Hallottatok a Kínában levő piramisokról? Nagyon pici ősemberről? Arról, hogy megdőlhet a newtoni fizika?

Flame

http://www.google.hu/#hl=hu&source=hp&q=chinese+pyramids&btnG=Google+ke…

http://www.google.hu/#hl=hu&q=uyghur+pyramids&meta=&aq=f&oq=uyghur+pyra…

http://www.google.hu/#hl=hu&q=ujg%C3%BAr+piramisok&meta=&aq=&oq=ujg%C3%…

http://www.google.hu/#hl=hu&q=hobbit+%C5%91sember&meta=&aq=&oq=hobbit+%…

http://index.hu/tudomany/giro0619/

Bosznia is:
http://www.youtube.com/results?search_query=boszniai+piramisok&search_t…

Nekem laikusnak ezek a hírek újak voltak. Mi lehet még, amiről nem tudunk? Mi van a történelemkönyvekkel? Át kell írni a tudományos márványtáblákat?

  • 6604 megtekintés

( gyunix | 2010. 02. 08., h – 16:14 )

Azért ezek már nem új dolgok. Szerintem már Einstein megdöntöttte a Newton-i fizikát.

mint ahogy a google maps is ahogy egyszer csak nagyobb felbontást tesz ki, azaz jobban megfigyelte a műhold amit látott se mond ellen az addigiaknak, azaz a képet csak pontosította, nem pedig megdöntötte hogy pl jéé eddigi felvételeken tisztán látszott hogy ott csak sivatag van, most pedig azt mutatja hogy víz (oázis) van ott, márpedig ez teljes ellentmondás

ha egyetértesz akkor miért más nyelvtani készségét vonod kérdőre?

(((ps: newton csak azt mondta hogy ott tenger nincs, azt hogy oázis van-e ott vagy lehet-e egy métert meg lehet-e tenni nanosecundum alatt, azt nem vizsgálta, lehet hogy igen, lehet hogy nem, aki azt mondja hogy ott sehol nincs víz az nincs tisztában a műhold felbontásával vagy egyáltalán a tudomány szónak nem tud olyan (hatékony) értelmezést adni mint sok elismert, eredményeket felmutatott ember.. tehát szinté nem azt mondom hogy hibásan értelmezi ezt a szót, hanem hogy mutasson valamit.. :) )))

De, megdöntötte.
Csak, hogy egy példát mondjak, a newtoni fizika szerint a gravitáció késedelem nélkül jelentkezik, Einstein szerint viszont fénysebességgel terjed ez is. Nagyon nem mindegy, és, mint mondtam, ez csak egy példa, miután nem készültem most ebből külön, többet nem is tudok nagyon mondani. Rengeteg számítás teljesen különböző eredményeket ad, ha a két szemléletet összeveted. Az általánosan elfogadott megfogalmazás az, hogy megdöntötte.
--
- Jó estét - zökkent le nehézkesen a tomporára. - Én vagyok a konyhamester ajánlata. Felajánlhatom önöknek a testrészeimet?

talán az utóiratomat nem láttad, az és amit lejjebb nagyz ír a válaszom:

amilyen körülményekre vizsgált newton, azok paramétereit beírva bizony az újabb egyenletek visszaegyszerűsödnek newton egyenleteire
aki newton egyenleteiből azt a következtetést vonja le hogy azonnal teljesül a gravitációs hatás, az félreérti az egészet.. azonnal teljesül az jelenti, olyan gyorsan hogy mindegy hogy azonnal vagy nagyon rövid idő alatt, az adott körülmények közt, azaz racionális dolog egyszerűen eltekinteni attól az időtől

ettől persze a "megdöntötte" szót még lehet abban az értelemben használni hogy drasztikusan pontosította, de nem abban az értelemben hogy ami addig volt:
- hibás
- el kell felejteni
hisz ugyanúgy "hibás" mint az új képletek (azokról is azt képzeljük hogy lehet még javítani)
hisz a hétköznapokban igenis racionális dolog még azokat használni

A newtoni elmélet szerinti azonnali teljesülés nem az én találmányom. Sajnos nem tudnám most megmondani, hogy Michio Kaku, vagy Brian Greene fizikát népszerűsítő könyvében olvastam -e, az is lehet, hogy mindkettőben, a két könyvnek van közös halmaza.

Trolloknak: Nem, nem kizárólagos információforrásaim, többnyire olyankor olvasok ilyesmit, amikor más, normális ember regényt olvas, vagy újságot.

http://hup.hu/node/82752#comment-951284 : Kis értékekkel kapcsolatban: nem adnak PONTOSAN ugyanakkora végeredményt. Egyre jobban közelítenek, de sosem ugyanakkorák.

Nem kell elfelejteni, nem kell hibásnak tekinteni, mert használt kifejezés a "jó közelítéssel" is. Éppen ezért, ha közelítő értékre kíváncsi a számítást végző ember, nem kell Einstein egyenleteit használnia, Newton egyenletei is pont megfelelőek lesznek. Az már más kérdés, ha azt vizsgálják, melyik a pontosabb.
A megdönteni szót meg, ezen a területen szerintem teljes létjogosultsággal lehet használni, ha:
- egyazon jelenség esetén
- pontosan ugyanakkora adatok mellett
két egyenlet különböző eredményt ad. De, mint mondtam, nem szokás azonnal kidobni a régi egyenleteket, a legtöbb esetben nincs szükség 2-3 tizedesjegynél pontosabb adatra. Erre jó a régi is.

Schwartz
--
- Jó estét - zökkent le nehézkesen a tomporára. - Én vagyok a konyhamester ajánlata. Felajánlhatom önöknek a testrészeimet?

nincs értelme vitatkozni erről, egy szó árnyalatnyi jelentése szubjektív, dönteni elég egyértelmű lehet mondjuk egy poharat, lesz egy eredménye, miszerint már nem benne lesz a kávé

a megdönteni _szerintem_ sokkal inkább így értelmes:
"A newtoni fizika majd akkor "dől meg", ha a lejtőre tett vasgolyó nem gurul le, a sík felületen álló meg külső behatás nélkül elindul."
http://hup.hu/node/82752#comment-951312

de mint mondtam, ez szubjektív, leginkább talán attól függ az író mennyire akar hatásvadász lenni

Tudom, hogy a wiki nem hiteles információforrás, de itt egy idézet a wiki-ről:
"1905-ben Albert Einstein megalkotta a speciális relativitáselméletet, ami a teret és időt az egységes téridőben egyesíti. A relativitáselmélet másféle formulákkal írja le a különböző vonatkoztatási rendszerek közötti transzformációt, mint a klasszikus mechanika, ami szükségessé tette a relativisztikus mechanika kifejlesztését a klasszikus mechanika helyett. Kis relatív sebességkülönbségek esetén a két elmélet jóslatai megegyeznek. 1915-ben Einstein kiterjesztette elméletét a gravitáció magyarázatára is, megalkotva az általános relativitáselméletet, ami helyettesíti Newton gravitációelméletét. Kis tömegek és energia esetén a két elmélet jóslatai megegyeznek."

Alapvetően hitelesnek szoktam tekinteni, de allergiás vagyok a pontatlan fogalmazásra, főleg, ha az adott szöveget célzottan mások számára, információforrásnak írták.
A két egyenlet logikus, hogy NEM ADHAT ugyanakkora eredményt. Szokás azt mondani, hogy elenyésző a különbség. De ha valami nagyon kicsi, az != nulla. Nem egyeznek meg, egymás felé tendálnak, de soha nem is lehetnek egyenlőek. Ez nem hit kérdése, aki gondolja, nyugodtan számoljon utána. Lehet, hogy bizonyos számok után már csak a 32. tizedesjegy után lesz eltérés, de lesz.
Az elenyésző jelzőt valóban, nem véletlenül használjuk. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ott van. Csak, mert az adott számításnál nem lényeges ilyen szinten a pontosság, még nem lesz egyenlő két szám, amelyek amúgy nem is egyenlőek. :)
--
- Jó estét - zökkent le nehézkesen a tomporára. - Én vagyok a konyhamester ajánlata. Felajánlhatom önöknek a testrészeimet?

Azért válaszoltam így, mert NagyZ szokás szerint lekezelő volt.

Egyébként a fenti google maps-es hasonlatoddal nagyon nem értek egyet. Einstein pontosította azt, amit Newton mondott, hanem kiterjesztette a fizikai modellek érvényességét nagy sebességek/tömegek esetére. Talán helyesebb hasonlat lett volna a Google műhold és a Hubble űrtávcső.

mi az hogy nem értesz egyet? olyan nincs hogy helyes egy hasonlat (analógia), legfeljebb egy metafórába (modellbe) lehet belekötni
hasonlatot vagy érteni akar az ember vagy nem, utóbbi esetben úgy köt bele ahogy akar, tök mindegy hogy mi volt a hasonlat

(ráadásul még csak azt sem mondod hogy mi nem tetszik a hasonlatban és azt sem mondod mért jobb a másik)

ez olyan mint hogy azt mondom hogy "szerintem", erre pedig nem azt mondod hogy a fejemben lévő kép nem fedi a valóságot hanem hogy az nem igaz hogy azt gondolom amit leírtam; a hasonlat egy eszköz arra hogy megmagyarázzam mi van a fejemben,nem hogy nincs olyan hogy helyes hasonlat, még azt sem tudhatod mi lenne a jobb, hisz pont azért mondom a hasonlatot mert nem látsz a fejembe

picit a konkrét hasonlatról: a kisfelbontású kép a kis sebességeknek felel meg, a nagyfelbontású a nagyokra, newtonnak még nem volt olyan jó g.accountja hogy lássa mi történik amit einstein korában már láttak (akár távcsövekkel)

Látom, belátod már a tévedésedet, csak még nem akarod beismerni. Amit Einstein tett, arra a "kiterjesztés" inkább használható, mint a "pontosítás". Egyébként nem szeretnék szavakon lovagolni. Pusztán azért reagáltam az írásodra, mert jó szokásod szerint lekezelő volt.

Ponthogy pontosította. Newton elmélete szerint is mindent leírt, de Einsteint megmutatta, hogy mely körülmények között igaz csak az elmélete, ő szűkítette le a newtoni fizika határait. Így ez pontosítás. Valamint adott egy elméletet helyette, ami viszont lecserélte Newton elméletét.

Az uj elmelet pontositott (pontosabban definialta) a regi hatarait. A regirol azt hittek, hogy barmikor alkalmazhato, de pont Einsteint elmelete mutatta meg, hol nem es miert nem hasznalhato. Jo kerdes, hogy Einsteint elmelete hol nem hasznalhato? A kvantummechanikaval egyelore osszeegyeztethetetlennek tunik, ez okes. Na de kozmologiai leptekben hol derul ki az alkalmazhatosaganak a hatara, az jo kerdes.

Hmmm.
Egyesek nem ismerik el <> megbuktatták.
Valamit nem tudunk magyarázni vele <> megbuktatták.

