Hacker, White Hat

Alan Cox nyerte idén az FSF díját

(LWN.net) Egy gyors hír a jelenleg is folyó 2004-es brüsszeli FOSDEM-ről:

Alan Cox ismert kernel és GNOME hacker nyerte idén az FSF szabad szoftverek fejlesztéséért járó díját. A díjat a Linux kernel és a GNOME desktop környezet fejlesztésében szerzett elvitathatatlan érdemeiért kapta a walesi hacker. A díjat RMS prezentálta.

Interjú David Weinehall-lal

A KernelTrap-on olvashatunk egy hosszabb interjút David Weinehall-lal, a 2.0-ás Linux kernel sorozat karbantartójával.Az interjúból megtudhatjuk, hogy David - mint oly sokan mások - Commodore 64-gyel kezdte a számítógépekkel való ismerkedést. Amikor megszerezte első 386-os IBM PS/2 gépét, akkor rájött, hogy a benne levő MCA-busz használata koránt sem egyszerű. Talált hozzá néhány patchet, de észrevette, hogy senki nem töri komolyabban magát, hogy beleépítse a Linux kernelbe.

Egy idő után ő lett a MCA-busz karbantartója. Így kezdődött el a kerneles pályafutása. 1999. decemberében egy komolyabb hibát találtak a 2.0-ás kernelben. Alan Cox, a kernelfa korábbi karbantartója jelezte, hogy nincs ideje a 2.0-ás kernelfát karbantartani, és megkérdezte Davidet, hogy vállalná-e a karbantartást. Elvállalta, és azóta Ő a fa karbantartója....

Az interjút megtalálod itt.

Hacktivity 2.0

Tatabánya adott otthont az első magyar hacker konferenciának 2003. július 5-6-án. A hiánypótló rendezvény történelmi mérföldkőnek számított a hazai informatikában.Magyarország 2003. április 12-én igent mondott az Európai Uniós tagságra. Csatlakozásunkig kevesebb mint egy év van hátra, ám számos területen még számottevő felzárkózásra van szükség. A gazdasági és a társadalmi szféra mellett különösen igaz ez az informatika területére, hiszen lemaradásunk az uniós tagországokhoz képest e tekintetben jelentősnek mondható.

Az Észak- és Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben meghonosodott és dinamikusan fejlődő informatikai kultúra számos olyan fogalmat alapvetésként kezel, amellyel a magyarországi online közösség még csak most ismerkedik.
A skandináv országokban az internet-penetráció mintegy 70 százalék körül mozog, és az állampolgárok ismerik és ki is használják a rendelkezésre álló internetes szolgáltatásokat, legyen szó akár banki, akár adminisztratív ügyintézésről, vagy puszta szórakozásról.

Egy ilyen társadalmi közegben az online szolgáltatások egyre bővülő körével kiemelt szerephez jut az internetes biztonság és adatvédelem kérdése. Felmérések szerint Magyarországon azért nem alakultak ki eddig fejlettebb online ügyintézési módozatok, mert még a tapasztalt felhasználók nagy része is bizalmatlan az új megoldásokkal szemben.
Ezen mielőbb változtatni kell.

Magyarországon most először került megrendezésre olyan rendezvény, amely a felhasználó szemszögéből foglalkozik az információtechnológia (IT) biztonsági vonzataival. Amerikában és Európa egyes országaiban már több éve rendeznek ilyen találkozókat, alkalmanként hivatalos szervek támogatásával.
A Hacktivity célja egyrészt az, hogy olyan informatikai alapfogalmakat tisztázzon, amelyek ma Magyarországon egyáltalán nem, vagy csak részben (és sok esetben rosszul) értelmezettek. Másrészt pedig egy olyan szubkultúra megismertetése az emberekkel, amely minden fejlett országban jelen van, elősegítve az adott ország informatikai kultúrájának fejlődését. Ők a "hackerek".

