Linus Torvalds: Linux 3.6-rc4

 ( trey | 2012. szeptember 2., vasárnap - 7:20 )

Linus bejelentette a 3.6-os kernel negyedik kiadásra jelölt változatát. A Kernel Summit-nek vége, a fejlesztők hazatértek, vagy éppen hazatérőben vannak San Diego-ból. Feltehetően annak köszönhetően, hogy sok karbantartó távol volt otthonától, az -rc3 -> -rc4 szakasz csendes volt, még úgy is, hogy a szokásos egy hét helyett 10 napig tartott. A változtatások 40%-át architektúrákkal (powerpc, x86, mips, arm) összefüggő dolgok, 20%-át btrfs , 20%-át driverek (főként drm-mel kapcsolatos frissítések) teszik ki. Részletek a bejelentésben.

A témához kapcsolódik, hogy Linus szerint 2015-ben akár jöhet a Linux 4.0. Ahogy a 3.x sorozat eléri a .30-as verziót, Linus valószínűleg úgy dönt majd, hogy eljött az ideje 4.x-re váltani. Azzal indokolta, hogy szellemileg egyszerűbb az embereknek a kisebb számokra emlékezniük.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Hat ez a megszolalas se semmi: szellemileg egyszerubb az embereknek a kisebb szamokra emlekezniuk.
Ugy gondolom, hogy aki nem tud egy darab 30-nal nagyobb szamot megjegyezni, az ne akarjon - nemhogy Linuxot, de egyaltalan szamitogepet - hasznalni. Ha ez az erv jelentene valamit, akkor:

- az emberek nem tudtak volna Win95-ot, Win98-at, sot 2003-t, 2008-at, vagy mondjuk Office2010-et hasznalni.
- az emberek (foleg Amerikaban) nem talalnanak haza, hisz sok esetben (latszolag indokolotlanul) ezres nagysagrendbe tartoznak a hazszamok;

Nem utolsosorban mit fog csinalni azzal a helyzettel, amikor a Linux kernel eleri a 30-as foverzioszamot. (Mondjuk addigra nyilvan mar a mostaninal is gyengeelmejubb lesz, szoval valoszinleg majd az utodanak kell valami allatsagot kitalalni, hogy miert hivhatjuk megis linux-kernel-31-nek.)

Torvalds-nál sosem lehet tudni, hogy mit mond komolyan és mit nem. A konferencián ült, a Twitter-en jött ez a magasröptű kérdés. Anélkül, hogy láttad volna az arcát és hallhattad volna a hangsúlyt, mimikát, nehéz eldönteni, hogy mennyire válaszolt komolyan.

A verziószám kérdések az informatikában szerintem a legalja problémák.

--
trey @ gépház

Ez ugy kb minden emberre igaz. Nekem csak az a bajom, hogy Linus megszolalasaibol en mindig csak nagyformatumu allatsagokra emlekszem vissza, a nagyformatumu bolcsessegek ellenben nem ragadtak meg. Ennek minimum ket oka lehet:

- vagy en vagyok olyan, hogy (direkt) elfelejtem a pozitiv kicsengesu dolgokat
- vagy o az, aki sokkal tobb ilyen baromsagot mond, mint okosat.

Azt kell mondjam, evek alatt az kristalyosodott ki bennem, hogy sokkal jobban jarna mindenki, ha a finn csoda-egyetemista inkabb kodolna es nem beszelne.

Ami meg a verzioszamokat illeti, ha mar minositenem kene a dolgokat, azt mondanam, hogy csak azert nem a legalja, mert alatta van meg egy szint: az ovodasszintu verzioelnevezesek. Sajnos mar a Debian Toystory-s elnevezeseivel se tudtam mit kezdeni, de az Ubuntu Ugato Ugromokus-szintu nevei szerintem meg azokat is alulmultak. Valamikor regen egy tavoli galaxisban a verzioszamnak volt informaciotartalma. Es peldaul egy foverzioszam leptetessel lehetett informaciot kozolni: nagyobb merteku valtozas tortent. Nyilvan ez is ugyanolyan hasrautesszeru, mint mondjuk a Totyogo Tojogalamb, es a nagy versenyben szepen sorban szoktak le a cegek es szervezetek a verzioszam informaciotartalmarol, attol meg valoszinuleg van olyan rajtam kivul, aki szerint esszeru verzioszamozas segitheti az atlathatosagot. Az nem esszeru, hogy 3.29 utan azert jon a 4.0, mert az ovodasok csak huszig tanultak meg szamolni. (Es nem utolsosorban minositi azt, aki ezt a rendszert hasznalni akarja: ovodas szintu agya van. Szerintem ez nem lehet Linus celja.)