Csak emlékeztetőül: Einstein nem azt mondta, hogy Newton hülye elméleteket talált ki, hanem (többekkel együtt) rávilágított a newtoni fizika hiányosságaira, valamint adott egy olyan új módszert, aminek a helytelenségét még senki nem tudta bizonyítani. Mégegyszer, a nem értek egyet vele, az még nem bizonyíték.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Einstein elméleteiről adtak ki magyar könyvet is. Egy fizikus írta: "A relativitás elmélet cáfolata", vagy hasonló címe volt.
Amikor Einstein benyújtotta az elméletét, gond volt. Volt ugyanis egy kísérlet, amelyet az akkori fizikával nem tudtak megmagyarázni. Ha jól emlékszem ez már vagy 20 éve húzódott. Nagyon kapóra jött a megoldás. Így hamar elfogadták. Később ugyan sikerült megmagyarázniuk a régi fizikai elvekkel is, de erre már senki sem figyelt. Mindenki elfogadta az új elméletet. Igaz az új elmélettel is vannak gondok. Ez a hajó lukas. Sok másik elmélettel próbálják betömködni ezeket a lukakat (pl. a soha ki nem mutatott mennyiségű sötét anyag).
Az emberi gondolkodás sajnos merev. Ha volt egy megfelelőnek tűnő megoldás ahhoz ragaszkodik. Lehet, hogy az egész egy tévút volt, de sok mindent meg lehetett vele magyarázni, vagy félre magyarázni. Így ezt elfogadta a tudományos világ. Ragaszkodik is ehhez, ha valaki mást állít, az sarlatán. Ahhoz, hogy ezt "kidobják", ismét egy olyan krízis kellene, mint az 1900-as évek végén volt. Viszont, ha jól átgondoljuk, milyen kevés területen alkalmazzuk az új elméletet. Nem láthatunk bele abba sem, hogy mennyi korrekciót használnak az esetleges eltérések miatt.

Az általános relativitáselmélet klasszikus tesztjei mind a relativitáselméletet támasztják alá. A sötét anyag, a fekete lyukak azok mind az elméletből következő entitások, nem pedig feltételei az elméletnek. Ha lesz olyan fizikus, aki úgy cáfolja meg az elméletet, hogy mutat helyette egy másikat, amelyik kevesebb előfeltételezésből építkezik, és több dolgot meg tud magyarázni, valamint a kísérletek igazolják, akkor az lesz a tér elmélete. Egy elméletet nem lehet úgy céfolni, hogy "hát még nem figyeltük meg a sötét anyagot, tehát nem is létezik, ezért hibás az elmélet". Adni kell helyette egy jobbat.
Van jopar probalkozas:
http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitation#Recent_alternative_theories
Ezeket nezve:
http://en.wikipedia.org/wiki/Modified_Newtonian_dynamics - nem egyezik az elorejelzese a tapasztalateval, igy el kell vetni
http://en.wikipedia.org/wiki/Scalar-tensor-vector_gravity - amiket elorejelez, pont azokat jelzi az einteini elmelet is, azaz nincs benne semmi tobb
http://en.wikipedia.org/wiki/Self-creation_cosmology - ez levalthatja az elmeletet, persze csak az uj, modositott formajaban. Tesztelni kell meg. Ne feledjuk, az einsteinti elmelet elso tesztjere 4 evet, a normalisabb tesztekre kb 40-50 evet kellett varni
http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_as_an_entropic_force - erdekes elmelet, utana kene nezni, hogy mikepp tesztelheto

A legtobb elmelet itt is az einsteini egyenletekbol indul ki, azokat modositja (az utolso elegge nagy kivetel, es talan a legerdekesebb) Szo sincs rola, hogy Einstein baromsagott mondott, legfeljebb az akkori tudasunk szerint a legjobb elmeletet adta (ez 1915-ben volt, azota joval tobbet tudunk az Univerzumrol). A fenti elmeletek mindegyike abbol indul ki, hogy a vilagegyetemben talalhato gravitaciot a terido gorbulete okozza, a teridot pedig az anyag gorbiti meg. Ez volt a nagy einsteini gondolat, amely alapvetoen eltert a newtoni gravitacio = ero fogalomtol. Van par erdekes es konkuirrens elmelet, amely nem a gravitacio geometriai elmelete, ezeket lenne erdemes kutatni es vizsgalni. Einstein abban alkotott nagyot, hogy fogalmilag alakitotta at a fizikai vilagrol, es a gravitacio mukodeserol alkotott kepunket. Az egyenletei lehet, hogy ma mar nem felelnek meg a kiserleti bizonyitekoknak (lasd Pioneer-anomalia), de maga a fogalmi keret, amit ad nekunk az elmelet, kielegito. Kivancsian varom, mikor lesz paradigmavaltas a gravitacio elmeleteben.

Én inkább úgy értelmezem az elméletet, ha nincs sötét anyag mégsem olyan mennyiségben, akkor az egész elméletet bukik.
Én itt elsősorban nem a cáfolatra hegyezném ki a ceruzámat. Hanem az emberi gondolatmenet buktatóira. Azért mert mindenki elfogad valamit, nem biztos, hogy igaz, és belül nem érzi úgy, hogy valami nem stimmel. De ha ezt kimondaná egy tudós, akkor sarlatán, bukja az egész tudományos karrierjét.
Tudtommal más módszerekkel is megtudták magyarázni a tapasztalatainkat. Pl. a már említett éteren alapuló régi fizika. Mégsem ezt alkalmazzák, aki ezzel jön elő már sarlatánnak van bélyegezve.
Pedig lehet egy gondolatmenet zsákutca is. Lehet, hogy évszázados fejlődési zsákutcába sikerült bejutnunk egy hibás elmélet miatt. Ha majd több dolgot tudunk kimérni, akkor lehet, hogy rájövünk a hibáinkra, de akkor is igyekszünk majd előbb megmagyarázni a mostani fizikával. Bonyolítjuk a képleteinket tovább, kitalálunk új "sötét anyagokat", csak, hogy meg tudjuk magyarázni, miért működik mégis úgy az a fránya gravitáció mint Einstein kitalálta. :-)
Esetleg még több évszázadig is eltart még mire rájövünk, hol tévesztettük el, kidobjuk az egészet, majd egy vagy gyökeresen más képet alkotunk, vagy pedig rájövünk pl., hogy az éter elméletet kellett volna tovább vinni. Az pedig ami elsőre látszólag megoldotta a problémát, valójában félrevitte az egész tudományos életet.

Sarlatán! :D
Én meg troll :)
A fizikusok már kimondták, hogy nincs semmi. Anyag sincs. Igaz, ezt a budhisták már évezredek óta mondták. Meg asszem a védákok is.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

"Azért mert mindenki elfogad valamit, nem biztos, hogy igaz,"
Azert fogadjuk el, mert egyezik a meresek eredmenyevel. Nem azert, mert esszerunek tunik. A relativitaselmelet minden, csak nem eppen esszeru, illetve nem eppen intuitiv. Megis egyezik a tapasztalatokkal.
"Tudtommal más módszerekkel is megtudták magyarázni a tapasztalatainkat. Pl. a már említett éteren alapuló régi fizika."
Ponthogy az eteren alapulo fizika nem tudta megmagyarazni a fenysebesseg allandosagan (lasd: Michelson-Morley kiserlet). Valamint a mai meresek mind cafoljak az eterhipotezist.
Az eter elmeletet azert nem lehetett tovabb vinni, mert nem egyezett a tapasztalatokkal. Ha lesznek olyan meresi eredmenyek, amelyeket az einsteini elmelet semmifelekeppen nem tamaszt ala, sot ellentmond neki, akkor azt is el fogjuk vetni. Viszont majd olyankor a jovoben az eterhipotezis tovabbra sem lesz igaz, mert a neki ellentmondo mereseket akkor is el lehet majd vegezni.

"Az pedig ami elsőre látszólag megoldotta a problémát, valójában félrevitte az egész tudományos életet."
Nem csak megodlotta a problemat. A tudomanyos elmeletek nem csak problemakat oldanak meg, hanem prediktiv erejuk is van. Amikro Einstein 1915-ben eloadta az altalanositott relativitaselmeletet, akkor a cikkjeiben 4 tesztet adott, amellyel lehet tesztelni az elmeletet, es elvetni, ha az hamis (falszifikacios kriterium). Semmilyen meresi eredmeny nem tamasztotta ala akkor az elmeletet, azonban a meresek Einstein elmeletenek adtak igazat a tobbi elmelettel szemben, ezert vetettek el a tobbit: ellentmondtak a valosagnak. Itt bovebben utananezhetsz: http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_general_relativity

Hidd el, ha az altalanos relativitaselmelet nem mukodne, akkor keresnenek masikat, mert hasznalhatatlan. De megis mukodik. Hasznaljuk a GPS-ekben, az urtavcsovekben, sokmindenhol.

Arrol, hogy hogyan mukodik a tudomany, mikor jo es mikor rossz egy tudomanyos elmelet, ajanlom ezt elolvasni:
http://szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php

Az első 2-re:
Pont azért jött be a képbe a sötét anyag mert nem tudták pl. megmagyarázni, hogy a nagy ősrobbanás hogyan fordulhatna vissza, valamint egyes esetekben pl. a fény görbülését sem.
Tudtommal pont 1918-ban vagy 22-ben jelent meg egy cikk, ami az éter alapján magyarázta meg ennek a kísérletnek az eredményét. De erre már akkor senki sem volt vevő. Csak az tűnt "tudományosnak", aki az új szerint magyarázott mindent.
Szerintem az éter elmélet pl. magyarázatot adhat egyből a határozattlansági elméletre is.

Az utolsóra:
Erre írtam azt, hogy egy elmélet lehet helyes több mérési eredményre is, de mi van, ha a másik elméletbe is ugyanannyi energiát fektetnek be, mint ebbe? Lehet, hogy azzal is meg tudták volna magyarázni?

Tudományos módszerekről vannak már tapasztalataim. Nagyon zárt körben gondolkoznak. Erre példa, ha már a magyar nyelvnél tartunk a folyamatok nyugati szemmeli átláthatatlansága. Pl. a teknős paradoxon. Ők el tudnak vitatkozni erről több ezer éven át is. Pedig nekünk magyaroknak pont fordítva van: Mit bonyolítják el ezt, amikor egyértelmű folyamatról van szó?
Nem tudják egységben látni a világot. Mindig csak részelemeket vizsgálnak. Tudományos bizonyítékok sokszor csak kreálmányok. Pl. láttam egy képet, hogy az egyik ősember koponyája teljes egészében megegyezik egy mai csimpánzéval. Ez persze nem jelenti azt, hogy az evolúció hibás, de azt jelentheti, hogy több esetben is így járnak el. Vagy pl. a nemrég kirobbant néhány klímatudós esete, akik "véletlenül", hogy az elméletüket igazolják néhány "zavaró" adatsort kivettek. Ugyanez az egyik ensz jelentésben is. Vagy pl. egy szkeptikus beszélgetésen, ahol a pszichológus mindenképpen arról szerette volna meggyőzni a halálból visszatért embert, hogy csak az agyának az oxigén hiánya okozta a látottakat. Pedig Ő sem tudhatja biztosan, hogy melyik elmélet igaz erre az esetre. Ezt csak akkor derül majd ki, ha meghalunk. Onnan meg még nem tudtunk tudományos eredményeket visszasugározni :-)

"Tudtommal pont 1918-ban vagy 22-ben jelent meg egy cikk, ami az éter alapján magyarázta meg ennek a kísérletnek az eredményét"
Ebben az esetben ott tartunk, hogy az elmeletet igazitjuk a tapasztalathoz. Sokszor igy probaltak meg Newton elmeletet is a kiserletekhez igazitani, ebbol lett az eterelmelet, mert olyan dolgokra adott magyarazatot, amire Newton elmelete onmagaban nem. Az eterelmelet altal adott predikciok (korlatlan sebessegek, a sebessegek addicios tetele, stb.) bebizonyosultak, hogy nem tarthatoak. Az eterelmelet kulonben is csak az elektromagneses sugarzas terjedese miatt letezik, nem ad magyarazatot a gravitaciora, az idodilataciora, a voroseltolodasra, a gravitacios lencsekre, a fenyelhajlasra, stb. Ezeket a dolgokat a relativitaselmelet nem magyarazta, hanem elore jelezte, hogy "amennyiben igaz a relativitaselmelet, akkor ezeket a dolgokat meg fogjuk figyelni". Es megfigyeltuk. Az eterelmelet mi olyan dolgot tud mutatni, amit meg nem figyeltunk meg, de az elmelet szerint megfigyelheto, letezo entitas? ha lenne ilyen, lehetne tesztelni az elmeletet. Einstein elmeletet lehet tesztelni, es a tesztek nem mondtak neki ellent, sot Einstein maga mondta, hogy egy teszt is megdontheti az elmeletet. O hitt legtisztabban abban, hogy egy elmelet akkor es csak akkor jo, ha a valosagot magyarazza meg (lasd a EPR-paradoxon kapcsan irt cikket). Az eterhipotezis nem magyarazza meg ezeket a dolgokat, es az elorejelzesei, felvetesei kiserleti alapokon cafolhatoak.

