Mindent összesítve alapvetően elégedett vagy a gyereke(i)d kéttannyelvű iskolájával/iskoláival?

Kérdezz-felelek

Igen.
9% (25 szavazat)
Semleges vagyok.
3% (9 szavazat)
Nem.
4% (12 szavazat)
A kérdés nem vonatkozik rám.
68% (195 szavazat)
Csak az eredmény, vagy még az sem érdekel.
16% (45 szavazat)
Összes szavazat: 286

( kovi | 2018. 02. 17., szo – 17:53 )

az utóbbi 20 évem legjobb döntése volt. az okok között van nem túl polkorrekt indoklás is, de természetesen ismét ebbe az iskolába tenném.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

én sajnos lehúzó és sok mindenre nem való családi háttérrel nőttem fel. szégyen nélkül le tudom írni, mert nem az én szégyenem: ital, kábszer, válás, családi cirkusz tizenéven át, felelőtlenül nevelt gyerekek - nekem ezt a műsort kellett nézzem. mai fejjel azt mondanám, hogy a fehércigányok szintje felé süllyedő környezetből kellett "kimenteniük" a nagyszüleimnek, rokonságnak, ismerősöknek, barátoknak. pedig fehérmagyar szüleim vannak, akiknek a felmenői háborút viselt, sokat megtapasztalt magyar emberek voltak - az ő nevelésüket kapták. ennek ellenére 14 éves koromra azt sem tudták miben vagyok tehetséges, mi az ami igazán érdekel, mit szeretek, miben lehet rám számítani. részben én magam sem, mert sikerült későn érő gyereket "nevelniük", akinek sokkal inkább a fentebbi csoport lett később támasza, nem a szülei. szerencsére.

ilyen előzmények után adta magát, hogy az enyémet másképp fogom nevelni, mindenben 180 fokot tekerve. onnantól, ahogy az első szó elhagyta a száját, az együtt töltött elég sok idő jó részében felnőttként kezelem, ennek minden előnyével és hátrányával együtt - a hátrányokból amit csak lehet azt nyilván tompítunk. emiatt öt éves kora előtt tudtam miben tehetséges, mi hajtja. mára olyan szókincse van, olyan szépen ki tudja fejezni magát, úgy tudja megugrani a sokkal nagyobbakra szabott akadályokat, hogy az utcán a járókelők legtöbbször csibészes vigyorral gyönyörködnek benne. átkelőhelynél várakozva többször megszólítottak már, hogy "de furi, úgy beszél mint egy felnőtt". az óvodában is hamar felismerték a dolgot, emiatt vele húzatták az egész csoportot, ő volt aki kisegítette a többieket akármilyen téren is; akár nagyközönséges és médiával kísért szereplés során - amellett, hogy természetesen nem kell idejekorán kiégett gyerekre gondolni: ugyanúgy játszik mint más gyerek, alkalomadtán ugyanolyan bájjal tesz-vesz mint általában a kortársai.

és ez volt a másik nagy szerencsém, csak immár vele kapcsolatban: volt mire vigyázni, volt mit ápolni. a fentiek miatt régen tudtuk, hogy megőrül az idegen nyelvekért, csak angolul és spanyolul néz videókat, raádásul kreatív-művész vénája van és pöccre megugorja amit kell. így be tudtam tenni egy ilyen iskolába jóval hét éves kora előtt. ez azért volt fontos, mert (itt jön a nem polkorrekt rész) ha 700 fős körzetes iskolába küldtem volna ott (akár) a felnőttekre alapozott félelmem nem hagyott volna nyugodni: a kevésbé tehetséges, a kevésbé jólnevelt és kevésbé iskolaérett gyerekek nem nőnek fel hozzá, hanem az enyém süllyed hozzájuk. alkalomadtán jó mélyre, tök praktikusan. horgolhatnám a szálakat tovább, szépíthetném még mesterségesen, de már így is sokat szépítettem azon, amit egyébként egy sör mellett baráti társaságban másképpen fogalmaznék meg.