A hazai közbeszédben az angol hacker és cracker szavak rokon értelmű kifejezésekként szerepelnek, jóllehet jelentésük éppen ellentétes egymással. A filmnyelvre lefordítva a két karakter nagyjából a fehér, illetve a fekete kalapos cowboynak feleltethető meg. Vagyis míg az előbbi célja a segítségnyújtás, addig az utóbbit kizárólag rossz szándékok vezetik.
A hacker kifejezés olyan, az IT-biztonság terén jártas embert takar, akire nyugaton több nagy biztonságtechnikai cég az új termékek programozását és tesztelését bízza. A hackerek elsődleges célja a különböző információs rendszerek vizsgálata, és a gyártók, vagy a felhasználók figyelmeztetése a hálózat esetleges hibáira, sérülékenységére.

Szeretnénk, ha a Hacktivity-ből hagyomány válna, egy olyan rendezvény, ahol évről-évre beszámolhatunk hazánk informatikai fejlettségéről, az esetleges problémákról, és azok megoldásairól is.

Szerencsére mára elérkeztünk arra a pontra, hogy a hackerek jótékony tevékenységét a Magyarországon üzemelő óriáscégek is felismerték, amit a találkozón való részvételük, és a jövőben is megmaradó szoros kooperációra való ígéretük is alátámasztott.


A rendezvény hivatalos weboldala: www.hacktivity.hu



További információ:
Kovács Krisztián

a konferencia szervezője


E-mail: info@hacktivity.hu

FOSDEM 2004

A FOSDEM idén is megtartja szokásos éves konferenciáját. A konferencia ideje 2004. február 21-22.

Az idei előadók (többek közt):

  • Denis Oliver Kropp - DirectFB
  • Hans Reiser - Reiser4
  • Henning Brauer - OpenBSD
  • Jon 'Maddog' Hall - A Guru
  • Jonathan Corbet - A kernel modulok híres világának felfedezése
  • Keith Packard - Az X-en belül...
  • Mathias Brossard - Cryptonit
  • Richard M Stallman - Az FSF vezetője
  • Robert Love - A Linux kernel és a desktop
  • Tim O'Reilly - O'Reilly & Associates
  • Tom Kistner - SpamAssassin

    Mi a FOSDEM?

    2000-ben Raphael Bauduin úgy gondolta, hogy összehoz egy kisebb fejlesztői találkozót Brüsszelben. A rendezvénynek az Open Source Developers European Meeting (OSDEM) nevet adta. Készített egy kis weboldalt, egy levlistát, ahol tudatta szándékát.Pár héttel később számos fejlesztő várta a Brüsszelben megrendezésre kerülő izgalmas eseményt. Raphael több ismert fejlesztőnek küldött meghívót: Rasterman, Fyodor, Jeremy Allison... mindegyik pozitív választ adott. Az OSDEM elindult a siker útján.

    Az előadás honlapja itt.

  • Interjú Greg 'groggy' Lehey-vel

    Szeptemberben az AUUG 2003 konferencián a ausztrál LinuxWorld elkapta Greg Lehey-t (honlap) (kép) egy interjú erejéig. A riporter - Howard Dahdah - a FreeBSD operációs rendszer fejlesztésében végzett munkájáról, a nyílt forrású szoftverekről, az AAUG-ban betöltött elnöki posztjáról, a francia fagottjáról kérdezte a FreeBSD hackert.

    LinuxWorld (LW): Beszéljen egy kicsit magáról, a hátteréről.

    Lehey: Eredetileg Melbourne-ből származom, de fél életemet a tengerentúlon Németországban töltöttem, 25 évet dolgoztam a német iparban mielőtt visszatértem volna Ausztráliaba [1997 elején]. Dolgoztam zárt forrású cégeknél, számítógép összeszerelőknél, az Univac-nél, amely később az Unisys, Tandem része lett. És a Siemens-Nixdorf-nál is.

