Firefox + H.264 HTML5 támogatás = Wild Fox

Mozilla

Kissé leegyszerűsítve. Pontosabban: Maya "Elledan" Posch útjára indította a Wild Fox (röviden "Wx") projektet. A projekt célja olyan Firefox build-ek készítése, amelyek tartalmazzák a Mozilla által valamilyen okból mellőzött szolgáltatásokat. Ilyen például a H.264 HTML5 támogatás. Maya arra hivatkozik a projekt létjogosultságának indoklásakor, hogy noha a szoftverszabadalmaknak csak kisszámú országban van hatálya - például az Egyesült Államokban és Dél-Koreában - mégis úgy döntött a Mozilla, hogy a szoftverszabadalmak miatt egyes szolgáltatásokat kihagy a Firefox-ból. A projekt elindítója segítőket keres. A részletek itt.

( connor v | 2010. 05. 16., v – 11:28 )

Miért nem extension-be teszi? Nagyobb jövője lenne egy egyszerű kiterjesztésnek mint egy buildnek.

az on2-t meg csak úgy szeszélyből vette meg. szerintem meg inkább majd kiderül, hogy mi mellett teszi le a voksát. az meg, hogy te nem nézel flash-t, teljesen érdektelen információ. flash-only tartalmat nem a legegyszerűbb flash nélkül megnézni, és van, aki nem feltétlen intézi el annyival, hogy "nem nézek flash fosokat". te ellehetsz lynx-ben is, a tömeg attól még nem így működik.
szerintem.

A Mozilla gyártója a Mozilla Foundation, megfelelő költségvetéssel. Miért ne fordulhatna elő, hogy a MF fizet a H.264-ért, csak azokat a kódrészleteket nem teszik közzé? Eddig is nagyon erősen probléma volt az általuk birtokolt komponensek felhasználása (lásd: Iceweasel és társai). Teljesen hasonlóan, mint ahogy a Google a Chrome és Chromium projektet elkülöníti. Olcsójánosok a Mozillások. Ha nem figyelnek,dolgoznak erősen, akkor oda lesz a market share a Chrome-mal szemben egyhamar.

itt a hozzáállás a mozilla részéről nyilván nem csak arról szól, hogy megtehetné-e, vagy nem. a firefox szabad szoftver, és jobban szeretnének valami szabad megoldást. most talán lesz is rá lehetőség, de majd meglátjuk. addig meg rágódhatunk ugyanazokon az agyonrágott csontokon.
szerintem.

Igen, lehet hogy csak branding, de pont ez a lényeg: A Mozilla kiadhat olyan Mozilla Firefoxot amiben van H.264, mert megvették a terjesztési licencet. Míg maga a Firefox közösségi forráskódja ilyet nem tartalmaz. Maga a hivatalos Firefox buildek amúgy is a Mozilla fennhatósága alá esnek, mást nem nevezhetsz hivatalosan Mozilla Firefoxnak, még ha a kódbázis 100%-osan ugyanaz is, mivel fel kell használnod minden márkanevet és design-elemet ahhoz, hogy Mozilla Firefoxnak hívhasd a cuccot, azonban a design-elemek felhasználhatóságát a Mozilla Foundation engedélyhez köti.

A szórakoztató elektronikai gyártók eléggé ráépítettek mindent, lejátszókat, tévéket, felvevőket, sok szirszart. Most h végre sikerült kibizniszelnie a guglinak, hogy a jútúbot belerakják a tévékbe is, egyre nehezebben fognak változni a dolgok. Max lenyilazzák az MPEG LA-t, ha nem jótékonykodik még újabb pár évig.

Ezek után egy böngésző sem fog passzátszelet fingani, max alkalmazkodik.

Akkor hogy világosabb legyen: a jútúb (gugli) hamarabb fog alkalmazkodni az eszközgyártókhoz, mint a mozilla pillanatnyi hangulatához. Nem minősítem a folyamatot, nem feltétlenül jó ez, de szvsz felesleges tipródás, amikor a jelen felálláson valaki nyitottság okán akar változtatni. A html5 video codec már rég nem csak a desktop problémája.
De lehet azon is szöszölni, ami az mp3 témában történt... kb ugyanez volt, csak kicsit kevesebb nyilvánosságot kapott.

Én meg azt, hogy ha a guglinak döntenie kell a "nyavalygók", és a "fanok" közt -- márpedig kell -- akkor elsősorban arra fog odafigyelni, hogy a szórakoztató elektronikai ipar már rég döntött, miközben a desktop felhasználóknak nem kell állást foglalni, főleg azért mert a w3c sem tudott/akart állást foglalni. Ezért tartok tőle, hogy a VP8 esetleges megnyitása utáni sikere nem lesz túl nagy, vagy hirtelen.

"a szórakoztató elektronikai ipar már rég döntött"
A guglinak a reklámokból van a fő bevétele, és az még nem a szórakoztató elektronikából jön, hanem a desktop pc-k felől. Tehát a gugli inkább a Firefox képességeit tartja szem előtt, mint azt, hogy egy MP4 játszó mit játszik le.