összefoglalva: mindkettő lényeges abból amit kérdeztél. a gyereknek az első, nekem a második. és ha valakinek hasonló gondolatai vannak, mint nekem akkor csak javasolni tudom: reklamálás és picsogás helyett érdemes úgy nevelni a gyereket, hogy olyan környezetbe kerülhessen, amit egyébként csak álmaiban szánna neki. sok munkába kerül, de kifizetődőnek tűnik.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

hali,
hogy erdemes iskolat valasztani? ertem itt ez alatt hogy az hogy egy iskola magan, es fizetos, ugy tudom nem sokat garantal. Van ismeros aki maganiskolaban dolgozott es csak annyit hallottam hogy az elkenyeztetett gazdag gyerekeknek nagy a pofaja, de semmivel sem ertelmesenbbek. De ez persze csak egy velemeny volt

nem tudok okosat mondani. biztos nem mondtak hülyeséget, de én olyat tudok, aki elég értelmes miközben magániskolában ropja, rosszat nemigen hallottam róla. tudok olyat, aki átlagos általános iskolába jár, de időnként rendőrségi ügye van, mert akkora a pofája. tudok olyat, aki a sokadik általános iskolában próbálkozik és sokadik esélyét dobja el, mert pl. ha egy lány osztálytársa nem áll kötélnek, akkor vergődésére a saját szüleivel karöltve gyújtja rá a kislányra a házukat. tudok olyat, aki óvodás korában megrugdossa az óvónőt.

én az enyémet olyan iskolába adtam, aminek a fenntartója a tk, de amúgy saját alapítványra is támaszkodik. szerintem az a fontos, hogy legyen valami szűrője az ott tanulóknak. az, hogy iskola előtti szűrő vagy maga az iskola a szűrő az nekem mindegy lenne. tehát egy olyan szűrőt keresnék, ahol nem az anyagi lehetőségeim az elsők, mert jaja az nem zárja ki amit írtál. hanem egy elvárt szintet, amit a gyereknek hoznia kell magával a nevelése-, a ráfordított idő-, az óvodában felszedettek-, az érdeklődése által. meg biztos van még egy csomó dolog, amit kihagytam - de ha jól választasz, akkor lesz 20 hasonszőrű osztálytársa mint ő maga és nyertél is.

van egy csomó iskolában nyílt nap, kérhetsz mindenféle tájékoztatásokat, biztos ismersz olyan szülőket akiknek adhatsz a szavára. talán ezek lehetnek a legjobb segítségek, mi is ezekre támaszkodtunk. egyébként amit írtál ott már megette a fene a bármilyen iskolát is: ott az otthonról hozott defekteknek nem is tudom, hogy lehet-e ellene dolgozni. biztos nem lehet egyszerű.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

( meditor | 2018. 02. 17., szo – 19:20 )

A lányom kettős anyanyelvű (német-magyar) [sőt, ha a svábot különszámoljuk, akkor hármas (-::] .

A fiam német-magyar kettős tannyelvű gimibe járt, teljesen rendben volt a nyelvi képzés is és az egyéb szakmai is (mat-fiz fakultáció).
Nyelvvizsgája megvan, az egyetemre (BME-TTK fizikus szak) simán bekerült.
A közösség nagyon jó volt, mai napig hetente többször összejár 4-6 emberke az osztályból.

A reklám helye: Vác, Boronkay szakközép és gimnázium
> Sol omnibus lucet.

( NagyZ v | 2018. 02. 18., v – 03:19 )

marmint az a 3 nyelv, amit majd felszed a magyar melle? ;-)

Nem értek egyet. Steve Jobs mennyi nyelvet beszélt? Bill Gates? Bill Joy? Vagy Noam Chomsky akitől nem áll távol a nyelvészet?
A gyerek feje nem káptalan. Ami erőforrást több nyelv elsajátítása igényel, annyival kevesebbet fog tudni matematikából, természettudományokból, informatikából, stb.
A soknyelvű országok valahogy nem túl eredményesek mostanában természet és műszaki tudományok művelésében. Amit fel tudnak mutatni azt is más országokból oda költözött tehetséges embereknek köszönhetik.
Kína sikerének egyik kulcsa, hogy mindent lefordítanak, a high-tech termékeket részletesen dokumentálják kínaiul.
"Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."
Sok igazság van ebben. Informatikában ma magyaroknak az angol megkerülhetetlen. De 3 idegen nyelv mint musthave... felesleges.

Én meg ezzel nem értek egyet ;-)

A gyerek feje káptalan. Az első gyerekem közel középfokú angol tudással, a második közel középfokú német és alapfokú angol tudással végezte el az általános iskolát úgy, hogy csak tantervi keretek között tanultak nyelveket. Ehhez kellett két jó nyelvtanár és erős követelmény tőlük. Emellett végig kitűnők voltak.
Azt elismerem, hogy kell hozzá jó alapanyag gyerekből is.

"Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem."

Mi magyarok majdhogynem inkább angolul és németül lettünk tudós nemzet, mint magyarul, köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchiának és a II. világháborúnak.

Ha jó a környezet és a tanár, akkor könnyedén tanulnak meg a gyerekek bármit.