"de mi van, ha a másik elméletbe is ugyanannyi energiát fektetnek be, mint ebbe? Lehet, hogy azzal is meg tudták volna magyarázni?"
Barkinek szive joga van ra, hogy elvegezze a munkat. Einstein nagyreszt egyedul, par tarsanak technikai segitsegevel egyutt alkotta meg az elmeletet. Jo munkat az eterelmelet vizsgalatahoz!

Tudomanyrol beszeltunk, termeszettudomanyrol, nem tudom miert kevered ide a filozofiat a teknosparadoxonnal. A filozofianak semmi koze a termeszettudomanyhoz. A termeszettudomanyban kiserletekkel, meressel alatamasztott elmeleteket lehet csak helyesnek gondolni. Persze, filozofalgatni lehet sokmindenrol, de az nem lesz tudomanyos elmelet, csak teoria. Az, hogy a klimatudosok lebuktak, pont annak a jo peldaja, hogy akinek a tudomanyban nincs igaza, az ki fog derulni. Sok altudomanyos kerdesben viszont mar maguk a tudosok sem tudnak abban megegyezni, mit is allitanak, mirol is van szo. Lasd homeopatia.

"Vagy pl. egy szkeptikus beszélgetésen, ahol a pszichológus mindenképpen arról szerette volna meggyőzni a halálból visszatért embert, hogy csak az agyának az oxigén hiánya okozta a látottakat."
Ilyet tudos nem tesz. Ott vannak a meresi eredmenyek a kiserletekbol, azoknak kell meggyoznie az embereket. Nem szuggeralasrol van itt szo, hogy marpedig higyy, hanem kokemeny kiserletezesrol. Ha a kiserlet eredmenye azt mutatja, hogy oxigenhiany miatt van a dolog, akkor amiatt van. A tenyek makacs dolgok.

Első 2 rész:
Az a bizonyos sötét anyag.
"Ebben az esetben ott tartunk, hogy az elmeletet igazitjuk a tapasztalathoz" - idézet Tőled. ;-)
Nem állítom, hogy a relativitás elmélet nem jól írja le a ma ismert világot. Viszont itt is vannak hiányosságok. Olyan szinten kellene elmélyednem ahhoz, hogy más elmélettel is hasonló eredményeket hozzak, ezt pedig cáfoljam, mint több ezer elmúlt 100 évben élt tudós. Itt nem csak az alapokról van szó amit Einstein rakott le, hanem az azóta összegyűlt tapasztalatok és magyarázatuk is ebbe a témakörbe tartozik. Voltak tudósok akik más nyomokon jártak, de ők sorra mellőzve lettek. Így a munkájuk sem adódhatott össze, nem ugyanannyi befektetés történt az egyik irányba, mint a másikba.
Ez még érthető is lenne, hiszen a jobb elmélet kiszorítja a hiányosabbat. Én nem erre szeretném felhívni elsősorban a figyelmed, hanem arra, hogy ha egy elmélet elfogadottá válik, akkor attól függetlenül, hogy helyes, vagy nem, sokáig tarthatja magát még az után is, hogy már rájöttek, hogy nem igaz. A tudósok közt is van egyfajta "csorda effektus".

Filozófia: Itt egy gondolkodási hibára szerettem volna felhívni a figyelmet, amely ugyancsak jellemző. Részelemeket vizsgálnak tudomány címen, nem egészet. Ez nagyon jellemző a nyugati gondolkodásra. Mindent feldarabolunk.

Arról, hogy a klímatudósok lebuktak: Itt valószínűleg sokkal több hamisítás folyik mint amit ismerünk. A súlyosabb dolgok kárára a CO2-őt hangsúlyozzák túl. Találtam sokkféle anyagot ezzel kapcsolatban. Az ellentudósok mind arra hivatkoznak, hogy az egyetemeken csak a megerősítő bizonyításokra kapnak pénzt. Sőt több esetben tudományos pályájuk forog kockán, ha kimondják az igazat. Mindenesetre ellenőrizni őket nem tudtam. Találtam ugyan cikkeket, melyek azt bizonygatták amit ők (pl. nőttek pálmafák is a sarkkörön régen), valamint a CO2 növekedések a légkörben 800 éves eltolódással jelennek meg a felmelegedések utóhatásaként. Itt pl. a CO2 oldal, mindig olyan 400 ezer éves időszakot mutogat. Ha egy kicsit távolabb visszamennének, akkor látnánk, hogy sokkal több CO2 is volt a levegőben mint most. Ha egy kicsit rövidebb lenne a táv, akkor láthatnánk, hogy tényleg van-e 800 éves csúszás vagy nem.
Súlyosabb dolgok számomra:
- élővilág kapcsolódó rendszereinek tönkretétele (erdők stb. eltűnése -> csapadék csökkenése)
- talaj erozió
- mérgek (műtrágyák, vegyi anyagok, műanyagok)
- vízszabályozások

Jó, tekintsünk el a pszichológustól. Őt ne tekintsük tudományos etalonnak. Tényleg nem tudományosan járt el. Nem minden tudósra általánosítható ez.

"Filozófia: Itt egy gondolkodási hibára szerettem volna felhívni a figyelmet, amely ugyancsak jellemző. Részelemeket vizsgálnak tudomány címen, nem egészet. Ez nagyon jellemző a nyugati gondolkodásra. Mindent feldarabolunk."
Ez nagyon egyszeruen azert van, mert csak reszekrol lehet megmontani azt, hogy amit tudunk, azt milyen forrasbol tudjuk. Gondolj bele, pont az egy kiserlet lenyege pont az, hogy "ha minden mas kulso korulmeny megegyezik, akkor lejatszodik-e a jelenseg vagy nem". Pont a kontrollalt kornyezet a lenyeg, ha egy hatast vizsgalunk. Ezert lehet csak reszeket es nem az egeszet vizsgalni akkor, ha azt akarjuk, hogy ha tudunk valamit, akkro tudjuk, hogy honnan tudjuk.

Igen, ebben igazad van. Nehéz összetettebb rendszereket vizsgálni.

Viszont említek egy példát, ahol már nehézségekbe ütközik ez, pedig nagyon nagy hatással lehet ránk:
Grandpierre Attila vetett fel egy elméletet:
A bolygók gravitációs tere hatással van a napunkra (így pl. bármi ami gravitációs hatást fejt ki a napunkra, pl. a galaxisunk középpontja is). Ár-apály jelenséget hoznak létre, így szabályozzák a napkitöréseket, a nap fúziós működését stb.
Itt nem tudunk csak 1-1 objektumot vizsgálni. Nem tudunk másik napot létrehozni, hogy mérjük a hatásokat. Itt csak hosszú távon tudnánk megfigyelni, figyelembe venni az általunk tudott nagyobb gravitációs hatásokat - akkor is, ha a nap ellentételes oldalán hat. Ha feltételezzük is, hogy mi megy végbe a napban, akkor is csak a hosszútávú megfigyelések erősíthetik ezt meg. Laborban nem lehet ekkora méretben dolgozni.

Igen, ebben igazad van. Nehéz összetettebb rendszereket vizsgálni.

Viszont említek egy példát, ahol már nehézségekbe ütközik ez, pedig nagyon nagy hatással lehet ránk:
Grandpierre Attila vetett fel egy elméletet:
A bolygók gravitációs tere hatással van a napunkra (így pl. bármi ami gravitációs hatást fejt ki a napunkra, pl. a galaxisunk középpontja is). Ár-apály jelenséget hoznak létre, így szabályozzák a napkitöréseket, a nap fúziós működését stb.
Itt nem tudunk csak 1-1 objektumot vizsgálni. Nem tudunk másik napot létrehozni, hogy mérjük a hatásokat. Itt csak hosszú távon tudnánk megfigyelni, figyelembe venni az általunk tudott nagyobb gravitációs hatásokat - akkor is, ha a nap ellentételes oldalán hat. Ha feltételezzük is, hogy mi megy végbe a napban, akkor is csak a hosszútávú megfigyelések erősíthetik ezt meg. Laborban nem lehet ekkora méretben dolgozni.

Ugyanez igaz a klímaváltozásra is. Megtaláltak egy jelenséget, mely szerint a CO2 a levegőben még átengedi a fényt, majd az hőt már visszafelé nem. Megpróbálnak csak erre az 1 elemre lőni. Majd, mivel a laborban tapasztaltakkal nem tudják egy bolygónyi dologra ráhúzni, igazítják az elmélethez az adatsorokat.

Már bocs, de ez hülyeség, tudománynál nem számít a származás. A relativitáselmélet pedig változatlanul is csak egy elmélet, ami leírja bizonyos pontossággal a világ működésének egy részét.
Ha lesz jobb elmélet, azt fogják sztárolni, viszont jelenlegi alkalmazási területein egyelőre viszonylag jól bevált a relativitáselmélet... 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

TTK fizika szak. Hát végülis minden csak egy elmélet .. most szerintem ez érv?
A tudományban nincs származás .. én ezzel egyetértek nem is Einsteinnel van a baj mer mindenki abban hisz amiben akar. Hanem azzal Nobel díjat csak Einsteineknek osztanak, pedig rengeteg zseni van volt és lesz akiket le se szarnak és sok vannak voltak és lesznek akik bármilyen vitatott vagy jelentéktelent alkottak sztárolni fognak. És általában erről nem is a tudos tehet ... szerencsétlenek többnyire áldozatok akár melyik táborba is tartozzék.

Nobel-díjat erdetileg azért osztanak, mert egy és pontosan egy előző évi eredményt akarnak díjazni.
Az irodalmi Nobel-díjak most már általában életműdíjak, míg a természettudományos Nobel-díjak nem előző évi eredmény alapján születnek, hanem akkor, amikor igazolást nyernek.
Einstein is 1922-ben kapta meg az 1921-ik évi fizikai Nobel-díjat, mert eléggé nagy vita volt abban, melyik eredményéért is kapja meg, végül nagyon finoman, politikailag korrekten fogalmazva a fényelektromos hatás törvényének felfedezéséért kapta. A relativitáselméletért nem, mert akkor az még nem volt bizonyított. Most pedig egy olyan elmélet, amely egyre jobban alátámasztott.

