Fizetnél-e hazai, magazin formátumú, havi kiadású linuxos folyóiratért?

Linux

Igen. Akár 1250 Ft-nál is többet, a papíralapú kiadásért.
14% (65 szavazat)
Igen. Akár 750 Ft-nál is többet, a papíralapú kiadásért.
4% (19 szavazat)
Igen. Akár 530 Ft-nál is többet, a papíralapú kiadásért.
3% (13 szavazat)
Igen. Akár 179 Ft-nál is többet, a papíralapú kiadásért.
2% (9 szavazat)
Igen. 179 Ft-nál kevesebbet, a papíralapú kiadásért.
0% (0 szavazat)
Igen. Akár 1250 Ft-nál is többet, az elektronikus kiadásért.
2% (11 szavazat)
Igen. Akár 750 Ft-nál is többet, az elektronikus kiadásért.
3% (14 szavazat)
Igen. Akár 530 Ft-nál is többet, az elektronikus kiadásért.
5% (23 szavazat)
Igen. Akár 179 Ft-nál is többet, az elektronikus kiadásért.
5% (23 szavazat)
Igen. 197 Ft-nál kevesebbet, az elektronikus kiadásért.
1% (6 szavazat)
Nem. Nem fizetnék sem elektonikus, sem papíralapú kiadványért.
50% (224 szavazat)
Ufó, godolatolvasó, MS bérenc vagyok. Csak az eredmény érdekel.
10% (43 szavazat)
Összes szavazat: 450

( tothgab | 2017. 07. 28., p – 08:05 )

Igen, ha olyan számomra fontos infókat tartalmazna, amit a világhálón nem találok meg.

( GerzSonka | 2017. 07. 28., p – 08:17 )

Így belebeszélve a nagyvilágba nem. Nem fizetnék. Legalábbis úgy semmiképpen, hogy nem tudom, miről szólna a dolog. Papír alapúra meg semmiképpen, így is hányódnak a lakásban a papír újságok, amik előbb utóbb a pincében, vagy papír gyűjtésben végzik.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Fuzzuk tovabb a gondolatmenetet:

Egy megvasarolt ebookot kolcson tudod-e adni, hogyha becsszo letorlod a sajat peldanyodat a kolcson idejere?
(es ugy kapod vissza, hogy a masik fel is beccszo letorli a sajat peldanyat)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

"Magazines and newspapers are not currently available for lending."

Mintha a szalban pont errol lenne szo. Egyebkent a konyvet is csak *egyszer*.
A kindle pont jo pelda, mert az beepitett DRM-es.
Szoval weboldalon kell buveszkedni, hogy "kolcsonad".
(mintha jelezni kellene a magazin kiadojanak, hogy most "kolcsonadtad").

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Egy szoval se allitottam, hogy ne lenne legalis.
En csak gondolatebresztonek szantam, hogy hol a hatar.
Ebook-ot nem tudsz kolcsonadni, vagy csak korlatozottan (mind a kettotoknek ugyanabban az online rendszerben kell tagnak lenni, es egyik accountrol a masikra at tudod helyezni limitalt darabszamban).

Vajon a fizikai mut miert is lehet kolcsonadni?
Ugyanolyan szellemi termeket fogsz a kezedben, megis ott teljesen magatol ertetodo.

En csak arra probaltam ravilagitani, hogy mig az egyiknel teljesen nyilvanvalo, a masiknal ugyanaz ert legtobben warezt kialtanak.

En nem gondoltam allast foglalni:) Csak egy (altalam) velt problemara vilagitottam ra.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerintem amíg összesen 1 példány létezik belőle, addig nem etikátlan. (Hogy jogilag mi a helyzet, azt nem tudom.) Ezt papíralapú cuccoknál, vagy éppen lemezes filmeknél, játékoknál (lásd Xbox), stb. elég egyszerű enforce-olni. A digitális kiadásoknál nyilván bonyolultabb a sztori, de ha meg lehetne oldani, hogy ne lehessen illetéktelenül többszörözni a tartalmat, akkor felőlem ott is mehetne a csere-bere.

A könyvtárak is emiatt a modell miatt működnek. :)

> összesen 1 példány létezik belőle, addig nem etikátlan.

Es mi van akkor ha az amerikai haverodnak adod kolcson, anelkul, hogy repulojegyet vettel volna?:)

Magyaran nem kell fizikailag talalkozni a mu kolcsonadasakor,
igy tobb embernek is kolcson tudod adni....

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

mindig csak egy peldany. Amikor kolcsonadod, akkor lelkiismeretesen torlod a sajat peldanyodat.
Amikor visszaadja, akkor o torli az o peldanyat.

A fizikai konyv szkennelese, az igazabol a masolas.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A megvásárlással jogosulttá váltál arra, hogy a példányod bármennyiszer elolvasd, és családi környezetben mások számára hozzáférhetővé tedd (tehát a kölcsönzése nincs jogod, de tovább értékesítheted a saját példányod). Az e-book esetében nyilván más a szabályozás (de más a termék formátuma és árazása is). Valszeg hekkelés nélkül nem tudod a saját példányod tovább adni, de ha valaki a családban a te példányod elolvassa, még nem gondolnám hogy megsérted vele az eula-t.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A "más árazás"-sal vitatkoznék. Ha szétnézel a magyar piacon, akkor jellemzően hasonló egy-egy könyv ebook és papír kiadásának a bruttó ára, max. az ÁFA kulcs más. (A könyv talán 5%, az ebook meg 27%)

Ami a saját példány kölcsönadását illeti: ha arra gondolsz, hogy kiszedhető-e az eszközből, akkor sok kereskedő/kiadó eleve a letöltési linket adja oda a pdf/epub/mobi fájlokhoz. Ha a soft DRM-re (látható és nem látható vízjel) gondolsz - mint például a Bookline vagy az Informit esetén -, akkor az már valóban trükkösebb lenne.

( gajdospajtas | 2017. 07. 28., p – 08:21 )

Csak egy sajt vagyok. Talán az elektronikus, de a howto tartalom miatt inkább.

( uid_395 v | 2017. 07. 28., p – 08:27 )

nemtudom ki hogy van vele ebbe a nagy világhálós világban, de én pl előfizető voltam még anno ComputerPanorama-ra és Chip Magazinra. Papír alapon.

És bizony voltak benne olyan érdekes részek/témák, amik tényleg érdekesek voltak és eszembe nem jutott volna pont azokra a témákra rákeresni az interneten.

