Netcraft: a FreeBSD a legmegbízhatóbb

Mitől normális a java? Nekem natív 1.3.1 van fenn, de lehetne 1.4 is - igaz nem supportálja a Sun.

LVM. No annyi mindent talán nem tud se a ccd, se a RAIDFrame, se a Vinum (bár ki tudja). De melyik szolgáltatás hiányzik? Mondjuk partíció átméretezést? És a rajta levő fájlrendszer? Melyek azok a fájlrendszerek, amik átméretezhetők Linux alatt? Ezt pl. nem tudom, de érdekel?

Igazi naplózó fájlrendszer: melyik az: az ext3, a ReiserFS, az IBM-féle JFS, vagy az SGI-féle XFS? Vagy valami más? (Tray egyik cikkében volt utalás egyebekre, de sajnos csak ilyen homályosan, így nem tudok többet.) És miért jobb, mint az ugyanezen stabilitást nyújtó SoftUpdate, ami viszont nehány éve létezik *BSD-n? (Könnyítek: én tudok egy olyan funkciót, amiben egy naplózó FS lehet jobb, és Te? (Köszönöm mindenki mástól nem fogadom el a választ.

soft-raid root install: Bra már megírta, ezer éve létezik

ACL: bocs, de oprendszer szintű, alapfunkció. Nem kell patchelni, kutatni, stb. _Van_

Támogatás: no IBM, Oracle, Novell (kihagytad a Sun-t a Java-val) - no az nincs, de ha gyártó szintű támogatás kell, miért nem használ mindenki Windows-t? Ott ez még nagyobb arányú, mint a Linuxos rendszereknél. Remélem, ha ezt hiányolod, akkor az utolsó mondatodat (Stabilitási problémáim nincsenek. igazából úgy értetted, hogy ..., mert a mindenki által támogatott Windows-t használom

Áhh, már megint olyasvalaki oktat ki a BSD-ről, aki utoljára 8 évvel ezelőtt látta a Füles egyik rejtvényében!

Zahy

Ez tetszik: Na ez mar egy olyan hozzaszolas, amit sokkal jobban tudok ertekelni egy BSD-s emberketol.

No röviden, úgyis kifutunk a lap alján:

A FreeBSD (és általában) a BSD-k linuxulátora nem olyan emulátor, mint a Bochs, vagy a VMWare, hanem igen ügyes megoldással kernel szintű loadertrükközés (és rendszerhívás -csere) - aminek mondjuk a sebesség szempontjából elhanyagolható az overhead-je, tehát ez a fele nem kritikus. Abban igazad van, h elvben megbízhatóbb dolog natívan futtatni. (De azért ha fut a Linuxos bináris Doom, Quake, Opera, Realplayer, Mozilla, Openoffice.org, meg egy csomó elég szofisztikált program a linuxemu-ban, akkor annyi hiba azért nem lehet benne - noha nyilván van, meg hiányosságok is nyilván vannak benne.)

Vannak olyan vélemények, h a PostgreSQL igenis nem a MySQL-nek ellenfele, hanem az Oracle-nek - mind teljesítmény, mind support oldalon.

az eleg bena hozzaallas, hogy a levegobe durrogtatjak azt, hogy "linux suxx bsd rulez".: olvasd el, semmi ilyet nem írtam az egész thread-ben. Hanem feltettem egy ronda, provokatív kérdést.

A grafikusok, tervezok, mernokok, fizikusuk, programozok mar nehezebben valtanak. : azért nézd meg, a tervezők pl. SGI-ről (meg Sun/HP/DEC UNIX-os rendszerről csak átváltottak Win-re, most meg Linux-ra? Lehet, hogy nehezen, de sikerült. Akkor a végén még BSD-re is sikerülhet_ne_.

Amúgy zárszónak: én pont azt mondom, hogy egyesek szerint igenis "ennyivel jobb, gyorsabb, stabilabb" (mármint a BSD). Kettesek meg nem is hallottak róla, sesetleg nem is láttak olyat, de fújolnak. A hócipőm tele van a "Linux a legjobb rendszer" beszólásokkal - főleg, mert - tisztelet a kivételnek - az ezt állító soha életében nem látott még mást (esetleg újabb Win verziókat), de közelében se volt mondjuk egy HPUX-nak vagy Tru64-nek, egyéb nem-UNIX(-like) oprendszerekről nem is szólva.

Szóval: a FreeBSD a legjobb rendszer - én viszont legalább a UNIX világban láttam már mást is :-)

Na ez mar egy olyan hozzaszolas, amit sokkal jobban tudok ertekelni egy BSD-s emberketol.

Az Intel fordito meglete jo pont, es ez az OpenMP kerdest is megoldja elmeletileg. A tobbi viszont nem megy, es az Intel meg nem fordit AMD64-re effektiv kodot. Ahogy a dolgok allnak erre pedig egyre nagyobb igeny lesz.

A hordozhato LAPACK es BLAS az szopas. A teljesitmenye a banyaszbeka segge alatt van. Csak oktato-referencia jelleggel keszult el (Fortranban), termelo rendszerben nem erdemes hasznalni. Ezeket a kodokat assembly-ben kezzel szoktak hegyezgetni adott procira es OS-re, a procigyartok meg hetpecsetes titokkent kezelika mogottuk levo algoritmikus reszleteket.

