Debian vs. Ubuntu

Debian GNU/Linux

Sziasztok!

Ha jól érzékelem, akkor jónéhány korábbi Debian felhasználó tért át Ubuntura az utóbbi pár évben.
Mikor én elkezdtem linuxozni, mindenki az Ubuntut ajánlotta, mert könnyű használni, könnyű megtanulni, nincs vele baj, új programok stb.

Kicsit beletanultam a dolgokba, és ki akartam próbálni mást is, először a SuSE-val próbálkoztam, de nem értettük meg egymást (nem működött szinte semmi pl amarok mindig fagyott...) hát legyen a nagyhírű Debian.

Az a megdöbbentő tapasztalat ért, hogy kb 3x olyan gyors mint az Ubuntu 7.10 és nem is olyan fapados mint vártam. (persze ugyanaz a gép, és mindkettő GNOME) Az egyetlen ami így pár nap után zavar hogy az OOo még 2.0 de hát mindegy.

Az a kérdésem hogy mi lehet az oka a sebességkülönbségnek? ennyivel kevesebb szolgáltatás fut?

Aki régebben Debianrol váltott Ubuntura az miért tette? Az újabb csomagok miatt?
Aki váltott az serveren is jobbnak tartja az Ubuntut?

  • 13331 megtekintés

( salaud v | 2007. 12. 02., v – 02:00 )

Debian sarge-ról váltottam ubuntura, desktop célra alkalmasabbank tartom, és persze "verzióbuzi" vagyok.
Igazából a kényelmesebb konfigurálás, és a könyebben elérhető friss csomagok miatt váltottam, és mivel desktop célra használom, nekem bevált. Túl nagy sebességkülönbséget nem tapasztaltam, mondjuk ubuntu-t sem alaptelepítésben használom, bele szoktam nyulkálni a lelkivilágába, testreszabom.

Szerver részhez nem tudok hozzászólni.

---------------------------------------------------------------------------------
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!

( pomm v | 2007. 12. 02., v – 08:00 )

Debian-t használok 3 éve, de sokszor feltoltam már az (k)ubuntut is mellé. ( Most is ül egy valamelyik partíción :) ) Nekem nem jött be ( az (k)ubuntu ). Több oka volt, nem sorolom, nincs értelme. Debianból viszont a sid-et használom, itt 2.3-as az oo.
üdv: pomm

( _ventura_ v | 2007. 12. 02., v – 08:53 )

én kb 2 hónapja váltottam ubuntura, addig debian SID et használtam, desktopra. Egyrészt kiváncsiságból, valamint már untam, hogy néha egy egy SID frissítésnél valami nem müxik(persze ezért SID). Szóval feltoltam az ubuntut, nekem ugyanazon a vason nem tűnik lassabbnak, bár a fölös cuccokat amit nem használok kiszedtem. Kényelmes kezelni,nekem eddig bejött.
Szerveren természetesen maradtam a debiannal, ott annyira nem fontos a kényelem ugye.

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Ubuntu 7.10, 2.6.22

nem tudom, mi az elegendően erős gép, de 64bites gépen is jól látni a fokozatokat egy KDE/GNOME egy Xfce vagy egy még könnyebb felület közt. Tapasztalatom szerint asztali rendszernél ez hat legjobban a sebességre (nyilván a felesleges szolgáltatások is számítanak)

Szervác Attila - http://321.hu/sas

Elegendöen erös, amin akadás nélkül megy.
Mitöl gyors egy ablakkezelö? Egyáltalán lehet ezt mérni? Bár, ha lehet mérni, akkor lassú. Ha gondolkodik asztalváltáskor, akkor lassú. Ha azonnal reagál, akkor nem lassú. mondjuk, hogy akkor gyors.
Sztem ahhoz nem sok köze, hogy milyen gyorsan tömörit ki egy kernelforrást a gép.

Én is ezt tenném. Baromi gyors , iszonyat stabill , de egyszerűen Debian amiből a következő dolgok következnek : Kiforratlan csomagot nem pakolunk bele! Én meg igazából sok olyan dolgot használok amit a Debián még nem engedhet meg magának , az Ubuntuba pedig belepakolják alapértelmezetten.

( sas | 2007. 12. 02., v – 12:25 )

2000 óta van Debian a gépemen, 2003 óta kizárólag. Jellemzően testing-et használok, stabil, frissek a csomagok és jó a teljesítmény (500MHz/256MB/Xfce). Asztali célra Xfce munkakörnyezetet használok (közben nézek másokat is), ezért kipróbáltam a Xubuntut is, de fájdalmasan lassú volt.

Szerintem a Debian elég gyors és elég kényelmes, ha ez számít, maradj a Debian mellett.

Szervác Attila - http://321.hu/sas

( honorshark | 2007. 12. 02., v – 13:21 )

Mivel a Debian i686 és nem pedig i386 architectúrára épül a "32bites változat esetében". A 64bit-es verziók közt sok különbséget nem fedeztem fel és hát most Kubuntu alatt megvan oldva a 32bit kompatibilítás. Másrészről... Desktopra inkább Kubuntu -t raknék mert frissebb és bugmentesebb (sztem) mint a Debian Lenny v. Sid, de szerverre CSAK Debiant...semmi mást.

"Bár ilyen gondom nincs 64bit alatt." és nem gondoLom :P

amugy én is debian párti vagyok, lenny-be most melyik kernel lesz? 2.6.18 vagy 2.6.22 mert packagesen multkor 2.6.18-ast láttam, de azóta fenn van a 2.6.22-es is.