( E-Medve v | 2017. 07. 28., p – 09:20 )

Szakmai folyóirat csakis elektronikus formátumban érdekelne és kizárólag epub vagy pdf formátumban.

Most is Linuxjournal előfizető vagyok, 25 USD-os akciókban szoktam hosszabbítani 2 évre. Azt nem mondom, hogy annyira minőségi és érdekes az összes cikk, de gondolatébresztőnek nagyon jók. (Pláne ennyiért.) Egyébként 2-3 éve ők is dobták a papír formátumot, mert már nem érte meg.

( trey | 2017. 07. 28., p – 09:30 )

90% reklám, 1-2 hónapos "hírek", (jó esetben vírusmentes) DVD melléklet 1-2 hónapos ware-ekkel. A hülyének is megérné.

--
trey @ gépház

( BlinTux v | 2017. 07. 28., p – 09:36 )

Mondjuk 20 éve még fizettem volna ilyen újságért, mert akkor nehezebb volt az információ szerzés, de ma már semmilyen papír alapú médiát nem fogyasztok információ szerzéshez, mivel ha beütöm a Google-be amit keresek, 99% hogy meg is találom, a maradékra meg itt a HUP :D

Viszont régen vettem: Chip, PC World, Computer Panorama, PCGuru, GameStar magazinokat.

( bartaszili | 2017. 07. 28., p – 09:37 )

Nosztalgia ez manapság. Internet előtti időkben, korai netes időkben nagyon is volt kereslet ezekre a magazinokra. De ma halott, mint a Rádióamatőr magazinok. A tesómnak emlékszem tankos magazin járt. Ja meg a pókemberes képregények.

( uid_17784 | 2017. 07. 28., p – 10:26 )

Ha cikkeket akarok olvasni, akkor ott az internet.

Persze vannak helyek csak penzert szorjak az eszt, de tobben vannak, akik nem kernek erte penzt cserebe.

Szeretek magyarul olvasni, mert ez az anyanyelvem, de ennek a felvetesnek csak akkor lenne ertelme, ha magyar szerzok toltenek meg cikkekkel a kiadvanyt, de olyanok, akiket ki lehet tenni az ablakba; miert vam az, hogy ugy erzem, hogy nem ilyenek irnak a cikkeket.

(A magyar szerzok azt jelenti, hogy a nem magyar megirta a cikket mashol, es az interneten elerem; a forditasra meg nem vagyok kivancsi, mert az szar szokot lenni.)

Ha cikkeket akarok olvasni, akkor ott az internet.

Ezzel én is így voltam, de rájöttem, hogy ettől az ember "beszűkül". Mert a neten jobbára csak azokat a cikkeket olvasom el, amikre rákeresek. Ezzel szemben a témaorientált magazinokban, mint amilyenek a Linuxos heti/havilapok is, egy csomó olyan téma terítékre kerül, ami csak érintőlegesen érdekel, de esetleg a következő, vagy a jövő havi projektjeimben előjön, és akkor emlékszem, hogy igen, olvastam ilyesmiről korábban, tudom merre kell keresgélni.

Persze belátom, hogy ez "old school", de nekem bejön.

--
Csaba

( buki | 2017. 07. 28., p – 11:07 )

Ezek az árak mik? A 179 fél dollárnak sok, fél fontnak meg azt hiszem kevés. (Jüan, rubel?...)

Egyébként a "Gondolatolvasó UFO vagyok" pontra szavaztam.
---
Science for fun...

Ha már hozzászóltál, megkérdezném, hogy tapasztalatod szerint egy Linuxos havilapnak mennyibe kellene ma kerülnie (per példány), hogy a piac (előfizetők + lapvásárlók + hirdetések) el tudja tartani (mondjuk az egyszerűség kedvéért úgy, hogy nullszaldósra jöjjön ki)?

Köszi előre is.

--
Csaba

Egyrészt évek óta mással foglalkozom így nem vagyok tisztában a jelenlegi piaci árakkal (pl.: nyomda, terjesztői jutalék). De még ha tudnám is ezeket a számokat, akkor se tudnék válaszolni a kérdésedre, mert az ár értelemszerűen a vásárlói közösség méretétől függ.

A jelenlegi válaszokból és számos korábbi, HUP-os reakcióból is az derül ki, hogy az érintettek többsége nem hisz a szerkesztett tartalom értékében, vagyis esetünkben magában a termékben, függetlenül attól, hogy az elektronikus, vagy papír alapú lenne.

Az ilyen típusú információ "termelésében" és "fogyasztásában" alapvetően kétféle modell képzelhető el.

Az egyik az, amit annak idején a Linuxvilág képviselt, vagyis hogy összeszedünk minőségi információt az olvasótábor igényeihez igazodó témakörökből és azt - minő borzalom - pénzért adjuk. Itt a válogatással kapcsolatos munkát egyszer végzi el a szerkesztőség, az olvasók pedig ezt ellentételezik a lap árával.

A másik modell szerint "mindenkinek ott az internet", szedje össze róla, ami neki kell. Ez látszólag ingyen van, ellenben itt mindenki elvégzi azt a munkát, amit a másik modellben a szerkesztők csinálnak. Aztán hogy ez most összességében többe vagy kevesebbe kerül, mint egy szerkesztett lap, hát az egy érdekes kérdés. (Szerintem egyébként többe, sőt, bizonyos okok miatt egyre többe.)

Meggyőződésem szerint az, hogy egy országnak vannak-e efféle szaklapjai alapvetően attól függ, hogy a kérdéses nemzet polgárai mennyire képesek a lokális, egyéni érdekeiken túlra tekinteni és belátni, hogy együtt esetleg többre mennének.

Mi magyarok nem erről vagyunk híresek.

---
Science for fun...

Így van. A Kiskapu volt az utolsó olyan kiadó, ami jelentősnek nevezhető tevékenységet folytatott ezen a piacon. A hiánya kezdetben nem volt feltűnő, mert a boltokban ottmaradtak a könyvek.

Mostanra viszont a kereskedelmi készletek is kifogytak. Semmi nincs a polcokon.

"Jó hír" viszont, hogy az összes jelentősebb kiadványunk elérhető warez kiadásban. Még az én saját könyvem is. Azt hiszem, valamit mégis jól csinálhattunk... :-)

---
Science for fun...

