes a megrendelő részéről a programok fejlesztésénél bizonyos megkötéseket tenni (pl. technológiákra, interfészekre).

Amit írsz, ott csak a rendszer részeket egyben tudja cserélni, de nem tudja módosítani azokat, ha nincs meg a forrásuk. Persze az is fontos, amit írsz. Minél több mindent tud cserélni, minél könnyebben áttérhet más szállítóra, annál kevésbé van vendor lock-in.

Forrás általában minden saját részre készített bérprogramozásban készülő szoftvernél a megrendelőé.
Mint ahogy írtam a másik kommentben is a hasonlatot: a tervrajz meg az épület tulajdonjoga sem azé, aki építi az épületet, hanem aki kifizeti azt.

Egyáltalán nem általánosítható. De még az épületterv példád is sántít. Szó sincs arról, hogy az építész átadja a terveinek szellemi tulajdonát a megrendelőnek, a felépítendő épület tulajdonosának. A megrendelő kap egy vagy több példányt a háza terveiből. Ennyi. De ha az építész még 50 ugyanolyan vagy picit módosított házat fel akar építeni azoknak a tervrajzoknak a felhasználásával akkor azt minden további nélkül megteszi. És nem fogja visszavásárolni a saját tervrajzának a jogát, hogy ezt megtehesse.
Ha pedig valami nagyon különleges házról van szó, és a megrendelő kifejezett kívánsága az, hogy olyan ház (legalább az eredeti tervek szerint) másnál ne épülhessen, akkor fizethet külön a tervrajzok tulajdonjogáért. De ez neki extra pénzbe kerül, egy valón kiváló háztervnél nagyon sokba. Egyáltalán nem szokványos az ilyen.

Nyilván nem lehet a Bayer-apróban új fejlesztőt keresni, de szükség esetén lehet találni megfelelő szoftverfejlesztőt ha van forráskód. Ezt ugye te sem vitatod?
Itt a téma még mindig München város informatikai rendszere, ahol a felvetés szerint új fejlesztésről lett volna szó amit nulláról írnak meg. Azt pedig nem cobol-ban írnák.

Hát erről szólt a NYISSZ-törvény amit a Bajnai kormány idején Mázsás Péterék vittek keresztül, a Fidesz-KDNP pedig 2011 áprilisában lelőtte.

Pontosan az volt, amit írtál: először onnan indultunk hogy minden rendszer open source, aztán oda jutottunk hogy kötelezően nyílt interfészek, ez törvénybe lett foglalva, a parlament megszavazta, aztán jött egy kormányváltás.

Bocsánat, de ezt nem tudom politikamentesen leírni, a törvénytervezet legelején engem is megkérdeztek hogy mi legyen de a bizottsági meghallgatásokon nem vettem részt.

Szóval elnézést ez nem politikai vélemény akar lenni csak a közszféra törvényi szabályozásáról nehéz a különböző kormányok és parlamenti frakciók cselekedetei nélkül beszélni.

Meg kell követelni a nyílt forráskódot vagy pedig maradhat zárt de akkor át kell adni a copyrightot. Nem ingyen természetesen, pénzt fizet érte a megrendelő. A témához kapcsolódó gondolatkísérletben München városa. Ilyen léptékben nem aprópénzről lenne szó, teljesen jogos lenne egy ilyen kitétel.
A forráskódokkal pedig lehet más kompetens fejlesztőhöz fordulni ha szükségessé válna. Máris nincs vendor lock-in.
Buktatók itt is lehetnek, például a jó kódminőséget nem egyszerű szerződésben kikötni. De még egy zavaros de működő forráskód is sokkal több a zárt és korlátozott felhasználhatóságú szoftvernél ahol forráskód nincs.

Az ilyen ügyviteli rendszereknél a forráskód tulajdonjoga eleve általában a megrendelőé, ez nem is kérdés. A megrendelő tulajdona, csak nem ő készíti el. Mint ahogy egy épület sem annak a tulajdona általában, aki felépíti.
Azért az üzleti szférában ez teljesen alap ám.

Az, hogy nyílt-e a kód, az meg totál mást jelent, ne keverjük ide.

Felesleges megmagyaráznod mit írtam neked. Forráskód vagy a tulajdonjoggal együtt kerülhet a megrendelőhöz. A licencelés itt nem a közte és fejlesztő közötti viszony miatt jön szóba. Esetleg azért lehet érdekes a megrendelő számára, mert mondjuk a fejlesztő mielőtt átadná a copyrighot, valamilyen nyílt forráskód alatt átadja-e azt még egy másik félnek, netán kirakja az internet széles közönsége számára. Ha maga a fejlesztő is nyílt forrást használt fel ez akár indokolt is lehet. Jóllehet egyetlen megrendelő esetén erre GPL sem kötelezi. Átadja az egyetlen megrendelőjének forráskódostól a szoftvert és végzett a munkával.
De úgy is megállapodhat egymással a megrendelő és fejlesztő, hogy megtartja a forráskódot a fejlesztő de nyílt szabad licenc alatt átadja a forráskódot. Akár csak neki adja oda a forráskódot, interneten nem publikálja. Attól az még nyílt forrás szabad licenc alatt. Így fizethet kevesebbet a megrendelő, vendor lock-in-t így is elkerüli. A fejlesztő viszont megtartva a copyrighot más városok igényeire módosítva eladhatja a szoftverét hasonló konstrukciókban.

"Az ilyen ügyviteli rendszereknél a forráskód tulajdonjoga eleve általában a megrendelőé ... Azért az üzleti szférában ez teljesen alap ám."

Ez lenne a normális. De sajnos egyáltalán nem alap még mindig. Még ha át is adja a forráskódot a fejlesztő, copyright-ról szó sem esik vagy helyette valamilyen forráskódra vonatkozó licencelésről. Magyarországon is számtalan rossz példája van ennek.

kíváncsi lettem volna a mondat második felére, amiben megírod, hogy miért lett volna szerinted jobb, ha ugyanezt a megrendelést a novell kapja

"hát ugye egy önkormányzat nem IT-cég, csak rájöttek, hogy lehet, hogy megéri IT-cégtől vásárolni a szolgáltatást"

A probléma azzal van, hogy ehhez 15 év kellett! Senki nem szólná meg őket ezért ha egy vagy két év után jutnak erre a döntésre. 15 év alatt mennyi pénzt tapsoltak el az adófizetőiktől?!
Ha a Google-re bízzák már régen működő rendszerük lenne Linux alapon és jóval kevesebb karbantartási igénnyel mint korábban Windows PC-kel. München városánál sokkal nagyobb amerikai közoktatás igényeit tökéletesen kiszolgálják a Chromebookok a Google oktatási csomagjával szerveroldalon.

németek, úgyhogy valszeg nem a guglis irányba kellett volna menni. Sztem a susét kellett volna megbízni és akkor legalább német céget tömnének adópénzzel.
Libreofficet is főleg német pénzből fejlesztik, a suse kicsit különutas linux de nem rossz.
Ez az egész cucc egy korrupciós melegágy. Ballmer nem véletlenül utazott oda azonnal. Egy kis mellékes minden szívet meglágyit.