Matlabbol en 6.5-t hasznalok, nem tudom ott mi a helyzet. Az ujabb verziok altalaban tobbet tudnak (hiaba gyorsan fejlodik a numerikus matematika is).

Oracle: Azt ketlem, hogy ha valaki vesz egy Oracle-t, meg hozza valo vasat es emulatorban fogja futtatni. Lassuk be ez nem esszeru.

A PostgresSQL meg a Firebird nem rossz dolog, de nem ellenfel az Oracle-nek DB2-nek, meg az MSSQL-nek (sem sebesseg, sem mogotte allo support teren).

Nem tudom, hogy a Matrix min keszult, de az 100%, hogy az ILM es a Pixar is gozerovel Linux fele megy, mar ami a renderelest illeti.

A QCad rajzkesziteshez valo es meg nem eleg fejlett a nagyagyukhoz kepest. Az acelos szerkesztoprogram, amit en ismerek az a BoCAD nevu nemet szoftver. Ez megy Linuxon es Windowson is (winen emulatorban fut, amennyire en meg tudtam itelni). Tudtommal a StruCad es az XSteel egyike sem megy Unixokon.

Nincs semmi baj azzal, ha valakit meg akarnak gyozni a BSD-sek. De az eleg bena hozzaallas, hogy a levegobe durrogtatjak azt, hogy "linux suxx bsd rulez". Az okes, hogy valakinek az addigi munkakornyezetet teljesen kepesek vagytok kivaltani es megmutatjatok, hogy "nezd ez ennyivel jobb, gyorsabb, stabilabb". Engem csak ilyen dolgok tudnak meggyozni, a preemptiv kernel, meg a ports rendszer onmagaban edeskeves. Az emulatorral valo jatek meg mindig lutri, es olyankor derulnek ki problemak, amikor nem kellene.

A maradekot mar csak Maminak uzenem.

Szerinted egy ceg mibol indul ki, amikor az informatikai beruhazasait tervezi? A technologiai szektorban mindig elso az elvegzendo feladat, es ehhez epitik fel az infrastrukturat. A legnagyobb multikat kiveve senki nem engedheti meg maganak, hogy pl. BSD-s, Linuxos, es Wines rendszereket is uzemeltessen. Minel kevesebb platformbol, minel homogenebb rendszert probalnak epiteni, mert ehhez a legkonnyebb megszervezni a supportot es az adminisztraciot. Eppen ezert nem nagy ervagas nekik, ha pl. nem BSD-t hasznalnak tuzfalnak, vagy webszervernek, mert a ket rendszer kozotti technikai kulonbseg penzben ki sem fejezheto, de BSD-s supportot, rendszergazdat sehol nem kapsz, ellenben a SuSE vagy a RedHat pont emiatt sikeres (es most hagyjuk a RedHatra vonatkozo elceket).

Persze ha egy ceg netszolgaltato, akkor o konnyebben megteheti ezt (nala tulajdonkeppen az osszes techie rendszergazda), de ezzel ki is fujt a dolog. A grafikusok, tervezok, mernokok, fizikusuk, programozok mar nehezebben valtanak.

Andrei

"(Csak azért kérdem, mert pl. _szóbeszédek szerint_ az első Mátrix-ot FBSD-s renderfarmon csinálták, és gondolom valamit csak használtak hozzá. Persze hogy mit, azt nem tudom.)"

Nem csak allitolag:-)))

http://www.freebsd.org/news/press-rel-1.html

udv,

Én csak néhány apróságot mondok:

Nincsen jo HPC C++ compiler (Intel, Lahey-Fujitsu, ...

Ebből csak az Intelre tudok reagálni:

$ cd /usr/ports/lang/icc

$ cat pkg-descr

This is Intels C/C++ compiler, it is set up to produce native FreeBSD binaries.

WWW: http://www.intel.com/software/products/compilers/clin

vagy:

cd /usr/ports/lang/ifc

$ cat pkg-descr

This is Intels Fortran compiler, it is set up to produce native FreeBSD objects.

WWW: http://www.intel.com/software/products/compilers/flin

És a dolog annyiból áll, hogy

a) regelem magam Inteléknél (vagy mi a szösz kell a szabad letöltéshez) és letöltöm

b) betöltöm a Bra áltam említett linuxemu modult (kldload linux, vagy beírom egy konfig fájlba, oszt töltődik automatába)

c) make ; sudo make install

És ez a kérdés kilőve.

NUMA _tudtommal_ sincs. NVidia driver van NVidia-tól, ATI meg az, ami az XFree-ben van. Az én ATI-mhoz jó, igaz, az kissé öregecske :-)

OpenMP-ről nem tom mi az, de mintha a fenti Inteles Fortran fordító oldalon láttam volna ezt a rövidítést. Lehet, hogy mégis van?

LAPACK és BLAS: a procigyártók valóban nem adnak, de:

$ cd /usr/ports/math/lapack ill. math/blas - és akkor máris van nekünk olyanunk.

$ head -3 lapack/pkg-descr

LAPACK is a library of Fortran 77 subroutines for solving

the most commonly occurring problems in numerical linear algebra.

It is freely-available software, and is copyrighted.

