Mit kezdjen az IT-üzemeltető a cégvezetők „nagy” ötleteivel?

HUP

Az üzemeltetők biztos ismerik azt a gyomorszorító érzést, amikor az üzlet felől újabb és újabb hajmeresztő ötletek jönnek, mi mindent kellene még megcsinálni. Lehetőleg tegnapra. “Az iPademen akarom olvasni a leveleimet. Oldjátok meg nekem srácok, biztos nem lehet olyan nehéz” – szól gyakran a cégvezető első mondata, amivel megkezdődik egy vállalat folyamatainak mobilizációja.

Mihez kezdjen ezzel a helyzettel egy informatikai üzemeltető? Hogy tudja elérhetővé tenni a céges adatokat a jelenlegi infrastruktúrán? Mi lesz a biztonsággal, távoli felügyelettel? Mik lehetnek ennek a folyamatnak a buktatói? Ha a cégvezetés már levelezhet a mobilján vagy a tabletjén, milyen feladatokat, folyamatokat lehet és érdemes még mobilizálni? És ezeket hogyan tegyük meg? Tényleg elég letölteni a piactérről egy-két alkalmazást? Mi van, ha egyedi fejlesztés és integráció szükséges? Felelősen rá merjük bízni egy vállalati app létrehozását egy pár hónapja indult fejlesztőcsapatra? Mik azok a kérdések, amiket fel kell tennünk a fejlesztőknek szerződéskötés előtt, és mik azok a kérdések, amiket ha a fejlesztő nem tesz fel nekünk, rögtön tudhatjuk, hogy tapasztalatlan?

A vállalati mobilitás és a szoftverszolgáltatások kéz a kézben járnak. Ha úgyis adatok és alkalmazások kerülnek a céges infrastruktúrán kívülre, miért ne lehetne a háttérrendszer is a tűzfalon túl? A szoftverszolgáltatások hódításának alapja a méretgazdaságosság, teljesen mindegy hogy irodai csomagról vagy komplett vállalatirányítási rendszerről van szó, a képlet mindig ugyanaz, az üzlet pedig örömmel harap minden olyan üzenetre, amely lehetséges költségcsökkentésről szól.

A feladatok kiszervezésétől persze tartanak az informatikusok, hiszen félő, a jövőben kevesebb munkájuk lesz, akár a pozíciójuk is megszűnhet. A kérdés az, hogyan vegyen részt a céges IT egy szoftverszolgáltatás bevezetéséről szóló párbeszédben, hogy a lehető legjobban jöjjön ki belőle? Milyen kérdésekre számíthat az IT az üzlet felől egy ilyen projekt során? Hogy tudja saját magát az üzlet felé értékesnek mutatni az informatika akkor, amikor a feladatainak egy részét éppen el akarják venni tőle?

A HWSW által szervezett App!system konferencia a vállalati mobilitás és a szoftverszolgáltatások problémáit járja körül üzemeltetői szemmel. Előadóink megpróbálják lefesteni, milyen kérdések merülnek fel az ilyen projektek kapcsán, és azokra hogy lehet megtalálni a legjobb válaszokat. Ezek ugyanis mindig szervezetüfüggőek, nincs általánosan bevált recept, mindent tudó, mindenhol egyformán működő termék, az összes problémát egycsapásra megoldó tanácsadó. A szervezők kimondott célja, hogy az előadókat kiragadják cégük keretei közül: nem sales vagy marketing-előadások lesznek, hanem egy-egy problémát vagy trendet középpontba helyező, konkrét válasz helyett az érdekes kérdésekre kihegyezett prezentációk és demók.

A mobilitás szekcióban szó lesz többek közt mobilmenedzsment-eszközökről, vállalati Wi-Fi építésről és üzemeltetésről, biztonsági kérdésekről, mobilos kártevőkről. A szoftverszolgáltatások szekcióban pedig a helyi és felhős üzemeltetés előnyeit, hátrányait, költségvonzatait járják körül az előadók, illetve megpróbálák bemutatni hazai átállások tapasztalatai alapján, milyen feladatai lehetnek az IT-nek a cloudalapú alkalmazások bevezetésekor, és hogy segíthetik legjobban ezt a folyamatot.

