nem értem a tőzsdét

Flame

Bizonyos keretek között értem, de az ilyenek után elgondolkodok:

http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/05/07/elutes_miatt_szakadt_be_a_dow…

"Az Accenture 40,13 dollárról egészen 1 centig esett, mielőtt visszakapaszkodott volna 39,57 dollárig."

Létezik olyan hülye ember, akinek több százezer/millió dollár értékben van Accenture részvénye, és egy ilyen baki után eladja 1 centért darabját? Gondolom azért ment le ilyen alacsonyra az ár, mert nem-kicsit-nagyon sokan voltak, akik ennyiért eladták. Mit keres az ilyen a tőzsdén?

És tovább gondolva: ilyen dilettáns barmok irányítják a világgazdaságot? Bepánikolnak és cégek, országok mennek tönkre? Nézzük ezt az Accenture-t, a baki előtt, alatt és után is gondolom ugyanolyan gazdasági teljesítményt nyújtottak, de néhány pillanatig gyakorlatilag tönkrementek. Arról nem is beszélve, hogy a shortolás meg a hasonló direkt gonosz kereskedés nem illegális. Egyszer majd azért halok éhen, mert pár hülyegyerek nem bír magával a tőzsdén? Mire jó ez az egész?

  • 5732 megtekintés

( cannibal | 2010. 05. 07., p – 14:10 )

Daytradereknek hívják őket, és igen, részben miattuk halsz majd éhen. Ők a tőzsde hupperei.

[ Like ]

Az én nézetem szerint a hasznos munka értéket állít elő. Azt elfogadom, hogy ennek az értéknek nem feltétlenül kell kézzel foghatónak lenni, de lennie kell, különben nem hasznos a munka.
A tőzsdén én ezt az érték teremtést nem látom - így nekem az ott végzett munka nem tűnik hasznosnak.

A befektetés mindkét oldalon értéket állít elő.
Normális gazdaságokban ismert a tőkeköltség fogalma, vagyis a cég indulásához (vagy más esetekhez) szükséges tőkének megvan a maga költsége. A befektető ezt nyeri, neki ez az érték, a cégnek meg az, hogy el tud indulni.

A másik fontos dolog, ami sok egyéb között van a tőzsdén, a határidős és opciós ügyletek. Egy opcióval egy mezei vállalat (amelyik nem befektetéssel, pénzügyekkel foglalkozik, hanem "civil" tevékenysége van, pl. mezőgazdasági termelő) kis költség árán jelentősen csökkentheti későbbi ügyletei kockázatát, miáltal a saját gazdasági tevékenysége tervezhetővé válik fix, előre ismert költségen. Ezekhez az ügyletekhez kellenek a spekulánsok, ergo a spekulánsokat sem lehet egy tollvonással leírni.

( egeresz | 2010. 05. 07., p – 14:17 )

Létezik olyan hülye ember, akinek több százezer/millió dollár értékben van Accenture részvénye, és egy ilyen baki után eladja 1 centért darabját?

nem tudtak, hogy baki volt. lehetseges, hogy a reszveny a foldbe all bele (0-ra) tehat ha van 100 reszvenyed, akkor 1 centert eladva mar 1 dollart kapsz rajta, 0 centert eladva semmit.
van olyan gonodlat is, hogy 'buy and hold' ezzel a gondolattal elok nem adnak el. De, ha csak 1 urge is van, aki elad 1 centert, az mar latszik.

ilyen dilettáns barmok irányítják a világgazdaságot?
Bonyolult dolog ez a penz. Plane a tozsde.

Kepzeld ugy el, hogy:
- senki nem tudja biztosra, hogy a vilag hogy mukodik
- az embereknek azert vannak elkepzeleseik rola
- csinaljunk egy eles versenyt, hogy az maradjon fenn, akinek az elkepzelese jobban illeszkedik a vilag mukodesehez

egy ido mulva, ha valoban eles a verseny, a versenyben bennmaradt gondolatok nagyjaboljol irjak le a vilag mukodeset, ize... ha rosszul is, akkor sincs aki jobban tudna.
Nagyjabol ez a tozsde. Aki rovid vagy akar hosszu tavon arra mozgatja a penzt (iranyitja a vilagot) ahol az nem terul meg, az kiesik. Olyanok maradnak bennt, akik mind rovid, mind pedig hosszutavon arra mozgatjak a penz, ahol az nem tunik el. Akar erti, hogy mi alapjan mozgatja a penzt, akar nem erti. A penzemberek kozotti verseny a rossz (hibas) algoritmusokat kenytelen kiszelektalja.

sajnalatos modon olyan iszonytato rendszergazda-inseg van a piacon, hogy a szelekcio gyakorlatilag senkit se szor ki, aki hajlando azt a munkat elvallalni.