Nekem meg az a meglátásom, hogy vannak emberek, akik túl komolyan veszik magukat és az életet. Ez pl. akkor világosodik meg bennem sokszor, amikor mondjuk elmegyek a gyerek iskolájába egy szülői értekezletre, vagy egy lakógyűlésre, vagy csak elolvasok néhány kommentet az interneten.

Az életet kicsit lazábban vevőknek ez nem okoz székrekedést. Ott van pl. a FreeBSD kabalája, az OpenBSD gyerekes történetei, dalai, rajzai a kiadásokkal kapcsolatosan. Vagy Linus faszságai, az Ubuntu elnevezései. Ugyan szerintem is gyerekesek pl. ezek a rajzok, elnevezések, mégsem akadok nagyon fenn rajtuk.

--
trey @ gépház

Erre azt mondom, emberek vagyunk. Oka van hogy miért szeretnek az emberek inkább egy n+1-ik csomagkezelőt vagy tűzfalat írni ahelyett hogy meglévő projektek mögé állnának be bug-okat javítani, vagy miért visznek bele viccet - lehet hogy az elnevezések a deveknek egyfajta humoros motiváció - valamiért épp olyanjuk van. Szerintem amíg ember kódol, ezek nem fognak elválni a humán beütésektől és hülyeségektől.

A mátrixban a gépek saját verziószámozása tuti tökéletes és logikus lenne.. :)

:))))))))))

----
"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Szerintem radferne egy doboz Leszarom Tabletta.

--
|8]

El nem tudod képzelni, mennyire leszarom ezeket, csak nekem ezek a gondolatok ugrottak be fenti megszólalásra - és gondoltam megkérdezem mások váleményét. Az derült ki (persze lehet, félreértettem), hogy legaláb az itt megszólalók nagy része Linus megszólalását nem tartja se értelmetlennek, se bunkónak, se primitíven lenézőnek; és velem ellentétben elfogadja az Ubuntu állatos ABC-s könyvét verziószámként (ott legalább az ABC-sorrend segít nekem "kívülállónak", ellentétben a Debian-nal): Szóval nekem mindegy, amennyiben munkám során ilyenekről kell majd eszmét cserélni, akkor úgyis számokat fogok használni (és használtatni).

Ha kommentelsz, es zavar, akkor megsem szarod le kellokepp :)

Szemely szerint, en konnyebben megjegyzem a kodneveket, jobban el tudok helyezni egy Lennyt, mint egy Debian 5.0-t, vagy egy Lucidot, mint egy... azt se tudom mi volt a verzioja. Es nem, nem tartom se gyerekesnek, se zavaronak egyiket sem.

Linusra visszaterve: sokszor bunko, de tobbsegeben jogosan. Neha ertelmetlen, lasd a kernel verziozas, meg a kodnevek; de oszinten, nem teljesen mindegy a verzioszam? major ugras mint 2.0, 2.2, 2.4 es 2.6 eseteben ugysem lesz, szoval 2.6.1345 lenne egy ido utan.. minek? 5.3 pontosan ugyanannyit mond el: ez ujabb, mint az elozo. :P

--
|8]

No nekem ez a főverzió ugrás ami zavaró. "Az előzőnél újabb"-ra lejjebb adtam egy a jelenleginél még zseniálisabb (nyilván, mert én ötöltem ki) megoldást.

Ne tekintsd ugy, mint foverzio. Ez egy szam, ami nagyobb, mint az elozo. Se tobb, se kevesebb. Hogy mi az 'egeszresze', es mi a tortresze, teljesen mindegy, nincsen mar jelentosege. Lehetne a 3.5 35 is, tokeletesen mindegy, egyik sem jelent tobbet egy szigoruan monoton novekvo szamnal. Linusnak az x.y tetszik, mert csak. Nem kell tobbet gondolni bele, es el kell felejteni hogy a szam barmely reszenek barmilyen jelentoseget is tulajdonitsunk. Nincs neki.

