A Solaris jelentősége a Linux Foundation szerint

Linux

A Sun-nál dolgozók hiszik, hogy a Solaris egy innovatív platform, de a Linux Foundation-nek erről más a véleménye. Jim Zemlin - az alapítvány igazgatója - szerint "A jövő a Linux és a Microsoft Windows. Nem a Unix vagy a Solaris".

Jim Zemlin - The Linux Foundation
Jim Zemlin, a Linux Foundation igazgatója

Zemlin szerint a Solaris-t szinte alig telepítik új rendszerek részeként és egy olyan "legacy" operációs rendszer, amelyet egy pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalat kínál. Ezzel szemben, Zemlin szerint a Linux "ellenálhatatlan választás" újonan telepített x86 rendszerek számára. Az alapítványi vezető szerint az OEM-ek sem látják a Solaris jövőjét fényesnek.

Al Gillen, az IDC elemzője szerint "a teljes volumen tekintetében a Linux sokkal nagyobb volumenű termék, mint a Solaris valaha is volt". Az elemzőcég adatai alapján Linux rendszerekből 2006-ban körülbelül 2.4 milliót, míg 2007-ben közel 2.7 milliót szállítottak le világszerte. Ezzel szemben Solaris rendszerekből 2006-ban mindössze 376 000, míg 2007-ben 371 000 darabot szállítottak.

Zemlin szerint nem csak a piaci adatok szólnak a Linux mellett. Azt is vitatja, hogy a Solaris technikai értelemben előrébb tart mint a Linux. Azt állítja, hogy csak a Sun képviselőktől hall a ZFS-ről és a DTrace-ről úgy beszélni, mint piaci szempontból versenyképességet növelő szolgáltatások, de nem hisz abban, hogy ezek bármilyen hatással is lennének a piacra.

További vélemények a témában a vezetőtől itt.

( eax | 2008. 09. 26., p – 10:24 )

Pedig van am egy nagy elonye: arrafele meg divat gondolkodni fejlesztes elott/kozben.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

Inkább az, hogy a "world's most advanced OS"-ében ezek a dolgok olyan összetákolt hangulatot árasztanak a mezei user számára.

# dladm show-link
bnx1 type: legacy mtu: 1500 device: bnx1
bnx0 type: legacy mtu: 1500 device: bnx0
# dladm show-dev
bnx1 link: unknown speed: 1000 Mbps duplex: unknown
bnx0 link: unknown speed: 1000 Mbps duplex: unknown
# ifconfig -a
lo0: flags=2001000849 mtu 8232 index 1
inet 127.0.0.1 netmask ff000000
bnx7000: flags=201000843 mtu 1500 index 2
inet xxxxxxxx netmask ffffff80 broadcast xxxxxxxx
ether xxxxxxxx
bnx8000: flags=201000843 mtu 1500 index 3
inet xxxxxxxx netmask ffffff80 broadcast xxxxxxxx
ether xxxxxxxx

# dladm show-link
nxge0 type: non-vlan mtu: 1500 device: nxge0
nxge1 type: non-vlan mtu: 1500 device: nxge1
# dladm show-dev
nxge0 link: up speed: 1000 Mbps duplex: full
nxge1 link: up speed: 1000 Mbps duplex: full

De tudom, ezt nehéz megértenie annak, aki ezen a bugware-en nőtt fel. :)

Az átgondolt tervezés! Az az oka mindennek! dladm, ndd, kstat, dd a /dev/kmem-be, stb. Ez is csak azt mutatja, hogy hígul a szakma, és öregszenek a Sun alkalmazottak.
Az lenne az igazi, ha mdb-vel kellene mindent csinálni! Úgy férfias!

De tényleg. Ezek a következetlenségek büszkeséggel töltenek el? :)

(következetes, előrelátó) tervezésről volt szó.
Nem vagyunk egyformák, lehet, hogy te ésszerűnek tartod, hogy az ndd-vel lehet TCP és IP paramétereket állítani, mindemellett pedig hálózati (kérdés persze a hálózati definíciója) driverek ilyen-olyan (néha alacsony szintű) beállításait is, amelyek persze driverről-driverre változnak, nem konzisztensek (mi köze van egymáshoz a kettőnek?).
A lényeg nem azon van, hogy hányféle eszköz, hanem (például) hogy tudsz-e olyan parancsot mondani, amelyik bármilyen Solarison megmondja, vagy beállítja bármilyen ethernet interfész sebességét, duplexitását, esetleg az autoneget (annak állapotát)?
Vagy a másik irány: ha az ndd-nek inkább a driverek belső paramétereinek állítgatása a funkciója, miért nem lehet storage adaptereket, vagy bármi mást állítani ilyennel?
Miben különbözik egy qlc driver (ilyen szempontból) egy nxge-től? Technikailag még akár IP is mehetne rajta, ugyanúgy van link speed, stb.

Semmi másra nem akarok kilyukadni, mint arra, hogy az eredeti hozzászólással szemben én nem érzem azt, hogy a Solaris tényleg olyan fantasztikusan átgondolt lenne. Még csak azt sem, hogy kiemelkedne a mezőnyből.
Sőt.

Ah, szerintem csak azon siklottál át, hogy a tcp és az ip is csak egy driver a kernelben. Az ndd pedig egy olyan parancs, amivel a driverek konfigurációs paramétereit lehet beállítani, de csak azokét, amik az Internet protokollt implementálják.

A dladm pedig a GLDv3 framework köré épült. A fent idézett kimenetben látszik, hogy a Broadcom driver nem ehhez készült, ezért az kompatibilitási módban fut, így nem is tudta lekérdezni a driver paramétereit.

És akkor egy mondatban összefoglalva az egész: minden a drivertől függ. Hogy az új driver architektúrát használja-e, és egyáltalán milyen paramétereit engedteti látszódni. Ilyen szempontból a Sun ki van szolgáltatva a NIC gyártójának. Ezért vannak lelkiismeretesebben megírva a Sun saját (SoC) NIC-jeinek a driverei.

A NIC firmware-ének átírása átgondolt rendszerre utal?

Hát efölött tényleg elsiklottam. Tehát az ndd-vel csak olyan driverek paramétereit lehet állítani, amelyek az IP-t implementálják. Például a tcp-t, meg az udp-t. Vagy az arp-ot.
Vagy a hme-t. Solarisban a hme implementálja az IP-t? (jó, checksumot éppen számolhatna a NIC, bár ez a hme esetében talán nem valószínű, de ha így is lenne, ez egyenlő az IP implementálásával?)

A driveres issue-ban igazad van, de azért vedd figyelembe, hogy én nem a Sunnál dolgozom, így a nézőpontom is kicsit más. Az, hogy a Sun mit kínlódik a driverek íróival, a gyártókkal, vagy akárkivel, az engem nem érdekel. Én azt látom, hogy van egy tool, ami nem működik teljeskörűen.
És azt se felejtsd el kérlek, hogy tervezésről, előrelátásról, gondolkozásról volt szó.
Ha annyira jól megírták volna a Solarist, nem lenne szükség új driver architektúrára. Sem. A STREAMS is milyen jól átgondolt volt, aztán most megint visszatértünk a BSD-s megoldáshoz.
És ilyen dolgokat, mint hogy full, vagy half duplex, vagy 10, 100, 1000, vagy tízezer, vagy százezer ugyanazzal az eszközzel tudnám lekérdezni, vagy beállítani a BSD-s Solarisban, mint a maiban.
De nem tudom.