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.14-pancs1-wifi3


no out of question, we already branched to 2.6.23.
much too early for the real discussion/decision before freeze.
getting out with a kernel without support of recent hardware
is out of question, see discussion on debian-release after
Etch came out for a well educated guess.

regards

--
maks

deb-kerneleseknél rákérdeztem ;)

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.14-pancs1-wifi3

( vb | 2007. 12. 02., v – 13:57 )

Én Debiannal kezdtem (woody), de mivel nem nagyon értettem a Linuxhoz, elég hamar áttértem az UHU-Linuxra.
Az UHU nagyon régóta van a gépemen, közben persze próbálkoztam: Gentoo, Ubuntu, LFS.
Ubuntu próbálkozásnak egy libpoppler frissítés vetett véget, ami után nem ment az acroread. Tulajdonképpen szeretem, ha nincs annyi frissítés, mert így biztos működni fog a gép.
Egyetemen kellett volna egy net nélküli gépre pluszban csomagokat feltenni ubuntura, de nekem nem szúrta ki a szemem a DVD kiadás. Kipróbáltam a Debian (Etch) DVD installt, lassan egy hónapja már itthon is az van a gépemen.
A debianos OpenOffice-t leszedtem és feltettem az fsn.hu-ról letöltött 2.3-as verziót.
Az UHU-hoz képest nem kell agyon-konfigurálni, hogy úgy működjön, ahogy én akarom.
Ha jól tudom a debian stable release-nek az a filozófiája, hogy csak a biztonsági frissítéseket adnak, funkcióban nem változik, és ez nekem így tetszik.

jól tudod, stabilban csak biztonsági frissítések, tökéletes éles szervernek. A sid-be érkező csomagok probléma nélkül 10 nap múlva mennek a testing-be, így a testing konzisztens és elég friss, tökéletes asztalra, van hozzá biztonsági frissítés. A sid-ben nincs semmire garancia, célja a Debian fejlesztése, nem az asztali használat, kísérletezgetésre hasznos

Szervác Attila - http://321.hu/sas

( papy | 2007. 12. 02., v – 15:09 )

HI!

desktop: Ubuntu 7.04
server: Debian és nincs vita :D

Nem rég én is kipróbáltam az Ubuntu 7.10-et, de sokkal lassabbnak találtam, mint a 7.04-et, így maradtam annál. Használtam Debian-t is desktop-ra, de valahogy nem jött be erre a célra. Nem erre találták ki sztem, meg egy kicsit összecsapottnak tünt gui része. De server-re csak Debian, még csak nem is gondolok másra, egyszerűen tökéletes. :D

( sibidiba | 2007. 12. 02., v – 18:09 )

Hali!

Évekig Debiant használtam, és mivel már láttam működni - és tetszett - egyszercsak hirtelen felindulásból az egyetlen oprendzseremet lecseréltem Ubuntu Feisty Fawn-ra.
Bejött:
- ugyanaz a Debian van alatta, mindent megtalálok
- Nem kell olyan dolgokkal órákat ph*csölnöm, mint pl. hogy egyszerre az össze progi (mplayer, flash, java, skype, amarok, xmms, _akármi_) tudja használni a hangkártyát. Hasonlóan egy jól összerakott automount van benne. Ezek szerintem ma már alap dolgok, és az Ubuntu tudja, Debianban sokat hackeltem, de ilyen smooth sohasem volt.

A sebesség: hát igen, ez egy másik dolog. Személyes véleményem szerint az Ubuntuban valahol nagyon-nagyon mélyen van egy igencsak komoly bug. A saját gépemen is dist-upgrade után nagy lassulást tapasztaltam (http://hup.hu/node/47677). Az is igaz, hogy a merevlemezem haldoklik már, és annak is köze van a dologhoz. Azoban túl sok fórumon lehet olyannal találkozni, hogy "high load on ubuntu with low I/O and CPU usage". És ilyenkor olyasmik tudnak segíteni, minhogy a 686 helyett a 386-ra optimalizált kernelcsomag felrakása...
Bár azt azért megjegyezném, hogy még így is sokkal gyorsabbnak tűnik, mint pl. az összes SuSE amit eddig valaha kipróbáltam.

Mondjuk szervergépre továbbra is Debiant rakok, mert ott a desktop cuccok úgy sem kellenek.

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

hangkártya ok az nem a debianon múlik / múlott, hanem a kernelen, a sarge def kerenele még nem tudta, de ha kicseréled mindjárt tudja, etch-ben meg alapból megy. automountout meg debian is tudja csak egyesek rühellik (mint én) igy azt nem rakom fel és a legelső az, hogy leszedem és a kde-s "autorun"-t megölöm

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.14-pancs1-wifi3

Amit Debienban találtam automount-ot, az messze nem volt olyan kényelmes és stabil mint az Ubuntuban. Autorunt én sem használok.

A kernel tudtommal csak bizonyos hangkárytyákat képes multiplexelni, és nekem nem olyanom van. Tehát kell egy sound daemon, ami mindkét oprendszerben van. De míg Debianban minden programot külön rá kell venni, hogy a sound daemon-t használja, addig Ubuntuban ez nemcsak hogy a legtöbb proginál alapból be van állítva, de még a csak OSS/Alsa-t használni hajlandó progik és csak egy kamu deviceon dolgoznak, ami valójában a sound daemoné.

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

( barii | 2007. 12. 03., h – 15:08 )

Sziasztok!

mindig azt mondjátok, hogy szerverre debian.. Gentoo pl miért nem jó szerverre?

Mert egy valódi szerver folyamatosan up kell hogy legyen a szolgáltatásokkal együtt, azaz az ember 1x megcsinálja, és max. fejlesztésnél ill. security updateknél nyúl hozzá.