Rendszergazdasaggal ellenttetben pl penzember nagyon sokan akarnak lenni. Es hiszik is, hogy ertenek hozza, csinaljak is, ki is szorodnak.

khm, ez azért kicsit merész következtetés hogy azért maradnak fenn néhányan mert jobb a világmodelljük

feltételezed azt hogy a nyereségnek (mint az energiamegmaradásnak), amit néhányan nyernek a tőzsdén, valami értelmes munkából kell jönnie, azaz hogy egy hangyafsznyit jól működött a modelljük, jól mozgatták a pénzt, ami hasznot hozott nekik

ez (legalábbis logikailag!) abszolút hibás, perpetum mobile elképzelés :D

azt a hasznot kinyerhetik a mozgó pénz mögött álló nagy tömegekből, mindegy most hogy kizsigerelik, kihasználják, vagy egyszerűen mint fölös munkát lefölözik, ahogy a földműves is jól megél a növényekből, de nem azért mert kaszálás közben tudja hogy mozartot vagy beethowent kell fütyülni, hanem mert ingyen jön az energia a napból

tehát csak lefölözik a hasznot, tökmindegy hogy mennyire ismerik a világ működését, az így is úgy is van, csak van aki hamarabb megtalálja hova termelődött egy kis haszon, tehát nem modell_alapján_jósolnak, hanem észreveszik a kimenetet, aki több energiát öl a _megfigyelésbe_ hamarabb hallja meg ha valaki azt kiáltja "aranyat találtam", tehát mint a vadnyugaton sem a modellel rendelkező geológusok szerepeltek, hanem a "tőzsdézők" egymást lesték; nem a világról rendelkeznek a tőzsdézők modellel hanem csak saját magukról, épp ezért olyan kaotikus

ez persze csak okoskodás volt amit a _logikai_ bukfenced irritált bennem :D

A hangsúly az "éles" versenyen van.

A modell elméletben nagyon szép, és összhangban van egy csomó közgazdaságtani alapgondolattal is (ár és információ viszonya , gazdasági ágensek racionalitása, \ldots) de az éles verseny sajnos nem mindig jön össze. A "játékosok" érdekeltek a verseny torzításában, azt meg láthattuk, hogy ez hová vezet.

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO

( eax | 2010. 05. 07., p – 14:36 )

"Létezik olyan hülye ember"

Nem csak ember, automata. Pl. egy kevesbe jol tervezett stop-loss megvalositas siman elkovethet ilyesmit.

--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!

( xian v | 2010. 05. 07., p – 17:13 )

Ha komolyabban érdekel a téma, akkor inkább ne az index-ről tájékozódj, hanem szakmaibb fórumokról. Igen, most megy a porhintés, hogy vki elütött vmit. Én inkább ezzel értek egyet: http://devizatozsde.blog.hu/2010/05/07/a_tegnapi_szakadasrol
Sajnos regelni kell a blogolónál a tartalom eléréséhez, de ennyit szerintem megér.

( szemet | 2010. 05. 07., p – 17:36 )

Hát ha értenéd a tőzsdét -> az azt jelentené, hogy az egész kiszámítható -> akkor viszont bejósolhatóak lennének a tőzsdei szereplők -> és akkor odamehetnél és jól megkopaszthatnád őket ;)

Szóval az egész csak részben szól a gazdasági teljesítményről és az erről elérhető tényszerű információkról, részben meg a játékelmélet hatásköre alá tartozik:

- a kereskedők nemcsak a gazdaság hullámait lovagolják meg, hanem emellett hozzájuk nagyon hasonló intelligens ágensekkel (egyéb kereskedők, szoftverek stb...) versengenek

Olyasmi ez mint a póker pl. (hogy valami elcsépelt analógiát hozzak), a jó játékhoz részben a lapjaid erősségét kell figyelembe venni, de részben az is a lényege, hogy a tetteidből ne lehessen kikövetkeztetni milyen információkat tudsz

Arról meg, hogy a tőzsdei kiszámíthatatlanság - a sikerre törekvő, versengő kereskedők miatt szükségszerű - jelenléte, hogyan hat vissza a gazdaságra, és ha ez a hatás negatív akkor ki lehet-e valahogy küszöbölni - na ez érdekes kérdés, amiről én is szívesen megtudnék többet is, ha valakinek van valamilyen jó forrás ajánlata a témában...

Nekem az a gondom a tőzsdével, hogy az információból lesz pénz és nem abból amit az egyes értékpapírok képviselnek.