    Jártam mindenfelé. Foglalkoztam olaj pumpák beágyazott programozásával (Leheynek kémia és vegytan mérnöki dipomája van), terveztem processzorokat és hasonló dolgokat. Szóval csináltam egy kicsit mindent.

    LW: Mi volt a legemlékezetesebb, legérdekesebb projekt amelyen dolgozott?

    Lehey: Élveztem a Carmel DSP utasításkészetének tervezésével járó munkát.

    Úgy gondolom, hogy az összes szórakoztató volt. Nehéz lenne egyet kiemelni.

    Dolgoztam két különböző cégnél, amely System V UNIX-ot gyártott, ahol ahhoz kaptam hátteret, amit most csinálok. A System V egy csúnya operációs rendszer. Az ok amiért csúnya az, hogy senki nem láthatja a forráskódot. Viszont ha nyílt forrásod van, olyan mint a Linux vagy a BSD, -- és úgy gondolom, hogy a BSD [kód] szebb, mint a Linux -- akkor vannak olyanok, akik azon dolgoznak, hogy rendbe tegyék a kódot, hogy az egységes kinézetű legyen. Hogy úgy nézzen ki, ahogy azt elvárod tőle.

    Úgy gondolom, hogy a nyílt forráson dolgozni szórakoztató dolog. Egy csomó közösségi aspektusa van a nyílt forrásnak. Az emberek beszélnek egymással. Az emberek tudnak egymásról.

    Hosszú időn keresztül levelezel valakivel, és a végén találkozol vele személyesen szemtől-szembe hasonló helyeken, mint az AUUG konferencia. Ilyen nincs a zárt forrású világban. Jobban el vagy különítve. Ülsz egy sarokban, hackelsz, és csinálod, amit a főnök mond. Ez nem annyira szórakoztató.LW: Min dolgozik jelenleg?

    Lehey: Éppen befejeztem a FreeBSD-s könyvem legutolsó kiadását (The Complete FreeBSD, negyedik kiadás), amely májusban jelenik majd meg. Szinte azonnal újra fogják nyomni (a kiadó, az O'Reilly and Associates). Szóval van még mit dolgoznom rajta (a könyv arról szól, hogy hogyan használjuk a FreeBSD-t).

    A könyv azokat célozza meg, akik ismerik a számítógépeket és FreeBSD-t akarnak használni. A nyílt forrású programok legnagyobb problémája, hogy az emberek afelé haladnak, hogy saját magunknak írnak programokat. Nincs szükségük dokumentációra a programjaikhoz, mert tudják hogyan működik. Éppen ezért született ez a könyv: amikor indult, egy viszonylag kicsi könyv volt, amely leírta, hogy hogyan telepítsd a rendszert, és ezzel kapcsolatos hasznos dolgokkal foglalkozott, de az elmúlt 8 évben kinőtte magát egy olyan komplett leírássá, amely elmondja, hogy hogyan használd a rendszert...

    LW: Milyen régóta foglalkozik a BSD-vel?

    Lehey: Viszonylag későn kezdtem. 1992-ben jöttem el a Tandem-től, ahol teljes hozzáférésem volt a UNIX System V forráskódhoz. Ez volt az a dolog amit, nem hozhattam magammal.

    Szóval elkezdtem alternatívát keresni. Egy kicsi kezdeményezésre leltem, amelyet BSDI-nek hívtak, és amely BSD UNIX verziót kínált. Nekik volt forráskódjuk mindössze 1000$-ért. Ez nem volt nyílt forrású szoftver. Ez kereskedelmi volt, csak sokkal olcsóbb. A UNIX System V ára nevetségesen magas volt. Ez az egyetlen oka annak, hogy miért lett ennyire sikertelen. Az emberek nem adtak 2000$-t egy operációs rendszerért, amikor a Microsofttól kaphattak valamit, amit azokban az időkben sokkal olcsóbb volt.