Ebbe az nem fér bele, hogy egy security issue miatt a legújabb verziót forgassam le valamiből, mert ha az egy picit is eltér (pl. más config), behalnak a szolgáltatások. Eleve a legfrissebb forrásból nem ajánlatos szerverre tenni dolgokat, sokkal megbízhatóbb a régebbi, de már jól bejáratott. Gentoo jó móka és abszolút támogatom mint OSS-t is, de enterprise környezetben nem látom se hasznát se értelmét.

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

Mert nem elég kiforrott az ízlésed. Értsd így:

Debianban minden felhasználónak binárisan identikusak a csomagjai, így ami az egyik felhasználónál így hibás, az a másiknál is ugyanúgy hibás lesz, kivéve természetesen ha hardverfüggő a hiba. Így sokan tesztelik azt a konfigurációt, amit te használsz, ezért kiforrott.

Gentoo alatt számtalan lehetőséged van arra, hogy félrekonfiguráld a rendszert, de az is lehetséges, hogy olyan lappangó hibák jönnek létre, amiket csak akkor veszel észre, amikor a rosszfiúk már exploitolták a szervered, vagy éppen DOS-oltak a saját felhasználóid, tehát csak későn. Debian alatt meg jó esély van rá, hogy az ilyen hibák másnál előbb előjönnek, ezért a Debian biztonságosabb, mint a Gentoo.

( mazursky | 2007. 12. 03., h – 16:17 )

SZervusz!

Ha úgy vesszük, vannak "nagy" kiinduló disztrók, amikből a belőlük építkező kissebb disztrók kinőnek. Ez egyfajta evolúció. Már Darwin idejében is, amikor...

És a lényeg: Évek óta debian-t használok, néha felraktam ubuntut mellé, de sajnos mindig azt tapasztaltam, hogy a debian (az ős!) jobb mint a forkolása, ugyanis nincs felhígítva feleslegesen. Ha újabb progikat akarsz válthatsz testing-re. Nekem stable van otthon, és ha valami extra kell akkor leforgatom, úgy hogy működjön, és az ezt érintő csomagokat nem frissítem, amíg nincs jobb stable-release csomag.

Kevés esetben jobb a forkolás, mint az eredeti, erre példa a PCLinuxOS. Ott jó irányba ment a tunigolás, de sajnos Ubuntu esetében (le a kalappal a fejlesztők előtt!) valahogy mindent lassabbnak éreztem és mértem stopperórával, mint Deb alatt.

Mind a kettő egyébként jó kis disztró, aki tanulni akar, annak jó az ubuntu, aztán lehet debian-ra váltani, majd le lehet szedni az X-et is. A végállomás úgyis Gentoo, csak kérdés, hogy megéli-e...
Ha azon is túl van, akkor lehet BSD-t is tolni.

/mazursky

( zapverho v | 2007. 12. 11., k – 20:29 )

Kéne egy kis "lelki fröcss..." :-)
Kezd teli lenni a tarsolyom a Kubuntu Gutsy-val :"-( Időm is lenne most... Kérdés:
Debian testing vagy sid? Csak a lustaságom az akadály... :-| Évekig SID-eztem... Azután váltottam feisty-re... akkor még béta volt. Most a gutsy már kezd az agyamra menni. Viszont nem tudom, most hogyan áll a sid. :-o
Ami + nekem a kubuntuban:
digikam; OOo; kernel driverek (ra61 wifi, sd card reader); hirtelen, ami eszembe jut...

Sz'al: szívjak a disztró cserével? :-S

( bitumen | 2007. 12. 11., k – 20:46 )

Végre egy ubuntu-fikázó topic :D

1.) Mi a túrónak kell 3 ablakkezelőnek 3 különböző terjesztés? ([k,x, ]ubuntu)

2.) Minek forkolni egy teljesen jó terjesztést? Ha már forkolnak, akkor egy splash-screen-en kívül miért nem tesznek (szinte) semmit se hozzá a rendszerhez?

3.) Miért élnek a debian-unstable-ből? Miért nem csinálják maguk az összes csomagukat?

4.) Miért tart már 7.1-es verziószámnál az ubuntu, amikor a debian 15 év után csak 4.1-nél tart?

5.) Miért térnek vissza sorban a felhasználók a régebbi verzióra? (feisty, ha jól tudom)

6.) Miért lassabb a gépem ubuntu alatt? (bloatware!)

7.) Miért reklámozzák annyit az ubuntut és nem a debiant?

8.) Miért térnek hozzáértő emberkék át ubuntura debianról? (Trey?)

9.) Miért nem küldik tovább a bugfix-eket debian-hoz, ha már debian csomagokat használnak?

No te is annyira vágod az Ubuntu témát, mint egy közönséges róka.

Először is: az Ubuntu az ún. "egységsugarú" usereknek készült, nem a hardcorefanaticidiot linux h4xx0roknak.

1) Mert így az egységsugarú júzernek egyszerűbb

2) Semmit nem tettek hozzá? Akkor vajh miért vérzik el a PC-használók 90%-a Debian előtt, és miért találja fel magát rögtön az Ubuntuval? Ez csak a név valamilyen mágikus hatása?