Innen indultunk. :)

A NIC firmware-ének átírásával kapcsolatban két sor:
- ha a NIC-et el lehet rontani szoftverrel, a Solarisnál is megvan ennek a lehetősége (és az, hogy egy eszköz mondjuk FW nélkül érkezik azért nem példanélküli, azaz a drivernek bele kell tolnia valami eszet, ami rosszul is elsülhet)
- Linux=rossz példa, Solaris=jó példa (az átgondolt), ez az első post a szálban

Solaris 10-ben a szállítási rétegek integrálva lettek az ip-be, ennek ellenére a tcp és udp látszódik különálló klón-device-ként.

Az átgondoltságról pedig annyit, hogy ahogy az igények változnak, úgy kell változzon az implementáció. A Solaris 2.x elött BSD alapú volt a hálózati stack, ez lett átírva a System V-os STREAMS alapúra. Ennek szigorú moduláris szemléletnek a hiányosságait pótolták közvetlen áthívások engedélyezésével.

15 éve még más paradigmák léteztek, mint napjainkban.

( rage | 2008. 09. 26., p – 10:26 )

Valoban nem tudom mi haszat veszi egy 'atlag' felhasznalo pl a DTrace-nek.. :)

Zemlin nem az átlag felhasználókról beszélt. Az IDC sem a Jóska által telepített szervereket számolja, amikor a worldwide szállításokról beszél, hanem a vendorok által leszállított egységekről. Ezeket nem átlag felhasználóknak, hanem cégek IT osztályainak és rendszergazdáinak szállítják.

--
trey @ gépház

( trey | 2008. 09. 26., p – 10:26 )

És milyen igaza van. Gyakorlatilag Jonathan Schwartz blogján (ahol minden bejegyzésben kétszer szerepel) és a Sun holdudvaron kívül sehol nem hallani a ZFS-ről és a Dtrace-ről, embertől nem hallottam még a szakmában, említem nem is tudnak róla. Solaris-szal csak mint kurriózum találkozok újabban (elmúlt pár év), de ahol van, ott is a lecserélést ütemezik.

Persze biztos, hogy van ahol marhán bevált és marhán szeretik és soha semmire sem cserélnék. Vannak biztos helyek, ahol veszik is (az IDC is megmondta). De, hogy a jövőkép nem valami derűs, az biztos. A többi Unix dettó.

--
trey @ gépház

Jaja, vágom, hogy használják itt-ott, de hogy nem ebbe az irányba tart a világ, az 100%. Szerveren még csak, de hogy szerencsétlen Murdock-tól várják a csodát, hogy majd berobban a Solaris desktop-on is, hát erre - hogy a tegnapi Jim Carrey-filmből idézzek - "majd akkor, ha a hátsómból majom bújik elő". :)

--
trey @ gépház

Mi szeressük a Solarist. Igaz nem adja könnyen magát, de a hozzáértő kezekben atombiztos rendszer. Persze ez igaz a Linuxra is. A ZFS és a Dtrace-ről csak jókat tudok mondani. Szubjektív véleményem szerint gyorsabb a Solaris ugyan azon a HW-n mint a Linux. Egyetlen hátránya hogy, a rendelkezésre álló csomagok igen szegényesek (blastwave, sunfreeware), de mondjuk üzleti platformra nem is kell 12.000.000 alkalmazás közül válogatni.

Hm hat majd elvalik, hogy mi lesz a jobb. Sztm a linux mondjuk sosem fog tulzottan betorni a desktopra...Egyszeruen osgany a visszafele kompatibilitasa (mar nem csak a kernelnek hanem a ra epulo libeknek, gtk-nak pl). Egy regi cucc nagy valoszinuseggel nemhogy el sem indul, hanem konnyen lehet h le se fordul mar ha megvan a forrasa. A solaris ebbol a tekintetbol eros versenytars lehet.
Nagy cegeknek (pl IBM) vonzo lehet, s lesz is a linux mindig abbol a szogbol, h szepen "admomanyoznak" bele kodot, amitol epp veletlenul az o cashcow adatbazisszerveruk jobban megy. De ez igy van rendjen. Ha jobb lesz, azzal csak nyerunk.

A Sun-nak pénzügyi problémái vannak. Valószínűleg az ilyen "Solaris desktop" vadhajtásokat fogják először legallyazni ha arról lenne szó, hogy hol csökkentsenek még a kiadásokon. Az OpenSolaris meg addig felejtős, amíg a Sun a kontrollt ennyire a kezében tartja felette. Persze ez csak az én véleményem. Majd meglátjuk mi lesz. Majd pár év múlva visszatérünk erre a topikra. Oszt megnézzük mi változott. :)

--
trey @ gépház

de hogy szerencsétlen Murdock-tól várják a csodát, hogy majd berobban a Solaris desktop-on is

Én azt nem értem, hogy miért nem a FreeBSD felől vették át a ports rendszert. A két rendszer között annyira kicsi a különbség ebből a szempontból, hogy különösebb problémák nélkül rá lehet faragni azt, ami FreeBSD alatt megy. Erre egy még újabb csomagkezelőt hoztak létre, amely alig kezel csomagokat, mert nincs választék... :(

A FreeBSD csapat persze két kézzel kapkod az OpenSolaris csodák után, és gyakorlatilag pillanatok alatt építenek már be OpenSolaris rendszerből cuccokat (éppen most a DTrace), mert nagy nehezen összeszenvedték azt a kis hidat, ami a két kernel között kell ehhez... azt nem értem, hogy erre OpenSolaris-ék miért nem képesek? Pláne a megengedőbb BSD licenc okán...
--
http://www.javaforum.hu

En eleg sok Solaris-al talakozok, mivel a programjaink azon futnak. Es vannak uj ugyfelek, szoval uj telepitesek is. Egy darabig ez igy is marad mivel hasznalunk olyan properitary programokat amik csak Solarisra vannak. Az igaz, hogy ZFS-el vagy DTrace-el nem talakoztam, mondjuk par honapja tamogatjuk csak a Solaris 10-et.

( strogg v | 2008. 09. 26., p – 10:30 )

Ezt nem értem. mindig azt hittem, hogy az opensource lényege, hogy mindenki szabadon tanulhasson a másiktól, nem pedig az, hogy kösse az ebet karóhoz, és egy másik megoldással versenyezzen....

Ezt egyszerűen nem fogom fel. ezért nem érte ma disztro war-t sem. miért nem lehet az ügyes megoldásokat átvenni egyik fejlesztésből a másikba????

Pl: nagyon szívesen látnék egy rugalmas, ám kicsi, gyors, és ami al egfontosabb EGYSÉGES környzetet linuxra. Valami hasonlót, mint a BeOS gui.
Miért kell fájlrendszereken vitázni? Válassza bátran mindenki amit akar, vagy jónak talál. Én pl. köszöntenék a linuxban egy olyan megoldást, hogy akár bfs legyen a root fs.
Stb....

A linux lehet, hogy marha innovatív, de ez a "szanaszét fejlesztünk" marha nagy hátrány már!
--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

Persze, vágom.
Az azonban meggyőződésem, hoyg a full egységesítés éppenhogy üzleti érdek. Amig nincsen egy egységes felület, addig a cége ksem szívesen mennek bele linux alatti fejlesztésekbe. Gondold csak el. Te nekiállnál milliókat beleölni egy olyan szoftver kifejlesztésébe, ahol már az is kérdés, hogy gtk, vagy qt? vagy gnome vs. KDE? ubuntu vagy suse? (stb...)
--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

gondolom :)

Engem már nagyon sokan lehülyéztek (itt a hup-on is) mert azt merészeltem mondani, hogy nagyon sok dolgot kéne átvenni a winből is.
Alapvetően olyan szempontokat vetettem fel a jövő linuxával kapcsolattban, ami jelenleg eretnekségnek számít. :) És tutibiztos vagyok benne, hogy amíg abba az irányba nem indul egy disztró, addig marad ez a káosz, a linux az istennek sem fog elterjedni (mint most, ugy 10. éve várjuk a linux évét), és az életben nem lesz rá nativ photoshop, dreamweaver, és fejlesztési platform komoly cégeknek.
Egyszóval nem is igazán értem, hogy a linux F. mit fúj a solaris-ra, mert tegyük a szívünkre a kezünket a linux egy hajszállal elterjedtebb csak. Egyszóval kispályás ez a vita....

