Cikk a UNIX-ról 1986-ból

UNIX, UNIX-szerű

Talán még emlékeztek erre a lapra. Régi újságaimat rakosgattam, válogattam, mikor ráakadtam a cikkre, amit szeretnék most megosztani veletek. A Mikrószámítógép Magazin cikke a UNIX-ot mutatja be, kis kedvcsinálóként a hazai közönségnek, ízelítőt adva annak képességeiről.A cikk érdekessége, hogy 1986-ból való; furcsa így 2005-ös szemmel nézni vissza 1986-ra, illetve arra, ahogyan akkor látták a UNIX-ot. (Pár akkori név a UNIX körből: Ultrix-11 v3.1, SunOS 3.2, Mach 2.0, UNIX V9, GNU (Trix), A/UX, AIX/RT2 - forrás: Levenez.com)



A cikk:



src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix1k.jpg" Alt="Cikk első
oldala">
src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix2k.jpg" Alt="Cikk második
oldala">
src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix3k.jpg" Alt="Cikk harmadik
oldala">
src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix4k.jpg" Alt="Cikk negyedik
oldala">
src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix5k.jpg" Alt="Cikk ötödik
oldala">
src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix6k.jpg" Alt="Cikk hatodik
oldala">
src="http://www.hup.hu/old/images/hup/UNIX/unix7k.jpg" Alt="Cikk hetedik
oldala">

( samson | 2005. 09. 25., v – 21:14 )

86-ban 7 evesen vetted magadnak es ezt olvasgattad?:)

( somogyi_andras | 2005. 09. 25., v – 21:30 )

érdekes, úgy írják, hogy "az unix"...
régen úgy ejtették "uniksz"?
vagy én ejtem most rosszul, hogy "juniksz"? (ezesetben "a unix"-nak írnák...)


--

hmm, nyolcvanhat. hároméves suhanc voltam már... :-)

( x-daemon | 2005. 09. 25., v – 22:04 )

ööö kértél engedélyt rá? nehogy úgy járj mint a gugli! :)

( H0RI | 2005. 09. 25., v – 23:51 )

ha valakit erdekel a 7. oldalon levo "szorzas es osztas assembly programokban" cikk folytatása, akkor itt megtalalja:

http://pcvilag.muskatli.hu/irodalom/mm/mm.html

:)

Nekem ezek nagyrésze még most is megvan egy szekrény mélyén. Igaz a fenti dátum idején én már 26 voltam.

Kóvács Győző volt a főszerkesztője. Aki nem ismeri azonnal nézzen utána ki ő! Ez a számítástechnikai kultúra része kell hogy legyen. (Annyit elárulok, hogy az NJSZT környékén kell keresgélni.)

A 80-as évek második felében a házi építésű mikrogép (Homelab és társai) is az egyik témája volt a mikroszámítógép magazninnak.

Egy Homelab építési leírásom még mindig megvan valahol, amit azért nem csináltam meg, mert az alkatrészek beszerzése Nyíregyházán nem igazán volt lehetséges, sőt volt olyan is amit csak a Béxsi út végén (a másik végén) lehetett kapni. Amikor pedig Bécsbe is kijutottam inkább egy Commodore 64-et vettem.

És azt tudjárok-e, hogy ez a lap lett később az Alaplap (Cédrus kiadó), majd az Új Alaplap, (amikor az Alaplapot az IDG vette meg ésmegpróbálta beolvasztani a PC-Worldbe)? Sajnos pár éve ez is megszűnt, mert nem bírta a piaci versenyt. Pedig a legértelmesebb lap volt. Számukra az MS-en túl is volt élet. Nem elsősorban hardver tesztekkel és demo programokkal volt volt tele.