Én az aktív felhasználó, a szükséges infrastruktúra és fejlesztői erőforrás oldaláról közelítettem meg a témát. User oldaláról nagyobb esélyt látok arra, hogy egy n+1. kiterjesztést tesz fel, mint arra, hogy egy telepített alkalmazást leszedjen és feltegye azt a másik buildet. Nomeg a teljes terjesztési hálózat újragyártása, biztonsági frissítések készítése, terjesztése stbstbstb
Írtam már xpcom kiterjesztést, azt az utat egyszerűbbnek látom. Talán treynek van igaza és tényleg csak üzenet értéke van a lépésnek.

Elvi síkon: Attól, hogy nekem jó a mostani rendszer, lehet hogy másnak nem jó. Ha van lehetőség mást is választani, attól még nekem nem lesz rosszabb. Ha elvesszük mástól a választási lehetőséget, attól még nem lesz jobb nekem.

Gyakorlatilag:
1./ Néhány ember úgy döntött, hogy ők patchelni akarnak, nem pedig extensiont írni. Az ő döntésük volt, és a vele járó munkát is ők, illetve a hozzájuk csatlakozók fogják elvégezni. Aki szerint a patchelés nem járható út, az ne csatlakozzon hozzájuk.
2./ A telepítőbe integrált extension mögé is kell a "brutális infrastruktúra". Amit a Mozilla elvi okokból nem rak bele a böngészőbe, azt extensionként sem fogja hozzácsomagolni.

-----
Innen most töltsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba: ...

1. Nem kell elvenni a választási lehetőséget senkitől se, de én érzek némi párhuzamot sok opensource-os projekt "sikere" és a között, hogy rétegigényekre csinálnak külön-külön semmire sem jó projekteteket, ahelyett, hogy összefognának és együttes erővel olyat csinálnának, ami nem az 5-5%-os rétegigényeket elégit ki, hanem az emberek többségének jó. De természetesen joguk van hozzá, az embereknek meg joga van leirni, ha ez hülyeségnek tűnik, mert csak hátránya van.

2. Nem a mozilla integrálná a telepitőbe, hanem ezen projekt készitői. Tehát nem kiadnak egy forkolt verziót, amit utána nekik kell patcheljenek, karbantarsanak és mögé rakni egy brutális infrstruktúrát, hanem az aktuális, hivatalos mozilla telepitőbe beleintegrálják az extenstion-t, az egészet meg felrakják pl sourceforge-ra. Innentől nem kell brutális infrastruktúra mögé, mert pl a patchek keresése ugyanúgy a mozillához fut be, ugyanúgy tőlük tölti le többszázmillió ember a friss verziókat és ez mind a mozilla infrastruktúrájukat terheli. Maximum az extension frissitéseit kell hostolni, ha esetleg a mozilla nem volna hajlandó rá.

( bervi | 2010. 05. 16., v – 15:33 )

idióta. nem bírt volna már várni 18-áig?
szerintem.

( therion | 2010. 05. 16., v – 17:11 )

Egyébként a W3C a video codec-et illetően szánalmasan töketlen. Miért ne lehetne kötelező codec-ként meghatározni a Theorát? Lehetne több kötelező is, pl. a Dirac is elég érdekes, minőségben állítólag vetélytársa a h.264-nek.

Mert lehet, hogy egy YouTube méretű oldal követelményeinek nem felel meg a Theora, de mondjuk pl. egy blogon teljesen jó lenne szerintem. És ráadásul mindenki probléma nélkül beépíthetné a böngészőjébe, mert a BSD licenccel nincsenek is olyan kötöttségek, mint a GPL-lel. Bár nem biztos, hogy segítene (reálisan nézve valószínűleg nem), de lehet hogy meg kellene sorozni a W3C levlistáját a témában.

sajnos jelenleg nem arról van szó, hogy valami jobb-e vagy sem, hanem hogy a jelenlegi állapot jelent-e megoldást. Szerintem a megoldás az lehetne, ha – mint a root hozzászólásban szerepelt – meg lenne határozva a kódolás, és az szabadon felhasználható lenne.
Nem értek túlzottan a codecekhez, de az már előrelépés lenne, ha egy akármilyen szabad codec meg lenne határozva, és utána még csak a szabvány újabb revízióiban bővülne a lista, ha van jobb.

Más kérdés, hogy a szabványba annak széleskörű elfogadásához meg azt lenne értelme belerakni, amiből jelenleg is több megtalálható – ami meg esetünkben szerintem a h264.

Szerintem végül majd jönnek az open source advokátok és indítanak egy gyűjtést Free Willy h264! néven… ☺ 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Így van, a szabványba a h264 fog bekerülni, mégpedig azért, mert már régóta az a kvázi-szabvány. A SzabadKötelező(sic)Theora akkor se lesz kizárólagos HTML5 video szabvány, ha a világ összes binuxfelhasználója egyszerre veri a seggét a földhöz. Live with it.