--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

Az Adobe veletlenul fejleszt linuxra is. De pont nem ezeket, de ezek AFIK mennek wine-al.

Mondhatnek par mernokoknek szant szoftver/szofver csomagot amik 200kHUF -tol kezdodnek. De nem ritka 1MHUF feletti sem.

Ezek a cegek Suse es RedHat termekeit tartjak altalaban platformnak. Ubuntu,Debian,Gentoo hivatalosan altalban nem tamogatott, persze van olyan is ahol minden Linux tamogatott.

Bocs, de webhegesztesen kivul vannak mas dolgok is, ahol sokkal nagyobb penzek mozognak egy-egy termek megvasarlasakor.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Altalaban a GUI toolkitek nem szoktak kerdesesek lenni, es ez nagyon sokmindent el is dont. Leteszik a voksukat egy technologia mellett, es pont.

Ilyen alapon a winre se erdemes fejleszteni, mert ott - tul a Native VS .Net vitan - szinten felmerulo kerdes, hogy akkor most nativ win, Tk, Qt3, Qt4, Gtk, vagy megis mi? Altalanossagban a fejlesztok dontik el, hogy egy program min alapszik - ebbe a dontesbe csak beleszolni lehet, a vegen megvaltoztatnia egy nem-fejlesztonek nem.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Jó vicc. :)

Nagyon jó, amikor ez van. És a jobb helyeken tényleg a fejlesztők döntenek az eszközökről.

Máshol meg a felsővezetés egy slideshow / golfmeccs után eldönti, hogy milyen platformra épül a következő szoftvergeneráció...:) Nekem a konkrét tapasztalat egy mobiltelefon platform fejlesztése volt, ahol ilyen viccesen ment az eszközválasztás.

Üdv,
Gergely

A gond, hogyha holnaptól kijelölnek egy adott programot adott feladatra a mostani választékból, mindig lesznek "deviánsok" akiknek ez nem jó.
A legjobb példa erre: ugye a GNOME-t próbálják a nagy disztrok erőltetni, de sose fogják eltűntetni az XFCE és KDE felhasználókat, mert gyökeresen eltérnek az igényeik, és mivel VAN ami kielégítse, nem fognak GNOME-ra térni... És ezt a desktop environmentek helyére bármi mást behelyettesítve is el lehet mondani. Alapvetően a bazaar modell egyik (sajnos nem mellék-)hatása ez a teljes szétforgácsolódás, és az erős központi koordináció hiánya.

szerk: persze a projecteken belül vannak általában irányelvek, de ez nem elég. Viszont a KDE-met én sem adom ;)

Sokkal alapvetőbb gondok vannak.
Mindenki elájult, hogy a heretic, hexen forrását kiadták gpl alatt. Jó. És???
Van loki féle heretic2 natívan linuxra. Berhelés nélkül a maga korában sem tudtad minden disztróra felrakni. Ha ment uhun, heggeszteni kellett, hogy menjne slackware-en, vagy debianon. (és fordítva) A múlt héten akartam feldobni a homeworld-öt ubuntura. Szerintetek sikerült? 1 óra heggesztés után meguntam az egészet.
Régen elavult libet akar, verziószámok nem kóserek, stb... Erre várjuk mi, hogy kiadnak egy játékot in box natív linuxos telepítővel? Na ne komolytalankodjunk.
Ehhez képest a hexen2 simán megy még XP-n is,pedig w98-hoz adták ki annó.

Linux, és linux között sincsen kompatibilitás még akkor sem, ha egy évjárat, nemhogy egy 10 éves cuccost akarsz elindítani egy mai kiadáson....
Ez az eredmény gyakorlatilag a nullával egyenlő...

--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

Ez megint bullshit. Windows alatt sincs mindig teljes kompatibilitas - nezd meg, hogy miket tudnak emberek szenvedni DOS-os programokkal, amik 98 alatt tokeletesen mentek, 2000/XP alatt meg osszehanyjak magukat. De nem kell a proginak DOS-osnak lenni ahhoz, hogy baj legyen vele - XP-Vista atallasnal (pedig ugye nincs sok ido koztuk) a Microsoft termeke, a Visual Studio hanyta ossze magat, meg nem lehetett vele forditani, meg hasonlo kedvessegek.
Mit gondolsz, miert vannak meg sok helyen 2000-ek a gepeken, holott mar lassan az XP is lecseng? Mert vannak szoftverek, amik csak azon hajlandoak futni, XP-n nem.

Vannak regi dolgok, amik tokeletesen mukodnek mai linuxon is, es hasznaljak is emberek. Vannak, amik nem mukodnek, mert nem fejlesztettek/nem frissitettek oket tovabb. E tekintetben se a Windows se a Linux se a BSD se mas oprendszer nem jobb.

Jo lenne, ha ismernenk a masik oldalt is, mielott velemenyt nyilvanitunk akarmirol.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

a felsorolt érveid tiszták, és világosak.
Azonban a szoftverek nagy százalékára nem igaz, hogy ami ment 2000-en, nem megy XP-n. Ez a linuxnál pont fordítva van. Direkt nem említettem a DOS programokat, és kihagytam az összehasonlításból a vistát. Sima w98-xp közötti sávban X program hány százaléka hajlandó működni, és nézzük meg, hogy egy suse 9.3-suse 11 közötti sávban hány 3rd party program moccan meg. (és ez csak 1 disztró. Még nem kombináltam, hogy mandrake 8.x -en működő program debian lenny-n)
Nem ugyanaz a súlycsoport.
És igen, jól írod: még nem is beszéltünk a cég specifikus szoftverekről sem. (meg sokminden másról.)

--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

hm egy quake3-at akartam feltenni nemreg az uj lennymre, mikoris az olyan verzioju libeket keresett hogy ihajj meg csuhajj, s feladtam h ujbol q3azok linuxon. 5 eve pedig siman feltelepult...az akkori debinara...
ja es persze a q3 xp sp3-al is megy nem csak az eredeti xpvel...sot ha jol emlekszem meg 2k-n is toltam

Mivel az ioquake3 a legutóbbi point release-sel kompatibilis, és a q3 pályafutása során megváltozott egyszer a network protokol (1.16n után azt hiszem), ezért az eredeti játékkal működő szerverek ugyan úgy nem fognak vele menni, mintha a legutóbbi hivatalos klienst használnád.

De mindjárt ki is próbálom...