Másként a pókerben van egy meghatározott pénzmennyiség az asztalon, ha valaki nyer, akkor a pénz átcsoportosul egyik helyről a másikra. Viszont a tőzsdén ez úgy működik, hogy minden papír induláskor valamekkora összeget képvisel, jön egy jó hír és elkezdenek emelkedni bizonyos papírok értékei. Minden résztvevő ugyanaz, mégis a papírok összértéke több lett, ezzel nem is lenne gond, ha a cég akit a papír képvisel, valóban növelte volna az értékét, de ez megint csak az információkra alapozva határozható meg.

Vagyis a tuti recept, kell egy RT. és egy elemző cég aki hangosan kiabálja, hogy ennel az RT.-nek milyen jól megy a szekér, ezáltal a papírok értéke felmegy, annak ellenére, hogy láblógatáson kívül nem történik semmi. A csúcson el kell adni a papírokat, az RT. meg bebukik. Igazából ez történt a nagy IT lufi-val is, mondogatták, hogy megy a szekér, aztán amikor, kiderült, hogy mégsem összeomlott minden.

A tőzsde alapvető feladata, hogy könnyen, gyorsan, egyszerűen összehozza a befektetőket a vállalkozókkal. Normális esetben a vállalatok az általuk előállított értékkel növelik a saját értéküket, az egy részvényre jutó értéket. Emellett osztalékot is fizet(het)nek.

A tőzsde másik alapvető feladata, hogy összehozza azokat a cégeket, akik csökkenteni szeretnék a saját kockázatukat a spekulánsokkal, akik ezt hajlandók bevállalni.

A tőzsde harmadik, vélhetőleg eredetileg nem a koncepcióba tartozó "feladata", hogy játékteret biztosítson azoknak, akik szórakozni akarnak, van, hogy saját, van, hogy más kárára. Ezt a kategóriát emlegetted, ha jól látom.

És persze, az információból lesz pénz, minden tőzsdei eszköz értéke piszkosul időfüggő, egyik pillanatban nem annyit ér, mint a másikban, és sokat tologatják az értéket az információk. Ennek egy határon túl gátat szab a bennfentes kereskedés fogalma.

A problema ezzel ott van, hogy a farok csovalja a kutyat. Tehat a tozsde "iranyitja" a tozsdei vallalatok mukodeset, ami egyertelmuen karos, es a karokozas minden szempontbol jelentosebb barmilyen velt vagy valos haszonnal. A tozsde hektikus mukodese (egyeb mas tenyezokkel karoltve) ugyanolyan hektikus - a realgazdasaggal akar gyenge korrelaciot sem mutato - mukodest eredmenyez a tozsdei vallalaltoknal, es a gazdasagi osszefonodasokon keresztul a nem tozsdei vallalatoknal is. Termeszetesen a karokozas elsodleges vesztese maga a termeles, ehhez kapcsolodoan a termek minosege, es persze vegso soron az alkalmazottak. A nagybefektetok jellemzoen jol jarnak. Kozvetett vesztesek koze tartozik meg a nemzetgazdasag (szocialis kiadasok allando novekedese, adobevetelek kiesese, folyamatos (at)kepzesek szuksegessege, stb.)

Tehat a nyereseg a nagybefektetoknel, veszteseg az egyennel, es az adofizetoknel.

A masik jelentos karokozas azon keresztul tortenik, hogy a mikrogazdasagban a megtakaritasok jo resze direkt vagy indirekt modon (bankbetetek, nyugdijalapok, kisbefektetesek, stb.) a tozsdere kerul. Nincs stabil ertekorzo, tehat az egyen kenytelen is valamit tenni a javai ertekmegorzese erdekeben. Nyilvanvaloan a tozsde jellemzo vesztesei a kisbefektetok. Ha megnezzuk az epp aktualis hitelvalsagot, akkor meg egy nagyon erdekes dolog korvonalazodik. Az adofizetok penzen megmentenek penzintezeteket, mikozben ugyanezek a penzintezetek az adofizetoket aranytalanul hatranyos hitelszerzodesek reven (pl. a _teljes_ arfolyamkockazat atharitasa) es a teljes penzpiaci instabilitas reven egzisztencialis veszelybe sodorjak.

Tehat a nyereseg a nagybefektetoknel, veszteseg az egyennel, es az adofizetoknel.

Szoval az ertekteremtes alatt mast ertek, annak ellenere, hogy amit leirtal az akar igaz is lehetne, egy mashogyan szabalyozott penzugyi rendszerben. Ebben a szabalyozasi kornyezetben azonban a tozsde nem toket biztosit es kockazatot csokkent, hanem a vallalti mukodest es a termelest befolyasolja negativan illetve es a stabil penzpiacokat teszi tonkre, ami vegsosoron az egyen egzisztenciajat alapjaiban veszelyezteti. Ezeknek a folyamatoknak ugyanis az egyen kiszolgaltatott.