"valamit mégis jól csinálhattunk"

szerintem sok mindent jól csináltatok **, csak reálisan talán utólag könnyű átlátni mi volt jó és mi nem. természetesen mindkettőre volt példa, de az akkori linuxos berkekből talán nehéz volt kilátni a szemellenző miatt. épp jó fej vagyok, szóval nem bántásból írom - sőt inkább magamból indulok ki: nekem sem volt könnyű meglátni azt amit a másik szálban pedzegettem: a célközönség mérhető része valójában érdektelen volt (ebben a szálban most mindegy miért), illetve akkor nem lett volna érdektelen, ha a sült galamb ingyen repült volna a helyére. nem valami romantikus gondolatok, de azt hiszem fenntartom többszöri nekifutás után is.

illetve annak a kulturális igénynek a megléte vagy hiánya nagyon érdekes (szintén a másik szálban olvasottak alapján), ahogyan a célközönség már 10+ éve általában nem igényelte volna a nyomtatott információt. ha tényleg így volt, akkor nekem ez egy kellemetlen meglepetés.

** bocs, ez a végeredményt ismerve túlzás, szóval pontosítok: sok mindent csináltatok úgy, amit szerintem 2017-ben is hasonlóan kellene csinálni. szőr mentén írom: nekem nincs hozzád mérhető kiadói tapasztalatom, de olyan rétegkiadványokat látok élni, mint vadászmagazin, késmagazin, horgászmagazin, óramagazin, art magazin. szerinted itt mi a titok? tényleg érdekel.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

"szerintem sok mindent jól csináltatok **"
"** bocs, ez a végeredményt ismerve túlzás"
"épp jó fej vagyok"

És most akkor merjem megkérdezni, hogy milyen, amikor nem vagy jófej? :-)

A kérdésedre válaszolva mivel se pecás, se késmániás nem vagyok, ezért nem tudom átérezni ennek a két csoportnak a gondolatvilágát, de szerintem a megfejtés az, hogy ezek az emberek fontosnak tartják hogy ebben az értelemben (mármint előfizetőként) is közösséget alkossanak.

Nyilván ugyanúgy megtehetnék mint a linuxosok, hogy csak a weben nézegetnek késeket meg döglött halakat, de nekik kell valami több, ami az előbbieknek nem. Például szemben a linuxosokkal nem képzelik, hogy egyedül bolyongva az inteneten is képesek megtalálni az összes "szép" kést, vagy nem hiszik, hogy övék a legjobb köszörű.

Megfigyeléseim szerint az informatikusok között ezzel szemben rendkívül gyakori tünetegyüttes az istenkomplexus. Márpedig miféle szaklap lehetne az, amire előfizet egy isten, aki mindent tud, sőt mindent is. :-)

Összességében tehát nem gondolom, hogy azoknak a lapoknak a szerkesztői valamit nagyon máshogy csinálnának. A siker - természetesen a kiadó hozzáértésén és elhivatottságán kívül - alapvetően a közönségen múlik.

---
Science for fun...

> Márpedig miféle szaklap lehetne az, amire előfizet egy isten, aki mindent tud, sőt mindent is.

De itt mi garantalja amugy, hogy a leirt dolgok ugy vannak? Marmint a szerkeszto Isten miert lenne masabb, mint az olvaso Isten? Weben legalabb ott vannak a kommentek, ahol a cikkben levo hibakra ra lehet vilagitani (esetleg el lehet melyedni a temaban), mig nyomtatott sajtonal ez nincs meg, helyesbitest meg vagy lehoznak, vagy nem, az olvaso vagy megtalalja, vagy nem, stb.

Szoval itt azert boven tobb van Isten-komplexusnal, szerintem az emberek tobbsege szeretne tanulni a jobbtol, viszont ujsag eseten nagyon nem egyertelmu, hogy ki a "jobb".

azért vagyok (illetve voltam) jó fej, mert eszem ágában sincs magamat kimosdatni ebből, nyilván én is részese vagyok a dolognak. ahogyan írtam.

egyébként bármely dolog megromlása - ami több szereplőn áll - mindig együttesen a több szereplőn múlik. nincs olyan házasság, amelynek megromlásában csak az egyik fél hibás. nincs olyan magazin, amelynek eltűnése csak a kiadón vagy csak a közönségen múlna. emiatt elég magas labda lett volna túlfényeznem titeket, mint ahogyan a célközönséget is. utóbbira mindjárt visszatérek, ez az aktuális vesszőparipám - időről időre felböffen nálam.

de az előző böffenetemben mégsem voltam tisztán jófej, hiszen szerettem volna ha kimondasz valamit és ennek megfelelően főztem a mondandóm. tudtam, hogy a közönség tekintetében részben egyezik a véleményünk, viszont ha én írom akárhanyadjára is amit gondolok, az csak megérzés meg ilyesmi. ha te is írod, talán nem.

és itt térnék vissza: a Linux köré épült közösség nagyjából hazugság. kegyes vagy sem az mindegy, de egy nagyon-nagyon szűk kört leszámítva hazugság. általában a linuxosnak mondott hazai közösség nem a Linux köré épül és általában nagyon gyenge tettrekészséggel bír. a közösséget erényként és érvként említeni szerintem akkora hiba, mint a GIMP-et zászlóshajónak nevezni, a Libreoffice-t teljes értékű MSO kompatibilitásra hazudni: aki megtapasztalja a "téves" információkat az nagyon pipa lesz. szóval talán hiba volt ilyen közönségre pl. magazint tervezni, legalábbis az ismert formában. amit viszont el tudok mondani a ti oldalatokon, hogy utánatok egy jól tapasztalható űr keletkezett. ez az űr pedig csupán a pár mondattal korábban említett nagyon szűk körnek lesz a fájdalma és szerintem nagyjából ezt látod a felső szavazati sávon.

remélem nem volt zavaros amit leírtam.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

El kéne már felejteni ezt a közösségi maszturbációt. Valami nem attól lesz jó, hogy közösséget alkotnak. A késmániások nem alkotnak közösséget, a horgászok sem. Vannak hobbik, sportok, szakmák, ahol az azonos mentalitás hamarabb kialakítja az akolmeleget, de a Linux nem az. Ahhoz, hogy egy közösség kialakuljon élmények kellene, közös emlékek, jó és rossz történetek. Milyen élményeket ad a Linux? Megint szoptál n+1 órát egy triviális hiba miatt?
Sőt, ahogy írod, a Linux közösség, az egész GNU/opensource felsőbbrendűséggel együtt egy kibaszott nagy hazugság. Erre a hazugságra lehet terméket építeni, de csak ideig-óráig.
Arról nem beszélve, hogy a közösségel együtt lehet élni, a közösséget lehet segíteni, de a közösség egy önálló miazma, ami a saját, külső és belső rendszere szerint vánszorog agy irányba. Nem lehet dolgokat rákényszeríteni a közösségre, csak kiszolgálni annak az igényeit. A Magyar Linuxos közösségnek nem kellett magazin. Pont.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nnna, azert ne mossuk ossze a dolgokat!