Nincs igazad. Ez csak egy kellemetlen jelenség, de egyáltalán nem hiba. A linuxot nem egy cég fejleszti, és nem meghatározott időben, ~5évenként ad ki új kiadást. És_ez_NAGY_különbség!
Hogyan indulhatna már el minden program minden disztribúción, kiadás évétől függetlenül! Ez ne várd soha, mert nem fog beteljesülni, nem is ez a cél. A linuxos fejlesztők nem szétszórtabbak, vagy fejetlenebbek mint mások, hogy semmi nem indul el semmin. Van helyette nekünk szép és jó csomagkezelőnk, meg újra és újra forgatott csomagjaink, amit lelkes emberek készítenek, az újabb, biztonságosabb, gyorsabb programokra, függőségekre cserélve a régebbieket. Jól van ez így. Hasonlítsd össze hogyan fejlődik a linux, és hogyan a windows?! Míg az egyik gyakorlatilag naponta változik, addig a másik jobb esetben 2évenként kidob egy sp-t. (jó, van windows update, tudom)
Minél gyakrabban adnak ki a fejlesztők programjaikhoz frissítéseket, annál nagyobb lesz a fejetlenség, de megakadályozni úgy sem lehet. És hogy a csomagolással meg sok idő elmegy, és rengeteg erőforrást lehetne vele felszabadítani, egyáltalán nem biztos. Lehet hogy a csomagoló csak csomagolni tud, és nem ért ahhoz hogy a program visszafelé kompatibilitásán kellene javítani. És ha már fél évenként jönnek az új disztribúciók és annál is sűrűbben az új programok, nem hiszem hogy túl sokszor lenne szükség 1000éves forráskódokkal foglalkozni.
Ha a macosx-et nézed meg, gyakrabb az új verzió kiadása, és máris nem olyan egyszerű a helyzet.
Ha neked a maximális kompatibilitás kell, akkor használj windows-t.

Németh Ákos [sokahtemen] http://fedoralinux.hu/ --A magyar Fedora klub

Hát valamit valamiért, Linuxban a disztók egy komplett összefüggő csomagot alkotnak amibe kívülről, az adott disztró szabályai ismeretének hiányában nehéz integrálódni. Cserébe windows dll-eknél sokkal jobban működik a "shared library" koncepciója.
Aki hordózható windows programot csinál, az is igyekszik csökkenteni a függőségét a windows beépített technológiáitól és inkább sajátot szállít helyette. Emiatt persze alaposan megnő a programok mérete is.
Kereskedelmi Linux progiknál ugyanez van. Elég megnézni pl. egy Linuxos Matlab telepítést. Saját: jvm, qt, stdc++ stb. stb. még gnu ADA compilert is találni a könyvtárait böngészve...

Ők nem filerendszereken vitáznak. A Sun lassan 4 éve (vagy már talán több is?) a "ZFS" és "DTrace" buzzword-ökre építi a Solaris teljes marketingjét. Az a baj, hogy ez már kifulladt. Még ha technikai értelemben kiváló dolgokról is van szó, akkor is lefutott téma folyamatosan erre hivatkozni. Úgy tűnik, hogy nem csak nekem tűnt fel az, hogy a Sun exec gyakorlatilag kötőszóként alkalmazza e két szót. Fasza meg minden, de ebből nem lehet egy évtizedig megélni.

--
trey @ gépház

  • Hány CPU-s SMP-t tud a Linux kezelni? Mindenféle buhera nélküli Solaris >200 CPUs-at.
  • Van fájl sérülés - normális használat közben Solaris rendszereken? nincsen.
  • Átgondolt fejlesztés a rendszerben? Nem inkompatibilis az xy alrendszer az zw alrendszerrel? Igen.
  • Tudom zonákra bontani a rendszeremet - mintha sok kisebb szoláriszom volna anélkül, hogy specális, esetleg elavult kernelt tegyek fel? Igen.
  • Lassú a fejlesztés ? Igen
  • Nem túl intutitív a felhasználói felület? Igen

1. A linux 4096 CPU-t kezel (nem fürt SMP) és jól is skálázódik rá. A Silicon Graphics/ALTIX nyomta bele a kódot annó ha jól tudom, de majd megcáfolnak.

2. Szerintem linux-on sincs.

3. Na ez tényleg nincs sajnos.

4. Igen, openvz, vserver, network namespace buzzwordokre keress

5. Nem

6. Nem

Ez mind szép és jó. De az átlag felhasználót hol érinti a 4096 cpu????
Másik alapvető bajom, hogy jelenleg nincsen egy kultúrált desktop alternatíva. Bármelyik OS-t akarod használni a winen kívül hídépítés, és kompromisszum hegyek várnak rád. (a nem kevés reszelésről nem is beszélve)

--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

De a 200 sem. A "big iron" teória szép, de a vezető gyártók szerint egyre irrelevánsabb. Manapság már nem a "scale up", hanem a "scale out" a divat, ahol meg mégis ekkora SSI monstrum kell, oda meg a Linux is éppen úgy be tudja tenni a lábát (ahogy feljebb mondták az SGI tud 4096 CPU-s SSI rendszert szállítani).

--
trey @ gépház

hangulatos is ám, ha az egyik fél desktopról beszél a másik meg nem — itt kapkodom a fejem, hogy most ki szerint miről is lehet szó:)
Mindazonáltal szerintem:
- desktopon a win ha jobban megnézed, gyakran eléggé el van maradva. Standard, mert kib.. elterjedt, de voltaképpen gyakran az a kompromisszum amit ott művelned kell:) — most vonatkoztassunk el az appok kérdésétől, vegyük szemügyre a technológiákat, erőforrás-felhasználást, innovativitást, nem egyszer a driverek kérdésköre is érdekes.
Személyes véleményem szerint a Windowsnál szinte csak kultúráltabb desktop van (oké, Aero bevitt pár szolgáltatást a cumóba, ami viszont jellemzően Compizban már mióta volt;)) — általános desktop célra a Linux felkészült, a "killer appok" hiányoznak, mint pl. PS vagy hébe-hóba egyéb, speciálisabb productivity tool. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Egy KDE, és egy win gui között a különbség ég és föld. Vita nélkül: a KDE sokkal okosabb. Tény. És? A suernek ELÉG a win gui, viszont nem akar szívni egy q3 installal. (mint elmített itt már valaki). Letölt egy cumot, két katt a setup.ex -re, és működik neki. Nem terminálozik, nem szórakozik egy cosmagkezelővel, és pláne nem barkácsol, ha valami ezek ellenére nem indul. Nem kap infakrtust millió ilyen apróságtól.

A KDE sokkal okosabb mint a win gui? Igen! Tud vele valamit kezdeni a user? Nem! Egyszerűen összecsinálja magát a win gui után egy űrhajó HUD-ra emlékeztető felülettől. A bőség azavara. Igen. Elbizonytalanit, félelmet szül a kezdőkben.
Pont úgy becsinálnak, mintha neked kéne egy F16-ba ülni, és vezetni, a trabi után.
A desktop fontos szegmens. És lehet erősködni, meg okoskodni, a tömegek döntik el, hogy linuxa nyerő, vagy sem. És ilyen téren a linux a sok vaskalapos geek gondolkodású emberke miatt nagyon súlyos hátrányban van. ebbe az m$ is belefutott, a userek egy vistával sem tudnak már mit kezdeni!
Értsük meg: A linux hiába csillagászati tudású, és hiába képes elvezérelni akár a halálcsillagot, a usereknek ELÉG amit az XP nyújt!

Majd ha a lehető legtöbb szempontból pont annyira kényelmes egy linux disztró mint egy XP, (és csak annyit tud) akor esetleg, de ismétlen ESETLEG lesz desktop alternatíva a linux!
--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

Tény, hogy a user egy windows gui után nem tud mit kezdeni egy kde-vel. De mért az a célközönség, aki windows guin nevelkedett? Ok, az használjon gnome-ot, de a kde-t hagyják meg azoknak, akik szeretik ezt a többlet-tudást. :)

A csomagkezelős dolog pont sántít egy kicsit, vannak jó kis grafikus csomagkezelők, amik használata egyszerűbb, mint a windows féle telepítők.

Előbbi ugyanis kb: beírom a keresőbe, hogy mit akarok -> rákattintok a telepítendő csomagra -> leokézom, hogy mit akar csinálni -> elindítom a programot.

Utóbbi: netről összevadászom a telepítőt (pl. googleből) -> megkeresem, hogy hova töltöttem le -> elindítom -> next-next-finish (persze ahány telepítő, annyiféle módszer) -> elindítom a programot.