--
GPLv3-as hozzászólás.

Így is egy amerikai multi zsebét tömik. Ebben nem lenne különbség. Viszont lényegesen kevesebbet kellene költeni az adófizetők pénzéből.
A SUSE nem német tulajdon csak német székhelyű a Novell átszerveződése után, nem? Náluk mennyi a támogatott Linux desktop?

Latom, semmit sem tudtok. A SuSE konkretan a Micro Focuse, amely nemreg merge-elt a HPE-vel.

--
L

Huh most ránéztem kicsit a SLED árakra, a Red Hathoz képest egész baráti.
A self-support 1 évre 32 font, azaz kb. 43 dollár. Míg RH-nál az egy éves self support 49 dollár.
RH-nál az egy éves workstation support $299, míg SUSE-nél az egy éves priority ~180 dollár.
Windows 10 Enterprisenál az egy éves support $84, de ebben nem tudom, mi van benne.

Persze persze, mindenképp a Microsoft Windowsát akarod kihozni a legolcsóbbra. Ezért Google-ről sokadjára tudomást sem akarsz venni, mert hát szeretett Microsoftod azonnal alul maradna az árversenyben.

Ne sírjatok, jut itt SLED-re is. :P

A Google melyik operációs rendszerre ad folyamatos supportot?
Mert ha jól látom, ennyi a support:
https://support.google.com/chromebook/answer/6250945
Ez aztán nagyszerű.

Valamint mint írtam, nem tudom, hogy ebben a $84-ben mi van benne. Lehet, hogy ez ugyanaz, mint az éves $49-es self support RH-nál. Nem tudom mi van benne. De efölött sikerült elsiklanod.

Ha te mint magánszemély, vagy KKV bemész valamelyik boltba és vásárolsz egy vagy néhány Chromebookot. Ez arra az esetre vonatkozik. Az amerikai iskolakerületeknek külön szerződésük van. Ha München városa Googlenél keresett volna megoldást a saját bénázás helyett neki is külön szerződése lett volna.
Ez különben csak maga a Chromebook gép. Amivel valóban nincs probléma. Nincs gépkarbantartás, vírusvadászat, kompatibilitási bajok meg a többi win-pc rutinprobléma. Már már unalmasan jól működnek a Chromebookok problémák nélkül. Teszteli ezt már pár éve az amerikai közoktatás. Ami szvsz sokkal keményebb teszt mint egy irodai környezet. Iskolában nagyon sokat ki kell bírniuk a chromebookoknak.
Amire a RH, MS, stb. supportot igénybe vennéd az Chromebookos környezetben a szerveren zajlik.
Kimaradt a Canonical is az Ubuntuval a felsorolásodból de a lényegen nem változtat.

Nincs probléma az alkalmazottak által hazacipelt érzékeny városi adatokkal, dokumentumokkal. Illetve ezt nem úgy kell megoldani, hogy nagy PC dobozokat veszünk és azokat az irodai asztalhoz csavarozzuk mint az elég sok önkormányzatnál szokás. Chromebook kliens + szerver egy teljesen más modernebb koncepció, mint az előző évtizedekből itt ragadt "vastag" PC a rajta futó és permanens problémákat okozó alkalmazásokkal.

A Canonical azért maradt ki, mert nekik már nincs supportált desktopuk kevés gépre, a minimum az az 50 gépes csomag.
https://buy.ubuntu.com/collections/ubuntu-advantage-for-desktop
Na meg gépenként és évenként ez $150, baromira nem versenyképes.

Ez mondjuk egy 15 fős vállalatnál nem megoldás.

"Nincs probléma az alkalmazottak által hazacipelt érzékeny városi adatokkal, dokumentumokkal."
Cserébe ha megáll az internetszolgáltatás bárhol a datacenter és a végpont között, nincsenek meg az adataid és baszhatod a szolgáltatást.

> Chromebook kliens + szerver egy teljesen más modernebb koncepció, mint az előző évtizedekből itt ragadt "vastag" PC a rajta futó és permanens problémákat okozó alkalmazásokkal.

Bocs, de ez nem modernebb, hanem eppen egy lepes visszafele a mainframe-terminal korszakba. Nem veletlen pusztult ki az se.

Kipusztult?
____________________
echo crash > /dev/kmem

ööö, a cloud mizériával pont ide térünk vissza... a kláud az új mainframe, és a thin client meg újabban bármi, ami html5-öt megbír és 200x200-nál nagyobb felbontást tud :D

De legalább kell a Core i7 és a fasza GPU, hogy a flat designú, téglalapokból álló JS-heavy weboldalt tökéletesen tudja renderelni a gép.

-1, nem érdemes általánosítani

Az Office 365-höz például van vékony- és vastagkliens is - a többség ez utóbbit preferálja.

Na jó, de az Office 365 az egy előfizetés-alapú licencelési konstrukció valójában, nem egy szoftvertermék :)

> a kláud az új mainframe
Nem.
____________________
echo crash > /dev/kmem

És miért bízná München az összes adatát Amerikára, pláne úgy, hogy utálják egymást?
Vannak helyek, ahol a Google K.O. kritérium, és meg tudom érteni. Nem csak az àr a szempont, hanem az adatbiztonság is.

--
robyboy

Ja, és amikor München döntött a migrálás mellett, sőt, amikor az első gépeket sikeresen migrálták is, a Google Chromebook és a többi Google szolgáltatás sehol nem volt még.
Ilyen divatdolgokra meg nem tudnak építeni (a Nexus line is kiesett hamar, a Motorola sem volt sokáig az övék).
A Google-féle konstans béta állapot nem igazán felel meg komoly helyeken.

Nem sok vizet zavar a SUSE mostanában sajnos. Szóval akkor már nem is brit hanem újra amerikai tulajdon a SUSE.