--
|8]

Milyenek a szigorúan monoton növekvő számok? Az 5 olyan?


Puppy linux felhasználó

s/(egyik) (sem.*novekvo) szamnal/$1 verzio $2 szamsornal/;

De koszonom a hozzaszolast, orvendetes, hogy masba nem sikerul belekotni.

--
|8]

Mióta számsor a 3.5? Miből gondolod, hogy verzióról verzióra az 'egészrész' növekedni fog? Egyáltalán mi értelme annak amit írtál?


Puppy linux felhasználó

Sok.

--
|8]

Kódnevekkel az a baj, hogy aki nem ismeri kellőképpen az adott szoftvert, annak pont, hogy kevesebbet mond, mint a verzió. A verzióról tudjuk, hogy monoton növekszik, általában egyesével (persze nőhet a major vagy a minor verzió is, de ha a major nő akkor a minor rendszerint nullázódik), így akár több verziónyi ugrást is könnyedén követni lehet. (Pont ubuntunál kivétel, mert egyrészt a verzió a kiadási dátumból jön, másrészt a kódnév kezdőbetűje az abc szerint egyesével nő.) Képzeld el, ha minden linux kernel kiadást kódnév alapján azonosítanának, mekkora káosz lenne belőle.

> Kódnevekkel az a baj, hogy aki nem ismeri kellőképpen az adott szoftvert, annak pont, hogy kevesebbet mond, mint a verzió

Ez teljesen igaz. Ezert nem is baj, hogy van mindketto, es kinek mi a megjegyezhetobb, azt tudja hasznalni. Ha epp egy kodneves meg egy verzioszamos ember talalkozik, akkor pedig eleg hamar ossze lehet syncelni, hogy mirol van szo (pl release eve nagyjabol belovi mindkettonel hogy mirol van szo).

Egy szoval sem mondtam, hogy a verzioszamokat dobni kene, jok azok. De a kodnevekkel (verzioszam *mellett*) sincs semmi gond.

--
|8]

Azért van benne igazság. Nekem például kifejezetten nehezemre esik megjegyezni egy nagyobb számot, például ezt:

270094197118288500070734015631635154338419008645284651996


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igazad van, nem voltam pontos, eredetileg valami olyasmit akartam irn, hogy mar ovodaban, altalanos iskola elso/masodik osztalyaban megtanulnak legalabb ketszamjegyu (valamint legalabb a tizes nagysagrendbe tartozo) szamokkal dolgozni, azaz azert legalabb a 3.99 -ig biztosan elvarhato, hogy el tudjanak az emberek szamolni, illetve kepesek legyenek azt kezelni :-)

...azert legalabb a 3.99 -ig biztosan elvarhato, hogy el tudjanak az emberek szamolni...

Ebben se legyél biztos. Összeteheted a kezed, ha magyarul tanultál számolni, mert általában az európai nyelveknél nincs ilyen szép logikus módszer a számok képzésére, mint a magyarban. És akkor még nem is csak a 10 és 20 közötti hülyeségekről beszéltem...

Jaja :).
Mondd franciául: 99.

--
The Elder Scrolls V: Skyrim

Hát én a magyar számképzést nem érzem olyan hű-de-logikusnak (mondjuk nekem a húsz a kakukktojás), de tény hogy csak angolul és valamennyire oroszul tudom a számokat (az is igaz, hallottam valami olyat, hogy a franciák kivonnak - mondjuk mint ahogy a római számokat íták?), de ha ezen múlna a dolog, akkor gondolom már a 2.3x sem jó verziószám.