Néhány gondolat (kicsit fél-off):

- Tény, hogy egyik felületről egy másikra átállni, igényel némi tanulást a felhasználó részéről. Ezt a usernek el kell fogadnia. Az lenne a hiba, ha minden grafikus felület teljesen egyformán működne...

- Én nem hiszem, hogy a célközönség a win guin nevelkedett embertömeg lenne. Ha valaki másképp tudja, és van írásos nyoma ennek, ossza meg velem (komolyan!).

- A linux alapfilozófiájában megengedi, hogy kvázi úgy használd a géped, ahogy szeretnéd, azt tégy vele, amit akarsz, és ha nem jó, akkor kedvedre módosíthatod. Viszont szerintem ez a filozófia nem összeegyeztethető a "linux desktop éve" elmélettel. Először is azért mert az előbbiek feltételezik, hogy a felhasználó magas szintű informatikai ismeretekkel rendelkezik, hogy képes legyen a rendszerét módosítani.. Ezzel téve eleget a linux filozófiájának. A számítógép használók zöme nem informatikus (szerencsére). Aki nem informatikus, annak meg van egy természetes igénye arra, hogy a(z) (esetleg fontos) feladatának elvégzésére használhassa a számítógépét, és ne azzal töltse az idejét, hogy előbb működőképessé tegye azt, ha valami esetleg nem hajlandó indulni.

Ez számomra olyan, mintha bemmennél egy xy autoszalonba, mert azt hirdetik xy auto az év autoja, aztán odabenn a kezedbe adnak egy dobozt, hogy itt vannak az alkatrészek, rakd össze... Vagy kevéssé durva esetben: állítsd be a gyújtást, a felfüggesztést, ahogyan akarod. (Tudom, van chiptuning, de az autovezetők kisebb hányada él vele). Működő valamit kapsz a kezedbe, _aztán_ formázd, akaítsd, ha kell.

Sőt, azt sem biztos, hogy neked xy autora van szükséged, mert neked pl egyterű kell, ez meg nem az. Azt pedig már elég körülményes áthaxolni, de nem lehetetlen :P

Ha mindenki képes lenne kiválasztani, hogy mi áll közelebb az igényeihez, aztán azt finomítani.... vagy ha nincs olyan akkor megépíteni/megépíttetni, nem lenne ennyi fölösleges flame. A "Linuxot minden desktopra" legalább annyira értelmetlen törekvés, mint ugyanezt windowsal, vagy bármi mással tenni. Más feladat / más igény / más megoldás.

(Én szeretem a linuxot, használom, nekem megfelel, mert a feladataim könnyebben oldom meg vele... csak hogy ne vádoljon senki elfogultsággal :) )

tény, viszont két helyen sántít picit a mondandód:
ad 1.: a disztrók egy egész jól formára csiszolt KDE-t szállítanak. Nekem nem ijesztő, pedig fluxboxom van:D — viccen kívül az alaptevékenységek (amiket win alatt is csinál...) ha jól megnhézzük, alaposan a user feneke alá vannak tolva, és hogy ne nyomja, nem egyszer olyan alakúak mint win alatt. Mindenesetre nővérem pl. csak KDE elé akar leülni, ha a windowsa megdöglött.
ad 2.: A hozzászólásodban csak KDE-ről beszélsz. Oké, lehet, hogy tévedtem, és mégis ijesztő. Viszont van egy csomó más DE, valamelyik csak nem az. A Gnome meg za Xfce pl. még nem tud ijesztően többet, az iceWM-ről ne is beszéljünk.

Tapasztalat egyébként a "Win GUI után a felhasználó megijed a KDE-től" állítás? Tudom, hogy ha itt válaszolgatok, már eleve geeknek minősülök, de én pl. soha a jó büdösbe' nem váltok Linuxra, ha ott csak annyit tud a felület első blikkre, mint Windows alatt, elvégre nekem is csak desktopra kellett — esetleg mint failsafe opció megmarad, no de egyébként? Meglestem, láttam, hogy jobb, használtam. Ez annyira kivételes lenne?! 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

1., SGI vissza is tolta a kodot a vanillaba? tudtommal buheralt suse-t tolnak...
2., -
3., hat igen..
4., nem alapbol resze a linux kernelnek, mig a solarisnak igen, ja es nem kell pl izzadni ha egy virtualboxot es openvz-t akarsz egyszerre futtatni:) linuxon jo moka a disztrohoz hozzaidomitani a kerneled, honnan szeded le a passzolo patcheket, etc:)
5., szubjektiv
6., szubjektiv

Ez most érdekes ebből a szempontból? Akinek ilyen rendszer kell, az nem vanilla kernelekkel szarakodik, hanem egy komplett megoldást vesz hardverrel, szoftverrel, támogatással, meg a gépből probléma esetén rugósbohóc módjára kiugró saját szervizmérnökkel. A Linux ennek a megoldásnak a része. A Linux Foundation nem a "pörgessünk üres félóránkban egy legújabb kernelt" ügyfelekről szól.

--
trey @ gépház

Csak ezeknek a cegeknek sajat gardajuk is van, s fokent ok uzemeltetik a cuccot. Ok vegzik a frisistest etc. S bizony nem mindegy hogy az milyen zokkenomentesen s egyszeruen megy. pl. Novell eseten ugy megy h ha uj verzio jott ki a kernelbol (mert volt vmi bug), kiugrik mindig egy novelles az osszes ugyfelhez? Nem hinnem. S kivancsi melyik disztro szallit mondjuk openvz+grsec esetleg virtualbox-al megspekelt kernelt. Amit supportal is. Mondjuk ez az en hibam minek akarok egyszerre openvz-t meg virtualboxot, vegyek meg egy gepet:)

Most te a saját egyéni szociális problémádat akarod megoldatni, de a vállalati üzemeltetés valóban nem erről szól. Legalábbis a mi környékünkön a legtöbb cég nem tér le arról az útról, ami a vendor szupport ugrásához vezetne. Nem ettek meszet. A grsec-nél felnevettem.

--
trey @ gépház

BTW: még az Ubuntu is szállít OpenVZ képes kernelt, Virtualbox-ot. Ez most tényleg akkora csoda? Ez miért nem felel meg ha már - ahogy te fogalmaztál - olcsójánoskodsz? :)

root@alderaan:/tmp# apt-cache search linux-image | grep openvz
linux-image-2.6.24-16-openvz - Linux kernel image for version 2.6.24 on OpenVZ Virtualization enabled kernel
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-openvz - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-openvz
virtualbox-ose-guest-modules-openvz - virtualbox-ose-guest module for linux-image-openvz
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-openvz - virtualbox-ose module for linux-image-2.6.24-16-openvz
virtualbox-ose-modules-openvz - virtualbox-ose module for linux-image-openvz
linux-image-2.6.24-18-openvz - Linux kernel image for version 2.6.24 on OpenVZ Virtualization enabled kernel
linux-image-2.6.24-19-openvz - Linux kernel image for version 2.6.24 on OpenVZ Virtualization enabled kernel
linux-image-openvz - Real time Linux kernel image