A kiskapu pont nem a hasznalhato magyar forditasairol volt hires.

Voltak jo forditasok is. Mas kiadoknal. (Kossuth? Nem emlekszem. Egynek egy konyv erejeig meg en is szakmai lektorkodtam)
Persze, azoknak az arkepzese meg vastagabb volt, cserebe a tartalom is minosegibb volt.

Szoval nagyon nem mindegy, hogy ugyanazt a Panem-Mgh konyvet epp Kiskapu forditotta-e vagy epp a Kossuth.

De igen, a lenyegben egyetertunk: A jo szakirodalom aranyat er. Ha meg az anyanyelveden tudod olvasni tartalmi torzitas nelkul, az is sokat tud lenditeni a szakmai fejlodesen.

Mert az adott témában nincs jobb, magyar nyelven? Vagy mert ez hozza a legtöbb pontot a torrentoldalon? Vagy csak nem volt más amit betömhettek volna a könyvscannerbe.
Jahm, és a mai technológia mellett, egy sima fénymásoló 20 perc alatt bescannel egy fűzésbontott könyvet.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A századfordulóra kezdett egységesen elfogadott válni a Nyelvőr című lapoldalain ekkoriban olvasható vélemény Császár Károlytól:

…ha van közkeletű szónk, melynek képzése kifogás alá nem eshetik, azt használom: ellenben a kétes jellegű szók helyett inkább a tudományos kifejezéssel élek, mert evvel kevesebbet rontunk nyelvünk tisztaságán, mint az afféle egyközény, dülényded stb. értelmetlenségekkel.

egyközény – paralelogramma, dülényded – rombusz, trapéz

A fenti véleménnyel egyre többen értettek egyet, így általánossá vált az a vélekedés, hogy kisebb baj idegen kifejezéseket, mint közkeletű, de rossz magyar szavakat használni.

Ezen irányvonal megkoronázója Kőnig Gyula volt, aki belátta a teljes magyarosítás lehetetlenségét. Átvette és végződés, helyesírás szempontjából a magyar nyelvbe illesztette a nemzetközileg elfogadott szakkifejezéseket. Így lett nála a permutatioból először cserélet, majd permutáczió, coordinátából összrendező majd koordináta stb.

Szóval a weboldal, egér, stb. maradhat, de cascade max. kaszkád lehet, zuhatag nem. A kernel maradjon meg így, és a helyőr szót a néhai Süni magazin óta kevesen írták le, (helyesen). A main chipből technikai leírásban ne legyen főmorzsa, legfeljebb valami vicces írásműben.

Hogy NagyZ-t idézzem:
"A kernel space -t sehogy sem forditanam, aki nem erti, az ne is olvassa tovabb a diplomamunkamat."

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

A magyarítás nem arról szól, hogy mindennek keresünk magyar megfelelőt, ha máshogy nem, akkor tükörfordítással. A(z élő) nyelv folyamatosan változik, adott esetben bővül, más esetben kikopnak szavak, kifejezések.
Fizikában is vannak olyan szavak, amelyek idegen eredetűek, gyakorlatilag minden nyelvben kb. ugyanúgy szólnak (elektromos, mágnes, vektor, stb.), viszont sok kifejezést sikerült magyarosítani, nem (sokszor) átesve a ló túlsó oldalára. Amit a szaknyelv nem tartott helyénvalónak, vagy esetleg nevetségesnek hatott, kivetette magából. A fizika magyarításában Jedlik Ányos volt úttörő, bár tegyük hozzá, a történelmi-társadalmi háttér kedvezett is ("tehetetlenségi nyomaték", "eredő erő", "hullámhossz", stb.).
Ugyanez a helyzet az informatikában: néhányan próbálkoztak kifejezések "honosításával", amelyekből néhány megmaradt, néhány pedig a "foltos nyakormány"-szerűségek sorsára jutott.
A "directory" ill. "folder" esetén megmaradt a "könyvtár", "mappa". A "file" inkább "fájl" formában honosodott, az "állomány"-t ritkán látom/hallom. A "helyőr" most viccesnek (vagy "szakmaiatlannak") hangzik, de ha ugyanúgy meghonosodott volna, akkor teljesen hétköznapi lenne.

Szóval szerintem nem feltétlen feketén vagy fehéren kellene a dolgot nézni. Érdemes örülni annak, hogy vannak, akik próbálnak magyarítani, és örülni annak, hogy a szakma ezeket kritikus szemmel nézi, és válogat. Lehet, hogy a Kiskapu-féle fordítások néhány év(tized) múlva ereklyéknek fognak számítani :)

Egyébként, ha már magyarítás vagy békénhagyás: engem sokkal jobban "elszomorít", amikor egy magyar nyelvű fórumon folyamatosan "rotfl", "afaik", "fyi" angol rövidítésekkel találkozok. Mindnek van rendes, magyar megfelelője. Szerencsére a wtf program telepítve van, segítségével fel tudom oldani ezeket a divatos, menő rövidítéseket, nem hagy hülyén meghalni :)

Megjegyzem: nekem is van néhány könyvem a Kiskapu kiadótól, vannak benne valóban érdekes, talán erőltetett fordítások, viszont bevallom, jó volt, hogy magyarul olvashattam a magyarázó szöveget.

Mindkét álláspontot magaménak érzem. Az idő elfeledteti velünk a kevésbé jó fordítást (közeli példa: vincseszter), megtartja a jókat (memória, alaplap). Lesznek szavak amelyeket más nyelvből veszünk át (IT->angol), ahogyan különböző szakmák a németből vagy vannak amelyek a szlávból vettek át szavakat és rengeteg szavunk (ahogyan az angoloknak is) a latinból származik. Ettől függetlenül nemes és nehéz feladat magyarítani. Ha egy fogalom önmagát megmagyarázza (pl.: háromszög, négyszög), akkor az adott diszciplína elsajátításában hathatós segítségünkre van. Nagyon lelassítja a tanulást az, ha minden egyes szót csak definíciók segítségével értünk meg, ezen szavak memorizálása is erősebb kognitív tevékenységet igényel. Innen nem nehéz belátni, hogy a tudományban elérhető sikereink egyik hátráltatója a nyelvünk "fejletlensége" az adott tudomány(ág)ban. Lásd a fentebb linkelt matematikai nyelvtörténeti áttekintőt.