A konferenciáról részletes információk és a program itt érhető el.

( gabrielakos v | 2013. 05. 17., p – 08:40 )

“Az iPademen akarom olvasni a leveleimet. Oldjátok meg nekem srácok, biztos nem lehet olyan nehéz”

SZVSZ ahol ez az üzemeltetésnek komoly gondot okoz, ott elég nagy a probléma a szakmai színvonallal. De ez biztos csak egy kiragadott példa.

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Igen, ehhez az kell, hogy adminisztrátori szinten lehessen szabályozni, hogy mi kerül fel a céges
iPad-re, és mi nem. Kérdés, hogy ezt megint csak hogy lehet, egyáltalán lehet-e egy meglévő IT
struktúrába integrálni (belső folyamatok, jogosultságok, engedélyezés, alkalmazások megvétele, stb.)

Mert nyilvánvalóan ugyanolyan jogosultságokat szeretnél adni minden eszköznek, ugye? Esetleg néhány helyen felmerül az igény, hogy valaki bejelentkezhessen a hálózatra minden eszközével, és különböző jogosultságokat kapjon aszerint, hogy egy android, ios, wp8 eszközzel mászkál a hálózaton, vagy mondjuk a céges laptopjával. Mindezeken felül esetleg szeretnéd ezeket az eszközöket menedzselni, lokalizálni, stb. Néhány száz, netán néhány ezer mobil eszköznél már nem mindegy, hogy lógnak a hálózaton. Protection of internal network, application delivery and prioritization, easy onboarding, stb. Aztán máris kiderül, hogy nem hülyeség az a BYOD, meg MDM megoldás.

Nem baj az. Azert fizetik, hogy oldja meg a felmerulo problemakat.
Ha van esze, szepen leirja, hogy milyen biztonsagi es egyeb problemak lephetnek fel, illetve, hogy mibe faj az egesz. Ad par alternativat, melyek kozul valaszthat a vezetes.

A komoly helyeken meg fel se merul, hogy barki hulye otletekkel bombazza az IT-t. Olyan egyszeruen nincs, hogy valami fonok mindenfele iPad-en olvasgatni akarja a leveleleit, es hallatszik a hangja az IT osztalyon.

( rts | 2013. 05. 17., p – 08:49 )

A kedvencem a témakörben:
Cégvezető (Windows AD környezetben)
"Szeretném egy excel táblában látni az összes felhasználót a cégünknél, legördülő listában a szervezeti egységeiket mellette és a jelszavaikat is ott akarom átírni, ha akarom!"
--
#conf t
#int world
#no shut

Mondjuk, mert így azonnal ki tudnak zárni a hálózatból.
Ez akár releváns is lehet ez olyan cégnél, ahol nincs helyi rendszergazda.
Látni egyébként nem fogja a jelszavakat.

Nekem a volt főnököm "unofficial" munkaidő nyilvántartás végett mail-ben kapta az AD last login-okat.
Ha egyszer lesz egy munkaügyi perem ellenük, akkor ez lesz a vádirat. :)

Nincs helyi rendszergazda, a kiszállásra/távoli kapcsolatra nem akarnak várni.
Fönö kúr kilövi az XLS táblába helyezett nagy piros gombbal a usert (közben semmi máshoz nem fér elméletileg hozzá), a script pedig automatikusan küld egy alert levelet az üzemeltetésnek.
Vagy gyárt egy szép diagramot, hogy adott hónapban hány embert baszott ki.

Annyira nem is valóságtól elrugaszkodott elképzelés.

de miért a boss, miért nem az erre felvett ember? Ha főnök telefonon rúg ki valakit, akkor addig nem lehet kitiltani, amíg a boss haza nem ér Mallorcáról?

