OpenSolaris!

stx wrote:
> soha?;-)
Ettől félek én is. Bár lassan kikopnak ezek a gépek a gépteremből,
úgyhogy lehet, hogy már nem is akarok.

De az is lehet, hogy most akarok csak igazán, ha sikerül a kukából
megmenteni őket a színesfém-hasznosítók elől. =)

Nehéz eldönteni. :)

Jók ezek a gépek (280 és társai), csak hát nagyok, sokat esznek, drágák
és ahhoz képest ma már nem is gyorsak. Jön az x86. :-O

Apropo, tudna valaki egy pointert v. egy rovid osszefoglalot adni
arrol, hogy a Sun hogy kezelte le azt a problemat, ami miatt a BSD-k
indulasa eveket csuszott, s ami miatt a SCO perelte a Linuxot:
nevezetesen, hogy a felszabaditott kodba nem kerulhet original Unix
kod, mert az ko propietary?

"Ha valamit nem tudsz elintezni penzzel, intezd el sok penzzel"

A titok nyitja egyreszt az, hogy a 90-es evek eleji BSD - SysV osszeborulas (svr4) kornyeken a Sun a tobbi UNIX licensee-nel bovebb jogokat szerzett az eredeti forrasra (mondjuk nem ingyen). A teljes megnyitast lehetove tevo kodlicencelesre pont a legrosszabbkor kerult sor (az SCO IBM elleni tamadasat kovetoen nem sokkal), de az a penzugyi tranzakcio tette lehetove a kodnyitast.

On 2005-06-16, _Joel <joel@sch.bme.hu> wrote:
>
> "Ha valamit nem tudsz elintezni penzzel, intezd el sok penzzel"
>
> A titok nyitja egyreszt az, hogy a 90-es evek eleji BSD - SysV osszeborulas
> (svr4) kornyeken a Sun a tobbi UNIX licensee-nel bovebb jogokat szerzett az
> eredeti forrasra (mondjuk nem ingyen). A teljes megnyitast lehetove tevo
> kodlicencelesre pont a legrosszabbkor kerult sor (az SCO IBM elleni
> tamadasat kovetoen nem sokkal), de az a penzugyi tranzakcio tette lehetove
> a kodnyitast.

Cool. Akkor tehat most eredeti Unix forras alapu kernel/basic userland
lett szabadon hozzaferheto?

Hogy mennyi belole az eredeti, azt ne tolem kerdezd, de alapvetoen valoszinuleg igen (CDDL licence alatt)

azért a Sarge előbb volt :D

Valószínũ, hogy olcsóbb a Sun-nak, mint fizetni a programozókat.

Mindig lesznek olyanok, akik kíváncsiak az újdonságokra, szeretik a kihívásokat, szívesen belevágnak új dolgokba, stb.

Én biztos nem, én már elleszek a linuxommal, ami nekem kell azt tudja.

Hogy mekkora tábort fog maga köré gyűjteni? Szerintem nem nagyot, de attól tartok, hogy linux/bsd táborból von el embereket, ami azért nem olyan jó.

Nemhiszem, hogy ilyesmi lenne mogotte. Csomo openoffice fejlesztot is a sun szponzoral, megis orul mindenki, hogy mar nem staroffice van. Inkabb az lehet ilyenben a jo, hogy tobb szem tobbet lat.

"Mi a garancia arra, hogy valaki ahelyett, hogy drivereket reszel az OpenSolarisba, nem inkabb az OpenSolarisbol portolja a jo dolgokat a Linuxba, a FreeBSD-be vagy a tobbi OS-be?"

Jo kerdes. Eloszor is Solaris fejlesztoket nem fog kirugni a Sun. Sot. Pragaban most nyilik uj Solaris fejlesztoi kozpont, a mostani 150 fo koruli fejlesztesi bazis 600 fore novekszik (ha valakinek van 6-8 ev C es OS tapasztalata, nyugodtan jelentkezzen).

Igazabol tokmindegy, hogy honnan hova fejlesztik a drivereket. A lenyeg, hogy legyenek.

"Pl. nincs jelenleg korulotte kialakult igazi kozosseg. Vajon lesz?"

Ez a nagy kerdes. Szerintem lesz.

"Ez ujabb egy ev csuszas."

Szerintem a gentoo-s OpenSolaris disztribuciora nem kell olyan sokat varni... Addig meg vegulis barki egy feltelepitett Solaris 10-en ki tudja cserelni a kernelt a sajat maga altal forditottra.