Megoldast a tozsdei szabalyozas gyokeres megvaltoztatasa jelenthetne, de valamiert ez meg a hitelvalsag kapcsan sem tortent meg. Szerinted miert?

ok, legközelebb odaírom, hogy egy elvi szinten optimálisan működő tőzsde feladata... :)

gondolom azért nem változtattak a szabályozáson, mert azok, akiknek változtatnia kellene rajta, irgalmatlan nagyot kaszáltak a gazdasági mentőcsomaggal. a fed, a kormány, meg gondolom a kormányközeli köröknek jól sikerült a mentőcsomag után kimászni a kátyúból. Nem baj az, ha pár év múlva megint adódik egy ilyen lehetőség.

Félreérted picit a dolgot...

Nem azért megy fel valaminek az "értéke", mert arról beszélsz, hogy milyen faszán megy minden, hanem mert ennek a hatására egyesek képesek többet adni a részvényeidért. Az adás-vétel mindig két személy között játszódik le, a tőzsde csupán leegyszerűsíti a dolgot azáltal, hogy nem a vatera-n kell hírdetned a papírjaidat.

"Viszont a tőzsdén ez úgy működik, hogy minden papír induláskor valamekkora összeget képvisel, jön egy jó hír és elkezdenek emelkedni bizonyos papírok értékei."

Egy valamit elfelejtesz. A papírok a kibocsátó cégek tulajdonjogait testesítik meg. A kibocsátó cégek értéket termelnek, nő az értékük, így a papír által meghatározott tulajdonosi jogrész értéke is nő.

A cégek nyereségük egy részét osztalékként kifizetik (cége válogatja, hogy milyen gyakran, de fizetni mindegyik szokott), így akkor is megéri megvenni a papírokat, ha egyébként nem nőne az áruk.

Pont a cégek értéktermelése és az osztalék, ami végső soron generálja a spekulatív célú részvénykereskedést. Az tény, hogy a spekulációk hajlamosak önálló életet élni, viszont hosszú távon (min. 10-20 év) a papírok átlagárát a mögötte álló cég értéktermelő képessége határozza meg.

"Vagyis a tuti recept, kell egy RT. és egy elemző cég aki hangosan kiabálja, hogy ennel az RT.-nek milyen jól megy a szekér, ezáltal a papírok értéke felmegy, annak ellenére, hogy láblógatáson kívül nem történik semmi. A csúcson el kell adni a papírokat, az RT. meg bebukik. Igazából ez történt a nagy IT lufi-val is, mondogatták, hogy megy a szekér, aztán amikor, kiderült, hogy mégsem összeomlott minden."

Ezt a trükk azért nem működik, mert 1000 éve ismeri mindenki.

igen, inkabb az ellenkezoje szokott tortenni, miszerint azt terjesztjuk, hogy a jol meno cegnek szarul megy, akar reszvenyek eladasaval is, panikot keltunk a piacon, ezalltal mindenki elkezdi eladni a reszvenyeket, emiatt zuhan az ara, es vagy hagyjuk csodbemenni a ceget, vagy elkezdjuk felvasarolni a papirokat aron alul.
ugy remlik, mintha a forint gyengulese kapcsan is megallapitottak volna valami hasonlot a deutsche bank reszerol 2008ban.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/04/22/90_millios_birsag_a_forint_g…

Tyrael

Emellett maga a világ is olyan mértékben komplex, hogy az nekünk, halandó embereknek erőteljes random-faktorként jelentkezik. (mongol paraszt náthás->nem hajtja ki az állatot->az állami számokon ez 0,00000001%-ot változtat->pont az elszámolási határon volt, Mongólia összeomlik-> Kína meglovagolja->Mongóliába költözik a fél világ ruhagyártása)

értsd: butterfly-effect

"jó játékhoz részben a lapjaid erősségét kell figyelembe venni, de részben az is a lényege, hogy a tetteidből ne lehessen kikövetkeztetni milyen információkat tudsz"

A mondat első fele evidens, de a második felével nagyon lehet vitatkozni... Mondjuk inkább azt, hogy a profi játékosok az "asztal textúrájához" igazítják játék stílusukat annak érdekében, hogy hoszútávon nyereséges legyen a játékuk.

"az "asztal textúrájához" igazítják ..."