$ head -7 blas/pkg-descr

The BLAS (Basic Linear Algebra Subprograms) are high quality "building

block" routines for performing basic vector and matrix operations. Level 1

BLAS do vector-vector operations, Level 2 BLAS do matrix-vector operations,

and Level 3 BLAS do matrix-matrix operations. Because the BLAS are

efficient, portable, and widely available, they're commonly used in the

development of high quality linear algebra software, LINPACK and LAPACK for

example.

MatLAB: http://vlsi.cornell.edu/~rajit/fbsd/matlab.html - mivel a leírás még a 3.1-s FBSD-ről szól, lehet hogy ennél lényegesen bonyolultabb (és valszeg nem éppen up-to-date a MatLAB verzió az igényeidnek).

Mathematica: még a Handbook-ban is szerepel, hogy mit kell csinálni a Linux-verzióval, hogy menjen ( http://www.freebsd.org/doc/en_US.ISO8859-1/books/handbook/linuxemu-mathematica.html )

Ugyanez a helyzet az Oracle-val. Benne van a Handbook-ban. (Azzal a különbséggel, hogy _van_ natív FBSD-s without support, és kissé nehéz hozzájutni)

DB2: http://www.khmere.com/resume/bsd_db2.html

CAD program van, de hogy azok a Te igényeidet mennyire elégítik ki, azt nem tudom. (Pár hete itt valaki nagyon lelkendezett a qcad-ért, az pl. van) De mondjuk ha mondanál néhány nevet, akkor be tudnám írni a Firebird Search-ablakába, amit eddig is tettem: "Running Linux XZY on FreeBSD", és lehet, hogy lenne találat. Az az acélszerkezetes CAD, amit hiányolsz, az micsoda, amit Linuxon használsz? Esetleg egy teszt erejéig megnéznénk FreeBSD-n linuxemuval?

Maya-t egyébként nem találtam, azzal megfogtál. Tudom, hülye vagyok, filmgimp nem jó? (Csak azért kérdem, mert pl. _szóbeszédek szerint_ az első Mátrix-ot FBSD-s renderfarmon csinálták, és gondolom valamit csak használtak hozzá. Persze hogy mit, azt nem tudom.)

Szóval ez az abszolut képtelen lennék dolgozni, ez nem annyira igaz. Emlékezz csak vissza a Linux gyermekkorára, amikor "Hogyan futtassunk SCO-s Mathematica-t-HOGYAN"-ok és társaik alkották a dokumentációk jó részét - pont azért, mert volt benne egy valamilyen szinten működő SCO-kompat. Tele volt a net a "gyorsabban fut, mint az eredeti oprendszeren" felkiáltásokkal. És ennek hatására aztán egyre többen megpróbálták, egyre több hibát javítottak, és eljutottak odáig, hogy manapság egy Linux-fan köp egy nagyot, ha meghallja, SCO. Vagy a Wine(X) ugyanezért lett, ne kelljen mást (leköpni való) oprendszert butulni, ha játszani akarok, v XYZ programot használni.

Idézet: Nem csak a halozati infrastrukurat megteremto programok szamitanak, hanem egyeb produktiv szoftverek is.

Azt azért ne feledd, itt pont a szerver kategóriából indultunk ki, csak azóta átcsapott kicsit a dolog.

Valamit egyébként félreértettél: mutass nem önjelölt prédikátort mondtam, és itt a hangsúly az önjelöltön volt, Te meg a prédikátorra tetted.

Amúgy pedig, hogy tiszta legyen: én használtam Linuxot, többször, többfélét, de a UNIX-világot kicsit korábbról ismerem, ezért nem estem hasra tőle. Aztán valaki egyszer felhívta a figyelmem arra, hogy van ám PC-re alternatíva más is - és én azóta BSD-használó vagyok. Időnként bele-bele kóstolok, megnézem, próbálkozom a frissebb Linux-verziókkal, de nem nagyon győztek meg. Viszont mivel tudom, hogy van más (ellentétben nagyon sok Linux-fanatikussal), igyekszem ezt jelezni is. Hátha más is kipróbálja és neki is megtetszik az én(-általam használt) rendszerem. És mivel ez egy - többször kihagsúlyozott UNIX-portál, szerintem nem nagy baj.

Ui: azért az a MySQL kicsit fájt. Ha mást nem is, de legalább a natív PostgreSQL-t és a Borland-féle Firebird-öt nézd ki ebből a rendszerből. A többi egyelőre csak emulációval :-)

Az ACL akkor lesz stable-ben, ha

a) valaki nem hivatalosan backportolja (erre nem látok esélyt)

b) amikor az 5-ös széria lesz a stable - ez egyre inkább realitás

A root-raid-re meg nem a vinum-os megoldásra gondoltam, hanem mint asszem írtam is, az ATA driverben benne levő ficsor-ra.

(Szurkapiszka: ugyebár nem az egyszerűség dönti el, hogy valami mennyire jó egy adott feladatra, mert akkor erre az egész portálra nem lenne szükség, hisz könnyen kezelhető rendszerből van nekünk egy Windows2004, nem?)

Azt se felejtsd el, hogy x évvel ezelőtt a fenti programok egyike sem volt elérhető Linuxra, de általában PC-re sem.

Nem érte meg a cégeknek ezzel foglalkozni. Most van igény, megéri.

Ennyi. A BSD-ket kevesebben használják, másra, így nincs meg a kritikus tömeg.