A Solaris 10-es szakmai napon elég sok ígéretes dolgot láttam, engem nagyon érdekel. Múltkor volt itt egy cikk, hogy csináltak egy buildet, ami már Grubbal bootol és sokkal gyorsabb. Most meg a telepítési útmutatónál ott van, hogy a fordításhoz le kell szedni az a Solaris Express Community Release Build 16-ot. Na, az vajon már egy ilyen Grubos OpenSolaris build vagy a rendes Solarisnak egy változata? A kereskedelmi Solarisnak nem szeretem a bootját, főleg azt sem, hogy X86boot partíció kell neki külön, emiatt nem sikerült múltkor felraknom.

Hát ehhez képest a linux kernel igen gyorsan fordul

Azert itt nem csak a kernelrol van szo szerintem.

"Szerintem a gentoo-s OpenSolaris disztribuciora nem kell olyan sokat varni... Addig meg vegulis barki egy feltelepitett Solaris 10-en ki tudja cserelni a kernelt a sajat maga altal forditottra."

Erre azert kivancsi leszek.

Nemregiben volt vele kavaras, hogy kamu az egesz mert eddig meg senki egy sor kodot nem latott sehol.

Az egyik dev felszolalt az ugyben, hogy minek reklamoznak be egy olyan dolgot aminek meg nincs semmi kezzel foghato eredmenye. A portage treeben nem jelentek meg uj keyword-ok , uj csomagok semmi. Ha van valami akkor max annal az 1/2 devnel aki csinalja.

Majd meglatjuk mi lesz...

Kíváncsi vagyok, mikor fogok tudni FreeBSD-t bootolni az UltraSPARC III-as gépeken. :)

> Erre azert kivancsi leszek.

En is... szerintem ha lesz is valami belole, akkor sem mostanaban.

> Az egyik dev felszolalt az ugyben, hogy minek reklamoznak be egy olyan
> dolgot aminek meg nincs semmi kezzel foghato eredmenye.

Jah, ciaranm trollkodott jo szokasahoz hiven... :) (Azota 60 napos
felfuggesztesen van a srac, mas okokbol.)

> A portage treeben nem jelentek meg uj keyword-ok , uj csomagok semmi.
> Ha van valami akkor max annal az 1/2 devnel aki csinalja.

pvdabeel a felelos erte, legalabbis o harangozta be... eleg sok ilyen
'jol beharangozzuk, aztan semmi nem lesz belole' projectje "fut". ;P

A kerdeseid jogosak. En azonban mar most is nagyon orulok, tobb dolog miatt is. Van egy eleg szeles (mihez kepest, de jelentos) Solaris felhasznaloi reteg, amely igy sokkal gyorsabban fog tudni hozzajutni javitasokhoz. Engem pl. komolyan gondolkodtatoba ejtett neha, hogy mi a ****-ert varok patchre, amikor pl. a FreeBSD-ben azonnal hozzaferek a javitashoz.. az biztos, hogy ha ez a folyamat elindul, mar nem fog eszembe jutni, hogy 'lehet hogy megis freebsd-t kene rarakni bmeg' (amely freebsd-t egyebkent szinten nagyon szeretunk, ahova az kell). A masik, aminek orulok, hogy maris talaltam tobb dolgot, ami konnyen, gyorsan atrakhato FreeBSD -re (pl LSI 1030 support, raidctl utility - ez a chip van a V20z -ben es nehany IBM vasban is pl). Tovabba biztos vagyok benne, hogy a 'nehezebb' dolgok kozul is fel fogja nehany kelteni az arra erdemesek figyelmet: igy elso hasrautesre a Solaris Volume Managerhez hasonlo funkcionalitast es megbizhatosagot + a zonakat szivesen latnam viszont mashol is (ami elsore talan igaz, hogy 'normal' jail rendszernek tunik, de megsem).




Hogy az OpenSolaris-bol lesz-e egyhamar onallo es nepszeru rendszer, azt en is megkerdeznem, de mint jelenlegi Solaris usernek, nekem ez mar igy is nagyon jo.

A múltkori előadásból nekem úgy jött le, hogy kb. a zónák csak abban térnek el a jailtől, hogy lehet importálni bele könyvtárstruktúrákat. Van más nagyobb eltérés is?

Szerintem sem, főleg, hogy a CVS viewerben ott van a SMF, BART, Dtrace... Ezek azért nagy és ígéretes projektek.

Ha emlékeim nem csalnak, erőforráskorlátozás is van benne, nem?

Eroforraskorlatozas (container, projekt) van.

Koncepcionalisan kicsit mas mint a jail.

Alapveto kulonbseg nincs (+eroforras management, akarmi), de ahogy meg van csinalva es el van latva utilitykkel, az nagyon hasznalhato.

soha?;-)