3) Miért csinálják meg kétszer ugyanazt? A Linux nem a divide et impere (gyk oszd meg és uralkodj) elvére épül? Vagy legalábbis kéne? (lehet hogy tényleg ezért nem fejlődik semmi, mert mindenki ugyanazt csinálja sokszor, ha meg valaki újrafelhasznál, azt lefikázzák, hogy de gáz)

4) Azért, mert az Ubunt a verziószámait a következő formában kapja: Y.MM, hozzád hasonló gyengeelméjűek kedvéért pl a 2006 Áprilisában kiadott Ubuntunak 6.4, a 2007 Októberében kiadottnak 7.10 lesz a verziószáma

5) A Feisty aztán nagyon régi, van akár kemény 5 hónapos is. Amúgy meg honnan szeded ezt a tömeges visszatérést? Még csak nem is hallottam ilyesmiről

6) Mert lényegesen több szolgáltatás van benne, mint a házilag forgatott agyonoptimalizált Debian kerneledben. Ha a több szolgáltatás neked ekvivalens azzal, hogy bloatware, akkor retardált vagy

7) Azért, te gyökér, mert az Ubuntut egy több mint $20 milliós alapítvány támogatja (hogy neked jobb legyen), ami nyilván a saját nevét fogja reklámozni

8) Mert nem kell annyit szopni vele mint a Debiannal.

9) Mert szemét kapitalisták.

Apple MacBook
CD 1.83 | 1.25GB 667MHz | 60GB SATA | 2.36 kg | 5400mAh @ 12.5V

A személyes sértésekből kiindulva nagyon a szívedhez vetted az írásomat, te
"retardált, gyengeelméjű gyökér" (ahogy te mondanád).

"1) Mert így az egységsugarú júzernek egyszerűbb"
Nem lehetne egyszerűbb egy ablakban lekérdezni, hogy milyen felületet szeretne?

"2) Semmit nem tettek hozzá? Akkor vajh miért vérzik el a PC-használók 90%-a Debian előtt, és miért találja fel magát rögtön az Ubuntuval? Ez csak a név valamilyen mágikus hatása?"
Akkor pár script miatt mindenki építsen új terjesztést?

"4) Azért, mert az Ubunt a verziószámait a következő formában kapja: Y.MM, hozzád hasonló gyengeelméjűek kedvéért pl a 2006 Áprilisában kiadott Ubuntunak 6.4, a 2007 Októberében kiadottnak 7.10 lesz a verziószáma"
Logikus, elkezdek ma vmi alkalmazást írni és az egyszerűség kedvéért 200712112121 verziószámot adom...

"6) Mert lényegesen több szolgáltatás van benne, mint a házilag forgatott agyonoptimalizált Debian kerneledben. Ha a több szolgáltatás neked ekvivalens azzal, hogy bloatware, akkor retardált vagy"
A sebességkülönbség nem a kernelhez forgatott modulokból származik. A házilag tákolt kernelnek nem elsősorban a sebesség az előnye...

"7) Azért, te gyökér, mert az Ubuntut egy több mint $20 milliós alapítvány támogatja (hogy neked jobb legyen), ami nyilván a saját nevét fogja reklámozni"
Hol lehetne most a debian, ha azt támogatták volna és nem forkolják...

"Nem lehetne egyszerűbb egy ablakban lekérdezni, hogy milyen felületet szeretne?"

De akár egyszerűbb is lehetne, viszont ha a user kifejezetten KDE-t szeretne, minek töltse le a csomaggal együtt a Gnome-ot és a G-applikációkat, ha ő a K-sokat szereti?

"Akkor pár script miatt mindenki építsen új terjesztést?"

Ha pár scripten múlik, akkor a Debianosok miért nem csinálják meg ezt a pár scriptet akár opcióként? Nekik nem lenne jó, ha nagyobb lenne a felhasználói bázisuk?

"Logikus, elkezdek ma vmi alkalmazást írni és az egyszerűség kedvéért 200712112121 verziószámot adom..."

Úgy vélem a 7.10 és a "200712112121" között van némi különbség, továbbá így a verziószám nem csupán egy üres, semmitmondó szám (és sokkal emberibb mint a "2.03.11beta-2 build 6575"), hanem már kifejez némi többletinformációt is, lásd a kiadás dátuma. Unkonvencionális. Na és? Lenne fejlődés, ha mindenki a régi berögzüléseket követné?

"Hol lehetne most a debian, ha azt támogatták volna és nem forkolják..."

A te gondolatmenetedből kiindulva valószínűleg ugyanott, ahol most, mert ha eddig nem csinálták meg "azt a pár scriptet" aminek az Ubuntu sikerét köszönheti, 20 millió dollárért sem csinálnák meg.
A két rendszernek teljesen más a koncepciója, azért választották gondolom a Debiant, mert stabil, gyors, és jól forkolható.

Apple MacBook
CD 1.83 | 1.25GB 667MHz | 60GB SATA | 2.36 kg | 5400mAh @ 12.5V

"De akár egyszerűbb is lehetne, viszont ha a user kifejezetten KDE-t szeretne, minek töltse le a csomaggal együtt a Gnome-ot és a G-applikációkat, ha ő a K-sokat szereti?"
Ki mondta, hogy töltse le?

"Ha pár scripten múlik, akkor a Debianosok miért nem csinálják meg ezt a pár scriptet akár opcióként? Nekik nem lenne jó, ha nagyobb lenne a felhasználói bázisuk?"
Nem érdekük. Pontosan ez a kellő minimalizmus jó a debianban. Bár most már van ott is grafikus installáció meg automount, sőt, még az x-et se kell kézzel konfigurálni. Szóval szerintem a debian is egyre használhatóbb lesz kezdők számára.

Nem érdekük, mert a Debian nem profitorientált. Másrészt az Ubuntu alapja a Debian (sid) tehát nem is értem, miért választjuk ennyire ketté őket. Én debianosból lett ubuntus vagyok, és egyáltalán semmi problémám nem lenne, ha csődbe menne a Canonical. Vissza Debianra, és annyi. Az Ubuntut csak azért használom, mert gyakrabban adnak ki, és frissebbek a csomagok. Ugyanakkor instabilabbak is. Én nem tapasztaltam lassulást.