Van viszont Linux emulátor, amivel azért sok minden elindul :)

> Ezzel nagyjabol ki is van love a BSD a mernoki-tudomanyos-grafikus iparban hasznalhatosag teren. Akkor mire a nagy felhajtas?

Amiért egy operációs rendszer a fenti területre nem alkalmas, azért nem célszerű lenullázni. A thread is abból indult ki, hogy a BSD nagyon jó _szerver_ operációs rendszer. Ami engem illet, én nagyon nem hiszek az univerzális megoldásokban, valahogy nem tudom belátni, hogy egy általános célú rendszer egyformán jó tenyérgépen meg mainframe-en. Kár, hogy ez a tendencia.

> fenti problemakra tudtok valami epkezlab megoldast mondani, akkor elhiszem, hogy pengek vagytok es a BSD rulez, de addig az egesz hangemberkedes szamomra...

Ez rossz megközelítés. Akkor most én is mondhatnám, hogy ha tudsz épkézláb megoldást arra, miként tudok mindenféle szuper játékkal játszani Linux alatt (mivel jórészt Win-re és konzolokra jelennek meg), akkor penge vagy...és itt olvashatod tovább azt, amit írtál. De pont arra céloztam fent, hogy mindenre a megfelelő eszközt kellene használni; s.ggtörlésre pl. még sokáig a wc-papír lesz a legalkalmasabb :)

legjobbakat,

mami

acl:

hááát ez azért közel sem ezer éves, de ha legalább stable-ben lenne (nincs messze már talán)...

http://www.freebsd.org/cgi/man.cgi?query=setfacl&sektion=1&apropos=0&manpath=FreeBSD+5.0-RELEASE

"HISTORY

Extended Attribute and Access Control List support was developed as part

of the TrustedBSD Project and introduced in FreeBSD 5.0."

root - raid:

azért annyira ez sem egyszerű, mint nem mondom mi alatt ;)

http://www.freebsd.org/doc/en_US.ISO8859-1/books/handbook/vinum-root.html

Hi Zahy!

OK. Akkor jon az en oldalam. Nincsen jo HPC C++ compiler (Intel, Lahey-Fujitsu, Portland, Absoft, NAG mindegyike Linux/Win only, PathScale Linux only lesz ha megjelenik), nincsen semmilyen hasznalhato Fortran 90 compiler (Fortran 95/2000 mar csak hab lenne a tortan), tudtommal nincsen NUMA implementacio. NVidia driver van, de ATI szvsz nincsen. Eddig meg nem hallottam OpenMP preprocesszorrol (BSD-n) sem bar lehet, hogy van, de en nem talaltam. A processzorgyartok, ha adnak LAPACK-ot illetve BLAS-t a gepeikhez, akkor azt vindozhoz, meg a pingvinhez adjak, BSD-hez nem. Nincs MATLAB, sem Mathematica. Van ra valamilyen CAD v. vegeselemes program (konkretan acelszerkezetes CAD 1000% tutira nincsen)? Maya ? Ezzel nagyjabol ki is van love a BSD a mernoki-tudomanyos-grafikus iparban hasznalhatosag teren. Akkor mire a nagy felhajtas?

Nekem ez azt jelenti, hogy abszolut keptelen lennek fejleszteni, a munkamat elvegezni BSD-n.

Es ne jojjon senki 10-15 eves programokkal (bind, lprng), mert az nem fegyverteny, hogy letezik BSD-n. Azert tortent egy es mas az elmult x evben es az ido alatt a vilag mar atlepett ezen a konzol mentalitason. Nem csak a halozati infrastrukurat megteremto programok szamitanak, hanem egyeb produktiv szoftverek is.

En elboldogulok a konzollal, mert a mellettem levo Linuxon nincsen X, es azon is fejlesztek. De hogy a turoban abrazolsz es forgatsz 3D feluleteket normalis 3D gyorsitas es csillivilli grafikus felulet nelkul?

Megkerdezem (ezt tenyleg nem tudom, nem szakterulet), hogy Oracle fronton mi a helyzet? Mert azert az MySQL nem mindenhol szalonkepes (DB2?????? esetleg).

Jo szerver ill. kliens linux disztrib. En pl. slackware-t hasznalok mind a ket celra. Nem vagyok rendszergazda. Lehet, hogy rossz valasztas, nekem nem volt vele problemam.

Mutatok nem onjelolt predikatort. En soha nem probaltam meggyozni egy embert sem, hogy a linux jobb, mint a BSD. A fent felsorolt dolgok nagy resze KENYSZERIT ra engem, hogy pingvinezzek (igaz, ha lennenek mindezek BSD-n akkor sem tornem magam az atteressel, amig nem latnek valami elonyt benne).

Azt en is latom, hogy a Linux nem tokeletes, es a gcc ill. glibc verziovaltas macera. De ez szamomra megoldhato problema

Ha barki jol erzi magat a BSD-vel akkor en miert agitaljam. Tisztelem a valasztasat de o miert agital olyan platformra, amit a fenti hianyossagok miatt nem tudok hasznalni?

A maradekot mar csak Maminak uzenem, ha te vagy Zahy a fenti problemakra tudtok valami epkezlab megoldast mondani, akkor elhiszem, hogy pengek vagytok es a BSD rulez, de addig az egesz hangemberkedes szamomra, fuggetlenul attol, hany evig mit csinalt, vagy mit csinaltal te.