Anno a SuSE-t megvette a Novell. A Novell-t meg a Microsoft. -> kör bezárva ;)

off
(Nálunk nemrég lett egy MS érdekelt az IT vezető, le is lett cserélve a már ~20 éve működő Novell. Valahogy nincs meg azóta néhány eddig jól működő megoldás erre-arra. Persze felelőse nincs a dolognak, mert ez az IT vezető azóta gyorsan vette a kalapját és már mást boldogít. - konklúzió nincs)
on

A Novellt nem a Microsoft vette meg.

https://www.microfocus.com/novell

Microfocus lesz az, nem Microsoft. :)

> Ha a Google-re bízzák már régen működő rendszerük lenne Linux alapon és jóval kevesebb karbantartási igénnyel mint korábban Windows PC-kel

Az, hogy Linux-alapu a ChromeOS, nem igazan szamit a jelen esetben. Nem az volt/lett volna a cel, hogy Linux kernelre epulo rendszer legyen, ez csak egy technikai reszlet. A technikai fuggoseget szerettek volna elkerulni, ill. a fejlesztesi koltsegeket orszagon/korzeten belul kifizetni, nem egy amerikai multinak. A ChromeOS meg a Windowsnal is sokkal komolyabb fuggoseget jelent, mert nem tamogatott desktopot meg igy-ugy lehet hasznalni (kevesbe biztonsagos, etc.), de nem tamogatott felhoalapu szolgaltatas egyaltalan nem lehet hasznalni. A Windows-ba epitett telemetria sem ugyanaz, mintha konkretan az osszes adatot a felhoben tarolnad.

Szoval a ChromeOS meg inkabb szembemegy a projekt eredeti celjaival, mint a Windows. Az, hogy olcsobb vagy nem, az meg jo kerdes -- altalaban nem a licenszkoltsegek a legjelentosebbek egy ilyen projektnel.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

"Az, hogy Linux-alapu a ChromeOS, nem igazan szamit a jelen esetben. Nem az volt/lett volna a cel, hogy Linux kernelre epulo rendszer legyen, ez csak egy technikai reszlet. A technikai fuggoseget szerettek volna elkerulni, ill. a fejlesztesi koltsegeket orszagon/korzeten belul kifizetni"

ChromeOS forráskódja elérhető ChromiumOS néven, letölthető, lefordítható, reprodukálható. Még kereskedelmi forgalomban legálisan árusítható is. Szerver oldal webes szabványokra épül, itt is szabadon lehet váltani. Android app-ok Chromebookos használata opcionális, szvsz nem is egy ilyen környezetbe való egyelőre.

"nem egy amerikai multinak"

Ahogy a németek mostanában állnak kompetenciában így is úgy is külföldi multinál kötnek ki.

"A ChromeOS meg a Windowsnal is sokkal komolyabb fuggoseget jelent, mert nem tamogatott desktopot meg igy-ugy lehet hasznalni (kevesbe biztonsagos, etc.), de nem tamogatott felhoalapu szolgaltatas egyaltalan nem lehet hasznalni."

Bármilyen web alapú szolgáltatás használható Chromebookkal. Azért lett volna érdemes a Google web alapú szolgáltatásait használni, mert egy csomagban így lett volna legkedvezőbb az ár. Így került volna legkevesebbe az adófizetőknek.

"A Windows-ba epitett telemetria sem ugyanaz, mintha konkretan az osszes adatot a felhoben tarolnad."

2017-ben ez már nem probléma. Google-nek egyébként is szokása a felhasználás helyéhez közeli szervereire mozgatni az felhasználói adatait. Egy ekkora ügyfél esetén sanszos, hogy ez München városa lett volna. Adatbiztonság meg sokkal jobb felhőben.

"Szoval a ChromeOS meg inkabb szembemegy a projekt eredeti celjaival, mint a Windows. Az, hogy olcsobb vagy nem, az meg jo kerdes -- altalaban nem a licenszkoltsegek a legjelentosebbek egy ilyen projektnel."

Nem megy szembe. A ChromeOS nyílt forráskódú desktop Linux rendszer. Az csak extra, hogy az eredeti fejlesztőjétől még robusztus müncheni igényekre szabott felhőszolgáltatást is lehetett volna kapni. Nem kötelező igénybe venni.
Nem a licencköltség a legjelentősebb. Egy Chromebook, hardver+szoftver ára már 200 dollár alatt elérhető kiskereskedelmi forgalomban. Most mennyit költenek majd egy darab Windows PC-re Münchenben?
A projekt eredeti céljait sokkal jobban szolgálta volna egy sikeres Linux migráció ami max pár év alatt lezajlik. A MS huszárok által (egyébként joggal) követelt profizmust a Google tökéletesen biztosította volna. Ráadásul az adófizetők is sokat spóroltak volna a Windows PC megoldáshoz képest.
Ez a 15 éves bénázás és pénzszórás egészen biztosan nem szolgálta a projekt eredeti céljait. Így ahogy végződött végképp nem.

> 2017-ben ez már nem probléma

Miert nem? Ugyanugy problema, mint eddig, sot, egyre jobban latjuk, hogy az.

> Google-nek egyébként is szokása a felhasználás helyéhez közeli szervereire mozgatni az felhasználói adatait

Egesz mas az, amikor torvenyileg vagy szerzodesben koteleznek arra, hogy egy adott lokaciobol nem mozgathatod ki az adatokat, mint az, hogy delivery optimization miatt valami kozeli DC-ben cache-elsz. De ezt te is tudod, nyilvan. A kettonek kb. semmi koze egymashoz.

> A ChromeOS nyílt forráskódú desktop Linux rendszer.

Persze, ez igy tok jol hangzik, ugyanugy, ahogy az Android is az, es elvileg fel is rakhatod a desktopodra. A problema az, hogy ez csak egy latszolagosan szabad dontes, gyakorlatban a ChromeBook-ok elonyei, peldaul a mukodo suspend/resume, akkuido, etc. nem biztosithatoak determinisztikusan mas hardveren.

Tehat lehet ugy tenni, hogy ezt elvileg lehetne Google-tol fuggetlenul is hasznalni, gyakorlatban nem lehet. Mashogy mondom: nem tudom, hogy van-e vezetoi tapasztalatod vagy viseltel-e mar egyeduli felelosseget nehany millio euronal nagyobb projektekert; de en azt gondolom, felelos vezetokent 2017-ben Google nelkuli ChromeOS deploymentet bevallalni altalaban veve orultseg.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

"Miert nem? Ugyanugy problema, mint eddig, sot, egyre jobban latjuk, hogy az."

Telemetriáról volt szó és felhős szolgáltatásokról. Te találkozhattál néhány ritka kivétellel, de világ egyértelműen ebbe az irányba halad. Ritkán lakott, gyenge internetes kapcsolattal rendelkező helyeken megfontolandó a felhős megoldások alkalmazása. Itt München a téma hol ez nem probléma.