Ez addig igaz, amíg jól azonosíthatóan vannak olyan szuboptimálisan játszó szereplők akik - ennek ellenére - meghatározók a játék menetében. Gondolom az esetek többségében a valóságban tényleg ez a helyzet, de ha absztraktabban gondolkozol: azaz elképzeled, hogy csak a szinte tökéletesen optimálisan viselkedő szereplők befolyásolók akkor már "az információ elrejtése véletlen zajjal" faktor lesz a domináns.

De elismerem: amiatt, hogy nem passzol a valósághoz, végül is nem túl jó az analógia... ;)

Pl. egy egyszerűbb játék a kő-papír-olló:

- ha van egy ici-picit is pontos modelled az ellenfélről akkor megverheted, persze ő sem hülye és felkészül belőled. Ha mindketten intelligensek vagytok és egyre fejlődtök a végén el fogtok jutni a stabil pontba, ahol már egyikőtök sem fog fogást találni a másikon:
ekkor stratégiátok tökéletesen egyenletes eloszlású véletlen választás lesz. Ekkor mindketten elvágjátok a másikat minden kihasználható információ szerzési lehetőségtől.

A tőzsdén rengetegen vesznek részt akik minden információt igyekeznek kihasználni ami az árfolyamokban megjelenik -> a végén így a lehető legkevesebb információ marad az árfolyamokban:

Azaz a tőzsdei árfolyamok lényegében hosszútávon követni fogják az áruk gazdasági értékét, de olyan módon, hogy pusztán az árfolyamok múltbeli/jelenlegi mozgásából szinte lehetetlen legyen modellezni(kitalálni) a jövőbeli változást.

Mindenben igazad van, de nem azt akartam írni amit kiértettél a pokerrel kapcsolatos mondatomból. Csupán csak azt, hogy a profik felépítenek egy képet magukról, és folymatosan hamis információkat szornak szét. Amint a legkisebb gyanúja felmerül, hogy elenfelük "olvassa a kezüket" azonnal változtatnak. Ezért szokták azt mondani az amatőröknek, hogy ne is figyelje a profi viselkedését. Pl amikor egy tét megadásán hosszasan gondolkozik, szinte biztos hogy brutális lapjai vannak, és az ellenkezőjét sugalja.

Részlet Lee Nelson könyvéből, aki szerepelt a "Pókerarcok" című filben is:
"A 2006-os Aussie Millions alkalmával – amelyet sikerült megnyernem – még több mint 53 játékos volt versenyben, amikor Phil Ivey megkérdezte, mennyit fizet a 48. hely (a legelső fizetős hely). Őszinte arccal tette fel a kérdést, noha nyilvánvalóan nem foglalkoztathatta különösebben a dolog, hisz az ötödik legnagyobb zsetonkupaca volt, és sokkal nagyobb összeget kockáztatott a mindennapi készpénzes játékai majdnem minden leosztásában. Miért tette fel ezt a kérdést, amit aztán megismételt, miután többen kiestek az asztalunktól? Úgy gondolom, hogy biztosítani akarta, hogy az asztal többi játékosa ne feledkezzen meg arról, hogy közelednek a fizetős helyek, és ez mennyi pénzt hozhat a számukra. Ki akarta hangsúlyozni, mennyit kockáztatnak, és sokkal szabadabban lopkodhatta a vakokat agresszív játékával. Ez működött is neki egy darabig, de aztán úgy az 50. hely körül búcsúzni kényszerült, mert megpróbálta lerohanni az kiblöffölhetetlen Jamil Diát azzal, hogy négy töltetet is elsütött (mind a négy utcán licitált) egy blöff lappal. Ivey megmutatta, hogy hajlandó akár kiesni is azért, hogy hegynyi zsetonkupacra tegyen szert, amellyel akár a verseny megnyerésére is képes lehet."

Amúgy szerintem a póker hasonlatod, nagyon közel van a tőzsde szitációkhoz, mert az informácsió hiányos helyzet.

( andrasf | 2010. 05. 07., p – 18:22 )

A gazdaság alapvetően a feketemágia egyik ága. Persze hogy nem érted.

( zwei | 2010. 05. 07., p – 21:16 )

"Létezik olyan hülye ember, akinek több százezer/millió dollár értékben van Accenture részvénye, és egy ilyen baki után eladja 1 centért darabját?"

Ez egy elég extrém példa, de több tényező megfelő együttállása esetén elég rendesen beszakadhat egy részvény árfolyama.

Ha hirtelen sokat mozdul lefelé az árfolyam, az aktiválhat nagyon sok, úgynevezett stop-loss eladást. Ezek olyan eladások, amik automatikusan lépnek életbe, amint az adott papír árfolyama beesik egy adott szint alá. Ha túl sok ilyen aktiválódik, az tovább szakítja lefelé az árfolyamot.
Vannak továbbá olyan kereskedők, akik befektetési hitelt vesznek fel, értékpapír vásárlásra. Ha a papír árfolyama túl nagyot zuhan és a hitel fedezetül szolgáló papírok már nem jelentenek elég fedezetet, akkor a brókercég likvidálja az ügyfél pozicióját. (Vagyis elkezdi a piacra önteni a papírokat). A nagy poziciók kényszerlikvidálása tovább szakítja az árfolyamot.