Beke veletek

Andrei

Köszönöm az infókat soft-raid-ről, acl-ről. Kicsit tájékozódtam. :)

FS: ext2, nem elírás, lehet, hogy nem kellett volna odaírni.

Gyártó szintű támogatásról: Oracle-el van tapasztalatom. Amit nem tudnak megoldani, azt nem támogatják, egyébként saját paccsot csinálnak, vagy megmondják (leírják doksiban, fórumon, email-ben) honnan szerezz, vagy hogy tudod kijavítani az alapszoftver hibáját. Persze turpisságok ;) mindíg vannak, de még oprendszerhibából adódó fatális (nem orvosolható) gondba nem futottunk bele.

A soft-raid-ről nem sokat tudok nyilatkozni, azon túlmenően, hogy az atacontrol nevű parancs is alkalmas ilyesmire, és rémlik, h olvastam valahol, hogy hogyan kell ezt egy (asszem) kétlépcsős installlal megtenni.

Az AC_-lel jobb a helyzet. Van a freebsd.org-on egy oldal: http://www.freebsd.org/cgi/man.cgi

ott pl ha kiválasztod a listából a megfelelő verziót, majd becsépeled az acl betűket, kapsz némi alapot (

http://www.freebsd.org/cgi/man.cgi?query=acl&apropos=0&sektion=0&manpath=FreeBSD+5.2-RELEASE&format=html

) mondjuk.

Java. Erre nem tudok mit mondani, amire nekem kell, megy, amire másoknak kell, arra is megy. Majd okos ember kijavít.

FS: ext2 v etx3? (Cak érdeklődésképpen) Mert nagyon nem mindegy, mert ugye ext2 nem logol. Amúgy a válasz viszonylag egyszerű: az összeomlás utáni helyreállítás az egyetlen, amiben egy naplózó _lehet_ jobb, mint egy nem naplózó, lévén elég neki csak a naplón végigrohanni. Kivéve azon kínos helyzeteket, amikor a napló sérül, mert akkor ugyanolyan full-fsck-t kell csinálni, mintha journal-ról nem is lenne szó. No erre FreeBSD-ben azt találták ki, hogy backgroud fsck van akkor, ha valami nem úgy néz ki, ahogy kellene (ez természetesen I/O terhelés, de a rendszer ilyenkor már használható - az FS-ek is. (Az 5-ös fbsd-ben alapból boot után 60 sec-cel indul a bg fsck, ha kell. És a helyzet az, hogy:

a) vagy van UPS, ekkor vagy hardver hiba, vagy kernel pánik miatt hal el a rendszer - ez ugyanúgy lehet SoftUpfdate-es FBSD, mint akármilyen naplózó FS Linux alatt - és nem _hiszem_ hogy lényegesen nagyobb valószínűséggel történne meg BSD-n ez, mint Linuxon

b) vagy nincs UPS, ekkor nem szerverről beszélünk. Az otthoni gépen pedig nincsenek visszaszerezhetetlen, aranyárban mért dolgok, amikről nincs mentés, azaz _annyira_ kritikus lenne hogy van napló, vagy nincs napló (vagy a neki megfelelő - adatbiztonság, érjük el akármivel is)

Windows-t desktop-ként használok, és azzal sincsenek stabilitási problémáim, bár szerintem felesleges volt idekeverni. No erről van szó. Az előző funkciókat meg szerverekre szokták rakni - erre próbáltam utalni. Azt azért megkérdezem - egyszerűen mert erről még nem hallottam korrekt infót, hogy milyen gyártó szintű támogatást kapsz Linux alatt? Ugyanis sztem egy Oracle esetén az se hátrány, ha ezt a támogatást az oprendszerre is nyújtja valaki _komoly_, megbízható_ cég. Hogy világos legyen a kérdés: ha (tegyük fel) az Oracle szerint az X.Y verziójú nagy vételárú szoftvere A.B verziójú Linuxot igényel, akkor ha te A.B-t használsz, akkor ki vagy segítve, ha A.B-ben van valami gáz, nem pedig az O-ben?

Egy hozzászólásban válaszolok.

Soft raid root install-al kapcsolatban szivesen olvasnék, ha valaki ad nekem dokumentum-nevet címet. Legyen kedves valaki mondjon nekem dátumot, verziót is, hogy ennek lehetősége hivatalosan mióta része a FreeBSD install procedurának.

Fájlrendszer ACL-ekkel kapcsolatban ugyancsak szeretnék olvasni. Elsősorban az egy fájlra- könyvtárra megadható, többszörös user, csoport jogosultságok használata, megadása érdekel, ill. milyen jogok rendelhetők hozzájuk.

Számomra attól normális a java, hogy megbízhatóan futtat J2EE alkalmazásszervert, alkalmazásokat. Saját tapasztalatom alapján mondom, hogy ez nem így van FreeBSD alatt.

A ismereteim szerint a következő fájlrendszereket lehet átméretezni Linux alatt: ext2, reiserfs, xfs (http://tldp.org/HOWTO/LVM-HOWTO/x592.html)

Az általam preferált fájlrendszer a reiserfs. Hogy miben lehet jobb egy naplózó fájlrendszer a softupdates-nél, nem tudom megmondani. Én meg erre emlékszem homályosan olvasmányaimból, nekem elég volt megtudni, hogy lehet jobb.

