Szombaton este hivatalosak voltunk egy pótszilveszteri buliba. Betti és férje szervezte. Megkaptuk a fiatalok pincehelyiségét amit hétköznap használhatnak ők. Így aztán nem volt az a gond, hogy kinél is legyünk.
Szédületes buli volt. Pingpong, csocsó, karaoke party, activity. Kell ennél több? Dehogyis.
No meg persze forralt bor és hagymás zsíroskenyér. Sok sok nevetés, énekkel együtt.
Annyira jó volt játszani. Élveztem. Persze a fiúk úgy játszottak hogy amelyik pár veszít csocsóban annak pálinkát kell innia. Bettivel meg azon röhögtünk hogy úgy tűnik mintha ők a vesztésre hajtanának. :) Giuliónak mondtam hogy oké, hogy ízlik neki a pálinka, de fejbe fogja verni ha nincs hozzá szokva. A grappának alacsonyabb a szeszfoka mint ennek. :)
Ráitta aztán a vörösbor hegyeket.. Megegyeztünk abba hogy van nekem is lakáskulcsom az albérletéhez másnem „belököm” az ágyába. :))
Olyan rég ettem igazi házizsírral megkent lilahagymás kenyeret. Milyen jól is tud esni.
Hangom még ma sincs. Gondolom családom örömére :) Kiénekeltem.
Rengeteget karaokéztunk. Bettivel duóba elénekeltük az Arrivederci Amore-t :)) no meg persze jókat röhögtünk közbe. Egyikünk sincs hozzászokva az alkoholfogyasztáshoz. De a forralt bor oly finom volt. Éjjel 1 körül már nekem is nehezen ment a tolmácsolás, no meg Giulio is áttért az alkohol hatására, hogy olasz hanglejtéssel beszélt angolul. Ember legyen a talpán aki azt megérti.
Megmaradt italok miatt after-party szervezését kell beiktatnunk. No meg kaptam ajándékba vadhúst egyik ügyfelemtől, így majd annak elfogyasztását is közösen kellene megejteni. :)