Második bekezdés:
majd tudósíts :)
Feleségem dolgozott olyan cégnél, ahol ha reggel 07:00:01-kor nem volt a lastloginod max 15 perces, már ment is az email, hogy lógsz. Olyan meg senkit sem érdekelt, hogypl szerveren (direkte) 1 perccel előrébb volt az idő állítva...
Persze később rájöttek, hogy a wifi kiér a parkolóig, s már onnan kezdeményeztek aktivitást XD

( bird v | 2013. 05. 17., p – 19:13 )

Ejha!

Trey, megtanultál idézőjelet használni a hírekben?

Jól van, már csak a helyes központozást, az értelmes fogalmazást, a nagykötőjel és a három pont használatának mesterségét kell csak elsajátítanod, hogy legalább kitűnjön az oldal az általános szürkeségből – és hogy _igényes_ legyen.

Csak így tovább!
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

Szerintem ezt a hirdetést nem trey írta, de ha már indítottál egy kötekedős szálat, akkor jelezném, hogy a nagykötőjel és a gondolatjel nem ugyanaz.

Az általad írt hozzászólásban, illetve a hirdetés első bekezdésében is gondolatjel szerepel. Javaslom az idevágó szócikket a kedvenc wikinken.

tl;dr: most tényleg szükség volt erre a kommentre?

Nem, mivel nem nekem szólt be. Csak már kezd zavarni, hogy annyira elfajult a nyelvtannácizmus, hogy nem is az -- egyébként zavaró -- nyelvtani vagy helyesírási hibákba kötnek bele, hanem abba, hogy egy weboldalon a nyomdai szabályoknak megfelelő-e az idézőjel, vagy esetleg csak Shift-F2-val oda lett lökve.

Számít ez?

Számít, mert nem 1980-at írunk, hanem 2013-at – kínlódás nélkül használhatná bármelyik itteni user a lehetőségeket:
Van UNICODE, van UTF–8. Miért nem lehet ezeket az aktuális helyesírás szerint helyesen kihasználni?

Az meg már egy másik – de ezzel összefüggő – téma, hogy a magyar nyelv köznépi színvonala nagyon, de nagyon gyorsan csúszik egy rossz irányba vezető lejtőn.

Engem az zavar, hogy trey és a többi szerkesztő, aki részt vesz a HuP-nak – ennek a digitális sajtónak, a média egy részének – a szerkesztésében, azok nem fordítanak kellő fáradtságot arra, hogy minőségi terméket adjanak ki a kezeik közül.

Persze nem a HuP ellen vagyok, ebben az egészben tudnék nekik segíteni.
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

Tudom, hogy nem szereted a latin közmondásokat, de: humanum errare est.
Az én szememet szúrja ez az egész, nem a tiéteket.

A lényeget nem látjátok és ahelyett, hogy (munkával, másokkal szembeni) alázatot, szerénységet tanulnátok, tanúsítanátok, inkább a legapróbb dolgokba köttök bele, hogy addig is takargatni tudjátok a be nem vallott, nagy hiányosságaitokat.

Ezért nem lesz jobb és több ez az weboldal egy treyblognál, autószerelő műhelynél, hupexpertize-gyűjtőhelynél és merő pszichológiai kísérletnél.

Hiányolom az innen évek alatt kiveszett összetartó, emberi közösséget.
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

Azt kéne látni, hogy ez a médium (a HTML) nem igazán támogatja az általad elvárt tipográfiai színvonalat. Mert ha már eljutottunk az ilyen-olyan kötőjel meg a stb..., akkor utána jönnek a ligatúrák meg a többi nyomdai okosság. Elképzelhető, hogy ennek egy részét tudja a HTML nagy kínlódások árán, de egyszerűen a kutya se használja, mert nem éri meg.
A központozás, fogalmazás résszel amúgy egyetértenék.