A gyerek sokmindent elsajatit, termeszetesen nem azonos szinten. 7 eves kislanyom harom nyelven beszel, de nem azonos szinten. Iskolaban egy nyelvet tanul (nem magyart). Pl. a termeszettudomanyos szokincse valoszinuleg nagyobb lesz az adott nyelven mint magyarul.

-----
"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

( zolti v | 2018. 02. 18., v – 12:37 )

Elégedett vagyok, de a harmadikat már nem oda raktam, mert feleslegesnek tartottam a 0. évet. Nem volt rá szüksége.

( Botond | 2018. 02. 18., v – 23:33 )

Korábban én is azt vallottam, amit szüleim korosztálya: ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.
Most már nem így gondolom. Most már feleslegesnek tartom a nyelvtanulást. Úgy néz ki, eljutottunk oda, hogy a számítógép megért mindent helyettünk is. Angolul ez már működik. Csak idő kérdése, és magyarul is fog.
A számítógép (sok ezer számítógép a felhőben) soha nem fogja utolérni Arany Jánost, vagy Shakespeare-t, de egy középfokú nyelvvizsga szintet el fog érni.
Ne pocsékoljátok gyerekeitek kreativitását nyelvtanulásra! Tanítsatok nekik történelmet, erkölcsöt és népzenét!

Azért a direkt kommunikáció mindig erősebb lesz, mint az írásbeli. És még ha lesz fordító hal a fül mögött akkor is sokáig jobb lesz direktben "networkingelni". Manapság egy erős középfokú angol szerintem mindenkinek kell.

De én sem vagyok túlzottan nyelvtanulás mániás, amennyi kell, ahhoz nem kell kéttannyelvű suli. Mondjuk nekem magántanár kellett hozzá, hogy nagyjából tisztességesen megtanuljak angolul, de ennyit hajlandó leszek áldozni a gyerekekre is.

Az érme másik oldala viszont, hogy eleve azok viszik kéttannyelvűbe, akiknél vannak elvárások és a gyerekek (legalábbis a szüleik...) akarnak valamit az élettől. Végeredményben tehát lehet, hogy jobb közeg mint egy átlag suli. (Lásd kovi hozzászólása.)

"Azért a direkt kommunikáció mindig erősebb lesz, mint az írásbeli."

Nem jól fogalmaztam. A számítógéppel már beszélgetni is lehet angolul. A nyelvtani tudása tökéletes. Még a kontextus megértésével vannak gondok, de már most is elég jól fölismeri a beszédet. Innen már csak egy ugrás az on-line tolmácsgép. Egyelőre még csak a felhőben (Amazon-nál, Google-nél) fut a beszédfelismerés, de mire a mostani kisiskolások munkába állnak, valószínűleg mindenkinek lesz a mobilján (vagy ki tudja, mijén) szinkrontolmács program.

> Ne pocsékoljátok gyerekeitek kreativitását nyelvtanulásra!
Hmm, ha lesznek antigravitacios onjaro szekek (lasd: Wall-E) akkor majd tornaorara sem kell jarni?

>Tanítsatok nekik történelmet, erkölcsöt és népzenét!
A tortenelmet es az erkolcsot nem fogja jobban tudni a szamitogep? :)
Mellesleg sem a tortenelemben sem az erkolcsben nincs vagy nincs helye kreativitasnak :)

-----
"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

ha körbenézel, a történelemben fontos a kreativitás. időnként sok dologról kiderül, hogy nem úgy volt. aztán később ismét kiderül, hogy korábbi ötlet sem igaz, hanem van új. és ezeket az új elméleteket alá is kell támasztani. amihez kell kreativitás.

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

> ha körbenézel, a történelemben fontos a kreativitás. időnként sok dologról kiderül, hogy nem úgy volt. aztán később ismét kiderül, hogy korábbi ötlet sem igaz, hanem van új. és ezeket az új elméleteket alá is kell támasztani. amihez kell kreativitás.

Ez poen lenne utalva arra, hogy bizonyos tortenelmi esemenyeket bizonyos korszakokban maskepp ertelmeznek a politikusok vagy a diakoknak kellene a tortenelem oran ilyen kreativnak lenni?

-----
"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

A magyar módszer sajnos a poroszos módszer, azaz mindent beleverni a diákba. Mintha nem is lenne internet.
Sajnos az a helyzet, hogy az emberek 99%-a képes elboldogulni anélkül is, hogy pontosan tudná, hogy mettől meddig tartott a Rákóczy-szabadságharc.