A relativitás elmélet nem egyre inkább alátámasztott hanem cáfolt. Valóban nem is ezért kapott Nobel díjat. A fényelektromos hatás törvényének felfedezését MAx Planck munkája előzte meg, meg még sok más.
De nem szándékoztam efféle vitákba belemenni csak közöltem hogy a relativitás elmélet ma már nem igazán állja meg a helyét ... és ezt nem csak bizonyos körök firtatják hanem felsőoktatásba is jelen van. ennyi

A relativitáselmélet melyik része, az ami tuti nem úgy van, ahogy van? A gravitáció geometriai szerkezete, vagy maga az einsteini térelméletek? Einstein nagy műve az volt, hogy a világképet módosította a geometriai szerkezetre való áttéréssel a gravitáció elméletében. A konkrét egyenlete lehet hibás, ő is javította, amikor kiegészítette a kozmológiai állandóval, amit később megint visszavont, de 1998-ban belátták, hogy a Világegyetem gyorsulva tágul, így mégis kell az egyenletbe. Persze ettől még az egyenlet lehet hibás, hiszen a megfigyeléseink ma már jóval több dologra vonatkoznak, azonban a gravitáció geometriai szemlélete még mindig a legjobb, amit tudunk adni (gravitont még nem találtak, csak feltételezett részecske).
A relativitáselmélet egyik predikcióját, a gravitációs hullámok létezését még most is kutatják (LIGO és hasonló kísérletek), illetve a Gravity Probe B eredményei még feldolgozás alatt állnak a framedragging-gel kapcsolatban.

Pontosan mely pontokon nem állja meg a helyét a relativitáselmélet?

"mert eléggé nagy vita volt abban, melyik eredményéért is kapja meg, végül nagyon finoman, politikailag korrekten fogalmazva a fényelektromos hatás törvényének felfedezéséért kapta"

Ez egy tudománytörténeti kacsa, amit valamiért nem lehet kiirtani a közgondolkodásból. Pont annyi az igazságtartalma, és pont annyira értelmes is, mint az, hogy a kínai nagy fal látszik a Holdról.

Valójában amikor Einstein a Nobelt megkapta, akkorra a relativitáselmélet, legalábbis a speciális része egy lefutott, magától értetődő, majdhogynem triviálisnak számító dolog volt az élvonalbeli fizikusok számára. A megjelenése utáni egy évtizedben végigrágták azokat a paradoxonokat, értelmezési kérdéseket, amiket a mai értetlenkedők szoktak büszkén felhozni, hogy "dehát a pajta meg a pózna, meg az ikerparadoxon, és ez megdönti!!!1" - de 1921-re az első vonalbeli fizikusok mind* megértették és elfogadták az elméletet. Ezt az is bizonyítja, hogy az ezután következő évtizedben már milyen magától értetődő módon számoltak vele, és milyen hamar megvolt a sima kvantumelmélet (Schrödinger, Heisenberg) után annak relativisztikus kiterjesztése (Dirac). Eleve, a relativitáselmélet, (ill. megint csak annak speciális része) nagyrészt "benne volt a levegőben" már Einstein 1905-ös cikke előtt is, az elmélet számos megállapítását és levezetését korábban mások már publikálták (Lorentz, Poincaré pl.). Einstein érdeme annyi, hogy ezeket a meggondolásokat frappáns módon egy egységes logikai rendszerbe foglalta. Gnädig Péternek volt egy előadása arról, hogy a specrelt igazából már 1870 körül meg lehetett volna csinálni, mert akkor is már minden adott volt hozzá. (Az általános relativitáselmélet más tészta, az jórészt teljesen Einstein érdeme, és sokkal bonyolultabb mind technikai - az egyenleteket fel sem lehet írni alapos differenciálgeometriai ismeretek nélkül -, mind filozófiai szempontból.)

Ezzel szemben a fényelektromos hatás magyarázata, amiért úgymond "vígaszként", "politikai korrektségként" kapta Einstein végül a díjat, egyáltalán nem volt annyira elfogadott 1921-ben, mint a relativitás elmélete.
Ennek az az oka, hogy ennek a hatásnak az Einstein által adott magyarázata feltételezte az atomok és a fotonok, mint valós, fizikai objektumok létezését, azaz azt, hogy az anyag és a fény diszkrét elemekből áll és nem folytonos - a magyarázat nem is volt értelmezhető ezek nélkül. És ez egy borzasztó nagy paradigmaváltásnak számított: talán nehéz ma elhinni, de az 1910-20-as években sokan még mindig csak egy kényelmes matematikai módszernek, fikciónak tekintették az atomot ill. a fotont.

A Nobel-bizottság döntése tehát éppen hogy egy merész, haladó kijelentésnek számított: a fényelektromos hatás magyarázatának elismerésével egy akkor még igencsak megosztónak számító kérdésben kötelezte el magát a bizottság az egyik, a később helyesnek bizonyult oldal mellett.

* most a politikai alapú (Lénárd Fülöp, Deutsche Physik) és a simán hülye, kispályás ellenkezőkről nem beszélek.

Pont ezaz, hogy politikai megfontolások (pont Lénárd Fülöp és társai) miatt kapta ezért a Nobel-díjat, nem pedig tudományos megfontolások miatt. Ez hasonló, mint a tavalyi Nobel-békedíj.

A specrel az igazából nem is fizikai jellegű elmélet, inkább a világfelfogásunkhoz van köze (Einsteint előtt már mások is hasonlókat javasoltak), hiszent mint írtad, az eredményei benne voltak a levegőben, azonban nem volt mögöttük az a fajta világfelfogás, mint a mások általá kidolgozott elméletekben, viszont az áltrel tényleg az ő érdeme.
Rosszul fogalmaztam igazából: a vita azon volt, hogy melyik mondatot írják oda a díj indoklásához, melyik eredményt tüntessék fel, és ez lett a közös nevező.
Érdekes az is, hogy annak ellenére, hogy Einstein (is) bizonyította be cikkeivel az atomok létezését, illetve adott statisztikai módszert a vizsgálatukra, valamint egyes eredményei a kvantummechanika alapját képezték, életében nem tudta elfogadni a következményeit (főként a koppenhágai értelmezést), sőt a híres Bohr-Einstein vitákban komolyan támadta is azokat.

Ne haragudj, de te egy zseni vagy? Ha nem, akkor semmi jogod egy zseni elméleteit hülyeségnek nevezni, még ha azt is hallod/olvasod valahol, hogy megbuktatták. Ha így lenne, ettől zengene az újságoktól a rádión és TV-n át egészen az internetig minden, Einstein a legismertebb és legelismertebb tudós, akinek a nevével mindenki tisztában van.

Nana, ez is rossz felfogás, a tekintélyelvnek a tudományban nincs helye. Természetesen meg lehet kérdőjelezni Einstein eredményeit, de nem alaptalanul. Aki azt mondja, hogy Einsteinnek nem volt igaza, mutassa meg azokat a mérési eredményeket, amelyek ellentmondanak az általános relativisátelméletnek.

Einstein azt bizonyította be, hogy a newtoni fizika csak bizonyos feltételek teljesülése esetén igaz. Nem lényegtelen, hogy az emberek jelentős része az egész életét úgy éli le, hogy ezek a feltételek teljesülnek. Vagy ha nem, akkor azt nem veszi észre. Emellett azt is leírta, milyen törvények igazak akkor, amikor azok a bizonyos feltételek nem teljesülnek.
Az csak egy újságírói baromság, hogy megdöntötte.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Na ja. A newtoni fizika majd akkor "dől meg", ha a lejtőre tett vasgolyó nem gurul le, a sík felületen álló meg külső behatás nélkül elindul. (és most nehogy elkezdjünk itt olyan kísérleti összeállításokat találni, ahol ez megtörténik. Egyszerű vasgolyóról, és egyszerű lejtőről van szó.)

( tomaza | 2010. 02. 08., h – 16:43 )

nem tudom miért kell ehhez index, a newtoni fizika már sokkal régebben megdőlt, pl amikor fűrésszel az embert kettévágják és mégis tovább integet a színpadon.. a cikkben se láttam semmi mást (bár indexet nem tudok olvasni valahogy minden sor után becsukódik az ablak) és ezen az előbbi videón se

:D

( bambano | 2010. 02. 08., h – 16:54 )

arra azért felhívnám a figyelmet, hogy a szentkoronaradio.hu weboldalt rendszerint nem tekintik hiteles forrásnak.

Igazából a Szent Korona Rádió háromféle forrásból szerez híreket:
1. más oldalakról vesz át változatlanul (forrásmegjelöléssel)
2. más oldalakról vesz át és átfogalmaz (forrásmegjelöléssel)
3. saját kútfőből

Az első eset többnyire általános hírek esetén történik, s mivel az indexről is vesznek át híreket, nem lehetnek kevésbé hitelesek náluk. Mindig jelzik honnan származik a hír, vagyis a hitelesség itt nem az ő gondjuk...

A második eset többnyire politikai témájú hírekről szól, ahol az ideológiai különbség miatt fogalmazzák át a tartalmat. De ettől nem lesz kevésbé hiteles a hír, maximum kevésbé szalonképes bizonyos körökben. Főleg, hogy átvett hírről beszélünk, ahol ugye a hitelesség szintén az eredeti forrás problémája...

A saját kútfőből írt híreknél lehet egyedül a hitelességüket megkérdőjelezni, de én nem tenném. Pl. Budaházyék sukkorói nyomozása is teljesen hiteles hír volt, nagyot is szólt. Sokan nem is tudják, hogy ezt a botrányt ők robbantották ki. Mert ugyebár a forrásmegjelöléssel az indexhez hasdonló oldalak nem mindig élnek, főleg ha radikális portálokról szereznek információt.

Szóval nincs olyan nagy baj a srácok hitelességével, a megfogalmazásbeli dolgok meg majd alakulnak. Elvégre fiatal a csapat.
De ne feledjük tiszta versenyben nyerték meg a Zene.hu legnépszerűbb webrádió 2008 címét. Biztos van ennek is oka...

Üdv: Tamaas

writeonly témára?? :D

(tipikus áltudományos topik, ahol nincsenek definíciók, axiómák, közös szókincs, másik meghallgatása, csak egy lehetőség hogy olyan helyre kiabálja be az ember a véleményét a világról ahol biztosan nem tudnak neki ellentmondani hisz a logika is innen messze jár; én is fentebb a "megdönteni" szó nem definiáltságából már mennyi felesleges szót elhasználtam:) )

( agolon | 2010. 02. 08., h – 17:50 )

Aki kicsit olvasgat, az tudja, hogy a most elfogadottnak ítélt elméletek már régen túlhaladottak.
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

( STP | 2010. 02. 08., h – 18:12 )

Vannak akik a terrakotta sereg eredetiségét sem hiszik el, így felmerül a kérdés, hogy ez valódi e.
Kínában pikk-pakk összeraknak egy ilyet.

( agolon | 2010. 02. 08., h – 22:11 )

SZVSZ a szerbiai piramisok érdekesebbek, mint téma.
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

Ez semmit nem bizonyít, legfőbbképpen azt nem nem, hogy "nincs ott semmi", hiszen így kezdődik a Wiki: "tudományos közvéleményt egyelőre megosztja a furcsa felfedezés". Láttam én már ezeknál markánsabb érveket és ellenérveket is. Legjobban az tetszett amikor egy "tudós" azt nyilatkazta, hogy "... tudomásom szerint abban az idóben nomád népek éltek azon a környéken és nem rendelkezhettek a piramis építés technológiájával, tehát nincs ott piramis...". Ez egy kicsit kiverte a biztosítékot. Megnéztem rengeteg képet(nyáron személyesen fogom), az biztos, hogy emberi kéz nyomai találhatók, Hogy mit építettek, az majd kiderül ha előrehaladottabbak lesznek a feltárások.
Mindenesetre gyanúsan sok a ferdítés, sumákolás, félremagyarázás, elhallgatás. Ha igaz, hogy tényleg piramisik vannak ott, a tudós társadalom miért nem ugrik rá a feltárásokra? Hiszen óríási szenzáció lenne, és járna vele a hírnév is. Bár ebben az esetben is az amatőr régész barátunké lenne a legnagyobb hírnév. Miért akarják íróasztal mellől eldönteni, hogy mi van ott? Mitől félnek, mit találhatnak? Lehet, hogy újra kellene a történelem egy részét. Egyébként rá is férne, nagy hazugság az egész.