A harmadik olyan tényező ami még hozzájárul egy extrém leszakadáshoz, az, hogy a zuhanó árfolyamot látva nagy mennyiségű short pozíciót nyitnak a papírra. (Vagyis mástól kölcsönvett papírokat előbb eladnak, hogy aztán később olcsóbban visszavegyék, és visszaadják az eredeti tulajnak.)

Egyébként tipikusan az szokott történni, hogy sok pénzzel (millió/milliárd dollárok) elkezdenek shortolni egy papírt, amivel úgy meglökik lefele az árfolyamot (beszakítják), hogy a stop-lossok és a kényszerlikvidálások aztán viszik lefele mint a földcsuszamlás.
Amikor végre megáll az esés, a shortos jóval olcsóbban vissza tudja venni a papírokat, mint amennyiért eladta, és pár perces "munkával" iszonyat pénzt kaszált a dolgon. Persze ez elég leegyszerűsített példa, mert az ilyenre harapnak a hatóságok, de kb. ez szokott történni.

Pl. Sorost tavaly bírságolták majdnem félmilliárd huf-ra, mert egy hasonló manipulációja miatt 2008 októberében 22%-ot zuhant egy nap alatt az OTP árfolyama.

Hogy mi számít munkának és előállított értéknek, ezt már sokan pedzegették. Ha valaki olyan hülye, hogy a tőzsde ingadozására felteszi a megélhetését, akkor megérdemli, hogy együtt bukjon a hullámokkal. Ha valaki nem tud az ötperces híreken túl szemlélni folyamatokat, az szintén megérdemli.

Tulajdonképpen ez az eset arról szól, hogy vannak rosszul beállított rendszerek (automata trader, stop-loss, egyéb likviditás-kezelő szabályok), amelyeket természetes evolúcióval időnként ki lehet irtani :). A másik oldalról ha nem jön össze a millió+ dolláros shortolás (mert vannak olyan triggerek is, hogy bizonyos árfolyamon elkezd mindent felvásárolni), akkor viszont a spekuláns bukja a dolgot. Rossz dolog ám percek alatt ennyit bukni...

Ugyanitt jegyezném meg hogy amíg támogatom az összes magánbefektető spekulációs játékát a tőzsdén, ellenzem az intézményi befektetők (eü- és nyugdíjpénztárak) tőzsdei tranzakcióit...

Tipp: Az intézményi befektetőknél valójában nem a tőzsdei befektetések, hanem a túlzottan kockázatos befektetések ellen vagy.

Pl. mondhatod, hogy csak államkötvényekbe, meg ingatlanokba fektessenek, de vannak olyan államkötvények meg ingatlanok olyan helyen (háborús övezetek pl.) aminél sokkal megbízhatóbb tőzsdei portfóliót ki lehet alakítani...

Valójában amit nem szeretsz (gondolom) az a kockázat, és akkor végül is tök mindegy neked melyik piacon NEM vállalják a kockázatot, csak annyi a lényeg hogy NE vállalják, nemde?

tőzsdei befektetés = kockázatos
ingatlan = kockázatos (2008)
állampapír = nyugati világban nem kockázatos

Amit nem szeretek, hogy az intézményi befektető nem a saját pénzét kockáztatva, méreténél fogva tudja és befolyásolja a piacot. A magam részéről imádom a kockázatot...

van olyan tőzsdei ügylet, amikor az intézményi befektető a saját kockázatát csökkenti, ha tőzsdézik.

másrészt meg a profit mindig arányos a kockázattal. örülj, hogy van több választási lehetőséged, teheted nulla kockázatú, igen alacsony profitú bankbetétbe a pénzed, mint egyik véglet, meg mindenféle befektetői alapba is, mint másik véglet a pénzed. megkaptad a lehetőséget, hogy dönthess.

Továbbra sem rólam van szó, ismerem a tőzsde elméletét és gyakorlom is rendszeresen. A fókusz az, hogy egy intézményi befektető kezében brutális hatalom van: nem a saját pénzével játszik, nagyságánál fogva jelentős befolyása van a piacra, és ez a két tény eggyütt torzítja a "tiszta" tőzsdei kereskedés rendszerét. Én csak azt engedném tőzsde közelébe, aki saját pénzét és közvetlen befolyással kezeli, minden más a visszaélés és a tisztességtelen piac-befolyásolás melegágya...