    Szóval a BSD UNIX-uk 1000$-ért a forráskóddal együtt jó ötletnek látszott. Mi természetesen tudtunk róla a Tandem-nél. Szar volt. A jó anyag a System V volt. Vicces így 10 évvel visszatekinteni akkor, amikor a System V gyakorlatilag halott. Nem volt az elmúlt 10 évben új System V szerződéskötés. A System V gyakorlatilag a SCO, és semmi más.

    Abben az időben úgy gondoltuk, hogy a BSD nem valami jó. Ez már megválozott. Futtattam System V-öt egy PC-n és BSD szoftvert egy másik PC-n. A legnagyobb meglepetésemre sokkal-sokkal jobb volt.

    Akkoriban dolgoztam egy kicsit a Univel névre hallgató cégnél. Az Univel Unixware-t szerzett. Ez 1993-ban volt, és akkor [a cég] néhány szabad szoftvert szerett volna használni. GNU anyagokat és hasonló dolgokat. Készítettem egy CD-t, amely tele volt szabad szoftverekkel a UnixWare-hez.

    Minden rajta volt, amit akartak. Elmentem egy CD-ROM forgalmazóhoz, és mondtam, hogy itt az anyag. Az enyém, szeretnék-e árusítani? Akarták, barátságosak voltak velem (a céget Walnut Creek CDROM-nak hívták). Beszéltem ezekkel a tagokkal, és azt mondták nekem: “Tudod, mi adunk ki a BSD-ből egy szabad verziót.”

    Küldtek nekem egy CD-t. Elkezdtem játszani vele. Nagyon hasonló volt ahhoz, ami már volt nekem. Akkor azt mondták: “Tudod, amire szükségünk lenne, az egy FreeBSD könyv.” Szóval írtam egy FreeBSD könyvet. És természetesen, hogy meg tudjam csinálni, elkezdtem használni!

    És mivel nagyon hasonló volt a BSD OS-hez, végül felhagytam a BSD OS-sel, mert ahhoz pénzbe kerültek a frissítések, stb.

    1995. októberében kezdtem el írni a könyvet és akkor kezdtem el FreeBSD-t futtatni az egyik gépemen. 1997-ben teljesen dobtam a BSD OS-t. Jó OS volt. Semmi baj nem volt vele az árán kívül. Nehéz egy OS-t pénzért árulni egy olyan szabad OS-sel szemben, ami ugyanolyan jó.

    LW: Milyen munkát végzett mostanában a FreeBSD-n?

    Lehey: Számottevő munkát végeztem a FreeBSD kernelen. Most már van lemez kezelőnk (volume manager), amelyet Vinum-nak hívnak (Lehey a fő fejlesztője a Vinum Volume Manager-nek). És csatlakoztam a NetBSD csoporthoz is, hogy portoljam a NetBSD-re is [a Vinum-ot].

    LW: Milyen funkciókat várhatunk a FreeBSD-től a jövőben?

    Lehey: Kiadtuk az 5-ös verziót, amely jelentősen fejlettebb, javított SMP kódot tartalmaz, és mindezt a SCO segítsége nélkül [...] Szétszedtük a kernelt, és más módon raktuk össze.

    A 5.2 lesz a fordulópont, mikor az 5-ös kiadás jobb lesz, mit a 4-es. Sokkal áthatóbban csináljuk a dologkat most. Sokkal nagyobb részben érintjük kernelt, amikor változatunk valamit. Ez több szervezést igényel.

    Az igazi probléma akkor jön, amikor egyre több processzort adsz a rendszerhez. Akkor kezdenek a dolgok bonyolódni.

    1999-ben a Microsoft csinált egy tesztet amelyeben a Windows NT gyorsabb volt, mint a Linux. És mi meglepődtünk. Kiderült, hogy a teszt jó, de úgy, hogy ők egy kitalált példát hoztak.

    A Linux emberek erre gyorsan reagáltak, és javították az implementációjukat.