Amúgy beszéltem egy másik tudóssal, aki szerint az érintett tudós tudomása téves, alapvetően nomád népek nem éldegelnék csakúgy valahol, különösen nem az érintett helyen az érintett időszakban, ami persze nem erősíti meg, hogy valóban piramisok lennének, de cáfolja a fenti a piramis-cáfolatot.

"hiszen így kezdődik a Wiki"

Az angol wikioldal meg úgy, hogy "Scientific investigations of the site show that there is no pyramid there"
Kiindulópont - ez csak ennyit jelent :).

"Ez egy kicsit kiverte a biztosítékot."

Miért, vannak a hatalmas illír birodalomról feljegyzések/leletek, amelyek szerint képesek lehettek hegynyi piramist építeni? Egy ilyen teljesítményre máshol az ókorban csak meglehetős méretű birodalmak voltak képesek, meglehetős méretű településekkel, de akkor hol vannak az illír városok romjai? Vagy mindössze három unatkozó, ám szuper erős egyetemista (vagy ezek ókori megfelelői) rakta össze, két kocka sörér?

"nyáron személyesen fogom"

Szerintem ez volt az egyetlen cél :). Mi másért keresné fel bárki turistaként azt a helyet? Lásd még a [http://en.wikipedia.org/wiki/Loch_Ness]Loch Ness[/url] környéki élelmes falusiakat.

"Mindenesetre gyanúsan sok a ferdítés, sumákolás, félremagyarázás, elhallgatás."

Hát igen, az áltudomány már csak ilyen :)

"Ha igaz, hogy tényleg piramisik vannak ott"

Akkor miért nem tudja ezt bizonyítani?

"Miért akarják íróasztal mellől eldönteni, hogy mi van ott?"

Miért próbálja a bosnyák Indiana Jones aurafotókkal bizonyítani, hogy az egy piramis?

"Mitől félnek, mit találhatnak?"

1, a nácik aranyát
2, csillagkaput
3, a mennyország kulcsát

"Az biztos, hogy emberi kéz nyomai találhatók."
Igen, mar csak meg kene allapitani, hogy mikori nyomok ezek. A neten kutatva talaltam, hogy a hegybe a kozepkorban barlangokat furtak, stb. Szoval nincs azzal gond, hogy emberi kez nyomai vannak ott, de mikoriak? Ez nem mindegy. Tudod, rendkivuli allitas rendkivuli bizonyitekok utan kialt.

Mintha Elvist is látták volna arrafelé.
A legtalálóbb mondat a Wikiből:
"A piramis létezése csak feltételezés. A tényt az elmélet felállítójának kell bizonyítani, és nem a szkeptikusoknak kell az ellenkezőjét. Az eredmények azonban eddig semmi olyat nem produkáltak, ami a piramis épített voltára, bármilyen emberi beavatkozásra bizonyítékot jelentenének. Attól még nem lesz bizonyíték egy feltételezés, hogy a napi sajtó bizonyított tényként számol be róla."

Egy hegyből attól még nem lesz piramis, hogy a völgy felőli oldalát stratégiai okokból viszonylag egyenesre gyalulják. Egy emberből attól még nem lesz régész, hogy Indiana Jones-kalapban parádézik. Egy földmunka nem attól lesz ásatás, hogy minden követ megszámoznak és elkerítenek sárga szalaggal. Attól még senkiből nem lesz zseni, hogy szembemegy a tudományos közvéleménnyel. Egy elmélet nem attól lesz helytálló, hogy hangosabban kiabálunk a cáfolatoknál.
Ilyesmi.

Tetszik... :))
Olyan dolgokról vitatkozunk, amik jóval születésünk előtt ott voltak, és elporladásunk után is ott lesznek... :)
Az ember max 100-120 évig él... ezek ott állhatnak pár 1000 éve... :)
Ott van pl Egyiptom, ie 3000 körül is gyártottak már egyet-kettőt, amik azóta is ott vannak... :)
Nos persze vannak olyan hangok, akik azt mondják, hogy az ottani piramisok max ie 1000 körül épültek, meg olyanok is, hogy ie 10.000 körül...
A kínai piramisok sem lehetnek nagyon újak... :)

A nagyon pici ősember lehetséges, talán valami környezeti változásra alakult így át, vagy ki tudja...

A newtoni fizikának teljes behatárolását, stb-t nem ismerem, mivel nem szeretem a fizikát... :) De eddig is megdőltek tételek, ezután is meg fognak...

Egyes vélemények szerint az első piramis építtetőknek egyszerűen tetszett, hogy a napfény megfelelő felhőzet esetén "piramis formát vesz fel", mások szerint egyszerűen ez volt a legegyszerűbb módja, hogy az ég felé próbáljanak emelkedni, megint mások szerint puszta véletlen, hisz évszázadokról és évezredekről van szó, esetleg általunk nem ismert kontinensek közti közlekedés is lehet a magyarázata, hogy több helyen is vannak. De a lényeg, hogy csak találgatások léteznek erre, de mind elégséges magyarázatot szolgáltat.

( golgota | 2010. 02. 09., k – 08:01 )

És azt hallottátok hogy fekete kakas vérivel, meg az békának nyálkájával, ha egy teljes éjszakán keresztül főzöd valpurgis éjjelén, no akkor abbúl olyan folyadék lesz, mi bezony semmire sem használható?
Nyeheheeeeeee

HUP = Hungarian UFO Portal

( psc | 2010. 02. 09., k – 10:31 )

Én egy olyan történetet hallottam, hogy eg magyar fasz - a nevére nem emlékszem, de meg fogom kérdezni - hónapok kutatómunkájával a dél-amerikai őserdőkben felkutatott egy indiántőrzset, akik a fény őrzőinek (vagy valami ilyesminek) hívják magukat.
Ők egy olyan piramist őriznek, ami belül színarany táblákkal van kirakva, mindenféle írásokkal.
A piramisba senki nem léphet be, azért őrzik. Aki bemegy, annak meg kell halnia.
Ez a faszi miután megtalálta a tőrzset, s a piramist, természetesen bement.
El is fogták, elkezdték rajta a rituális részét a dolognak, a faszi közben magyar nylven rimánkodott, hogy "kérlek, ne öljetek meg, hagy éljek tovább, stb.stb.".
Az indiánok vezetője egyszercsak felfigyelt a szövegre/nyelvre, felismert, s azonnal leállította a kivégzési szertartást, mondván, hogy "ez az ember az Istenek nyelvén beszél!"
A törzsfőnök azt is elmondta, hogy az istenek hagyták rájuk ezt a piramist, azt mondták, hogy oda senki sem léphet be, csak ők, és a piramisban az aranytáblákon a világegyetem összes tudása van leírva, s a Föld lakói még nem készültek fel rá, ezért kell őrizni.
Ám mivel a magyar kutató az törzs szerint az istenek nyelvét beszélte, megengedték neki, hogy belépjen, s még azt is, hogy egy aranytáblát elhozzon.
Az aranytáblákra ősmagyar ékírással van minden felírva.

Állítólag a boszniai piramis is egy ilyen aranytáblákkal bélelt építmény (ha a felfedezői még ki nem loptak mindent), melyekre szintén a világegyetem összes tudása volt felvésve, ősmagyar ékírással.

--

Nos, én ennyit tudok elmondani, meg annyit, hogy ezt az állítólagos elhozott aranytáblát szívesen megnézném, akár még fizetnék is érte, ha valaki ismeri ezt a magyar kutatót, ne tartsa magában. :)
A boszniai piramist is szivesen megnézném a saját szememmel, így aki tudja, hogy hol van, vagy hogy lehet odajutni, azt az infót is várom. :)
Ja, meg gondolom a kínai piramisok is ilyen ősmagyar istenek által állított, ősmagyar ékírással írt táblákkal vannak bélelve. :)

Félre ne értsetek, én is nagyon szeretném, hogy tényleg bebizonyosodjon, hogy a mi népünk a Kiválasztott, meg az Istenek leszármazottja, s hogy végül tényleg mi vezessük a világot fénybe és szeretetbe, de egy kicsit szkeptikus vagyok.... :)

ez ugyanolyan idiota baromsag mint a tobbi, ami terjed, es persze soha senki nem tud semmifele konkretumot felmutatni az ugyben
azon meg tessek elgondolkozni, hogy a mai magyar nyelvnek mennyi koze van az ekirasos osmagyarhoz? (elarulom: szinte a vilagon semmi, nincs az az ember aki felismeri ennyi ido tavlatabol, foleg ha ugyanaz az osmagyar nyelv ket kulonbozo helyen fejlodott 1000-1500 evig)

Hallottam én is amúgy, hogy volt valaki aki a nyelvét kutatta ilyen szempontból a dél amerikai indiánok közt. Az eredmény nyilván kétséges, főleg, hogy sajnos a legtöbb ilyesmit önjelölt "tudósok" végzik. Aki a sok (tényleg nagyon sok) tudománytalan hulladék helyett szeretne valami érdekeset olvasni, annak ajánlom ezt.
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

A könyvajánlóban volt:
"a honfoglalás korának primitív, nomád magyarjairól szóló délibábos hipotézis minden tudományos alapot nélkülöz."

Ez igaz. Ehhez még hozzátehetjük, hogy az alsóruházatot a pusztai nomádok adták Európának, valamint őseink (vagyis márakinek az ősei) találmánya volt a tejpor és az instant husi is.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Igen jól látod, a fülszöveg a kiadó kicsit túlfőtött dícsérete. A szerző példaértékű szerénységgel közelít a témához, több tíz oldalnyi irodalomra támaszkodva. A kiadó a Magyarok Háza, ezért köszönet nekik, a tipográfusuk ujjait viszont egyenként tördelném le.
__________________________________
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

A szóban forgó "fasz" valószínűleg Móricz János:
http://www.naput.hu/hatarok-nelkul/moricz-janos-kutatasai-1-resz
http://csillagosveny.uw.hu/ecu.html
http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=3042
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092809&evfolyam=V&sz…
http://magyartudastar.gportal.hu/gindex.php?pg=23446548

Elnézést kérek mindenkitől, hogy ilyen fasiszta, kirekesztő linkeket tettem ide, ahol nyilvánvalóan hülyeségeket beszélnek "faszok"! Nem szeretnék senkit sem győzködni, csupán megmutattam, hogy hol írnak az említett témáról.
Szerény személyemnek nem állt módjában meggyőződni a téma hitelességéről. Se cáfolni, se megerősíteni nem tudom. Nyomtatott formában már találkoztam az aranylemezek fényképével. Erről sem tudom, hogy mennyire hiteles, vagy mennyire nem az.

Hozzáteszem, az Eiffel-tornyot sem láttam még saját szememmel. És Einstein elméletét se láttam bizonytva. Tudom, ez az én hiányosságom. Nem is azért mondtam.