"Egesz mas az, amikor torvenyileg vagy szerzodesben koteleznek arra, hogy egy adott lokaciobol nem mozgathatod ki az adatokat, mint az, hogy delivery optimization miatt valami kozeli DC-ben cache-elsz. De ezt te is tudod, nyilvan. A kettonek kb. semmi koze egymashoz."

Még mindig csak a telemetria miatta aggodalmakra válaszoltam.
Amit te írsz, más irányból vet fel kérdéseket. Ezek különben jogosak. Microsoft + Office 365 esetén ugyanezek a kérdések merülnek fel. Helyi jognak, szabályozásnak megfelelő megoldás Microsofttól vagy Google-től ugyanúgy elvárható.

"Persze, ez igy tok jol hangzik, ugyanugy, ahogy az Android is az, es elvileg fel is rakhatod a desktopodra. A problema az, hogy ez csak egy latszolagosan szabad dontes, gyakorlatban a ChromeBook-ok elonyei, peldaul a mukodo suspend/resume, akkuido, etc. nem biztosithatoak determinisztikusan mas hardveren."

Találkoztam már Chromiumbookkal. Valamilyen malajziai gyártó terméke volt. Semmilyen suspend/resume, akkuidő problémája nem volt. (Nem értem miért kell mindig végletekbe esni. Ha alternatívára lenne szükség nem a Petya Bt. az egyetlen szóba jöhető megoldás) Mivel sem olcsóbb sem jobb nem volt egy Chromebooknál nem vettem volna meg. Ha valakinek erre van igénye jól működő notebook.

"Tehat lehet ugy tenni, hogy ezt elvileg lehetne Google-tol fuggetlenul is hasznalni, gyakorlatban nem lehet. Mashogy mondom: nem tudom, hogy van-e vezetoi tapasztalatod vagy viseltel-e mar egyeduli felelosseget nehany millio euronal nagyobb projektekert; de en azt gondolom, felelos vezetokent 2017-ben Google nelkuli ChromeOS deploymentet bevallalni altalaban veve orultseg."

Egy szóval nem írtam, hogy Google-függetlenül kellett volna beszerezni Google-less-chromeOS gépeket. Alapból csak a Chromebook Pixel-ek Google gépek. A többit gyártójától szerzi be vásárló mint android mobiloknál. Acer, Samsung, HP, Lenovo stb. Van gyártói választék. Amiről szó volt, hogy egy ekkora megrendelő mint München városa ilyen méretben már kaphatná olyan konstrukcióban a Chromebookokat, hogy azokra a gyártója (mondjuk Acer) mellett a Google is valamilyen támogatást nyújt. (Ha mondjuk csak ezért nem akar München Pixeleket venni) De sok probléma úgysem lenne a Chromebookokkal. Hagyományos PC megoldásokkal szemben nem igényelnek folyamatos supportot.
Kimaradt, hogy egy Chromebook még mindig helyettesíthető bármikor például egy Ubuntu PC-vel + Chrome vagy Firefox böngészővel. Erre pedig talán még Németországon belül is találnak kompetens céget.
Szóval ha Németország valamiért újra hadat üzenne az Egyesült Államoknak München nem maradna kliens gépek nélkül. Vehetnének Kínából valamilyen Chromiumbookot amit egy nagy kínai gyártó támogatna. Hátha úgyis beszállna Kína Németország mellé új tengelyhatalmi szövetségesként. :) Vagy váltanának Suse desktop linuxos notebookokra. Google felhőjében futó szerverszolgáltatásokat természetesen helyi vagy szövetséges felhőszolgáltatóra kellene cserélni. De Microsoft Windows esetén sem jobb semmivel a helyzet. Sőt ha Windows notebookokon helyben futnak a városigazgatásban használt szoftverek vagy ezek egy része még keményebb lenne egy váltás. Windowsnak nincs opensoruce változata. Nem lehet WOSP forrásra építőt változatot használó kínai vagy német gyártót találni. :)

Engem egyszer felvilágosított egy állami alkalmazott Linux vs vindóz ügyben.

Mennyibe kerül a Linux?
Mennyibe a vindóz?
És most számold ki mindkettőnek a 10 %-át.
Na, ugye.

A másik - kisebbik - szempont a perelhetőség.
Kit perelsz, ha valami gebasz van az egyik, illetve a másik esetben.

> Sol omnibus lucet.

Lehet perelni a Red Hatot, a Novellt, a Canonicalt stb.
Ja, és az sem olcsóbb. Tessék megnézni egy Red Hat licencet, meg egy Windows licencet.

+1, amúgy meg az sem teljesen mindegy, hogy amikor a rendszer megrohad, ki tartja a hátát
a microsoft/oracle/novell/canonical/stb. általában ad supportot, míg az internal fejlesztett cuccoknál legfeljebb az IT-t lehet elővenni

-1
Tessék megnézni a Windows server termékek árait! Ki lehet hozni magas árat Windows terminálszerveres megoldással is, ha a minél drágább megoldások keresése a cél.
Az nem igaz, hogy Linux alapon nincs kedvezőbb árú megoldás mint amit a Red Hat kínál.

Google Chromebookok nemcsak olcsóbbak de megbízhatóbbak, nulla karbantartást igényelnek. Cseréjük szinte észrevehetetlen. Nem kell úgy csinálniuk a helyi informatikusoknak mintha dolgoznának amikor cserélik az irodákban a gépeket. Le is építhető a nagy részük.
Szerver oldalon sem kellene szórni az adófizetők pénzét, Google komplett szolgáltatást kínál a saját szerverein.

"Google Chromebookok nemcsak olcsóbbak de megbízhatóbbak, nulla karbantartást igényelnek. Cseréjük szinte észrevehetetlen."
Magam sem értem, az irodában miért inkább munkagépeket használunk iskolaszámítógépek helyett, amikor dolgozni kell. Hiszen a Chromebook annyira jó, és a Google-nek magad eladni annyira jó, hogy egyszerűen az maga a kész orgazmus.

Ezt ne tőlem kérdezd!
Kérdezd a főnöködet miért régi iskolaszámítógép PC-ket használtok modern iskolaszámítógép Chromebook helyett?
Pontosan annyira iskolaszámítógép a Chromebook mint a Windows PC, ami korábban volt a sulikban.
Egyébként valamilyen városházán dolgozol, ahol munkaidőben aktatologatás megy papíron és virtuálisan?