Nagy vételárú szoftvereknél, gyártó szintű támogatás nekem Linux alatt (is) kell, és FreeBSD alatt is kellene, ha lenne. (Izlések és pofonok.) Windows-t desktop-ként használok, és azzal sincsenek stabilitási problémáim, bár szerintem felesleges volt idekeverni.

> Ha elvakult FreeBSD hivo vagy, akkor ne probald magad technikai dolgokba artani, mert annak csunya eges a vege

...

> Szoval kevesebb "elvakultsag", tobb realitaserzek, az jot tenne az ilyen onjelolt predikatoroknak. Meg a BSD-nek is.

Hát komám, te most csúnyán melléfogtál, azt hiszem jobb lett volna, ha nem írsz semmit. Zahy ugyan nem szorul rá, hogy bárki is megvédje, de azért jobb, ha tudod, hogy valószínűleg ő már akkor foglalkozott a Unix-szal, amikor te még meg se születtél.

Mellesleg meg ajánlom figyelmedbe, hogy ha Internetet használsz, ismerkedj meg a "smiley" fogalmával. Tudod, amikor ilyen kis vigyorikat raknak ki 90 fokkal elfordítva írásjelekből...Ha ez meg van, akkor nézd meg mégegyszer Zahy hozzászólását.

mami

Flame on!

És most miért hallgat a sok elvakult Linux-hívő? :-)

Flame off

Zahy - az elvakult BSD-hívő

Amúgy tudom, bármit ki lehet hozni egy jól kozmetikázott statisztikával. Mindenesetre Redmondban azért most örül_het_nek, mert ez a W2003-s szolgáltatás nem kismiska. (Más kérdés, hogy sztem nem örülnek pont amiatt, hogy kilencből csak egy az övék.)

A vegere mar csak azt az aprosagot jegyzem meg, hogy a Linux sikerebol nem kis mertekben profital a BSD is. Az eredetilegLinuxra irt portolhato programok teszik eletkepesse ezeket, mert csak BSD-re a kutya sem fejlesztene OpenOffice-t, Mozilla-t, stb. stb.

A többi amit írtál szóra se érdemes, de ez nagyon tetszik. Néhány apróság:

- Linus mondta egy interjúban, hogy ha korábban tudja meg, hogy _van_ 386BSD, akkor ma nincs Linux.

- Az eredetileg Linuxra írt portolható programok: szóval eredetileg van a kernel, amihez úgy tudom - de ha rossz, javíts ki - a különböző disztribuciókészítők hozzápakolják a felhasználói progikat. Ez hosszú éveken keresztül úgy volt, sőt a mai napig is igaz, hogy olyan programokból áll, amelyek egy nagy részét a Linux kitalálása előtt már használták UNIX környezetben - elsősorban BSD-n (mert az volt az egyik legelterjedtebb). Itt amúgy nem a GNOME/KDE/xyz csilivili-re gondolok, mert mondjuk azok a mai napig nem tudnának meglenni egy .va X nélkül, valamint egy shell nélkül (vagy gondolj bele a boot folyamatba, az még Linuxon is nagyrészr shell-scriptekkel megy :-), hanem a hááttérben működő apróságokra - mail/ftp/ssh/dns/dhcp/print/stb - azaz a szerverfunkciókat ellátó felejthető apróságokra. sendmail ugya akkor is volt, amikor Linus eldobható pelenkában rohangált, és még nem ment neki a kódolás - de a qmail/postfix párost se Linuxhoz találták ki. A bind se mai csirke, sőt az azt kiváltó (?) djbdns se, meg az nsd se. Valamint tudtommal nem portábilis Linux kódnak készültek. Portábilis kód pl. az ipfilter (*BSD, Solaris, IRIX, HPUX), és nem portábilis a netfilter/ipchains - vagy mi is a pontos elnevezés -, no azok egy kicsit közelebb vannak már a kernelhez. Portábilis a BSD-s lpd, és az annak kiváltására írt LPRng, stb. Vagy egy deszktop applikáció: cdrecord (de a hozzá fejlesztett grafikus frontendek már alig-alig), pedig jóval messzebb vannak a hardvertől. És érdekes módon a cdrecord a régebbi, és később lett Linuxra, mint másra.

- portolható programok 2. Egyszer nézd meg, hogy egy _átlagos_ hordozható linuxos progi mennyi oprendszer specifikus vackot használ (aztán mennyi olyat, ami erőteljesen PC-specifikus). Mondjuk ilyenekre gondolok, hogy include (linux/sound.h) pl. Amiben az a vicc, hogy az OSS mint kváziszabvány hány másik UNIX-like oprendszerben létezik. Vajh mi a szarért van az, h pl. HPUX-hoz van külön linux porting kit? Biztos azért, mert olyan .va kompatibilisek az átlagos linuxos progik. Nem én szoktam szívni a glibc verzióváltásaival :-)

(Volt idő, mikor mellékállásban unixos programokat portolgattam DOS/Windows-ra. Nagyságrenddel könnyebb volt, mint manapság a GNU-s autoconf/automake/libtool -lal megírt, rohadt hordozható grafikus csili-vilik portolása, amiknek szerencsétlen linuxos fejlesztő a használatát elsajátítja, csak épp rosszul, így aztán az csak az ő saját (esetleg) szedett-vedett környezetében működik.