--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Nem tudom miért tőlem kérdezed. Ezt én nem tudhatom.
A fizika, mint tudomány némileg különbözik a történelemtől, mint tudománytól. A régészeknek nem kell kísérleteket végezniük. Valószínűleg ha valaki -tegyük fel- talál egy őslakos csoportot az esőerdőben, amelyik csoport magyarul beszél, akkor ott nem sok kísérletre van szükség, hogy azt mondhassuk, hogy magyarul beszélő őslakosok élnek X helyen. Ebből kifolyólag nincs is szükség tudományos alapokon azon agyalni, hogy valóban beszélnek-e magyarul az esőerdőben, vagy sem. Ennek cáfolatára, vagy bizonyítására oda kell utazni és saját szemmel megnézni őket. Ezért IMHO túlzás tudományos katyvaszként jellemezni például ezt a kérdést. Ettől függetlenül természetesen mindenkinek joga van azt állítani, hogy Móricz János hazudik. (A fizika részéhez nem szólnék hozzá.)
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

( psc | 2010. 02. 09., k – 10:39 )

A newtoni fizika hogy dőlhet meg, azt nem értem.
Az olyan egyszerű dolgokat ír le, amik szabad szemmel is megfigyelhetők, és nyílván valóak.

Vagy ha úgy vesszük, hogy más miatt viselkednek úgy a makroméretű testek, mint ahogy azt Newton leírta, akkor már meg is dőlt a relativitáselmélet és a kvantumelmélet kapcsán.
Csak ez sem igaz teljesen, mert ugyan a kvantummechanikával tudunk számolni egy makrotest összes atomjával akár, magára a makrotestre mégsem tudjuk alkalmazni. ezért azt mondják, hogy a kvantumelmélet a szubatomi méretű részecskék világát írja le, a newtoni fizika meg a makrotestek világát.
A relativitás-elmélet meg a kettő között van, az az atomi méretű "testek" világát írja le.

Várjuk az M-elméletet, ami mindent leír, minden méretű testre, részecskére ugyanúgy alkalmazható, és nincs bennük ellentmondás.
Sokak szerint be fog bizonyosodni, hogy ez a húrelmélet lesz, mások szerint pedig az fog bebizonyosodni, hgy mégiscsak van éter, és Einsten tévedett (amúgy erről elég érdekes fejtegetéseket lehet olvasni, nem szabad egyből kukába dobni a feltevést, meg kell vizsgálni ezeket az elméleteket is, sok mindent így jóvla egyszerűbben meg tudnak magyarázni, mint a relativitás-elmélettel, s látszólag nincs ellentmondás bennük), mások szerint pedig valami teljesen másra fogunk bukkanni az LHC segítségével.

Akkor jonnek elo a relativisztikus hatasok. Lathato a Lorentz-transzformaciokbol, hogy kis sebessegek eseten a hossz-kontrakcio es az ido-dilatacio elenyeszo, viszont minel nagyobb a sebesseged, annal erzekelhetobb. A pontos GPS-hez ezeknek a hatasoknak a figyelembe vetele elengedhetetlen.

ertsd.: A vizsgalt folyamatban resztvevo dolgok (testek) sebessegenek nagysaga a fenysebesseg nagysaganak a kozeleben van. De mondjuk ez igazabol a specialis relativitas elmeletnel van. Az altalanos relativitas elmelet foglalkozik a tergorbulettel es hasonolo nyalansagokkal. Ha az altalanos relativitas elmelet felol nezzuk, akkor meg egy nap sem atomi meretu pl.

Az ezoterikus pénzhajhászok meg is lovagolták az 1920-tól kezdve 28 éven át épülő Coral Castle-t.

Ez határozottan az évszázad rejtélye, a 20. században néhány tonna követ megmozgatni, ehhez tényleg kvantummechanikára, levitációra és éneklésre van szükség.

Meg a piramisok rejtélyei, azokhoz is legalább földönkivüliek kellettek.

Hihetetlen titkok ezek, nem hiába tanítanak ma már a szakmunkásképzőben és az egyetemeken leendő kőműveseknek és építészeknek levitációt meg kvantumfúziós anomáliát, anélkül még a kerti budit sem lehet összeszegelni.

A "nagyon pici ősember" meg a Homo floresiensis, 2003-ban fedezték fel.

A newtoni fizika meg nem nagyon fog megdőlni, legfeljebb kiegészülni, más megvilágításban, nézőpontból, más rendszerbe foglalva tálalódni stb. ahogy az lenni szokott.

( tombenko v | 2010. 02. 09., k – 22:21 )

Subscribe. Jópap holtig tanul. (Meg röhög az ostobaságokon. :) )
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

( kovi | 2010. 02. 10., sze – 07:47 )

mivel a fizika, tudomány, történelem (és mondjuk az élővilág) nem túl távoli barátom (vagy legalább is teljesen le tud kötni), így annyira nem túl ismeretlen a felvetésed, ellenben kb ugyanilyen érdekes megpróbálni megérteni az ~idődiletációt, ~kontrakciót ~stb ~stb hiszen ezek kb _tények_, kérdések nélkül. akad érdekes gondolkodnivaló google találatok nélkül is: ~két egymás felé haladó foton közül egyik tetejére ülve milyen sebességűnek látod a másikat, ~a végtelenből feléd tartó fénysebességű autót miként nem érzékeled stb stb. szóval van itt egyéb érdekesség bőven, végül is sokkal közelebb mint a kínai piramisok. másrészről a fizika szövevényesnek tűnő törvényei igen megdőlhetnek persze, csak előbb meg kell ismerni, mi az ami "megdől". az egyetemes vagy az őskori "történelem" pedig ugyan érdekes, csak "sajnos" az emberek java része érdekesebbnek tartja mint a saját vérünk teljes történelmét ami oly borzasztóan szövevényes hogy csak na :)

no ezt akartam leírni, egyébként örülök, hogy ha már nem csak szakmai / ehhez közeli fórum van a főoldalon, akkor legalább valami értelmes dolog lehet a szó tárgya, nem pedig párokra kell szavazzunk stb.

--
A gyémántot csak a gyémánt vágja.

A fizika torvenyei nem fognak soha megdolni. A vilagegyetem mukodik valahogy. Nekunk meg van rola egy tobbe-kevesbe jo modellunk. A modellek megdolhetnek, de maga a fizikai vilag nem. Newton modellje is egy egesz jo leirast adott bizonyos feltetelek mellett, Einsteint modellje pedig az eddigi legjobb, ami van nagy sebessegek es nagy tomegek eseten, valamint a gyorsulo mozgast is jol irja le. A kvantummechanika meg a nagyon kis merettartomanyokban ad egy egesz jo leirast. Ezek a modellek barmikor megdolhetnek, de a fizika torvenyei nem.

próbáltam finoman beletenni a topikot nyitó "megdőlhet a newtoni fizika" témáját. nálam nyitott ajtókon kopogtatsz, vágom.

más:
"A vilagegyetem mukodik valahogy."

mondjuk ez már érdekesebb, mert tényleg csak "valahogy"... ésszel egyelőre pontosan fel nem fogható jónéhány dolog, belépő példaként már egy egyszerű magnetár/pulzár fizikája és a környezetére gyakorolt fizikai hatásai is sok esetben misztikusak. szerintem.

--
A gyémántot csak a gyémánt vágja.

Az emberi agy az evolúció során a földi körülményekhez kondicionálódott, ahol megközelítőleg euklideszi tér van, stb. Ezért eléggé nehéz felfogni azt, ami ezen kívül esik, így a görbült teret, a hosszkontrakciót, a fekete lyukakat (amelyek persze nem lyukak, hanem eléggé kiterjedt testek), stb. De ettől függetlenül így működik a világ.

+1
Nagyon sok olyan természeti jelenség van amit még nem tudunk megmagyarázni, és valószínűleg még több aminek még a létezéséről sem tudunk. Számomra túl kényelmes és egyszerű megoldás ha azt mondjuk, hogy valamilyen misztikus/vallási ok van a háttérben, ahelyett hogy megpróbálnánk rájönni az igazi okra.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

( meditor | 2010. 02. 11., cs – 16:06 )

Na, akkor felteszek néhány buta kérdést:

(1) Ha a foton egyszerre hullám és _RÉSZECSKE_ természetű,
akkor, ha fénysebességgel halad - mert ugyebár úgy halad -
akkor a részecseke vetületének miért nem végtelen a tömege,
miért nem végtelen a kiterjedése minden irányban és amerre
jár miért nem állnak meg az órák?

(2) Ha megy a ninó-ninó a renőrautón, akkor a vajon a
fénycsóva milyen gyorsan söpri végig a nagyon-nagyon
messze lévő pontokat? (Ha max fénysebességgel, akkor
az azt jelentené, hogy a fotonok fölkenődnek egy henger
palástjára.)

(3) Ha van szubatomi, atomi és makrovilág, akkor mi
a garancia arra, hogy lefelé és folfelé nem végtelen
kiterjedésű az aprózódás, illetve a struktúrálódás,
illetve, ha minden szintnek megvan a maga fizikája,
akkor mi van a határfelületen?

Hirtelen ennyi...

> Sol omnibus lucet.

milyen vetület?
milyen vaj?
hogy söpri?
milyen szintek?

állítólag buta kérdés nincs... de azért legalább nagy vonalakban a témát elárulhatnád hogy mit kérdel

:D

van egy tippel hogy a rel.elmélettel kapcsolatos, ha igen akkor legalább olvasd el egyszer :)
ha pedig nem és ez ilyen tesztjellegű, akkor 1:L, 2:O, 3:L

hát ha primitíven és hibásan akarok válaszolni kizárólag a végtelen tömegre reagálva: E=mcc képletet és adott energiát használva: egy pici

amivel kevered az az hogy ha a test adott és gyorsítod, egy bizonyos szempontból (tehát amihet el kellene olvasni a rel.elméletet mielőtt társalogni akarsz róla)
lehet úgy venni hogy nő a tömege, fénysebességhez közelítve ez a tömeg a végtelenhez közelít

Maradjunk az én primitív szintemen.

Amit elmondtál, abból az következik, hogy

(a) a foton nem test

vagy

(b) a foton esetében egy bizonyos szempontból nem lehet
úgy venni, mint más testek esetében.

Feltételezzük, hogy van a fotonnak tömege, gondolom a
gravitációta adott válasza ezt elég jól alátámasztja.
Tételezzük föl továbbá hogy minden test legfeljebb
fénysebességgel haladhat, mert a tömegnövekedés miatt
tovább nem gyorsítható. Az elérhető sebesség maximuma
nyilván valamilyen arányban van a test tömegével.

Nem kell-e ebben az esetben arra gondolnunk,
hogy a fotonnál _könnyebb_ testek _gyorsabban_
mozoghatnak a fénynél?

> Sol omnibus lucet.

"Feltételezzük, hogy van a fotonnak tömege"
Nyugalmi tömege nincs.
"gondolom a
gravitációta adott válasza ezt elég jól alátámasztja."
Arra gondolsz, hogy egy nagy tömegű test mellett elhaladva pályája görbe és nem egyenes? Ez nem azért van, mert a foton tömeggel rendelkezik, hanem azért mert a nagy tömegű test a teret görbíti. A fény mindig egyenes vonalban halad (nem euklideszi értelemben, hanem Riemann-geometriai értelemben).
"Nem kell-e ebben az esetben arra gondolnunk,
hogy a fotonnál _könnyebb_ testek _gyorsabban_
mozoghatnak a fénynél?"
Az, hogy a fénysebesség maximális sebesség, nem tapasztalat, hanem elméleti következmény.A tapasztalat az volt (lásd pl. Michelson-Morley kísérletet), hogy a fénysebesség állandó a fényforrás sebességétől függetlenül. Einsteint 1905-ös cikke mutatja be, hogy abból, hogy a fénysebesség állandó, következik az, hogy ez a legnagyobb sebesség, anyagi pont ennél gyorsabban nem mozoghat.
Érdemes elolvasni a cikket: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
A cikk eleje (a kinematikai rész) megjelent magyarul itt: http://www.typotex.hu/konyv/Albert%20Einstein%20v%C3%A1logatott%20%C3%A…

""gondolom a
gravitációta adott válasza ezt elég jól alátámasztja."
Arra gondolsz, hogy egy nagy tömegű test mellett elhaladva pályája görbe és nem egyenes? Ez nem azért van, mert a foton tömeggel rendelkezik, hanem azért mert a nagy tömegű test a teret görbíti. A fény mindig egyenes vonalban halad "

Stimt, de viszont kell, hogy legyen valamennyi tömege a fotonnak, hisz a fekete lyukak nagy gravitációja a fotonokat sem engedi kilépni.