Nálunk történelemórán ész nélkül követelték az évszámokat. A történelem ugye az a tantárgy, ahol rengeteg munka árán töménytelen irreleváns információhoz jutunk.

Kb. olyan hatásfokú, mint papíron programot írni. Évtizetek óta informatikus vagyok, de bevallom a lib-ek paraméterlistáival még mindig gondban vagyok.
Bármikor java-ban megnyitok egy zip archívumot, felkapok belőle egy tömörített fájlt, de ha ejtőernyővel ledobnának a dzsungelbe egy notival net nélkül, akkor bajban lennék.

A poroszos módszer a dzsungel programozást segíti elő, ami valljuk be kevésbé életszagú. Mármint hogy banánfák között papíron kelljen fejben programot futtatni.
:)

A történelemi ismeretek azért kellenek, hogy el tudj igazodni a világban. Ha nem tanulnak az emberek a nácizmusról és a kommunizmusról, akkor nagyon könnyen megismétlődhetnek azok a borzalmak, amiket ezen eszmék nevében elkövettek.
A politikai cselszövésről a rómaiak már mindent tudtak. De Machiavelli és Sándor Pápa korát is érdemes ismerni (utóbbiból nagyszerű amerikai sorozat készült).

Atlag Joska hazamegy a kozertbol az akcios parizerrel, es felkialt: "Anyjuk, matol arabus komonista-naczikok leszunk!".
Veletlenul se a politika vezette bele a tarsadalmakat a sulyos tortenelmi dolgokba, a tarsadalmaktol kb. fuggetlenul :)

Nyilvan celszeru altalanos ismereteket tanulni. Egy keveset. A hasznalhato tudas sokkal tobbet er mint bemagolni a jambikus hexametert.
____________________
echo crash > /dev/kmem

( freeoli v | 2018. 02. 19., h – 07:10 )

Igen, de óvoda. Még fiatalok az iskolához de az is kétnyelvű lesz és nem állami esetleg az általános iskola.

( icserny | 2018. 02. 19., h – 10:01 )

Teller Ede, Nobel-díjas tudós élete alkonyán azt nyilatkozta, hogy nem vitte volna ennyire, ha nem magyar nyelven tanul és gondolkodik. Ezek után nem értem azokat a szülőket, akik arra kényszerítik gyermekeiket, hogy idegen nyelven szívják magukba a tudományokat. A nyelvtanulás fontosságát értem és helyeslem, ugyanakkor helytelenítem azt, hogy a tudományokat ne anyanyelvükön szívják magukba.

Nosztalgia, valoszinuleg ugyanezt mondta volna pl. az olaszra is ha ott no fel. Idosebb, kulfoldre szarmazott (volt) ismerosokon, rokonokon latom hogy 50 felett elkezdodik ez a nosztalgiazas. Porkolt, legszebb varos Whateverfolde, kozossegi oldalakon gyerekkori helyek lajkolgatasa, sose' ettem paprikat de viszunk haza Kalocsait, fotok megosztasa stb.
A csaladi hatternek, a kivalo iskolaknak, az amerikas lehetosegnek koszonheti ezt imho. Bar az o dolga, en nemet kettannyelvube iratnam a sarjaim aztan lehet is elhuzni :)
____________________
echo crash > /dev/kmem

ideális esetben nincsenek kényszerítve a gyerekek. de ha mégis - és nem nekik való a környezet, akkor onnan elég könnyen ki lehet kerülni. ki is fognak kerülni, ez elég biztos.

az első egy-két-három évben rajz, technika, testnevelés megy idegen nyelven. biológia és egyebek később, de addigra ez szépen kiforr. egy két tannyelvű ált. iskola tanulóinak ~95 százaléka akár társalgási szinten beszél valami idegen nyelvet nyolcadik végére, de a C nyelvvizsgájuk mindenképp megvan. Teller Ede idejében ez másképpen ment, talán ez lehetett a véleménye mögött.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

Ne viccelj. Az akkori gimnáziumokban sokkal magasabb szinten ment az oktatás. Beszéltek németül és latinul is. Amit matematikából műveltek azt ma kb az egyetemeken csinálják. Lomb Kató, Hamvas Béla és sorolhatnám kik jöttek ki akkoriban az iskolákból. Lomb Kató 16 nyelven fordított oda vissza real time, Hamvas Béla meg még a Tibeti nyelvet is megtanulta az ó héber és egyéb nyelvek mellett.

Lehet látni a hátrányát annak, hogy mindenki angolul beszél, pl van kb egy 2000 - 3000 szó amit a nemzetközi kommunikációban sokat használnak és ott vége is. Anyanyelveden meg mennyit is használsz?