Szóval szerintem a debian is egyre használhatóbb lesz kezdők számára.

Tegyük hozzá, hogy ez részben az Ubuntunak köszönhető. Meg annak, hogy elég sok Debian fejlesztő dolgozik a Canonicalnak. Amit eddig hobbiból csináltak, azért most pénzt is kapnak. Bocs, de szerintem ez a topic elég értelmetlen...

1.) felhasználóbarátság, debianban is benne van a gnome, csak itt inkább az újakra gondoltak, akik nem fognak nekiállni felpakolni az összes létező ablakozót

2.) az alapelgondolás miatt. az alapértelmezetten felpakolt progik különböznek, de sztem tök mind1.

3.) erre vonatkozóan nincsenek információim

4.) Ubuntu 7.10 (2007.10), 6.06 (2006.06)

5.) én sem tudom, nem akarnak hekkelni, mindent azonnal akarnak (mint a winesek)

6.) nekem a debian volt a lassabb, valakinek egyforma, valakinek az ubi a lassabb, valószínűleg nem tök egyforma rendszereket hasonlítunk össze, valami mindig különbözik

7.) Debian mögött nincs nagy pénzes cég, ubinál a Cannonical Ltd.

8.) passz

9.) Elvileg ez így van, ha gyakorlatilag nem, akkor azért, mert a debian fejlesztőknek nem tetszett a fix

1.) Mert ha van akkor mi van? Árt ez bárkinek is? Korlátoz ez téged bármiben is? Rosszabb ettől a [k,x,u]buntu bármelyike is? Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a BSD-k azért rosszabbak a Minix-nél, mert belőlük több van.

2.) Because it is free and open source, so they can. Te miért írsz magyarul, ha ott van egy teljesen jó angol nyelv? És miért nem fizetsz a Debianért, hogy hozzáadjál valamit?

3.) Mert a Debian stable sok szempontból el van maradva. Mindenki válassza azt, ami neki jobban kell. Ha elég a Debian stable, akkor én is azt használom szerverre, de van helyzet, hogy kellenek az újabb repók, és akkor az "unstable" még mindig jobb, mint forrásból karbantartani egy szervert.

4.) Me akko' miva???

5.) Én nem tértem vissza.

6.) Sok a bloatware, ha használod. Vagy leírthatod őket (pl. xfce-t használva Ubuntu alatt, vagy Xubuntu-t telepítve). De lehet, hogy pont azért telepítettem Ubuntu-t, mert a "bloatware" közül valami nekem pont hogy hiányzott Debian alól (automount, előre beállított sound daemon, jól integrált 3D desktop).

7.) Kik azok az ők?

8.) Amiért áttérnek hozzáértő emberek Windowsról Linuxra is. Mert kipróbálják, használják és az érveket és ellenérveket saját tapasztalatukkal kiegészítve úgy látják, hogy jobb.

9.) +1

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

1. Mert csak így fér el egy CD-re az alap telepítőkészlet - és ha valaki Gnome-ot akar használni, teljesen felesleges lenne a telepítő CD-re KDE-t rakni. Vagy fordítva. Ha meg mégis kell mindkettő, ott a repo. Egyszerű ez. Szerintem logikus is. Kezdő felhasználóknak is jobb. A gyakorlatban is bevált.

2. Az Ubuntu nem fork.

3. Mert az Ubuntu a Debianra épül (de nem fork).

4. Nincs is 7.1-es Ubuntu. 7.10-es van, ami a megjelenés időpontjára utal. De ezt te is tudtad, csak kötekedsz.. ;)

5. Mert az új kiadásban sok újdonságot vezettek be, és még nem mindenkinél működik tökéletesen. Aki igazán stabilt akar, használjon LTS kiadást.

6. Mert alapból több szolgáltatást telepít. De olyanra konfigurálod, amilyenre szeretnéd, az Ubuntu is lehet gyorsabb, és a Debian is lassabb.

7. Nem tudom, miért nem reklámozzák annyit a Debiant. Azt se tudom, hogy a debian.hu miért a HUP-ra mutat, miért nem csinál a Debian közösség egy pörgős felhasználói oldalt.

8. Már leírta.

9. Rosszul tudod, továbbküldik.

További információk itt.

( bervi | 2008. 01. 09., sze – 15:08 )

debian. azért mert yoo

ha verzióbuzi vagy (mint én), akkor használj debian sid-et (mint én)

kevesebb buggal találkozok alatta, mint stabil ubuntu alatt, úgyhogy ennyit erről

  • kodekek. mivel usa-beli, ez nem is fog változni
  • (g)xine. nekem még nem volt olyan, hogy nem fagyott volna. ezért is volt mindig az első, hogy letöröljem. vlc, mplayer, akármi lehetne helyette, de nem...
  • gnome. nincs hivatalos gnome. feltehetsz 3rdparty cuccokat, ezzel lecserélve jópár slack csomagot. a frissítéseket ők is kiadják, meg slackék is, aztán vagy egy nagy zűrzavar lesz, vagy egyesével figyeled, mikor melyik csomag frissülne, és akkor csak kis zűrzavar lesz. mondhatod, hogy xfce, de az egyelőre szánalmas szinten van (gondolok itt elsősorban a nem forduló, nem létező, nem letölthető, nem működő, eltűnő pluginekre). vagy azt is mondhatod, hogy garnome, ami nekem még a büdös életben nem fordult le normálisan
  • sok más app, amiket kis szerencsével le tudsz fordítani, de ez mind idő. illetve, ha valami gnome függősége van, akkor kb. esélytelen (pl. evince, 20-30. függőségnél feladtam, asszem nem fordult le valami). most jöhet az a duma, hogy linuxpackages.net, slapt-get, akármi, ezzel megint jön a zűrzavar
  • pat vagy válaszol a leveleidre (nemleges választ), vagy nem. inkább utóbbi