Most gondoltam csak bele, hogy pár nap múlva épp annyi ideje nem vagyok már kiadóvezető, mint amennyi ideig az voltam.

És Te végig ott voltál.

Figyelted minden lépésemet. Te voltál szinte az egyetlen olyan ember, akire mindig számíthattam itt a HUP-on, még ha az időjárással kapcsolatban szóltam hozzá valamihez, akkor is. Támogattál engem jobbról, balról, ahogy épp esett.

Gyakorlatilag az életem része lettél, én pedig láthatólag része lettem a tiédnek, hiszen 7 évvel a távozásom után is itt vagy.

Hiába van közöttünk mostanra több országhatár is, a mién nem az a kapcsolat, amit a távolság gyengítene, inkább erőt ad neki.

NagyZ, én most már ki merem mondani: szeretlek!

---
Science for fun...

"Jó hír" viszont, hogy az összes jelentősebb kiadványunk elérhető warez kiadásban. Még az én saját könyvem is. Azt hiszem, valamit mégis jól csinálhattunk... :-)

Valamit megis jol csinalhattunk.

De lehetne mas peldat is hozni. Eleg sok dolog elerheto a neten, fuggetlenul azok minosegetol. (egyebkent az utobbi nem rossz film, ha eltekintesz bizonyos dolgoktol)

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

Persze, persze.

Az istenkomplexus egyik tünete, hogy a kliens mindenre hülye ellenpéldákat tud felsorolni. A kevésbé súlyos eseteknél segít, ha megpróbáljuk megingatni a világképüket. Lássuk tehát:

Nyosi Barát, maga szerint melyik a nagyobb munka, beszkennelni fél méter könyvet, vagy a magfelelő alkalmazás használatával darabonként egy-egy gombnyomással AVI-ba tömöríteni fél kiló DVD tartalmát?

---
Science for fun...

Rengetegen forditanak filmfeliratot, sorozatot, sokan tornek fel akarmilyen programot/jatekot, mert warez korokben az jelent hirnevet, ha ezeket eloszor felteszed. A forditassal, es a crackelessel/keygennel is van munka, raadasul amig a szkennelest+lapozast egy betanitott majom is kepes elvegezni, ezt nem.
Egyebkent az 1. linkem pont egy konyv volt, ami meg sem jelent digitalisan annakidejen, a beszerzese is nehezkes manapsag. Aztan megis fent van a neten.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

"mert warez korokben az jelent hirnevet, ha ezeket eloszor felteszed"

Értem. Akkor tehát Ön is egyetért velem abban, hogy a józan közgazdasági megfontolások warez körökben is működnek, vagyis csak azzal foglalkoznak a fényestekintetű kalózok, ami valamiért hasznos nekik.

Éreztem én, hogy Ön nem egy reménytelen eset!

---
Science for fun...

Több(i)ektől függetlenül én nagyon hálás vagyok azért a munkáért amit csináltatok, szerintem az általatok kiadott (Kiskapu) könyvek többsége megvan nekem és ezt a tudást más nyelven nem tudtam volna megszerezni ennyi idő alatt. BTW azok közé tartozom akik ismerik tudománytörténelemből azt a tényt, hogy minden nemzetnek a saját nyelvén kell tudossá válnia. Tudom azt, hogy a matematika magyar nyelvezete is milyen sokat alakult a latinul nyelvű tanítás óta és talán ennek is köszönheti hazánk a huszadik század remek matematikusait. Tudom nehéz lehet a sok faszparaszt között akik ennek jelentőségét nem fogják fel, emiatt kitartást a további munkákhoz.

talán ennek is köszönheti hazánk a huszadik század remek matematikusait

Azt vallotta később, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve, máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle. Nyelvünk gyakran logikafejlesztő eszköznek bizonyul. Balázs Nándor fizikus is hasonló véleményen volt.

Az utolsó két mondat erősen bullshit jellegű.
A probléma, hogy a legtöbb esetben a új kiadó nem törekszik a minőségre, amik meg tartottak annó egy minőséget azok egyeduralkodóként sokszor igen gyorsan adnak le abból.
Annó, előfizető voltam a Rádiótechnikára. Jó tíz éve nem veszem meg, mert eltűnt belőle a tartalom. Reklám, ezerszer újramelegített témák. stb. Ugyanez megfigyelhető más lapokkal is.

Az egyén (vásárló) érdeke, hogy amiért fizetett azért kimagasló minőségű terméket kapjon. Ha egy linuxos magazint veszek a kezembe, akkor mondjuk, arról olvassak cikket, magyarul, hogy két kernelverzió között miképp változik a driver struktúrája. Mi a különbség két ütemező között? Hogyan programozzunk Xlib használatával? Bulvár rovatba még az is beleférne, hogy "Ki az a Poettering, és miért nem vertük még agyon?" Hidd el, lenne erre igény nálunk is, mert ami magyar nyelvű szakirodalom az nulla.

A Linuxvilág egyik hibája az volt, hogy évek kellettek mire eljutott oda, hogy saját tartalma legyen, de ott is megáll az erősen leegyszerűsített tutoriálok szintjén. Aztán meg egy-egy cikk erejéig átment a túlsó végletbe ahol, mondjuk irgalmatlan száraz raytracing cikket tol, fullban matekkal, de egy szót nem ejt arról, hogy miképp lehet implementálni. Végül, ami sajnos végig maradt, az egyes cikkeknél felszopás és a lelkes amatőr szint. Értem, hogy mondjuk a Serius Samről nehéz több oldalt írni, de mikor ötödjére nyomatékosítják, hogy tömegével kell az ellenfeleket leölni, és hasonlítja össze a szerő a Quake-el és az Unreal-el picit komolytalanná válik a dolog.
Szóval, kell a szakmaiság és meg kell találni azt a tartalmat, ami a legtöbb olvasónak hasznos.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( djsilas | 2017. 07. 28., p – 11:26 )

Van valasztasi lehetosrg boven, eztol fuggetlenul UFO-ra szavaztam.
Sok evvel ezelott is x ezer forint volt egy rendes PC ujsag.
Ha nem tetszik az ujsag, akkor ingyen sem kell. Ha tenyleg jo es tetszik, akkor meg ezen osszegeknel is tobbet akar.