root@alderaan:/tmp# apt-cache search virtualbox
virtualbox-ose - x86 virtualization solution - binaries
virtualbox-ose-dbg - x86 virtualization solution - debugging symbols
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-386 - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-386
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-generic - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-generic
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-openvz - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-openvz
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-rt - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-rt
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-server - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-server
virtualbox-ose-guest-modules-2.6.24-16-virtual - virtualbox-ose-guest module for linux-image-2.6.24-16-virtual
virtualbox-ose-guest-modules-386 - virtualbox-ose-guest module for linux-image-386
virtualbox-ose-guest-modules-generic - virtualbox-ose-guest module for linux-image-generic
virtualbox-ose-guest-modules-openvz - virtualbox-ose-guest module for linux-image-openvz
virtualbox-ose-guest-modules-rt - virtualbox-ose-guest module for linux-image-rt
virtualbox-ose-guest-modules-server - virtualbox-ose-guest module for linux-image-server
virtualbox-ose-guest-modules-virtual - virtualbox-ose-guest module for linux-image-virtual
virtualbox-ose-guest-source - x86 virtualization solution - guest addition module source
virtualbox-ose-guest-utils - x86 virtualization solution - guest utilities
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-386 - virtualbox-ose module for linux-image-2.6.24-16-386
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-generic - virtualbox-ose module for linux-image-2.6.24-16-generic
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-openvz - virtualbox-ose module for linux-image-2.6.24-16-openvz
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-rt - virtualbox-ose module for linux-image-2.6.24-16-rt
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-server - virtualbox-ose modules for linux-image-2.6.24-16-server
virtualbox-ose-modules-2.6.24-16-virtual - virtualbox-ose module for linux-image-2.6.24-16-virtual
virtualbox-ose-modules-386 - virtualbox-ose module for linux-image-386
virtualbox-ose-modules-generic - virtualbox-ose module for linux-image-generic
virtualbox-ose-modules-openvz - virtualbox-ose module for linux-image-openvz
virtualbox-ose-modules-rt - virtualbox-ose module for linux-image-rt
virtualbox-ose-modules-server - virtualbox-ose module for linux-image-server
virtualbox-ose-modules-virtual - virtualbox-ose module for linux-image-virtual
virtualbox-ose-source - x86 virtualization solution - kernel module source

A grsec-et meg hagyjuk, legalábbis addig, amíg a Solaris nem szállítja default kernelben, mert ne várjuk el a Solaris - Linux összehasonlításban az egyiktől, ha a másik éppúgy nem tudja.

--
trey @ gépház

grsec csak egy pelda volt a tobb patchre, mondhatnek barmilyen mast.

Amugy a debian is szallit _kulon_ virtualboxos es openvz-s kernelt (tudtommal), csakhogy nekem _egyszerre_ kellene. Mert szeretnek egy desktop virtualizaciot (pl wint futtatni desktopon), de kozben kellene openvz is hogy fejleszteseknel elzart kornyezetet tudjak felepiteni a szerveroldali alkalmazasoknak.

Most itt viszont ahogy nezegetem van olyasmi ami lehet h megiscsak az ami nekem kell, s van debianban is...
ugy latszik idokozben mas is beleutkozott a problemaba...lecsekkolom:)
na mar ezert is megerte itt irogatni:D
thx:)

Kozben rajottem, csak eppen ugye az aktualis kernel forrasanak kell rendelkezesre allnia, es ugyanazzal a gcc-vel kell leforgatni a modult, kulonbej fujhatod.
Hat en fujhattam, ugyanis lennyben 2.6.26 van, s bar fel tudtam rakni hozza a virtualboxot, csak eppen az a 2.6.26 szar ugyanis egy perc alatt kernal panic-al elszall. Nem a vbox miatt, hanem vmi netfilter modositas csuszott felre, elvileg javitottak mar, addig vissza a jo oreg 2.6.18-hoz, ami ugye ujrafordithatatlan gcc 4-el:P (igen probaltam a forditasi parametereket howto alapjan valtoztatni, annyi lett h bootkor mar szetfagyott a gep azzal a kernellel)

Elozoleg mar segitettel, gondoltam hatha erre is tudsz vmit:)

etch+openvz+hp tools (ezekbol nyilvan az erdekel ami pl kernelmodul)

ugye vannak binarisok de csak etch i386 kernelhez. Hogyan lehetne egy openvz-s kernellel osszehazasitani ezeket a hp toolokat?

Vkinek otlet?

Na hat itt lenne ertelme, hogy ha nem monolitikus kernel lenne.

A Novell az NDS-sel megelőzte a korát tíz évvel. Akkor a nagy átlag nem is értette, hogy mi az ördög ez. Aztán az MS AD-nál már leesett nekik. :( Az mondjuk tény, hogy a Novell a Netware-rel szerintem rossz irányba indult, arra nagyon jó volt, amit tudott, de túlzottan zárt volt az a rendszer. Bár így utólag persze könnyű ilyeneket mondani...

Ha elfogadjuk, hogy ezek a maguk nemében zseniális dolgok, akkor sem elég súlyúak, hogy életben tartsanak egy OS-t.

Amúgy én egy stallmanista vagyok. Egyetértek azzal, hogy az embereknek joguk van jó minőségű, szabad eszközökkel dolgozni. A GNU/Linux teljesíti ezt (bármennyit is szidom máshol). Ha a GNU/Linux nem volna, szó sem esne OpenSolarisról meg effélékről. A Solaris csak végső kínjában fordul ebbe az irányba. Későn.
--
CCC3

Szerintem van eleg sok erdekes uj fejlesztes, az egyik legjobb ilyen a comstar es a hozza tartozo fcoe initiator/target stack, a masik a crossbow, ami meg eleg erdekes lehet. Ha linuxszal hasonlitunk ossze akkor ott van a stabil API/ABI nonsense is. Meg ugy is azt mondom, hogy korai temetni a Solarist, hogy mar nem a Sunnal dolgozok. A ZFS-t es a DTrace-t azert mondjak, mert azok keszen vannak, erdemes szetnezni az opensolaris projectek kozott.

( denes | 2008. 09. 26., p – 11:21 )

en a(z open) solaris-t sparc workstation-on neztem valamennyire. hat ugy egy eve ott igen komoly lemaradasok voltak a szoftverben (most a hardver-rol nem beszelve, mert a sparc workstation-ok - ilyen ultra 45, stb - kb. a celeron szintet hozzak 10-szeres aron), pl. arra gondolok, hogy portoltak az X.org-ot, csak sajnos arra mar nem jutott penz es ember, hogy a nem csucskategorias sparc-os videokartyakra is megcsinaljak (portoljak) a rendes driverereket. Szoval vettel 1 millio forintert egy gepet, raraktad a legujabb opensolaris-t es DVD-t sem tudtal lejatszani, mert nem volt (es gondolom most sincs) Xvideo (vagy opengl is csak a csucskartyakon volt implementalva), csak egy sima framebuffer driver (pedig a gepekben sima ATI videochipek voltak amugy).

- Use the Source Luke ! -

Az OpenSolaris meg a Solaris nem teljesen ugyanaz a rendszer, az elobbiben eleg sok kulso fejleszto is tevekenykedik, mig az utobbi a Sun mernokeinek kizarolagos munkaja. Erdekelnenek a tapasztalatok igazi Solaris-sal is.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

hat tudtommal a solaris (szerk. solaris 10-ig bezarolag) siman az opensolaris ose, aminek megnyitottak a forrasat es igy lett opensolaris. termeszetesen az opensolaris elotti idokben nem X.org volt az x szerver, hanem Xsun, ami nyilvan elmaradottabb - amugy miert valtottak volna?.

- Use the Source Luke ! -

Rosszul tudod. Az opensolaris egy rakat marketing bullshit. Leginkabb arra jo nekik, hogy olcson kapnak par developert es a projektjeik kozul a jobbakat majd nyilvan atveszik a mainstream rendszerukbe is.