persze forgathatsz programokat slackbuildekből, külső repókból, össze-vissza, gyönyörű konzisztens rendszer lesz az eredménye :)

egy ideig fun, de utána megunod, hogy folyton forgatsz, és figyeled az új verziókat stb. mindez debianon sokkal kényelmesebb, és cserébe semmit nem kellett feladnom. kb ennyi

igazából a legjobban egy gentoo rendszernek örülnék, csak azzal meg az elején kéne sokat reszelődni. majd talán egyszer. slackre is vannak hasonló próbálkozások (emerde, meg van még egy másik), de olvasgatva elég csúnya hibákat láttam, szóval eléggé gyerekcipő, így aztán elment a kedvem tőle. pkgsrc hasonlóan nem épp nyerő, gyakorlatilag olyan, mintha chrootban a semmiből csinálna egy új rendszert, de akkor minek a slack alá...

jah, és a hírekből eléggé úgy tűnik, hogy gentoo is döglődik, kíváncsi vagyok, mi lesz velük

Amennyit játszottam a Slackware-rel, ezek nagyon is korrekt érveknek tűnnek.

Nekem mondjuk van néhány kifogásom a Debiannal, de mivel nem nyom semmit pofátlanul a képembe, de sok mindent kínál, amit elvehetek, ha akarok, és a lustaság nagy úr, ezért eddig a Debian vált be nekem legjobban.

A Gentoo sajnos nem olyan szép, mint amilyennek tűnik. A közhiedelemmel ellentétben a forgatás nem tart sokáig. De a Gentoo hiperszuper sebességéről szóló legenda csak egy nagy ePenis lengetés. Ez persze nem hátrány, csak a vélt előny hiánya. A USE flag rendszer meg több választást kényszerít az emberre fölöslegesen, mint a sima forrásból forgatás (./configure ; make ; make install). És ez nagy dolog, csak éppen negatív. Ha létezne per-package default USE flag, akkor az már jó lenne (de tökéletes még nem).

hja, volt már gentoo-m, szóval tudom, hogy nem lesz 2x gyorsabb (nem is várnám el). akkor az volt a baj, hogy amikor felállt az x, akkor esett le, hogy nem került bele hang. na mondom, én nem kezdem előlről (a forgatást), és ment vissza slack :))

inkább az a pozitív dolog, hogy tényleg elég sok programhoz van csomag, illetve a USE flagek lehetnek jók is (nem fordul elő olyan, mint pl. debianon, hogy sok lib hiányzik ffmpegből), csak tényleg sok munka van vele, mire jól belövöd...

de szerintem a jövőben is leszek annyira lusta, hogy maradjak debian-nál, csak ők ne dobják be a törölközőt ;)

( mazursky | 2008. 01. 09., sze – 16:01 )

Üdv a "deb vs. ubi" topicban ;~))

Én használom mindkettőt otthon, két hasonló gépen, tapasztalatok:

Debian telepítés: símán megy, utána még egy jó ideig extraázgattam, hogy egy számomra fullos (és ez meglehetősen szubjektív vélemény) rendszert kapjak. Jelenleg 2.6.22-3 as kernel, de a rajta lévő csomagok még a stabil változatból vannak. 8 órás flash-player konfig (saját forgatott flashsupport plugin, ami a dev/dsp1-et hajta és 99%-osan stabil, verzió 9.0.48)

Ubuntu telepítés: szimpöl (egyszerű), aztán jött a fogak csikorgatása és idegroham: internet-idő-szinkronizálást kigyilkoltam a rendszerből, az update notifier már megőrjített az állandó villogással (nekem csak egy desktop kell, ami relatív friss, viszont kezeli a hardveremet rendesen, nem vagyok verzióbuzi, sőt inkább a point-distrók híve), úgyhogy élből töröltem a notifiert (ahogy a networkmanager-t is), majd eldöntöm mit akarok frissíteni, nem kell feleslegesen idegesítenie...

Most a csodálatos automatikus sound daemon-nal bírkózok, mert a két hangkártya közül minden (2k)-adik rendszerindításra a /dev/dsp-t, és minden (2k+1)-ik indításra a /dev/sdp1-et szólaltatja meg. Alsamixer szerint a hangerők stimmelnek, de pl. alsaconf hírből sincs a renszerben... no komment!

De ha az kell, akkor az összes automata hangvezérlőt ledúrom, és forrásból hegesztek alsa-t és oss-t, ami majd rendesen fog működni... (a $20M -ből erre is költhettek volna)
A többivel amúgy egy este alatt kész voltam (persze 2 perc volt cd-ről felmásolni a saját forgatott flashsupport plugint...)