[ Like ]

A szabad video codec nem csak a Linux-felhasználóknak fontos. Az egész web nyílt szabványokra épül (vagyis kellene épülnie): HTML, CSS, JS, SVG - ezek mind nyíltak, bárki készíthet saját implementációt. Miért legyen a nyílt HTML5 specifikáció része egy zárt formátum, ha van más megoldás is? Kinek fájna ha kötelező codec lenne a Theora/Vorbis? Nem kötelező kizárólag egy codecre építeni a HTML5 video tag-et. (Jelenleg a Flash is támogat vagy fél tucat különböző codec-et.)

A Theora nem egy rossz kódolás. Mindössze az ipar igényeinek nem felel meg, ráadásul nem is annyira a minőség miatt. (Lást pl. ezt az összehasonlítást.) De ettől függetlenül kissebb kaliberű oldalakra tökéletes megoldás lenne.

Valamennyire háttérbe szorul mostanság a téma, de számomra még a Theoránál is fájóbb hogy a Vorbis se lett része az ajánlásnak, mert az aztán tényleg simán vetélytársa minőségben bármelyik elterjedtebb veszteséges audio codec-nek. A nagy cégek abszolút csak anyagi megfontolásból mellőzik, de itt lenne a lehetőség hogy jobban elterjedjen.

Emellett összehasonlítja, szintén alacsony (~499kb/s) bitrátán, a H.264-gyel is, ahol azt hozza ki, hogy nem nagyon van különbség. Ez a része releváns.
Tehát röviden a teszt azt mondja, hogy alacsony bitrátán a Theora jobb, mint a H.263 (ami számunkra érdektelen), és szintén alacsony bitrátán kb. olyan jó, mint a H.264. Magas bitrátán nem tesztelte.
És ez egy szubjektív teszt (objektívet nehéz is csinálni), tehát a megállapításával lehet vitatkozni mindenkinek, kedve szerint.

Adok neked egy érvet: most úgy tűnik, hogy a h.264 pozíció előnyben van, mivel az egyik nagy applikáció szolgáltató és a legtöbb böngésző előállító mellette tette le a voksát. Azonban ha 4 év múlva lesz egy jobb codec akkor lesz lehetőség váltani szabványosításra nem kell várni.
Ha a W3C úgy döntene, hogy valamit preferál akkor bebetonozná a helyzetet, és irányítaná a piacot.
Azt meg sajna nem tudja belerakni: csak a HTML szabvánnyal megegyezően szabadon felhasználható technológiát lehet használni. Ahogy ez a png, jpg, gif, tiff akármi esetén sem tette meg.

A H264 mellet szol az elterjedtseg es az elfogadhato minoseg. Visszont nem szabad elfelejteni, hogy a live broadcast es otthoni felhasznalas ingyenes licensze 2015 vegen lejar. Eredetileg az iden lett volna, csak hat bejott ez a franya HTML5 video tages marakodas.

Ne legyunk naivak annyira, hogy elhidjuk, hogy egy 4 ev mulva megjeleno, H264 alazo kodeknek lesz barminemu eselye akkor mar, mikor az piac meg jobba fog fuggeni a H264-tol. A specializalt hardveres dekoderek a mobil eszkozokben biztosan nem lesznek cserelve evekig.

Szvsz igen is legyen meghatarozva a szabvanyba egy minimalis kozos nevezo, ami ingyenes es elfogadhato kep minoseget produkal. Ha maradunk a H264nel 5 ev mulva mindeki fizetni fog, ha legalisan akarja hasznalni. Termeszetesen a tobbi kombinacio se legyen tilva.

Remelhetoleg a Google felszabadija az ujonan vasarolt codecjet es ez a gond megoldodik. Persze kerdes, hogy van-e hozza hardveres dekoder mar, illetve hany ev mire a legtobb mobil eszkoz tartalmazni fogja.

( answ | 2010. 05. 16., v – 22:27 )

A Dirac nem áll jogvédelem alatt, teljesen szabadon használható.

A Theora tényleg rosszabb minőségű, mint a H.264.
Ezt bárki láthatja, aki kódolt videót mindkettőbe.
Ettől azonban még nyugodtan használhatnánk "worse is better" alapon.

Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a jelenlegi videókártyák nem támogatják a Theora videók gyorsítását, ezért hiába kisebb erőforrás igényű a kódek, lassabb hardvereken szaggatni fog, a gyorsabbakon meg húzza az akkuidőt. Ez pedig nem fog változni, mivel nem áll mögötte billió dolláros lobbi.

Hogy ki a hibás ezért az egész helyzetért?
Lehet mögötte összeesküvés-elméleteket sejteni, de sajnos valószínűleg senki. Egyszerűen nagyon rosszul jött ki a dolog.

Mi lehetne az ideiglenes megoldás?
Ahogy több Linux disztribúció esetén is, a kódeket letöltésre felajánlani, amikor egy ilyen videóval találkozik valaki. Mellette figyelmeztetés, hogy csak akkor ha ... blablabla.

A hang esetén viszont a Vorbis tényleg összemérhető az AAC-vel, sőt sok esetben jobb eredményt ad.
Valószínűleg itt is a hardveres támogatás hiánya okozza, hogy még nem sok helyen használják (ez mostanában javuló tendenciát mutat).
Azonban itt már tényleg bizonyos érdekelt felek lobbiját lehet sejteni.