Nem a számok nevéről beszéltem, hanem pl. a kétjegyűek logikájáról. Vannak nyelvek, ahol 11, 12, 15, 16, stb. az a határ ameddig egyedi vagy logikátlan neve van a számoknak. Aztán ott van a német, ahol (az előzőt súlyosbítva) minden kétjegyű fordítva van. A francia a király, ahol a 80 az négy-húsz, a 99 pedig négy-húsz-tizenkilenc... :)

neun und neunzig. fuj, de logikatlan ;)

A nojn-und-nojnzis még egyszerű eset, mert a számcsavar ugyanazt az eredményt adja :)

~30 éve valami Nena nevezetű német énekesnő énekelt ekkora mennyiségű léggömbről...
Emlékszik rá valaki? :-)

Persze. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem tudom, hány európai nyelvet beszélsz, hogy általában tudsz róluk nyilatkozni. Én eddig egyedül a franciáról hallottam, hogy furmányos a számolás, de nem tudom se megerősíteni, se megcáfolni.
Próbáljuk meg inkább azt feltételezni, hogy az anyanyelvén azért mindenki tud számolni, ne abból induljunk ki, hogy mekkora erőfeszítés ezt nyelvtanulóként megtenni. Na és abban se vagyok biztos, hogy könnyebb nem angol anyanyelvűként mindenféle stupid neveket megjegyezni (őszinte leszek: én napi szinten kommunikálok angolul, mégsem tudtam szótár nélkül megfejteni az ubuntu verziók "vicces" neveinek többségét).

amit en ismerek: nemet es angol szamok (12-ig egyedi, utana 20ig megint mas), de ahogy latom az olaszban is van kavaras, a horvatoknal is kavarnak...

--
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

De közülük vajon kinek okoz gondot a saját nyelvén, hogy 30 fölé eljusson?

Hidd el, sajna sokaknak :-(.

Amúgy meg, ha már kötözködünk, egy valószerűbb probléma: gondold el, idegen nyelven kell előadást tartanod egy beágyazott rendszerről, amin Linux 3.227 fut. Akkor aztán légy okos, hogy is mondják az adott nyelven a 227-et.
(nem kell komolyan venni)

> Hidd el, sajna sokaknak :-(.

Ahogy Zahy is mondta már, valószínűleg aki nem tud saját nyelvén 30-ig számolni, nem a linux kernel verziója lesz élete fő kérdése.

Amúgy pedig a probléma általánosabb, bele se merek gondolni, hogy működhet még az emberiség, mióta a boltokban 30 helyi pénzegység fölötti számla is előfordulhat.

Értelek én, de lássuk be a következőt (vagy legalább gondolkozzunk el rajta):

volt egy valamikori számozási rendszer: X.Y.Z és X.Y+1.U. Volt benne logika, de kidobták. Lett helyette egy baromi egyszerű: A.B, ahol B (meg remélhetőleg A is) szépen monotonon növekszik. Ez is elég logikus. Kicsit ugyan gyorsan haladnak a számok (vagy nem, lehet vtatkozni), de még ezt is lehetne követni. És valószínűleg akár 3.256-ig is lehetne kezelni - most a konferencián előadó, de 256-ot az adott nyelven nem beszélő előadót tegyük félre -, ellenben egy totálisan furcsa(*) érveléssel nemhogy 256-ig, de még 99-ig se visszük el a számokat. Szerintem ugyan egyrészt az akit a kernel verziószáma érint (mondjuk disztrókészítő) - eddig azért kéne tudjon számolni, különben már a bugtrackerét se tudja értelmezni nagy eséllyel -; másrészt mondjuk 99 komoly módosítás után már tán tényleg lehetne főverziót lépni.

Tovább gondolva a dolgokat, a jelenlegi számozásnak (A.B) van egy szerintem elég komoly hibája: elég sok nyelvben (például a Linux fejlesztésben is erőteljesen használt, az informatika latinjának tartott - angolban) ez bizony így leírva egy törtszám. És tapasztalataim szerint az emberek jelentős része könnyebben kezeli a 100-as nagyságrendbe tartozó egész számokat, mint a mindennapi életben ritkábban előforduló ilyen kicsiny törtszámokat. Tehát megintcsak nem tökéletes megoldás. Azaz továbbgondolva - Linus logikáját elfogadva -, itt az ideje a kernelverziókat egy db (egész) számmal jelölni, mindenféle utótag nélkül. 1, 6 hét(**) múlva 2, újabb másfél hónap után 3, és í. t. Szerencsére elég hamar elérnénk a kezelhetetlenül nagy számokig, és gyorsan megszűnne a kernelfejlesztés.