/mazursky

( salaud v | 2008. 01. 09., sze – 16:01 )

Pár ok, amiért ubuntu-ra váltottam, szájbarágósan:

Adott gép atheros chippes wifi kártyával. Kis gép, ibm netvista PIII 933, 256 Mb ram, geforce 2, 20 giga winyó. Xubuntu felrak, és megy minden csont nélkül, wifinél csak jelszót kér, nvidia driver-t első indításnál felrakja. Gép lecserél P4-re, gondoltam, nézzük meg, debian menyivel lenne a régin jobb. Xfce4-es debian etch cd letölt, kiír, felrak. Wifi sehol. Másik gépen debian csomagok letölt (kernel source, kernel headers, madwifi, wifi-radar, wpasupplicant, ndiswrapper, függőségek, stb.) a kis gépre felrak. És bár minden működik külön-külön, net istennek sincs. Sem a hibátlanul lefordult madwifi kernelmodullal, sem az ndiswrapper-el betöltött windows-os .inf file-al. 5 óra mulva fogtam egy xubuntu live cd-t, beraktam, egyből felismerte az atheros chippes wlan kártyát, jelszót kért, ment a net. Másik példa: adott compaq kisgép, 500-as PIII, 256 Mb ram. Debian nem ismeri a hangkártyát(ESS Chrystal sound valami) kernel frissítés után sem. Xubuntu felrak, hang van. Desktop-ra ezért ubuntu.
Mert lehet, hogy lasabb 5%-al, de feleannyi szívás van vele. És semmi distro war, egyszerűen desktop-ra sok előnye van, a hátrány az 5% lassulás, ami elviselhető. És ha pár felesleges szolgáltatást kikapcsol az ember, az a kis hátrány is csökken.

---------------------------------------------------------------------------------
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!

Szerintem meg desktopra is debian:
Barátnőmnem belőttem a notebookon, csiszolgattam egy kicsit, azóta problémamentesen használja, holott a linuxos tudása konvergál 0-hoz.

Aki meg nem tudja/akarja rendesen belőni, az ne telepítsen gépet, mert ezekből lesznek a spam-botok meg az ugródeszkák...

aláírásomban szereplő kernellel megy a madwifi (nekem is az van és kb két perc volt belőni debian alatt).
ami kell
*wpasupplicant
*madwifi-tools

--

a /etc/network/interfaces idevágó része: 


auto eth1
iface eth1 inet dhcp
        wpa-driver madwifi
        wpa-conf /etc/wpa_supplicant/wpa_supplicant.conf

és a /etc/wpa_supplicant/wpa_supplicant.conf: 


# WPA-PSK/TKIP

ctrl_interface=/var/run/wpa_supplicant

network={
        ssid="valami@valahol"
        scan_ssid=1
        key_mgmt=WPA-PSK
        proto=WPA2
        pairwise=TKIP
        group=TKIP
        psk="valami_valahol"
}

érdekes módon simán, megy és ezen kis postot is ez alól írom

linux v2.6.22.14 + madwifi v0.9.3.3-mal itt
debian gnu/linux @ linux-2.6.22.15-pancs1

( zalapeti | 2008. 01. 09., sze – 18:12 )

mindenki azt használ, ami jólesik.
nekem a linux szimpatikusabb a windows-nál és
a debian szimpatikusabb mint az ubuntu.
mégis mac-et használok, mert
mutassatok még1 olyan kicsi, könnyű és évek ota megbízhatóan működő gépet, minta az
iBook G4 12".

mutassatok még1 olyan kicsi, könnyű és évek ota megbízhatóan működő gépet, minta az
iBook G4 12"
pl: iBook G4 12" Ubuntuval/Debiannal? pont ugyanolyan megbizhatoan mukodne
vagy Zaurus SL-6000? Kisebb, konnyebb, 4 eve nyuzom.
---------------------
Take my advice; I don't use it anyway.
honlap készítés

( Caro | 2008. 01. 09., sze – 21:12 )

Az én véleményem, hogy debian rulz4eva', de nemrég tettem fel külső vinyóra a Mint-et, és elég kellemesek eddig a tapasztalataim vele, csak javasolni tudom. Ubuntu alapú, de teljesen korrekt. Meghát az ubuntu az debian alapú, szóval az sem lehet annyira rossz :)

( uixuix | 2008. 01. 09., sze – 22:21 )

"Nagyon" bírom ezeket a vitákat.
Megfogadtam sosem veszek bennünk részt, de most nem tudtam megállni :D

Szerintem a Linux-ot (is) éppúgy mint a többi OS-t alapvetően 2-3 féle céllal szokás használni

1. Hobbi/Tekergetés (játéktól most tekintsünk el)
2. Desktop és munka
3. Server és munka

Én évek óta munkára használom a linux-ot a céges és a pár otthoni gépemen is. Éppen ezért évek óta nem foglalkozom kernel fordítgatással, distro buherálással/kefélgetéssel, forráskódból történő telepítéssel. Nekem a "just works" kell.

Elvárásaim:

1. Minél teljesebb körű és kényelmes hw támogatás
2. Minél kényelmesebb/egyszerűbb és gyors használat "heterogén vállalati környezetben"
3. Minél szélesebb körű kereskedelmi sw támogatás linux-on
4. Ha szükséges, support megléte....

A Debian-nak vitathatatlan érdemei vannak mint stabil (server) platform és mint más distrok alapköve.

De ha én minimális erőfeszítéssel és gyorsan akarok munkára fogni egy gépet akkor a következő versenyzők maradnak:

Ubuntu, RH/CentOS, Suse (bár ez utóbbit nem csípem) és pont.

Nekem:

Desktopra Ubuntu
Serverre RH

Aki meg jobbára csak kedvtelésből "bohóckodik" az egyszem pc-jén az az használ amit akar... ;)

Lehet az Ubuntu-t szidni és utálni mert a csapból is az folyik, de szerintem vitathatatlan érdemei vannak abban hogy megpróbálták az átlag user számára is használhatóvá tenni a distro-jukat. -Mondhatnám azt is hogy magasabbra tették a lécet végre...