Ja a vége: Szoval kevesebb "elvakultsag", tobb realitaserzek, az jot tenne az ilyen onjelolt predikatoroknak. Meg a BSD-nek is.



1) Mutass nem önjelölt prédikátort.

2) Nem értem, a realitásérzék hiánya miből jött elő azok közül, amit írtam.

3) (De csak úgy súgva: remélem Te legalább annyit foglalkoztál BSD-vel, mint én Linux-szal, így megalapozott lehet a véleményed arról a rendszerről. Remélem legalább annyi elvakult BSD-s szájtépőt olvasol nap, mint nap, mint én Linuxost, tehát meg tudod állapítani, hogy ki az önjelölt BSD-prédikátor. Amúgy én, de nekem okom, és alapom van rá.)

Ja még valami: egy másik thread-ben (Linux vs BSD) valaki hibaként rótta fel, hogy egy cikk BSD vs RedHat volt inkább, mint BSD vx Linux. Könyörgöm, lehet egy oprendszert egy kernellel összevetni? Nem Tehát akkor adjatok már végre nekünk egy rendszert (nevezzük akár disztribnek), amivel össze lehet hasonlítani egy BSD-t. És mielőtt valaki azt mondaná, hogy

de... vagy ...hu vagy gen... vagy ..., akkor csak annyit: eccer valaki, akinek a linuxos közösségből én sokat adok a véleményére (más meg nem, ez egyéni szocprob) azt mondta: az a baj, hogy mindenki esküszik a ...-ra, hogy szerverre az kell, de alig valaki van olyan, aki azt (és azt a verziót) használja a sajtát gépén deszktop-nak (még akkor se, ha egyébként nincs szüksége csak Win alatt futó vackokra). Akkor meg? Ezel szemben pl. egy 4.9-es FreeBSD atomstabil szerver és korrekten használható deszktop gép egyben. És az én (egyáltalán nem szerény) véleményen szerint most már majdnem ugyanott állunk a fejlesztői 5-ös ággal is.

No ennyi.

Tartalmas hozzászólásokra majd még válaszolok.

Soft-RAID root install hamarabb volt, mint bármelyik Linux disztribúciónak, illetve az sem kizárt, hogy itt volt először a filerendszer ACL-ek támogatása mindenféle patchek nélkül elérhető, rögtön, miután (illetve még mielőtt) felraktad az OS-t a gépre.

A többivel nincs gond, ha neked a Linux a megfelelőbb, használd azt. Örömteli, ha meg vagy vele elégedve, hiszen meg tudod oldani a feladataidat egy olyan platformon, amit szeretsz és ráadásul szabad szoftver.

Remelem ilyen feltetelek mellett sose gondolkodsz majd el a valtason. :) El is sirnam magam, ha lecserelnek a SoftUpdate-et valami 'igazi naplozo fs-re'. :) A fent leirtak kozul a legtobb egyebkent mar letezik (vinum, softupdates, ufs2, fbsd java project), mindenesetre, aki BSD-t hasznal, annak nem elsosorban a jol hangzo uj ficsorok a lenyeg. Profi megoldasnak tunik pl egy lvm-es, soft-raides, naplozo fs-re pakolt rendszer. :) A BSD-k inkabb mashogy allnak hozza, nem akarnak egyszerre mindent, de, amit igen, azt jol csinaljak. Persze lehet, hogy tevedek, es a linux-al vegre sikerul egy olyan rendszert osszerakni, ami mindenre jo lesz, es mindent remekul csinal (server/desktop/embedded/db/java/mm/etc), de parszor ez mar probaltak nalanal nagyobb halak is, es Nekik se sikerult.

Anno olvastam valami KDE/Gnome listan, hogy 'micsoda desktop haboru keszul!'. Erre irta az egyik KDE/Gnome fejleszto, hogy szo sincs haborurol, egyik projectnek se az a celja, hogy kiturja a masikat. Ok kodolnak, mert szeretik csinalni, es orulnek, hogy masok meg hasznalni szeretik a munkajuk gyumolcset. Ennyi. Azt hiszem, a BSD/Linux koderek tobbsege is kb igy allhat a dologhoz. Alkotnak, szeretik csinalni, orules. Viszont az, hogy vegulis a BSD tok halas lehet a linuxnak, szerintem kicsit tulzas. Ha igy nezzuk, akkor szinte minden ma hasznalatos OS-ben talalhatunk egy csomo BSD-s kodot (meg a windozerekben is, az OS X meg hivatalosan is FreeBSD kernelre epul), BIND, Sendmail is Berkeley-bol indult, linux kernelben is csomo BSDkbol atvett kod van, ugyhogy maradjunk annyiban, hogy nyilt forrasu fejlesztes rulez, aztan innentol kezdve mar mindenki keresse meg maganak a legmegfelelobbet.

Az eredetilegLinuxra irt portolhato programok teszik eletkepesse ezeket, mert csak BSD-re a kutya sem fejlesztene OpenOffice-t, Mozilla-t, stb. stb.

Szerinted a Mozilla-t es az OpenOffice-t eredetileg csak Linux-ra irtak? Nezz utana ezeknek, foleg mielott igy kioktatsz valakit...

netchan

Úgy drukkolok a FreeBSD-nek, hogy legyen neki normális java-ja, linux-os lvm tudását elérő valamilye, igazi naplózó fájlrendszere, soft-raid root install lehetősége, filerendszer acl megvalósítása.