Btw. láttál mostanában kiadott átlag könyvet? Mennyire igénytelen?

Tipográfia szempontjából nekem legnagyobb élményem amúgy a diplomamunkám volt. Nem bíztam a wordben (hogy kezelni tudja a cca. 100 oldalt) és arra nem lett volna időm, hogy 3x csináljam meg, így hát megtanultam (egy picit) a LaTeX -et. Amellett, hogy pont egyszer kellett megcsinálni, még nagyon igényes is lett a munka, különösebb plusz befektetés nélkül. Egyszerűen azért, mert a platform támogatta a szép "szedést". Namost se a Word se a HTML nem iyen.

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

@gelei:

Kihagytam a gondolatjelet is a felsorolásból. Elnzésést érte.
Gondolatjelet gyakran használnak az emberek – akár -- formában is, ahogyan azt te is tetted –, de nagykötőjelet eddig nagyon kevés embertől láttam, hogy alkalmazott volna a szövegben.

Értelmezés szerint nem ugyanaz a gondolatjel és a nagykötőjel – ahogyan azt a fenti szócikk is írja –, de mindkettőt egy félkvirtmínusszal tudjuk leírni a számítógépen.

Az idézett szócikket meg már ismertem régebből, kösz.
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

A magyar tipográfiában valóban igaz az, hogy a nagykötőjel és a gondolatjel ugyanazzal a karakterrel fejeződik ki.

De ez nem minden nyelvben van így.
Azaz hiába lenne a szövegben helyes Unicode karakter, hozzá kéne még tenni a nyelvi információt is, hiszen a fontfile nem tartalmaz ilyet. Vagy szeretnél külön magyar fontvariánst minden fontból?
Hogyan oldanád meg a problémát, hogy helyes is legyen, és műszakilag is kezelhető? Minden nyelv helyesírási/nyomdai szabályait támogasson minden betűkészlet?

Ha a magyar nyelvet vesszük prioritásnak, akkor már elég, ha léteznek specifikus, öüóőúűéáí–„” »«… karakterek, nem?

Mit takar a betűtípusban lévő nyelvi információ, amit még hozzá kellene tenni a dologhoz? Plusz a helyesség és a műszakilag való kezelhetőség miben nyilvánulna meg?

Egalizálásban? Megfelelő szóközök használatában?

Mivel nem terveztem még betűtípust, ezért nument kellene megkérdeznem a háttérben búvó dolgok felől, mert ő már jártas az ilyenben.

Segítesz jobban megérteni, amit el szerettél volna mondani?
______________________
this comment is cc by-nc 2.5

  1. Ez még nem elégséges, de szükséges feltétele a magyar tipográfiai szabályok támogatásának.
  2. A nyelvi információ szükségessége: nem minden nyelvben jelenti a nagykötőjel és a gondolatjel a félkvirtmínuszt. Más nyelvekben ugyanaz a Unicode karakter másként kell megjelenjen. Azaz a betűkészlet-filenak minden nyelvre tartalmaznia kéne azt az információt, hogy melyik Unicode karakter hogyan jelenik meg az adott nyelv tipográfiai szabályai szerint. Ez megnöveli a betűkészlet-állományok méretét, és mivel egyre több az internetes tipográfia, az oldalak betöltését és az adatforgalmat is növeli. Műszakilag nem éri meg megvalósítani ezt a dolgot.
  3. A lényeg: azt, ami tipográfiailag helyes lenne, nem biztos, hogy megéri megvalósítani. Egy mérnöknek arra is kell gondolnia, mekkora hozzáadott értéket hoz egy olyan dolog megvalósítása, ami sokba kerül. Ha digitális tipográfiával akarsz foglalkozni, erre is gondolj.

( jakubovics | 2013. 05. 20., h – 16:34 )

Meg kell bízni egy valódi IT céget, hogy oldja meg a problémát. :)