Aztán hogy meddig tart ki a distro a következő években az más kérdés.

Ja igen, tökéletesnek én sem tartom...

( zalapeti | 2008. 01. 09., sze – 22:30 )

bitumen: a thinkpad x41 tényleg jó. de az ibook is:)
Nyosigomboc: volt már debian az ibookomon. aztán rájöttem,h teljesen felesleges. macen is megvan minden program, amit linuxon használok.
gimp, inkscape, openoffice, grass, qgis.

( qgepapam | 2008. 01. 10., cs – 08:45 )

Öt éve van Debian a gépemen, mostanában inkább az OpenBSD felé kacsingatok, de nem mintha a Debbel nem lennék megelégedve, csak nem árt, ha ismert egy két oprendszert az ember gyereke...

( zsivi | 2008. 01. 11., p – 14:27 )

Hasonlóan tapasztaltam én is az ubuntu sebességét. Bár nem debian-t hanem opensuse 10.2 -t használtam előtte. Az ubuntu a 7.04 óta van fent, de a sebesség mindig is kritikus volt számomra. A gép sem mai, viszont opensuse 10.2 viszonyítva nagyon lassú.
(pl. egy gftp mellett mást már nem nagyon kell csinálnom a géppel.)

E mellett tetszik nagyon az ubuntu, megszoktam nagyon.

( Proci85 v | 2010. 10. 26., k – 20:13 )

Gyakran visszatérő kérdés.

Éles szerverre Debian még ma is biztonságos? Egyre több helyről hallom/olvasom, hogy bizony a ritka frissítések ára, hogy a biztonsági hibák későn kerülnek foltozásra. Olykor meg-megtörik őket. Ezzel szemben ubuntuék tepernek a frissítésekkel.

Mi a valós helyzet? Mennyire hordoz valós veszélyt a Debian használata? Én valamiért nem látom ilyen borúsan vele kapcsolatban a helyzetet.

Ubuntu szerver tapasztalatom nincs. A Debian szervereimen stabilak (még nem törték, bár ez nem jelent semmit). Kubuntu a destkopjaimon kielégítő.

Szerintetek?

Igen, de nem a release-kre gondolok (gondoltak), hanem a csomag frissítésekre.
Ámbár érdekes felvetés, nem figyeltem még (nincs összehasonlítási alap), hogy debian & ubuntu szerverhez milyen sűrűn jönnek biztonsági frissítések. Illetve, ha felröppen egy biztonsági hiba, azt milyen hamar javítják az egyes disztrókban.
Az viszont tuti, hogy a csomagok régebbiek a debian stable ágban, persze ez senkinek sem újdonság:)

"a ritka frissítések ára, hogy a biztonsági hibák későn kerülnek foltozásra"

vs.

"nem figyeltem még (nincs összehasonlítási alap), hogy debian & ubuntu szerverhez milyen sűrűn jönnek biztonsági frissítések. Illetve, ha felröppen egy biztonsági hiba, azt milyen hamar javítják az egyes disztrókban."

most akkor miről is beszélünk?

Arról, hogy a sokak által vélt és valós dolgok vajon mennyire állnak távol egymástól.

Jelen esetben arról, hogy a Debiannál tapasztalható régi csomagverziók mennyire veszélyeztetik éles szerveren a rendszer biztonságát?

Ha egy alkalmazásról kiderül, hogy biztonsági rés van rajta, milyen hamar frissítik a stable ágban? Vagy majd egyszer...?

Nem tudom érthető-e:)

Mert engem nem zavar, ha x verzióval le van maradva valamelyik program. Egy a lényeg: biztonságos legyen.
Gyanítom nem csak én vélekedek így:)

Ne vedd teljesen készpénznek, amit írok, de...

- ...az, hogy egy programnak régebbi verziója elérhető, még nem jelenti azt, hogy az újabb verzióban meglévő hibák abban is mind megvoltak. :)

- Ha azt feltételezem, hogy a Debian minden csomagja régi és változatlan (alapverziójú, vagyis új funkciót nem tartalmaz), miért jönnek mégis frissítések hozzá? :)

- Nem figyeltem soha a frissítések közötti összefüggést, de volt már, hogy olvastam egy adott hibáról, a Debianos gépeimen pedig azokban a napokban valamiért frissült a kérdéses csomag...

- Olykor az is feltűnt, hogy Mandrivára érkező frissítéskor javított csomagot Debian frissítésekor is láttam feltűnni, noha Mandrivában már a csomag egy frissebb változata van.

Nyilván egy (security) csapat azon dolgozik, hogy az egyes hibák mihamarabb javításra kerüljenek... hogy ez a többi disztribhez képest milyen hamar történik meg, azt nem tudom... tény viszont, hogy azért "folyamatosan" érkeznek biztonsági frissítések a rendszerhez.

hát kinek mi a ritka frissítés. lennyből eddig volt 6, másfél év alatt, ez átlag három hónap. Tehát release-t pont fele annyi időnként adnak ki, mint az ubuntusok. Közben mindig vannak security update-k, külön repóban.

Szóval akinek a debian lassú, az még véletlenül se tegyen fel ubuntut, mert ezek alapján az ubuntu nagy valószínűséggel lassabban frissül.

tőlem nyugodtan röhöghetsz, ettől az még 5.0r02, 5.0r03,...,5.0r06
http://ftp.fsn.hu/pub/CDROM-Images/debian/

ok, legyen igazad, kavarják az anyagot:) az 5-ös kiadás 6-os kiadása a release 5, update 6, amit 5.0r06-nak neveznek:) majd adj hozzá térképet, hogy el tudjak igazodni rajta...:)