( denesb | 2017. 07. 28., p – 11:55 )

En teljes merketben tamogatom a pappir-mentes ugyintezest meg miegyebet, de olvasni legjobban pappirrol szeretek. Probaltam mar tablarol, geprol de a pappir egyszeruen jobb. Lehet ki kene probaljak egyszer valami e-ink megoldast is.
Most is van pappir Linux User (ex. LinuxVoice) elofizetesem.
--
:wq

( ttt | 2017. 07. 28., p – 13:23 )

Régen én is veszegettem a különböző informatikai és elektronikai újságokat. Főleg a cd/dvd mellékletek miatt, de az internet elérhetőség kiszélesedése miatt okafogyottá vált. (Jó pár éve selejteztem az újságokat az adathordozókkal együtt, mert nagy utazó bőröndnyi helyet foglaltak szinte teljes érdektelenség mellett. Mentek velük a jó öreg linux disztribek írt cd/dvd-i is :)

Viszont azt is el kell mondanom, hogy az interneten lévő anyagok is egyre inkább bullshit
minőségűek, csurig vannak az oldalak reklámmal még akkor is, ha 15 éves és két mondat a releváns találat (már ha).

Szóval jók lennének szép gyűjtemények valahol a neten, de nyomtatásban nem látom értelmét. Pénzt jó eséllyel lehetetlen lenne beszedni értük.

És, ha még is valaki ilyen formán arra vetemedne, hogy kiad valamit, kérnék egy pár apró dolgot:

Az első ötven oldal lehetőleg már ne foglalkozzon a linux kialakulásának minden mozzanatával, hagyjuk már a kernel és a disztribek kialakulásának gyönyörű mintázatait, a konzolok és az X hőskorát!

Egyszerűen csapjatok a lecsóba! :D

( gelei v | 2017. 07. 28., p – 13:30 )

Mindenkinek, aki szerint a magazinok (akár elektronikus, akár papír alapú) hülyeség:

Ti hogyan bővítitek a látómezőtöket? Nem arra gondolok, hogy egy már ismert témában még jobban elmélyültök, hanem hogy hogyan ismertek meg új dolgokat? Addig oké, hogy Google-ben rá lehet keresni mindenre, de hogyan keresel olyan dologra, amiről eddig életedben nem hallottál?

Nem provokatív/költői kérdés, tényleg érdekel, kinek milyen preferenciái vannak.

értem a kérdést, jogos. vannak oldalak amik összefoglalnak más anyagokat, információkat és ott például lehet új dolgokat felfedezni. akár a twitter is ilyen. nagyjából ami régen a magazin volt, csak ez "realtime". vagy csak simán az emberektől hallok érdekeset és onnantól google.

"I'd rather be hated for who I am, than loved for who I am not."

Rengeteg olyan oldal van, ahol nem specifikus tartalmak vannak, pl. Index, Origo, stb., ahol az élet minden területéről írnak. Ezek mellett vannak a kicsit szűkebb témájú oldalak, pl. a HUP. Nem hiszem, hogy bármilyen újság színesebb témaköröket tudna dobni. Tudod, az interneten nem csak API dokumentációk vannak. :)

Vannak rajtuk cikkek tudományos eredményekről is pl., amit nemigen manipulál senki sem politikailag. Persze mindent helyén kell kezelni, de egy kis áttekintőt nyújt a világ eseményeiről, működéséről és ha valami mélyebben is érdekel, akkor már ott a Google.
Az eredeti kérdés az volt, hogy honnan szerzel tudomást új dolgokról, ha nem olvasol újságot. Arra szerintem tökéletesek, hogy felszínesen információt szerezzek bármiről. Pénzügyi döntést nem kell ezen portálok cikkeire alapozva hozni, de alapnak megfelelnek.

regebben meg Pesten eltem ket evet, idonkent elmentem 1-1 meetup-ra,
olykor wikipedia is nagyon jol kidolgozott szocikkeket tartalmaz 1-2 temaban

sokszor az is sokat szamit, milyen a szakmai barati korod, es 1-1 konferencian az eloadasok helyett kikkel ulsz le beszelgetni a kavezoban, es mikrol beszeltek

vagy kik azok, akiknek pl. az eloadasara bemegy es utana kikkel beszelitek meg
az ilyen lehetosegekben az is nagyon jo, hogy szemelyesen az eloadoval is meg tudod beszelni a dolgokat
(persze nem art, ha erdemi kerdesed is van, es nem lefele huzod a kerdeseiddel/ gondolatmeneteddel a beszelgetes szinvonalat. ha meg nem tudsz felzarkozni, akkor csondben git stash a keywordoket es kesobb utananezel)

teszem azt, ha elmegy egy Networkshop-ra, vagy HBONE Workshop-ra (na jo, ez az utobbi eleg "zart klubb", csoro kozalkalmazott egyetemi noc uzemelteto kell legyel hozza :D), akkor nyilvan mindnel megvoltak a "kotelezo" elemek: kadlec@, Zeisel Tomi, Mohacsi Janos, ...

De mondjuk akar, ha elmegy a rendszergazda prida-ra (iden a pestire mar keso, mert az egy hete volt), erdemes olyan emberekkel is beszelgetni mint Zahy, Guska, ...
bra-t es trey-t mar nem is tudom mikor lattam utoljara szemelyesen :D De a pesti rendszergazda pride-ra ha jol remlik trey is el szokott menni, csak jol elbujik :)

A munkahelyi legkor is sokat szamit... Pl. a Balabit-nal tobbek kozt ezert is szerettem nagyon (az a bizonyos pesti ket ev), mert eleg inspiralo kornyezet volt.
Meg most is vannak ott jo szakik, nem mindenki lepett le ustream, prezi, epam, meg egyeb (mint jomagam is) helyekre.
Persze mondjuk a BB-hez bekerulni is meg kell utni egy mercet, de lassan mar azt is kenytelenek egyre alacsonyabbra tenni :(
De ha bekerulsz, akkor mondjuk erdemes a nagyoregek szavara odafigyelni, meg hogy ok mire koncentralnak epp (hidden, sam, ktamas, blaci, szasz, athos, ... olykor talan panther is mond ertelmeseket, ha mar ketseget kizaroan szarraverted 1v1 csocsoban :D)
Meg a vezetosegben is van par jo, akinek a gondolataira nagyon-nagyon erdemes figyelni (hirtelen mondjuk csak Kalman jut eszembe :) )
Mernoki oldalon is van par arc, akikkel lehet jokat beszelgetni egyes temakrol (mcsabi, scott, lehel, klicsu, folti, ...)

A lenyeg: nyitottnak lenni a korulotted levo informaciora!

Szóval ma Mo-n csak a Balabit-ben vannak nagymúltu szakértők? Csak remélni merem h. ennél azért több minőségi IT KKV maradt életben az orszagban.