( zsirfeka | 2005. 09. 26., h – 08:04 )

koszonjuk, ezt erdemes volt elolvasni. tenyleg jo kis cikk.

viszont talaltam benne valamit, ami - szovegkornyezetebol kiemelve es termeszetesen felreertve - (szerintem) vicces, sot, fanatik opensource fightereknek egyenesen kotelezo jellegu trefa:

"[...]minden értelmes dolgot el lehet érni, ezért nincs szükség a program és a környezet számára egyaránt veszélyes 'ablakokra'."

(unix5.jpg, legutolso hasab teteje)

Hát '86-ban még igencsak instabilak voltak az "ablakozó" rendszerek, úgyhogy nem csoda ha ezt írja.

Összehasonlításként ebben az évben a Microsoft kiadja az MS-DOS 3.2-t, ami már támogatja a 3,5-inches, 720 KB-os floppy meghajtókat is! :) Egy évvel korábban jelenik meg a DOS-ra épülő WIndows 1.0 (amiben ugye már óra és naptár alkalmazások is voltak... - gyakorlatilag egy lopott GEM volt)

Kivételt talán csak a Mac OS jelentette, amely 1984-ben jelent meg, amely messze megelőzte korát. De a unixok sokkal professzionálisabb rendszerek voltak, míg a Mac OS sokkal könnyebben kezelhető. A két szemlélet között még nem volt átjárás. Így vagy profi egy rendszer vagy grafikus...

A két szemlélet között még nem volt átjárás. Így vagy profi egy rendszer vagy grafikus...

*kohh*, Amigat lattal mar? :) 1985, Unix-szintu multitask, atom kenyelmes kiraly parancssor, min. Mac szintu 100% sajat GUI (no GEM), 4096 szin (Mac anno mono volt meg), sztereo digi hang... :)

A Commodore menedzsmentjenek anyukajat meg azota is csokoltatjuk h. mindezt jatekgepkent akarta eladni.

Én speciel a Commodore-os cikkek és programok miatt olvasgattam. (És igen, akkoriban 7 éves voltam) UNIX-al is aktívan csak 2003 óta foglalkozom, ezért lett csak most aktuális a dolog, hogy felrakjam. Nekem akkoriban ugyanis csak a Commodore létezett, meg a 8 bites gépek léteztek, más nem.

( dragi v | 2005. 09. 26., h – 10:03 )

Tok jo ez a cikk. Ha kezdo lennek, akkor ez a par oldal nagyon sok segitseget adna, mert jol osszefoglalja a unix/linux lenyeget, es alapjait. Ami kulon tetszik, hogy meg a C nyelv szemszogebol is bemutatja a dolgokat.

Köszi a tájékoztatást!! Az Új Alaplapból (Most már tudom, hogy mi is a Mikrószámítógép utódja) is megvan még otthon jópár szám, azon gondolkodom, hogy nem fogom ezeket az újságokat kidobni, hanem valami múzeumnak ajándékoznám, ha van ilyen, mert van még jópár egyéb könyvem is, köztük az egyik akkori nagy kedvenc, a "Műsoron a számítógép", ami azért érdekes, mert akkoriban leadták a MTV1-en is. (Ez egy BBC sorozat volt.)

Még egy apróság, ahhoz, hogy hogyan jutottam az újsághoz: Én 1987-ben, nagypapám által jutottam anno első számítógépemhez, a Commodore +4-hez. Édesapám belevetette magát a gépbe, ahogy én is (bár inkább a játékok szempontjából, ő inkább a gyakorlati oldalait kereste), s vett anno a helyi Megyei könyvtárból régebbi számokat, amiket ki akartak anno szortírozni. (Lásd a címlap jobb felső sarkában a folt: pecsét nyoma, amire az "Állományból törölve" felirat volt sokáig olvasható, illetve könyvtárunk pecsétje felül.)

Én mostanában vettem elő ezeket a lapokat, hogy különválogassam, esetleg kidobjam (most már nem akarom kidobni), s ha lesz rá időm, bescannelni. Van egy csomó Mikróvilág magazinunk is, amit én akkoriban a sok forráskód miatt szerettem.