Természetesen akinek megsértettem a linuxos lelkét, attól előre elnézést kérek :-)

(*) az RTFM politikailag korrekt kifejtése szerint az F a "funny"-t jelenti. No erre az F-re gondoltam (az eredetire)
(**) vagy mit tudom én most mi a hivatalos timeslice dióbélcsákányoséknál

Akkor most sorold fel fejből az összes általad használt program ( és lib ) verziószámát/főverziószámát.

( of korsz csak az érdekeseket, mint kernel, oprendszer, telefon oprendszer, böngésző etc etc )


Puppy linux felhasználó

9.0-p4. Ennyirol beszelunk, nem tobbrol.

De azt mar latom, hogy mindenki jonak tartja ezt az allatsagot, akkor nyilvan en ulok forditva a lovon. Legyen nektek :-)

Ha ez megnyugtat, nem vagy egyedül.

Szerintem binárisban gondolkodik és 5 bites egy regisztere. :)

Teljesen igaza van.
Mármint a kis számokban. Olvass tanulmányt a szubitizációról (anno rengeteget foglalkoztam vele)!

A dolog mélye abban rejlik, hogy még egy galamb is tud számolni, meg egy macska is, bizonyos számdetekciós idegsejtek segítségével, az algoritmus neve a szubitizáció.

Mondok egy példát.
Fogsz egy fél éves kísérleti csecsemőt, majd kisebb színházi paravánfal porondjára, a függöny mögé felraksz mondjuk négy darab egyforma kicsi plüss grizzly medvét.
Félre rántod a porond előtt lévő függönyt: ott a 4 db medve.
De ha a következő menetben kilopsz egy medvét és úgy rántod el a függönyt, tág szemekkel nézi a kísérleti alany, mert tudja, hogy ott négy darab plüss grizzly medvének kéne lennie. (fél éves kisgyerek 1-minimum 5-ig nem verhető át)

Másik példa: ledobsz egyszerre 6 db rizset magad elé, majd ránézel: 6 db. Meg sem kell számolnod. ---ez a szubitizció.

Javaslom Linusnak, hogy a 4-es verzió elérése után menjen visszafelé, majd a mínusz négyig folytassa a verziószámokat
Vagy vegyen mindent mondjuk modulo 5 maradékosztályokkal
:)

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Ngyszerű. Akkor most már tudom, hogy egy fél éves csecsemő is el tud számolni - mondjuk - 5-ig. (Én ilyesmivel nem foglalkoztam, de naivan arra gondolok, hogy ha semmit nem változtatok a grizzlyk számán, az a dréga gyermek majdnem annyira bámul ki a saját kis világából, mert még épp tanulja azt. Szóval kicsit nehezen tudom elfogadni, hogy azért néz tág szemekkel, mert hiányolja, és nem azért mert akkor még keményen mindent megfigyel. De mint mondtam, én nem fogalkoztam iyesmivel, úgyhogy meghajlok előtted.)

És akkor megismétlem magamat:

"Ugy gondolom, hogy aki nem tud egy darab 30-nal nagyobb szamot megjegyezni, az ne akarjon - nemhogy Linuxot, de egyaltalan szamitogepet - hasznalni."

Remélem a fél éves csecsemő még nem célzott Linux-felhasználó - pláne olyan, akinek saját magának kell a kernelverziókkal foglalkoznia. Mert nekem ezzel a kijelentéssel az a bajom, hogy a szintén Linus által megálmodott világban a végfelhasználónak nem kell ilyenekkel foglalkozni, ez legyen csak a disztribúció készítők problémája. Tehát akkor belőlük nézi ki az ovodás szintet.

A paravánfalas kísérletet műszerekkel is igazolták, méghozzá idehaza van valaki, aki ezzel foglalkozik..

Lokalizálták a számosságokra érzékeny idegsejt-területet az agyban, még a színérzékeléssel is kapcsolatban van.

Nem értelek, kérlek.
Miért nem érdemes fél éves korban kernelfordítást tanulni?

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

> Miért nem érdemes fél éves korban kernelfordítást tanulni?

Mondjuk mert nem tudja elolvasni a hibauzeneteket? De elfogadom, hogy ha paravanon mutatjak neki a forditas utolso sorat, hogy "installed, OK", akkor legkozelebb fel fogja ismerni, hogy ha mas a hibauzenet. Es ektelen gogicselessel meg a cseledet is hivni tudja, aki majd megpecseli neki.