A HBONE networkshop az külső szemlélő számára vmi orbitálisan belterjes gittegyletnek tűnik, ahol évek-(évtizedek?) óta ugyanazok, a szakmából már jó eséllyel kiöregedett arcok tartják az érdektelen előadásaikat (egyik-másik ember 0,0 előadói tehetséggel arra a 10 perces nyögdösésre is), pozíciójukat görcsösen féltve az új generációtól. Tipikus felsőoktatásbeli bebetonozott, kihalásalapú ranglétra. Versenyszektorban már mind kihaltak volna.
--

Ti hogyan bővítitek a látómezőtöket? hogyan ismertek meg új dolgokat?
[humor]Magyar Időkből![/humor][EDIT] Pl a T-com ügyről elég normális cikk született, rá is csodálkozom most így utólag.[/EDIT]

Óriási változás kb 20-30 évvel ezelőtthöz képest az szerintem, hogy ma már inkább egy TMI (too much information) filterért fizetnének az emberek, annyi minden zúdul ránk. Nem információszegény, hanem információban úszó világban élünk ma ami elég nagy kontraszt mondjuk a 89 előtti illetve az internet felnövése előtti időkhöz képest. Nem véletlenül új hóbort felsőbb körökben, hogy sajtó meg elektronikamentes övezetbe, pl zárdába vonulnak be egy rövid időre, ha már too much volt a világból. A kolostoroknak/monostoroknak meg szuper extra bevétel.

Az a magyaridők-ös cikk 1 sorban összefoglalva kb. annyit mondott, mi lenne ha a csúnya nagy dajcse telekom helyett vmi magyar garázscég rakta volna össze a webshopot.

Az innováciőt nem is értem hogy keverte ide a szerző: az teljesen fgetlen itthon attól h. dajcse telekom jelenti fel a "hekkert" v. vmelyik kormányközeli csókos IT-garázscége. Mert az ugye evidens, h. BKK megrendelést míg világ a világ nem vmelyik hazai tulajdonú és "politikamentes" IT vállalkozás fogja megkapni?
--

mi lenne ha a csúnya nagy dajcse telekom helyett vmi magyar garázscég rakta volna össze a webshopot.

???
Bocs, de valójában ez történt... Az alvállalkozói lánc végén a játszótérről rántották össze egy hétvégi melóra a hackerpalántákat, azok leugrottak a BMX-ről és letöltöttek az internetről pár scriptet, csak ugye azok még az 1991-es állapotoknak megfelelően kezelték az adatokat. A többit meg már ismerjük.

Magenta-Man meg csücsült, mint a három bölcs majom, befogva szemét, fülét, száját, hogy mit művelnek az alvállalkozói. Ha az ő alvállalkozói, ő felel értük. A Mercedes sem a beszállítójára mutogat ha tönkremegy egy alegység a vevővel való kommunikációban. Elég nagy szegénységi bizonyítvány, hogy ha alvállalkozók csinálták, ez hogyan csúszott át az anyacég rostáján, mert nekik kellett volna validálni a beszállítói munkát. Ami biztosan fel kellett volna tűnjön még ott is, az a user jelszó adatbázis mint ordasak legordasabbika - még ha "pentestelni" nem is volt idejük "egy délután alatt".
[de ennek egy másik threadben van a helye, tegnap mikor írtam a kommentet poénból felütöttem az MI-t, hogy még mindig olyan szemellenzősek-e és a BKK ügyre kerestem rá, és kellemesen csalódtam, mert a vártnál kevésbé szemellenzős cikket találtam]

Szerintem a fő kormányzati sodor ellenében üdítő az MIn olyan hozzáállást látni, hogy
- a konkrét ügyben a hiba kimutatásáért szerintük nem rabosítás járt volna, hanem dícséret/jutalom/állásajánlat
- felveti, hogy ennek a mentalitásnak általánosnak kellene lennie

Amúgy MI, az MI szóval csodát nem várok tőlük :)
- azt valóban elfelejtették, hogy a srác nem innovátor, hanem egyszerűen a szakmában már régóta elvárható minimumot várta volna el attól a rendszertől, azaz konkrét ügyben valóban nem korrelál
- de hozzá kell tennem a hazai környezet valóban nem innovátorbarát, főleg a bürökrácia, most nemrég a hackadayen valaki felvetette a microplate-eket ami magyar világszabadalom lett volna ha nem töketlenkedik el. Ez még a böszme szocializmusban volt, de tudtommal nem sokat változott a helyzet. Takátsy 1950 márciusában igényelt védelmet, amire 1951 június 14-én kapott egyáltalán választ, míg valahogy 1963-ra sikerült az eljárás végére jutnia...

És ha azt hiszed, hogy azóta változott valami, erősen tévedsz. Tavalyelőtt, a nagybetűs HIVATAL tintanyalója, visszadobta egyik cimborám szabadalmi kérvényét, hogy nem tartalmaz technológiai újítást. Aztán mikor a párhuzamosan indított és befogadott EUs szabadalmi eljárás miatt védettség alá került az ötlet, akkor hirtelen nálunk is elfogadták. Szóval erősen benzin és gyufa érett még mindig az egész társaság.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem hülyeségnek mondanám, inkább idejétmúltnak. Régen fontosak voltak a tévéműsorok, magazinok, mert nem volt internet, és valakinek össze kellett szednie az újdonságokat az érdeklődők számára. Amióta viszont mindenkinek van nete, kazalnyi blog, szakoldal, kereső van, azóta mindenki beszerzi a szükséges infókat magának. Ugyanez igaz a tévézésre és rádiózásra is.

Talán egy-két laikus örülne egy színvonalas, magyar nyelvű magazinnak (mint pl. a Linux Circle és társai), amely emészthetőbb, nem annyira szakbarbár módon összefoglalja az aktuális tudnivalókat, trendeket, stb.. Szóval ellene sem lennék ilyesminek, de én nem fizetnék érte, mindegy, hogy papíron vagy elektronikusan jelenik meg. Nem azért, mert nem engedhetném meg, vagy szarrágó lennék, vagy sajnálnám valakitől, hogy a munkája révén megélhetéshez jusson, de nekem nem lenne hasznomra egy ilyen magazin.