Persze, hogy van tömege, de nyugalmi tömege nincsen. A fekete lyuk meg önmagába görbíti a teret, azért nem tud belőle semmi kilépni. Azt kell felfogni, hogy a gravitáció nem a newtoni értelemben vett vonzás, erőhatás, hanem a térgeometria szerkezetének módosulása, az einsteini térelméletek írják le, miként hat a tömeg/energia a térmetrikára. A gravitáció maga tiszta geometria, nem pedig erőhatás.

"Azt kell felfogni, hogy a gravitáció nem a newtoni értelemben vett vonzás, erőhatás, hanem a térgeometria szerkezetének módosulása, az einsteini térelméletek írják le, miként hat a tömeg/energia a térmetrikára."
"A gravitáció maga tiszta geometria, nem pedig erőhatás."

Akkor miért mondják azt a kvantumfizikusok, hogy a gravitációs erőt közvetítő részecske a gravitron?
És a gravitáció (gravitron részecske gyakorlatilag) miért terjed fénysebességgel?

Az, hogy mi a tenyleges igazsag, lehet, hogy soha nem tudjuk meg. Viszont vannak egesz jo modelljeink a megfigyelesek leirasara. A fizika nem azt mondja, hogy ilyen es ilyen a vilag, hanem azt, hogy ez es ez az elmeleti modell megfeleloen irja le a kiserletek, megfigyelesek eredmenyet. Az, hogy valojaban milyen a vilag, nagyon jo kerdes. Van ra ket modellunk, amelyek teljesen mas merettartomanyban mukodnek, es nagy fizikai talany, hogy mikepp lehet oket egyesiteni.

+1

mindenki tudja, hogy a világot igazság szerint gigantikus rózsaszín pónilovak irányítják önkényesen, de amíg az elméletek jól leírják a világ működésének egy részét, ez senkit sem érdekel. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

A graviton nem megfigyelt reszecske, csak feltetelezik, hogy letezik (mint a Higgs-bozon). Az altalanos relativitaselmeletet, mint a gravitacio geometriai elmeletet, meresek tamasztjak ala. Ez a nagyon nagy kulonbseg. A fizikusok azt mondjak, hogy "HA letezik a graviton, akkor ilyen es ilyen tulajdonsagai vannak.", nem pedig azt, hogy "Letezik a graviton, es ilyen es ilyen tulajdonsagai vannak.". Hatalmas kulonbseg ez.

Nem tartjak elfogadottnak, a kvantumgravitacio, a hurelmelet, az M-elmelet es a hasonlo elmeletek feltetelezik a letezeset. Azonban ezek csak teoriak mind, egyikre sincs kiserleti bizonyitek meg. A kvantummechanika es az altalanos relativitaselmelet jol ir le minden eddigi kiserletet, viszont egymasnak ellentmondanak. Ezert vannak probalkozasok egyesiteni oket, azonban ahhoz, hogy a graviton elfogadott, letezo valami legyen, meg kene figyelni. Ugyanez a helyzet a Higgs-bozonnal.
A gravitacios mezo terjedesi sebessege (a gravitacios sugarzas sebessege) az altalanos relativitaselmelet szerint is c, megse kovetkezik ebbol a graviton letezese.

hát ha mindenképp ki akarsz hagyni egy ilyen érdekes olvasmányt az életedből: generálok az eddigi infók alapján egy modellt:

miért ne lenne test? fénysebességnél van egy véges (pici) tömege, tehát nem végtelen, ahogy lelassítod egyre könnyebb lesz, ha megállítod 0 lesz. (aztán keresheted de ettől még test :) )

igen van tömege, ezért vonzza a gravitáció, és azért van tömege mert ahogy felgyorsítottad energiát tuszkoltál belé

igen lehet a fotonnál könnyebb testnek gyorsabban mozogni a fénysebességnél, de pici gond hogy a foton nyugalmi tömege 0

márpedig a semminek definíció szerint nem lehet negatív tömege, legalább valaminek lennie kell hogy lehessen negatív tömege :)

miért kellene gyorsabban terjednie? sőt ráadásul lassabban terjed nem kicsit*... mi az hogy összenyomhatatlan? amit gimiben tanulnak a gyerekek azt érted alatta?

*ps: konkrétan hangsebességgel :)

1)
"a foton egyszerre hullám és _RÉSZECSKE_ természetű"
ez kapásból nem igaz. a fényt jelnleg elfogadottan 3 modell írja le:
- sugároptika
- hullámoptika
- részecskeoptika

általában, a hétköznapokban a sugároptika közelítően pontos eredményt ad, de precíz lencserendszereknél (projektorok, fényképezőgépek) a modell pontatlan, nem magyaráz több jelenséget (kromatikus aberráció, színszórás, stb) ezért hullámoptikával modellezik a fényt. a fény keletkezése és elnyelése pedig részecskeként magyarázható a legkönyebben. ld. fotoelektromos jelenség, Einstein, Planck.
melyik akkor a fény? egyszerre részecske és hullám? meg sugár?

egyik sem. ezek modellek, amelyek megpróbálják adott feladathoz kellő részletességgel leírni a valóságot.

Az a baj, hogy vannak olyan kísérletek, ahol _egyszerre_ viselkedik hullámként és részecskeként is.
Amúgy ez úgy hívják, hogy hullám-rézecske kettősség. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hullám-részecske_kettősség

Ez is érdekes, főleg a foton impulzusnyomatékáról szóló rész:
http://titan.physx.u-szeged.hu/~benedict/2_fotonhipotezis.pdf

Ez a legérdekesebb, szó van arról, hogy ha interferencia-kísérletet végzünk, akkor tlejesen hullámként viselkedik a fény, azomban ha részecskekísérletet, akkor pedig részecskeként:
http://fejesoptika.uw.hu/interferencia.htm

A fény kettős természete:
http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf

"egyik sem. ezek modellek, amelyek megpróbálják adott feladathoz kellő részletességgel leírni a valóságot."
Az a helyzet, hogy egyzerre mindkettő.

a kettős természet szerintem azt takarja, hogy csak két modellel tudsz magyarázni egyes jelenségeket. az interferenciát a hullámmodellel, a fotoeffektust meg a részecskemodellel. hogy ténylegesen mi van ott, azt csak modellekkel tudod közelíteni. a valóságot nem lehet leírni, mert a valóság nem egzakt, nem tudod megfogni.

a fény nem egyszerre hullám és részecske. és sohasem csak egyik vagy csak másik. arról van szó csupán, hogy az egyik kísérletben így viselkedik, a másikban úgy. egyszerre nem szokott hullám is lenni meg részecske is, de ha te tudsz ilyenről, hallgatlak. ez egyébként nem csak a fényre, hanem minden szubatomi részre igaz, de megfigyeltek interferenciajelenséget még a C60-as fullerén molekulánál is.

"A fizikában hullám-részecske kettősségnek nevezzük azt a koncepciót, hogy a fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat." http://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1m-r%C3%A9szecske_kett%C5%91ss%C3…
itt sem írja azt, hogy egyszerre lenne mindkettő.

egyébként szerintem mi ugyanarra gondolunk, legfeljebb nem értjük egymást.

he?

mint ha a közgázon azt tanulnák hogy MOST hány forint egy euró, aki ahány számjegyet tud belőle annyit kap az indexébe, nem pedig hogy hogy alakul ki az ára, minek a hatására mennyit változott

RENGETEGSZER hallom ezeket a baromságokat hogy nem az aktuális állapotot tanulják, na az ilyeneknek még érettségit sem adnék (még ha poénból mondják meg hogy azért mégiscsak tanulhatnák az aktuálisat, akkor se)

:D

(1) nincs olyan, hogy "részecske vetülete", hanem részcskeékre jellemző tulajdonságai is vannak. Amúgy az órák a fény-"részecskében", a "belsejében" (érted, hogy gondomol, ugye?) leet, hogy megállnának. De itt kívül miért kéne, hogy megálljanak, a falon lévő órák nem haladnak fénysebességgel.

(2) Ez úgy van, hogy a nínó-nínó lámpája folyamatosan világít, és folyamatosan fénysebességgel lépnek ki belőle a fotonok. Forog körbe az a szar benne, és egy adott pontról figyelve néha eltakarja a lámpát.
De egyébként jó a kérdés, vegyük pl. azt, hogy van egy lézerem, és elvilágítok vele 1 millió fényévre. Vegyük úgy, hogy kivártam, mire odaér az egy millió fényévnyire levő falra a lézerpont.
Namost fogom a lézert, és átirányítom egy tőlem szintén egy millió fényévre levő másik falra, ami viszont az előző faltól "légvonalban" mondjuk 5 millió fényévre van.
Ekkor az egy millió fényévre levő falnál álók leht, hogy úgy látnák, hogy a fénypont a fénysebesség 5x-sével ért oda hozzájuk, hiszen az előbb még a tőlük 5 millió fényévnyire levő másik falon volt.
Viszont valójában csak 1 millió év kellett, hogy ott jelenjen meg a lézer, hiszen tőlem, a világítótól mindkét fal 1-1 millió fényévnyire van csak.

(3) nincs garancia, hogy lefelé és fölfelé nem végtelen a tagozódás, de ez ésszel felfoghatatlan.
Viszont azt képzelt el, hogy van egy egy méter hosszú fémrudad. Szépen elfelezed. A felét is elfelezed. Aztán azt is, aztán azt is.
Így tovább, egészen addig, amíg eljutsz aoda, hogy van egy darab vasatomod. Azt is "megfelezed", stb.stb., míg lesz egy protonod. Azt is "megfelezed", míg lesznek kvarkjaid. Azt is megfelezed, lesznek mittudomén, mijeid. (Ezen a szinten már anyagi tulajdonság nem igen mérhető, csak energia.) Aztán ezt is megfelezed, azt is, ezt is, stb.sb. Meddig lehet felezgetni??? Mi a legkissebb darab?? Ez már nagyon régóta foglalkoztatja a tudósokat, és nem is tudom, mi alapján, de azt mondják, hogy a planck-méret a legkissebb darab (energia), ami már tényleg oszthatatlan.
Ugye az elég felfoghatatlan lenne, hogy a végtelenségig oszthatnád az alkotórészeket, de aztán lehet, hogy így van, csak mi nem bíjuk még elképzeni sem.
A felfelé végtelen tagozódás már egy fokkal könnyebben felfogható. Én szoktam azon gondolkozni, hoy mi van akkor, ha a mi egész univerzumunk pusztán egy elektron egy nagy atom körül?

Nettuk a (2) pontot. Legyen az O helyen te, es A es B helyen a ket megfigyelo, aki fele fenysugarat bocsatasz ki, eloszor az A pont fele, majd a B pont fele. A es B egymastol 5millio fenyev tavolsagra van, mig az OA es OB tavolsag 1millio fenyev. Nem ertem miert kene B-nak azt latnia, hogy a sugar a fenysebesseb 5-xesvel terjed, hiszen o meg nem latta, hogy egyaltalan A-hoz odaert-e a sugar, hiszen az tole 5millio fenyevre van, amikor A-hoz odaer a sugar, meg eltelik 4millio ev, es utana o is eszreveszi, hogy "je, 4 millio evvel ezelott odaert egy sugar az A-hoz, utana 1 millio evvel meg hozzam.".