    Mi (FreeBSD) arrébb mentünk, leültünk és eldöntöttük, hogy mi lenne a legjobb, amit tennünk kéne. Elkezdtük megvalóstani 2000-ben, és kiadtunk 2003 elején. Ez azt jelenti dióhéjban, hogy a sok processzorral rendelkező rendszereken jobb teljesítmény várható. A FreeBSD maximum 16 processzort támogat. Nem azért, mert nem tudunk tovább menni, hanem azért mert még senki nem próbálta igazán.

    LW: Mit tud ajánlani a FreeBSD a lelkes Linux felhasználóknak?

    Lehey: Ha tényleg lelkes felhasználó, akkor semmit. Fogott két jó operációs rendszert, amely nagy mértékben hasonlít egymásra.

    [...]

    Vannak olyan állítások - és lehetséges, hogy igazak - hogy a FreeBSD megbízhatóbb és jobb teljesítényre képes. Másrészről olyan vannak állítások, hogy a bizonyos dolgokhoz jobb a támogatás Linux alatt, mint a FreeBSD-ben. És vannak szintén olyan állítások, hogy az új hardverek támogatása jobb Linux alatt. De ezekre nehéz bármilyen bizonyítékot is találni.

    LW: Mi egyében dolgozik még?

    Lehey: A könyv mellett egy kicsit szoktalan szoftver fejlesztői munkát végzek: vadászok a SCO-ra és elnöke vagyok a AUUG-nak. Nincs emellett semmi másra időm.

    LW: Hány könyvet adott ki eddig?

    Lehey: Csak kettőt. [Unix szoftverek portolása és futtatása FreeBSD-n] A negyedik kiadás valójában az ötödik, mert megváltoztattuk a címet [Komplett FreeBSD-re] az első kiadás után.

    LW: Nemrég felszólalt a SCO-val kapcsolatban. Mit gondol a SCO ügy kimeneteléről?

    Lehey: Mindössze azt várom, hogy ugyanez fog menni még fél vagy egy éven keresztül és a SCO elpusztítja önmagát. Ez a feltételezésem. Nem hiszek a jogi ügyükben. Olvassa el a jogi dokumentumaikat és a badar beszédeiket amelyet összeraktak a panaszaikban az IBM ellen. Nem hiszem, hogy ezek megállnak a saját lábukon.

    Az egész dolgot a tőzsdei ár irányítja. Úgy gondolom, hogy a tőzsdei ár le fog esni, mert az emberek rájönnek, hogy nincs semmi haladás, és ha a tőzsdei ár leesik, nem lesz arra elég, hogy folytassák a pert.

    A dolog háttere az, hogy a System V-ből nem adtak el az elmúlt közel 10 évben. A nagy licencek a kései 1980-as években, és a korai 1990-es években voltak, de ez még az előtt volt, hogy a SCO átvette volna. Jelenleg már régi és poros és ár cédula van rajta.

    [...]

    LW: Beszéljen nekünk a hardver gyűjteményéről.

    Lehey: Ha azt kérdezi, hogy mi a kedvenc hangszerem, meg tudom mondani. Egy Savary jeune fagott. Tudok rajta játszani, de igazán szükséges egy restaurálás ahhoz, hogy megfelelően szóljon. Egészen ritka hangszer.

    Egész kevés hardver van a gyűjteményemben. A számítógépek használati tárgyak. Ha tönkremennek eldobom őket és veszek másikat. Nem olyan darabokból áll, amelyet vonzónak találna.

    Van egy PDP-11-esem... Ez egy eredeti UNIX-ot futtat a Bell Labs-tól. Egy barátom adta nekem. Azt hiszem, hogy gyűjtő vagyok. Ócskavasat gyűjtök...

    A teljes interjút megtalálod itt.

    A hackerek logo-ja

    Eric S. Raymond javaslatot tett arra, hogy a hackerek a jövőban használjanak egységes jelképet. Mindennek van logoja. Van a BSD-nek a daemon képében, a linuxosok szent állata a pingvin, akit Tux személyesít meg.A Perl jelképe a teve, az FSF fanok a gnu-ra esküsznek, stb. ESR felállított egy dedikalt oldalt az emlémának. Valahogy így néz ki a hackerek új logoja:





    Látogasd meg ESR logo oldalát, és döntsd el, hogy Te használod-e az általa javasolt jelképet.