Hja es a threadhez korabban hozzaszolonak: a sparcstationok nagyon jo gepek. Van rajtuk ok prompt, ami meg az efis csodakkal ellatott x86-okban is csak egy alom. En blade 2500-at hasznalok, rendes videokartyaval es hidd el, semmi problema nincs a teljesitmenyevel. Persze az is igaz, hogy csak magadat lovon labon, ha otthonra workstationt veszel, mert azonos aron nyilvan jobban josz ki egy desktop geppel :)

++ mostly harmless

Rosszul tudod

mit tudok rosszul? nincs ilyen, hogy az opensolaris-bol kiveszik a nem sun-osok altal fejlesztett dolgokat es kiadnak egy (nem open) solaris-t mint hrgy84 allitota (legalabbis en igy ertettem). opensolarisra (barmi is az, marketing bullshit vagy nem)epul mar majd minden ujabb solaris termek.

blade 2500 az a high-end pentium 3 kategoria szerk. a blade 2500 az low-end pentium 4 kategoriat sem eri el (nezd meg akar spec teszteket), Az a maga idejeben meg nem is volt olyan rossz, csak es azota nem volt fejlodes workstation teruleten. amugy milyen videokartyat hasznalsz? Xorg-gal? Van XVideo extension meg opengl?

- Use the Source Luke ! -

Felreertettem amit irtal az opensolarisrol. De XVR-1200 videoval, 16gigs rammal es ket 64 bites cpuval szerelt rendszert eleg meredek low-end pentium4-el hasonlitgatni, dehat ezt te biztos jobban tudod ahah.. :>
Ja es x.orgrol szo nincs, solaris fut rajt, nem gnu szenny.

++ mostly harmless

de, az Xsun-t lecsereltek x.org-ra sparc-on is, pedig biztos sokkal jobb az xsun (se XVideo extension, se semmi - mondjuk opengl xvr-1200-on gondolom van, csak lassu mivel ezer eves).

tovabba abbol a ket 64bites procibol egy epp hogy felveszi a versenyt egy legelso szerias 1.5GHz-s Pentium 4-gyel - ugyhogy a ket darab mar akar egy 5 eves pentium 4 3.0Ghz-cel is kozel azonos teljesitmenyu. De nem is ez a baj, mert ez olyan 6 eve meg kb. jo volt, de azota nincs fejlodes (pl. nezdd meg a mai ultra 45-ot, ugyanaz a proci meg minden).
de a ram az tenyleg sok, az is valami.

- Use the Source Luke ! -

Ahah nyilvan az intel legrosszabbul sikerult platformja erosebb egy ultrasparcnal

szomoru de ez a helyzet. az ultrasparc ii/iii meg szamitasiteljesitmenyben a pentium 3-mal felvette a versenyt nagyjabol, oszt anyi (most nem az ultrasparc t2-rol beszelek, mert az nincs is workstationben).

- Use the Source Luke ! -

Ertettem en elsore is amit mondtal, csak hulyeseget beszelsz. Az ultrasparc IIIi-rol volt szo, nem a II-rol, es hidd el, meg ha neked nem is ment a dvd-d, attol meg egy gyors es megbizhato platform. Korulbelul ezer ilyen kliensunk van es nem passzianszozasra hasznaljak oket.

++ mostly harmless

( kz86 | 2008. 09. 26., p – 12:29 )

Ha annyira jelentéktelen, akkor minek foglalkozik vele?

( uid_228 | 2008. 09. 26., p – 13:01 )

Mivel Lixet Trey nemreg megint kidobta, ezert megprobalom en helyettesiteni egy post erejeig:

AHAHAHAHAA, leccine!

:)))

--
Ruby takes the elegance and simplicity of Perl, and mixes it with the library support of Lisp.

:)

Korantsem allitom, hogy a velemenyem mervado lenne. :)

A kettovel kapcsolatban amugy egy olyan erzesem alakult ki, hogy a Solarisnal a marketing egyreszt pocsek, nem tudjak eladni; masreszt az egyre tobb opensource tool ellenere a melle csomagolt userland enyhen szolva nincs egy kategoriaban kenyelem es egyebek szempontjabol a linuxos GNU utilokkal (meg a csomagkezeles sem egy apt-get :D). A kernel maga viszont egy sokkal osszefogottabb, stabilabb, es elore mutatobb tortenet, mint a Linux.

Mindkettonek megvan a maga elonye, es hatranya is. Baromsag az IMHO, amit a LF vetit, hogy a Linux a Solarist ki fogja utni. Legfoljebb ugy, hogy a Sun hathatos segitseget ad hozza (ertsd: folytatjak az eddigi benazast :))). A Solaris szerver-oprendszernek komoly kovetelmenyeknel sokszor jobb valasztas meg ugyanazon az x86-os vason is, mint a Linux; SPARC-on meg plane. Ellenben a Solaris meg nem tudhatja maganak a Linux rugalmassagat es fejlesztesi tempojat*.

*: mindazonaltal e fejlesztesi tempo ellenere nem latom ugy, hogy a Linux jo iranyba menne.

--
Ruby takes the elegance and simplicity of Perl, and mixes it with the library support of Lisp.

( Mico v | 2008. 09. 26., p – 13:16 )

Nekem inkább az a meglepő, hogy 7 Linux szállításra jut egyáltalán egy Solaris. Azonban érdekes lenne látni, milyen szegmensben mennyi ez az arány. Vannak olyan területek, ahova Linux be se teheti a lábát, viszont van olyan is, ahol ünnepnaponként egyszer kerül valahova Solaris, minden más Linux/Windows.

( toros | 2008. 09. 26., p – 13:21 )

Bár még hivatalos bejelentés nincs róla, és a program is most formálódik, de annyit már elárulhatok, hogy a tervek szerint a következő Szabad Szoftver Este október 14-én lesz, és az egyik előadás épp az OpenSolarisról fog szólni...

Bocs, hogy visszamegyek a kályhához, de a solaris/opensolaris nem abban különbözik, hogy nyitott/csukott.
A solaris forrását megnyitották, amennyit lehetett belőle, de a keresztbe-kasba licenszek miatt nem lehetett az egészet.
Az opensolarisban aztán a maradék kódot lecserélték, így az egész nyitott lett.

A gui intuitivitásának kérdédéhez: Boriska néni beül a merdzsóba, mennyire intuitív neki a műszerfal? Vagy akár a kuplung-gáz-fék kombináció? Meg kell tanulni b+.

Egységes felület: mikor olvastam, hogy a solaris 11-ből kimarad a CDE, elsírtam magam. Az összes open-származékból hiányzik is már.
(Valamelyik belenix-ben van viszont xfce, most nem nézem meg, hogy az uoplsóban is van-e.)

Lehet mondani, hogy a solaris nem felhasználó barát. Tény, sokat lehet hallani a zfs-ről, dtrace-ről. De az is igaz, hogy ezek kiismerésével hosszú időt el lehet tölteni, és a nevükön kívül semmi sem triviális, a részeletek meg egyszerűen nem jó "reklámanyagok".
Tudok olyan platformról, ahol közelítőleg sem foglalkoznak ennyit fejlesztéssel, mégis sokkal elterjedtebb.
A piaci siker nem a minőségtől függ, hanem a marketingtől. "Ezt kend a korpás fejedre" szintű reklámmal sokkal többet lehet kaszálni.

( bzg | 2008. 09. 26., p – 15:50 )

Velemenyem szerint ez az egesz egy nagy baromsag, a Sun nem a Talicska bt-t vagy sufnituning Jozsikat celozza meg a Solaris-al, hogy hetkoznapibb peldat mondjak a Gundel etterem sem a gyari munkast vagy csoro egyetemista kozonseget celozta meg. Hogy mennyire elavult/lassu a fejlesztes nem tudom, de teny hogy szamomra gyorsabb osszerakni egy cluster-t a segitsegevel mint linux HA, keepalive, stb... segitsegevel. Komolyan nem ertem az embereket, foleg akik meg valamelyest ertenek is hozza, miert nem lehet elfogadni, hogy van akinek mas az elkepzelese es tesz annak megvalositasaert.