Fuh, te aztán nagyon formában vagy! :))
Rég nevettem ennyit egy fórumon!

Esetleges effektek:

menuconfig --- ööööööö
make --- aaaaa
kerneldebug --- oááááááÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Látom nem sikerült megértened a kísérlet lényegét. Ha ugyanazt eljátszanád úgy, hogy nem öt hanem mondjuk 435 tárgyat raksz mögé, akkor az alany nem venné észre a különbséget. Ennek az az oka, hogy kevés tárgy esetén ránézésre tudod, hogy mennyit látsz, azonban több tárgy esetén már számolnod kell.
Ezért is léteznek számjegyek. Állati nehéz lenne kiolvasni egy számot ha azt pálcikákkal jelölnénk. Helyette vannak számjegyek amik tulajdonképpen a helyiértékek megszámlálására valók (ezek a tárgyak) és segítik egy szám jelölését.
Pont ez a baj a hosszú verziószámokkal is. Gondolj bele ha egy verziószám csak egy sima szám lenne ami növekedne eggyel minden változtatásnál.
3121324454521213213 3121224454521213213 3121324454551213213 3121324454521203213
Ránézésre sorrendbe tudod állítani őket? Nem éppen.
Ebben segít a pontos megoldás. További darabokra bontod a számot és így láthatóbbá válnak a különbségek és a verziók közötti eltérések is követhetőbbek lesznek. Pl. sokkal könnyebb megjegyezni, hogy valami 11.3.2-es verziótól elérhető, minthogy a 38974-es verziótól. Na meg azt még inkább, hogy a 12.x verziókban elérhető valami és nem a 41276-ostól de a 42367-esben már nem.

Látom nem sikerült megértened a célozgatásom lényegét. Nyilván nem 23452945294 és 23452954294 lenne szerintem se az ideális verziószám, még akkor se, ha eredeti felvetésemben ennyire nem specifikáltam a dolgot. De akkor másként mondom: *szerintem* a verziószámnak AA.BB.CC, esetleg XX.YY formában ábrázolhatónak lenni jó, ahol AA, BB, CC, XX és YY mindegyike 0 és 99 között legyen. És a csecsemőkre hivatkozva ne lépjünk már 39 után főverziószámot. Akkor inkább már mondja azt, hogy mivel oroszul a 40 teljesen nem szabályos, azért állunk meg itt. (Ez majdnem olyan, mint a 13. emelet, amit kihagyunk, mert vannak babonás seggfejek).

Naná, hogy a Rainman jut eszembe a leejtett pálcikák megszámlálásáról. Naná.

Miért pont 0 és 99 között? Miért ne lehetne 0 és 123 között? Vagy miért ne jöhetne 1.2.3 után 1.3.0?

Nekem jo a 123, de Torvalds ur tul nagynak talalta, en meg arra probaltam utalni, hogy ha mar tervbe van veve 3.26 (azaz van ketszamjegyu alverzioszam), akkor el lehetne menni 3.99-ig is. Es 1.2.3 utan igenis johetne 1.3.0, nem tudom az ellenkezoje hogyan jott ki az irasombol.

Látom nem sikerült megértened a szubitizáció lényegét.
Nem baj, én sem fogtam fel elsőre, hiába olvastam róla.

Különben van benne egy olyan modul is, ami a nagyobb számosságokra vonatkozik. Persze nem absztrakt számjegyekkel leírt dolgokról beszélek, mint amiről írsz odafönt.

Ha egy mezei galamb elé kirakok két különböző marék magot, képes megállapítani, melyik a nagyobb számosság, és afelé ugrik. Ilyen még egy macskában is van. Egy patkányban is.

Ajánlott irodalom, mely meglepően kevés dolgot tartalmaz linuxszal kapcsolatosan:

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CCwQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.staff.u-szeged.hu%2F~krajcsi%2Fphd%2FKrajcsi%2520PhD%2520Tezisek.pdf&ei=zt9FUMvwNc3dsga-lYGwBQ&usg=AFQjCNGNbeadGY5nLTN1649tx1YEkmd_1g&sig2=w8reaZDstE_l8AnjObtqzQ

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Nem hiszem el, hogy erről generáltatok 50 hozzászólást... :)

Csak a szubitizáció tolt vagy tizet

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---