Nagyon okos emberek voltak igazuk volt.

--
honlapom http://dyra.eu/

igazából ez csak részben igaz. abból az általánosításból indulsz, hogy a nyelvoktatás szarabb mint régen volt. miközben egy olyan intézményben ami erre van kihegyezve és első pillanattól programozzák az agyakba -akár műszaki területeket bevonva- nos, ott nemigen lesz rosszabb. persze ki lehet emelni kiemelkedően tehetséges embereket a múltból, de azok a mai több tannyelvű iskolából indulva mennyire vitték volna? miből gondolod, hogy nem többre?

nem minden iskola lepukkant, legatyásodott intézmény ahol a pedagógus nem is merne közepesnél rosszabb jegyet adni mert hazafelé meglincselik valamelyik kisebbségből. némelyik intézmény olyan technikával van felszerelve, hogy egy komoly nagyvállalat tárgyalótermeiben nem látni olyat. ezt az infrastruktúrát célszerűen felhasználva, komoly pedagógusokkal, erre kihegyezett intézményekben fel fognak cseperedni azok akik szintén oda-vissza fognak fordítani. már ha érdekli őket és ez lesz a hivatásuk - hiszen nyilván ezek is fontosak. nem is jut be mindenki jut be egy ilyen iskolába.

ha a magasabb szintű oktatást úgy értetted, hogy volt a pedagógus és tanuló közötti kapcsolat és kész, ezzel kellett okosan gazdálkodni akkor ok. mára ez valóban kissé hígabb - de a technika által; a minket körülvevő idegen nyelven érkező ingerek által; az egész világ leszaromsága által. de mint írtam a technikát lehet jól használni, akit pedig érdekel a nyelvtanulás az talán a világ leszaromságát is le tudja szarni.

okos emberek voltak. azóta változott a világ mindkét irányban: az ezirányú lehetőségek komolyabbak, az emberek nem feltétlenül - de szerintem ebből is ki lehet hámozni jó dolgokat. még ha nem is minden utcasarkon adott a lehetőség.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

> A nyelvtanulás fontosságát értem és helyeslem, ugyanakkor helytelenítem azt, hogy a tudományokat ne anyanyelvükön szívják magukba.

Nem az a lenyege a ket tannyelvu oktatasnak, hogy mindket nyelven (egyforma/hasonlo szinten) oktat? Kerdezem, mert nincs tapasztalatom benne, de feltetelezem igen.

Egy nemzetkozi konferencian valoszinuleg tobb eselye van az adott szemelyenek uj informaciohoz jutni ha nem csak magyarul van otthon az adott tudomany specialis nyelvezeteben.

-----
"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Teller Ede, Nobel-díjas tudós élete alkonyán azt nyilatkozta, hogy nem vitte volna ennyire, ha nem magyar nyelven tanul és gondolkodik. Ezek után nem értem azokat a szülőket, akik arra kényszerítik gyermekeiket, hogy idegen nyelven szívják magukba a tudományokat. A nyelvtanulás fontosságát értem és helyeslem, ugyanakkor helytelenítem azt, hogy a tudományokat ne anyanyelvükön szívják magukba.

Elárulom, mivel magam is kéttanos gimibe jártam, hogy a gyerek szemszögéből nézve ez egy nem létező probléma (amit látni vélsz): simán elérhető az a nyelvi szint, hogy az ember két perccel később már megmondani sem tudja, hogy milyen nyelven hangzott el egy mondat - a mondat értelme ott van a fejedben, de nem tudod nyelvhez kötni.

( dyra | 2018. 02. 21., sze – 20:02 )

Anyanyelven gyorsabban tanul mindenki. A főnököm 5 nyelven beszél. Magyar, angol, spanyol, olasz, román. és franciául se lehetne eladni. Mégis egyik nyelven sem tudja élvezni a költészetet se különösebben a regényeket. A doksikat frankón elolvassa Angolul perfekt meetingel egész nap szintén angolul. De egy William Shakespeare-t már nem tud élvezni.

Múltkor meghallgattam egy idegen nyelvi matek órát. A matek tanár bele adott apait anyait, de rohadtul lehetett érezni, hogy nem anyanyelvi angol és a közösség sem az. Én gyengén beszélek angolul de azt az órát tudtam követni,

Egy anyanyelvi tanár anyanyelvi közösségnek adott óráján egyszerűen több infót fogsz fel.

Persze ez a magánvéleményem. A gyerekeimet azért persze járatom külön órázni.

--
honlapom http://dyra.eu/