"Google-nek magad eladni annyira jó, hogy egyszerűen az maga a kész orgazmus."
???
Ezzel mire akarsz kilyukadni?!
Ha már konteózol, miben más ha a Microsoftnak adják el magukat mint a Google-nek??

ha tippelnem kéne, az említett kolléga amúgy soha nem volt döntési helyzetben és/vagy nagyot akart mondani

értelmes ember legalábbis ritkán szokott Btk-s helyzetet önként magára vállalni

Döntési helyzetben ? Szerencséd ha egyáltalán megkérdeznek mielőtt "közbe szereznek" valamit. Legszebb ha csak akkor látod már amikor (a piaci ár kétszereséért) "bevezették" és tüzet kell oltani. És akkor még "országos" béta tesztekről nem is esett szó. (pl. egy szimpla SSL cert csere után napokig szív mindenki :))

Nem az a kérdés, hogy kit perelsz? hanem hol?
A szoftverfejlesztők még az Egyesült Államokban is elég jól levédik magukat adatvesztéstől kezdve szinte minden lehetséges incidensre. Szolgáltatás igénybevételénél már kicsit többet követelhet az ügyfél. Bár például a Microsoft Sidekick adatvesztés után sem kaptak kártérítést az ügyfelek. Az állami alkalmazottad gondolom magyarországi volt. Magyarországon volt már akár egyetlen peres ügy ahol ilyen esetben a felperes nyert volna?

Először tragikus hírnek tartottam, de ahogy olvastam róla a részleteket, azt kell mondjam, hogy pozitív lépés. Mármint nem az, hogy az MS zsebét tömik újra ők is, és visszacsináltak egy ilyen megaprojektet, mert az szomorú. Viszont nagyon inkompetensek voltak linuxügyileg, belebetonozódtak valami házilag összegányolt, régi, Ubuntu-alapú disztróba, amit hosszú éveken keresztül csesztek frissíteni az OpenOffice.org-gal együtt. Az ilyenek jobb is ha kiszállnak, mert csak szégyent hoznak a Linuxra meg az opensource közösségre. Maradjanak csak MS alapokon, az való nekik. Eleve rossz ötlet volt áttérniük, mivel képtelenek kezelni egy linuxos infrastruktúrát, egyszerűen már a szemléletük rossz. Aki alkalmatlan rá, és nem megy neki, ne erőltesse, jobb az mindenkinek. A Linux ügye attól nem mozdul előre, ha egy ilyen nagy adminisztratív szervezet kínlódik vele.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Szerintem az lehetett, hogy elment tőlük az az 1-2 (pár) ember, akiben megvolt a képesség arra, hogy összerakjon egy működő disztrót, az újak meg akik maradtak pedig képtelenek voltak erre.
--
"Sose a gép a hülye."

Szerintem akkor is ugyanez lett volna az eredmény, ha OSX-re térnek át és mindenki imac/macbookot kap. Ha egyszer nem akarnak valamit, az akkor nem fog menni, teljesen mindegy milyenek a technikai termékjellemzők.

Ami meglep, hogy nem az msoffice kontra libreoffice témán vérzett el a projekt.

Azért nem azon ment el, mert kaptak egy teljesen a saját munkafolyamataikra szabott OpenOffice.org disztribúciót és szoftvercsomagot (WollMux), amit egyszer úgy-ahogy megcsináltak a valamennyire hozzáértők - csak éppen az nem jutott eszébe senkinek, hogy ezt karban is kell ám tartani az OS többi részével együtt.

Ilyen egyébként valamelyik minisztériumunkban is van, csak stílusgyűjteménnyel. Múltkor leküldtek egy üres két munkalapos (kitöltendő) de 2mb-os xlsx-et amin az Office 2003 P4-es elvérzett (az i5-ös egy percig töltötte a mint utólag kiderült >70000 stílust tartalmazó táblát (amiből használtak a táblában vagy 5-öt :)))

Többek között az ilyenek miatt van jobb helye a táblázatoknak a felhőben, a több irodai alkalmazással együtt. Szerver oldalon az ilyen felhasználói butaságok kezelhetőek.

Ja. Csomo igenyt latok cegnel "gepbovitesre" mert "nem tolti be a 100ezer soros tablamat a ZEKSZEL!!!!!" :-O (vagy hasonlo okok legalabbis ...).Azt ugyan sose tudjak megindokolni, miert kellenek ilyen meretu tablazatok, arrol senki nem tud semmit mondani :-O Meg arrol sem, hogy ezt miert "ZEKSZEL"-ben kell megoldani ...

> Meg arrol sem, hogy ezt miert "ZEKSZEL"-ben kell megoldani

A ZEKSZEL egyébként kitűnően alkalmas több százezres-milliós táblázatok kezelésére, csak nem úgy, hogy válogatás nélkül benyomjuk a teljes tartalmat az .xls-be. :)

Ja, hat egyeseknel mindenre az a jo. Tok mindegy mi a feladat. Akar kepesek egymas kozt is cserelgetni a file-t, meg orarendet (!!!!) kialakitani, hogy ki mikor szerkeszti nehogy egymassal utkozzenek (omg - es erre amugy buszkek, hogy milyen ugyesek - shared access nyista - bar en enyhen szolva nem is vagyok MS szakerto eppen, az is igaz ...). Oke, ha valaki csak a kalapacsot ismeri, nyilvan csavart is azzal csavarna be, stb ... Ha meg kell report, akkor megall az elet, mert Jozsika epp nem dolgozik, es az o xls-eben van a lenyeg. stb stb.

Az Excel tündöklése általában más IT funkciók bukdácsolásának a jele.
Nem ritkán IT által csúnyán magukra hagyott felhasználók akadnak a környéken.
Ezek miatt épp nem a Felhasználót vagy az eszközt kéne blamálni...

Üdv,
Marci

Aham, pontosan. Pont erre is celoztam volna. Ez altalaban rossz szervezes / dontes (vagy inkabb annak hianya) valamilyen szinten. Az "end-user dolgozo" ;-P jobb esetben kitalal valamit hogy tudjon dolgozni, de ez nem feltetlen jo aztan senkinek, szamukra kellene megfelelo feladatra megfelelo eszkozt biztositani (ha kell, oktatassal egyutt) a megfelelo allapotban stb stb, nem csak, hogy "valami van, majd megoldjak, kesz". Helyette en gyakran latom, hogy "jo lesz Jozsikanenak a ZEKSZEL is" mondast nyogi be valami kisfonok, es buszke is magara, hogy megoldotta "ingyenbol". Csak nem szolja az egyeb koltsegeket aztan (pl amikor a dolgozo szol, hogy boviteni kene a gepet, mert meg sem mozdul azokkal az elfuseralt excel tablakkal mar, vagy egyszeruen azt, hogy nem lehet normalisan csoportosan dolgoni adott kornyzetben stb stb stb). Engem ez az egesz Munchen/Linux tortenet is nemikepp erre emlekeztet: a "Linux olcso, jo lesz nekik, kesz". Csak ugye ez nem ilyen egyszeru, legyen Linux/Windows akarmi, megfelelo oktatas, support, allando "torodes" akarmi is kell melle. Vagy akkor legyen vmi cloud megoldas, server-kliens szeru struktura, ahol a karbantartas koltsegenek nagyobb resze koncentralhato egy teruleten egyszerubben es hatekonyabban, pl dolgozok egyedi gepeinek bovitgetese helyett a szerver/cloud/whatever iranyaba jobban.