Intézményi befektető

A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő.

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/fogalmak/fogalom.html?phraseid=2531

tehát igen, mást értünk alatta.

( uid_15426 | 2010. 05. 08., szo – 10:24 )

Azert az 1 centes aron nem sok reszveny fordult meg a piacon, nehany tizezer -- azaz max felmillio dollaros vesztesegrol beszelhetunk osszessegeben. Mivel valszeg az automata kereskedes miatt mozgott ilyen gyorsan az arfolyam, ezert feltetelezhetjuk, hogy nagyreszben nagy befektetesi alapok jatszottak ezzel.
Szamukra felmillio dollar nem olyan nagy veszteseg.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

( sany | 2010. 05. 08., szo – 13:21 )

"Az Accenture 40,13 dollárról egészen 1 centig esett, mielőtt visszakapaszkodott volna 39,57 dollárig."

Így lehet részvényeket olcsón szerezni. :)
Manipuláció.

( psc | 2010. 05. 08., szo – 17:35 )

És azt tudjátok-e, nagy tőzsdeguru hupperek, hogy hogyan lehet a tőzsdén egy kissebb vagyonra szert tenni?

( danesdzsu | 2010. 05. 08., szo – 17:46 )

Ha ezt nem érted, ne tőzsdézz. Egyébként egyszerű manipuláció, a háziasszonyok és az automaták megzavarására. Tudod, mint amikor Soros cége majdnem megfektette az OTP-t:)

( Skuzzy | 2010. 05. 09., v – 11:11 )

Lenne egy kicsit kevesbe flame kerdesem: tud valaki olyan realtime szolgaltatot, akinek az adatait linux-on is ertelmesen le lehet szedni, es berakni valami technikai elemzo progiba? Illetve a legjobb lenne talan, ha az Equitas-hoz tudna valaki valami jo modszert. Koszi.

háááát....
Én Amibrokert és Clownfish pluginját használom windows alatt a PETI-vel.
Elméletileg wine-el is el lehet indítani, de nem próbáltam: Link

Viszont a pluginnak szükséges, hogy fusson mellette a PETI, azt meg nem tudom, linux alatt lehet-e futtatni.

Van még egy Peti export nevű plugin is Amibrókerhez, de azt nem próbáltam.

Szerk: Amibroker ingyenes verziójával nem lehet elmenteni az intrady adatokat, viszont innen le lehet tölteni minden napra visszamenőleg. (Vagy csinálsz minden nap végén magadnak exportot a PETI-ből.)

( gUHU | 2010. 05. 09., v – 17:06 )

Amikor eljön az ideje és félreteszed az előítéleteidet és ugyanannyit olvasol a tőzsdéről, mint az informatikáról vagy a szakmádról, ha az nem infó, akkor meg fogod érteni, hogy mi a tőzsde. Meg fogod érteni, hogy ott is emberek dolgoznak, akik hibáznak. Meg fogod érteni a motivációikat...

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Itt az a baj, hogy ez szerintem nem hibázás meg munka volt, hanem nagyon szándékosan mások eltaposása. Illetve a probléma gyökere, hogy a tőzsde olyan játéktér, ami ezt megengedi, mert nekem nem tűnik túl jónak a szabályozás, és túl könnyen el lehet taposni másokat.

--
joco voltam szevasz

( Charybdis | 2010. 05. 09., v – 21:27 )

A tőzsde lényege: vegyél olcsón, és adj el drágábban.

"De Yossarian még mindig nem értette, mint ahogy azt sem, hogyan
vehet Milo Máltában hét centért tojást, és adhatja tovább nekik Pianosában
haszonnal öt centért darabját."

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( Dwokfur v | 2010. 05. 15., szo – 15:30 )

Tőzsde lényege:
A kicsik veszítenek, a nagyok - és akik fülest kaptak - nyernek.
Mind eközben számos hisztériás hózentrógeres alak és a tőzsdén kívül semmi máshoz nem értő szakértő csinálja a virtuális fesztivált, melynek következtében az Apple részvények jó eséllyel követik Steve Jobs vérnyomását. De legalább a tőzsde kitűnő alkalmat nyújt, hogy kisebb országokat nagyobb tőkecsoportok legálisan megszorongassanak.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( STP | 2010. 05. 15., szo – 17:55 )

Az, hogy 1c az ára, nem azt jelenti, hogy annyiért el is adják, csupán azt, hogy annyiért volt rá -többségében- vételi ajánlat.

( lx | 2011. 01. 21., p – 12:59 )

Kohn megkérdezi Grüntől, mi az a tőzsde.