-- Soha ne vitatkozz idiotakkal! Lesulyedsz az O szintjukre es legyoznek a rutinjukkal !!! --

"de teny hogy szamomra gyorsabb osszerakni egy cluster-t a segitsegevel mint linux HA, keepalive, stb..."

Körülbelül mennyi idő egy két node-os egyszerű failover Solaris cluster telepítése? Onnantól kezdve, hogy van két szűz, támogatott hardvered. Legyen mondjuk egy sima statikus oldalt kiszolgáló Apache.

Ezt összerakom Linux-ból DRBD-vel és heartbeat-tel egy-két óra alatt. Ennyi idő alatt a Solaris - ismerve a nagyszerű telepítőjét - jó eséllyel fel sem települ :))

--
trey @ gépház

Szerintem meg mindig keverjuk a dolgokat kicsit, egyebkent konkretan nem mertem oraval. DE kicsit is hozzaerto ember Soalris-t nem telepit optikai mediarol, ugy meg mar a notebookod I/O es ethernet teljesitmenye a hatar. DE ha mar itt tartunk akkor mennyi ido linux alatt osszedobni egy 8 node-os load balance cluster-t? Es en meg mindig nem azt mondom, hogy a telepitesi ido szamit, hanem az uzemeltetesre es foleg hibajavitasra szant ido szamit igazan az uzleti szferaban. Jumpstart/JET segitsegevel pedig hands off telepitest lehet csinalni, teljesen testreszabott rendszerek keszithetoek, tukrozes, patcheles, audit, hardening, stb... is beleertendo.

De hangsulyozom, nem akartam flame vitaba keveredni, velemenyem szerint mindegyiknek megvan a letjogosultsaga meg ha egyesek ezt vitatjak is vagy annyira elvakultak, hogy nem latnak az orrukon tul :(

-- Soha ne vitatkozz idiotakkal! Lesulyedsz az O szintjukre es legyoznek a rutinjukkal !!! --

"Szerintem meg mindig keverjuk a dolgokat kicsit, egyebkent konkretan nem mertem oraval."

Én nem keverek semmit. Tettél egy tök értelmetlen állítást ("de teny hogy szamomra gyorsabb osszerakni egy cluster-t a segitsegevel mint linux HA, keepalive, stb... segitsegevel"), én meg csak próbáltam rámutatni, hogy mennyire nincs semmi értelme.

"DE kicsit is hozzaerto ember Soalris-t nem telepit optikai mediarol, ugy meg mar a notebookod I/O es ethernet teljesitmenye a hatar."

Jaj de beteg vagyok már az ilyen felsőbbrendű bemondásoktól. A sok légkondícionált szerverteremben elkényelmesedett, pizzától kövérre hízott rendszergazda okoskodástól. Majd lennél supportos, ahol WC-ből kialakított "szerverszobában" egy háromlábú stokin kellene 7 fokban hidegre dermedt kézzel egyszer telepítened, akkor majd nem jönnél itt a nagy szakértelmeddel. ;) Ott majd kiabálhatnád, hogy nem telepítek optikai médiáról, mert "hozzáértő szakember" vagyok. Építettem én rendszert olyan helyen, ahol a fejem felett a kőműves még vakolókanállal csapta a maltert a falra, de közben már telepíteni kellett a rendszert, hogy az adatközpont a határidőre elindulhasson...

"DE ha mar itt tartunk akkor mennyi ido linux alatt osszedobni egy 8 node-os load balance cluster-t? "

Nalátod, ezért nem volt az eredeti kijelentésednek semmi értelme. Lehet load balancing egy egyszerű RRDNS is, de lehet akár valami elba*szott, elbonyolitott setup is. Marhán függ mit értünk rajta.

"s en meg mindig nem azt mondom, hogy a telepitesi ido szamit, hanem az uzemeltetesre es foleg hibajavitasra szant ido szamit igazan az uzleti szferaban."

Há, bazeg. Te jöttél azzal, hogy Solaris alatt neked rövidebb idő összerakni.

"umpstart/JET segitsegevel pedig hands off telepitest lehet csinalni, teljesen testreszabott rendszerek keszithetoek, tukrozes, patcheles, audit, hardening, stb... is beleertendo."

Jól van már a buzzword-ökkel.

"De hangsulyozom, nem akartam flame vitaba keveredni, velemenyem szerint mindegyiknek megvan a letjogosultsaga meg ha egyesek ezt vitatjak is vagy annyira elvakultak, hogy nem latnak az orrukon tul :("

Egyetértek.

--
trey @ gépház

Csak ket apro megjegyzes, ha jol olvasom ujra a postomat, akkor mindenhol azt irtam, hogy szamomra kenyelmesebb/gyorsabb es egy szoval sem azt allitottam, hogy ez alapbol igy van mindenki szamara. A masik megjegyzesem, hogy igen, alulrol kezdtem en is, voltam mar nagyon furcsa helyeken szerelni es telepiteni es nem kifejezetten solarist, hanem gyakorlatilag mindent, igy hozta az elet. Ennek ellenere napi szinten sportolok, hogy ledolgozzam a sok pizzat es az elkenyelmesedett hatsomrol lerazom a ratelepedett port.

-- Soha ne vitatkozz idiotakkal! Lesulyedsz az O szintjukre es legyoznek a rutinjukkal !!! --

"Csak ket apro megjegyzes, ha jol olvasom ujra a postomat, akkor mindenhol azt irtam, hogy szamomra kenyelmesebb/gyorsabb es egy szoval sem azt allitottam, hogy ez alapbol igy van mindenki szamara."

Aham. Valószínűleg félreértettem akkor.

"A masik megjegyzesem, hogy igen, alulrol kezdtem en is, voltam mar nagyon furcsa helyeken szerelni es telepiteni es nem kifejezetten solarist, hanem gyakorlatilag mindent, igy hozta az elet."

Én egyáltalán nem mondanám, hogy a terepen szupport munkát végzők lejjebb lennének a szervertermekben dolgozó rendszeradminisztrátoroknál. Gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, csak többet kell imporvizálniuk.

"Ennek ellenere napi szinten sportolok, hogy ledolgozzam a sok pizzat es az elkenyelmesedett hatsomrol lerazom a ratelepedett port."

Ja, azt nem rád érdettem, hanem úgy általában :) Mindegy azt hiszem lezárhatjuk ezt a szálat. Utólag visszaolvasva kicsit erősebb volt a mondandóm, mint azt szerettem volna. Ráadásul félre is értettem amit mondtál. Elnézést :)

--
trey @ gépház

Off
Lehet hogy megalapítom a Solaris Felhasználók Egyesületét és hatékonyabb munkával (mint a Linuxos társzervezet) lenyomom a Linuxot a víz alá. :DD
/Off

Legyünk objektívek, desktop piacon a Linux részesedése ugyan úgy a béka feneke alatt van, mint a Solarisé. Ez van.

"Ennyi idő alatt a Solaris - ismerve a nagyszerű telepítőjét - jó eséllyel fel sem települ"
Az hogy lassan települ a Solaris engem nem zavar. Ha meg 2 gépet kell felhúzni, akkor jumpstart.

( bervi | 2008. 09. 26., p – 16:53 )

"everyone sucks but me!" most ez mire jó? :)

( uid_16401 | 2008. 09. 26., p – 18:44 )

Megértem hogy nagyon szeretnének brutális üzletet csinálni a linux, de ezt a "köpködős" marketing kampányt (ami a konkurens termék gyengéit feszegeti) nem kéne erőltetni. Többre értékelném az előadót, ha az linuxal foglalkozna. A Solaris-BSD köszöni jól van amúgy is.