E mellé azt is gondolom, hogy az IT-ipar (a helyi IT és a technológiai szállítók együtt) sokszor nemigen tud az Excel-nél
felhasználói szemmel összességében vonzóbb megoldásokat nyújtani.
És igen, biztosan látják a felhasználók az Excel-alapú holmijukkal járó áldozatokat (ld. napi beosztás, hogy mikor ki írhatja...), de összességében az élvezetek - úgy tűnik - többen vannak az egyéb, számukra elérhető alternatívákhoz képest.

Üdv,
Marci

+sok
--
ne terelj

+1

Illetve sokan nem látnak ki belőle. Ugye, aki csak a kalapácsot ismeri...

Tudsz rá felhasználói kézbe való alternatívát, hasonló áldozat/élvezet aránnyal?
Mert az én bajom az, hogy nem tudok. Egyet sem.
Úgy vettem észre, egy ideig a Microsoft is igyekezett mindenféle alternatíva felé terelni. Aztán mintha feladták volna és az Excelt próbálják menedzselhetőbbé tenni...

Üdv,
Marci

Nemrég néztem végig az MS kínálatát office és tsa témakörben és valóban jobb alternatívák is vannak pl egy projectre.
Sok KKV-t látok akik kvázi ERP-nek használják az Excel-t ami engem lenyűgöz. :)
Ennem láttam egy kifinomult változatát is:
Google táblázat + Google Kérdőív/Form párosítás, jelszavas védelemmel. :) Ez mindent vitt.

Kérdésre válaszolva: A legtöbb szakmának van célalkalmazása, de mégis excelt használnak.

Subscribe-ként belepofa: az Excel/Calc jó eszköz - ha arra használják, amiben jó. Ha kalapács effekt van, akkor tényleg nem az igazi.

Ami nálam működött: webes szutykok a tényleges üzleti folyamatoknak, formokkal, grafikonokkal, leprogramozott folyamatokkal, mögötte egy adatbázis rendesen strukturált táblákkal és ellenőrzött adatokkal. Ahol az Excel/Calc bejön a képbe, az az "Import" és "Export" gombok: egy-egy nézet tartalma 1-1-ben letölthető xlsx-ként; hasonlóan, ahol van értelme, van egy Import gomb, user betallóz egy ugyanilyen formátumú xlsx-et, egy tranzakcióban behúzod/frissíted a pár ezer sort.

Ezzel a megoldással a táblázatkezelőt arra használják a userek, amiben jó: gyorsan ipari mennyiségű adat bevitelére (még egy sornál is tud gyorsítani az auto-complete), gyors keresgélés/szűrés (ha évente egyszer kell egy oszlopra szűrni, azt nem vezetem ki a webes UI-ra, mert azonnal átláthatatlan lenne), ritkán szükséges grafikonok rajzolása stb.
Ráadásként mivel a userek látják, hogy ezek a szó legszorosabb értelmében eldobható fájlok (*), nem ezeket fogják adattárolásra használni (kedvenc vesszőparipám, amikor nekiállnak színezgetni cellákat/sorokat _valami_ szerint, ami számukra pár napig totál egyértelmű, de fél év után már nem, még véletlenül se lehet rá keresni/szűrni egyszerűen stb. - viszont ideiglenes fájlba nem állnak neki színezgetni, inkább megkérdezik, hogy lehetne-e még egy olyan oszlop, hogy...)

(*): most még beugrott, hogy lehetne ugyanezt kiegészíteni egy Excel/Calc bővítménnyel, amivel azonnal importálható lehet a cucc, hogy még a Temp folderen kívül se kelljen tenni...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

És még üzenetküldésre sem igazán jó :(

https://twitter.com/finah/status/934141717195800576

https://youtu.be/8WYHDfJDPDc?t=3m10s

--
trey @ gépház

:) Egy igazán figyelmes pasi nemhogy ezt, hanem még a céges Intranetre feltett üzenetet is észreveszi. :)

Üdv,
Marci

Dehogynem! Egyszer az egyik céges levelezésben keringett egy szétmakrózott Excel-tábla, ami gyakorlatilag egy Facebook kliens volt. Látszott a feed, sőt talán kommentelni/üzenni is lehetett - míg a főnök messziről csak azt látta, hogy Excelben dolgozol. :)

Mi ugyan sosem tudtuk működésre bírni (valami spanyol-szerű nyelven volt, a kód is), illetve gondolom azóta a FB API változások miatt már nem is működne. Ha megtalálom, feltöltöm valahova.

Szerintem 3 lehetséges ok állhat a történések hátterében - vagy ezek kombinációja (a sorrend nem releváns):

1. korrupció
2. technológiai alkalmatlanság ("szar a linux")
3. üzemeltetési alkalmatlanság (hozzá nem értésből eredő)

Úgy gondolom, ha a második és harmadik pontnál nem lettek volna gondok, akkor a korrupciónak sem lehetett volna játéktere a történetben.

--
robyboy

+1

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"
--> YouTube csatornám

Ez a korrupcio mar tobbeknel is beakadt - teljesen elkepzelhetetlen, hogy leultek, szamoltak egy jot es tenyleg az jott ki, hogy rosszabbul jarnak a Linuxszal?

--
L

Elméletben ez is lehetséges, de ha így is lenne, akkor ez a második pontot erősíti, azaz azt, hogy a linux 'szar'.

--
robyboy

Te se nagyon tudod am, mit beszelsz.

--
L

Mit nem értesz?

Ha drága a linux, aminek az lenne pl. az egyik előnye az M$ termékekkel szemben, hogy ingyenes, vagy legalábbis olcsóbb, akkor tényleg miről beszélünk?

Mert ugye a linux egyik legnagyobb előnye mindig is az "ára" volt.
Ha meg fizetsz érte, akkor legalább működjön megfelelően, amire számos példa akad, és itt jön a képbe a 3. pont, azaz, hogy kurvára nem értettek hozzá akik létrehozták ill. üzemeltették.

--
robyboy

Tehát a Linux legnagyobb előnye az, hogy ingyenes. Más műszaki előnye nincs?
Mert akkor egy tisztán műszaki döntésben egy mérnök azt fogja mondani, hogy költsünk pénzt, de vegyük meg a jobb műszaki paraméterekkel rendelkező eszközt.