- Nézd Kohn, nem könnyű elmagyarázni, hogy te is megértsd. Tegyük fel, hogy veszel egy tyúkot, ami aztán tojást tojik. Aztán a tojásból kikel a csibe, a csibéből tyúk lesz, az megint tojást tojik, abból tyúk lesz, ami megint tojik. És egyszer csak jön az árvíz és minden tyúkot elvisz!
És akkor azt mondod: a k***va életbe! Kacsát kellett volna venni! Na látod, ez a tőzsde!

( neutrino v | 2011. 01. 21., p – 13:00 )

javaslom nézd meg a Zeitgeist: Addendum című filmet. neten sok helyen fenn van, ncore-on magyarul is.
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

( strogg v | 2011. 01. 21., p – 14:52 )

A tőzsde valójában am atematikai pénzcsinálás.
A "hagyományos" az, amikor csinálsz valami kézzel foghatót, és azért kapsz egy másikat.
Cserekereskedelem: 10 teve= 1 jó nő.
Pénz alapú kereskedelem: X credit/pengő/tökimndegy = 10 teve vagy 1 db,nő, vagy 1 autó, vagy bármi.
Akkor beszélsz inflációról, amikor a csaj nem 2x creditért....
tőzsde: Kérsz egy papirt, hoyg neked van 10 tevéd, és erre a papirra licitálsz, credit-et. Mivel papirokra licitálnak papriokból, ezért lényegében pénzt tudsz csinálni matematikai egyenletekkel, vagy jó időjárással. a "befektetői bizalom2 azt jelenti, hogy elhsizi h. a tevéd nincsen lesántulva, de ha valaki azt mondja h. de, akkor a papirodra senki nem licitál, mert azt hiszik, hogy sánta a teve.

Igen, midnez egy nagy humbug, és emberi szubjektumra épül.
Ha egyszer valaki azt hiszi h. tönrekmegy mindnen, akkor pánikot tud kelteni, hogy elad, de mint az állat. (világválság, 1929, ahol ráadásul kiderült, hogy sokkal több teve van mint hitték, és sánta is)
Hogy ez ne történhessen meg, ezért "felfüggesztik a kereskedést", magyarul mesterségesen megakadályozzák, hogy a "pánik" átragadjon am ellette állóra, és az is elkezdjen eladni.

És igen, jól látod, egyiket sem lehet megenni.
Mert csak egyszer lesz ebből zűr, és kiderül h. mindenki a pénz csinálással volt elfoglalva, de senki nem vetett/aratott.

A tőzsde számaiból úgy lesz pénz, hogy megnézik: jééé ennyit ér a pénzem? Ne mennyi nyomtunk? akkor nyomtassuk még addig, amig a készpénz száma eléri ezt a bizonyos számot. Magyarul a fiktiven keresett pénz mögé lenyomtatják a bankjegyet, amiből megint számot generálnak amikor visszaviszed a bankba, azt pedig viszik a tőzsdére forgatni. (újra előlrőr az egész)
Eredmény:
- nincsen mögötte valódi érték,
- állandóan inflálódik
- és amint tényleges megfogható dologra kell költeni, rögtön államadósságként csapódik el.
De sebaj, mert ezt kiválthatod hitellel, aminek a fedezete szintén a tőszdén születik, tehát nem létezik :)))

Mivel ez nem elég, ezért újabb, és újabb pénzügyi terület (gyarmat) kell, az újabb gazdasági egysége bevonását jelenti. EU bővités, más országok lerohanása, stb...
A kiszámitható fiktiv pénz termelés= GDP
A folyamtos új egységek bevonása =fenntartható fejlődés

-Mindennek előfeltétele, (kötelezően) a fogyasztás.
Józan paraszti ésszel belátható, hogy a fenntartható fejlődés midt fogalom nem létezik, mert nem is létezhet! (örökké nem nőhet)
- Végesek a föld erőforrásai, de áthághatatlanok határai
- A környezetvédelem esélytelen a jelnlegi gazdasági, és technikai szinvonalon. Lehet erősködni, de akkor sem megy.
- A fejlett világ demográfiai mutatói romlanak, a pénz termelés miatt,
- a szegényeké meg drasztikusan nő. (ők lesznek a jövő munkaerői, mert a nyugati civilizációban az emancipált nő nem szül.)

Én mindig mondom: legyen egy földem, és egy puskám sok lőszerrel. (mert ha baj lesz, nekem lesz kajám, de sokan akarják majd elvenni :)

Amig még ér valamit a pénz költs lőszerre, üzemanyagra, és földre.
A többi mese habbal...
--
A hosszú élet titka, hogy csak F8 után nyomd meg az enter-t.