B egyaltalan nem fogja tudni, hogy A-val mi tortenik abban a pillanatban, amikor a fenyreszecske eler hozza.
Nezd at a fenykupok es vilagvonalak kapcsolatat, lathato, hogy egy megfigyelonek mikor van tudomasa dolgokrol es mkor nincs. http://en.wikipedia.org/wiki/Light_cone

Szerk. Mondjuk jo lenne tudni, mikent kepzeled el a gravitacios teret a testek kozott. Ha OA es OB tavolsag 1-1 millio fenyev, akkor az AB tavolsag csak nagyon erdekesen adodhat 2millio fenyevnel tobbre. Ha csak ez a harom test szerepel a vizsgalatban, akkor nem lehet az AB tavolsag 5millio fenyev.

persze, hogy nehez elkepzelni. A feny elgorbuleset el tudod kepzelni, amint nagy tomegu testek mellett halad? Ha ez megvan, akkor ezt a gondolatot kell osszeegyeztetni azzal, hogy definicio szerint a feny utja az egyenes (a feny mindig a legrovidebb uton halad), csakhogy a gorbult teridoben ami egyenes, az nem az az euklideszi ertelemben. Peldaul a gomb felszinen minden fokor gombi egyenes (a gomb ket pontjat osszekoto legrovidebb folytonosut, amely a gobm felszinen halad), mig ha megengednenk a gombbe belevago szakaszokat is, ez nyilvan nem lenne igaz. Nehez vegiggondolni, de nem lehetetlen.

Ez eddig oké, tehát ezek szerint ez a fénysugár 5 fényév utat jár be mire odaér. De mi van azzal a másik fénysugárral, amelyik nem arra megy és egy hirtelen csavarral találkozik egy fekete lyukkal és sokkal rövidebb úton odaér a másik ponthoz. Teszem azt fel 2 fényév alatt, akkor a két pont milyen távolságra van egymástól? Ez az amit nehéz elképzelni, mert ezek szerint a két pont lehet 2 fényévnyire de lehet 5 fényévnyire is egymástól. De lehet, hogy rosszul gondolom.

Jol gondolod. A ket pont tavolsaga attol fugg, hogy mikent mered meg. (a foldi gombfeluleten pl. milyen messze van Budapest Kecskemettol? Van, aki azt mondja 100km, van aki azt, hogy 39900 km, megis ugyanarrol a ket pontnak a tavolsagarol van szo) A gravitacio csudas dolgokat tud muvelni a fennyel, gondoljunk a gravitacios lencsekre es pl. az Eintein-keresztre (http://en.wikipedia.org/wiki/Einstein_Cross ). Ez egy olyan objektum, ami 4 dolognak latszik, pedig csak egy dolog kepe, amelynel a dolog es a koztunk a testek altal keltett gravitacios mezok ugy teritik el a fenysugarakat, hogy egy ilyen erdekes kepet hoznak letre.

Neked lehet, hogy megfelel. Sőt, nekem is. De ahhoz, hogy biztos tudást szerezzünk az Univerzumról, sajnos az euklideszi geometria nem elég, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az Univerzum nem euklideszi. Sőt, a mindennapok problémájához (kb. a GPS kivételével mindenhez) bőven elég a newtoni mechanika, még a speciális relativitáselméletet sem kell figyelembe venni, nemhogy az általános elméletet.
De attól függetlenül, hogy nekünk megfelel, nem kell misztikumot keresni, meg háttérinformációk nélkül feleslegesen osztani az észt, hogy "Einsteint tévedett,", stb., mint sok áltudományos ember teszi mostanában. Csak én látom azt, hogy a tudomány tisztelete egyre hátrább szorul az alternatív, tudományosságot teljesen nélkülöző nézetekkel szemben? Én megértem, hogy nehezen felfogható, és nem intuitív a modern tudomány, de el kell ismerni, ez van. Attól, hogy én sem értem rendesen a modern fizikát (számomra a kvantummechanika nagy rejtély, főleg a hullámfüggvény összeomlása), még el tudom ismerni, és utána tudok nézni, ha érdekel. Aki jól tud angolul, tudom ajánlani az iTunes U-n elérhető Stanford University előadásokat, a fizikai előadásokat Leonard Susskind tartja, aki a húrelmélet megalkotója.

Sehol nem írtam, hogy nem kell a modern tudomány. Csak kérdeztem és megmagyaráztad, hogy márpedig a távolság az nem determinált, hanem valamilyen megfoghatatlan változó vagy mi. OK. Nekem ez magas, nem úgy mint a paraszt bácsinak aki egyből fogja a tér-idő minden aspektusát.

Lehet determinalt, ugyanugy mint a normal esetben: a kulonfele tavolsagmeresek minimumat tekintjuk tavolsagnak. A masik fele (a modern tudomanyos) nem neked szolt, hanem ugy altalaban annak, h egyre jobban terjednek az alternativ nezetek, mert azok konnyebben emeszthetoek, pedig semmi tudomanyos alapjuk nincs. Lasd a sok teleshopos magneses rezonancias vizkomentesito, stb.

nem tudom, ilyeneken nem nagyon szoktak fennakadni az út menti emberkék sem akiktől útbaigazítást kérnek:
"légvonalban 2km, de én tudok egy rövidebb utat is"
:)

azaz időben mérte, megmondta hol van, igen, ha gyalog mész egyenesen 2 óra, de ha kocsival kerülővel 10 perc, nincs ebben semmi extra, mint ahogy előttem az einstein keresztel sem, ha kinézek a mozaikablakon azon is 100 képet látok ugyanrról :)

nem kell mindent túlbonyolítani :)

(2) látnák, ha a fény gyorsabban érne oda, mint ahogy a fény odaér (fénysebességgel).

amikor te meglátod, hogy odavilágítottál az egyik falra, a másik falnál állók meglátják a te rájuk-világításodat - de azt, hogy te hova kezdtél el világítani 2 millió évvel azelőtt azt csak 4 milló év múlva látják meg - és ebben az esetben, a fény a térben nem mindenhol pont ugyanakkora sebességgel terjed.

(2) Igen, a forgó lézer a korrekt, nem a nino-nino

(3) Csak arra akartam ezzel rávilágítani, hogy, ha minden
szintnek megvannak a maga fizikai törvényei, akkor végtelen
számú fizikai alapelvnek kéne léteznie. Ez kissé bizarrul
hangzik, hiszen az egyes szintek óhatatlanul
kölcsönhatásba lépnek.

(Az képzelhető még el, hogy fizikai törvények az időben
változnak és az idő nem más, mint az egyik szintről a
másik szintre való haladás.)

> Sol omnibus lucet.

óhbazz, ha tényleg ez volt a nínó, akarom mondani lézerkérdés akkor tessék: megdöntöm én a fénysebességet lazán, mennyi is? ~8 sec a fények holdtól a spájzig? én egyetlen tized sec alatt egyikről a másikra gondolok.. tehát a gondolatom sebessége 100 szorosa a fényének.. de ahogy fejlődik a tudomány lehet hogy jövőre valaki már isten lesz és 1000× gyorsabb lesz a fénynél... mijahogy a fénypont sebessége? tényleg lsd kellhet a megvilágosodáshoz úgy látszik :D

:)

No, végtére is erre akartam rávilágitani, már a legelején:
Fenemód magabiztosan kijelentünk dolgokat, hogy
"bizonyított" meg "az ilyen és ilyen egyenlet szerint",
közben meg egy kicsit eltávolodva a problémáktól láthatjuk:
világnak mennyire szánalmasan kicsi szeletéből próbálunk
általánosításokat levonni.

> Sol omnibus lucet.

hát nem tudom, én beérem azzal a szánalmasan kicsi szelettel, krvr nem érdekel hogy mennyire pontos, ki mennyi gondolja hogy magabiztosnak, istennek hiszem magam, ki mennyire fogja fel hogy mik azok az egyenletek, az eredmény érdekel:

homokból, koszból, megy egy kis napfényből az elmúlt pár ezer év alatt elegendőnek bizonyult egy lassan nemhogy helyettem dolgozó hanem helyettem gondolkodó gép építésére, amivel is másoknak közölhetem hogy magamról alkotott véleményem a béka feneke alatt van hogy szánalmasan kis világból merek annak működésére vonatkozó szemtelen, meg nem engedhető módon következtetéseket levonni..

inkább megyek és ahelyett hogy kimennék a mezőre kézzel a földet túrni egy kis kajáért, ahogy megérdemelném, hisz csak arra vagyok méltó, inkább kattintok hármat és megvárom hogy számba repüljön a sült pizza és közben majd jól végiggondolom hogy mennyire rosszul ismerem a világot, de ezt jó magabiztosan

:D

( gretstomi | 2010. 02. 14., v – 20:54 )

Ha érdekel az ilyesmi, ezt a sorozatot tudom még ajánlani:
"Life after people"
:))
Pont most láttam, hogy pl a Las Vegas-i piramis hogy nézne ki ezer év múlva...
Egy kb piramis-alakú homokdomb...

( KissT | 2010. 02. 26., p – 15:39 )

Érdekes cikkek, elgondolkodtatók, és igazán kiváncsi lettem volna a hozzászólásokra is, de sajnos közel 100 hozzászólás átolvasása után feladtam mert, még mindig ott járt a társaság, hogy most nyelvtanilag helyes-e azt mondani hogy megdőlt a newtoni fizika Einstein elméletével (megjegyzem erről szó nem volt..), úgy látszik maga a topikindító cikk miszerint, egy test önmagához képest elmozdulásra képes, de legalábbis erőkifejtésre, az szinte mindenkit hidegen hagyott, márpedig én nagyon kiváncsi lennék hogy a magamat a hajamnál fogva megemelem a mérlegen, és a mutató elkezd lefele kúszni akkor mennyire lepődnétek meg ... szumma szumma elhiszem hogy az informatikus is mérnök, és a mérnök legyen precíz, de vannak amit el kell tudni hanyagolni ahhoz, hogy észrevegyük azt ami a lényeg.... előre is köszönöm ha a következő topikoknál ez esetleg figyelmbe veszitek

üdv a neten:) hülye kérdésre hülye válasz, ha a hajadnál fogva csökkented számokat a mérlegen ne csodálkozz ha a samponod márkáját kérdikés nem azt hogy hol hibázik jelen jelenségnél einstein egyenlete*, de ha (ál)tudományos kimerítő magyarázatra vagy kíváncsi, mondjuk ennek: http://www.youtube.com/watch?v=-cb21I82zkA a lényegét összefoglalhatnád, nálam agyzsibbadás lépett fel ahogy rájuk néztem rögtön, és az x-re kattintós gerincbeli reflexem ahogy észrevette a fenti kontroll megszűntét rögtön aktiválódott :D

(*ps: ahhoz hogy értelmesen lehessen valamiről társalogni, vitázni kell egy közös nyelv, ha ilyen témában akarsz legalább az általános iskolai fizikakönyveket tessék átnyálazni, aztán legalább a relativitáselméletéig átfutni, a múlt század közepéről (!) is nagyon érdekes oktatófilmek, akár a feynman** típusú mindentudásegyetemére hajazók (vagy fordítva:), vannak, tehát nem kell megijedni hogy valami doktori kell hozzá hogy az alapokkal tisztában legyen az ember)

(**pps: a kereséshez kulcs: feynman messenger)