    Interjú Paul Vixie-vel a Verisign DNS ügyről

    Idézet a szeptember 16-i cikkünkből:

    "Az amerikai VeriSign cég tegnap éjszakától kezdve fokozatosan a saját keresőoldalára irányítja a nem létező .com és .net oldalakra irányuló kéréseket. A cikk írásának pillanatában a böngészőben félregépelt, .net-re végződő címek már a sitefinder.verisign.com oldalon kötnek ki."Az O'Reilly.net megkérdezte a Linux guru Paul Vixie-t (cron daemon, az ISC (Internet Software Consortium alapítója, aki több mint 2 évtizedet töltött internetes protokolok és szoftverek fejlesztésével), hogy mi a véleménye a nagy közfelháborodást kiváltó Verisign lépésről.

    Az interjút megtalálod itt.

    Interjú: Paul 'Rusty' Russell

    A Kerneltrap interjút készített Paul Russellel, az ismert kernelfejlesztővel.

    Rusty Russell Ausztráliában Canberra-ban él, nős és hamarosan (januárban) egy gyermek édesapja lesz. Mérnöki diplomája van, 1973-ban született, és jelenleg az IBM Linux Technology Center-ben dolgozik, mint főállású kernelhacker.A LTC-nek elsősorban az a feladata (az IBM szerint), hogy gyorsítsa a szabványos, architektúra-független Linux bejutását a vállalati szférába. A dolgozók szerint egyszerűen csak "tegyük a Linuxot jobbá" a feladatuk. Hogy tulajdonképpen min is dolgozik az LTC azt legjobban a projekt oldalon lehet nyomonkövetni.

    Paul Russell a 'Rusty' nevet a hajának lángoló vörös színe után kapta.

    Rusty Russell elég későn kapcsolódott be a Linux fejlesztésébe. Az egyetemen SunOS-t használt, és 1993 elején apja 386-os gépére telepített Linuxot, de akkor még hidegen hagyta a pingvines OS.

    Igazából akkor kezdődött linuxos munkája, amikor 1997-ben ellátogatott az éves Usenix konferenciára. Ott döntötte el, hogy a Linuxon szeretne dolgozni. A konferencián meghallgatta a "Uselinux" track keretein belül Dave Miller "Portolás Sparc-ra" előadását. Ekkor jött rá, hogy a fejlesztők között a helye.

    Mikor hazatért, elkezdett dolgozni a csomagszűrő kódon, és olyan funkciókat kezdett megvalósítani, amelyek hiányoztak belőle. A vége az lett a dolognak, hogy Dave kicserélte a kernelben az "ipfwadm" kódot Rusty "ipchains"-szére, és így Rusty-ból karbantartó lett.

    Majd a későbbiekben a 2.4-es kernelben bemutatkozó iptables kód is az Ő nevéhez fűződik.

    Az érdekes interjút elovashatod itt.

    Interjú Jon 'Maddog' Hall-lal

    A Tinyminds.org interjút készített a Linux International igazgatójával Jon "Maddog" Hall-lal (kép). Jon 1969 óta van a számítógép iparban, 1977 óta használ Unix rendszereket és Linux felhasználó 1994 óta. Volt már szoftver mérnök, rendszeradminisztrátor, termék menedzser, és profi oktató is. A 'Maddog' nick nevet diákjaitól kapta.Jon 1995 óta vezérigazgatója a Linux International-nek. Több más cég mellett alkalmazottja volt a VA Linux-nak, a Compaq Computer Corporation-nek, a Digital UNIX Marketing csoportban, dolgozott a Bell Laboratories-nek. Igazi meghatározó egyénisége a Linux scene-nek.

    Az interjú itt.