Nyilván tudod, hogy ez nem így van. Mindkét operációs rendszernek és szoftverhalmaznak megvannak a műszaki előnyei/hátrányai és ebből következően az is, hogy mely környezetben mikor jobb választás az egyik, mint a másik.

Például egy házi NAT-doboz szoftveréül nem választanék Windowst sosem, hasonlóan, otthonautomatizáláshoz sem Windows 10 IoT-t.

Azonban ha támogatott desktop kell, akkor biztos, hogy nem az a megoldás, hogy faragjunk Ubuntu alapon saját disztrót, ha már a Linux nyílt és lehet vele ilyet csinálni. Mert ez minden, csak nem felelős műszaki döntés (amúgy anno még úgy indult a dolog, hogy SUSE lesz, aztán ki tudja miért váltottak saját Ubuntu-alapú disztróra).
De mindenki örült, hogy hurrá, ingyen van a Linux, ezért ingyen van a szoftver, csak elfelejtették, hogy a saját egyedi szoftverük fejlesztése és karbantartása akkor is pénzbe kerül, ha a komponensek, amiből építed, ingyen vannak.
Olyan ez, minthogy a fejlesztőnek akkor is ugyanannyi az órabére, ha opensource projektekből épít szoftvert, mint amikor fizetősből. És sokszor, sőt általában hosszútávon a fejlesztő bére több, mint a szoftverlicenc.

Ezt bizony elfelejtették, csak annyit láttak: Linux, ingyen van, testre szabható, jó lesz, olcsó lesz.
Nem biztos, hogy nem értettek hozzá, sőt. Ha nem értettek volna hozzá, a migrációt meg se tudják csinálni. Értettek hozzá. Csak a döntéshozók nem fogták fel, hogy az átállás után is van ennek ám folyamatos költsége. És ha egyedi szoftvered van, egyedi megoldásokkal, akkor bizony az drága lesz nagyon. És máris ugrott a Linux előnye.

Aztán rájöttek, hogy jobb ezt profikra bízni.
És ez lehetett volna a Canonical, a Red Hat, a Microsoft, az Apple, bárki, aki képes nekik egy komplett megoldást szállítani.

Valószínűleg kértek egy ár ajánlatot a SUSE-tól és olyan összeget kaptak amit nem akartak kifizetni.

Ja, hogy ha szakértőktől kell szoftver, akkor az pénzbe kerül, valóban. És nem csak akkor, ha Microsoft, hanem akkor is, ha SUSE, IBM, Red Hat, vagy bárki más szállítja.
Mily meglepő. Azt hiszem, most így 14 év kísérletezgetés után München is tanult valamit.

Pedig a HUP-os nagyratörő hírekben az volt, hogy a pályázaton a SUSE és az IBM együtt indul.
Aztán valahogy mégis Ubuntu alapú LiMux lett a megoldás.
https://hup.hu/node/3552
https://hup.hu/node/6282

Érdekes amúgy utólag elolvasni a kommenteket.
De még itt is:
https://hup.hu/cikkek/20100106/munchen_linux_open_source_projektje_jobban_fut_mint_valaha
https://hup.hu/cikkek/20131213/munchen_nyilt_forrasra_valtasa_sikeresen_lezarult
https://hup.hu/cikkek/20150908/video_linux_munchenben_azaz_a_limux

"SUSE és az IBM együtt" Valószínűleg ők képesek lettek volna jól működő rendszer alkotni, csak éppen több pénzből, illetve egy SUSE-ra azért elég sok ideig van support (addigra kirohad alóla a vas is). De mondjuk ez igaz a RedHat-re is.

"csak éppen több pénzből"
Tehát azt állítod, hogy egy jól működő, Linux + open source irodai szoftverekből álló, hosszan támogatott infrastruktúra TCO-ja nagyobb, mint ugyanez Microsoft termékekkel?
Akkor te FUD-ot terjesztesz.

A windowssal összehasonlítva fogalmam sincs, de a vegyünk fel néhány random embert az utcáról és rakjanak össze egy distrót megvalósult dolognál biztosan drágább lett volna, viszont működne.

" aminek az lenne pl. az egyik előnye..."

Hol van itt a "legnagyobb"?

--
robyboy

"Mert ugye a linux egyik legnagyobb előnye mindig is az "ára" volt."
Te írtad itt.

Tényleg :) viszont ezt továbbra is fenntartom. Megnézném azt a világot, csak úgy poénból, ahol a Windows ingyenes, és a Linux-ot adnák kemény licenszdíjakért.

--
robyboy

Komoly helyen a Linuxot is kemény licencdíjért adják.
Különben a Red Hat nem tudna évente 2 milliárd dollár körüli éves árbevételt felmutatni.

Ebben óriásit tévedsz. Előnye, hogy ingyenes, de az egyik legkisebb előnye. Főleg ilyen nagy céges meg állami-önkormányzati környezetben, ahol egyébként sem a licencköltség a legjelentősebb tétel IT-üzemeltetés szempontjából.


„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum

Kurva szomorú. Az szvsz sosem, főleg Internetre kötött gépeknél sosem mindegy, hogy valahol nyílt vagy zárt forrású szoftver, ideértve a kernelt is, fut-e. Innen kell nézni azt a kérdést, hogy elvágták-e a rendszer naprakészen tartása mögötti költségvetést, vagy nem. EZ VOLT A KURVA NAGY INKOMPETENCIA, és biztos vagyok benne, hogy aki már valaha látott közigazgatás-közeli üzemeltetést, akár egy nagyságrenddel kisebb méretben is, az egyetért azzal, hogy ez egy alapvető változás-menedzsment probléma volt.

Másrészt, ha most e tekintetben rossz szívvel is utazom át Münchenen, az mérsékli a kesert, hogy a nyílt forrás kultúrája általában tovább stabilizálódott. Fogunk még, sőt szerintem hamarosan újra hallani arról, hogy milyen sok Linux-alapú gép fut a müncheni városházán.

Szervác Attila - http://321.hu/sas

Jól teszik.

Ismert valaki olyan embert, aki részt vett a LiMux projektben? Jó lenne tanulni belőle, nem?

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Mindenki jó valamire: ha másra nem, hát elrettentő példának.

Üdv,
Marci

9 millió eurójukba kerül a Linux infrastruktúra helyett Windows szoftvereket lincencelni.
Akkor tán mégis létezik Linuxon is vendor lock-in, ha ilyen drága lecserélni a Linuxot.
Pedig hát OpenOffice van Windowsra is, nem is értem.