A látómezőt meg úgy lehet bővíteni, hogy ki kell próbálni új dolgokat. Azaz felfedezni a Windowson túli életet, Linuxnál is mindig lehet egyre minimalistább, haladóbb disztróra váltani, lehet egy kicsit BSD-zni is, kipróbálni új DE/WM-eket, hagyományostól eltérő koncepciókat (pl. vim), új szoftvereket, új nyelveket, stb.. Az IT különösen az az ág, ahol mindig van hová fejlődni, mindig van felfedezni való új vagy elfeledett régi dolog.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

( uid_4263 v | 2017. 07. 28., p – 15:25 )

Mikrotranzakciók. Nemrég írtam egy másik posztra. Cikkenként is lehet ám pénzt kérni.

--
arch,debian,retropie,osmc,android,windows

( seferbt v | 2017. 07. 28., p – 15:37 )

Hát ha abból indulok ki, hogy az asszony könyvmániás, akkor nem fizetnék papír alapú újságért (sem). A lakásban nem férnek el a könyvek, így a garázsba kerültek. Ott a cuccok 3/4-ét a dobozolt könyvek teszik ki, a maradék helyért a szerszámok a kocsival egyetemben élet-halál harcot vívnak. Viszont mivel a könyves dobozok 2m magasan fel vannak tornyozva, soha a büdös életben nem fogja egyiket se elővenni, mert nem fér hozzá, de vannak. Cserébe, költözésnél lesz legalább 2-3m3 holt teher, amit lehet pakolni és ráadásul nehéz is.

Szóval nem, azt hiszem papír alapú kiadványért ma már semmiképp sem fizetnék. Sőt, kifejezetten gyűlölöm már a könyveket. :) ha tehetem, inkább e-book-ot veszek.

( zitev v | 2017. 07. 28., p – 18:21 )

Magazinért biztosan nem, de magyar nyelvű linuxos könyvekért szívesen (pl. az O'reilly-nek volt jó pár kiadványa, amit azóta is tudok hasznosítani)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( uid_19334 | 2017. 07. 28., p – 18:22 )

Én ugyan nem fizetnék. De mondjuk egy antológiába (szakmai és személyes blogpostok, megtartott előadások írott változatai), ha kezembe kerülne a könyvtárban, biztos belelapoznék. (Legalább átfutni a tartalomjegyzéket.)

( trn | 2017. 07. 28., p – 19:11 )

En anno az Uj Alaplap magazin cd mellekleterol pakoltam fel az OS2- t. Az egy tartalmas SZAKMAI (magyar) lap volt, nem 70- 80 %- ban reklambol allt.
Meg is lett a negativ eredmenye, sajnos. :(

( superfly | 2017. 07. 28., p – 21:02 )

Ritka igenytelenul megirt szavazas. 179-nel tobb az 530, a 750 es 1250 is. Tobbet bazeg, mennyivel? Akkor legyen mondjuk 20 ezer.

Esetleg ugy lett volna ertelme, hogy max. 179 Ft-ot, 530 Ft-ot, stb. Na mindegy.

( nagyorgy v | 2017. 07. 28., p – 21:26 )

Nagyon szerettem a Linuxvilágot!
Sajnos év közben keveset vásároltam, de a nyáron mindig vittem magammal nyaralni.
Ha lenne nyári különkiadás belőle, az remek lenne!!

----------------
http://nagyorgy.com

( Friczy v | 2017. 07. 28., p – 21:59 )

Jelenleg önmagában az, hogy valami 'linuxos", már semmit nem jelent. Számomra megfelelő információért hajlandó vagyok fizetni, meg is teszem pl. az udemy oldalán. Ami viszont nem érdekel, az lehet linuxos témájú, nem fogok fizetni érte.

( gjano35 | 2017. 07. 29., szo – 06:30 )

1997-óta előfizetője vagyok a Pc World-nek

( renee7 v | 2017. 07. 29., szo – 08:27 )

Persze. Csakis a papíralapúért. Lehet röhögni, de féltve őrzök még pár, a 90-es évek közepe, végéről származó számtech folyóirat lapszámot, amihez már kiolvasottként jutottam hozzá. Áh, annak a világnak még volt feelingje... Ma már minden lélektelenül professzionális és felhasználói élményteli...

Azért ezt a hozzászólásomat nem 386-os gépről írom. :)

( mogorva v | 2017. 07. 29., szo – 14:04 )

Papír alapú cuccért semmiképpen egy fillért sem.
Ha valami szakmai segítség kell, akkor az biztos nincs benne, mert nem azért van.
Mire megjelenik és eljut hozzám, valószínűleg elavul a tartalom.
A tartalom nem kereshető.
Copy/paste nem működik, még egy hivatkozott URL-t is be kell belőle gépelni (emlékszik még valaki a 80-as években az újságban oldalakon át nyomtatásban közölt BASIC programokra?).
Tuti rohamot kapnék a fordítás miatt. :)
Bármiféle szakmai tartalmat most már csak szigorúan munkaidőben vagyok hajlandó olvasni, szóval esélytelen, hogy este a kandalló előtt a fotelbe kényelmesen hátradőlve, háziköntösben átböngésszem a szaksajtót.

"Bármiféle szakmai tartalmat most már csak szigorúan munkaidőben vagyok hajlandó olvasni, szóval esélytelen, hogy este a kandalló előtt a fotelbe kényelmesen hátradőlve, háziköntösben átböngésszem a szaksajtót."

Ez akkor jó hozzáállás, ha a napi munkád mellett marad idő és életenergia képben lenni a szakterület napi szintű dolgaival. De ha bekerülsz pl. egy olyan projektre ami a nap 6-8 órájában leköti az idődet, akár 1-2 éven keresztül is (minusz ünnepnapok, betegszabi, éves szabadság stb.), dolgozol napi szintű problémákon amik nem innovatívak csak időt rablóak, és nem a szabadidődben fogod a felzárkózást csinálni, ennyi idő alatt teljesen ki lehet kerülni a fősodrásból. Akkor pedig nem beszéltünk családról, hobbiról, ami mind mind a szabadidő rubrikába kéne beférjen.
--

( dyra | 2017. 07. 31., h – 17:46 )

anno előfizetője voltam a "Linuxvilágnak". Jó néha papír alapon olvasgatni én szerettem sajnáltam mikor "kinyúlt". Illetve nem előfizetője csak vásárlója voltam.

--
honlapom http://dyra.eu/

( Joco8192 v | 2017. 08. 02., sze – 10:27 )

Nekem az első Linux telepítő készleteim Computer panorámásak voltak.
Volt egy könyv Borland kylix csak a Linuxal foglalkozó fejezet miat vettem meg. Ezek még a Linuxfórum és Hup os idők előt voltak. Illetve volt egy könyvem Suselinux alapokal ahoz adtak 1 cd lemezt.