Ha ezek összejöttek, akkor körülnézek, hogy Oracle, IBM, Novell és társai támogatják-e hivatalosan a szoftvereik platformjaként, vannak-e natív verziók rá.

Na ha idáig elért a FreeBSD, akkor majd esetleg elgondolkodom rajta, hogy a következő alkalmazás vagy adatbázis-szervereimet FreeBSD alapúra tervezem-e. Bár azt kétlem, hogy a Linux fejlődése megáll a mai szinten.

A 2.6-os sorozatú kernelek megjelenésével már a klasszikus internet szolgáltatások területén sem marad alul (eddig sem nagyon) a Linux. Stabilitási problémáim nincsenek.

Kedves Zahy!

Ha elvakult FreeBSD hivo vagy, akkor ne probald magad technikai dolgokba artani, mert annak csunya eges a vege.

Redmondban kurvara leszarjak a BSD-t, az egesz oprendszer elterjedtsege statisztikai hibanak tunik. Ennek nincs koze a rendszer josagahoz, fejlettsegehez, semmihez sem. Ez piaci teny, a Microsoftot csak a profit erdekli, minden mas puder szamukra. Ezert ignoraljak a FreeBSD-t is.

A sok "elvakult Linux hivo" azert hallgat, mert lassan mar nagyon unalmassa valik az ilyen adatokbol bizonyos OS-ek felsobbrendusegere kovetkezteto emberkek melldongetese.

A vegere mar csak azt az aprosagot jegyzem meg, hogy a Linux sikerebol nem kis mertekben profital a BSD is. Az eredetilegLinuxra irt portolhato programok teszik eletkepesse ezeket, mert csak BSD-re a kutya sem fejlesztene OpenOffice-t, Mozilla-t, stb. stb.

Szoval kevesebb "elvakultsag", tobb realitaserzek, az jot tenne az ilyen onjelolt predikatoroknak. Meg a BSD-nek is.

Andrei

Mit mondjak, _semmi_ kulonbseget nem erzek a Linux es a FreeBSD _hasznalata_ kozott. A megszokott programjaim mindegyiken ugyanazok, az hogy esetleg az egyiken az apt-get update helyett, cvsup supfile-t kell kiadni, az nem nagy kulonbseg. De igy volt ez a Solarissal, AIX-szel, HP-UX-szel es az osszes olyan UNIX vagy Unix-like rendszerrel, amivel eddig foglalkoztam.

A felhasznalobaratsag meg egy nayon relativ fogalom. Az egyik felhasznalo baratja a vi, a masike meg az mcedit. Az egyik felhasznalo baratja az fbtv, a masike tvtime, az egyike apt-get vagy a dselect, a masike valami grafikus frontend.

Úgy érzem nem sok köze van ennek a felmérésnek a tényleges technikai felsőbbrendűséghez. Aki Linuxot használt a webszerverén, egész tavaly frissítgetett, mert sok volt a kritikus hiba.

Aki FreeBSD-t, kevésbé, mert ott kevesebb.

Ez meg valószínűleg annak az eredménye, hogy mostanában, a 2.6-os kernel megjelenésével jóval többen kezdték el vizsgálni a Linuxot, mint a BSD-ket, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy több hiba is van benne.

Ha a BSD-sek is akkora csinnadrattát csaptak volna valamelyik újdonság körül, valószínűleg ott is több hiba lenne rögtön :)

Felhasználóbarát ebben a kontextusban szerintem nem azt jelenti, hogy Windows felhasználóbarát, hanem hogy UNIX felhasználóbarát.

Úgy értem, hogy aki megszokta a UNIX-ot (itt nem a Linux disztribúciókra gondolok), az nagy valószínűséggel kényelmesnek fogja érezni.

A Windows és általános Linux usereknek fáj a használata, de aki mondjuk Digital UNIX-ról, vagy hasonlóról jött, az cipőkanál nélkül fel tudja venni.

Mitol annyira felhasznalobarat?

Szia Zahy!

Az elvakult "hívők" ha hallgatnak az egyálltalán nem baj :-)))

Viszont én nem hallgatok.

Nálam fentvan a Free BSD 4.9 a Linux mellett és hol erre bootolok rá hol arra. Nekem semmivel sem kisebb élmény BSD-t használni, mint Linuxot bár még nem ismerem annyira mint a Linuxot amelyet 1998 októbere óta használok és vagy 15 féle feladatra... Egyenlőre majdmindent itt oldok meg.

Hol máshol a többit?

Háát bizony nem W32 alatt mert olyanom nincs. Pihen ugyan az asztalfiában egy eredeti telepítő CD ami egy 98-as, de van egy rossz hírem: semmilyen w32-esnek nincs létjogosultsága nálam.

Inkább a Solaris, a Darwin 6,2 vagy a QNX amit feltennék helyette mert azokban több fantáziát látok.

A Free BSD -re nemrég feltettem a portinstall-lal a gimpet.

Mit ne mondjak : teccett a dolog mert ez a felhasznállóbarát oprendszer! Ez az igazi felhasználóbarát.

Csak sajnos kevés a magyar doksi még hozzá.

Ez kellene, nomeg, hogy ismertebb legyen a nagyközönség előtt.... és a kettő bizony összefügg