Sok Linuxhuszár fogfoghatná már, hogy például a Red Hat nem azért keres évente 2 milliárd dollárt, mert jószolgálati nagykövetként viselkedik. Nekik elemi érdekük a Red Hat alapú vendor lock-in.

Főleg, hogy megkapták volna ingyen is...

--
trey @ gépház

Ez persze így butaság: Linux->BSD esetén nem volna 9milla licencdíj. A példádban nem a Linux elhagyása a pénz, hanem a Win visszahozása

Vajon mennyibe kerül 30E desktopra egy supportált BSD?
Nem, nem a szoftver ára a kérdés, hanem a szolgáltatás ára (a support).
Van-e olyan cég, aki képes ekkora gépparkra BSD-hez támogatást adni?

Nevetséges, hogy ennyi idő alatt képtelenek voltak váltani. Az meg, hogy egy bohóc OS kerül a rendszerre még nagyobb vicc. Na jó a bohóc túlzás. De kíváncsi lennék mik voltak a leküzdhetetlen akadályok.
--
honlapom http://dyra.eu/

hehh, mindenki ugy szopatja magat ahogy akarja. ha windowssal, akkor azzal, ha linuxszal akkor azzal....ha jon a zombiapokalipszis ugy is tok mindegy lesz (hogy kell siros fejet rajzolni???)

:D

++
"ha jon a zombiapokalipszis"
... itt van ...
költötték volna a jó zsötont kerítésre + torpedóra, akkor most nem nyitott szájjal rohannának a f@$zzivatarba ...
mit bohóckodnak a számítógépesdivel, úgyse lesz villany, ... a generátor helyett, majd a müezzin zümmög nekik ...
ja ... tanuljatok+ nem balklikkel lőni, és jobbal fegyvert váltani, ... az nem elég ...
//hehe, azt hiszik viccelek ...//
:):):)
_____________________
www.pingvinpasztor.hu

Ki vált jobbklikkel fegyvert? Jézusom

Nem kell átképezni, mert most is csak ahhoz értenek. :)

Itt dolgozom a münchen varosi IT epülete mellett. Tegnap dumaltam egy kollegammal, mondta hogy az egesz az miatt van, hogy hol fizessen adot a Microsoft. Münchenbe költöztek Oberschleissheimbol es most ide fizetnek millios adot.
Cikk: https://www.merkur.de/lokales/muenchen-lk/microsoft-zieht-nach-muenchen-herber-schlag-unterschleissheim-3209914.html

Mindig vicces, amikor a gyalogok tudni vélik, hogy mi mozgatja a játékot :)

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Az Unterschl.->München költözés egyébként olyan, mintha Magyarországon azt mondanád, hogy egy IT cég Tárnokról Budapestre költözne. Az adózási részhez nem tudok hozzászólni, fogalmam sincs a német adótörvényekről, de egy ilyen költözésnek vannak bőven nem-pénzügyi is:
- nem kell minden nap egy másik városba ingázni
- nem kell az ügyfeleket utaztatni
- az új MS iroda nem egy lepusztult konténerváros
- a helyszín/környezet elég sokat számít a recruitmentben
- infrastruktúra (hogy mást ne mondjak, a régi iroda közelében konkrétan 1 db olyan étterem van, ahova lehet rendezvényt szervezni)
- stb.

Akkor mégiscsak az a megfejtés, hogy a vindóz nyerte az árversenyt.

> Sol omnibus lucet.

Pedig mai világban nagyon fontos lenne legfőképp az önkormányzati, állami szférának, hogy nyílt forráskódú rendszereket használjanak. Ugyanis erről lehet tudni, hogy nincs benne okosság, tehát lehet tudni, hogy adott nyílt rendszer nem kémkedik az adott ország után. Kiberháborúk korában ez elég fontos szempont. Meg ugye főleg hogy minden digitális lesz, pl. összes állampolgár szinte minden adata. Nagyon oda kéne figyelnie az államoknak a digitális biztonságra, amit egy másik államban fejlesztett zárt rendszer nem maradéktalanul biztosítani. Lássuk be, 100% bizonyossággal nem lehet tudni, hogy adott zárt rendszerben nincs-e valami kémkedés beépítve. A nyílt forráskódú rendszerbe viszont be lehet látni és szakértők meg tudják mondani, van-e benne kémszoftver vagy egyéb okosság.

Ne keverjük azt, hogy az állami szféra mint megrendelő ismeri a forrást, meg azt, hogy a kód nyílt forráskódú a licence alapján.

Az igaz, de itt operációs rendszerekről van szó, ami ugye kész megoldás, gondolom a Windows forráskódját nem kapja meg az állam/önkormányzat attól még, hogy rendeltek licenszeket.

De, az állam megkaphatja a Government Security Program keretében. Sőt, bizonyos feltételeknek eleget tévő cégek is, az Enterprise Source Licensing Programban: https://www.microsoft.com/en-us/sharedsource/default.aspx

Üdv,
Marci

Az sem mindegy, hogy a megkapott forrás alapján maga fordítja a programot, amit aztán futtat; vagy külön kap binárist is meg forrást is.

És az sem mindegy, hogy milyen fordítóprogrammal fordítja.
Legtisztább, ha saját forrásból fordított OS-en, saját fordítású fordítóval fordít. Ha tud ilyet.
Akkor már csak a Management Engine-t kell letiltani, a CPU mikrokódban megbízni és máris mehet a munka...

Üdv,
Marci

Így van, teljesen egyetértek!

és mire ide eljutottunk, nem maradt pénz az iskolák fenntartására, az utakra, a tízezer lélegeztetőgépre, és a többi demagóg, de obligát példára :)

Na ezt nem tudtam, bár elég sok erőforrás lehet auditálniuk a forráskódot, ha meg is kapják. Linuxnál bízhatnak valamennyire abban, hogy más már ránézett a forráskódra. Tegyük fel pl. egy kisebb és szegényebb országnak nem biztos, hogy van erre kapacitása. Meg nem tudom pl. hogy bármely országnak kiadják a forráskódot? "Nem baráti" országnak is? Ebben azért kételkednék. Kínának vagy Oroszországnak csak úgy kiadnák a teljes Windows meg minden rajta futó program forráskódját?

Ezekre nem tudom a választ.

Üdv,
Marci

"Kínának vagy Oroszországnak csak úgy kiadnák a teljes Windows meg minden rajta futó program forráskódját?"
Igen.
http://www.zdnet.com/article/microsoft-turns-over-all-win7-and-server-source-code-to-russias-new-kgb/

22 éves xorg CVE lájkolja ezt

Jó munkához idő kell. Végül csak meglett :D
Mindenesetre szomorú. A Linux Desktop nagy reménye lett volna ha müxik a dolog.